1424 research outputs found
Sort by
Civil-katonai kapcsolatok és a haderő demokratikus kontrollja a független Szlovéniában és Horvátországban (1991-2011)
Get PDFA kínai felzárkózás gazdaságpolitikai és geopolitikai vonatkozásai 1949-től 2007-ig
Get PDF1. A XXI. századi globalizáció biztonságpolitikai szempontjainak összefoglalása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a globális partnerség névvel illetett hatalomgyakorlási rend szolgálhatja ezek szigorú kontrollálását, normalizálását. Ezt a munkamegosztást többek között Kissinger koevolúció-elméletével is összevetettük, és azok lényegi azonossága mellet érveltünk.
2. A kínai eszmetörténeti hagyomány szerepe kapcsán kiemelten foglalkoztunk a frakcióharc mechanizmusával és a konfuciánus, a taoista és a legista örökséggel. Az irányzatokat egyesével vizsgálva mutattuk be, hogy egyik sem tagadja a piaci mechanizmusokat, összhangba hozhatóak azzal. A frakcióharcot illetően kiemeltük, hogy az nem csupán tagadja a plurális berendezkedést, hanem meg is előzheti annak kialakulását. Mivel a politikai rend és stabilitás fenntartható formáinak forrásai (konfucianizmus, taoizmus) mellett radikális (legizmus) irányzatok is részét képviselik a kínai hagyománynak ezért a frakcióharc állandó kérdése leírható ezen koncepciók relatív pozícióinak dinamikus alakulásaként is.
3. A Mao-korszak dominánsan a legista hatalomfilozófiát tükrözi, ám számos elem mégis azt a hagyományos látásmódot tükrözte, ami előtte évezredekig meghatározta a kínai döntéshozatalt. A Mao-korszakban a gazdaságpolitikának úgy a belső, mint a külső szempontjainál az egyik meghatározó alakítója a konfuciánus-taoista rendeszmény volt. Ezeket a tényezőket önmagukban és összefüggéseikben is elemeztük, illetve külön esettanulmányként részletesen kitértünk az 1956-os magyarországi események, valamint a hozzá közeli egyéb meghatározó biztonságpolitikai vonatkozású folyamatok hatására a kínai döntéshozatalra.
4. A reform és nyitás korszakának gazdaságpolitikai fordulatait részben maga Mao készítette elő a politikai erőviszonyok alapvető átalakításával halála előtt. Kína kormányzásában mindinkább azon elvek vették át a vezető szerepet, melyek a globális partnerség intézményrendszerének is megfelelnek.
5. Az 1992-2007-es periódusban egyszerre volt jelen a politikai rend alakítását a piac kezébe adó kapitalista, valamint a piac irányítását a központi döntéshozóknál tartó kínai magaskultúra ideológiája. Itt értek össze az 1949-2007-es korszakot átható folyamatok, melyekben egyszerre volt jelen a kínai magaskultúrával való vitatkozás és annak mind tisztább, közvetlenebb követése. Ennek eredményeként napjainkban a világrendi víziók is ebből a vitából táplálkoznak Kínában. A vizsgált időszak gazdaságpolitikai programjának így tulajdonképpen nem csak kiterjesztése, de szerves következményeit jelentik a nemzetközi rend kínai értelmezései, amelyeket több helyütt a nemzetközi kapcsolatok kínai iskoláiként hivatkozzák. Ezeket az alábbi csoportosításban tárgyaltuk:
A. Radikális megközelítések
a. az extrém idealista irányvonal
b. a tiszta realista értelmezés
B. Mérséklet megközelítések
a. a neo-tianxiaizmus
b. A Csin-dinasztia előtti korszak öröksége
c. A Kína-model
A magyar önkormányzati rendszer autonómiájának empirikus elemzése
Get PDFA dolgozat empirikus kutatásokon keresztül azt vizsgálja, hogy 1990 és 2014 között hogyan változott az önkormányzati rendszer autonómiája. Az autonómia fogalma azért alkalmas a változások megragadására, mert magába foglalja az intézményrendszer formális szabályait, az önkormányzatok tényleges működési gyakorlatát és az önkormányzati rendszer szereplőinek viszonyrendszerét is. A dolgozat arra vállalkozik, hogy a legújabb nemzetközi önkormányzati kutatások módszertani eszköztárával elemezze a magyar politikai rendszer helyi és regionális szféráját, saját adatgyűjtéssel és elemzéssel kiegészítve. Az empirikus elemzés három szinten történik.
