1,720,961 research outputs found
A szervezetikultúra-kutatások összehasonlításának lehetséges dimenziói: szakirodalmi áttekintés és tipológia ---- Possible dimensions of classification in cross-cultural research: a literature review and typology
Full text linkA szervezetek működése napjainkra határokon és kultúrákon átívelővé vált. Az egyének, a saját és a szervezeti céljaik megvalósítása érdekében napi szinten érintkeznek más kultúrák tagjaival az online térben vagy személyesen. A kultúrakutatások
segíthetnek a kultúrák találkozásakor felmerülő jelenségek értelmezésében. E terület vizsgálata a különböző kultúrák
egyénekre és a szervezetekre gyakorolt hatása miatt aktuális és fontos. Két kultúra tagjainak találkozásakor esetleges nézetkülönbségek, értékkülönbözőségek, konfliktushelyzetek és kommunikációs problémák léphetnek fel. Korábbi kutatási
eredmények alapján tudjuk, hogy bár az együttműködés két kultúra tagjai között jelentős kulturális különbségek ellenére is zökkenőmentes lehet, két kultúra találkozása mindig hatással van az egyénekre. E szakirodalomi áttekintés azon elméleti cikkek eredményeit szintetizálja, amelyek a kultúrák tipizálására alkalmas jellemzők bemutatásárára fókuszálnak. A cikk célja a kultúra fogalmának alapjaitól kiindulva bemutatni a kultúrakutatások, mindenekelőtt a szervezetikultúra-kutatások tipizálási lehetőségeit. ------
Nowadays, the operation of organizations spans borders and cultures. To achieve personal and organizational goals, individuals regularly meet members of other cultures in person or the virtual space. Cross-cultural research helps to understand phenomena emerging at the encounter of different cultures as well as to learn how cultural differences affect individuals and
organizations. Cross-cultural encounters often lead to communicational difficulties, conflicts, including clash of views and values. Previous research shows that even though cooperation between members of different cultures may prove to be smooth,
cross-cultural encounters always affect and change individuals. This literature review synthesizes theoretical articles that focus on dimensions of classification in cultural and cross-cultural research. This paper suggests a possible typology of organizational cultural research based on the fundamental concept of culture itself
A robotizáció térnyerésével kapcsolatos attitűdök Magyarországon = Attitudes towards the rise of robotization in Hungary
Full text linkA technológiai fejlődés révén számos területen, köztük vállalati környezetben is megjelenik az ember-robot kollaboráció. A munka természete és a foglalkozások a jövőben alapjaikban alakulnak át. E kihívások sikeres kezelésének egyik feltétele a robotok elfogadása, amelynek kialakulását egyebek mellett az egyének attitűdjei befolyásolják. A szakirodalmi áttekintés azon elméleti cikkek eredményeit szintetizálja, amelyek a robotokkal kapcsolatos beállítódás alakulására ható faktorokra
fókuszálnak. Jelen cikk célja a robotizáció térnyerésével kapcsolatos attitűdök alakulásának vizsgálata Magyarországon, melyhez adatfelvételt a European Value Survey (EVS) legutóbbi adatgyűjtése biztosította, az adatelemzést pedig klaszterelemzéssel, valamint ANOVA módszereivel végezték a szerzők. A robot munkaerővel kapcsolatos attitűdkutatás relevanciája megkérdőjelezhetetlen, és hazai mintán végzett hasonló kutatás ezidáig nem született
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Full text linkThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Az interkulturális interakciók során megtapasztalt kulturális eltérések értelmezése a dél-koreai kultúrában - magyar szemmel = Interpretation of cultural disparities experienced in cross-cultural interaction in South Korean culture - from a Hungarian perspective
Full text link• A magyar és dél-koreai kultúra eltéréseinek szakirodalmi és empirikus vizsgálata időszerű kutatási cél, és a kutatás eredményei hiánypótlóak. A disszertáció alapját adó kutatás eredményei elméleti, módszertani és gyakorlati területen is hozzáadott értékkel bírnak a gazdálkodástudományok területéhez.
• A kutatás vizsgálati terepe, a nemzetközi (gazdasági) tevékenység kultúrákon, határokon átívelővé vált napjainkra. Az egyének, a saját és a szervezeti céljaik megvalósítása érdekében napi szinten érintkeznek más kultúra tagjaival online térben vagy személyesen. Két kultúra tagjainak találkozásakor esetleges nézetkülönbségek, értékkülönbözőségek, konfliktushelyzetek, kommunikációs problémák léphetnek fel. Azevedo (2011) kutatásai alapján tudjuk, a hatalmas kulturális különbségek ellenére az együttműködés zökkenőmentes lehet két kultúra tagjai között, de két kultúra találkozása mindig hatással van az egyénekre.
• Korábban nem álltak rendelkezésre olyan adatok, amelyek közelebbi ismeretet adhattak volna a dél-koreai és a magyar kultúra közvetlen, magyar szempontú eltéréseiről. A szakirodalomban eddig a kultúradimenziós modellek eredményeiből származtak információk a dél-koreai és magyar kultúráról, illetve egyoldalúan a koreai vagy a magyar kultúra jellegzetességeiről voltak kutatási eredmények.
