1424 research outputs found
Sort by
Neo-Ottomanist Hegemonic Order and its Implications on Ankara’s Foreign Policy in the Balkans
Get PDFProbably the first questions that arise when one starts to depict Turkish foreign policy (TFP) towards the Balkans are ‘what does Turkey really do in the region and what does it really want to achieve?’ which practically means that research may focus on the tools and the object of Ankara’s external ambitions. Nevertheless, for the author, to reveal the cause seemed to be more relevant because it may provide a deeper understanding of Turkish foreign policy’s nature, motives and makes its prediction easier
Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése = Comparative Analysis of University Sustainability Initiatives
Get PDFA felsőoktatásnak, történelmi szerepe alapján, erkölcsi kötelessége a társadalmat a fenntarthatóság felé vezetni. Az egyetemek helyzete és megítélése társadalmi szinten kedvező, de a tudás felértékelődése révén a felelősségük is jelentős.
Az értelmiségivé válás folyamatában, a munkaerőpiacra lépést megelőző, utolsó állomás a felsőoktatás. Itt kerül sor a megszerzett tudás szintézise és kontextusba helyezése, így az adott intézmény szemlélete meghatározó módon befolyásolja a hallgató szemléletét és gyakran a további pályafutását is.
A kutatásom során három fő területre koncentráltam. Egyrészt az egyetem belső érintettjeinek véleményét és attitűdjét mértem föl. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy mennyire mutatnak aktív elkötelezettséget a vezetők a fenntarthatósági átalakulás megvalósítása iránt, valamint a fenntarthatósági témák oktatásba való integrálásának fontosságára kerestem a választ. A második nagyobb terület a külső érintettek elvárásai és az átalakulás megvalósítását motiváló tényezők összevetése volt. Arra kerestem a választ, hogy összefügg-e a kiválóság és fenntarthatóság egyetemi szintű integrációja. Végezetül a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefüggésében vizsgáltam, hogy a fenntarthatóság bevezetésével, az egyetemi tanulmányok során megszerezhető kompetenciák előnyt jelentenek-e a végzett hallgatók számára.
A kutatás alapján azt állapítottam meg, hogy az egyetemi fenntarthatósági stratégia fontos és szükséges ugyan, de a megléte nem tükrözi a vezetők aktív elkötelezettségét.
A fenntarthatóság oktatásban való megjelenése jellemzően a téma integrálásának egyik kezdeti lépése, és a belső érintettek igényeit is tükrözi. Az ismeretanyagban való megjelenésmódja ugyanakkor megosztja a válaszadókat.
A fenntarthatóság integrálása egyértelműen jellemző azokra az intézményekre amelyek tudományos területen kimagaslók. Az egyetemi kiválóság mára együtt jár azzal, hogy az intézmények stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság ügyét.
A fenntarthatóság integrálásának közvetett, ugyanakkor legjelentősebb haszna az egyetemek szempontjából az, hogy a fenntartható fejlődés kompetenciakészlete hozzájárul ahhoz, hogy a végzett hallgatók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel a munkaerőpiacon a jövőben is sikeresek lehetnek. Ennek oka, a két kompetenciakészlet között mutatkozó nagyarányú egyezés
A partnerkockázat árazása - A hitelértékelési kiigazítás elemzése = Pricing counterparty credit risk - An analysis of the Credit Valuation Adjustment
Get PDFA dolgozat a partnerkockázat kezelésének egyik módszerével, a partnerkockázat árazásával foglalkozik. A partnerkockázat az OTC piacokon megkötött derivatív szerződések élettartama során, a partnerek lehetséges nemteljesítéséből eredő veszteség kockázata. Ez a pénzügyi kockázattípus a hitelkockázat családjához tartozik, és igazán csak a 2008-as gazdasági válság óta került a figyelem középpontjába. A partnerkockázat árazása a kockázat számszerűsítésének egy módját jelenti, amelyet hitelértékelési kiigazításnak (CVA) nevezünk. A CVA egy árkiigazítási tényező, amely egy nemteljesítési kockázattól mentes származtatott termék árát olyan irányba módosítja, hogy az tükrözze az aktuális partnerek nemteljesítési kockázatából adódó veszteségeket.
A partnerkockázat az OTC piacok kialakulása óta létező fogalom, azonban a 2008-as gazdasági világválságig egy kevésbé fontos területnek számított. A válság előtt kialakult piaci gyakorlat szerint a partnerkockázat árát elhanyagolhatónak tekintették, avagy az csupán a nagy intézmények kiváltságának számított, amikor kisebb szereplőkkel szerződtek. Azonban a válság rámutatott, hogy minden derivatív szerződéssel rendelkező félnek alapvető fontosságú a partnerkockázat mérése, annak megfelelő tőke tartalékolása, és a partnerkockázat fedezése. Így a partnerkockázat modelljei is fejlődésnek indultak.
