KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Avatar Projekt - Google Chrome 2024-06-18
No full textAz Avatar AI projekt 3:30 perces bemutató videója
ABSTRACTS 2024 - Our health and national survival factors - Egészségügyi és nemzeti megmaradási tényezőink
No full text
A családi alkotmány fogalma, célja, lehetséges megjelenési formái
No full textAnnak ellenére, hogy a családi vállalkozások alapdokumentuma a családi alkotmány, mégsincs egységes, általánosan elfogadott definíció.
Álláspontom szerint a családi alkotmány egy olyan charta, amely a család, a családi vállalkozás értékeit és elveit rögzíti, egyfajta hivatkozási pont, világítótorony a tulajdonosi és irányítási döntések meghozatala során. Ezt a rendeltetetését azonban leginkább akkor tölti be, ha tényleges jogi kötőerővel rendelkezik. A családi alkotmánynak alapvetően négyféle megjelenési formáját különíthetjük el egymástól. A legidőtállóbb az az önálló, külön okiratba foglalt, írott családi alkotmány, amelynek megalkotásában valamennyi családtag részt vesz, hiszen ebben az esetben a dokumentum nem csupán azok érdekeit fogja szolgálni, akik ténylegesen részesedéssel rendelkeznek a családi vállalkozásban, hanem azokét is, akik egyéb módon élvezik annak előnyeit
Refusal Strategies of Hungarian Speakers of Japanese in Comparison with Native Speakers
No full textThe present research is a comparative study of the refusal strategies of
Hungarian speakers of Japanese and native speakers. It is a pilot study based on the IJAS International Corpus of Japanese as a Second Language.
When learning or teaching a second language, the pragmatic features of a language
cannot be neglected. In order to communicate succesfully, second language learners
have to focus not only on the grammatical aspects of a language, but the pragmatic
aspects should also be emphasised. The speech act of refusal can be described as one of
the more complex speech acts. Moreover, different cultures may have different
strategies for refusing the interlocutor. However, when communicating in another
language, we often tend to follow the pragmatic patterns of our mother tongue. This
can lead to misunderstandings or unsuccessful communication. Textbooks focus only
partially on refusal strategies, and one can often notice textbooklike startegies in the
refusals produced by students.
In the present study we analysed four role plays of Hungarian learners of Japanese who
have already been to Japan and role plays of four students who have studied the
language in Hungary. The results were compared with four role plays of native Japanese
speakers. The study focused on the pragmatic strategies used by the participants.
The aim of the study was twofold: 1) to compare the refusal strategies of Hungarian
Japanese speakers and native speakers 2) to highlight the pragmatic competences that
need to be developed in order to facilitate effective communication.
The results showed that Hungarian speakers did not use direct strategies expressed by
performatives. In terms of indirect strategies, the analysed examples from the corpus
showed that only four of the eleven indirect strategies mentioned by Beebe et al. (1990)
were used, and one extra category was found, namely negotiation. The most striking
difference between the Hungarian and the native Japanese speakers was found in the
use of adjuncts
Peer-group ties and a prison sentence: a chance to enhance successful re-entry
Get PDFInterpersonal relationships of prisoners are of key importance from the aspect of their reintegration. We focus our attention on non-kin, primarily friendship ties on a sample of young Hungarian males convicted for the first time, for a relatively short period of up to 3 years. In our longitudinal qualitative research, 80 offenders from eight penal institutions were interviewed while serving their sentence and 31 of them could also be reached 6 months after they left the prison. We analyse what significance prisoners attribute to their friendship ties, how these change during the prison sentence, which factors influence their sustainment or dissolution, weakening or strengthening
Az amerikai Mediterráneum fogalma és jellemzői
Get PDFHa meghalljuk a Mediterráneum kifejezést, azonnal a Földközi-tenger partvidéke jelenik meg a szemünk előtt, pedig jól ismert jelenség a történelemben, hogy egymástól távol eső vidékeken azonos nevű területek húzódhatnak meg. Elég egyetlen példaként VII. Konstantinos Porphyrogennetos: De Administrando Imperio című, 10. században keletkezett művére utalnunk, melyben azt olvashatjuk: „Két Ibéria van: az egyik Héraklész oszlopai táján, az Ibér folyóról elnevezve. (…) A másik Ibéria a perzsák felé van.”1 Ugyanígy a Mediterráneumból is kettő van: a mindenki által ismert földrajzi területen kívül az Európától távol fekvő amerikai Mediterráneum fogalma is fennmaradt napjainkig, bár a közbeszédben ez utóbbit nem használjuk. Munkámban az amerikai Mediterráneum – más néven a Karib-térség – földrajzi és kulturális jellemzőivel összefüggő kérdéseket vetek fel. Először az amerikai Mediterráneum megnevezés kialakulására térek ki, majd területének földrajzi behatárolására, és igyekszem megrajzolni a Karib-térség közös kulturális jegyeit. Utóbbira azért van szükség, mert csak a kultúrán keresztül megragadható közös jegyek alapján lehet definiálni azokat a területeket, amelyek a Karib-térség fogalmába illeszthetők. Végül a térség egyes sajátosságait az európai Mediterráneum jellemzőivel hasonlítom össze, és megpróbálom megragadni azokat az elemeket, amelyek közös pontként, illetve meghatározó eltérésként említhetők a két térség esetében. = The study deals with an issue that has been little analysed by Hungarian historians. It attempts to interpret the concept of the American Mediterranean, to present its specific characteristics, and then makes a comparison between the European and the American Mediterranean. It tries to present those elements which can be mentioned as common features or as decisive differences between the two regions. It shows that, unlike the European Mediterranean, the American Mediterranean is not dominated by peninsulas, but by a series of islands (Lesser and Greater Antilles) that make up the American Mediterranean par excellence, which were also the sites of discovery and early colonisation. The paper draws attention to the existence of a culturalreligious frontier within the Caribbean, i.e. the division of the American Mediterranean, just as it is the case with the European Mediterranean