1424 research outputs found
Sort by
A külhoni magyarság társadalmi pozíciógyengülésének területi sajátosságai a diplomások aránya alapján [védés előtt]
Full text linkA külhoni magyarság társadalmi pozícióiban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokról alapvetően kevés átfogó információnk van, annak ellenére, hogy e kutatások igencsak fontos információkkal szolgálhatnak mind a tudományos élet, mind pedig az érintett (magyarországi és szomszédos országokbeli) szakpolitikák számára. Különösen így van ez a folyamat térbeli jellemzői kapcsán, holott a szakirodalmi előzmények rámutatnak: mind a külhoni magyarság társadalmi pozícióinak megismerésében, mind pedig az utóbbi évtizedekben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatainak megértésében kiemelt szerepe van a térségi szemléletnek.
Mindezek miatt a doktori értekezés elsődleges és hiánypótló új tudományos eredménye, hogy átfogóan, összehasonlító jelleggel és nagy térségi részletességgel elemzi a külhoni magyarság felsőoktatásbeli pozícióiban az 1990 és 2020 közötti időszakában bekövetkezett változásokat. Szintén hiánypótlónak számít, hogy az értekezés az érintett országok legújabb népszámlálásainak a témában eddig javarészt feldolgozatlan adatait elsőként elemzi nagy részletességgel, számos új tudományos eredményre jutva a közelmúlt folyamatai kapcsán.
Az értekezés főbb eredményei:
1. Megállapítást nyert, hogy a felsőoktatási expanzió kitüntetett terei a Kárpát-medencében a nagyvárosi térségek voltak, melyek kiugró értékei az eltelt idő folyamán egyre nagyobb mértékben haladták meg a makrorégió többi térségének átlagos és átlag alatti értékeit.
2. Igazolódott, hogy a megyei szintű felzárkózási folyamatok jelentős helyhatósági szintű egyenlőtlenségeket fednek el: az évtizedek folyamán egyre karakteresebben rajzolódtak ki a Kárpát-medence leszakadó, a felsőoktatási expanzióból nem vagy csak minimális mértékben profitáló térségei.
3. Megállapítást nyert, hogy e leszakadó térségek jelentős mértékben átfednek a Kárpát-medence etnikai kisebbségek által nagyobb arányban lakott térségeivel, így a kisebbségi lakosság jelenléte és a diplomások aránya között egyértelmű térbeli összefüggések figyelhetők meg.
4. Bebizonyosodott, hogy az utóbbi évtizedekben összességében mindhárom vizsgált külhoni magyar közösség jelentős felsőfokú végzettségbeli pozícióromlást szenvedett el. Bár a diplomások aránya alapvetően e közösségekben is jelentősen növekedett, a felsőoktatási expanzió dinamizáló hatásait a külhoni magyarság jóval kisebb mértékben tudta kihasználni, mint az államalkotó nemzetiségek.
5. Mindezek alapján összességében igazolódni látszik a feltételezés, mely szerint a három vizsgált külhoni nagytérségben az etnikai tényezők mentén is hatalmi különbségek figyelhetők meg a magyarok rovására.
6. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság iskolázottsági pozícióiban jelentős területi különbségek mutatkoznak: a vizsgált külhoni megyék kétharmadában végig rosszabb pozícióban volt a magyarság, és jelentős részük esetében a vizsgált időszakban folyamatosan gyengült is ez a pozíció.
7. A térbeli mintázatok alapján beigazolódott, hogy a képzettségi szempontból leszakadó külhoni térségek jelentős mértékben átfednek a külhoni magyarok által nagy arányban lakott térségekkel is.
8. Világossá vált ugyanakkor, hogy a diplomások arányára gyakorolt hatások közül a magyarságarány hatásának a szerepe csak néhány megyében meghatározó, a megyék többségében inkább a lokális hatások dominálnak.
9. A részletes térségi elemzések során igazolást nyert, hogy a külhoni magyar közösségek pozícióhátránya túlnyomó részben a magyarság vidékies településszerkezeti jellemzőiből ered.
