125,258 research outputs found
A Helfer- szindróma jelenléte a segítő szakmában
No full textSzakdolgozatomban a segítő foglalkozásokon belül vizsgáltam a kiégés és a Helfer-szindróma megjelenési esélyeit, veszélyét, valamint kiemeltem a megelőzés, a prevenció fontosságát. Továbbá a konfliktuskezelési stratégiák megjelenését az orvosok, ápolók és szociális munkások körében.
Munkám első felében az elméleti hátteret ismertettem, leírva a segítő személyiségét, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie, mi jellemző rá elsősorban. Továbbá ismertettem a Helfer - szindróma megjelenését a segítő szakmában, a kényszeres segítségnyújtás fogalmát, típusait. Továbbá említettem még a személyiségbeli tünetei, viselkedését a segítő helyzetben, a megelőző élethelyzetét, valamint a kényszeres segítő motivációját a munkájában és a kényszeresség okán felmerülő veszélyeket. Kitértem a Helfer szindróma kezelése és a megelőzés fontosságára.
Az elméleti rész utolsó fejezetében a segítő kiégéséről ejtettem szót. A következő fejezetben a kutatás célját mutattam be. A segítő szakmában a személyiségünkkel dolgozunk, ha ez a személyiség sérült, akkor nem lehet olyan munkát végezni amellyel a klienst segíteni tudjuk. A segítő szakmára jelentkezők esetében és a pályakezdők esetében sincs arra módja a szakmának, hogy felmérje az adott ember képességeit, illetve motivációját a szakma iránt. Arról pontos adat nem született eddig, hogy a pályán mennyien dolgoznak úgy, hogy személyiségének állapota nem teszi lehetővé, a segítés folyamatát. Kutatásomban szerettem volna fényt deríteni arra, hogy valóban egy valós problémával állunk e szemben, és ha igen milyen mértékben jelenik meg a különböző segítő tevékenységekben. Ahhoz, hogy megtaláljam a válaszaimat kérdőíves kutatást végeztem. Thomas Kilmann konfliktuskezelési stratégia kérdőívet használtam, továbbá a Maslach kiégés kérdőívet, illetve a Helfer - szindróma felmérésére a Promis kérdőívet használtam. Összesen 150 főt kérdeztem meg, orvosokat, ápolókat, szociális munkásokat. A megkérdezés Nyíregyházán, Vásárosnaményban és Gulács településen történt. Az idős ellátásban dolgozók körében, továbbá a gyermekjóléti alapellátásban és támogató szolgálatban és kórházakban. A nők nagyobb arányban képviselték magukat a mintában. 95 fő nő volt és 55 fő férfi. Eredményeimben arra a következtetésre jutottam, hogy a Helfer -szindróma nagyon magas arányban megjelenik a segítő tevékenységet végzők körében, emellett a kiégés esetében nagyon komoly veszély fenyegeti a szakembereket. Azokban az esetekben ahol nem a Helfer -szindróma miatt jelent meg a kiégés, megfigyelhető volt, hogy bizonyos konfliktuskezelési stratégiákkal is együtt jár a kiégés. Megnyugtató adat, hogy bár kevesen, de találtam válaszadóim között olyan személyeket, akik felismerték, hogy pszichés problémával küzdenek, és segítséget kértek. A kiégés, a mintát illetően minden csoportban tetten érhető volt, mégis leginkább az ápolókra volt a jellemzőbb, ahogy a Helfer -szindróma is az ő esetükben volt a legkimagaslóbb.VTszociális munka alapszaklevelezőmagyarBSc/B
New aspects of septin assembly and cell cycle control in multinucleated "A. gossypii"
No full textChapter I Nuclei in the filamentous ascomycete Ashbya gossypii divide asynchronously and most nuclei have the potential to divide (Alberti-Segui et al., 2001; Gladfelter et al., 2006). Although cytoplasmic extension is restricted to growing tips and emerging branches, the distances between nuclei are uniform along the entire hyphal length. This implies active control of nuclear distribution and division to maintain an ideal nuclear to cytoplasmic ratio, potentially depending on environmental conditions. The question of nuclear distribution has already been addressed earlier (Alberti-Segui et al., 2001). We have investigated how the rate of mitosis is regulated in response to intra- and extracellular signals. Here we show that homologues of S. cerevisiae morphogenesis checkpoint components are involved in starvation response in A. gossypii: Phosphorylation of the cyclin dependent kinase AgCdc28p at tyrosine 18 by the protein kinase AgSwe1p is used to delay mitosis under low-nutrient conditions, leading to an increase in the average distance between nuclei. This effect is markedly reduced in Agswe1Δ or Agcdc28Y18F mutants where the CDK cannot be phosphorylated. Overexpression of AgSWE1 leads to decreased nuclear density even under non-starving conditions. Addition of rapamycin mimics starvation response, suggesting that AgSwe1p may be under control of AgTor1/2p. In unperturbed budding yeast cells, ScSwe1p is recruited to the septin ring at the mother-bud neck where it is phosphorylated and subsequently degraded. We have speculated that the septins in A. gossypii could serve as spatial markers to locally inactivate AgSwe1p and increase nuclear division rate in areas of growth. Time-lapse analysis has revealed that mitoses in wild type are most common near branching points. Interestingly, AgSep7p-GFP localizes to branching points and septin deletion mutants show random distribution of mitoses. We propose a model in which AgSwe1p may regulate mitosis in response to cell intrinsic morphogenesis cues and external nutrient availability in multinucleated cells. Chapter II Septins are evolutionary conserved proteins with essential functions in cytokinesis, and more subtle roles throughout the cell cycle. Much of our knowledge about septins originates from studies with S. cerevisiae, where they form a ring-like protein scaffold at the mother-bud neck. We have asked what functions the septins may hold in an organism that does not complete cytokinesis prior to sporulation. Interestingly, all budding yeast septins are conserved in A. gossypii and one is even duplicated (S. Brachat, personal communication; Dietrich et al., 2004). In vivo