448 research outputs found
Sort by
A communitarian solution for Haiti’s security: Lessons from Rio de Janeiros’ pacifying police
Get PDFMapping the radical right populism and their discourses in public spheres: the case of Romania and Hungary
No full textA szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével.
A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt.
A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román
- Adrian Nastase elítélése,
- Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa,
- Bodgan Diaconu új pártalapítása,
és a 3 magyar
- Paksi atomerőmű bővítése,
- Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye,
- megismételt ózdi polgármester választás
téma vizsgálata során.
A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik
Módszeresen vitasorozat - 6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Az erős napsugárzás és a hőség kockázatai, valamint a megelőzés lehetősége Magyarországon
No full textAz elmúlt évtizedekben a hőhullámok és az erős UV sugárzás fokozatosan növekvő kockázatot jelentettek az emberek, az állatok és a növények egészségére, és a jövően ezeknek a kockázatoknak a növekedésére lehet számítani. E kockázatok csökkentési lehetőségeinek érdekben végeztünk egy kutatást, amelyben azt vizsgáltuk meg, hogy az ország lakossága mennyire tájékozott ezen a téren, és hogy az ország vezetése és az ország lakossága hogy alkalmazkodott a természet eddigi változásaihoz. Ezekre a kérdésekre a szakirodalom feldolgozásával, interjúk készítésével és egy országos lakossági adatfelvétel elvégzésével kerestük a választ. A kutatás eredményei: A kockázatok csökkentése érdekében számos változás történt már Magyarországon az utóbbi években. (Pl.: országos és helyi szintű éghajlatváltozási stratégiák készítése, hőségriadó bevezetése, az UV-Index nyilvánosságra hozása, az UV-riasztás bevezetése.) Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az ország elkezdje az alkalmazkodást a természet változásaihoz, de az egészséget és az életet veszélyeztető kockázatok érdemi csökkentése csak az eddigieknél jelentősebb változásokkal érhető el
(Át)láthatóbb kutatások − az MTA TK Kutatási Dokumentációs Központ tapasztalatai
No full textA kutatási publikációk és adatok nyilvánossá tételének nyilvánvalóan erősödő trendje, az ezzel párhuzamosan egyre inkább a tudományos munka szerves részévé váló adatarchiválási, adatgondozási tevékenység, a másodfelhasználásról való tudományos gondolkodás eredményeképpen szerte a világon – így Magyarországon is – növekvő számban jöttek, jönnek létre intézményi és országos tudományos adatbankok, repozitóriumok, a társadalomtudományok területén is.
Az MTA TK (Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont) 2013-ban alapított KDK-ja (Kutatási Dokumentációs Központja) egy nyitott, gondozott társadalomtudományos kutatási gyűjteményeket nyilvánossá tévő intézményi repozitórium, amely hamar az MTA Minősített Repozitóriumává vált. Cikkünkben a KDK fő céljait, működésének alapelveit, illetve tapasztalatain keresztül a társadalomtudományos kutatások dokumentálásának, az átlátható adatkezelésnek a lehetőségeit mutatjuk be
Módszeresen vitasorozat - 3. alkalom: Elmélet és empíria
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Európai együttműködési és sikerindikátorok a magyar K+F rendszerben – Mérési rendszerfejlesztés és empirikus felvétel
No full textA projekt a magyar kutatás-fejlesztés európai tapasztalatait tekintette át, a magyar kutatói elit EU-s, nemzetközi kutatói együttműködési hálózatokban szerzett tapasztalatairól gyűjtött véleményeket, következtetéseket.
A projektben e kérdések vizsgálatára empirikus vizsgálatot végeztek az EU FP6. és EU FP7. magyar kutatócsoportjaiban. A kutatást igyekeztek műszaki és természettudományi területekre, illetve Budapestre és a nagy egyetemi központok hazai koordinációjában végzett projektekre korlátozni. A kutatás előzményéül szolgált egy 2003-2004-es adatfelvétel, amelyet akkor még az OMFB finanszírozott, és amely egy nagyjából jelen vizsgálathoz hasonló körben kívánt az EU belépés pillanatában a magyar K+F nemzetközi, illetve európai kapacitásairól és képességeiről tájékozódni. Ahol ennek értelme volt, a két felvételt összevetették
A magyar lakosság jogtudata, 2015 - elméleti és empirikus elemzés
Get PDFKulcsár Kálmán 1965-ben végzett egy kérdőíves vizsgálatot a társadalom egészének jogismeretéről. Eredményeit 1967-ben publikálta: KULCSÁR Kálmán: A jogismeret vizsgálata (Budapest: MTA JTI 1967). A kiadvány tartalmaz egy tanulmányt, a vizsgálat kérdőívét, és emellett az adatfelvétel eredményeit számos többdimenziós adattáblában közli. A vizsgálatnál alkalmazott mintavétel sajnos korántsem tekinthető reprezentatívnak (Budapest és két egyetemi nagyváros mintegy négyszeresen túlreprezentált, s ezeken kívül négy városkörnyéki község alkotja a mintát), az adatfelvételt joghallgatók végezték, mégis évtizedekig ez volt az egyetlen átfogó, a dolgozó lakosság egészére irányuló jogismeret-vizsgálat.
