Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Kutatás a magyar kis- és középvállalati szektor specifikus sajátosságainak digitális aláírás bevezetését befolyásoló hatásairól
The adoption of digital signature technology has increased in recent years, and multiple factors can influence the implementation of such solutions among Hungarian small and medium-sized enterprises. This study aims to systematically examine these determinants, anchoring the research within existing literature. The study surveyed 200 Hungarian SMEs using telephone interviews and an asymmetric sampling strategy. Data visualization and various statistical and econometrics methods were utilized for data analysis. Findings indicate that larger companies are more likely to adopt digital signatures. Industry characteristics significantly influence adoption, whereas factors related to business operations, such as proximity to business partners, do not exhibit a statistically significant effect. Company size and industry orientation emerge as primary drivers of digital signature adoption. These findings contribute to both practical decision-making and the theoretical discourse on technology diffusion within SMEs.A digitális aláírások alkalmazása az elmúlt években növekedett. A magyar kis- és középvállalatok (KKV-k) körében a technológia bevezetését számos tényező befolyásolhatja. Jelen tanulmány célja szakirodalmi alapokra építve e tényezők pontosabb megértése. A kutatásban 200 magyar KKV vett részt, vezetett telefonos interjúk és aszimmetrikus mintavételi stratégia alkalmazása mellett. Az eredmények elemzése adatvizualizációval és különféle statisztikai és ökonometriai módszerek felhasználásával történt. Az eredmények alapján a nagyobb vállalatok nagyobb valószínűséggel alkalmaznak digitális aláírást. Az iparági sajátosságok hatása a technológia bevezetési hajlandóságra szintén bebizonyosodott. Az üzleti működéshez kapcsolódó tényezők (üzleti partnerek közelsége) esetén ugyanakkor nem azonosítottak a szerzők statisztikailag szignifikáns kapcsolatot a felhasználási hajlandóság tekintetében. Az eredmények segítenek a technológia elterjedését támogató és gátló tényezők pontosabb azonosításában, melyek gyakorlati relevanciájuk mellett értékes hozzájárulást adhatnak a kapcsolódó elméleti területek további fejlődéséhez
A CSR-tól az ESG-ig, a fenntarthatóság kulcsszavai a turizmusban: Bibliometrikus elemzés
The study examines the potential for ESG (Environmental, Social and Governance) approach to replace the CSR concept, which has encountered numerous practical implementation challenges. The question is analyzed in the context of the tourism sector, which represents a novel area of research into these issues, simultaneously addressing economic, social, and environmental concerns. Following the introduction of the relationship between CSR and ESG and the interpretation of ESG elements in tourism, 297 studies were examined using bibliometric analysis and the PRISMA methodology. The bibliometric map revealed a strong link between CSR and ESG concepts. While ESG does not negate the necessity of CSR, it can provide a measurement and framework for addressing the problems associated with the concept. Another finding is that in this sector, the environmental aspect of ESG is dominant. Sustainability in this sector is primarily environmental and natural, while social and economic sustainability and ethics are less prominent.A tanulmány azt vizsgálja, hogy a napjainkban egyre népszerűbb ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítás) megközelítés kiválthatja, felválthatja-e a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) koncepcióját, amely számos problémával küzd. A kérdést a turizmus szektor vonatkozásában elemzik a szerzők, mert ebben az ágazatban új terület e témakörök kutatása, miközben gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is releváns kérdéseket érint. A CSR és az ESG viszonyának felvezetését, valamint az ESG-elemek turizmushoz kapcsolódó értelmezését követően a PRISMA-módszertan és bibliometrikus elemzés segítségével 297 tanulmányt vizsgálnak. A bibliometrikus fogalomtérkép alapján a vizsgált területen a CSR- és az ESG-koncepciók között szoros kapcsolat van. Az ESG nem jelenti a CSR végét, viszont olyan mérési és keretrendszert biztosíthat számára, amely a koncepció problémáit megoldhatja. Kutatásuk másik eredménye, hogy a turizmus ágazat esetében az „E” pillér a domináns, vagyis a fenntarthatóság elsősorban környezeti fókuszú az ágazaton belül, és kevésbé jelenik meg a társadalmi vagy éppen gazdasági fenntarthatóság, illetve az etika
Színek és figyelem az FMCG kiskereskedelemben: Polccímkén megjelenő új információk szemkamerás vizsgálata