studies of AgSep7p-GFP have revealed that septins assemble into discontinuous hyphal rings close to growing tips and sites of branch formation and into asymmetric structures at the base of branching points. Rings are made of filaments which are long and diffuse close to growing tips and short and compact further away from the tip. During septum formation, the septin ring splits into two to form a double ring. Agcdc3Δ, Agcdc10Δ, and Agcdc12Δ mutants display aberrant morphology and are defective for actinring formation, chitin-ring formation, and sporulation. Due to the lack of septa, septin deletion mutants are highly sensitive, and lesion of a single hypha can have catastrophic consequences for a young mycelium. Strains lacking AgCDC11A show morphological defects comparable with other septin deletion mutants, but actin- and chitin-ring formation are not disabled. Deletion of AgCDC11B results in no detectable phenotype under standard laboratory conditions
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
No full textThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Dispelling the Myths Behind First-author Citation Counts
No full textWe conducted a full-scale evaluative citation analysis study of scholars in the XML research field to explore just how different from each other author rankings resulting from different citation counting methods actually are, and to demonstrate the capability of emerging data and tools on the Web in supporting more realistic citation counting methods. Our results contest some common arguments for the continued
use of first-author citation counts in the evaluation of scholars, such as high correlations between author rankings by first-author citation counts and other citation
counting methods, and high costs of using more realistic citation counting methods that are not well-supported by the ISI databases. It is argued that increasingly available digital full text research papers make it possible for citation analysis studies to go beyond what the ISI databases have directly supported and to employ more
sophisticated methods
Medical Apps: Mobile Helfer am Krankenbett
No full textPramann O, Gärtner A, Albrecht U-V. Medical Apps: Mobile Helfer am Krankenbett. Deutsches Ärzteblatt. 2012;109(22-23):A-1201/B-1033/C-1025
Liebe deinen Nächsten, sei hilfreich... Hilfeleistung ehrenamtlicher Helfer im Zusammenhang mit Motiven und Religiosität
No full textKüpper B, Bierhoff HW. Liebe deinen Nächsten, sei hilfreich.. Hilfeleistung ehrenamtlicher Helfer im Zusammenhang mit Motiven und Religiosität. Zeitschrift für Differenzielle Psychologie. 1999;20:217-230
Pragmatic Case Studies as a Source of Unity in Applied Psychology
No full textTo unify or not to unify applied psychology: that is the question. In this article we review pendulum swings in the historical efforts to answer this question—from a comprehensive, positivist, “top-down,” deductive yes between the 1930s and the early 60s, to a postmodern no since then. A rationale and proposal for a limited, “bottom-up,” inductive yes in applied psychology is then presented, employing a case-based paradigm that integrates both positivist and postmodern themes and components. This paradigm is labeled “pragmatic psychology” and, its specific use of case studies, the “Pragmatic Case Study Method” (“PCS Method”). We call for the creation of peer-reviewed journal-databases of pragmatic case studies as a foundational source of unifying applied knowledge in our discipline. As one example, the potential of the PCS Method for unifying different angles of theoretical regard is illustrated in an area of applied psychology, psychotherapy, via the case of Mrs. B. The article then turns to the broader historical and epistemological arguments for the unifying nature of the PCS Method in both applied and basic psychology.Peer reviewe
Dr. Edwin Wright Collection: Author Unknown
No full textNotes - The author relates several short stories about his neighbours including Alex McDonell, homesteading and life around Meanook and Athabasca (1 page
Appropriate Similarity Measures for Author Cocitation Analysis
No full textWe provide a number of new insights into the methodological discussion about author cocitation analysis. We first argue that the use of the Pearson correlation for measuring the similarity between authors’ cocitation profiles is not very satisfactory. We then discuss what kind of similarity measures may be used as an alternative to the Pearson correlation. We consider three similarity measures in particular. One is the well-known cosine. The other two similarity measures have not been used before in the bibliometric literature. Finally, we show by means of an example that our findings have a high practical relevance.information science;Pearson correlation;cosine;similarity measure;author cocitation analysis
Measurement of the ratio of branching fractions B(B0→K∗0γ )/B(B0s→φγ ) and the directCP asymmetry inB 0→K∗0γ
No full textThe ratio of branching fractions of the radiative B decays B0→K⁎0γ and B0s→ϕγ has been measured using an integrated luminosity of 1.0 fb−1 of pp collision data collected by the LHCb experiment at a centre-of-mass energy of s√=7TeV. The value obtained is
B(B0→K⁎0γ)B(B0s→ϕγ)=1.23±0.06(stat.)±0.04(syst.)±0.10(fs/fd),
where the first uncertainty is statistical, the second is the experimental systematic uncertainty and the third is associated with the ratio of fragmentation fractions fs/fd. Using the world average value for B(B0→K⁎0γ), the branching fraction B(B0s→ϕγ) is measured to be (3.5±0.4)×10−5.
The direct CP asymmetry in B0→K⁎0γ decays has also been measured with the same data and found to be
ACP(B0→K⁎0γ)=(0.8±1.7(stat.)±0.9(syst.))%.
Both measurements are the most precise to date and are in agreement with the previous experimental results and theoretical expectations
- …
