1424 research outputs found
Sort by
Az optimális valutaövezet elméletek és a Gazdasági és Monetáris Unió működése = Optimum currency area theories and the functioning of the Economic and Monetary Union
Get PDFÖkológiailag tudatos vállalkozások értékorientációja = Value Orientation of Ecologically Conscious Businesses
Get PDFA doktori értekezés az ökológiailag tudatos vállalkozások értékorientációjáról, üzleti modelljeiről, létértelem és sikerdefinícióiról szóló doktori kutatásom részleteit tartalmazza.
Indulásként a kutatási téma indokoltságát, a kutatásra ösztönző külső és belső okokat, illetve a személyes célokat mutattam be. A földi ökológiai helyzet miatt a – mindezt túlnyomó részt okozó – fennálló társadalmi-gazdasági rendszer gyökeres átalakítása elengedhetetlen; új progresszív üzleti modellekre, az üzleti világban az etikai nézőpontok figyelembe vételére, az ökológiai értékek tiszteletére, és ökológiai tudatosságra van szükség. Fő belső motivációm, hogy hozzájáruljak a válság enyhítéséhez és megoldási lehetőségeinek a kutatásához.
A kapcsolódó korábbi kutatások, az elméleti és gyakorlati szakirodalom áttekintése és összehasonlító elemzése alapján megállapítható, hogy az ökológiai tudatosság és a vállalkozások értékorientációjának együttes elemzése mind elméleti, mind gyakorlati, hazai és nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, az értekezés témája relevánsnak tekinthető a jelenlegi és a jövőbeli kutatások között.
A kutatási kérdések (az ökológiailag tudatos vállalkozás és gazdaság koncepciói; a vizsgált vállalkozások értékorientációi, üzleti modelljei, létértelme (raison d’étre) és sikerdefiníciói) megválaszolásához kevésbé strukturált kvalitatív kutatási módszertant alkalmaztam induktív és deduktív logikával is lefolytatva az elemzést. Ennek legfontosabb tényezői: a konstruktivista ismeretelméleti háttér, az ökológiailag tudatos magyar vállalkozások hivatalos képviselői, mint megfigyelési egységek, a szakértői, célirányos mintavétel, a félig strukturált interjúknak és a vizsgált vállalkozások dokumentumainak, honlapjainak kvalitatív tartalomelemzése és tematikus elemzése, a megbízhatóság növelésére alkalmazott különböző típusú triangulációk (kutatótárs általi újrakódolás, többféle dokumentumforrás és elemzési módszer).
A doktori értekezés új tudományos eredményei, és az azok alapján megfogalmazott gyakorlati javaslat:
A vizsgált vállalkozások értékorientációi
(1) Az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások számára a következő értékek a legfontosabbak: felelősség, bizalom, titokra nyitottság, ökoszisztémák tisztelete, szeretet, mértékletesség és reciprocitás.
(2) Az olyan értékek, mint az alázat, a természeti létezők önértéke, a természeti beágyazódottság és a biológiai sokféleség fontosak, de nem meghatározó jelentőségűek az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások számára.
(3) A holisztikus nézőpont értékét kevésbé tartják meghatározónak az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások, de az interjúk tartalomelemzése alapján a felelősség után a második leggyakrabban beazonosítható értéknek bizonyul.
(4) A birtoklásmentesség olyan érték, amelyet egyáltalán nem vallanak magukénak az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások.
(5) A mintabeli vállalkozások értékorientációjának induktív logikájú tartalomelemzése során 4 fő mintázatcsoportot tudtam meghatározni az (i) általános emberi jellemzőktől kezdve, a (ii) környezeti és (iii) társadalmi fókuszon keresztül a (iv) gazdasági hangsúlyokig. A beazonosított és csoportokba rendezett mintázatok az emberi tényezők tekintetében a legváltozatosabbak, a környezeti fókuszt illetően pedig a legkoncentráltabbak. A társadalmi és a helyi közösségek számára történő értékteremtésről, emberközpontúságról, emberi kapcsolatok fontosságáról, illetve a gazdasági tényezők szerepéről (kihívásokról, sikertényezőkről), valamint az innovációk és a minőség fontosságáról szinte minden válaszadó hangsúlyozottan nyilatkozott. A csoportok kialakítása mellett 5 mintázat inkább a 4 csoporton átívelőnek tekinthető, azaz a (a) tudatosság, értelemkeresés, (b) együttműködés, verseny kerülése, (c) környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, (d) önfenntartás, önigazgatás, autonómia, alkalmazkodóképesség, rugalmas ellenállóképesség, illetve (e) organikusság a vizsgált vállalkozások működésének egyfajta szintetizáló tényezője lehet.