10. Az értekezés fontos új eredménye ugyanakkor, hogy a külhoni magyarság gyengébb pozíciója a legtöbb térségben a településszerkezeti hatások részleges kiszűrése után, az egyes településeken belül is megfigyelhető.
11. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság urbanizációs lemaradása leginkább pont a felsőfokú végzettség szempontjából kitüntetett nagyvárosi térségekben figyelhető meg. A településszerkezeti változásokban ráadásul a magyarság pozíciógyengülése is tetten érhető. A külhoni magyar közösségek elsősorban tehát azért tekinthetők a felsőoktatási expanzió veszteseinek, mert annak Kárpát-medencei kitüntetett tereiben gyenge és egyre inkább romló (demográfiai és iskolázottsági) pozíciókkal rendelkeznek
What to Make of Strategic Narratives in International Relations? – An Integrated Framework for Strategic Narrative Analysis and the Study of France’s Protracted Military Intervention in the Sahel [védés előtt]
Full text linkDissertation Abstract
This dissertation contributes to the literature on strategic narratives in international relations, as well as to the literature of strategic communication in protracted foreign military interventions, with empirical results on France’s military intervention in the Sahel from 2012 to 2022. I argue, that to overcome the problem of fuzzy theorizing and selective analytical practices connected to the concept of strategic narrative in International Relations, a new conceptual framework is needed based on interdisciplinary foundations.
My key finding is that such a framework can be built based on the hermeneutical cycle of Paul Ricoeur, as I propose an Integrated Framework which integrates narratology perspectives; highlights focus on the mind-narrative nexus; balances emphasis on semiotic as well as non-semiotic aspects through a cyclic understanding of narrative figuration and incorporates framing theories together with perspectives on the persuasive capacity of strategic narratives.
The dissertation also found that contrary to mainstream assumptions in the literature, gain frames are not dominant in strategic narratives of protracted military interventions, as the use of loss and gain framing is tailored to the evolving dynamics of politico-military realities. Contrary to the assumption that framing practices would solely strengthen the persuasive capacity of strategic narratives, results show that framing tasks and frame alignment practices have a mixed impact. While diagnostic and motivational framing tasks generally strengthen, prognostic frames can challenge narrative probability in a protracted military intervention. While frame alignment practices can increase narrative fidelity and narrative probability, using them excessively to cover inconsistencies harms narrative probability by decreasing narrative clarity.
Applying the Integrated Framework, the dissertation presents new empirical results on France’s military intervention in the Sahel from 2012 to 2022. France’s strategic narrative resonated with preexisting interpretive structures of French master narratives, political myths, and national role concept. The narrative attempted to fade cognitive priors of colonialism and France’s unilateral intervention policy through consolidating the ‘rupture’ narrative, but over the course of the protracted intervention, diminishing resonance with the ‘rupture’ narrative reinforced cognitive priors. Prospect framing was tailored to politico-military developments of the intervention, with loss frames underlining the need for France’s new or continuous engagement even amid progressing operational realties; and gain frames were preferred when operational realities challenged prospects of France’s position in the region. While diagnostic frames were consistent, clear and focused in the narrative, the use of prognostic frames was confusing, decreasing narrative probability. Moreover, several contradictions challenged narrative consistency, while certain frame alignment practices (such as frame extension and frame transformation) decreased narrative clarity, ultimately harming narrative probability. Coherence of narrative projection was supported by France’s semi-presidential system, although bureaucratic politics and France’s parallel public policy narrative on Africa weakened it. Congruence with French security policy objective contributed to narrative probability, but incongruence with structural realities of French economic and geopolitical interests challenged narrative congruence as the intervention prolonged. The mediated environment also challenged narrative probability through the emergence of numerous counternarratives. While problems with the narrative’s coherence and congruence, weak operational results and local cognitive priors fuelled counternarratives, external actors also boosted them by amplifying anti-colonialist and anti-French frames, fuelling narrative contestation
Generational Change in Agriculture – What Do Hungarian Farmers Say? – Barriers, Supporting Factors, and Generational Differences in the Farm Succession [védés előtt]