Az empirikus elemzés az első, intézményrendszerre fókuszáló szinten olyan mutatószámokat alkalmaz, amelyek segítségével kvantifikálhatóak autonómiát befolyásoló tényezők. Az elemzés megmutatja, hogy Magyarországon az önkormányzatok alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepében nem történt érdemi változás, az intézményi keretek lényegében nem változtak, de a gyakorlati mozgástér (a feladatellátás és a pénzügyi függetlenség terén) jelentősen szűkült 2010-től kezdődően.
A szervezeti szint esetében az elemzés a választási eredményekből indul ki, azt vizsgálja, hogy a magyar önkormányzatban kezdetektől jelen lévő helyi politika – országos politika szembenállás miként érvényesül. Az eredmények alapján elmondható, hogy inkább az országos politika térnyerését mutató, „top-down” jellegű folyamat (nacionalizáció) érvényesül, az országos pártok egyre meghatározóbb szereplők, az intézményrendszer változása és az országos pártok szövetségi politikája is az alulról jövő kezdeményezések visszaszorulásának irányába hatnak.
Az elemzés harmadik szintjén, a helyi szereplők horizontális viszonyrendszerének empirikus elemzése során a dolgozat kvantitatív és kvalitatív megközelítést is alkalmaz. A nemzetközi kutatási keretben megvalósuló kérdőíves felmérésen alapuló (kvantitatív) kutatás megmutatja, hogy az intézményi változások megjelennek az önkormányzatok kiemelt szereplőinek, a polgármestereknek a percepcióiban is, akik egyszerre számolnak be saját pozíciójuk erősödéséről és a helyi politika csökkenő erejéről az országoshoz képest. A harmadik elemzési szinten végzett, interjúkon alapuló (elsősorban kvalitatív) kutatás arra mutat rá, hogy az egyedi helyi sajátosságok milyen meghatározóak tudnak lenni. Igaz ez a szereplők személyes jellemzőire (így például a polgármesternek, az alpolgármesternek illetve a jegyzőnek a karakterére), de igaz az önkormányzatokra magukra is.
Összességében, dolgozat több szempontból is igyekszik új eredményekkel gazdagítani a magyar önkormányzati rendszer autonómiájával kapcsolatos tudományos ismereteket. A téma megközelítését tekintve amellett foglal állást, hogy az intézményi keretekből kiinduló vizsgálat mellett fontos a gyakorlati működést a szereplőkön keresztül megragadni próbáló, neo-institucionalista értelmezés is. Ebből következően, fogalmi szempontból az autonómiát kiterjesztő értelmezésben kell használni, az intézményi berendezkedés és a működési mozgástér (feladatellátási szabadság, pénzügyi függetlenség) mellett a rendszer és szereplőinek politikai önállósága is meghatározó a helyi autonómia szempontjából. Ahhoz, hogy ezt a komplex autonómia-felfogást empirikusan elemezni lehessen, módszertani szempontból a vegyes, kvantitatív és kvalitatív megközelítést egyaránt tartalmazó vizsgálati mód alkalmazása célszerű, mely több perspektívából (a felülnézeti és alulnézeti kép egymás mellé helyezésével) képes megragadni a kutatási témát. Végül, a magyar önkormányzati rendszert három szinten vizsgáló empirikus elemzés eredménye, hogy a helyi és megyei önkormányzatok jelentősége a magyar politikai rendszerben a 2010-től csökkent, az önkormányzatok autonómiája formálisan megmaradt, de a gyakorlati működésben (legyen az feladatellátás, pénzügyi helyzet vagy a politika működésének logikája) az önállóságuk visszaszorult