A vizsgált vállalkozások üzleti modelljei
(6) Az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások üzleti modelljei a tulajdonosok, vezetők személyes értékelkötelezettségeire épülnek, fő közös jellemzőik a piaci átlagnál kedvezőbb környezetterhelési jellemzők, a fokozottabb társadalmi felelősségvállalás, az érintetti kör szélesebb meghatározása és kiemelt figyelemmel kísérése, a példamutatás és élenjárás szándéka, az átlagosan magasabb költségszint, és/vagy alacsonyabb, de stabilabb jövedelmezőség, az erős versenyhelyzet, amelyben az értékelkötelezettségeikből származó versenyelőnyök segítik hosszú távú fennmaradásukat, az együttműködésre, tudásmegosztásra törekvés, illetve az alkalmazkodóképesség.
(7) Az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások közül elsősorban a legkisebb méretűeknek kell nagyobb kihívást jelentő gazdasági helyzettel szembenéznie, mert főként finanszírozási, emberi erőforrást érintő nehézségekkel, illetve az általános vállalkozási ismeretek (marketing, értékesítés, pénzügy, emberi erőforrás menedzsment) hiányosságaival küzdenek.
(8) Az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások üzleti modelljei több dimenzió (alapértékek, értékvállalások, költségszerkezet) mentén nagyon hasonlóak az élenjáró ökológiailag tudatos külföldi vállalkozásokhoz, a piaci szegmensek és az értékláncok szerkezete azonban nagy változatosságot mutathat, illetve jelentős különbség, hogy a nemzetközi vállalkozások mérete jellemzően számottevően nagyobb, a nyereségpotenciál kedvezőbb, valamint hogy globális versenyhelyzetben működnek.
A vizsgált vállalkozások létértelme (raison d’étre)
(9) A vizsgált vállalkozások létértelmének meghatározásai a végzett tevékenységtől függően meglehetősen változatosak. A több esetben előforduló legfontosabb elemeik a többdimenziós (társadalmi, ökológiai, gazdasági) fenntarthatóságra törekvés és ennek népszerűsítése, példamutatás, hitelesség; általában az emberek, a természet egészségének, épségének védelme, életminőségének megóvása, illetve kifejezetten a magyar emberek, a magyar kultúra, társadalom és gazdaság, helyi közösségek szolgálata is; kiváló minőségű termékek, szolgáltatások előállítása; a nem mindenáron való növekedésre, hanem az organikus fejlődésre törekvés; valamint az önmegvalósítás, a tulajdonosok, vezetők személyes értékelkötelezettségeinek megnyilvánítása.
A vizsgált vállalkozások sikerdefiníciói
(10) Az ökológiailag tudatos hazai vállalkozások a sikert minden esetben többdimenziósan értelmezik: a pénzügyi nyereség nem az egyetlen kiemelt cél, hanem eszköz a vállalkozás hosszú távú fennmaradásához, a valódi siker jellemzően 3-5, de akár 6-7 társadalmi, illetve ökológiai érték egyidejű összehangolt ápolása, megőrzése, valamint helyreállítása. A sikerdefiníciók fontos eleme a széleskörűen értelmezett érintetti hálózat jóllétének a figyelembe vétele.
A doktori kutatásból leszűrt gyakorlat javaslat
(11) Az ökológiailag tudatos vállalkozások erősítéséhez, működésük támogatásához, és ezen keresztül az ökológiai tudatosság mai magyar gazdaságbeli terjedése esélyeinek javításához javasolt az általában mikro és kis méretű, gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások számára az általános vállalkozási ismeretek (pl. marketing, értékesítés, pénzügy, emberi erőforrás menedzsment) megszerzésének, fejlesztésének támogatása személyre szabott képzésekkel, képzési támogatásokkal, valamint az egymástól való tanulás, és az élenjáró külföldi gyakorlatok megismerése és követése.
