1424 research outputs found
Sort by
A pártos polarizáció okai és hatásai az európai demokráciákban = The causes and consequences of partisan polarisation in European democracies
No full textA dolgozat az európai demokráciák pártos polarizáltságának okait és következményeit tárja fel, összehasonlítóan elemezve 30 európai demokrácia adatait a 2003-2013 közötti időszakban, a European Social Survey adatainak felhasználásával. A fő kérdése, hogy a pártos polarizáció a demokratikus működést és a gazdasági eredményességet inkább segítő jelenség-e, vagy inkább akadályozza ezeket.
A pártos polarizációt a pártos elfogultság aggregált szintű megjelenési formájának tekinti, így azt egy politikai identitás alapú, inkább érzelmi, mint ideologikus gyökerű társadalmi megosztottságként azonosítja. Azokat az országokat nevezi pártos értelemben polarizáltnak, amelyekben a választók értékeléseit átlagosan erősen befolyásolja a politikai kötődésük, és azokat a politikai rendszereket kevéssé polarizáltnak, amelyekben a különböző politikai oldalakhoz kötődő választók értékelései nem térnek el egymástól markánsan. Az dolgozatban bevezetett „pártos polarizáció mutató” a kormánypártiak politikai elégedettségi indexének az ellenzékiekéhez viszonyított nagyságát mutatja. Azt mutatja meg, hogy az adott országban egy kormánypárti szavazó átlagos politikai elégedettsége hányszor magasabb, mint egy ellenzékié. A mutató szerint az a jelenség, hogy a kormánypártiak politikai téren szignifikánsan elégedettebbek, mint az ellenzékiek, az európai demokráciákat általában jellemző tulajdonság, de a különbségek az egyes országok között esetenként igen jelentősek.
A dolgozat az okok terén az egyéni és az országos szintet egyaránt vizsgálta, majd a polarizáció politikai és gazdasági működésre gyakorolt hatásait is elemezte. A dolgozat fő eredményei a következők:
Egyéni szintű okok:
- Az életkor és a politikai érdeklődés növelik a politikai elfogultságot.
Országos szintű okok:
- A többségi berendezkedés és az alacsony effektív pártszám erősebb pártos polarizációval jár.
- A pártos polarizáció és a demokratikus működés minősége között fordított irányú összefüggés van: a gyengébben teljesítő demokráciák egyértelműen polarizáltabbak.
- Nincs szignifikáns hatása a gazdasági fejlettségnek és a választóközönség ideológiai polarizáltságának.
- A gazdasági visszaesés polarizálja a politikai táborok véleményét.
Politikai hatások:
- A pártos értelemben erősen polarizált országokban jellemzően magasabb a korrupció, alacsonyabb a választók demokráciával kapcsolatos elégedettsége és kevésbé szabad a sajtó.
- A többváltozós modellek szerint a pártos polarizáció kevésbé demokratikus politikai működéshez vezet.
- Ellenben a polarizációnak van egy, a demokratikus működést segítő vonása is, hogy növeli a választási részvételt.
Gazdasági hatások:
- Az erős pártos polarizáció egyértelműen rosszabb gazdasági eredményekkel áll kapcsolatban, a gazdasági eredményesség minden vizsgált dimenziójában.
- A polarizáció rontja a gazdasági teljesítményt: a többváltozós modellekben szignifikáns hatása volt a polarizációnak a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségi rátára egyaránt.