Fogyasztási kockázat a villamosenergia-piacon. Profilozás a fogyasztási bizonytalanság figyelembevétele mellett = Volume risk in the power market. Load profiling considering uncertainty
Get PDFAz energiapiaci szereplők rövid és hosszú távon, az operatív és stratégiai döntések meghozatala során egyaránt rengeteg kockázattal szembesülnek. Annak ellenére, hogy az energiapiaci kockázatok egyik legjelentősebb forrása alapvetően az ár (vö. helyettesíthetőség, tárolhatóság hiánya, árrugalmatlan kereslet, stb.), nemcsak a portfóliószintű, hanem az egyedi fogyasztói viselkedés ismerete is egyre fontosabbá válik és egyre nagyobb üzleti értéke is van a szolgáltatók, a fogyasztók, valamint a rendszerüzemeltetők szempontjából is (ld. liberalizáció előrehaladása, okos mérés terjedése, fogyasztói befolyásolással kapcsolatos tevékenységek, stb.).
Mivel a fogyasztás maga is sztochasztikus, ezért annak bizonytalanságával ugyanúgy számolni kell, mint azt például pénzügyi idősorok esetén is tesszük. Az alapvető különbség ennek kezelésében abból adódik, hogy a fogyasztás (illetve látni fogjuk, hogy annak bizonytalansága is) sokkal inkább modellezhető különböző fundamentális változók segítségével, mint maguk a pénzügyi idősorok, és így az alkalmazható módszerek köre is szükségszerűen eltérő.
A fogyasztási görbe idősorok stilizált tényeinek vizsgálata során megállapítottuk, hogy a – profilozás során klasszikusnak tekinthető – tipikus napi profilok képzése többé-kevésbé helyes megoldás, azonban a tipikus fogyasztási mintázatok nem feltétlenül a napi bontások mentén képződnek, csoportosulnak, és nem feltétlenül a napi bontások mentén a leghatékonyabb a modellezésük. Mivel a villamosenergia-fogyasztás várható alakulásának és bizonytalanságának egyik fontos forrása az időjárás (elsősorban a hőmérséklet), ezért egy annak a hatásától szűrt idősornak a – szintén klasszikusnak tekinthető – használata a profilozás során mind az alkalmazható módszerek, mind a levonható következtetések szempontjából korlátozó tényező lehet. Ráadásul magának a hatásnak a – regressziós dekompozíciós logikának megfelelő – kiszűrése módszertani, értelmezésbeli és az eredmények értékelhetősége szempontjából is vet fel aggályokat.
Az értekezésben alkalmazott módszer, az ún. Gauss-féle keverék-modell (Gaussian Mixture Model, röviden GMM) egy többváltozós megoldást jelent, ami a fogyasztási görbe idősor értékeit nem önmagában csoportosítja, hanem különböző időbeliséget és szezonalitást leíró változókkal együtt, és egyik legfontosabb alappillére, hogy a változók kovariancia-struktúrája a mintában nem állandó. Ez a tulajdonság különösen a regressziós alkalmazásnál fontos, hiszen így lehetővé válik a változók közötti nemlineáris vagy interakciós kapcsolatok feltárása, és a kovariancia-struktúra hibákra történő transzformálódása alapján a heteroszkedaszticitás kezelése is. (...
