448 research outputs found
Sort by
Módszeresen vitasorozat - 1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Módszeresen vitasorozat - 2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az első alkalom a következő volt:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Diszkrepancia, Nem-tetszés és negatív véleményeltolódások
No full textBoth classical social psychological theories and recent formal models of opinion differentiation and bi-polarization assign a prominent role to negative social influence. Negative influence is defined as shifts away from the opinion of others and hypothesized to be induced by discrepancy with or disliking of the source of influence. There is strong empirical support for the presence of positive social influence (a shift towards the opinion of others), but evidence that large opinion differences or disliking could trigger negative shifts is mixed. We examine positive and negative influence with controlled exposure to opinions of other individuals in one experiment and with opinion exchange in another study. Results confirm that similarities induce attraction, but results do not support that discrepancy or disliking entails negative influence. Instead, our findings suggest a robust positive linear relationship between opinion distance and opinion shifts
A szociális újraelosztás szerepe a többségi-kisebbségi feszültségek alakulásában az ezredforduló Magyarországán
No full textA rendszerváltást követő években radikális átrendeződés ment végbe a szociális újraelosztás terrénumain. A változás egyik legfontosabb metszete a társadalombiztosítás átrendezése és univerzális ellátásának piaci kötése volt. Ezzel szoros összefüggésben robbanásszerű növekedés következett be a decentralizált segélyezés rendszerében, amely elvileg a piacról kiszorultak alapszükségleteit volt/van hivatva kielégíteni. A kutatás ez utóbbi alrendszer közelebbi vizsgálatára vállalkozott. A dokumentumelemzésen, egyéni-családi és intézményi interjúkon alapuló felvétel a decentralizált rendszert mozgató helyi hatalmi és érdekviszonyok vizsgálatát tűzte maga elé. Kiderült: a diszkrecionális önkormányzati döntési rendszer "védőhálóján" a szegények, mindenekelőtt a roma szegények széles csoportjai rekednek kívül, miközben időnkénti befogadásukat a helyi középosztály formális és informális munkaerő-igénye szabályozza. A kutatás feltárta azt is, hogy a helyi szociális ellátórendszer fontos szerepet játszik a nőknek a rendszerváltással megnyíló új szociális területeken való foglalkoztatásában, akiknek bizonytalan munkaerő-piaci helyzete és az ebből fakadó igazodási kényszer szinte önműködően szabályozza, hogy a szociális segélyezés szelekciós mechanizmusai egyrészt hatékony fegyelmezőeszközül szolgáljanak, másrészt simulékonyan igazodjanak a pulzáló helyi munkaerő-igényekhez
A rendszerváltás utáni regionális fejlődés és területi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana Kelet-Közép Európában
No full textA kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek.
A gyűjteményben található dokumentumok:
1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx
A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti.
2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx
A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások legfontosabb jellemzőit (helyszín, összérték, a támogatás nagysága és formája, iparág, beruházó neve és országa, és egyes esetekben a létrehozott munkahelyek száma).
3) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_EU_funds_2007-2013_kdk-347.xlsx
A 2007 és 2013 között a visegrádi országokba érkezett európai uniós Strukturális Alapok megoszlása a NUTS 3-as területi szinten, kiegészítve a régiók főbb gazdasági és társadalmi mutatóival (2007-es adatok).
4) POL_EU-funds_gmina_2007-2013_kdk-347.xlsx
A 2007 és 2013 között Lengyelországban leszerződött EU Strukturális Alapok projektjeinek adatai helyi önkormányzati (gmina, 2478 egység) szinten összesítve. Az adatbázis tartalmaz számos helyi és regionális (NUTS 2) szintű gazdasági és társadalmi mutatót, valamint politikai indikátorokat is (a 2007-es és 2011-es parlamenti választásokon győztes pártra leadott szavazatok aránya, a 2006-os és 2010-es helyi önkormányzati választásokon megválasztott polgármesterek pártállása)
A jogrendszer belülről
No full textA 2014 októberében kezdődő beszélgetéssorozat célja az volt, hogy a jogtudomány képviselőinek betekintést engedjen a jogrendszer működése során fontos intézmények belső életébe. Ennek érdekében a jogrendszer és a jogászság számára fontos intézmények vezetőit vagy fontos tisztviselőit kérték fel mintegy félórás előadások megtartására. Az előadásokat kilencven perc beszélgetés követte, a jelenlevő kutatók kérdései alapján.
