508 research outputs found
Plurilinguisme dans l’oeuvre de Katalin Molnár
No full textABSTRACT:
Katalin Molnár, of Hungarian origin and exiled to France since 1979, wrote approximately half of her works in Hungarian and the other in French. Nevertheless, these languages are not so clearly separated in her texts as this symmetry might suggest. The author plays very often with language and languages by creating multilingual works. Close to Hungarian and French avant-garde groups, she therefore ‘used’ her translingualism as a source of innovation leading to multilingualism. This article studies how this happens, by the analysis of different manifestations of language diversity in Molnár’s works: code-switching or intra- and interphrastic language change – in particular the insertions and cases of alternation – and the different types of language interference (the influence of one language on another without change of language): grammatical, lexical and cultural.RÉSUMÉ:
Katalin Molnár, d’origine hongroise et exilée en France depuis 1979, a écrit approximativement la moitié de son œuvre en hongrois et l’autre en français. Néanmoins, ces langues ne sont pas séparées si nettement dans ses textes comme cette symétrie le pourrait suggérer. L’auteure joue très souvent avec la langue et les langues en créant des œuvres plurilingues. Proche de groups avant-gardistes hongrois et français, elle a donc ‘utilisé’ son translinguisme comme source d’innovation menant au plurilinguisme. C’est ce que cet article étudie par l’analyse de différentes manifestations de la diversité des langues dans les œuvres de Molnár: le code-switching ou le changement de langue intra- et interphrastique – notamment les insertions et les cas d’alternance – et les différents types de l’interférence (l’influence d’une langue sur une autre sans changement de langue): grammaticale, lexicale et culturelle.Depto. de Estudios Románicos, Franceses, Italianos y TraducciónFac. de FilologíaTRUEpu
A vallásosság és az igazságos világba vetett hit altruizmusra gyakorolt hatása
No full textA kutatás céljának azt tűztem ki, hogy rámutasson a gyermekkori traumatizáció bizonyos felnőttkori jelenségekkel való összefüggéseire – nevezetesen a maladaptív nappali álmodozás, valamint a kötődés alakulására. Elvárásaimat a vonatkozó, szakirodalmi áttekintésben ismertetett elméletek és kutatási eredmények alapján fogalmaztam meg. Általánosságban azt vártam, hogy a gyermekkori traumatizáció negatív következményei mind
a maladaptív nappali álmodozás, mind a kötődés tekintetében megmutatkoznak. Feltételeztem, hogy a maladaptív álmodozás összefüggésbe hozható bizonyos kötődési mintázatokkal. A kutatáshoz a vizsgálati személyek (N = 575) egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely egy saját összeállítású demográfiai kérdőívből, a Traumatikus Előzmények Kérdőívből (TAQ), a Maladaptív Álmodozás Skálából (MDS), valamint a Kapcsolati Kérdőívből (RSQ) állt. A Traumatikus Előzmények Kérdőív vágóértéke alapján a minta nagyrészt traumatizált személyekből (N = 443) állt. A vizsgálat eredményei rávilágítottak, hogy a gyermekkori traumatizációt átélt személyek között nagyobb arányban fordulnak elő maladaptív álmodozók a nem traumatizált személyekhez viszonyítva. A kapott eredmények csatlakoznak azon kutatásokhoz, amelyek megerősítették a traumaeredet-hipotézist, mint a zavar egyik lehetséges indikátorát (Sándor és mtsai, 2020; Somer, 2002; Somer és mtsai, 2016a; Somer és Herscu, 2017; Somer és mtsai, 2019). A hatások tekintetében megállapítható, hogy a traumatizáció általam vizsgált típusai közül az elhanyagolás, az