A terápiás közösség, mint kollektív ágens: A budapesti „Thalassa Ház” pszichoterápiás intézet terápiás közösségének kialakítása és vizsgálata
Get PDFA disszertáció a budapesti Thalassa Ház Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézetben létrehozott terápiás közösség kialakítását, fejlődését és az ott folyó gyógyító munka hatásmechanizmusait vizsgálja és írja le. A leírás közösség – szervezési, pszichoterápiás és kommunikációelméleti perspektívákból tekint a közösség meghatározott mozzanataira. A disszertációban foglalt két akciókutatás és egy hatékonyság – vizsgálat mutatja be továbbá a terápiás közösség gyógyító céljának megvalósításában elért eredményeinek, hatékonyságának rendszerszintű összetevőit. A budapesti Thalassa Ház Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet 2003 márciusa óta működik alapítványi kórházként. A disszertáció szerzője az intézet alapítója és működésének megkezdése óta vezetője. Mára a közösségi alapú pszichoterápiás ellátást nyújtó intézmények egyik vezető műhelye, képzőhely, nemzetközi beágyazottsággal, mint terápiás közösség.
A terápiás közösség lélektanilag tervezett környezete – korrektív mikrokultúraként konceptualizálva – az emberi interakciókra alapozott, kapcsolati úton való gyógyítás lehetőségét kínálja olyan paciensek számára, akik eredeti, anomiás kapcsolati környezetükben súlyosabban traumatizálódtak gyermekként. A terápiás közösség pszichoterápiás folyamatai egyben a társas viszonyaink firtathatóságát is fókuszba hozzák, ezzel tágabb értelemben minden időben társadalomkritikai funkciót is ellát.
A disszertáció tárgyalja azt a folyamatot, aminek során egy kórházi osztály életébe ágyazott pszichoterápiás rendszerből terápiás közösség formálódott. A terápiás közösség, mint önálló, pszichodinamikus paradigmában dolgozó közösségi alapú pszichoterápiás „módszer”, egészében vált a folyamat során értelmezhetővé. A gondolat, ami egységesen értelmezhető koncepcionális keretbe foglalja a praxist, a közösség, mint kollektív (pszichoterápiás) ágens megértése volt.
Közösségünk aktivitásának struktúrája két nagy alrendszerre osztható: a terápiás aktivitásokra, melyek a pszichoteráipás rezsimekben döntő fontosságúak, illetve a közösségi aktivitásokra, melyek a terápiás közösségek hagyományos rendszerében alapvetőek. A terápiás közösségben a pszichoterápiás rendszer ágyazódik bele a közösségi élet igen tagolt mátrixába. Ez a mátrix a különféle össz- és részközösségi aktivitások, szerepek, felelősségi körök és feladatok rendszere. A konceptuózusan felépített struktúra tér – idő határait órarend határozza meg. A felelősségi körök és feladatok a mindennapi élet mozzanataira vonatkoznak, a tagok maguk tartják rendben a házat és a hozzá tartozó nagy kertet, számos intézményműködtető feladatot is a közösség végez el. Ez a tagoltság jelöli ki azokat a színtereket, ahol egy adott probléma, társas, lelki jelenség, reflexió relevánsan azonosítható, kezelhető, ahol és ahogyan helye van a diskurzusban. A konstitutív alapoknak (alapelvek,
normák, szabályok) megfelelő keretek és határok által kijelölt kommunikációs tér adekvát fenntartása a közösségi tagok (személyzet és paciensek) közös feladata. A közösséget alkotó tagok „kölcsönös tudássá” szerveződő közös tudása adja a közösség többletfelkészültségét. Az ebben való részesedés által elért kommunikatív állapotok sora releváns a paciens problémafelismerésében és a megoldási stratégiák megalkotásában, másfelől tovább növeli a közösség integritását.
A disszertáció tárgyal két - qualitatív ill. szemikvantitatív – akciókutatást, melyek célja a terápiás közösség hatékonysági mozzanatainak jobb azonosítása, illetve egy utánkövetéses vizsgálatot, a terápiás közösség, mint ellátási forma hatékonyságára vonatkozóan.