The contemporary retail environment has led to a notable shift towards an intense sensory and emotional experience for consumers during the shopping process. This highlights the necessity of investigating the impact of these stimuli on consumer decision-making, which frequently occurs unconsciously. From a research perspective, visual stimuli and the underlying neurobiological processes of their perception are of particular significance, warranting investigation using eyetracking methodologies. The results of an eye-tracking experiment conducted with a sample of 90 participants (divided into three groups) demonstrate the critical role of colours in conveying additional information presented on shelves in retail environments. Among the stimulus materials used in the study, information with colour coding was able to produce a significant change in the participants’ attention during the time spent processing information.A modern bolti környezetnek köszönhetően a vásárlás mára egyre intenzívebb érzékszervi és érzelmi élménnyé válik a fogyasztók számára. Éppen ezért fontos annak vizsgálata is, hogy ezek az ingerek milyen hatással vannak a vásárlók döntéseire, melyeket jelentős részben tudattalanul hoznak meg. A kutatás szempontjából különösen nagy jelentősége van a vizuális ingereknek és a feldolgozásuk hátterében álló neurobiológiai folyamatoknak, melyeket tekintetkövetéses módszertannal vizsgáltak a szerzők. Az általuk elvégzett, 90 fős mintát (3 csoportot) érintő szemkamerás kísérlet eredményei arra mutatnak rá, hogy a bolti környezetben, a polcon megjelenő plusz információk átadásában nagy jelentőségük van a színeknek. A vizsgálatba bevont ingeranyagok közül a színekkel is jelölt információ volt képes szignifikáns változást elérni az információfeldolgozással töltött időben
A digitalizáció következményeinek felmérése : A munkahelyi technostresszt mérő skála hazai validálása
The rapid spread of digital technology is transforming workplaces and creating new challenges. Technostress has emerged as a critical factor to investigate, with the authors’ current research exploring its negative side (distress). Their goal was to develop and validate a Hungarian-language scale for measuring workplace technostress, building upon recognized international scales, contributing to the Hungarian literature on technostressors, and providing a tool for further research. Their cross-sectional study is based on a questionnaire with a non-representative convenience sample (n=337). The analysis confirmed the reliability and validity of the seven-dimensional scale (Overload, Invasion, Complexity, Uncertainty, Insecurity, Usefulness, Safety/Threat). Although average levels of technostress were low, individual variability was relevant, highlighting the need to differentiate technostress levels based on individual or organizational characteristics. Along with proposed refinements, the scale can be used in future studies to map the effects of technostress in the workplace and formulate recommendations for preventing its negative impacts.A digitális technológia gyors térnyerése átalakítja a munkahelyeket és új kihívásokat teremt. Egyéni és szervezeti szinten is vizsgálandó tényezővé vált a technostressz, melynek kutatásuk jelenlegi fázisában negatív oldalát (distressz) tárják fel a szerzők. Kutatásuk célja egy magyar nyelvű, munkahelyi technostresszt mérő skála létrehozása és validálása volt, nemzetközi szakirodalomban széles körben elismert skálákat alapul véve, hozzájárulva a technostresszorok hazai szakirodalmának bővüléséhez, egy további kutatásokban is alkalmazható mérőeszközzel. Keresztmetszeti empirikus vizsgálatuk kérdőíves adatgyűjtésen alapult, nem reprezentatív, kényelmi mintavétellel (n=337). Elemzésük megerősítette a hétdimenziós skála (Túlterheltség, Invázió, Komplexitás, Bizonytalanság, Kiszámíthatatlanság, Hasznosság, Biztonság/Fenyegetés) megbízhatóságát és validitását. Bár a technostressz átlagos szintjei alacsonynak mutatkoztak, az egyéni variabilitás jelentős lehet, így eredményeik rávilágítanak az egyéni vagy szervezeti sajátosságokhoz köthető technostressz-szintek differenciálásának szükségességére. A skála jövőbeli alkalmazása a javasolt finomítások mellett alapja lehet olyan longitudinális kutatásoknak, melyek célja a technostressz munkahelyi hatásainak feltérképezése és negatív hatásainak megelőzésére tett javaslatok megfogalmazása
Menedzsment a háború árnyékában: Cseh, magyar és szlovák szervezetek válságra adott válaszainak összehasonlító elemzése
In recent years, Central and Eastern European countries have faced significant crises, including the COVID-19 pandemic and the Russian-Ukrainian conflict, which have impacted their social and economic development. This study examines how these events influenced business operations, leadership, and human resources in Czech, Hungarian, and Slovak organizations. A total of 1,370 organizations responded to the questionnaire. The research aimed to explore leadership practices during these challenges by testing five hypotheses. The results clearly demonstrate relationships between a respondent organization’s country and its perceptions of crisis-driven opportunities, such as technological developments, organizational renewal, and innovative leadership approaches. Crisis strategies vary by country and organizational context. Larger organizations and foreign-owned companies are more likely to adopt innovative technological or people-centered solutions.A közép- és kelet-európai országok a közelmúltban jelentős válságokkal néztek szembe, beleértve a COVID-19-et és az orosz-ukrán konfliktust, amelyek hatással voltak a társadalmi és gazdasági fejlődésükre. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a jelzett folyamatok hogyan hatottak az üzleti működésre, a vezetésre és a humánerőforrásokra a cseh, magyar és szlovák szervezetekben. Kérdőívet 1370 szervezet válaszolta meg. A kutatás célja, hogy feltárják a vezetési gyakorlatokat a jelzett kihívások idején, öt hipotézist tesztelve. Az eredmények egyértelmű összefüggéseket mutatnak az adott válaszadó szervezet országa és a válság által vezérelt lehetőségekről, például a technológiai fejlesztésekről, a szervezeti megújulásról és az innovatív vezetési megközelítésekről alkotott képek között. A válságstratégiák országonként és szervezeti kontextusonként eltérnek. A nagyobb szervezetek és a külföldi tulajdonban lévő vállalatok inkább alkalmaznak innovatív technológiai vagy emberközpontú megoldásokat
Sportfogyasztási szokások egy közép-kelet-európai fővárosban
This study investigates attitudes toward sports experiences, public sports, and sports facilities in Budapest, focusing on sports-related needs and habits. Based on a quantitative survey of 1.000 respondents who regularly engage in sports, it assesses their opinions and expectations regarding municipal roles in promoting local sports. Nearly 80% of participants believe that local governments should play an active role in supporting community sports. The findings reveal that around 70% of Budapest residents exercise independently, primarily engaging in outdoor cardio activities, indicating notable price sensitivity. Consequently, investments in public sports equipment parks should be prioritized. Respondents spending less on sports express a demand for cost reductions from local authorities. The results also confirm that a city’s sports infrastructure has a strong influence on local participation rates. Furthermore, gender, education level, and place of residence significantly affect sports-related expenditures, while economic awareness shapes residents’ sports choices and spending behaviour.Jelen kutatás a sportolási élmények, a fővárosi sportlétesítményekhez fűződő attitűdök, a sportolási igények és szokások megismerésére fókuszál, budapesti viszonylatban. A cikk célja, a rendszeresen sportoló populáció megismerése kvantitatív kutatási módszerrel, 1000 fős mintán. A közösségi tapasztalat ismerete kulcsfontosságú a városvezetés szakpolitikai döntéseinél, hiszen a rendszeresen sportolók közel 80%-a az önkormányzati beavatkozást várja. Budapesten a lakosság közel 70%-a önállóan végez fizikai aktivitást, és ők leginkább a kültéri kardió sporttevékenység űzését helyezik előtérbe, ami egyfajta árérzékenységre is utal, ami a sportinfrastrukturális fejlesztések esetén a közterületi sporteszközparkok priorizálását szorgalmazza. Ez a réteg kimutathatóan kevesebbet költ sportcélú kiadásokra, valamint lakossági költségcsökkentési igényként is megfogalmazódott a helyi önkormányzatok felé. A sportágak népszerűségének aránya is kapcsolatot mutat a tudatos gazdasági alapú sportágválasztással, mely esetben a lakossági árérzékenység hangsúlyosan megjelenik. A szerző továbbá azonosította, hogy a városi sportinfrastruktúra alapvetően meghatározza a sportágak helyi népszerűségét, míg a nem, az iskolai végzettség és a lakóhely szignifikánsan befolyásolja a sportkiadások mértékét
A sportvezetők és edzők foglalkoztatáshoz kapcsolódó, a női kézilabda-játékosokra mint alkalmazottakra vonatkozó nézőpontjainak vizsgálata
The main objective of the study is to identify the „key issues” in the employment of athletes in the sport of handball. The methodological framework of the research is based on primary sources and a qualitative approach, including thematic analysis. The findings from the five expert interviews allow us to get a comprehensive, realistic picture of the career-related processes in professional women’s handball (i.e., selection) from the athlete’s and from the sports company’s side. Otherwise, they highlight why professional women’s handball players can be considered a special workforce. The results cluster around four main themes: peculiarities of managing players, handball players, sports professional aspects, and other influencing factors. In addition, the research defines the local milieu and the value typification model of the athlete types associated with each theme, which are compared with the roles that can be identified along the behavioural dimensions.A tanulmány fő célkitűzése, hogy feltárja a kézilabdasportágban a sportolók foglalkoztatása során megjelenő „kulcstémaköröket”. A kutatás módszertani keretét primer források elemzése és kvalitatív megközelítés, ezen belül a tematikus elemzés adja. Az öt szakértői interjúból nyert eredmények egyrészt átfogó, valósághű képet mutatnak a hivatásos női kézilabdában lezajlódó, sportolói karrierhez kapcsolódó folyamatokról (pl.: a kiválasztásról) mind a sportolói, mind a sportvállalati oldalról. Másrészt rávilágítanak arra, hogy miért tekinthetők a hivatásos női kézilabdázók speciális munkaerőnek. Az eredmények négy fő téma köré csoportosulnak: a kézilabdásokkal való gazdálkodás sajátosságai, a kézilabda-játékosok, a sportszakmai szempontok, valamint egyéb befolyásoló tényezők. Ezen túlmenően a kutatás meghatározza az egyes témákhoz kapcsolódó közeg és sportolói típus értéktipizálási modelljét, amelyet a viselkedési dimenziók mentén azonosítható szerepkörökkel vet össze
