PPKE Repository of Dissertations (Pázmány Péter Catholic Univ.)

Paréj-Farkas Katalin

Hungarian

"Fátyol nélkül, pőrén evilágon." Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjének története a 20. század meghurcoltatásának évtizedeiben

Harding Noémi Anett

Harding Noémi Anett 
 
 
 
 
 
Az Angol Kelet-indiai Társaság és kettős vallási mentalitása a 
17. században 
 
 
 
Doktori (PhD) értekezés tézisei 
 
Témavezető: Dr. Őze Sándor 
 
 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Történelemtudományi Doktori Iskola 
 
Budapest 
2024 
2 
 
I. A kutatás előzményei, problémafelvetés:  
 
Jelen doktori értekezés célja az Angol Kelet-indiai Társaság 
vallásosságának vizsgálata főleg az indiai szubkontinensen, valamint 
a hajóutakon a 17. század folyamán és a társaság próbálkozásainak 
megvilágítása az angol protestáns közösség fenntartására messze 
Angliától. A munka emellett a társaságnak vagy más angol 
kereskedelmi társaságnak írt imák és prédikációk bemutatásával, 
elemzésével kíván jobb betekintést nyújtani a korabeli kereskedelmi-
tengeri világban mozgó személyek vallási mentalitásába. A munkában 
lefordított korabeli útleírások és vallásos szövegek hozzájárulnak a 
korai Angol Kelet-indiai Társaság kevésbé ismert és tárgyalt 
világának, a vallásosságának jobb megismeréséhez. 
A disszertáció több kérdést is igyekszik megválaszolni: Az Angol 
Kelet-indiai Társaság kereskedelmi társaságként miért és miként 
foglalkozott vallási kérdésekkel a 17. század folyamán? Hogyan 
próbálkoztak fenntartani az angol közösséget Indiában és a 
hajóutakon? Ehhez milyen eszközöket vetettek be? Az üzleti világ 
kereskedelme és a profitorientáltság háttérbe szorította-e a vallást? A 
kereskedelmi társaságoknak írt korabeli prédikációk és imák miből 
merítettek és mik voltak a szokásos toposzaik? Az útleírások és 
prédikációk felhasználhatóak-e mentalitástörténetileg a társaság 
történelmének kutatásában?  
Az Angol Kelet-indiai Társaság jelentős szakirodalommal 
rendelkezik, főleg nemzetközi viszonylatban. A magyar szakirodalom 
a társasággal kapcsolatosan hiányos. A társaság működésének 
3 
 
természetéből adódóan a szakirodalom leginkább gazdaság- és 
politikatörténeti. 
 A társaság korai érája, a palási csata előtti korszak, vagy 
ahogyan a szakirodalom számon tartja, a „factory period”, tehát a 
lerakati (legfőképpen kereskedelmi) időszak. Ez utóbbiról kevesebb 
szakirodalom, feldolgozás került eddig napvilágra, mint a territoriális 
(1757 utáni) időszakról.  
A társaság vallásosságának kutatásához szükséges valamelyest a 
16. századtól kezdve az angol történelem és a társaság indiai 
helyzetének kialakulásának megvilágítása. Ezekkel együtt és a 17. 
századi, itt lefordított, vallásos szövegek ismertetésével és 
elemzésével próbál a disszertáció jobb betekintést nyújtani a társaság 
történelmének egy kisebb, de annál speciálisabb részébe. A 
prédikációk, útmutatók, imák ilyesfajta elemzése és felhasználása 
még nem merült ki. 
Az elmúlt években nem csak kereskedelmi szervezetként 
vizsgálták, hanem társadalmi, kulturális, politikai és eszmetörténeti 
megvilágítást is kapott a társaság. A társaság része az angol belföldi 
történelemnek, a modern pénzügyi- és fogyasztói forradalomnak, a 
kora újkori- és újkori gazdasági eszméknek.  
Monszun Ázsia saját, önálló történelme mellett részévé vált az 
európainak. Az „európai világtörténelem” dekolonizációjával a 
gyarmati világ eurocentrikus szemszöge, a „felsőbbrendűség” 
szempontjából megírt „történelmek” új és más megvilágítást kapnak. 
  