A Gajduschek György vezette kutatócsoport az OTKA 105552 számú projektjének keretében szűkebb formában ismételte meg ezt a vizsgálatot 2013-ban, majd 2015-ben. Kulcsár közel száz kérdése helyett 2013-ban 13, 2015-ben 21, tartalmában a Kulcsár-féle vizsgálat kérdéseivel megegyező kérdést vizsgáltak, országos reprezentatív mintán. Az így gyűjtött adatokból az 1965-ös vizsgálat adattábláinak és jogismereti indexeinek megfelelő táblákat illetve indexeket készítettek.
A KDK repozitóriumában külön, önálló gyűjteményben közzétesszük a Kulcsár-féle kiadványt (http://openarchive.tk.mta.hu/343/) és az 2013-as vizsgálat anyagát is (http://openarchive.tk.mta.hu/342/), a Dokumentacio-372.rtf file pedig annak részletes leírása, hogy a gyűjteményben található anyagok milyen módon kapcsolódnak – a bennük egyébként fel is tüntetett – 1965-ös adatokhoz.
A 2015-ös vizsgálat kérdései a következők voltak:
1. A. J. egy éve nem él együtt feleségével. Egy év után felkeresi és a lakásán vele erőszakosan nemileg közösül. Büntethető-e magatartása?
2. A szolgálatos rendőrt értesítik, hogy T. A. a lakásán családját ütlegeli, azok jajgatnak. Intézkedés céljából behatol a lakásba. T. A. kiutasíthatja-e lakásából?
3. B. D. a Duna-parton sétálva észreveszi, hogy valaki fuldoklik. Tovább sétál, meg sem kísérli a mentést. Megbüntethető-e ezért?
4. H. Z. idős anyja súlyos beteg. H. Z. nem szerzi be a gyógyszert, nem tartja be az orvos utasítását. Anyja meghal. Indítható-e ellene büntető eljárás?
5. B. L. megtudja férfi szomszédjától, hogy az egy nőnek - volt szeretőjének - meggyilkolására készül, s nikotinoldatot szerez erre. A tényt időben nem jelenti a rendőrségnek. Megbüntetik-e?
6. V. M. az ócska piacon fehérneműt árul. Rendőrnek megismeri, hogy sógorától lopta. Megbüntethető-e akkor, ha ezt sógora nem kívánja?
7. C. R., aki nem tud úszni, beleesik a Tiszába. O. K. észreveszi, utána ugrik és élete kockáztatásával kimenti. Igényelhet-e ezért pénzjutalmat?
8. "A" rádiót ajándékoz barátjának, "B"-nek. "B" fél év múlva megveri "A" gyermekét. Később összevesznek. Vissza lehet-e követelni az ajándékot?
9. Egy hétéves gyermek által okozott kárt meg kell-e téríteni?
10. Érvényes-e a saját kezűleg írott végrendelet, ha tanúk nem írják alá?
11. K. Z. házas férfi, kinek felesége nem dolgozik, a házasság alatt saját fizetéséből televíziót vásárolt. Kié a készülék?
12. K. Z. ugyancsak házasságuk alatt szobabútort örököl. Kié a bútor?
13. Lehet-e fellebbezni a tanács sérelmes határozata ellen?
14. A tanácsülések általában nyilvánosak vagy zártak?
15. Mit tehet valaki, ha kihagyják a választói névjegyzékből?
16. Hány évre választják az országgyűlési képviselőket?
17. Kik választják a községi (kerületi) tanácstagot? (Ennek a kérdésnek a 2015-ös kérdőívben a 'Hány évre választják az önkormányzati képviselőket?' kérdés lett megfeleltetve.)
18. Hol teszik közzé a törvényt?
19. "A" nem teljesíti "B"-vel kötött szerződését. "A" a bírósághoz fordul. Kötelező-e ügyvéd részvétele a perben?
20. Elfogadja-e a bíróság azt a védekezést, hogy a vádlott vagy peres fél nem ismerte a törvényt?
21. Ki tagadhatja meg a bíróság előtt a tanúvallomást?
A kérdéseket omnibusz vizsgálat keretében kérdezték le, így megkaptuk a válaszadók demográfiai jellemzőit is.
A gyüjtemény tartalmazza a kérdőív előzetes Word file-ját, azokat az összehasonlító „tükörtáblázatokat”, amelyek a 2015-as eredményeket összevethetővé teszi a Kulcsár által közölt táblázatokkal, illetve az azokból számítható adatokkal, valamint részben az ezek mögött álló számításokat is.
Kérdésekkel megkereshető: Gajduschek György kutatásvezető Gajduschek.Gyö[email protected]
A kutatási eredmények publikálás alatt állnak
Intézményi bizalom és a közpolitika eredményessége Magyarországon 2015
No full textAz intézményi bizalom kérdése gyakorlati probléma: a kutatások kimutatták, hogy míg az eredménytelen, rossz hatásfokú közpolitika rombolja az emberek bizalmát, a logika fordítva is igaz. Jobban működnek azok az intézmények, amelyekben az állampolgárok bíznak, ugyanis ekkor inkább hajlandóak együttműködni az adott intézménnyel. Ezért fontos feltárni az intézményi bizalom összetevőit, amely az eredményességi (output-) dimenzió mellett a normatív (fairness) dimenzióban ragadható meg.
A Boda Zsolt vezette kutatócsoport az OTKA K 101701 számú projektjének keretében 2013-ban már vizsgálta az intézményi bizalom kérdését (a kapcsolódó gyűjtemény elérhető a KDK adatbázisában, http://openarchive.tk.mta.hu/145/ ). 2015-ben némileg eltérő tartalommal megismételték a kutatást
