1,720,962 research outputs found
Költészet és ritualitás a kortárs magyar színházban : Vidnyánszky Attila és Visky András színházi világa = Poetry and Ritual in Contemporary Hungarian Theatre : The stage universes of Attila Vidnyánszky and András Visky
No full textA kötet a kortárs magyar színházi élet két kiemelkedő alakjának munkásságát elemzi, különös tekintettel a költői és rituális elemek megjelenésére színpadra vitt előadásaikban. A kötet rámutat arra, hogy a színpadi alkotások és társadalmi interakciók már nem értelmezhetők kizárólag hagyományos esztétikai, dramaturgiai vagy műfajelméleti fogalmakkal. A monográfia Pilinszky János színházeszményének továbbélését és folyamatos újrateremtését vizsgálja Vidnyánszky Attila Krisztus-ábrázolásiban, Visky András drámáiban. Mindkét alkotó esetében a poétikus és rituális vonások színházi megjelenítésének elmélyítésére tett kísérleteket mutatja be, miközben egyes előadásaikat kortárs misztériumjátékként értelmezi. | The volume analyzes the work of two prominent figures in contemporary Hungarian theatre, with a special focus on the presence of poetic and ritual elements in their staged performances. It highlights that theatrical creations and social interactions can no longer be interpreted solely through traditional aesthetic, dramaturgical, or genre-theoretical concepts. The monograph examines the continuation and constant reinvention of János Pilinszky's theatrical ideal in Attila Vidnyánszky's portrayals of Christ and in András Visky's dramas. In both cases, it explores attempts to deepen the theatrical representation of poetic and ritual elements while interpreting certain performances as contemporary mystery plays
Költészet és ritualitás a kortárs magyar színházban : Vidnyánszky Attila rendezései és Visky András színpadra állított drámái
No full text
The poetics of agon
No full textThe case study explores the poetics of judgment, suffering, competition and
the reversibility (or irreversibility) of fate in poetic theatre through Attila
Vidnyánszky’s production of Agón. The director places brutality, death and confrontation with the sins of humanity at the centre of the performance, using the
means of Artaud’s theatre of cruelty, based on the music and text by Péter Pál
Józsa. Through the use of a language that he calls poetic theatre, Vidnyánszky
depicts the historical and moral struggles of humanity: the collective sins of
mankind, events of war and history, from antiquity to nuclear catastrophe.
The Gesamtkunst staging is inspired by the spirit of Lucifer’s rebellion, the
desire to destroy man, to eradicate himself, integrating both the martyrdom of
the Forty Martyrs of Sebeste and the burial of Christ, which is typical of contemporary thinking. The performance can also be interpreted as a Madách paraphrase, because at the end, next to the man and woman entering the stage,
there is a child who (perhaps) can bring about the reversal of humanity’s fate,
and who (perhaps) will be able to build a cathedral from swear-words
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Get PDFThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Az agón poétikája : Vidnyánszky Attila Agón c. rendezésének elemző bemutatása
No full textAz alábbiakban Vidnyánszky Attila Agón című rendezésén keresztül vizsgálom az ítélethozatal, a szenvedés, a versengés és a sors megfordíthatóságának (vagy megfordíthatatlanságának) a poétikáját a költői színházban. Az előadásban a rendező Artaud kegyetlen színházának eszközeivel a brutalitást, a halált, valamint az emberiség bűneivel való szembesítést helyezi középpontba Józsa Péter Pál zenéje és szövege alapján. Vidnyánszky az általa költői színháznak nevezett nyelvhasználat segítségével jeleníti meg az emberiség történelmi és erkölcsi küzdelmeit: az emberiség kollektív bűneit, háborús és történelmi eseményeit, az ókortól kezdve egészen a nukleáris katasztrófáig. Az összművészeti rendezés a luciferi lázadás lelkületéből, az ember megsemmisítésének, önfelszámolásának a vágyából indul, egyaránt integrálva a szebasztei negyvenek mártírhalálát és a mai gondolkodásra jellemző Krisztus-temetést. Az előadás Madách-parafrázisként is értelmezhető, ugyanis a végén a színpadra lépő férfi és nő mellett ott áll a gyermek, aki (talán) magával hozhatja az emberiség sorsának megfordulását, és aki (talán) képes lesz káromkodásból katedrálist építeni
- …