A projektorientáció és projektszemélet mint kompetencia megjelenése és értelmezése a középfokú oktatásban
In the rapidly changing world, it has become fashionable to organize and interpret activities as projects: activities that produce a unique, unrepeatable, one-off result and do so under specific boundary conditions. Education in project thinking should start at a very early age, so it is worth starting in the upper primary school years, but secondary education is also a very good setting for developing this skill. Project thinking as a core competence can be taught in various ways at different levels of education. PBL, CBL, and LBL-based teaching methods can be used in combination to develop this skill, along with all its attendant factors, in young people. It is vital that today’s education system recognizes the need for project thinking and project-based education. This study aims to investigate the perceptions and aptitude of secondary school students to think in projects and to work in teams within a defined framework.A XXI. század gyorsan változó világában divattá vált a tevékenységek projektként való szervezése, értelmezése. A klasszikus definíció szerint projekt minden olyan tevékenység, ami egyszeri és megismételhetetlen, egyedi eredményt hoz létre és meghatározott peremfeltételek mentén teszi mindezt. A projektszemléletre való nevelés már egészen fiatalon el kell, hogy kezdődjön, így azt érdemes már az általános iskola felső tagozatában elkezdeni, de nagyon jó színteret biztosít a középfokú oktatás is e készség kifejlesztésére. A projektszemélet mint alapvető kompetencia számos módszerrel adható át az oktatás különböző szintjein. A PBL, CBL és az LBL alapú oktatás módszerei egymás kiegészítve képesek arra, hogy ezt a készséget, személetmódot a maga járulékos tényezőivel kiépítsék a fiatalokban. Nagyon fontos az, hogy a mai kor oktatási rendszere felismerje a projektekben való gondolkodás, és a projektszerű oktatás szükségességét. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a középiskolás diákok véleményét és alkalmasságát a projektekben való gondolkodásra, és a meghatározott keretek között, csapatban történő munkavégzésre
A nemzetközi kiküldetés során elsajátított tudás típusai, alkalmazhatósága és átadhatósága
In the 21st century economy, knowledge transfer within multinational companies has become crucial for success, while internationalisation has increased the number of expatriates. Although the determinants of knowledge transfer have appeared in Hungarian studies, the role of expatriates is underexplored, with no study focusing on the types and characteristics of the knowledge acquired by them either. Therefore, the authors’ exploratory study focuses on the types of knowledge gained by Hungarian expatriates and discusses their applicability and transferability in the contexts of home units. Following the introduction of the key factors of knowledge transfer facilitated by expatriates, they present and analyse the types of knowledge acquired during assignments and their characteristics based on 12 semi-structured interviews. Expatriates may increase their professional knowledge, personal and social skills, and contextual and relational knowledge, while their mind-set may change as well. The applicability and transferability of such knowledge at home depend on a number of factors.A XXI. század gazdaságában a nemzetközi vállalatok egységei közötti hatékony tudásátadás döntő fontosságú az üzleti siker szempontjából, a nemzetköziesedés pedig előidézte a kiküldöttek számának növekedését. Bár a tudástranszfert meghatározó tényezők több tanulmányban is megjelentek, a kiküldetések szerepét kevéssé vizsgálta eddig a hazai szakirodalom, és a kiküldöttek által elsajátított tudás típusaira és jellemzőire fókuszáló tanulmány sem született. A szerzők feltáró kutatásának egyik kérdése ezért az volt, hogy a nemzetközi kiküldetést megjárt magyar munkavállalók milyen tudástípusokat sajátítottak el kiküldetésük alatt, illetve mennyiben találták ezeket alkalmazhatónak és átadhatónak a hazai leányvállalatnál. Tanulmányuk ismerteti a kiküldöttek által elősegített tudástranszfer négy kulcstényezőjét, majd 12 félig strukturált interjú alapján mutatja be és elemzi a kiküldetésben elsajátítható tudás típusait, valamint ezek hazatérés utáni alkalmazhatóságát és átadhatóságát. A kiküldöttek bővíthetik szakmai ismereteiket, személyes és szociális készségeiket, kontextuális és kapcsolati tudásukat, valamint gondolkodásmódjuk is változhat a külföldön töltött idő hatására, a tudáselemek itthoni alkalmazhatósága és átadhatósága ugyanakkor több tényező függvénye