1424 research outputs found
Sort by
Health-related quality of life and disease burden of psoriasis in Iran
No full textThe concept of health has dynamically been changing by rise of new needs and diversity in human preferences. Also by improvement of life expectancy from the beginning of 20th century, the concept of health for the person and the society has evolved. Advancements in science and technology has made this possible and has changed human needs. For example, fear of dying has changed to dedication to survival and living healthier for a longer time.
Longer life expectancy leads to larger population of elderly people with higher chance of chronic health problems. Economic evaluation is vital, to make value for money when utilizing resources and achieve higher efficiency and effectiveness in decision-making. In order to avoid unfeasible and suboptimal decisions, a careful analysis of all aspects including costs and consequences is needed. Decision-making that are based on preferences for health states, along with the economic analysis focused on the patient's and societal perspective, can improve the distribution of finite resources in the face of a growing and increasingly challenging demand.
New innovative health technologies are developed, often very effective but rather costly. The fourth hurdle, i.e., requirement of effectiveness and cost-effectiveness data for drug coverage policy decisions, became highly relevant even in economically developed countries. (Gulacsi et al., 2004).
Health technology assessment (HTA) is now an established input to healthcare decision-making and has been introduced in many countries. HTA involves health economic evaluation that requires input data considering local aspects such as characteristics of the health care system, clinical practice, patients’ characteristics, individual and societal preferences in a given country.
Transferability of international results is often limited due to differences between countries and regions (costs differ, health states might differ, cultural differences might affect people’s preferences), therefore economic evaluation conducted in one setting might not be applicable
13
to another and as a consequence, country-specific evaluations are needed that reflect the needs of the decision-makers in that country.
HTA has been introduced in Iran, however country-specific input data both on health-related quality of life (HRQOL) and cost data for health economic evaluation are often missing.
The main aims of the studies of this thesis are the following:
- to explore notions of health among the general public as it may have implications for HRQOL assessments and decision making in healthcare, including both medical and resource allocation decisions
- to investigate HRQOL and cost-of-illness in a specific patient population, namely psoriasis and analyse the inter-country differences.
In the first part of the thesis followed this introduction (Chapter 1 Introduction), the key terms related to the empirical researches are described (Chapter 2 Key terms and definitions of the thesis). Afterwards, a description of the Iranian health care system is provided (Chapter 3 Iranian health system) as well as a policy analysis of the development of the Iranian HTA based on extensive literature review (Chapter 4 Health policy and health technology assessment in Iran).
The focus of the empirical research of this thesis is on HRQOL, i.e. how individuals or a group perceive physical and mental health and social well-being over time. This subjective perception can be influenced by several factors, including their beliefs, subjective expectations, previous experiences, cultural and religious attitudes, personality-related factors. Moreover, it can vary individually or regionally.
The first empirical study of this thesis (Chapter 5: An empirical investigation into the concept of health) aimed to explore people’s perception on health, which aspects of health are the most relevant for the individuals. It can have implications on HRQOL research and preference measurement.
14
The second empirical study (Chapter 6: Health-related quality of life and cost-of-illness of psoriasis patients in Iran) involved a cross-sectional survey in Iran among patients with a chronic dermatological disease, namely psoriasis. This study was part of a psoriasis research project leaded by researchers at Corvinus University; most of it was conducted in Hungary. Psoriasis is of high interest due to its prevalence, impact on patients’ HRQOL and, from the economic point of view, due to the costly biological drugs. Biological drugs have speeded up HRQOL and cost-of-illness (COI) research in psoriasis in many countries – measure health outcomes considering patients’ preferences (HRQOL measurement), cost-effectiveness, budget impact issues and affordability. The aims of the study were on the one hand, to assess patients HRQOL and to assess the relationship between disease-specific and generic HRQOL measures in order to provide local data for health economic analyses, to compare the results with other countries and thus provide a basis for transferability analyses. On the other hand, and I find it equally important, this experiment can serve also as useful test how brief cross-sectional surveys developed in a European country (namely in Hungary) can be applied in and adapted to Iran in terms of feasibility and applicability in order to obtain comparable data in the context of limited research resources and to strengthen international collaboration.
The results of the thesis clearly show the usefulness and increasing importance of health economics in health policy and financial decision making.