A doktori értekezés kutatási témájának tervezett jövőbeni folytatásához számos lehetséges kutatási irányt azonosítottam, amelyeken tovább haladva annak megértéséhez szeretnék hozzájárulni, hogy a gazdaság fenntarthatóvá tételéhez radikális, az uralkodó materialista gazdasági paradigmán túlmutató változás szükséges. Ennek első lépése pedig a gondolkodásmódunk, tudatosságunk megváltoztatása
Az online hírszelekciót meghatározó tényezők vizsgálata, különös tekintettel a hírek mellett található szimbólumokra, képi- és videoanyagokra
Get PDFTöbbszempontú döntési módszerek alkalmazása teljesítményfejlesztő programok támogatására
Get PDFAz utóbbi évtizedben számos nemzetközi termelési hálózat indított teljesítményfejlesztő programot, egyrészt a gyengén teljesítő gyárak teljesítményének ugrásszerű javítása, másrészt a szervezet egészének teljesítményfejlesztése céljából. Ezek a programok legtöbbször a vállalati képesség fejlesztésén alapulnak, melyek a termelés területén a World Class Manufacturing, a Lean és a Six-Sigma módszereket alkalmazzák. Bár a vállalati teljesítmény mérésének problémaköre jól feldolgozott a szakirodalomban, a teljesítménymérésnek a teljesítményfejlesztő programokban betöltött szerepével viszonylag kevés kutatás foglalkozik. A kutatás egy nemzetközi italipari vállalat esettanulmányán keresztül vizsgálja, hogy miként lehet a teljesítmény mérésén keresztül elősegíteni a teljesítmény fejlesztését. Ezt egyrészt egy olyan teljesítményösszegző módszer meghatározásával kívánja elérni, mely hiteles képet fest a vállalatok összesített teljesítményéről, elősegíti, hogy az a menedzsmentre a megfelelő nyomást helyezze és a vállalatok közötti verseny a tudás megosztásával és a legjobb gyakorlatok átültetésével járjon. Másrészt kvalitatív módon kívánja vizsgálni a Lean gyakorlatok bevezetésének szintje és a teljesítmény közötti kapcsolatot, hogy az így szerzett többlet információ a vállalati képességfejlesztés eredményességéhez hozzájáruljon.
Az esettanulmány teljesítményfejlesztő programjának egy fontos eleme volt a gyárak közötti teljesítményverseny. A verseny a vállalat stratégiáján alapuló teljesítménymutatókon alapult és a teljesítményösszegzéshez Borda rangsort használt. Az összegzés és rangsorolás – a kutatás során feltárt – hiányosságai miatt a verseny nem érte el a kívánt hatást, az gyakran nem a stratégiai fontosságú mutatók fejlesztését eredményezte és gyakran hátráltatta a tudásmegosztást. A kutatás során a Borda módszer más, többszempontú döntési modelleken és a DEA (Data Envelopment Analysis) módszeren alapuló teljesítmény összegzési módszerrel került összehasonlításra, az optimális módszer kiválasztása céljából. A kutatás a TOPSIS (Techniqe for Order Preference by Similarity to Ideal Solution) és a hasznossági függvények módszereit javasolja, mint amelyek a leginkább támogatni tudják a teljesítményfejlesztő programokat, továbbá feltárja a Borda rangsor alkalmazásának korlátait és a DEA módszerhez kapcsolódó problémákat.