• A megfigyelt jelenségekkel a cél a mélystruktúra megértése volt, azaz hogy milyen mechanizmusok irányítják a kultúra tényleges szintjét, tehát a dél-koreaiakkal folytatott interakcióik során a megkérdezett magyarok milyen típusú (kulturális eredetűnek vélt) eltéréseket tapasztaltak. A kutatás célja az volt, hogy feltárja és értelmezze, hogy az interjúalanyok által átélt interakciós szituációkban a kulturális eltéréseket hogyan interpretálják, milyen tényezőkre, értékekre vezetik vissza a másik kultúrában. Ezzel a kutatással egy mélyebb megértést kaphatunk a két kultúra eltéréseiről, magyar szempontból. A disszertáció kutatását felhasználva tehát új elméleti eredményekkel gazdagodott a szakirodalom a két kultúra vonatkozásában.
• A kutatásom elemzéséhez a kvalitatív tartalomelemzést választottam, amely mennyiségi elemzések alapján vizsgálja az interjúalanyok által elmondott narratívákat. Így a kódolási folyamatban használt módszerről és az adatelemző Nvivo szoftver használhatóságáról is tapasztalatokat gyűjtöttem a kutatás során.
• A kutatás alapját adó gondolkodási paradigma, a kritikai realizmus. A kultúra kutatások során különösen ritka ennek a paradigmának a használata, így a kutatás tapasztalatai, használhatósága a szervezetelméleti kutatások területén is hozzáadott értékkel bír.
• A koreai nemzeti kultúra értékei a koreai szervezeti életben is visszaköszönnek. A disszertáció kutatása feltárta, az erősen kollektivista, nagy hatalmi távolsággal jellemezhető, maszkulin jellegzetességeket magán hordozó koreai szervezeti kultúra jellegzetességei mögötti mozgatórugókat, a szervezeti szereplők hatékonyabb együttműködésének céljából. A kutatás eredményei alkalmasak, átdolgozás után, egy interkulturális tréning elméleti alapjának
Kulturális eltérések értelmezése Dél-Koreában magyar szemmel
Full text linkAz új kultúrákkal való találkozás és az egyének beilleszkedésének folyamata önmagában is érdekes kutatási terület, de az különösen, hogy azonos kultúra tagjai más kultúrákat mi alapján találnak vonzónak, míg más kultúrák semleges vagy épp negatív érzéseket keltenek bennük. A „vonzó” kultúrák otthonos érzést adnak a magyar kultúra tagjának, míg a „taszító” kultúrákban az egyén szinte elképzelhetetlennek tartja a szoros viszonyt a két kultúra között. Azevedo (2011) kutatásai alapján tudjuk, hogy hatalmas kulturális különbségek ellenére is zökkenőmentes lehet az együttműködés két kultúra tagjai között, de két kultúra találkozása mindig hatással van az egyénekre. A kutatás ezeket a kulturális hatásokat és a vonzó/taszító kulturális jellegzetességeket vizsgálja. A tanulmány a dél-koreai kultúra magyar szempontból való mélyebb megértésére irányuló kutatás eredményeit mutatja be. A magyar kultúra tagjait kérdezte a koreai kultúrában megélt élményeikről, tapasztalataikról, gondolataikról. Földrajzilag két igen távoli kultúráról van szó, amelyek történelme, értékei, hagyományai merőben eltérőek. A kutatási előfeltevés szerint a markáns kulturális különbözőségeket a két kultúrában mélyen kódolt értékek adják, amelyek a kultúra tagjainak cselekedetein keresztül megismerhetők. A tanulmány a dél-koreai és a magyar kultúra találkozásakor megtapasztalt kulturális eltérések értelmezését mutatja be a kétkultúra együttműködési hatékonyságának a javítása érdekében
Variations on the Author
Full text link“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
Appropriate Similarity Measures for Author Cocitation Analysis
Full text linkWe provide a number of new insights into the methodological discussion about author cocitation analysis. We first argue that the use of the Pearson correlation for measuring the similarity between authors’ cocitation profiles is not very satisfactory. We then discuss what kind of similarity measures may be used as an alternative to the Pearson correlation. We consider three similarity measures in particular. One is the well-known cosine. The other two similarity measures have not been used before in the bibliometric literature. Finally, we show by means of an example that our findings have a high practical relevance.information science;Pearson correlation;cosine;similarity measure;author cocitation analysis
Dispelling the Myths Behind First-author Citation Counts
Full text linkWe conducted a full-scale evaluative citation analysis study of scholars in the XML research field to explore just how different from each other author rankings resulting from different citation counting methods actually are, and to demonstrate the capability of emerging data and tools on the Web in supporting more realistic citation counting methods. Our results contest some common arguments for the continued
use of first-author citation counts in the evaluation of scholars, such as high correlations between author rankings by first-author citation counts and other citation
counting methods, and high costs of using more realistic citation counting methods that are not well-supported by the ISI databases. It is argued that increasingly available digital full text research papers make it possible for citation analysis studies to go beyond what the ISI databases have directly supported and to employ more
sophisticated methods
- …