Az előadások keretében olyan kérdéseket vizsgáltak, amelyek nem láthatóak közvetlenül a jogi aktusokból (jogszabályokból, ítéletekből, határozatokból). Különösen arra voltak kíváncsiak, hogy az előadók (1) az intézménybe érkezésükkor milyen szervezeti kultúrával, esetleg meglepő íratlan szabályokkal találkoztak, ez mennyiben változott azóta; (2) saját maguk szerepfelfogását miként jellemeznék, milyen célokat és terveket tartottak és tartanak szemük előtt; (3) milyen főbb nem-jogi (pénzügyi, politikai, személyi) tényezők befolyásolják az intézmény működését; (4) mennyiben befolyásolták az utóbbi néhány év jogszabályi változásai ténylegesen is a munkát az adott intézményben; (5) milyen tipikus téves közhelyekkel találkoznak a működésükkel kapcsolatban a jogtudományban vagy a közbeszédben; (6) miként látják intézményük jövőjét a saját terveik és a külső körülmények fényében, milyen problémákat kell megoldania az intézménynek a jövőben.
A gyűjtemény a következő videofelvételeket tartalmazza:
1. 2014. okt. 9. (csütörtök) 14:00-16:00 – Handó Tünde, az OBH elnöke
2. 2014. nov. 6. (csütörtök) 14:00-16:00 – Darák Péter, a Kúria elnöke
3. 2014. nov. 20. (csütörtök) 14:00-16:00 – Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
4. 2014. dec. 4. (csütörtök) 14:00-16:00 – Polt Péter, legfőbb ügyész
5. 2015. jan. 8. (csütörtök) 14:00-16:00 – Réti László, a Budapest Ügyvédi Kamara elnöke
6. 2015. jan. 22. (csütörtök) 14:00-16:00 – Trócsányi László, igazságügyi miniszter
7. 2015. febr. 5. (csütörtök) 14:00-16:00 – Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke
8. 2015. febr. 19. (csütörtök) 14:00-16:00 – Szekér Judit, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara mellé kinevezett miniszteri biztos
9. 2015. márc. 5. (csütörtök) 14:00-16:00 – Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke
10. 2015. márc. 19. (csütörtök) 14:00-16:00 – Wellmann György, Székely Ákos, Kalas Tibor kúriai kollégiumvezetők
11. 2015. ápr. 2. (csütörtök) 14:00-16:00 – Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke
12. 2015. ápr. 23. (csütörtök) 14:00-16:00 – Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke
13. 2015. máj. 21. (csütörtök) 14:00-16:00 – Lukács Zsuzsanna, Fővárosi Ítélőtábla elnöke
14. 2015. máj. 28. (csütörtök) 14:00-16:00 – Juhász Endre, az Európai Unió Bíróságának bírája
15. 2015. jún. 11. (csütörtök) 14:00-16:00 – Czúcz Ottó, az Európai Unió Törvényszékének bíráj
A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete
No full textA gyűjtemény az MTA TK szervezésében létrejött nyilvános, a közpolitikai döntéshozatal jogi környezetét tárgyaló beszélgetések videófelvételeit tartalmazza. A közpolitikák áttekintésének fókuszában egyrészt a közpolitikai célok feltérképezése (melyek a célok, konzisztensek-e, illetve vannak-e egyáltalán), másrészt az ezek eléréséhez használt eszközök (a célokat megvalósítani kívánó folyamatok, módszerek eljárások) kritikai elemzése, végül pedig ezekben a kérdésekben a jog szerepe (célmeghatározó, eszközjellegű, nem-jogi jellegű eszközökhöz való viszony, jog mint megvalósítási akadály, döntéshozatal és jogszabály-előkészítés kapcsolata) álltak.