Az első kutatás a pacienseink által megélt terápiás közösség – élménymodalitásokat veti össze a traumatikus gyermekkor élménymodalitásaival. Eszközként biográfiai analízist és a terápiás közösségben átéltek leírásában megjelenő fogalmi metaforikák elemzését használtuk. Eredményként látjuk, hogy a közösség teljes mentális tere alkalmas arra, hogy a traumatizáció kognitív mintái újra átélhetőek és reparálhatóak legyenek.
A második akciókutatás a terápiás közösség egyik legfontosabb színtere, a nagycsoport és az egész közösség, közvetve az intézmény viszonyát vizsgálta. Eszköze strukturált szóbeli interjú. A kérdések a közösségi diskurzusban elfoglalt saját és a másiknak tulajdonított tudatelméleti pozíciókra vonatkoztak, a válaszokban szintén a fogalmi metaforikák elemzése történt. Eredményként kirajzolódott, hogy a bizalom és a közösségiség élményének épülése a változás fő dimenziói, a közösség egyik metadiskurzusa a pszichológiai „tüköráttétel” átdolgozása.
A disszertációban bemutatott harmadik, kutatás egy utánkövetéses vizsgálat, mellyel a közösségben terápiájukat befejezett paciensek életében bekövetkezett releváns változásokat mértük föl, értékelve evvel terápiás közösségünk hatékonyságát is.
Kutatásunkban az életminőséget, mint a kurrens kutatás és diskurzus fontos kimeneti változóját használtuk kiindulásként. Vizsgálatunk szerint a páciensek pszichoszociális funkcionalitása jelentősen javult a Thalassa Házban történő kezelést követően, egy éves időtávban. Úgy találtuk, hogy a terápiával elégedettebb páciensek elégedettebbek életükkel is, amit úgy is interpretálhatunk, hogy mindenki úgy viszonyul a terápiájához, ahogy az életéhez - és fordítva. A terápiás közösségben megélt szemléletváltás adaptívan viszonyul a társas létben alapvetően meghatározó működésmódokhoz
Implicit és explicit, valamint belső és külső CSR egy kettős függésben lévő piacgazdaságban. Különös tekintettel a munkavállalókról való gondoskodásra = Implicit and explicit, internal and external CSR in a double dependent market economy. Especially regarding labor provisions
Get PDFA vállalatok gazdasági területeken túlmutató társadalmi szerepe közismert jelenség mind a vállalatok, mind a társadalom körében. Korábban elsősorban a vállalatok környezetvédelemmel és az emberi jogokkal kapcsolatos társadalmi felelőssége volt a közfigyelem előterében, azonban az utóbbi időben – jelentős részben a gazdasági és társadalmi válságok hatására – a vállalatok társadalmi szerepének számos egyéb területe is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Részben ezzel összefüggésben a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (corporate social responsibility – CSR) a politikai intézmények szintjén is egyre inkább tematizálódik, valamint a szabályozások szintjén is megjelenik.
A téma társadalmi relevanciájának és aktualitásának ellenére a CSR témájában végzett tudományos jellegű kutatások Magyarországon csak az utóbbi néhány évben kezdtek a figyelem középpontjába kerülni. Az eddig készített hazai CSR kutatások elsősorban a felelősségvállalás egy-egy aspektusára, illetve annak magyarországi elterjedtségére fókuszáltak, eddig azonban nem készült olyan kutatás Magyarországon, ami a hazai CSR-t az arra ható intézményrendszerrel együtt összevontan vizsgálná és elhelyezné azt egy egységes elméleti keretben. A disszertáció egyik célja, hogy feltárja a magyarországi CSR intézményi beágyazottságát, jellemzőit és sajátosságait, és ezeket egy nemzetközi összehasonlító keretben értelmezze
Vállalati teljesítmény intézményi korlátok között: Stratégiai adaptáció és vállalati koevolúció a magyar energiakereskedelmi szektorban
Get PDFA kohéziós alapok minőségi felhasználásának feltételei és kihívásai = Conditions and challenges of using the cohesion funds „a la” quality spending
No full textA vízmegosztás kérdése a nemzetközi kapcsolatok elméletében: Vízügyi konfliktusok és együttműködések Közép-Ázsiában a XXI. század elején = Water Distribution Issues in the Theory of International Relations: Water Conflicts and Cooperation in Central Asia at the Beginning of the 21st Century
No full textAz értekezés tudományos eredményei pontokba foglalva a következők:
- Az értekezés a földrajz, a hidrológia, a hidropolitika, az etnográfia, a nemzetközi jog, a biztonságpolitika és a történelem tudományterületeinek összekapcsolásával, valóban inter- és multidiszciplináris módon vizsgálja a vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatok alakulását.