A vállalati képesség és teljesítmény kapcsolatát számos kutatás vizsgálta, legtöbbjük kérdőíves felmérésen keresztül. A kutatás ezt a kapcsolatot objektív teljesítménymutatókon és a Lean képességfejlesztéshez kapcsolódó rendszeres és részletes önértékelésen keresztül vizsgálja. Ezzel egyrészt hozzájárul a korábbi kutatásokhoz, másrészt vizsgálja, hogy a kvantitatív módszerek miként biztosíthatnak olyan többlet információt, mely eredményesebbé teheti a Lean programokat. Az adatok szintén az esettanulmány vállalatától származtak és a strukturális együtthatók útelemzésének módszerével (PLS-SEM) kerültek elemzésre. Az eredmények megerősítették, hogy - az esettanulmány vállalatának kontextusában – a Lean képességek vannak legnagyobb hatással a vállalati teljesítményre, így azok fejlesztésére érdemes az erőforrásokat összpontosítani. A kutatás azt is megmutatta, hogy a módszer eredményei olyan többlet információt szolgáltathatnak, mely segíthet feltárni azokat a területeket, ahol a képességfejlesztés nem vezet a teljesítmény elvárt fejlődéséhez, illetve támogathatja a Lean gyakorlatok önértékelésének folyamatát
A magyar földrajzi árujelzős élelmiszerek észlelési térképe: a magyar vásárlók értékdimenziói = Detection map of Hungarian food products with geographical indications: value dimensions of Hungarian consumers
Get PDFFöldgázfüggőség, levegőszennyezés és energiaszegénység: Magyarország példáján keresztül = Natural gas dependency, air pollution and energy poverty: through the example of Hungary
Get PDF
Páros összehasonlítás mátrixok a többszempontú döntéselméletben = Pairwise Comparison Matrices in Multi-Criteria Decision Making
Get PDFDöntési helyzetekben általában a legjobb alternatíva kiválasztása, vagy az alternatívák rangsorolása a cél. Ez többszempontú döntési feladatokban különösen nehézzé válhat, hiszen itt általában nincsen olyan alternatíva, amely minden szempont szerint a legjobb. A szempontok súlyozásával és az alternatívák egyes szempontok szerinti értékelésével azonban lehetővé válik a probléma kezelése. A cél, hogy a döntéshozó egyéni preferenciáinak legmegfelelőbb alternatívákat vagy rangsort adjuk meg. A szempontok preferenciáknak megfelelő súlyozása és az alternatívák szempontok szerinti értékelése azonban gyakran közvetlenül nem lehetséges. Ennek áthidalásában segít a páros összehasonlítások módszertana. A súlyok vagy értékelések közvetlen megadása helyett az elemeket páronként egy arányskálán összehasonlítva egy páros összehasonlítás mátrixot kapunk, melyből már számolható a súlyvektor, mely a preferenciák számszerűsítésének tekinthető.
A 2. fejezet a páros összehasonlítás mátrixok módszertanát és a kapcsolódó fogalmakat, összefüggéseket mutatja be. Ezek közül kiemelendő a sajátvektor módszer, mely a legelterjedtebb súlyvektor számítási módszer és a későbbi eredmények kapcsolódnak hozzá. Szintén lényeges a nem teljesen kitöltött páros összehasonlítás mátrixok témaköre, melyek olyan mátrixok, amikből hiányoznak elemek. Ez a preferenciával kapcsolatos hiányos információnak felel meg.
A 3. fejezet egy irodalmi összefoglaló a páros összehasonlítás mátrixok kiterjedt gazdasági alkalmazásairól.
A 4. fejezet már saját eredményeket mutat be. A fejezet a Pareto-hatékonyságról szól, mely ez esetben úgy értelmezendő, hogy a kapott súlyvektor mennyire jól közelíti az eredetileg adott (a döntéshozó preferenciáit leíró) mátrixelemeket. Ha a súlyvektor nem javítható triviálisan, akkor Pareto-hatékony. Sajnos a legelterjedtebb súlyvektor számítási eljárásról, a sajátvektor módszerről nem mondható el, hogy mindig Pareto-hatékony megoldást adna. Sikerült azonban a hatékonyságot megmutatnunk egy speciális, de a gyakorlatban is előforduló mátrixosztály esetén: a legfeljebb két elemtől eltekintve konzisztens mátrixok osztályán. Ezt két lépcsőben tettük meg, az egy, majd a kettő elemtől eltekintve konzisztens mátrixokra kiterjesztve a tételt.
Az 5. fejezet két olyan új algoritmust mutat be, melyek a sajátvektor módszer számolására alkalmasak. A sajátvektor módszer a mátrix jobb oldali domináns sajátvektorát adja súlyvektorként. Az első algoritmus nem teljesen kitöltött mátrixokra számolja a sajátvektor módszert, a Newton-módszer segítségével. A második algoritmus kitöltött, de kifejezetten nagy mátrixok esetén szolgáltatja a jobboldali domináns sajátvektort, a ciklikus koordináták módszerét alkalmazva. Ez az algoritmus nem csak páros összehasonlítás mátrixok, hanem bármely pozitív mátrix esetén alkalmazható.
