448 research outputs found
Sort by
Az Aktion Sühnezeichen magyar kapcsolatai
informális kapcsolatok a volt keleti tömb országai közöt
Magyarország társadalmi jövőképe 2015-2020
A kutatás hátterét és tárgyát egy állami megrendelésre, a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül végzett felmérés képezte, amely Magyarország 2015-ös szintetikus jövőképét próbálta felvázolni.
A munka célja az volt, hogy az Európai Unió számára a magyar kormány olyan „fehér könyvet” állítson össze, amely tartalmazza Magyarország szintetikus, stratégiai jövőképét. A kutatás keretében végzett felmérés egy 800 fős elitvizsgálat. A megkérdezettek köre magában foglalja a magyar tudományos elitet (kb. 200 fő), beleértve az MTA tagjait, a rektorokat, illetve parlamenti képviselőket, minisztereket, államigazgatási vezetőket, vezető újságírókat, megosztott arányban Budapest és vidék, azaz három nagy vidéki egyetemi központ között. A politikai, tudományos és a gazdasági élet résztvevőinek ilyen arányú kiválasztása, a Budapest és vidék megoszlásának prezentációja az úgynevezett Delphi-technika módszerét követte. Ez az előrejelzési módszer arra szolgált, hogy szakértői csoportok véleményét több fordulón keresztül egyeztesse; az első alkalommal rögzítették az egyes véleményeket, amelyeket tematizálva ismét megvitatásra kínáltak fel a megkérdezetteknek. Ezután eltérő válaszok születnek az egyes problémakörökre adhatóan. A felmérést kiegészítette egy, a Szonda Ipsos által végzett 1500 fős reprezentatív vizsgálat, amelynek tárgya a magyar társadalom jövőképe volt. Az eredmények reprezentálták a konfrontálódó jövőképeket, a konfrontálódó elit értékelését és a hétköznapi értékelést.
A gyűjtemény a következő fájlokat tartalmazza:
Letéti Nyilatkozat
13 anonimizált interjú Doktori Iskolák munkatársaival
Az interjúk vezérfonala
A jövőképpel kapcsolatos kutatás kérdőíve
A jövőképpel kapcsolatos kutatás adatbázisa
A jövőképpel kapcsolatos kutatás adatbázisának változólistája
A Delphi-technikával készült kutatás kérdőíve
A Delphi-technikával készült kutatás adatbázisa
A Delphi-technikával készült kutatás adatbázisának változólistája
Az adattisztítási lépések leírás
A magánnyugdíj-rendszer - egy társadalmi mozgalom értelmezéséhez (kézirat)
A szerző a szövegben arra keresi a választ, mi állhat annak hátterében, hogy a választásra jogosultak többsége a kockázatosabb, ám ugyanakkor ígéretesebb magánnyugdíj-rendszerbe lépett át a nyugdíjellátás addigi rendszeréből. Részben megjelent a következő címen: A magánnyugdíj-rendszer néhány társadalmi vonásáról. Századvég, Új folyam, 2000. 17. sz. 67-89.
http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/17/szalai.ht
Az egészségügyi alapítványokról
A tanulmány alapjául az a kérdőíves felmérés szolgált, amelyet 1997 tavaszán a Szonda Ipsos Média, Közvélemény- és Piackutató Intézet hajtott végre a nyilvántartott mintegy másfélezer hazai egészségügyi alapítvány területileg arányos rétegzéssel kiválasztott 300-as mintáján. Az adatok feldolgozása során kiderült: a felvétel számos ponton kivezet a szigorúan vett alapítványi körből. Ebben a kitágított keretben szemlélve a 300 alapítvány kérdőíve önmagánál többről beszél: a maga módján hozzászól az egészségügyi rendszer reformja körül zajló vitákhoz és a társadalmi-gazdasági átalakulás szélesebb politikai kérdéseihez egyaránt
Power and Poverty
As the rapidly expanding literature on post-1989 developments of former Soviet-type societies notes it unequivocally, one of the most disturbing accompanying features of post-Communist transformation has been the steady increase of poverty in all Central-European countries. Although the actual size of social groups which have been hit by a significant decline of their living standards can be estimated with great difficulties, the socio-pshyhological shock that the remarkable jump in the number of those living amid unbearable conditions has generated is acknowledged even by the most radical protagonists of rapid marketization.
Despite the shock and frustration that has been born out of the paintful experiences of „economic adjustmen” in broad layers of these societies, the boom of poverty has not been put on the list of the most burning socio-political issues in any of the countries under concern. Regarding Hungary, one can formulate this statement even in a sharper manner: literally in the moment of birth of the new democratic order, the issue of poverty was actually removed from the political agenda.
However, the examination of the background of the phenomenon leads the author to express doubt over the view that the poverty in Hungary is simple the unavoidable concomitant of the economic difficulties and the transformation