1,720,957 research outputs found
Russia From a Hungarian Perspective
Get PDFIn many respects, the work of the historian Lajos Thallóczy, published in 1884 under the title Oroszország és hazánk [Russia and Our Country],” stands out from the Russia-related studies and writings of his time. The great virtue of this volume is that, in addition to travel experiences, the author also draws on primary Russian archival sources and presents the Tsarist Russia of the 1880s from a wide variety of perspectives, while always keeping the Hungarian point of view in mind. The focus of his attention is the comparative presentation of Russian and Hungarian economic relations, with an emphasis on Russian-Hungarian competition in the grain market. Thallóczy sees the Tsarist Empire as a rival of concern from Hungary’s point of view, as well as a promising but untapped opportunity for bilateral trade relations. This method of analysis, which focuses on analogies and parallels, is a feature of the entire volume, including the chapters on travel experiences. The author has published comparative economic and social analyses that have opened up new lines of research and are still relevant today. A further interesting feature of the text is the separate chapter on Russian colonialism, which is also discussed in the context of the Austro-Hungarian occupation of the Balkans. There is a strong emphasis on comments on the Russian character, which abound in virtually every chapter. Mostly, this concerns the formulation of stereotypes that have become fixed in the meantime and which are also known from other travelogues of the time, that are echoed in the memoirs of Hungarian prisoners of war of the First World War and even in travelogues published between the two world wars
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Get PDFThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Variations on the Author
Get PDF“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
Appropriate Similarity Measures for Author Cocitation Analysis
Get PDFWe provide a number of new insights into the methodological discussion about author cocitation analysis. We first argue that the use of the Pearson correlation for measuring the similarity between authors’ cocitation profiles is not very satisfactory. We then discuss what kind of similarity measures may be used as an alternative to the Pearson correlation. We consider three similarity measures in particular. One is the well-known cosine. The other two similarity measures have not been used before in the bibliometric literature. Finally, we show by means of an example that our findings have a high practical relevance.information science;Pearson correlation;cosine;similarity measure;author cocitation analysis
Dispelling the Myths Behind First-author Citation Counts
Get PDFWe conducted a full-scale evaluative citation analysis study of scholars in the XML research field to explore just how different from each other author rankings resulting from different citation counting methods actually are, and to demonstrate the capability of emerging data and tools on the Web in supporting more realistic citation counting methods. Our results contest some common arguments for the continued
use of first-author citation counts in the evaluation of scholars, such as high correlations between author rankings by first-author citation counts and other citation
counting methods, and high costs of using more realistic citation counting methods that are not well-supported by the ISI databases. It is argued that increasingly available digital full text research papers make it possible for citation analysis studies to go beyond what the ISI databases have directly supported and to employ more
sophisticated methods
koamabayili/VECTRON-author-checklist: VECTRON author checklist
No full textWe have done our best to complete the author checklist relating to the use of animals in the hut study. Note that the objective for the hut study was to evaluate the IRS treatment applications for residual efficacy against Anopheles mosquitoes, including the local An. coluzzii mosquito population. Cows were only used to attract mosquitoes into the huts and no tests were carried out directly on the cows. The author checklist is intended for use with studies where experiments are carried out on animals, which is why we have had such difficulty in completing this for the hut study, as many of the questions do not relate to how the cows were used
Taróczy Nándor ezredes szokatlan látogatása a Szovjetunióban
Get PDFTaróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében
pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival,
de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is.
Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és
felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást.
Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két
első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyany-
nyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már
„társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére,
az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi
a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest,
gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális
szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig
a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok,
gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak
egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül
az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják
le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra
a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók,
akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül
panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra,
az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már
volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről
és tisztaságról olvashatunk.
A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel
egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy
Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg
emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el
a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges
ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani
őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív,
a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és
érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet
is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb
birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának,
hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az
egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele
kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export szá-
mára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel
a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához
is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével
gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá.
Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal
abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor
fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának
meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről.
És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést,
hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan
is kedvező fényben tűntette fel
- …