Full text linkThe lack of generational renewal in agriculture represents an increasing challenge worldwide, particularly in Central and Eastern Europe, for the long-term sustainability of food production and the viability of rural areas. In Hungary, the ageing structure of farm managers and the low participation of younger generations make the succession of family farms a highly significant issue. This dissertation examines the process of agricultural generational change, with a particular focus on family farm succession in Hungary, aiming to identify the main barriers and supporting factors, and to analyse the role of socio-demographic characteristics and family dynamics in decision-making. The research follows a mixed-methods approach, based on a systematic literature review. In total, 55 English-language scientific publications were analysed in depth. As a result, the main barriers and supporting factors influencing agricultural generational change were identified and categorised. Empirical data were collected through 19 semi-structured in-depth interviews and a questionnaire survey completed by 249 respondents. Qualitative data were analysed using thematic analysis, while quantitative data were processed using regression-based statistical methods. In both empirical studies, farmers assessed the barriers and supporting factors on a five-point Likert scale. This allowed for a detailed analysis of each factor and the presentation of their relative importance and weight in the generational change process. The theoretical framework integrates the theory of family firms, generational theory, and the socioemotional wealth (SEW) approach, enabling a multidimensional interpretation of farm succession. The thematic analysis of the semi-structured interviews focused on four main themes: farming as an inheritance and a natural life path; motivations for farm succession; administrative burdens as obstacles; and generational differences and cooperation. The results indicate that successful farm succession is primarily supported by family mechanisms. Early involvement of younger family members in farm work, gradual transfer of responsibilities, and active participation in decision-making enhance the smoothness and openness of succession discussions. Regression analysis confirms that these family factors, along with financial incentives—particularly targeted support for young farmers—significantly increase the likelihood of active engagement in the succession process, while socio-demographic factors, including age, education, and the active role of women, further shape participation. The findings also show that farm succession is primarily constrained by economic uncertainty, labour shortages, climate change, and administrative burdens. At the same time, financial incentives, reduction of administrative burdens, tax relief, digitalisation, and support for young farmers significantly facilitate successful farm succession. The process of agricultural generational change reflects the interplay of economic, legal, family, and emotional factors, underscoring its complexity
Essays on Economic Implications of COVID-19 [védés előtt]
Full text linkThe thesis explores economic implications of COVID-19 from micro- to macroeconomic effects focusing on factors that have contributed to resilience against adverse shocks. Four interconnected studies examine how COVID-19 related shocks have affected employee performance, firm performance, and national economic outcomes and competitiveness conditional on various characteristics that have contributed to resilience. The studies - while all building on quantitative, empirical methods - encompass a mix of approaches and data sources. The first two studies focus on the micro-level – firms and employees – and use survey-based data collection and econometric analysis and other statistical methods, such as the Cochran-Armitage and Fisher’s exact tests. The latter two studies focus on the macroeconomic level and employ statistical clustering, econometrics and ex ante economic modelling. The thesis connects these processes across the varied layers of the economy into a comprehensive framework building on Chikan’s (2008, 2018) earlier work and recognizes patterns – related to shocks and resilience – that are common across the various units of analysis. Key findings include: the importance of pre-existing conditions determining (proactive) resilience – examples of this are shown in both micro- and macro-level studies; that adaptation and flexibility (reactive resilience) are often dependent on ongoing support during the adaptation phase. Results further highlight that despite the common notion of a resilience-efficiency trade-off, resilience building can often give rise to several co-benefits, that go beyond avoiding damages from shocks. The thesis, and its parts, contribute to the literature that synthesizes some lessons learned from the COVID-19 induced global economic shocks, while it furthers an understanding of general factors contributing to resilience that are common across various units of analysis