448 research outputs found
Sort by
When populists govern: The case of economic and criminal justice policy in Bosnia and Hercegovina
Get PDFDemocratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe - DEMOS
Get PDFA DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit
Módszeresen vitasorozat - 7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Tapasztalatok az elmúlt évek tiszai árvizeiről
Get PDFA kutatás fő célja az volt, hogy feltárja, hogyan vélekednek különféle csoportok az árvízkárok legfontosabb okairól, illetve a megelőzés és kármegosztás különféle stratégiáiról, beleértve a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésével (VTT) kapcsolatos kérdéseket is.
A lakossági adatfelvétel során 2300 interjú készült el a gyűjteményben található kérdőív segítségével. A minta kialakítása a következőképpen történt: az alapsokaságot a Tisza menti településeken élő felnőtt lakosság jelentette. A mintavétel során többlépcsős mintavételi módot alkalmaztak a kutatók.
Az elitminta a településeinek meghatározásakor is a lakossági adatfelvétel során használt szempontokat próbálták követni. Az eredmények jobb összehasonlíthatósága érdekében részben ugyanazokon a településeken zajlott a megkérdezés.
Az elit definíciójának meghatározásakor négy szempontot tartottak szem előtt: 1. Keresték a települések gazdasági elitjét, aminek definíciójaként azt határozták meg, hogy a település életében meghatározó szerepet játszó vállalkozás vezetője legyen a kiválasztandó személy. Ez a település méretétől függően jelenthette egy multinacionális vállalat első emberét, de ez néhány főt foglalkoztató kft. vezetőjét is. 2. A politikai elit tagjai közé sorolták az adott település polgármesterét, alpolgármesterét, település, területfejlesztéssel foglalkozó bizottsági tagjait, a választókerület országgyűlési képviselőjét, megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, illetékes bizottságainak tagjait. 3. A legszélesebb kört az un. kulturális elit jelentette. Ebbe a körbe sorolódtak a településeken működő kulturális intézmények vezetői, művelődésszervezők, iskolaigazgatók, helyi média képviselői, újságírók, helyi civil szervezetek (környezetvédők és más tematikára szerveződöttek is) képviselői, vezetői. 4. A negyedik elitcsoportot a tiszai vízügyi igazgatóságok vezetői jelentették osztályvezetői, illetve szakaszmérnöki szintig bezárólag. Ennek a csoportnak a kiválasztásánál nem vették figyelembe a településszerkezetet, hanem a Vízügyi Igazgatóságok és szakaszmérnökségek székhelyein került sor a megkérdezésekre. Ezen alminta esetén fordult elő, hogy nem közvetlenül a Tisza melletti településen élők is a bekerültek megkérdezettek közé.
A kutatók elit minta kiválasztásánál is figyelemmel voltak a települések lakosságszámára és a megkérdezett 800 elit-tagot ennek arányában kérdezték az egyes településeken. Ez alól a vízügyi alminta jelentett kivételt, ahol egy minimálisan elemezhető méretű elemszám kialakítása volt a cél. Az elit vizsgálat során összesen 800 főt kérdeztek me
Magyarok Londonban és Nagy-Britanniában
No full textA kutatás keretében 5200 Nagy-Britanniában élő magyar válaszolt az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete által végzett online adatfelvétel kérdéseire. A kutatás a Speakeasy Project által készített Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat londoni epizódjához kapcsolódva szolgált adatokkal, információkkal a magyarországi lakosságot érintő migrációs és mobilitási folyamatok jobb megértéséhez. A 23 kérdésből álló, 10 perc alatt kitölthető kérdőívben a kutatók arra keresték a választ, hogy milyen okokból költöznek magyarok Nagy-Britanniába, mi jellemzi társadalmi-gazdasági helyzetüket, mennyire érzik magukat sikeresnek, illetve hogy mik a jövőre vonatkozó terveik
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Miniszterelnöki beszédek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A Miniszterelnöki beszédek (1990-2015) adatbázis az 1990-2015 között elhangzott miniszterelnöki beszédekről számol be
GeneZYs 2015 Kárpát-medencei ifjúságszociológiai felmérés
No full textA Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (MTA TK KI) és az Információs Társadalomért Alapítvány INFOTA Kutatóintézetének együttműködésében reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás készült GeneZYs 2015 címmel.