Finally, all the results and policy implications are discussed in the last chapter (Chapter 7 Summary)
Tévhitek az autonómiáról: Székelyföld autonómiájának alkotmányossága = Misbeliefs about Autonomy: The Constitutionality of the Autonomy of Szeklerland
No full textHypothesis Methodology and Sources ---
There is an overarching agreement in Romanian politics, that a territorial autonomy arrangement would violate the constitution of the country, and is therefore not feasible. This theoretical concept arises from the misinterpretation of the connection between state and autonomy, and as such can be falsified by the experiences of the functioning autonomies, as well as by international law and the corresponding scientific literature.
Consequently, my main hypothesis was that the territorial autonomy of Szeklerland does not contradict the constitutional order of Romania. I analysed this hypothesis through legal doctrinal analysis, and comparative legal analysis based on the relevant legal material: The Constitution and laws of Romania; The two Opinions of the Legislative Council of the Parliament of Romania on the rejection of the Draft Law on the Autonomous Status of Szeklerland; Decision Nr. 80/2014 of the Constitutional Court rejecting the constitutional amendments proposed by the Special Committee of the Parliament; relevant decrees of the Prefect’s of Romania; the Statutes of European autonomies, as well as the constitutions and laws of their host countries; international legal material ratified by Romania.
The issue of the constitutionality of territorial autonomy within Romania emerges every now and then, depending on the political discourse in the country, but extensive scientific scrutiny has so far avoided the topic. In this respect, the novelty of my theoretical approach was twofold: 1.) The constitutional aspects of a Szekler autonomy arrangement in themselves were largely neglected within academia, leaving behind a gap that is very much ripe for scientific review. 2.) Additionally, even if the topic was discussed, it was mostly done within the framework of the “nation-state discourse”, and all the natural conceptual restraints thereof. My dissertation surpassed these constraints, along with some of the most widespread, albeit false presuppositions and misconceptions surrounding the issue at hand. Ultimately, I invited the reader to engage in a mind-game, in order to deconstruct the “constitutional myth” regarding autonomy.
---
Novelty conclusions of the dissertation ---
• Conclusions of the conducted legal doctrinal analysis, and comparative legal analysis proved that the assumption that autonomy would contradict the constitutional order, and violate the unitary, indivisible, and national character of the Romanian state, arises from the misinterpretation of the connection between state and autonomy.
• Chapters 1, and 152 of the Constitution of Romania (stipulating and protecting the above characteristics), are thus of no legal relevance, and cannot be understood as an effective constitutional legal barrier.
• Territorial autonomy as an institutional solution does not contradict the constitutional order of Romania. There are no provisions in the Romanian legal system whatsoever, which would constitute a legal obstacle to the creation of an autonomous region.
• There are only political obstacles, which tend to be wrapped and presented as legal ones, due to historical resentments towards Hungarians, and the centuries long Romanian endeavour to establish an ethnically homogenous nation state.
• While on the one hand we see no constitutional barrier to autonomy, on the other hand: the notion of autonomy is not at all alien to the constitution, as it makes references to several forms of it (personal, functional, and administrative). Furthermore, if one reads the constitution without an ethnocentric mind-set, and in junction with international treaties on minority protection ratified by Romanian, one could easily adopt a more pluralistic interpretation of the constitution, open to accommodate minority claims on ethnic-power sharing
A modern kori tabu működésének kommunikációs mechanizmusai = The communicational mechanisms of modern age taboo
No full textAz értekezés témája egy olyan társadalmi jelenség, kommunikatív állapot vizsgálata, amelynek definiálása, értelmezése, működése ambivalens és nehezen érhető tetten a mindennapi kommunikációban, ugyanakkor társadalmi kódrendszerünknek szinte axiomatikus módon része: a modern kori tabuk jelenléte, kialakulásuk, működésük okai és kommunikációs mechanizmusai, különösen a 19 és 25 év közötti egyetemisták körében. Az értekezés vázlatosan bemutatja a társadalomtudományokban tabuval foglalkozó kutatók munkáit, és elsősorban a tabu fogalmának legújabb kori jelentésére, alkalmazására koncentrál, elsődlegesen arra, hogy a különböző – a rendkívül széles tipológiarendszerből csak néhányra szűkített – tabufajták hogyan vannak jelen és milyen kommunikált vagy rejtett, föl nem ismert szerepet játszanak életünkben.
A disszertációnak viszont nem célja, hogy felsorolja az összes tabutipológiát, amelyek valamilyen összefüggésben megjelennek/megjelenhetnek a mai magyar társadalomban, hiszen nem a tabu fogalomtörténeti szerepére koncentrál, hanem elsősorban azon tabuk kommunikációs aspektusaira, amelyek az itt ismertetett kutatásban hangsúlyt kapnak.