A programsorozat központi elemét a kéthetente megrendezésre kerülő nyilvános fórumok jelentették. Az egyes alkalmakat megelőzően az egyes témákban kettő–négy szakértő kapott felkérést a részvételre. A szakértők előre megkapták azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolását kérték tőlük. A kérdések minden szakpolitikai területen azonosak voltak.
Az előadások témái:
1. Jogalkotási eljárás, érdekegyeztetés, alkotmányos és EU-jogi korlátok - 2014. szeptember 16.
2. Környezetvédelem – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a környezetvédelemben - 2014. szeptember 30.
3. Szociálpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a szociálpolitikában - 2014. október 28.
4. Egyházpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az egyházpolitikában - 2014. október 14.
5. Közoktatás-politika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a közoktatás-politikában - 2014. november 25.
6. Kultúrpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a kultúrpolitikában - 2014. december 9.
7. A felsőoktatás-, tudomány-, és innovációs politikák jogi környezete - 2015. január 13.
8. Egészségpolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az egészségpolitikában - 2015. február 10.
9. Népesedéspolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a népesedéspolitikában - 2015. február 24.
10. Agrárpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az agrárpolitikában – 2015. március 10.
11. A külpolitikai döntéshozatal jogi környezete – 2015. március 24.
12. Biztonságpolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a biztonságpolitikában – 2015. április 7.
13. A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a kisebbségekkel kapcsolatos politikában – 2015. április 21.
14. Rendészeti politika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a rendészeti politikában – 2015. május 5.
15. Önkormányzati politika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az önkormányzati politikában 2015. május 19.
16. A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a gazdaságfejlesztési politikában - 2015. május 26.
17. Foglalkoztatáspolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a foglalkoztatáspolitikában - 2015. május 26.
18. Nyugdíjpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a nyugdíjpolitikában - 2015. június 9.
19. Energiapolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az energiapolitikában – 2015. június 16.
20. Fiskális politika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete fiskális politikában - 2015. június 23
Új utak az európai nyilvánosságban a magyar médiatörvény európai vitájának esettanulmánya alapján
No full textA magyar médiaszabályozás-ügy európai vitáját feltáró empirikus elemzés központi kutatási kérdése az volt, hogy melyek a magyar médiatörvény európai vitájának legfontosabb jellemzői. A központi kutatási kérdés további alkérdései:
1. Kik vettek részt a vitában?
2. Mely fórumokon zajlottak a beszélgetések?
3. A megszólalók milyen pozíciókat foglaltak el a vita során?
4. Milyen kommunikációközösségek alakultak a vitában?
A gyűjtemény a vitában 2010. június 11-e és 2010. június 30-a között a nyilvánosság számára elérhetővé tett intézményi álláspontok forrását és ügyspecifikus, zárt, illetve nyitott kódolását tartalmazza. Az adatbázis lánckövetéses technikával (link-tracing sample design) állt elő és az alábbi intézmények kommunikációját foglalja magába: magyar kormány, magyar parlamenti pártok (Fidesz, MSZP, LMP, Jobbik), Európai Bizottság, Európai Parlament frakciói, külföldi politikai pártok (például osztrák SPÖ, német FDP) és kormányok (például Sárközy-kormány, Merkel-kormány), hazai és nemzetközi szakmai, illetve jogvédő szervezetek, továbbá a nyilvánosság előtt megszólaló értelmiségiek. Emellett a magyar médiumok véleményformátumban (szerkesztőségi álláspont, glossza, publicisztika) közölt álláspontjait is tartalmazza.