A felmérés fókuszában azok a 15–29 éves magyar anyanyelvű fiatalok álltak, akik Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján élnek. A 2700 fő megkeresésével zajlott kérdőíves kutatás korra, nemre, településtípusra és régiókon belül területi megoszlás szerint reprezentatívnak tekinthető. A felmérésből kiderült, hogy a határon túli területeken élő magyar fiatalok nagy számban igénylik a magyar állampolgárságot és élnek is az állampolgárság kínálta számos lehetőséggel.
A jelenlegi adatokat a korábbi, 2001-ben készült MOZAIK nevű ifjúságszociológiai kutatás eredményeivel összehasonlítva, az látható, hogy a célcsoport körében a felsőfokú végzettségűek aránya nőtt, amely leginkább a Felvidéken élők körében figyelhető meg. A házasságban élők száma, illetve a gyermekvállalási kedv a tizenöt évvel ezelőtti adatokhoz képest jelentős csökkenést mutat. Az értékrend kapcsán megállapítható, hogy egyre nagyobb mértékben számítanak a materiális javak, illetve a karrierépítés fontossága is nőtt a fiatalok számára.
A GeneZYs kutatás során vizsgált dimenziókban majdnem minden vonatkozásban statisztikailag jelentős eltérések mutatkoztak az egyes régiók, illetve a mintán belüli három (15–19, 20–24, 25–29 éves) korcsoport között. A felmérés kitért a közösségi hovatartozásra, állampolgársági kérdésekre, politika és közügyek iránti érdeklődésre, a használt kommunikációs lehetőségekre, vizsgálta a fiatalok migrációhoz való viszonyát, értékrendjüket és érdeklődési területeiket valamint szociodemográfiai jellemzőike
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Költségvetések és zárszámadások
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A Költségvetések és zárszámadások (1991-2013) adatbázis az 1991 és 2013 közötti évekre vonatkozó elfogadott magyar költségvetésekről és zárszámadásokról nyújt tájékoztatást. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a költségvetési év, amelyben a költségvetési elem hatályban volt (year), a költségvetési és zárszámadási elemek közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), az “előirányzatcsoport” neve (appropriation_group), a "kiemelt előirányzat” neve (headline_appropriation), a kiadási tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (expenditure), valamint a bevételi tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (revenue).
Az adatbázis a későbbiekben a 2014-2018 között, valamint az 1990 előtt elfogadott dokumentumokkal is kiegészül.
A kutatás honlapja:https://cap.tk.mta.hu/e
The Middle East’s Cyber Power: How Syria’s cyber war asphyxiated Civil Society Organizations’ efforts against
Get PDFHungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Törvények és törvényerejű rendeletek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A „Törvények (1790-2018) adatbázis az 1790 és 2018 között elfogadott magyar törvényekről nyújt tájékoztatást. Az adatok a következő forrásokból származnak: a Magyar Országgyűlés hivatalos oldala (http://parlament.hu/), a CompLex jogi adatbázisai (http://www.complex.hu/kzlcim/kzl90_96.htm és 1000ev.hu), valamint az OptiJus jogi adatbázis (http://www.opten.hu/jogi-informacios-szolgaltatasok/optijus). Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a törvény címe (complete_title), a törvény beterjesztőjének neve (introducer), a törvények közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), valamint a törvény beterjesztésének időpontja (date_introduced). Az adatbázis a későbbiekben az 1949-1989 között elfogadott törvényekkel is kiegészül