448 research outputs found
Sort by
CONREASON – The Comparative Constitutional Reasoning Project
No full textThe primary purpose of the CONREASON project is to develop the most comprehensive and most systematic analysis of constitutional reasoning that has ever been produced. Secondary purposes are to promote the use of more rigorous (social science) methods in legal scholarship and to inform normative debates on constitutional reasoning. The focus of the project is thus not on constitutional law itself, but on the language of constitutional law.
The document "369-methodological-background" contains the most important information regarding the collection.
The output of the analysis contains different Excel files with results and graphs. A separate Excel file contains the descriptive statistics by different country categories (sat_an_descriptivesstats_new_1119-369.xlsx) and by three questions’ results (stat_an_BYq3q4q5-369.xlsx). Another Excel file contains the time series analysis (stat_an_Time series-369.xlsx). The third one is the ‘differentia specifica’ which contains the characteristics of how countries differ from each other (stat_an_differentia specifica_2-369.xlsx). All the correlations in all the country categories are listed in one separate Excel workbook (sat_an_total_matrix_new-369.xlsx). The cluster analyses on the non-aggregated database and on the aggregated database are in separate Excels (stat_an_nonaggregated_cluster_results-369.xlsx; stat_an_aggregated_cluster_results-369.xlsx; stat_an_argument_cluster_results-369.xlsx). The means and variances of the variables are summarized in one workbook (sat_an_mean_and_variance_3-369.xlsx). Scatterplots of a few variables correlations are illustrated in another Excel file (Stat_an_scatterplots_2-369.xlsx).
The collection contains the following 36 files:
- deposit form
-1 working paper
-1 methodological background
-19 expert opinions
-1 dataset
-13 statistical analyse
Radikalizmus, posztmaterializmus, apátia - A magyar egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitásának és politikai gondolkodásmódjának új trendjei
No full textAz Aktív Fiatalok Magyarországon c. kutatás 2. hulláma. A projekt kvantitatív és kvalitatív módszerekkel arra kereste a választ, hogy a hazai egyetemista és főiskolás fiatalok politikai elköteleződése és tevékenysége milyen jellegzetességeket mutat.
A gyűjteményben található fájlok: tisztított adatbázis; változók listája; spss syntax; az adattisztítás leírása; letéti nyilatkozat.
A .sav fájl online és személyes lekérdezés alapján készült. Súlyozott
Tudományos repozitóriumok az MTA-ban: a KDK és a SZTAKI tanulságai
No full textKét olyan repozitóriumot mutatunk be a hazai palettáról, melyeknek elsődleges célja a kutatás
szolgálata. Ez a feladat új követelményeket támaszt a repozitóriumokkal szemben, kezdve az örvendetesen
terjedő nyílt hozzáféréstől a kutatási adatok kezeléséig. A kutatások közzététele ma már nem korlátozódhat a
közlemények megjelentetésére, a kutatási adatok és a módszerek, algoritmusok nyilvánosságát is meg kell
teremteni. Egy tudományos repozitóriumban lehetővé kell tenni minél színesebb, sokfélébb háttéranyag
tárolását, ezzel is elősegítve a tudományos eredmények terjesztését, újrafelhasználását, reprodukálását és ezáltal
ellenőrizhetőségét. A tudományágak szokásai határozzák meg, hogy a másodelemzés mennyire elfogadott és
elvárt, mely kutatási dokumentumok válnak értékessé és megőrizendővé. Az MTA irányelvei az utóbbi időben
erőteljesen változtak e tekintetben. A kutatási adatok az általános problémákon túl, mint például
hivatkozhatóság, tudományáganként speciális követelményeket is támasztanak. A szociológia esetében az adatok
között találhatunk videókat, vagy kérdőíves válaszokat. Mind a két esetben felmerül a kérdés, hogyan tudná
ezeket egy külföldi kutató használni? A tudományos adatok létrehozásának kontextusa fontos értelmezési
szempont a másodelemzés során, ennek érdekében tudományágra szabott, extenzív metaadat tárolási igényeket
kell kiszolgálni. A repozitóriumok a kutatástámogatás és kutatásmenedzselés számára is nyújthatnak értékes
adatokat. Ahhoz, hogy a repozitóriumunk mindezeket lehetővé tegye, legtöbbször az informatikai megoldás
erőteljes konfigurálása és testre szabása szükséges. A társadalomtudományos adatok szenzitivitása, az
anonimizálási lehetőségek és nehézségek korlátozhatják a nyílt hozzáférhetőséget. Két gyakorlati megvalósítás
kapcsán nyújtunk ízelítőt a felmerült problémákból, azok megoldásaiból, valamint kitérünk a világ élvonalbeli
trendjeire, fejleményeire is e téren
Az iskolai pályaesélyek társadalmi meghatározottsága
No full textA kutatást a Jedlik Ányos program keretében az NKFP támogatta. A téma a roma tanulók iskolai teljesítménye és továbbtanulási esélyei. A kutatás interjús, fókuszcsoportos és kérdőíves módszerekkel történt.