A gyűjteményben található fájlok: intézményi adatbázis (.xlsx), publicisztikák adatbázisa (.xlsx), adattisztítás leírása, letéti nyilatkozat
A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája
No full textA gyűjtemény az MTA TK szervezésében létrejött, a jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája témájában szervezett nyilvános beszélgetéssorozat videófelvételeit tartalmazza. A jogrendszer - annak stabilitása, kiszámíthatósága, illetve konkrét tartalma - nagyban befolyásolja azt, hogy egy adott ország milyen tőkevonzó-képességgel rendelkezik, illetve a társadalmi folyamatok a közjó felé irányulnak-e.
A kutatás célja kettős volt: egyrészt átgondolni, hogy a vizsgált jogintézmények és az azokkal szembeni, a hivatkozott vizsgálatokban megjelenő elvárások tényleg fontosak-e, vagyis tényleg a közjót, a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgálják-e; másrészt a magyar helyzetet áttekintve megvitatni, hogy a magyar jogrendszer állapota mennyiben felel meg, mennyiben marad el a kívánatosnak tekinthető szinttől (pontosabban, hogy a jelenlegi helyzetnek milyen előnyös és hátrányos következményei vannak).
A meghívott szakértőkkel lefolytatott nyilvános beszélgetéssorozat célja az volt, hogy lehetőleg ellentétes álláspontokat ütköztessenek, illetve, hogy azok tanulmányok számára témaadóként, vitaindítóként is szolgáljanak. A gyűjtemény a beszélgetésekről készült felvételeket tartalmazza:
1. A gazdasági jog jelentősége: a jog hatása a gazdaság és a társadalom működésére (2014. október 7.)
2. A jogalkotás egyeztetési mechanizmusai a gazdasági szereplőkkel (érdekegyeztetés, lobbi tevékenység) (2014. október 14.)
3. Teljesítési terhek: (túl) szabályozott működés, dereguláció (2014. november 4.)
4. Magán és állami tulajdonú közszolgáltatások szabályozási környezete (víz, gáz, csatorna, elektromosság) (2014. november 25.)
5. Állami támogatások (2014. december 2.)
6. Jogbiztonság hiánya, mint a gazdasági működést veszélyeztető jellemző? (2015. január 20.)
7. Adórendszer – különös tekintettel az adóadminisztrációra (2015. január 27.)
8. Adórendszer: társaságokat, fogyasztást és személyi jövedelmeket terhelő adók – különös tekintettel a különadókra (2015. február 3.)
9. Fogyasztóvédelem (2015. február 24.)
10. A gazdasági büntetőjog és a gazdasági fejlődés összefüggései (2015. március 3.)
11. A kisértékű tulajdonsértések kezelése a hazai közigazgatási, polgári és büntetőjogban, valamint a birtokvédelem kérdése (2015. március 10.)
12. Társasági jog – cégalapítás, számvitel, csődjog (2015. március 17.)
13. Társasági jog – menedzsment ellenőrzése, vállalati korrupció és kisebbségi befektetők védelme, vezető tisztségviselők felelőssége (2015. március 24.)
14. Hitelezővédelem, adósvédelem (biztosítékok, végrehajtás) (2015. március 31.)
15. Munkajog, munkajogi szabályozás (2015. április 7.)
16. Szellemi tulajdon védelme (2015. április 14.)
17. Közbeszerzések (2015. április 21)
18. Választott bíráskodás és a hagyományos bíróságok (2015. április 28.)
19. A pénzpiac szabályozása (2015. május 5.
Dohányzás budapesti buszmegállókban
No full textA vizsgálathoz a kiindulópontot az az ekkor viszonylag újnak számító rendelkezés adta, amely előírta, hogy tömegközlekedési eszközök megállóiban, csak a megállótól több mint öt méter távolságban lehet dohányozni. A rendelkezés a média széles körben ismertette. Ebben a helyzetben egy viszonylag egyszerű adatfelvétel keretében vizsgáltuk a szabálynak való engedelmesség okait, azokat kérdezve, akik tényszerűen betartották a jogszabályi előírásokat. A kérdezés 2013. március végén és április elején zajlott le, kizárólag nagy forgalmú budapesti buszmegállókban