A dolgozat fő elméleti kérdésére vonatkozóan, hogy a pártos elfogultság (országos szinten a pártos polarizáció) jó-e vagy rossz-e a demokratikus és gazdasági működés szempontjából, összességében az eredmények egyértelműen a szkeptikus álláspont véleményét támasztják alá. Viszont az optimista álláspont képviselői helyesen látják, hogy a pártos elfogultságok valóban mobilizálják a választóközönséget, fenntartják a politikai érdeklődést, és magasabb választási részvételhez vezetnek
A játékosok vásárlásának és képzésének jelentősége a hivatásos labdarúgásban: A közép-kelet-európai és a magyarországi játékospiac sajátosságai
No full textDolgozatomban a hivatásos labdarúgás üzleti működését vizsgálom a gazdálkodástan szemléletével, azon belül is a játékosok vásárlásának és képzésének szerepét a futballklubok értékteremtési folyamatában. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan értékelhető a magyar hivatásos labdarúgók nemzetközi versenyképessége. A hivatásos labdarúgók jelentik egy labdarúgó klub működésének alapját, a játékosok közvetlenül is részt vesznek az értékteremtésben. Dolgozatomban globális és regionális játékospiaci kitekintés mellett a hazai játékosok képzésével, fejlesztésével és a hivatásos labdarúgó karrierre történő felkészítésével foglalkozom. A bevezető fejezetben először ismertetem a disszertációm célját, témaválasztásom okát és relevanciáját, majd bemutatom a feldolgozott szakirodalom körét és kutatásom újszerű megállapításait. A fejezet a dolgozat felépítésének, összefüggéseinek bemutatásával zárul
A digitális földfelszíni televíziózás magyarországi bevezetése és jövője = The Introduction and Future of Digital Terrestrial Television in Hungary
No full textE mű nem csak a földfelszíni digitális televízió (DTTV) bevezetésével foglalkozik, hanem jóval többel: tulajdonképpen a digitális hírközlés és médiaszolgáltatás egész tárgykörét átfogja, amelyről a szerző mély és több évtizedes ismeretekkel rendelkezik. A disszertáció célja hogy tudományos értékű leírást adjon a magyarországi analóg digitális átállás folyamatáról és elemezze a váltás társadalmi-kulturális hatásait.
Történeti visszatekintést ad a televíziózás fejlődésének korai szakaszára, amelyben – nem utolsó sorban geopolitikai szembenállások miatt – eltérő megoldások, eltérő szabványok (NTSC, PAL, SECAM) terjedtek el a világban. A 90’-es évek második felében a globalizáció egyik jeleként megjelent az az elv a hírközlésben, hogy egységes műszaki normák alapján lehessen elérni a különböző szolgáltatásokat világszerte. Ez a történelmi pillanat elmaradt!
Rogers diffúziós elméletét követve mutatja be az új innováció (DTTV) hazai bevezetését.
A szerző nagy hangsúlyt helyezett az innovációs döntések típusainak – az egyén által választható döntés, kollektív döntés és hatalmi szóval meghozott döntések – megkülönböztetésére, hiszen az autoritatív illetve választható jelleg a hazai digitális átállás fejleményeire is meghatározó módon nyomta rá bélyegét.
A társadalomkutatók számára különösen izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy a hatalmi szóval meghozott innovációs döntés esetében az egyén joggal teszi fel a kérdést, hogy a hatalmat képviselő szervezet kellően megfontolt döntést hozott-e korábban, valamint össztársadalmi érdekeket érvényesített-e az átállás folyamán. Részletes elemzésében helyes megállapításra jut, helyes döntést hoztak, és magyar átállás sikeresnek tekinthető.