érzelmi bántalmazás, a fizikai bántalmazás és a szemtanúság kockázati tényezőnek bizonyult a maladaptív álmodozásra nézve. A túlzott álmodozás a fizikai bántalmazást, valamint a szemtanúságot átélők körében mutatkozott a legmagasabbnak. A gyermekkori traumatizációt átélt személyek kötődése szempontjából bebizonyosodott, hogy az averzív élményeket elszenvedő személyek esetében nagyobb az aggodalmaskodó, elkerülő és bizalmatlan kötődési stílus jelenléte, mint a nem traumatizált személyek esetében. A biztonságos kötődési stílus tekintetében nem mutatkozott eltérés a két csoport között. A maladaptív álmodozás kötődésszempontú vizsgálata igazolta, hogy a túlzott mértékű álmodozás növeli az aggodalmaskodó, valamint a bizalmatlan kötődési stílusok kialakulásának esélyét.pszichológiaBSc/B
RECENZIÓ a „Lemorzsolódott hallgatók 2018” című tanulmánykötetről
No full textA tanulmánykötet: Kovács Klára - Ceglédi Tímea - Csók Cintia - Demeter-Karászi Zsuzsanna - Dusa Ágnes Réka - Fényes Hajnalka - Hrabéczy Anett - Kocsis Zsófia - Kovács Karolina Eszter - Markos Valéria - Máté Szabó Barbara - Németh Dóra Katalin - Pallay Katalin - Pusztai Gabriella - Szigeti Fruzsina - Tóth Dorina Anna - Váradi Judit: LEMORZSOLÓDOTT HALLGATÓK. In: OKTATÁSKUTATÓK KÖNYVTÁRA 6. Debrecen, 2019.A tanulmánykötet: Kovács Klára - Ceglédi Tímea - Csók Cintia - Demeter-Karászi Zsuzsanna - Dusa Ágnes Réka - Fényes Hajnalka - Hrabéczy Anett - Kocsis Zsófia - Kovács Karolina Eszter - Markos Valéria - Máté Szabó Barbara - Németh Dóra Katalin - Pallay Katalin - Pusztai Gabriella - Szigeti Fruzsina - Tóth Dorina Anna - Váradi Judit: LEMORZSOLÓDOTT HALLGATÓK. In: OKTATÁSKUTATÓK KÖNYVTÁRA 6. Debrecen, 2019
Katalin Kroó, 2020: Korunk hőse. Korunk irodalomszemiotikája? Karakterpoétika és olvasásszemiotika Lermontov regényébe: Budapest: L’ Harmattan Kiadó. 288 p.
Full text linkThe author of the article presents the latest work of Katalin Kroó: Korunk hőse. Korunk irodalomszemiotikája? Karakterpoétika és olvasásszemiotika Lermontov regényébe (2020).Avtorica prispevka predstavlja najnovejše delo Katalin Kroó: Korunk hőse. Korunk irodalomszemiotikája? Karakterpoétika és olvasásszemiotika Lermontov regényébe (2020)
Katalin Kroó, 2020: Korunk hőse. Korunk irodalomszemiotikája? Karakterpoétika és száványszemiotika Lermontov regényébe
Full text linkThe author of the article presents Katalin Kroó's latest work: Korunk hőse. Korunk irodalomszemiotikája? Karakterpoétika és ervángszemiotika Lermontov regényébe (2020)
TUDOMÁNYOS KARRIEREK A 21. SZÁZAD ELEJÉN
Full text linkTartalom
FÁBRI GYÖRGY
Bevezetés
TUDOMÁNYOS KARRIEREK A 21. SZÁZAD ELEJÉN
– NŐI ÉS FÉRFI ÉLETPÁLYÁK
FÁBRI GYÖRGY
A doktori fokozat értéke a munkaerőpiacon – a doktoráltak véleménye alapján
SZIGETI FRUZSINA – FÉNYES HAJNALKA
Nemek szerinti különbségek a PhD-fokozattal rendelkezők demográfiai
és szocioökonómiai hátterében és szakmai életútjában
egy másodelemzés tükrében
TARDOS KATALIN – PAKSI VERONIKA
Tudományos karrierutak kutatói értékelése: női és férfiperspektívák
FÉNYES HAJNALKA – PAKSI VERONIKA – TARDOS KATALIN
– MARKOS VALÉRIA – SZIGETI FRUZSINA
Magyar kutatók külföldön: a női és férfi karrierutak főbb jellemzői
VERONIKA PAKSI – KATALIN TARDOS
Networks in Science: Women’s Research Collaborations and the Old Boys’ Club
PAKSI VERONIKA – TARDOS KATALIN
A műszaki és társadalomtudományi területen doktoráltak
szakmai kapcsolatépítése
ENGLER ÁGNES – TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA – TORNYI ZSUZSA ZSÓFIA
Munka–magánélet egyensúlya a női kutatói karrierútban
ENGLER ÁGNES – PAKSI VERONIKA – TARDOS KATALIN
