1,720,995 research outputs found
Food Price Inflation Convergence in the European Union: Evidence from Structural Breaks and Club Dynamics, 2005–2024
Get PDFThis study investigates the dynamics of food price inflation convergence among the EU27 Member States over the period 2005–2024, with a focus on the effects of structural breaks, external shocks, and regional heterogeneity. Using panel unit root tests, structural break analysis, and the Phillips and Sul club convergence methodology, the research identifies distinct patterns of convergence and divergence in food price inflation across the region. The findings reveal a lack of overall convergence, driven by persistent economic and institutional disparities among Member States. Instead, the analysis uncovers multiple convergence ‘clubs,’ highlighting clusters of countries with similar inflationary trajectories shaped by shared market structures, policy frameworks, and levels of integration. The study further identifies structural breaks corresponding to major global disruptions, such as the financial crisis, the European debt crisis, and the COVID-19 pandemic, which have exacerbated inflation disparities among Member States. While temporary alignment in inflation rates is observed during periods of acute shock, long-term convergence remains constrained by structural differences and divergent national responses. The results have significant policy implications, underscoring the need for tailored interventions to address the specific vulnerabilities of divergent groups while enhancing the coordination of fiscal and agricultural policies at the EU level. This research contributes to the literature on food price dynamics and regional integration, offering insights for policymakers who aim to foster greater market cohesion and price stability in the face of ongoing and future challenges
Profitperzisztencia vizsgálata a magyar sertésszektorban
Get PDFTanulmányunkban a magyar sertésszektor versenyjellegét vizsgáltuk 2006 és 2016 közötti adatokon, dinamikus panelmodellel. A sertéságazat az elmúlt húsz évben jelentősen átalakult, s egyértelmű az a trend, hogy a kisüzemméretű sertéstartás nem életképes. Tanulmányunkban az abnormális profit (iparági profit feletti rész) perzisztenciájával mértük a piaci versenyt. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a profitperzisztencia szignifikáns, de alacsony: alacsonyabb, mint az élelmiszer- vagy feldolgozóiparban. A sertéságazati profitszint közel áll az egyensúlyi profithoz. Továbbá megállapítható, hogy az üzemenkénti átlagos sertésegyedszám (minden korcsoportot beleértve), valamint a vissza nem térítendő támogatások arányának növekedésével csökken a verseny, azaz növekszik az abnormális profit, amelyet a vásárolt takarmányok csökkentenek, azaz jövedelmezőbb, ha az üzemek saját takarmányból fedezik a takarmányozási költségeket. A technológiai (elsősorban gépesítettségnövelő) beruházások önmagukban nem, csak az élőmunka-kiváltó hatás esetén javítják a sertéstartás jövedelmezőségét.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D41, Q12, Q13
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Get PDFThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Variations on the Author
Get PDF“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
Appropriate Similarity Measures for Author Cocitation Analysis
Get PDFWe provide a number of new insights into the methodological discussion about author cocitation analysis. We first argue that the use of the Pearson correlation for measuring the similarity between authors’ cocitation profiles is not very satisfactory. We then discuss what kind of similarity measures may be used as an alternative to the Pearson correlation. We consider three similarity measures in particular. One is the well-known cosine. The other two similarity measures have not been used before in the bibliometric literature. Finally, we show by means of an example that our findings have a high practical relevance.information science;Pearson correlation;cosine;similarity measure;author cocitation analysis
A Magyarországon elérhető ESG minősített befektetési alapok versenyképességének vizsgálata
Get PDFA tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen tényezők befolyásolják a Magyarországon működő részvényalapok éves hozamait és teljes költségmutatóját (TER), különös tekintettel az ESG-minősítéssel rendelkező alapokra. A vizsgálat a 2021 és 2023 közötti időszak adatain alapul és a nyilvános részvénybefektetési alapokat célozza meg. Az elemzéshez OLS és kvantilis regressziós módszereket alkalmaztunk, figyelembe véve a szélsőséges inflációs környezet és a COVID-19, valamint az orosz-ukrán háború okozta gazdasági változásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az ESG-minősítés szignifikánsan negatív hatással van az éves hozamokra az OLS modell szerint, míg a kvantilis regresszió alapján ez a negatív hatás különösen a hozamok felső kvantiliseiben jelentkezik. A teljes költségmutatóra gyakorolt hatás ezzel szemben nem szignifikáns, bár a magasabb kvantilisekben a feltörekvő piacokra fókuszáló alapok szignifikánsan magasabb költségszinteket mutatnak. Emellett megállapítható, hogy a nagyobb nettó eszközértékű alapok alacsonyabb költséggel működnek, ami a méretgazdaságosság érvényesülésére utal. Az alapok életkora pozitív kapcsolatot mutat a teljes költség mutatóval, jelezve, hogy a régebbi alapok jellemzően magasabb működési költségekkel rendelkeznek. Eredményeink hozzájárulnak az ESG-alapok teljesítményének és költségszerkezetének jobb megértéséhez, és rámutatnak arra, hogy a fenntarthatósági szempontokat a befektetési döntések során a hozam és költség szempontjából is differenciáltan kell értékelni
Az ESG-értékelés és a részvénypiaci teljesítmény kapcsolata = The Relationship Between ESG Ratings and Stock Market Performance
Get PDFA vállalatok fenntartható működése és a pénzügyi teljesítmény összefüggéseinek vizsgálata napjainkban kiemelkedő kutatási területnek számít. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az ESG-értékelés hogyan befolyásolja a cégek gazdasági hatékonyságát. A szerzők kutatásukban a részvénypiacokra fókuszálva vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a top 100 ESG-besorolással rendelkező USA székhelyű vállalat és azok részvénypiaci teljesítménye között a 2022-es és a 2023-as időszakban. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hozam, a kockázati mutatók és a szektorbeli hovatartozás befolyásolják-e az ESG-pontszámok alakulását. A kapott eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a részvények valós hozamainak alakulása nincs hatással az ESG-pontszámra, valamint az ESG-értékelések sem hatnak a részvénypiaci teljesítményre. Eredményeik rávilágítottak arra, hogy a hozamok szórása és az ESG-értékelés között negatív kapcsolat figyelhető meg, mely arra utal, hogy a stabilabb és kevésbé kockázatos vállalatok az ESG szempontjából magasabban rangsoroltak, mint a volatilisebb társaik. Megállapították továbbá azt is, hogy csak a 2022-es adatsor esetében van szignifikáns kapcsolat az adott szektorban elfoglalt hely és az ESG-pontszám között.
The relationship between companies’ sustainable operation and their financial performance is currently a key area of research. However, the question arises: how does environmental, social, and governance (ESG) assessment affect firms’ economic efficiency? The authors focused on equity markets to investigate the relationship between the top 100 ESG rated US companies and their stock market performance in 2022 and 2023. They investigated whether returns, risk indicators and sectoral affiliation affect ESG scores. The results indicated that the stock real returns have no impact on the ESG score, and ESG valuations have no impact on stock market performance. There was, however, a negative relationship between the standard deviation of returns and ESG scores, which suggests that more stable and less risky companies tend to have a higher ESG ranking than their more volatile counterparts. There was also a significant relationship between sector position and ESG score only for the 2022 dataset
An Empirical Analysis of the Relationship between Economic Growth and Credit Volumes in Hungary = A gazdasági növekedés és a hitelezési volumen összefüggésének empirikus elemzése Magyarországon
Get PDF- …