Értelmezni kívánom a tabu jelenlegi társadalmi-közösségi funkcióját és jelentőségét a mindennapi kommunikációban, valamint működési mechanizmusának társadalmi/közösségi szabályszerűségeire összpontosítva
A rendőri komponens szerepe az EU civil válságkezelő műveleteiben a Nyugat-Balkánon = The Role of Police Component of the EU Civilian Crisis Management Missions in the Western Balkans
No full textA nemzetközi együttműködésben végrehajtott legelső béketámogató és válságkezelő akciókra a 19. század végén és a 20. század elején került sor. Ezek közül több beavatkozásra (a korabeli szóhasználattal élve a „tűzoltó műveletekre”) éppen abban a térségben került sor, amellyel a jelen értekezés is foglalkozik – a Balkán-félszigeten és a Földközi-tenger keleti részében. A témánk szempontjából legfontosabb olyan nemzetközi válságreagáló műveletekre, amelyek során szerephez jutott a rendőri elem is, a mai Krétán, Macedóniában és Albániában került sor (Glenny [2012]). Ezekben a béke megőrzését és a fegyveres konfliktusok elterjedésének megelőzését célzó beavatkozásokban magyar nemzetiségű katonák és rendvédelmi szakemberek is közreműködtek. Tehát nem egy új jelenségről van szó. E disszertáció tágabb értelemben vett kutatási tárgyát a civil (polgári) válságkezelés (civilian crisis management) képezi. E béketámogató módszer az ENSZ katonai békefenntartó (peace-keeping) gyakorlatából alakult ki az 1960-as években, de igazán dinamikus fejlődésnek az EU közös biztonság- és védelempolitika keretében indult (Kaspersen–Sending [2005]). Napjainkban főként közigazgatási és rendőrségi szakértők alkotják a civil válságkezelő mechanizmus személyzetét, amely az 1990-es évek délszláv háborúit követően döntő szerephez jutott a jogállamiság kiépítésére irányuló folyamatban a Nyugat-Balkánon (Friesendorf [2010]). Ekkortól kezdve a civil válságkezelés világszerte jelentős tényezővé vált a béketámogatásban. Az egyik legelterjedtebb módszere az ideiglenes intézmények (missziók) telepítése a posztkonfliktusos övezetekbe
Belső kontrollrendszerek intézményesülése hazai üzleti szervezetekben = Institutionalization of internal control systems in Hungarian business organizations
No full textDoktori disszertációm tárgya a vállalaton belüli kontrollrendszer intézményesülése. Arra keresem a választ, hogy a vállalatok belső kontrollrendszere hogyan intézményesül a hazai üzleti szervezetekben, és ennek az intézményesülési folyamatnak milyen befolyásoló elemei, stációi, elemei és kulcsszereplői vannak.
Disszertációmban négy különálló szakmai hipotézist – azokon belül összesen 13 alhipotézist – állítottam fel és teszteltem, és valamennyi hipotézis kiértékelését követően további mélyebb elemzést végeztem a vizsgálati kérdések kapcsán. Kutatásmódszertanom kvantitatív megközelítésű, elsődlegesen kérdőíves adatfelvételen alapult. Kutatási eredményeimet 132 darab hazai vállalat által teljes körűen kitöltött kérdőíves válaszok alapján fogalmaztam meg, megállapításaimnál figyelembe vettem további 3 vállalkozásnál végzett személyes mélyinterjúm eredményeit.