A mű második felében a kommunikáció tudomány számára izgalmas kérdést tár az olvasó elé egy szakpolitikai egyensúly (audiovizuális médiapolitika – információs társadalom stratégia) keresése közben, mely a digitális hozadékok jövőbeni felhasználást jelenti. Miként a digitális átállás folyamatát, úgy a hozadékok felhasználását is helyesen nemzetközi kontextusba helyezi, de felhívja a figyelmet a nemzeti médiapiacok különbözőségére, fejlettségére. E mű hasznos lehet mindazok számára, akik a közelgő második digitális átállást kívánják kutatni, arra keresve a választ, hogy van e létjogosultsága a földfelszíni televíziózásnak a jövő médiapiacán
A maastrichti deficitmutató a globális válság időszakában = The Maastricht deficit index in the era of global crisis
No full textA globális válságot megelőzően a gazdaságpolitikai viták középpontjában világszerte a költségvetési fegyelem állt. Úgy tűnt, hogy konzervatív fiskális politika mellett elkerülhetőek a „nagy” válságok, az volt az uralkodó vélemény, hogy a folyófizetési mérleg-hiánynak csak annyiban van jelentősége, amennyiben az a kormányzati szektor hiányára vezethető vissza (Lámfalussy [2008]). Az írás öt olyan válságot vizsgál, amely az Európai Unión belül bontakozott ki. A lett, a svéd, a lengyel, a magyar és a francia gazdaság jól példázza, hogy a korábban alulértékelt kockázatok milyen nagy intenzitással tudnak a felszínre törni. Az értekezés öt fő következtetést von le:
ad1) Az öt ország közül a költségvetés felelőtlen gazdálkodása csupán egy esetben (magyar példa) volt a válság magja. Elsősorban a magánszektor túlzott eladósodása és a felelőtlen hitelezés felelt a krízis kibontakozásáért. A folyamatban főszerepet játszott a pénzügyi hatóság elégtelen működése.
ad2) A globális válság kialakulását megelőzően a gazdaság túlhevülése kedvezőbb költségvetési helyzetet idézett elő. A külső sokk hatására a reálgazdaság többnyire komoly recesszióba süllyedt, ami nagymértékben közrejátszott a fiskális fegyelem elvesztésében.
ad3) Nem csupán a felelőtlen hazai hitelezés jelentette a problémák forrását, hanem a hazai kereskedelmi bankok nagyarányú kitettsége a sérülékeny régiók irányába. A globalizáció folyamatával áll összefüggésbe, hogy jelentős volt a válsággal sújtott országok száma, ami a későbbiekben beszűkítette a gazdaságpolitika lehetőségeit (Blanchard-Leigh [2013]). A kockázatok csökkentéséhez hozzájárul a nemzeti pénzügyi hatóságok tevékenységének jobb összehangolása.
ad4) A krízisek a piacgazdaság szükséges velejárói (Lámfalussy [2008]). A 2008-as külső sokk előtt a kormányzati erőfeszítések túlzottan is a válságok megelőzésére összpontosítottak, így elveszett a „valós árazás” az üzleti szereplők körében. Ez a viselkedés vezetett el végül a világméretű válsághoz (Rostowski [2010]).
ad5) A maastrichti deficitkritérium (illetve általában a fiskális előírások) huzamosabb ideig abba a hitbe ringatták a befektetőket, nincs különösebb ok aggodalomra a pénzügyek területén, hogy azután még nagyobb legyen a kiábrándultság: ez a fejlemény azonban nem feltétlenül jelenti a maastrichti deficitkritérium költség-haszon mérlegének negativitását vagy a jövőben negatív tartományba billenését. A külső sokk után a nemzeti és az uniós gazdaságpolitikai alakítók is élénkebb figyelemmel kísérik a költségvetési folyamatok mellett az egyéb makrogazdasági indikátorokat, illetőleg a pénzügyi szféra szabályozását.
A hipotézisek közül a legfontosabbnak az értekezés annak a bizonyítását tekintette, hogy a gazdaságpolitika alakítóinak a fiskális folyamatok és az azokat leképező fiskális mutatók mellett az egyéb makrogazdasági indikátorokat, illetve a pénzügyi szféra szabályozását is élénk figyelemmel kell kísérniük. A gazdaságpolitika megítélése nagyon komplex feladat, a kockázatok értékelése számos problémát vet fel. De még ha ez a feladat sikeresen is megvalósítható, jóvátehetetlenül kevésnek bizonyul, amennyiben a nemzeti hatóságok nem rendelkeznek megfelelő szintű felelősségérzettel
Egy turisztikai ajánlórendszer modellje = A Model of a Touristic Recommender System
No full textJelen dolgozat célja egy olyan turisztikai ajánlórendszer elméleti alapjainak lefektetése, mely képes elegendően pontos és személyre szabott útvonalak tervezésére egy idegen városban,
figyelembe véve a felhasználó igényeit és lehetőségeit. A dolgozat a fentiekben vázolt kutatási célokat követve hármas tagolású.