4 
 
II. A követett módszertan:  
 
Ahhoz, hogy a korai Angol Kelet-indiai Társaság vallási 
mentalitását és annak dualitását be lehessen mutatni sokoldalúan kell 
megvilágítani a témát.  
A társaság történetének kutatásához rendelkezésre álló 
forrásbázis már a szervezet működésének kezdetétől fogva elkezdett 
gyarapodni. A forrásanyag 17-18. századi, angol nyelven íródott, a 
szakirodalom szintén angol nyelvű. A vizsgált források, szövegek, 
szakirodalom keletkezési időszaka eléggé tág, a 17. századtól egészen 
a jelen korszakig, 2022-ig terjed. A vallási útmutatókat, prédikációkat, 
imagyűjteményeket válogatva gyűjtöttem a 17. századra koncentrálva, 
ezen belül is a társaságnak vagy más kereskedelmi társaságnak, 
esetleg egy-egy tagjuknak írt és főleg a tengerrel, kereskedelemmel 
kapcsolatos szövegekre fókuszálva.  
A források egy része elérhető digitalizálva, online, amely 
nagy segítség volt, főleg a koronavírus 2019-es megjelenése után. Az 
elektronikusan hozzáférhető források új lehetőségeket nyújtanak, 
főleg elérhetőségükben és az eredeti forrásanyagok digitalizálása 
hozzájárulhat hosszabbtávú megőrződésükhöz és újabb (esetleg eddig 
rejtett) eredmények megvilágításához. 
A kutatás a 17. századtól, a társaság alapításától (és ennek 
előzményeivel) kezdődik, a záró időpont a témát tekintve a 1707-
1711-es időtartam, mivel a társaság és az angol királyságban is ez az 
időszak egy fajta „új időszámítás” kezdetének tekinthető. 
5 
 
Kutatásom az Angol Kelet-indiai Társaság 17. századi vallási 
mentalitását kívánja megvilágítani az indiai szubkontinensen, és a 
hajókon, mivel már ebben a korszakban érzékelhetőek különbségek. 
Európa heterogénebb lett vallásilag a 17. századra és a társaság angliai 
központjából érthető a vallásos térítés támogatása Dél-Ázsiában, 
viszont az Indiában jelenlévők eleve egy jóval sokszínűbb vallási, 
identitású és etnikumú területre érkeztek, ahol például az iszlám vallás 
nem az ellenség vallása volt, hanem sokaké, és a Mughal Birodalomé, 
mely ekkorra már Indiában nagyhatalomnak számított. 
Az Angol Kelet-indiai Társaság 17. századi háttere, 
működése és annak helyszínei és ottani társadalmi, vallási, politikai 
szituációi is fontos aspektusai a vallási helyzet megértéséhez. A 
történelemtudományokon belül több ágazat munkássága is 
felhasználásra került, mint az egyház-, vallás-, mentalitás-, gazdaság- 
és politikatörténet, valamint például a middlemen minorities 
(közvetítő kisebbségek) elmélete.  
Az Angol Kelet-indiai Társaság történetírása majdnem 
egykorú magával a társasággal. A primer forrásokat már a legelejétől 
gyűjtötték a társaság archívumában, majd később az India Office 
Recordsban, amik ma leginkább a British Libraryban őrződtek meg 
Angliában, valamint amerikai és indiai levéltárakban. A társaság 
levéltára működése alatt óriásira növekedett. Itt levelek, 
jegyzőkönyvek, jelentések, rendeletek, naplók, jogi- és gazdasági 
iratok, térképek, évkönyvek és egyéb regiszterek, szövegek, újságok 
találhatóak.  
6 
 
