448 research outputs found
Sort by
A fenntartás megvalósulása a járási gyerekesély programokban a szakmai vezetők megkérdezésével
No full textAz EFOP 1.4.1-15 „Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása” című kiemelt projekt szakmai-módszertani támogatást nyújtott az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben élő gyermekek esélyeinek javítását, az őket érő hátrányok újratermelődésének megakadályozását célzó helyi és térségi programoknak. A projekt keretében kutatás készült, amely a járási gyerekesély programok fenntartási időszakban való működését vizsgálta. A felmérés összesen 31 járásra terjedt ki, ahol a szakmai vezetőkkel telefonos/online formában lekérdezett kérdőív segítségével vizsgáltuk a helyi programok fenntartását. A kutatást két időpontban, a járási programok zárásával összhangban zajlott 2022-2023 folyamán
V❉Net: Az önkéntesek kapcsolathálóinak rejtett ereje. Fesztivál önkéntesek dinamikus kapcsolathálózatainak összehasonlító kutatása
No full textA három legnagyobb magyar könnyűzenei fesztivál önkénteseinek felmérésével az volt a célunk, hogy megértsük, mely interperszonális kommunikációs vagy reputációs hálózatok alakulnak ki és működnek leghatékonyabban az önkéntesek esetében. Ez különösen fontos abból a szempontból, hogy kutatási eredményeink általánosíthatóak a projektalapú, tranziens szervezetekben tapasztalt jelenségekre, különösen kapcsolathálózati szempontból. Kutatásunkban az önkéntesek együttműködésére, motivációjára, rendezvény eleji és végi kapcsolathálózatára, illetve a normákhoz való viszonyulásokra fókuszált. Kutatásunkban kérdőíves és interjús módszerrel gyűjtöttünk adatot.
A kérdőív és az adatbázis csak kérésre érhetők el.
A letéti nyilatkozat és a readme fájl a címére kattintva szabadon elérhető
Hungary as an Ideological Informational Autocracy (IA) and the Moral Panic Button (MPB) as its Basic Institution
No full text
Democratic Backsliding Based on Illusions: Authoritarians' Biased Perception of Media Freedom Contributes to Their Political Support
No full textDoes political polarisation undermine democratic accountability? Evidence from 28 European democracies
No full textPolitical polarisation has drawn significant attention recently due to its potential adverse impacts. Evidence suggests that various forms of socio-political polarisation are associated with weaker democratic and economic performance. This research investigates the relationship between two types of political polarisation and macro-level accountability – that is, citizens’ ability and opportunity to select, monitor, and control their governments. Using data from the European Social Survey, World Bank, and V-Dem databases, the study analyses 202 observations from 28 European countries over twenty years. The findings indicate a negative correlation between polarisation and democratic accountability. Specifically, countries with higher levels of polarisation exhibit weaker accountability, and as a country becomes more polarised, its democratic accountability further declines. The relationship is robust across alternative operationalisations of polarisation and different model specifications. This research underscores the detrimental effects of polarisation on democratic functioning and calls for more in-depth studies to better understand this relationship
A távmunka hatásainak vizsgálata a magán- és a közszféra szervezeteiben
No full textA világjárvány megszűntével a vállalatok és a munkavállalók azzal a kihívással néznek szembe, hogy a világjárvány során tapasztalt kényszerű szervezeti változást követően, tudatos szervezeti átalakítás keretében újragondolják munkaszervezési gyakorlatukat, elsősorban a hibrid munkavégzés (amely a személyes jelenléten alapuló irodai munka és a többnyire otthon végzett munka kombinációja) lehetőségeit. A kutatás célja annak feltárása, hogy:
a) milyen gyakorlatok alakultak ki a hibrid munkavégzésben az elmúlt években;
b) melyek a legfontosabb problémák, amelyekkel a vezetés és az alkalmazottak szembesülnek;
c) milyen a hibrid munkavégzés hatása az alkalmazottak jóllétére, elkötelezettségére és teljesítményére.
A kutatásban három szervezet vesz részt, melyek közül egy a magánszektorban, kettő a közszférában működik. A kutatást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet és a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai végzik