448 research outputs found
Sort by
A szociális újraelosztás szerepe a többségi-kisebbségi feszültségek alakulásában az ezredforduló Magyarországán – szegény roma és nem-roma háztartások megélhetési viszonyai
No full textAz adatfelvétel módszere: kérdőíves felvétel szegény roma és nem-roma családok körében. A mintavétel: területileg koncentrált mintavétellel, véletlen séta alapján. Esetszám: 600 háztartá
Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke - fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek
No full textdiszkrimináció, jogtudatosság, igazságosság-felfogáso
Az egészségre ható tényezők deprivált családok gyermekeinél – cigány-magyar összehasonlítás
No full textegészségi állapot, egészségi esélyek összefüggése a szegénységgel, etnicitással és diszkriminációva
Ethnic Differences in Education and Diverging Prospects for Urban Youth in an Enlarged Europe
No full textoktatási esélyegyenlőtlensége
A család és a családi szerepek szociális reprezentációja
No full textújraházasodással keletkezett családok és a családi szerepe
Cigány anyák és a magyar egészségügy
No full textRoma nők termékenységgel kapcsolatos tapasztalatai és az egészségügy szereplőinek percepciój
A magyarországi romák politikai és emberi jogai – a jogok érvényesülésének társadalmi feltételei
No full textA magyarországi romák jogérvényesítésének szociológiai, szociálpszichológiai, jogi szempontú és a civil önszerveződésén keresztül történő vizsgálat
A rendszerváltás megszületett és meg nem született gyermekei: a születés szocio-kulturális körülményeinek hatása a demográfiai folyamatokra
No full textA kutatás egy 1989-es, a MTA Szociológiai Intézetében Losonczi Ágnes által kezdeményezett kutatás panel jellegű folytatása. A húsz évvel ezelőtti vizsgálatot első gyermeküket váró szülők körében végezték a budapesti agglomeráció déli övezetében. A kutatás első hullámában 301, terhessége utolsó trimeszterében lévő kismamát kérdeztek meg sztenderdizált kérdőívvel. A második hullámban, a szülés után 3-13 hónappal ismét felkeresték a családokat, ekkor 193 kérdőív készült (mindkét szülő megkérdezésével), továbbá 50 mélyinterjú felvétele történt, anyákkal. Jelen kutatásban, 2012-ben 117 család tagjait (anyát, apát, nagykorú gyereket) sikerült utolérni és megkérdezni (személyenként kétféle kérdőívvel), és a kutatók az ő válaszaik mentén igyekeztek olyan összefüggéseket feltárni és megmutatni, amelyek magyarázatot adnak az életfordulók hátterében álló személyes döntésekre és társadalmi tényezőkre. Ahogy a magyar nők többsége, úgy a kutatásban szereplő anyák is, terveik szerint átlagosan két gyermeket szerettek volna. Az adatokat elemezve nyilvánvalóan látszik, hogy a második illetve a harmadik és további gyerekek megszületése több tényezőtől függ: a társas támogatás, a párkapcsolat minősége, a gazdasági helyzet, a krízishelyzetek és megoldási stratégiák milyensége, mind ilyen meghatározó tényezők. A kutatók érdeklődésének középpontjában nem csak azon családok jellemzőinek bemutatása állt, akik vagy alulteljesítették, vagy többszörösen megvalósították eredeti, a vállalt gyerekek számára vonatkozó terveiket, hanem hogy tetten érjék az eltérő gyermekvállalási hajlandóságok hátterében húzódó tényezőket
Improving Policy Responses and Outcomes to Socio-Economic Challenges: changing family structures,plicí and practice
No full textA társadalompolitikai változások hatása a családra - a család válaszai a társadalmi és társadalompolitikai változásokr
Egy határszerep anatómiája – védőnők a professzionális, nemi és etnikai identitás metszőpontjában
No full textVédőnők mint tipikus női szerep betöltői, az egészségügyi hierarchia képviselői, illetve a többségi társadalom képviselő