A kérdőíves felmérés az ország számos iskolájában, önkitöltős módszerrel zajlott le, 14 éves gyerekek részvételével. Interjúk csak roma gyerekekkel készültek, ahogyan a fókuszcsoportos beszélgetéseken is főként romák vettek részt. Az iskolák egy része az akkor működő iskolai integrációs programban vett rész.
A KDK repozitóriumából a kérdőíves felvételhez kapcsolódó dokumentumok érhetőek el. A kérdőív a gyerekek jövőképére kérdezett rá és hozta kapcsolatba a szociodemográfiai háttérrel, az etnicitással és a baráti kapcsolatok jellemzőivel.
A gyűjtemény tartalma:
- a kutatásban való részvételre felkérő, iskolaigazgatóknak küldött levél (level_iskolaigazgatoknak)
- a kutatásban résztvevő iskolák listája (kutatasban_resztvevo_iskolak)
- a kutatásban résztvevő gyerekek osztályfőnökei által kitöltött kérdőív (tanari_kérdoiv)
- a kutatásban résztvevő gyerekek által kitöltött kérdőív (gyerek_kerdoiv)
- kódutasítás a kérdőívek kódolásához (fogalmazas_kodutasitas)
- a tisztított adatbázis (adatfajl_kdk)
- az adatbázis tisztítás sytax-a (tisztitas_syntax_kdk)
- a tisztítás lépéseit összefoglaló szöveges leírás (tisztitas_kdk)
- az adatbázis képzett változóinak syntax-a (identitas_syntax)
- az adatbázis változóinak listája (adatbazis_valtozoi)
- a kutatás fő megállapításait összefoglaló tanulmány (zarotanulmany)
Retorikai ígéretek
No full textA gyűjtemény a "Retorikai ígéretek" c. modul, amely a "Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014" projekt keretében készült.
A modul abból a felismerésből született, hogy a kutatás elméleti kerete szempontjából (lásd például mandátumszivárgás problémája) a retorikai ígéretek is fontosak lehetnek, még akkor is, ha azokhoz esetleg nem rendelhető hozzá egyértelmű policy tartalom. A modul tehát oly módon kíván hozzászólni a projekt problémáihoz, hogy arra kérdez rá, miként lehetséges hozzáférni az ígéretek policy szempontból nem vagy csak rosszul kezelhető - inkább politics jellegű - információtartalmához, amiről pedig feltételezhető, hogy megvan a maga helye a mandátum és az elszámolás kérdésének vizsgálatában. A modul kiegészítő és exploratív jellegű. Egyfelől, a projekt problémáihoz kíván hozzászólni olyan jelenségek vizsgálatával, amelyek a kutatás során módszertanilag kezelhetetlennek bizonyultak. Másfelől, az ezen problémákból adódó elméleti és módszertani következmények feltérképezésére, és nem egy alaposan átgondolt elméleti válasz igazolására vagy cáfolatára törekszik.
A gyűjtemény tartalma:
1) letéti nyilatkozat 2) adatbázis (sárgával jelölve, ha a 2 kódoló eltérően kódolta az ígéretet
Ellenség-konstrukciók és nemzet-diskurzusok a szélsőjobboldali radikalizmus hatására
No full textA kutatás azokra a társadalmi diskurzusokra, kulturális mintákra és társadalmi viszonyokra irányult, amelyek egyfelől a politikai radikalizmust, másfelől a nacionalizmus új formáit hozzák létre, határozzák meg Magyarországon. A csoportinterjúk anyagát feldolgozó tanulmány "A nemzet varázsa és a szélsőjobboldali szimpátia a fiatalok körében" címmel jelent meg a "Nemzet a mindennapokban" című könyvben. A generációs célcsoport kiemelt jelentőségére az a több korábbi kutatás során feltárt tény hívta fel a szerző figyelmét, hogy a 18 és 37 év közötti pártválasztó fiatalok körében nagyon jelentős a szélsőjobboldal támogatottsága. A kutatás módszere a fókuszcsoportos interjú, a beszélgetések 5 különböző régióban található, és különböző méretű városban jöttek létre (Budapest, Miskolc, Pécs, Dunaújváros, Tamási). Eredetileg 12 csoportot terveztek, végül 14 interjú készült, ebből 13 található meg az archivumban.