A 2. fejezetben kísérletet teszünk a menetidőbecslés modellezésére, melyhez a szakirodalom alapos tanulmányozása során sem tapasztalt mennyiségű túranapló adatot használtunk fel. A túranaplók előkészítéséhez szükséges megbízható magasságadatok becslésére egy saját földfelszínt közelítő modellt építünk NASA adatokra alapozva, majd az így nyert magasság értékeket rendeljünk a meglévő szélességi és hosszúsági adatokhoz. Ezután Tobler korábbi munkája nyomán újrabecsüljük a sebességet az útszakasz meredekségével leíró függvényét, és ezt használjuk fel személyre szabott menetidő becslésre, illetve egy másik, átlagsebességeken alapuló eljárást is bemutatunk. A turisták igényeinek személyre szabott kielégítése érdekében képesnek kell lennünk a preferenciáik feltérképezésére, és ezt figyelembe véve megállapítani az egyes helyszínek meglátogatásához kapcsololódó relatív profitokat. Ennek érdekében a 3. fejezetben bemutatásra kerül az ajánlórendszerek széles szakirodalma, valamint néhány jelenleg használatos turisztikai ajánlórendszer, és ezeket figyelembe véve alkotjuk meg saját ajánlások adására alkalmas hibrid modellünket. Ez egyszerre épít a felhasználóktól kapott információkra, mellyel feltérképezhetjük preferenciáikat, illetve látványosságokra, mint termékek komplex struktúrájára, mely segít megérteni azok szerkezetét. Az empirikus vizsgálat során gyűjtött információk segítségével módunk nyílik a turisták tipusainak meghatározására, mely lehetőséget ad az ajánlások pontosítására.
A 4. fejezetben egy, a turista igényeihez alkalmazkodni képes útvonaltervező algoritmust alkotunk meg. A modellezés során a várost egy N csúcsú irányítatlan gráffal jellemzünk, melynek minden csúcsa egy-egy potenciálisan meglátogatandó látványosságot jelképez, míg az élek a végpontjaikat összekötő legrövidebb utat hivatottak leírni. Az egyes csúcsokban begyűjthető profitokat a 3. fejezetben megalkotott ajánlórendszerünkből származtatjuk, így azok speciálisan az adott turista igényeihez igazodnak. A gráf élköltségei nem mások, mint a turista számára az adott két pont között vezető legrövidebb út menetideje. A feladat, hogy P nap alatt (napi T órában) olyan uta(ka)t járjon be a gráfon, mellyel a célfüggvénye értékét maximalizálja. Külön figyelmet szenteltünk egy olyan célfüggvény megalkotásának, mely merőben eltér az útvonaltervező algoritmusok gyakorlatától annak érdekében, hogy a felhasználók számára leginkább tetsző útvonalat legyünk képesek tervezni
Introvertált külpolitikától regionális puha hatalmi ambíciókig. A török külpolitika átalakulásának elemzése = From introversion to regional soft power ambitions An analysis of the transformation in Turkish foreign policy
No full textTransznacionális vállalatok és hálózataik: Szingapúri tanulságok úton az innováció-vezérelt gazdaság felé = Transnational corporations and their networks Lessons from Singapore on the road towards innovation-driven economy
