448 research outputs found
Sort by
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Média
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A Median (2004-2010) a közvélemény számára legfontosabb ügyek (2004-2010) adatbázisa, a különböző média- és közpolitikai események iránti közérdeklődésről készített Medián-felmérések adatait tartalmazza.
A Média (2010-2014) adatbázis a két legnépszerűbb magyarországi napilap a Népszabadság, valamint a Magyar Nemzet címlapjairól nyújt tájékoztatást. Az adatbázis a 2010 és 2014 között megjelent számok adatait tartalmazza (közel 20.000 megfigyeléssel).
Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a cikk címe (complete_title), a cikk rövid absztraktja (description), a cikk megjelenésének időpontja (date), a cikk közpolitikai tartalma (majortopic and subtopic), valamint néhány további információ a cikk fontosságáról (imporatence) és tartalmáról (public_policy)
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Országgyűlési képviselők, bizottságok
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az „Országgyűlési képviselők (1990-2014)”adatbázis az 1990-2014 közötti országgyűlési képviselőkről nyújt tájékoztatást. A leiró tábla a 2014-2018 közötti képviselőket összegyűjtő táblával is kiegészül.
A Bizottságok (1990-2014) adatbázis az 1990-2014 között felállitott Bizottságokról nyújt tájékoztatást, később az 1920-1990 előtti Bizottságokról szóló leiró táblával is kiegészül
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Interpellációk, kérdések
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az „Interpellációk (1949-2018)” adatbázis az 1949 és 2018 között az Országgyűlésben elhangzott interpellációkról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az interpelláció címe (complete_title), az interpelláció beterjesztőjének neve (introducer), az interpelláció beterjesztésének időpontja (date_introduced), az interpellációk közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), a válaszadó neve (respondent) és az Országgyűlés döntése a miniszteri válasz elfogadásáról (passed). Az adatbázis az 1867-1949 között elhangzott interpellációkkal is kiegészül.
A „Kérdések (1990-2014)” adatbázis az 1990-2014 elhangzott, az „Írásbeli kérdések (1998-2014)” adatbázis az 1998-2014 között irásban feltett kérdéseket gyűjti össze, később a 2014-2018 között feltett kérdésekkel is kiegészül
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Kormányrendeletek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A rendeletek (1990-2015) adatbázis az 1990-2015 között megjelent rendeletekről nyújt tájékoztatást
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Pártok, párthierarchia az Országgyűlésben
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok adatbázis az országgyűlési képviselettel rendelkező pártokról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.
A Párthierarchia az Országgyűlésben adatbázis a Magyar Országgyűlés frakcióinak elnökeiről és alelnökeiről nyújt tájékoztatást 1990-től kezdődően. A források a Magyar Országgyűlés (http://parlament.hu) hivatalos oldaláról származnak.
Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a képviselő neve (name), párthovatartozása (party affiliation) és a frakció hierarchiájában betöltött pozíciója (party_hierarchy).
isztens módon nyomon követhetők
Energiafelhasználás
No full textA kutatás célja, hogy az energetikában általánosan használható szempontrendszerhez olyan súlyokat határozhasson meg, amelyekkel a magyar társadalom vagy egyes csoportjainak véleményalkotási mechanizmusai a leginkább modellezhetők.
A kutatás célcsoportja a felnőtt magyar lakosság.
A kutatók fő célja egy olyan kombinált módszertan kidolgozása, amelyik lehetővé teszi a lakosság villamos-energiával, hőtermeléssel és közlekedéssel kapcsolatos véleményeinek pontos megismerését a kvantitatív és kvalitatív társadalomkutatások módszertanával.
Ennek érdekében a kutatók a kérdőíves vizsgálatot megelőzően kvalitatív módszerrel, fókuszcsoportos vizsgálattal részletesen feltárják és megismerik a lakosság különböző csoportjainak véleményét.
Ezt követően kérdőíves vizsgálat során vizsgálják az energiatermeléshez, felhasználáshoz kapcsolódó ismereteket, azok beágyazottságát, alternatívák és kockázati lehetőségek ismeretét. Egyes alternatívák ismerete esetén feltárják azokat a lehetséges cselekvéseket is, amelyek az adott energiafelhasználási módhoz vagy alternatívához kapcsolódnak, illetve bemutatják ezen cselekvéseket meghatározó társadalmi jellemzőket és attitűdöket
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Egyéni választókerületek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az Egyéni választókerületek adatbázis az egyéni választókerületekről nyújt tájékoztatást az 1990 és 2010 közötti időszakról. Az adatok a magyar Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldaláról (http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/t0.jsp) származnak.
Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az egyéni választókerület neve (smd_name), az egyéni választókerületi képviselő pártjának neve (party_affilitation) és a magyar települések hivatalos neve (settlement_name)
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Kormányok, kormánytagok
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az Kormányok (1990-2018) adatbázis az 1990-2018 közötti kormányok tagjairól nyújt tájékoztatást. Az adatbázis az 1867-1990 közötti adatokkal is kiegészül
Roma közösségek kutatása modern módszertani alapokon a 21. században (Nógrád megyei romakutatás)
No full textAz elmúlt több mint egy évszázadban mindösszesen 4 alkalommal volt komoly, a szakma által is elismert, országos reprezentatív adatfelvételen alapuló kutatás a roma közösségekre vonatkozóan Magyarországon. Az utolsó 2003-ban. A felgyorsult társadalmi folyamatok miatt már ez utóbbinak az eredményei is elavultnak számítanak, ráadásul alapvetően csak kvantitatív módszerrel felvett adatokat tartalmazott, ami már nem teszi lehetővé a kérdés árnyalt társadalmi megítélését, sem korszerű társadalompolitika kialakítását. Ebből a társadalmi igényből kiindulva, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének kutatócsoportjának célja egy olyan „inkubátor” jellegű, pilot program megvalósítása volt, amely két év alatt a meglévő társadalomkutatási előzményeket felhasználva, kialakít és kipróbál egy olyan korszerű, kvalitatív és kvantitatív eszközöket is alkalmazó új módszertant, amely segítségével az MTA TK lesz a legfontosabb szereplő az empirikus adatfelvételen alapuló, reprezentatív romakutatások megvalósításában Magyarországon, a későbbiekben pedig esetlegesen a közép-kelet-európai, vagy még tágabb térségben