Glózer Rita "A nemzet helyreállítása a magyarországi nemzeti radikális mozgalom ellenségtematizáló diskurzusaiban" című tanulmányában ismertetett kutatás három egymástól jellegében is különböző empirikus anyagot foglalt magába. A barikad.hu kapcsán összesen 406, a kurucinfo.hu vonatkozásában 193 cikket dolgoztak fel. A vizsgált anyag harmadik részét a YouTube videomegosztón található videók és az azokhoz fűzött felhasználói kommentek alkották. Elemzésük révén a két portál írott anyagának vizsgálata kiegészült egyfelől e médiumok mozgóképes nyelvezetének, másfelől a körülöttük megjelenő közönség kommentjeinek vizsgálatáva
Migráns önszerveződések Magyarországon
No full textA kutatás célja a magyarországi migráns szervezetek társadalmi beágyazottságának, működési mechanizmusainak alapos és teljes körű megismerése volt. Ezért a korábbiaknál kiterjedtebb adatfelvételre került sor, amelynek során survey és interjús technikákkal gyűjtöttek adatokat. A kutatást az Európai Integrációs Alap és a Belügyminisztérium társfinanszírozásával megvalósított EIA/2010/3.1.5.2.
szerződésszámú projekt keretében végezték el 2011 augusztusa és 2012 júniusa között
Igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom
No full textoai:kdk.tk.mta.hu:1A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg
Területfejlesztési tanácsok mellett működő civil fórumok.
No full textAz adatfelvétel módszere: A Területfejlesztési tanácsok mellett működő civil fórumok képviselőitől lekérdezett kérdőív. Esetszám: 350. A kutatás az MTA PTI-n belül zajlott, telefonos, online és önkitöltős kérdőívlekérdezéssel.
A kutatás fő eredményei: A 2005-ös felvétel alapján a magyar civil szervezetek jelenlegi részvétele a területfejlesztésben jellegzetesen átmeneti állapotot mutat, ugyanakkor a civilek további bevonása komoly forrást jelenthet. A civil társadalom reprezentáns szervezetei alapvetően elégedetlenek a tevékenységi területük földrajzi körzetének gazdasági, társadalmi állapotával és egy részük a területfejlesztés szervezett rendszerében történő részvételt a változtatás egyik legfontosabb eszközének tekinti. Ennek ellenére az is igaz, hogy a területfejlesztési rendszer kínálta lehetőségekkel nem él a szervezetek egy jelentős része, mivel nincs információjuk az ilyen jellegű lehetőségekről.
Az ország civil szervezeti "lefedettsége" valamivel jobbnak mondható, mint például a cseh vagy a lengyel helyzet, azonban a több mint 60 000 bejegyzett és 47 000 ténylegesen működő civil szervezet közül mindössze mintegy 800 élt a területfejlesztési rendszerben történő részvétel lehetőségével.
A civil szervezetek részvétele a területfejlesztés legnagyobb erőforrásának tekinthető, mert a civil szervezetek jelentős része tapasztalatot szerzett a pályázati rendszerekben; a területfejlesztés feladatainak jelentős része állami, önkormányzati feladatként nem végezhető el; a civil szervezetek képesek alternatív források felkutatására és megszerzésére megfelelő állami, önkormányzati együttműködés esetén; képesek meggyőzni, bevonni és mozgósítani a lakosságot a területfejlesztési programokban történő hatékony és öntevékeny részvételre.
A civil szervezetek részvétele a területfejlesztési rendszerben, illetve programokban a fentieken túlmenően politikai szempontból is fontos mivel a szervezetek jelentős része nem elkötelezettje a politikai pártoknak. A regionális fejlesztés adminisztratív rendszere megannyi korláttal rendelkezik, amelyeket a civil szervezetek hajlékonysága és gyorsasága képes lehet hatékonyan kiegészíteni
Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014
No full textA Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2010 kutatási projekt úttörő jellegű a magyar politikatudományban. Megvalósulásával új tudományos eredményeket várunk arról, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között, és – egy későbbi szakaszban – arról is, hogy a kormányok teljesítménye hogyan hat a szavazói viselkedésre. A kutatás eredményeképpen pontosabb képet remélünk a kormánypolitika kiszámíthatóságáról, a kormányzást végző politikai vezetők autonómiájáról, azaz arról, hogy tevékenységük mennyiben követi a választói akaratot és mennyire van kitéve a szavazópolgárok ellenőrzésének. E kérdések megválaszolása segít abban, hogy többet tudjunk meg a demokrácia, a mindenkori kormánypolitika és a közpolitika minőségéről.
A kutatási projekt jelenlegi célja annak megállapítása, hogy a magyarországi pártok (1) mennyiben tesznek világos, számon kérhető ígéreteket, (2) ezeket kormányra kerülve mennyire teljesítik, és (3) milyen tényezők befolyásolják a választási ígéretek egyértelműségét és végrehajtását.
A projekt nyílt, arra törekszik, hogy az ígéretekkel kapcsolatos egyéb kutatásokat is ösztönözzön.
A fájlok tartalma:
- letéti nyilatkozat
- kódkönyv
- Fidesz, MSZP, SZDSZ 2002-es lekódolt kampányígéreteinek adatbázisai (.sav)
- MSZP és SZDSZ összesített adatbázis (.xlsx