No full text(...) A transznacionális vállalatok hálózatainak szerepét kutatva, bemutatjuk, értékeljük az elmúlt 15 évben a nemzetközi és hazai szakirodalomban az elemzésükre kialakult kereteket. Magyarországon a három elemzési keret (globális értékláncok (GVC), globális termelési hálózatok (GPN) és globális innovációs hálózatok (GIN) közül a globális értéklánc elemzési keretet alkalmazták eddig főként a kutatók, kvalitatív kutatásokkal hozzájárultak a leányvállalatok feljebblépésének megismeréséhez a magasabb hozzáadott értékű termékek, termelési eljárások és funkciók felé, s ezzel a GVC elemzési keret pontosításához. Míg a GVC elemzési keretből véleményünk szerint is az értéklánc mentén „feljebblépés” mindenképpen tanulmányozandó vonatkozás, fontosnak tartjuk egyidejűleg vizsgálni a gazdaságföldrajzi alapokról kifejlesztett GPN elemzési keret alkalmazásával, a leányvállalatok sokszereplős hálózati kapcsolódásain keresztül létrejövő beágyazódását, beágyazottságát is. A szakirodalmi előzményekből kiindulva felállítottunk egy új kutatási modellt, mellyel a transznacionális vállalati hálózatok és az adott földrajzi helyszín - a lokáció - kölcsönhatását vizsgáltuk. A modellben integráltuk az eddigi a szakirodalomban csak elkülönülten alkalmazott elemzési kereteket. Az átfogó kép kialakítása érdekében bevontuk a modellbe a beágyazódásra ható erőforrás alapú versenyképességi tényezőket, a politika és kultúra szerepét, valamint a gazdaságpolitika és intézményrendszer releváns tényezőit. A modellt a szingapúri elemzés és a magyarországi kvalitatív kutatás során teszteltük.
Az elmúlt 25 évet elemezve kerestük azokat a gazdaságpolitikai és intézményrendszeri okokat, amelyek Szingapúrt segíthették a bérelőnyre alapuló külföldi beruházások vonzásától az innováció-vezérelt gazdaság felé vezető úton. Új szemléletben tekintettük át a nemzetgazdasági fejlesztési szempontok, úgy, mint az oktatás és K+F politika, valamint a vállalati magatartás és iparági építkezés kapcsolatait. Bizonyítottuk, hogy az innováció-vezérelt gazdaságra áttérést a hosszú távú gazdasági stratégiához illeszkedő, világszínvonalú oktatás, és a hatékony kutatás-fejlesztési intézményrendszer létrehozásával érték el. Kvantitatív és kvalitatív kutatással igazoltuk, hogy az állam által adott impulzus fenti funkcionális területeken, impozáns eredményeket hozott a TNC leányvállalatok és beszállítóik magas hozzáadott értékű tevékenységekre feljebblépésében. (...
Keresztény és buddhista vállalkozók értékorientációja = Value-orientations of Christian and Buddhist Entrepreneurs
No full textA spiritualitás hosszú ideig kizárólag vallási kontextusban képezte a tudományos érdeklődés tárgyát. A gazdasági tudományokban, valamint a menedzsment területén a kérdéskör az ezredforduló környékén bukkant fel, és az évek során egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Dolgozatom is ehhez a kutatási területhez kapcsolódik. Azt kísérlem meg feltárni, hogy a keresztény, illetve a buddhista értékorientációval rendelkező vállalkozók mely értékek iránt köteleződtek el. A kutatás célja a két értékorientáció vizsgálata és összehasonlítása. (...
Olaj és nyersanyagpiacok makrogazdasági összefüggései = Oil and commodity markets’ relationship with the macroeconomy
No full textAz értekezés három fő részből áll. Előbb az olajár makrogazdasági hatásainak időbeli alakulását, valamint a korábbiakhoz képest mérsékeltebb stagflációs nyomás okait kutatom az Egyesült Államok példáján. Ezt követően Svédország, illetve Norvégia esetén folytonos wavelet transzformációkkal vizsgálom az olajár és a fontosabb makrogazdasági változók közti kapcsolatot, időben és frekvenciatérben egyaránt. Végül a WTI olajtípus spot árának rövid távú (1-3 napos), valós idejű előrejelezhetőségét tesztelem a modellek egy meglehetősen széles körén, idősorelemzési és gépi tanulásos módszerek felhasználásával
