448 research outputs found
Sort by
Inventing an alternative: Populist imaginations of political leaders in audiovisual culture
No full textThis working paper examines how contemporary European television series create alternative visions of political leadership in response to democratic crisis and public disillusionment with elites. Drawing on empirical media aesthetics and political theory, and within the Horizon Europe project MORES – Moral Emotions in Politics, we analyse the recurring trope of “democratic just anger” across three series: SERVANT OF THE PEOPLE (Ukraine), REPRESENT (France), and THE AMAZING MRS PRITCHARD (UK). Each features protagonists who rise from underrepresented social groups and channel moral emotions (particularly anger) into transformative political action. Using multimodal film analysis, we demonstrate how these series create affect dramaturgies that model different populisms, challenging both elite governance and exclusionary nationalist ideologies. We argue that these fictional representations serve not merely as mirrors of real-world populist movements but as experimental “populism laboratories” that explore the alignment of populist thought patterns with liberal democratic values. In doing so, the series reflect and shape contemporary political culture by staging the emotional labour of public educators, and by depicting politics as a site of moral struggle, collective imagination, and affective engagement
Az ukrán menekültek ábrázolása a magyar médiában 2022-ben
No full textA tanulmány azt vizsgálja, milyen módon jelenik meg a különböző médiatípusokban az ukrán menekültek pozitív képe 2022-ben. Az illiberális információs autokrácia és a tekintélyelvű populizmus fogalmait felhasználva a tanulmány arra igyekszik fényt deríteni, hogy a média hogyan reprezentálja a menekültkérdést egy illiberális populista kontextusban. Az elemzés feltételezte, hogy bár a kormánypárti propagandamédia kerülte az ukrajnai menekültek negatív ábrázolását, a reprezentációk mégis a rezsim populista és tekintélyelvű jellemzőit tükrözik. Az eredmények nagyrészt megerősítették ezeket a feltételezéseket. A kormánypárti média a kormány kompetenciáját lényegesen jobban hangsúlyozta, mint más médiatípusok, illetve érzelmileg intenzív hangnemet ütött meg elsősorban a magyar segítők kapcsán, és deperszonalizált reprezentációkat alkalmazott a menekültekről
A gyermekek és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése
No full textA kutatás célja a gyermekek és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése a Gyerekesély programot megvalósító 23 kistérségben. A kutatásban az alábbi témakörökre tértünk ki a gyerekek és gyerekes háztartások vonatkozásában: szegénység és társadalmi kirekesztődés, foglalkoztatottság, lakáshelyzet, nevelés, oktatás, egészség, szükségletek. A kutatás kérdőíves adatfelvételen alapult, ami 2013-ban és 2014-ben zajlott egyetemi kutatótáborok keretében. 29 adatfelvételre került sor gyermekszám szerint reprezentatív mintákon a 23 leghátrányosabb helyzetű kistérségben. Összességében 6.122 gyermekes háztartás és 11.355 gyermek adatait vettük fel. Az eredményekből 29 tanulmány készült, és ezek adatai a kistérségi Gyerekesély stratégiák tényalapú kidolgozását segítették elő
En finir avec le populisme? Pourquoi un bien de la compétition politique ne peut servir d’outil analytique
No full textEn réexaminant les différents travaux sur le populisme, cet article s’interroge sur le fait de savoir si ce concept a encore un sens pour comprendre le phénomène. En passant en revue les débats (souvent normatifs) sur le sujet, il discute de la pertinence de la notion en soulignant la nécessité de penser le populisme dans une approche relationnelle de la compétition politique, en se plaçant du côté de l’offre politique, et en considérant la manière dont les partis se positionnent dans la compétition nationale. L’offre politique du « populisme » est moins à concevoir comme catégorie analytique de typologie des partis politiques ou comme un type de démocratie espérée ou pervertie, que comme une offre contingente et (à bien des égards) conjoncturelle de démarcation des partis les uns par rapport aux autres. Cet article appelle à désencastrer l’analyse du populisme de la question démocratique pour le penser comme un bien symbolique, permettant de se positionner au sein de l’espace politique. Sa généralisation à tous les partis français est le signe à la fois de son succès politique et de sa limite comme concept scientifique classificatoire
ÉRZELMEK és JÁRVÁNYPOLITIZÁLÁS Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a COVID-19-pandémia idején
Get PDFA koronavírus nemcsak az egészségügyi, az oktatási és a munkaerőpiaci folyamatokat befolyásolja, hanem a politikai kommunikáció eddig kevéssé feltárt aspektusaira is felhívja a figyelmet. A 2020-as év megmutatta, hogy a bizonytalan, tragédiákkal teli, válság sújtotta világban a politikától a jogalkotási, szervezői, irányítási munka, illetve az arról szóló tájékoztatás mellett életvezetési tanácsokat és megküzdési stratégiákra vonatkozó közléseket is várhatunk. A járvány egyrészt váratlanságával, másrészt ismeretlen kimenetelével, harmadrészt mindenkit érintő egyéni és kollektív következményeivel a nyilvánosság előtt megvallott szubjektív viszonyulások, illetve érzelmes reakciók kaleidoszkópját eredményezte. A politikai szereplők COVID-19-fertőzést és annak hatásait tárgyaló kommunikációja többféle feladatot lát el, így vizsgálata nem csak az információtartalom alapján lehetséges. Az adatgyűjtés ezek egyikét, az úgynevezett expresszív funkciót veszi alapul, mégpedig azért, hogy leírja a politikai érzelemszabályozás jellegzetességeit. Vizsgálatunkat a pandémia magyarországi történetének első és második hullámához kapcsoltuk, vagyis adataink a 2020. március 4-e és december 31-e közötti időszakból származnak. A hosszú adatfelvételi időszak nagyobb szövegmennyiséget eredményez, és lehetővé teszi az érzelemszabályozási kísérletek dinamikájának mérését.