Az alkalmazott kutatásmódszertani eszközöket a konkrét hipotézisekhez, valamint a kérdőíves adatbázis adataihoz igazítottam. Módszereket tekintve használtam leíró jellegű elemzéseket (átlag, szórás, csúcsosság, módusz, medián), Sperman-féle rangkorrelációt, faktorelemzést, Pearson-féle korrelációt, klaszter- és faktorelemzést, normalitásvizsgálatot Kolmogorov-Smirnov módszerrel, melyek eredményeit mellékeltem disszertációmhoz
A társadalmi felelősségvállalás és a vállalati reputáció érintetti szempontú vizsgálata = Stakeholder-focused research of Corporate Social Responsibility and Corporate Reputation
No full textA doktori disszertáció témáját a társadalmi felelősségvállalás (CSR), annak kommunikációja, az érintettek és érintetti kapcsolatok menedzsmentje, valamint a szervezeti (szándékolt) identitás és az érintetti reputáció elemzése alkotta. A disszertáció megírásával az volt a célom, hogy bemutassam a társadalmi felelősségvállalás érintett-fókuszú elméletét, illetve a CSR és a marketing egyre szorosabbá váló kapcsolatrendszerét. Az érintettekkel, a társadalmi felelősségvállalással, valamint a reputációval kapcsolatos főbb irodalmak ismertetése révén arra törekedtem, hogy hangsúlyozzam az érintetti percepciók jelentőségét a vállalatok társadalmi felelősségvállalása esetében. A dolgozat és a hozzá kapcsolódó kutatás gyakorlati jelentősége, hogy újszerű eszközöket adhat a vállalatok és a kutatók kezébe, amelyek segítségével feltárhatók az érintettek CSR-rel kapcsolatos percepciói
A participáció fogalma a művészetben és a társadalomtudományokban = The notion of participation in art and in social sciences
No full textVizsgálatom tárgya a részvételi művészet (a „participáción” alapuló művészeti alkotások). Kutatásomban magyar és lengyel példákat kerestem, amelyeken keresztül bemutathatom a részvételen alapuló alkotási folyamatokat, az ilyen művészeti projektek jellemzőit az ezredfordulón. A disszertáció a kutatás első felét, a lengyel esettanulmányokat tartalmazza. Pawel Althamer, Joanna Rajkowska és Artur Zmijewski projektjeit és azokhoz kapcsolódó diszkussziókat elemeztem a diskurzuselemzés módszerével. A projektek elemzését megelőzi a részvétel fogalmának művészetelméleti, és tudománytörténeti kontextusainak feltárása.
Vizsgálódásom kérdései a következők voltak:
- Milyen részvétel-fogalom érvényesül az alkotói tevékenység során?
- Milyen hivatkozásokat találunk a kortárs művészeti közegben zajló diskurzusokra?
- Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? Hogyan viszonyul az alkotó ezekhez a hagyományokhoz?
- Milyen hivatkozásokat találunk a részvétel fogalmának társadalomtudományi megközelítéseire?
- Milyen részvétel-fogalmak fordulnak elő a diszkussziókban?
- Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat?
- Milyen kölcsönhatás van a részvétel fogalmának művészeti, művészetelméleti és társadalomtudományi értelmezései között?
A szövegeken keresztül a részvétel fogalmának használatát és annak különböző kontextusait vizsgálom. Lehetőség nyílik a különböző diskurzusok kontextusainak összehasonlító elemzésére is. A kontextusok lehetnek diszciplinárisak (művészeti, közéleti vagy tudományos), kulturálisak (nyelvi/kulturális – magyar és lengyel) és történetiek. Minden egyes projekt, illetve alkotó munkáinak elemzésekor a következő sorrendben dolgozom fel az azokhoz kapcsolódó szövegeket: 1. projektek bemutatása; 2. projektek kísérőszövegeinek és a közvetlen kritikáknak az elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából; 3. interjúk és egyéb kapcsolódó szövegek elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából.
Eredmények: A kommunikáció participációra alapozott felfogásából kiindulva (PTC) a részvételt állapotnak tekintem és elkülönítem, kinek a szempontjából tekinthető részvételinek egy projekt? Ezek a szempontok hozzák létre a részvétel dimenzióit. A három szempont három ágens, vagy ágens csoport elkülönítését jelenti (a1; a2; a3). Érdemes ugyanakkor a megszerezhető ismeretek szempontjából elkülöníteni azt, amit a külső megfigyelők látnak, tapasztalnak a cselekvő ágensből (az aktor (‹â›) jellemzői) és azt, amit az ágens tapasztal, lát, érzékel, vagyis azt, ami az ágensek sajátvilágának (‹ŵ›) szeleteire vonatkozik. A részvétel dimenzióinak elemzési lehetőségei:
1.(x) A részvétel a művész dimenziójában – a művész mint résztvevő
A művész pozíciójának vizsgálata ebben a dimenzióban arra vonatkozik, hogy a művész miként közelít a közönségéhez, a művében bemutatott társadalmi problémákhoz, alkotása tárgyához. A művész aktív cselekvővé válik, részt vesz, cselekvése a műalkotás részét képezi.
2. (y) A részvétel az alkotásba bevont személyek szempontjából:
Ebben a dimenzióban a részvétel fogalma az alkotásba bevont egyénekre vonatkozik, ezért a bevonás mértékét és módszereit érdemes vizsgálni. Ez az a dimenzió, ahol az elemzés lehetőségei a leginkább korlátozottak.
3. (z) A részvétel a társadalmi nyilvánosság szempontjából: A részvétel eme dimenziója leginkább a műről szól, és nem az alkotóról illetve a mű létrehozásába bevont egyénekről.