A hitelértékelési kiigazítás témája több részre bontható. Elsőként megkülönböztetjük a számviteli és a szabályozói CVA mennyiségeket. A számviteli CVA alatt a már fentebb leírt árkiigazítási tényezőt értjük. A szabályozói CVA a számviteli CVA egyik mellékterméke, amely a hitelértékelési kiigazítás mozgásából adódó veszteségek miatti tőketartalékolást jelenti.
A hitelértékelési kiigazítás komplexitása az azt befolyásoló tényezők számszerűsítésének nehézségeiből adódik. A probléma árazási jellege miatt egy számba kell tömöríteni olyan faktorok összességét, mint a partnerek nemteljesítésének időpontja, a fennálló tartozások mértéke vagy éppen a nemteljesítéskori veszteség nagysága. Ezen paraméterek meghatározása és azok összekapcsolása adják a hitelértékelési kiigazítás témájának további bontásait.
A dolgozat célja, hogy egy átfogó képet adjon a hitelértékelési kiigazításról. Ennek érdekében a dolgozat 2. és 3. fejezetében a (számviteli) hitelértékelési kiigazítás különböző elemeivel foglalkozom és 4. fejezetben térek rá a szabályozói CVA részletes elemzésére. Az 1. fejezetet célja a hitelértékelési kiigazítás alapfogalmainak és a téma szakirodalmának ismertetése.
A 2. fejezetben a kitettség meghatározására helyezem a hangsúlyt. Így olyan numerikus módszereket vezetek be, amelyek a kitettség profil vagy éppen a hitelértékelési kiigazítás meghatározására használhatóak. A módszerek újítása, hogy azok egyrészt bővítik, valamint fejlesztik a rendelkezésre álló eszköztárat, másrészt kisebb számítási kapacitást követelnek meg.
A fejezetet két részre osztottam. Az első részben a kitettség profilok számítására vezetek be egy módszert, amit a többszintű Monte Carlo technikára építek. A fejezet második részében olyan komplex termékek hitelértékelési kiigazításának számításával foglalkozom, amelyek esetében nem létezik analitikus árazó formula. Elsőként a szakirodalomban népszerű legkisebb négyzetes Monte Carlo módszer fejlesztését teszem meg. Ezután bevezetem az eljárás egy alternatív változatát, amellyel csökkentem az eredeti módszer jelentősre növekvő memóriaigényét és megszüntetem az amiatt generált problémákat.
A 3. fejezetben a hitelértékelési kiigazítás másik fő inputjára, a csődvalószínűségekre fókuszálok. A hitelértékelési kiigazítás modellezésénél már régóta vizsgált téma a csődesemények közötti korreláció hatása. Az ilyen korrelációs modellek egyik altípusa az úgynevezett fertőző csődesemények modellje, amelyek a csődesemények után fellépő piaci fertőzést számszerűsítik. A szakirodalom empirikus eredményei azonban rámutattak, hogy a csődesemények mellett a hitelminősítő intézmények bejelentései is járhatnak fertőző hatásokkal. Ezen hatások a csődvalószínűségek változásán keresztül érinthetik a hitelértékelési kiigazítás értékét is.
A fejezetben meghatározok egy modellt, amellyel az empirikus megfigyelések előállíthatóak és elemezhetőek. A modellt egy megoldási algoritmussal egészítem ki, amely lehetőséget ad a körkörös csődesemények problémájának leküzdésére. A fejezetben elvégzett numerikus eredmények azt mutatják, hogy a fertőzés hatása nem elhanyagolható.
