448 research outputs found
Sort by
Etnikai sztereotípiák és jóléti prefereciák
No full textEtnikai sztereotípiák és jóléti preferenciákról szóló kutatás (OTKA K76223) keretében történt három, kísérlet típusú adatfelvétel. A konkrét kutatási téma a romákkal és szegényekkel kapcsolatos attitűdök közötti interakció volt.
2010-ben diákok körében szöveges vignette vizsgálat történt, segélyért folyamodó két ember közötti választásra kérték a megkérdezetteket. A dokumentumok a segély zip-mappában találhatók.
2011 tavasza és 2011 vége között videós változata készült el a vignette vizsgálatnak, egy videó-riportnak négy változata készült el. A négy videó közötti különbség az etnicitás és a szegénység foka volt. A dokumentumok a video zip-mappában találhatók.
2012 tavaszán felnőtt mintás survey készült képekkel, négy városban (Budapest, Győr, Miskolc, Pécs, ld. adatfájlban” terep” változót), sétálós mintavétellel. A kérdezettek elé hipotetikus döntési szituációkat helyeztek. Minden kérdezett kapott egy újságcikkszerű leírást. Négy fajta szituáció volt fotóval, ld. A, B, C, D kérdőíveket, az adatfájlban "tipus2" változót. Ezután azzal a szituációval kapcsolatosan értékelésre kérték őket. A dokumentumok a survey zip-mappában találhatók
Területi eltérések a büntetéskiszabási gyakorlat szigorúságát illetően Magyarországon 2003 és 2005 között
No full textA jogászi szakmán belül Magyarországon már régóta közszájon forgó állítás, hogy az egyes földrajzi régiókban – a törvényes büntetési kereteken ugyan belül maradva – nagymértékben eltérő a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata, azaz ugyanazt a bűncselekményt – ugyanolyan vagy igen hasonló enyhítő, illetve súlyosító körülmények mellett – jelentősen eltérő büntetési mértékkel, vagy akár különböző büntetési nemekkel (pl. pénzbüntetés helyett szabadságvesztéssel, vagy fordítva) szankcionálják. A kutatás az egyes megyék büntetéskiszabási jellemzőnek összehasonlításával ennek a jogászi „közhiedelemnek” kívánt utánajárni.
A vizsgálat a 2003. március 1. és 2005. október 30. napja között jogerősen befejezett ügyeket fogja át
Néhány előzetes szó - az alábbi vázlatos tervezet elé; Vázlat a szociálpolitika szervezet-rendszerének reformjáról
No full textFamilies in Transition from Dictatorship to Democracy (Some Notes on Hungary, with Special Regard to the Changing Role of Women)
No full textA foglalkozási diszkrimináció megjelenési formái és hatása a roma és nem roma népességen belül
No full textA kutatás arra vállalkozott, hogy roma és nem roma munkautak feltárása és elemzése segítségével a foglalkozási diszkrimináció mértékét feltárja, megjelenési formáit és okait kategorizálja. Egy korábbi kutatás adatbázisát felhasználva, a Nógrád megyei Szécsény kistérségben 20 roma és 20 nem roma foglalkoztatott, illetve nem foglalkoztatott státusú személy munkaútját tártuk fel mélyinterjús módszerrel. Az interjúalanyok korábban a szociális földprogram résztvevői voltak, amely egyben azt is jelentette, hogy voltak már munkanélküliek. Az interjúk 2004 augusztusában készültek. A kutatás lényeges eredménye volt annak megállapítása, hogy a foglalkozási diszkrimináció nem periférikus jelenség a munkaerőpiacon, hanem tömeges méretekben jelen van, elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státus között erős összefüggést találtunk. A nem foglalkoztatottak csoportja és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. Ugyanakkor a kutatás eredményei azt is mutatják, hogy a nem romák jelentős hányada is tapasztalt már foglalkozási diszkriminációt. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járult hozzá.
Az interjúk a munka világán túl számos más témába is nyújtanak betekintést. Ilyen pl. a megkérdezettek gyermekkora, iskola, család, szociális ellátások, stb
Vidék 2005 – A vidék gazdasági és társadalmi helyzete
No full textA kutatás OTKA 50162. számú pályázatának eredményeire alapul, és arra az átfogó kérdésre kereste a választ, hogy a vidék hogyan hat a társadalmi gazdasági folyamatokra. Az egyszerűnek tűnő kérdés több további kérdést vet fel: mi az, hogy vidék, milyen a mai magyar társadalom vidékképe, mivel azonosítják a vidéket az egyének, milyen vidék imázsok jellemzőek, milyen egyéni attitűdök kapcsolódnak a vidékhez. Ezeket az összetett kérdéseket vizsgálva szeretné feltárni a kutatócsoport, hogy mi a szerepe a vidéknek a mai magyar társadalom alakulásában, alkalmasak-e az angolszász szerzők elméletei a hazai viszonyok leírására?
A kutatás ennek megfelelően két részre bontható: a vidék imázsok, vidékkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára, valamint a vidéki társadalmi gazdasági folyamatok vizsgálatára.
A kérdőív első harmada a vidékhez való személyes viszony feltárására törekszik (agrárérintettség).
A következő blokk a vidékképet vizsgálja. Ez alatt nem a vidéki tájképet, építészetet, a vidékre jellemző társadalmi csoportokat értjük; a kutatás sokkal inkább a vidékről való beszéd, a vidékkel kapcsolatos attitűdök, élmények, érzések vizsgálata áll a középpontban. A téma irodalmában és a szövegelemzésekből, kép és hanganyagok elemzéséből kirajzolódó kép, a közbeszédben, kiadványokban megjelenő vidékkép és a mindennapi ember fejében élő elképzelések közötti viszony vizsgálatát segíti a kérdőív első fele. A korábbi kutatások alapján ara számítottunk, hogy három egymástól különböző vidékkép (mezőgazdasági vidék; idilli vidék, elmaradott, leszakadó vidék) megjelenésével számolhatunk, az adatok elemzése azonban nem igazolta vissza várakozásainkat.
A kérdőív harmadik nagy blokkja a vidéki életsajátosságainak bemutatását segíti. Ebben a részben a társadalmi tőke putnami értelmezésén alapuló változók, a társadalmi aktivitásra valamint a civil szervezetek munkájában való részvételre vonatkozó kérdések találhatók.
A kutatás eredményeit több konferencia előadás és a cikk használta fel, valamint a Vidékiek és városiak c. kötet is.
Az adatfelvétel módszere: 1000 fős minta, amely reprezentatív a 18 év feletti magyar
lakosságra