A diskurzusokat elemezve tártam fel a művek és a hozzájuk kapcsolódó diskurzusok sajátosságait a lengyel művészeti szcénában 2000 és 2010 között. Elemeztem, hogy a projektek és a művészeti gyakorlat szintjén hogyan különíthetőek el a részvétel dimenziói
Teljesítménymenedzsment-eszközök alkalmazásának hajtóerői és tartalmi elemei a magyar közigazgatás ügynökség-típusú szervezeteiben = Content and drivers of performance management in agency-type organizations of the Hungarian public administration
No full textA tézisben a központi közigazgatás szervezeteinek teljesítményorientált működését biztosítani hivatott egyik eszközrendszer, a teljesítménymenedzsment magyarországi alkalmazását, alkalmazhatóságát vizsgálom. A kutatás jelentőségét az adja, hogy hazánkban is évek óta napirenden van – a nemzetközi reformtörekvésekkel összhangban – a közigazgatás teljesítményének javítása és az államháztartási rendszer reformjának szükségessége. Kormányzati oldalról időről időre megfogalmazódik a teljesítményorientált közigazgatás megteremtésének igénye, valamint az egyes szervezetek oldaláról is érkeznek kezdeményezések, amelyek a teljesítményorientált működést célozzák. Az értekezés tárgya e jelenség feltérképezése és megértése: mit is jelent és hogyan jelenik meg a teljesítményorientáció a megvizsgálandó szervezeti körben, milyen teljesítménymenedzsment-eszközök kerülnek bevezetésre, és mindez milyen módon, azaz milyen tényezők és mechanizmusok hatására történik
Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében = The analysis of the accounting reporting systems of small and medium enterprises in light of regulation and the applied practice
No full textA gazdálkodóknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a számviteli beszámoló keretében kell információt szolgáltatni az érdekhordozóknak. A beszámoló szabályozásában mindig is megjelentek valamilyen szinten a kisebb vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek, azonban napjainkban felerősödött az erre vonatkozó törekvések. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása a számviteli beszámoltatás területére is kiterjedt és a rendszer felülvizsgálatához, újragondolásához vezetett, különösen a mikrogazdálkodókra vonatkozóan
A számviteli szabályozás minden szintjén történt valamilyen, a vállalkozás méretkategóriájával összefüggésben egyszerűsítéseket tartalmazó újítás. 2009-ben megszületett a kisvállalkozásokra vonatozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS), 2013-ben elfogadásra került az Európai Unió új irányelve a számvitelről és Magyarországon bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezen változások hatásvizsgálata kiemelt jelentőségű napjainkban a számvitel kutatás területén.
Az általam végeztem vizsgálatoknak három iránya határozható meg. A számviteli politikai döntésekben megjelenő egyszerűsítési törekvések, a számvitel és az adózás kapcsolatának szorossága a vállalkozás méreteivel összefüggésben vizsgálva, illetve az egyes nemzeti számviteli beszámoltatásra vonatkozó szabályok között fellelhető hasonlóságok és különbségek különös tekintettel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek tekintetében.
Megállapítottam, hogy a vállalkozások számviteli politikai döntéseiben a kisebb vállalkozások esetében eddig is megjelentek az egyszerűbb megoldások felé való elmozdulások, a mikrogazdálkodói beszámolóban rögzített módszerek és eljárások igazából a gyakorlatban alkalmazott rendszert rögzítették, így ezen a téren igazából nem hozott egyszerűsítést a bevezetése.
A számvitel és a társasági adó kapcsolatára vonatkozó vizsgálataim rámutattak, hogy főleg a kisebb vállalkozások esetében megfigyelhető a számvitel területén az adózásnak való megfelelésre való törekvés, ezáltal kisebb a számviteli (adózás előtti eredmény) és az adózási (adóalap) jövedelemértelmezés közötti a relatív eltérés.
Nemzetközi összehasonlításban a vállalatmérettel összefüggő egyszerűsítési lehetőséget alkalmazó országok kategóriájába tartozunk, ahol a határértékek az uniós irányelvben rögzített értékekhez képest alacsonyabb (körülbelül fele) szinten kerültek meghatározásra.
A számviteli szabályozásban bekövetkező változások, egyszerűsítési törekvések igazi eredményre csak akkor vezetnek, ha megtörténik a kapcsolódó területeken – főleg adózás esetében– is a változtatás. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez mindenképpen komplex felülvizsgálatra van szükség, egy-egy részterület önálló változtatásának nincs igazából jelentős hatása