Az EXPRIMER – NKIFH FK 131990 projekt részeként keletkezett adatbázis a magyar politikai vezetők közösségimédia-kommunikációját és az online média COVID-19-cel kapcsolatos cikkeinek érzelemszabályozásra vonatkozó tartalmi elemeit tartalmazza. A vonatkozó metaadatokat (dátum, forrás) is közöljük.
A gyűjteményhez két file – kódkönyv és adatbázis – tartozik. Az adatbázis tartalmazza a forráshoz vezető linkeket is
Softly empowering a prosocial expert in the family: lasting effects of a counter-misinformation intervention in an informational autocracy
Get PDFConnecting the Dots with Causal Attitude Network (CAN): A Psychological Network Approach to Populist Attitudes, Nativism, Conspiracy Mentality and Threat Appraisals
Get PDFDonáció alapú digitális adatgyűjtés
No full textA digitális adatokhoz való hozzáférés standard módja az API-k voltak, de a nagy közösségi oldalak - például a Facebook vagy az Instagram - gyakorlatilag letiltották ezeket a csatornákat. Ezek a változások új digitális adathozzáférési modellek kidolgozását implikálták. Az egyik legígéretesebb új megközelítést adat adományozásnak (data donation) hívják. A GDPR-kötelezettségek miatt a nagy platform szolgáltatóknak „adatletöltési csomagok” (DDP) révén hozzáférést kell biztosítaniuk a felhasználóknak a saját adataikhoz. A „data donation” modellben a kutatók felkérik a felhasználókat, hogy osszák meg velük a platform által tárolt digitális adataikat. A vállalatok helyett a felhasználókkal való partnerség legfontosabb előnye, hogy átláthatóbbá válik az adatgyűjtési folyamat az adatközlők számára. Mivel ez a kutatási megközelítés a résztvevőkkel való aktív együttműködésre épül, nagyon egyszerű ezt az adatgyűjtést összekapcsolni survey kutatással. A két adattípus ötvözése ideális módja annak, hogy kihasználjuk egyedi erősségeiket és átlépjünk korlátaikon.
Kutatásunk célja egy multi-platform adatgyűjtés volt, magyar internetezők reprezentatív mintáján. A multi-platform itt nem csak azt jelenti, hogy digitális adatokat és survey adatokat kombinálunk, hanem azt is, hogy különféle forrásokból - Facebook, Instagram, TikTok, Twitter és Google - származó digitális adatokat is gyűjtünk. Ez az adatgyűjtési design teljesen egyedülálló és újszerű, nemzetközi szinten sincs olyan projekt, amely párhuzamosan gyűjt reprezentatív mintán multiplatform megközelítéssel közösségi adatokat
Muravidék (Szlovénia) településeinek etnikai és felekezeti statisztikája, 1870-2002
No full textMagyarországtól 1920 után Vas és Zala megye délnyugati részétől 174 település került Jugoszláviához, e területre a számos magyar megnevezés közül a Muravidék lett a hazai gyakorlatban az általánosan használatos. A szlovének és más délszlávok ugyanis a Prekmurje (Murántúl) nevet használják, mert Ljubljanából nézve Mura túlsó részén fekvő területről volt szó.
Muravidéken ma kb. 80 ezren élnek – ugyanúgy, mint 1880-ban, bár a múlt század második felében a népesség száma többször 90 ezer fő felett volt. Etnikailag a domináns szlovén és a jelentősen megfogyatkozott magyar nemzetiség mellett kevés német, horvát, szerb, cigány és zsidó etnikum is található. Más közép-európai adatbázisoktól eltérően itt a szlovák, ruszin és román etnikumok szerepeltetését nem láttuk indokoltnak, mert számuk összesen 20 fő alatti volt 1910-ben a térségben.
Az utolsó településenkénti bontású etnikai adatokat is publikáló szlovéniai népszámlálás 1991-ben volt, ezért csak 13 népszámlálás részletes adatsorait tudtam feldolgozni.
Az adatbázis tartalmazza a mai apró településekre vonatkozó 1910-es és 1941-es külterületi adatokból átszámolt adatsorokat is – az összehasonlíthatóság miatt