27 research outputs found
Veszélyeztetett kulturális javak védelme
No full textA kötet a Magyar Nemzeti Múzeumban 2023-ban rendezett A kulturális örökség
védelme krízishelyzetekben és Cultural Property Protection — Veszélyeztett kulturális
örökségünk védelme című konferenciákon elhangzott előadások nyomán készül
"Modern idők vértelen viadala" : az érdekérvényesítés lehetőségei a Népszövetség központjában
No full text
A szókészlet változásának okai, valamint az angol és amerikai eredetű kölcsönszavak írásbeli illeszkedése az orosz nyelvben
No full textDolgozatom elején arra szerettem volna választ találni, hogy milyen okai lehetnek a neologizmusok megjelenésének az orosz nyelvben. Vizsgálatom tárgyát képezték az angol, valamint amerikai nyelvből átvett szavak megjelenése, mivel ebből a két nyelvből találhatunk a legtöbb idegen eredetű szót.BKszlavisztika-oroszBSc/B
„«Koltói csárdás» – Liszt Ferenc magyar rapszódiái és a népzene.”
No full textTari Lujza
„Koltói csárdás” – Liszt Ferenc magyar rapszódiái és a népzene
2011-ben a világ Liszt Ferenc, a 19. század legjelentősebb magyar zeneszerzője és Európa-szerte ünnepelt zongoraművésze születésének 200. évét ünnepli. Közismert, hogy Liszt elméletileg érdeklődött a népzene iránt, de sem ő, sem kora nem jutott el a népzene fogalmának tisztázásáig. Abban a korban elsősorban szerzők által népies modorban írt darabokat értették alatta, amelyek kottás füzetekben és a szóbeli hagyomány útján, részben cigányzenészek előadásában egyaránt terjedtek. A mai értelemben vett népzene felfedezése csak a 20. század elején történt meg, amikor a magyarság egykor még közös zenéjét már csak a parasztság őrizte. Tagadhatatlan, hogy a 19. században népies stílusban írt, a maguk korában a városokon divatos dalok idővel a parasztság dalkészletébe is bekerültek.
Liszt Ferenc is ilyen eredetű darabokat fűzött egybe magyar rapszódiáiban. E műveinek forrásait a zenetörténeti kutatás korábban már részben feltárta, a jelen sorok írója pedig a tágabb népzenefogalom (a 19. századi, részben népzenei vonatkozású népies műdal) felől 1989-ben a Magyar Rádióban négy részes rádióelőadásban mutatta be népzenei kapcsolódásait.
Az előadás egy-egy rapszódia dallamtémái alapján igyekszik megmutatni a néphagyományban fennmaradt és Liszt művében is szereplő dallamokat. Néhány kiragadott (kotta- és hangzó zenei) példa segítségével arra is igyekszik rámutatni, hogy Lisztnek forrásként nemcsak kottás kiadvány állhatott rendelkezésére; témáit olykor a közvetlen élő előadásból vette, amelyre bizonyítékul szolgál a naplójában fennmaradt „koltói csárdás.”
„A csárdás from Koltó” – The Hungarian Rhapsodies of Ferenc Liszt and the folk music
In 2011 the world will celebrate the bi-centenary of Ferenc Liszt, who was the greatest Hungarian composer as well as a virtuoso European pianist of the 19th century. It is well know, that Liszt theoretically had interest in “folk music”, but he and his age have not got at the abstraction of the genuine folk music. During the whole 19 century the composed popular folk song was imagined as really folk song. It was first only the beginning of the 20th century when the folk music was discovered. Until this time only the peasantry preserved in Hungary the once common Hungarian music in his oral tradition.
It is true, the written popular folk song got trough from town into the villages, too. Liszt used in his Hungarian rhapsodies melodies of this nature. The sources of his rhapsodies were discovered by music historians, the connections of his compositions with the living popular folk melodies and folk music was presented in 1989 in four broadcastings by the author.
I am going to discuss both the melody-themes of Liszt’s rhapsodies both of the melodies into the living Hungarian folk tradition. The composer incorporated a number of written popular folk melodies to this. He must have used not only the published scores but as well as many themes which he had heard from the living performance by the Gypsy bands. This is manifested in his diary under the title: “Koltói csárdás.
Study on the Trichoptera fauna in the Romanian section of the river Crişul Alb catchment area
No full textOn the catchment area of the upper part of the river Cri§ul Alb 19 caddisfly species belonging to 7 families were collected by the author in 3 sites in the year 1994. List of material is presented. Short faunistical and taxonomical comments are also given. Rare Trichoptera species from the research area are presented
Instrumentale Melodieanfänge und ihr Verhältnis zur Form am Beispiel historischer und gegenwärtiger ungarischer Tanzmelodien
No full textThe aim of this study is to analyze the beginning of different dance tunes in connection with variously performed dance tunes. The purpose of this paper is also to draw attention to the need for micro-analysis, which has been neglected for a long time in instrumental folk music research, in order to better understand instrumental musical melody creation. The selected musical examples come from different (partly historical) eras and different geographical areas of Western Transdanubian and Transylvanian Hungarian folk music collections. Typical starting elements (fifth-forth changes, direction of moving of scales, etc.) are related to dance music with different names. The analysis ignores the evolution of tempo and variation throughout the piece, as well as the ensemble's “Primas” ornamentation, timbre, harmonies and unique solutions of the accompaniment. At the same time, the author paid attention to the form and structure of the entire piece in addition to the beginnings of the melody. The study was written in honor of the 100th birthday of Walter Deutsch, the creator of modern Austrian ethnomusicology
"A művészi tudás végső próbája". Kodály a népdalfeldolgozásról.
No full text“The Final Test of Artistic Knowledge”
Zoltán Kodály about folk song processing
In the case of the young Zoltán Kodály and Béla Bartók the motivation for their collecting folk music was the renewing of the language of the composed Hungarian music, – that was written in the turn of 19th-20th century mostly in Wagnerian style. This was characteristic also in Europe, to which the author cites examples from the newer ethnomusicological literature.
Kodály rarely spoke about his own compositions. One exception is the long talking with Lutz Besch in 1964. The others are his own, personal notes, which were published only decades later after his death (1967).
Kodály the composer often declared his basis to be vocal. However, he was interested as well as researcher, composer and educator of people in the full traditional musical culture, the instrumental folk music within.
As professor of the subject of composing at the Academy of Music in Budapest he many times drew attention to the importance of the musical mother tongue. In his memoirs he spoke also about the method of folk song processing. But first of all he talked about the knowledge
of the country, the countryside and people within. When studying the music of a region, he personally examined the whole way of life and also the different ethnic groups and different nations.
The author not only cites Kodály’writings about folk song prossessing but gives new sources to his work Dances of Marosszék