Tudományos fokozattal rendelkezők munka–magánélet egyensúlya:
problémák és megküzdési stratégiák
A TUDOMÁNYOS KARRIEREK BIG DATA
ÉS TUDOMÁNYMETRIAI MEGKÖZELÍTÉSEI
ANNA KISS
A literature Review of Scientometric Methods to Model Academic Careers
ANNA KISS – SÁNDOR SOÓS
Multivariate Bibliometric Analysis
as a Tool of Understanding the Patterns of Academic Career Paths
GYÖRGY CSOMÓS – ZSÓFIA VIKTÓRIA VIDA – BALÁZS LENGYEL
Exploring the Changing Geographical Pattern of International
Scientific Collaborations Through the Prism of Cities
ZSÓFIA VIKTÓRIA VIDA – ISTVÁN PÉTER JÁRAY – BALÁZS LENGYEL
PhD Students in Life Sciences Can Benefit from Team Cohesion
INNOVÁCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS MUNKAHELYI
ESÉLYEGYENLŐSÉG: INTÉZMÉNYI STRATÉGIÁK
ÉVA PÁLINKÓ
Attitudes of PhD Holders Towards the Business Sector in Hungary
PÁLINKÓ ÉVA – RUSVAI MÓNIKA
Az egyetemi-vállalati együttműködések helye és szerepe a kutatói életpályán
KATALIN TARDOS – VERONIKA PAKSI
Diversity Management and Gender Equality Outcomes in Research, Development
and Innovation Organisations: Lessons for Practitioners
KATALIN TARDOS – VERONIKA PAKSI
What Do Equality Plans Reveal about Workplace Equality and Diversity
in Higher Education and Research Performing Organisations?
– A Content Analysis Approach
ABSZTRAKTOK
ABSTRACTS
A KÖTET SZERZŐINEK ÉLETRAJZA
ABOUT THE AUTHOR
Comparison of ovarian cycles of Hungarian riverine fish species representing different spawning strategies
No full textInvestigations on the ovarian cycle of fish species that inhabit Hungarian rivers are necessitated by both environmental and economic reasons. The objective of our research was to explore new fundamental knowledge concerning the ovarian cycle of the white bream (Blicca bjoerkna, Linnaeus, 1758), barbel (Barbus barbus, Linnaeus, 1758), orfe (Leuciscus idus, Linnaeus, 1758) and nase (Chondrostoma nasus, Linnaeus, 1758). Histological investigation of ovaries and determination of proportions of oocytes in different stages of development is an appropriate method for the description of spawning characteristics of these species. Our results show that the GSI value for all four investigated species starts to increase at the end of summer and reaches its maximum before spawning. In the barbel and white bream, the presence of oocytes in the stage of cortical alveoli and the heterogeneous size of oocytes in the stage of vitellogenesis in the pre-spawning period indicate that barbel and white bream are multiple spawners. In contrast, in the orfe and nase, the absence of oocytes in the stage of cortical alveoli and the homogeneous size of cells in the stage of vitellogenesis indicate that orfe and nase are single spawners
Demokrácia, identitás, nevelés Bevezetés a „Korunk gyermekei és a társadalom” című előadássorozathoz
Full text linkAz intézményes nevelés deklarált célja – a közösségek cselekvő formálására való felkészülés részeként – a közösségi azonosságtudat, kiemelten a nemzeti és a családi identitás erősítése. A koragyermekkori nevelés szakértői az aktuális társadalmi jelenségekről a helyi közösségekben folytatott diskurzusok kezdeményezésével és moderálásával járulhatnak hozzá, hogy közösségi identitásukat ne a társadalmat szétforgácsoló erők nyomása alatt, hanem a kölcsönös megértés közegében tudják vállalni gyerekek és felnőttek. A közéleti diskurzust moderálni képes és kész szakértő a helyi közösségek aktuális kérdéseinek elméleti alapjairól körültekintően tájékozódik, minden fellelhető érvet számba vesz. Ez az írás néhány olyan probléma felvetését vállalta, amelyekről a szakértőket felkészítő előadássorozatban szó esett
- …