A szekunder források is már nem sokkal a társaság 
megalapítása után elkezdtek megjelenni. Ezek mellett sok – akár 
politikai vagy gazdasági – elemzés és munka készült az elsődleges 
források alapján már a korai időszaktól kezdve. Mivel egy több 
évszázadon keresztül működő társaságról van szó, egy idő után az 
elsődleges és másodlagos források egy időben, egymás „mellett” 
készültek, így egy fajta „élőtörténelemként” is felfogható a társaság. 
Tercier források is íródtak a társasággal kapcsolatosan (például 
szótárak, lexikonok, enciklopédiák). 
A vizsgált prédikációk szövegei a tenger veszélyei mellett, 
sokszor kitérnek a „keresztény kereskedő”, „keresztény tengerész” 
alapgondolatokhoz, valamint Isten, mint útitárs és védelmező témákra 
a tengereken átutazó emberek, tengerészek lelkének és erkölcsének 
megtartása és megőrzésének céljából. Van, aki a keresztény 
kereskedő, míg más a jámbor és körültekintő utazó ismérveit írja meg 
egy-egy szövegben. Imakönyvek is készültek, melyek a hétköznapi 
imák mellett hálaadásokat is tartalmaznak, valamint útleírások is 
íródtak, melyben sokszor kitérnek az általuk meglátogatott területeken 
élők vallásosságára, vagy legalábbis olyan mértékben, amelyet 
„megismertek”.  
A korabeli útleírások, prédikációk, levelek és a többi 
felhasznált forrás együttes vizsgálata több fényt vett az Angol Kelet-
indiai Társaság 17. századi vallásosságára. Érdekesség – habár nem 
meglepő – hogy ezen szövegek közt sokszor találhatóak gazdasági 
témájú prédikációk, amelyekben általában a korszaknak megfelelő 
7 
 
merkantilista rendszert írták le, kiemelve az angol expanzió sikerét, 
amelyet sokszor a római „iga” levetésének is tulajdonítottak. 
 Különösen fontosak ezek a prédikációk mivel specifikusan a 
társaságnak, a tengerre, a hosszú utakra és azok veszélyeire íródtak, 
valamint a messzi földekre, ahol úgy gondolták a keresztény hívők 
hite veszélybe kerülhet. A szövegek célja, mindenek felett a jó morális 
élet fenntartása volt és, hogy biztosítsák utazó híveiket, hogy 
bármilyen szörnyűségben és veszélyben vannak, Isten velük van. 
 
III. Új eredmények: 
 
A disszertációhoz végzett kutatások eredményei az alábbi 
tézisekben foglalhatóak össze: 
 
1. Az Angol Kelet-indiai Társaság vallásosságának vizsgálata 
hozzájárul a társaság kevésbé ismert történelmének kutatásához. 
 
2. A 17. századi angol kereskedelmi társaságoknak írt 
prédikációkon keresztül bemutatásra kerül, hogy milyen fajta 
lelki- és spirituális támogatást akartak adni a tengerészeknek és 
kereskedőknek a szerzők, valamint a megbízóik. 
 
3. A kora újkori emberek vallásossága, vallási színtere és hogy az 
hogyan is alakulhatott egy számukra idegen milieuben.  
 
8 
 
4. Az angol protestantizmus fenntartását – az európai gyökerek után 
– hogyan valósították, valósíthatták, vagy akarták megvalósítani 
Indiában és a köztes területeken, a hajókon. 
 
5. A kereskedelem, a prédikációk és a társaság összekapcsolásával 
és elemzésével bemutatja az újkori vallásosság egyes aspektusait, 
és hogy hogyan próbálták figyelmeztetni a társaságot arról, hogy 
az anyagiasság ne térítse el őket a vallástól. 
 
6. A felhasznált 17-18. századi prédikációk, imák, útmutatók, 
elmélkedések, útleírások és egyéb források részleteinek 
lefordítása magyarra és analógiába helyezve. 
 
7. A prédikációk sokat merítettek a bibliai hajós történetekből, a 
tengeri életből, és megpróbálták „személyre szabni” őket. A 
különböző angol kereskedelmi társaságoknak írt prédikációk és 
szövegek által láthatóvá váltak forrásaik és a leginkább használt 
toposzok, gazdasági eszmék és bibliai történetek.  
 