- Az értekezés magyar nyelven foglalja össze a hidropolitikai diskurzus fejlődésének főbb állomásait, amire korábban nem volt példa, sőt, angolul is ritka a részletes, tudományos igényű áttekintés.
- Az értekezés maga is jelentős hozzájárulást tesz a hidropolitika teoretizálási folyamatához. Mint a dolgozat elején bemutattam, ez egy jelenleg is zajló folyamat, melynek nagy jelentőségét a gyakorlatban történő események (növekvő vízszűkösség, vízügyi feszültségek és együttműködések változásai) is alátámasztják.
- Az értekezés hipotéziseinek bizonyítása révén bizonyítja a konstruktivizmus elméleti keretének hozzáadott értékét a racionalista elméletekkel szemben a vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatok értelmezésében és elemzésében.
- Az értekezés megvalósítja a Frédéric Julien [2012] által elméletben felvázolt elképzelést, melyben a koppenhágai iskola biztonságiasítás-elméleti keretének a vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatokra való alkalmazását javasolta.
- Az értekezés alkalmazza a hidropolitikai biztonsági komplexumok fogalmát, és felhasználja azt érvelésének megerősítésére.
- Az értekezés a biztonságiatlanítás elméleti keretére építi gyakorlati megoldási javaslatát, mely a jövőben konkrét policy-jellegű javaslatok alapját képezheti.
- Az értekezés három (Magyarországon egyébként a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatában nem túl gyakran alkalmazott) konstruktivista módszer triangulációjára épül, melyet egy esettanulmányon alkalmaz. Ennek révén az így elért három következtetés megerősítheti vagy cáfolhatja egymást, amivel az értekezés egy meggyőző, mégis ritkán használt bizonyítási módszert mutat be.
- Az értekezés fejleszti a nemzetközi kapcsolatok elméletének magyar szókincsét, mind a koppenhágai iskola, mind a bemutatott három módszer (etnográfiai módszer, folyamatkövető elemzés, diskurzuselemzés) nyelvezetét illetően
Lessons of a Public Consultation = Egy társadalmi konzultáció tanulságai
No full textIn parallel with my doctoral studies I started to work in the field of European development policy and policy communication. As I got more into depth in my doctoral research and in my professional life, the similarities underlying the practical and theoretical spheres became more and more obvious, therefore I decided to focus on both of them in my dissertation. What I got really interested in, is the social world, notedly, the widely understood significance of communication that with its own dynamics, structures, systems and subsystems – and with the interrelations of these systems and their environment – construct and maintain society.
I have chosen a special field – the communicative perspective of the distribution of the 2014-2020 development funds, as I consider this topic – from comunicational, social and economical perspective crutial for Hungary. According to my knowledge my research carried out in this theme is the first one from a social communication perspective. I consider my topic choice acute and relevant in the field of e-government, e-administration, and concerning the challenges of consultative politics. Emphasising trust as one of my key notions reflects on the loss of institutional trust characterizing the post-socialist countries of Europe in the years 2010