A disszertáció 4. és 5. fejezete teljes egészében új eredményeket tartalmaz, illetve a 2. fejezetben a logaritmikus legkisebb négyzetek módszerének optimális kitöltéssel kapcsolatos állítása is új eredmény
CSR indikátorok megjelenése az integrált vállalatirányítási rendszerekben = The connection of CSR indicators and enterprise resource planning system
Get PDFA kutatás célja feltárni a kapcsolatot az integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) és a vállalati felelősségvállalás (CSR) indikátorai között, megtalálni azt a kapcsolatot, aminek a mentén létre lehet hozni egy automatikus CSR jelentést. Az ERP rendszerek adják a vállalatok alapvető információinak forrását, erre az alapokra építettek fel az elmúlt negyed évszázadban gyakorlatilag mindent, amit ma integrált vállalatirányítási rendszernek tekintünk. A gyártástól egészen az értékesítésig, átfogó megoldásaikkal menedzselik a vállalati folyamatokat ezek a rendszerek. Az alapvető kutatási problémafeltárás onnan indult, hogy az ERP rendszerek mindig is aktívan részt vettek a vállalati folyamatok formálásában, hatékonyabbá tételében, mert volt mit integrálni, kezdődően az egyszerű anyagszükséglet tervezéstől, a teljesen integrált beszállítói láncig, ma már iparági megoldásokban bővelkedve, szinte elég csak „elindítani a szoftvert”.
Az értekezés eredményei alapján kijelenthető, az ERP rendszer alkalmas a CSR jelentések kiszolgálására. Az értekezés legfőbb eredménye az, hogy egy automatikus ERP jelentés létrehozásához, jelenleg is elég információ található az ERP rendszerekben. A bemutatott folyamat bizonyítja azt, hogy ha kiválasztunk egy indikátorrendszert, ami megfelelően írja le az adott indikátor követelményeihez szükséges információ-szükségletet, akkor azt az ERP rendszer ki tudja szolgálni. A bemutatott eredmények alapján 94%-ban már most is megtalálható az UNCTAD irányelvek alapján létrehozott indikátorrendszerben található információ. Az általam bemutatott CSR indikátorrendszerek nagyobb részt alkalmasak az integrálásra, nyilvános (vállalati) jelentésekben is megtalálhatók azok az információk, amikből fel lehet építeni és integrálni egy CSR jelentést. A CSR indikátorrendszereknek és a CSR jelentéseknek földrészenként és országonként eltérő követelményeknek kell megfelelni, az értekezésem eredményei között bemutatott indikátorrendszer, alkalmas arra, hogy automatikus CSR jelentést hozzunk létre, mindezt az ERP rendszer segítségével. A bemutatott és végigvezetett UNCTAD indikátorrendszer, a 94%-os találati arányával kijelenthető, hogy alkalmas az integrálásra. A piacon jelenleg nincsen egyetlen olyan ERP rendszer sem, amelyben megtalálható lenne CSR modul ill. CSR jelentéskészítő eszköz. Az ERP-ben található általános jelentéskészítő eszközökkel össze lehet állítani egy ilyen jelentést. A jövőbeli cél a saját CSR modul, amely minden ERP rendszerben rendelkezésre álljon és az ismertetett „CSR gap” vagyis az elvárások és valódi teljesítmény közötti szakadék csökkenjen. A CSR jelentéseket tehát ezért is szükséges integrálni az ERP rendszerekbe, nem csak azért, mert önmagában nincs, azért, hogy a teljesítmény növekedjen.
Doktori értekezés új tudományos eredményei:
• A szakirodalomban eddig nem került felvetésre a CSR integrálása az ERP rendszerekbe, újdonság faktor magas.
• A szakirodalom számára egy új iránykijelölés első lépésének tekinthető ez a kutatás, amely közelebb hozza az alapvető infrastruktúrát (ERP) és a CSR folyamatokat.
• Bizonyítva látszik, hogy a CSR indikátorok, ill. keretrendszerek alkalmasak az ERP-be történő integrálásra.
• Bizonyítva látszik az is, hogy létre lehet hozni automatikus CSR jelentést az ERP rendszerek segítségével.
• Az aktuális és elvárt CSR teljesítmény közötti szakadékot sikeresen át lehet egy ilyen tudományos eredménnyel hidalni.
• Az ERP rendszerek számára ez egy lehetséges jövőkép, amely hatékonyságnövekedést jelenthet számukra