8. A társaságoknak írt vallásos szövegek és útleírások bepillantást 
engednek a korabeli vallásosság kicsi, de annál különlegesebb 
metszetébe és abba, hogy hogyan is gondolkodhattak a számukra 
sokszor új és egzotikus világ lakóiról és vallásosságukról. 
 
9 
 
9.  Az Angol Kelet-indiai Társaság (vallási) mentalitásának 
dualitása kimutatható a londoni-ázsiai vonalon, a szárazföld és a 
tengerek között és embereik létének kettősségében. 
 
IV. A témában végzett publikációs tevékenység: 
 
Magyar nyelvű tanulmányok: 
 
1. Harding Noémi: Az Angol Kelet-indiai Társaság kettős vallási 
mentalitása a 17. században. In: Magyar Egyháztörténeti 
Vázlatok, 30. évfolyam 1-2. szám, METEM, Budapest, 2020. pp. 
5-16.  
 
2. Harding Noémi: Az Angol Kelet-indiai Társaság imái. Várható 
megjelenés helye és ideje: Egyháztörténeti Szemle, Sárospataki 
Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, 2023 
 
3. Harding Noémi: 17. századi angol protestáns gondolatok és az 
Angol Kelet-indiai Társaság. Várható megjelenés helye: 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori 
Iskola tanácskozás (2022.05.18) konferenciakötete 
 
4. Harding Noémi: Az Angol Kelet-indiai Társaság 
keresztmetszetében: Gazdaság és vallás „harca”? Várható 
megjelenés helye és ideje: POLYMATHEIA, Művelődés- és 
10 
 
neveléstörténeti folyóirat, A Kodolányi János Egyetem 
Folyóirata, 2023 szeptember 
 
Magyar nyelvű recenzió:  
 
5. Harding Noémi: Vallás, mint hatalmi eszköz. Várható 
megjelenés: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2023/3-4, 
METEM, Budapest, 2023 november-december 
 
Angol nyelvű tanulmányok: 
 
7. Harding Noémi: 17th Century Protestant Thoughts and the 
English East India Company’s Sermons. (17. századi protestáns 
gondolatok és az Angol Kelet-indiai Társaság prédikációi.) 
Várható megjelenés helye és ideje: Freeside Europe Online 
Academic Journal, A Kodolányi János Egyetem Folyóirata, 2023 
november 
 
8. Harding Noémi: Sermons and Navigation: 17th Century English 
East India Company and the Sea. (Navigáció és prédikáció: Az 
Angol Kelet-indiai Társaság és a tenger.) Várható megjelenés: 
Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2023/1-2 METEM, Budapest, 
2023 augusztus 
 
  
11 
 
Angol nyelvű recenzió: 
 
9. Harding Noémi: Religion, as a Power Device. (Vallás, mint 
hatalmi eszköz) Várható megjelenés helye és ideje: Freeside 
Europe Online Academic Journal, A Kodolányi János Egyetem 
Folyóirata, 2023 november 
 
Konferencián tartott előadás: 
 
2022.05.18.: „A kereskedő a maga kisebbségében…”: Az Angol 
Kelet-indiai Társaság és a vallás. Történettudományi Doktori Iskola 
tanácskozása, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest. 


Az Angol Kelet-indiai Társaság és kettős vallási mentalitása a 17. században

Érszegi Márk Aurél

A Praedicate Evangelium apostoli konstitúció és a Római Kúria átalakítása Ferenc pápa idején

Somodiné Dobó Katalin Zsuzsanna

A 4. századi jeruzsálemi liturgia Egeria Itinerariuma alapján

Hollósi Dániel József

Hadiipari cégek kihívásai a változások viharában : A Danuvia, a Fegyvergyár és a Gamma vállalatok története 1920 és 1948 között

Dawa Ahmad

English

Corinthian capitals in Syria

Somogyvári Virág

Late Medieval Bone Saddles

Teklovics Levente

Classical juristic opinions in service of contemporary family law reform in the Hashemite Kingdom of Jordan

Baldavári Eszter

A szecessziós építészet tendenciái Kőrössy Albert Kálmán életművének keresztmetszetében

Bodó Péter

Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962) életműve

Not a member yet