A 4. fejezetben a szabályozói CVA témájával foglalkozom. A CVA mozgásából adódó veszteségek miatti tőketartalékolás mára már bevett gyakorlatnak számít. A tőketartalékolás szabályai azonban változáson mennek keresztül. Ebben a fejezetben az új szabályozás egyik módszerét az úgynevezett alap CVA módszert vizsgálom meg. A fejezet célja a szabályozás mögött meghúzódó módszertan ismertetése
Működik a keltető? A földgázpiaci kiegyensúlyozási szabályrendszer hatásosságának értékelése a piacnyitás kezdeti szakaszában lévő gázpiacokon = Does the hatchery work? Evaluating the effectiveness of the natural gas balancing regulatory regimes in gas markets which are at the initial stage of market opening
Get PDFA mediáció, mint interperszonális problémamegoldó eszköz leírása és magyarázása a Participációs elmélet tükrében
Get PDFA marketingszervezet változása a közösségi média térnyerése nyomán = The transformation of the marketing organization due to expansion of social media marketing
Get PDF2000-es évek első éveiben számos olyan közösségi média alkalmazás született, melyek azóta is a piac meghatározó szereplői. A felhasználók az első pillanattól milliós nagyságrendben özönlöttek az új platformokra, melyek egy sor szükségletükre kínáltak választ: társadalmi kapcsolatok kialakítása és ápolása, szórakozás, időtöltés, információ keresés és információ megosztás, önkifejezés. A változás alapvetően alakítja át a vállalatok marketing tevékenységét, és ez a szakirodalmi kutatások alapján nem függ földrajzi helytől, a vállalatok formájától sem. Akár az online, akár konkrétan a közösségi platformokon megvalósuló vállalati marketing aktivitás egy sor előnyt kínál a hagyományos marketing tevékenységekkel szemben. Az internet adta technológiai lehetőségek pontosabb szegmentálást, célzást - és ez által jobb pozicionálását tesznek elérhetővé (Akehurst, 2009), az információ áramlás felgyorsult sebessége mellett pedig óriási fogyasztói csoportok érhetőek el - (közel) valós időben
A közösségi média azonban nem csak lehetőségeket, de komoly kihívásokat is jelent a vállalati szféra számára:
• A digitális média térnyerése a meglevő üzleti modelleket fenyegeti
• A túlzott adatfüggőség a kreativitás és az áttörő innováció akadálya lehet
• A márkák és vállalati reputáció menedzselése nehezebb olyan környezetben, ahol a közösségi média fontos szerepet játszik
• Az online árösszehasonlító oldalak veszélyeztetik a vállalatok optimális ár meghatározására való képességét
• A marketing (és kapcsolódó) szervezetek komoly tehetség hiánnyal néznek szembe
• A marketing feladatok bővülése a szervezeten belül feszültségekhez vezet (pl. szerepzavar, nem tisztázott felelősségi körök és ösztönzők)
A kihívások egy jelentős szelete a marketingszervezettel áll kapcsolatban – ám ennek ellenére a szakirodalomban egyelőre még kevés olya munkával találkozunk, ami a közösségi média szervezeti konzekvenciáit vizsgálná.
A disszertáció vegyes módszertan alkalmazásával (kvalitatív és kvantitatív eszközökkel) a megelőző tudományos munkákra (elsősorban a közösségi média marketing, valamint szervezetelméleti alapokon állva) építve azt célozza, hogy a szakirodalmi szintézis alapján a kutatás segítsen betölteni a beazonosított szakirodalmi űrt, hozzájáruljon a marketing szervezetek ökoszisztéma szerű működésének az ebbe az irányba ható átalakulásnak a pontosabb megértéséhez. További tudományos cél, hogy elsősorban szervezeti oldalról megközelítve jelen kutatás segítse a közösségi média diszruptív hatásainak a feltérképezését.
A dolgozat tudományos segít megérteni az, hogy milyen adaptációs stratégiával válaszolnak a marketingszervezetek arra a környezeti kihívásra, amelyet közösségi média megjelenése, terjedése jelent. Sikerült beazonosítani több olyan kihívást, amellyel ma meg kell megküzdeniük a marketingosztályoknak a közösségi média implementációjában a magyar piacon.
A kutatás révén megmutattam olyan sikerkritériumokat, amelyek a közösségi média sikeres implementációjához a vállalatoknak szükségük van, köztük számos új marketing képességet, amelyek megszerzése szükséges a megváltozott körülmények között. Végül a disszertáció arra is kitér, hogy miként alakította át a marketingszervezet tudás és kompetencia igényét a közösségi média implementációja
A humán tőke beépítése a stratégiai teljesítménymenedzsment-rendszerbe: a leadership szerepe egy vezető magyarországi pénzügyi szolgáltató esetében = Integrating human capital into strategic performance management system: the role of leadership at a leading Hungarian financial service provider
Get PDFThe role of intangible strategic resources – or with other words: intellectual or knowledge capital – has been one of the most intensively discussed topics of organizational and management studies in the last 25 years both from theoretical and practical aspects. Various scholars with different background – from strategy management, to performance management, HR and knowledge management, until (management) accounting studies and others – have discussed the role of intangibles in value creation, strategy and corporate performance, and the significant management challenges around them. In addition, more than 40 different performance measurement and management frameworks and methods have been developed and published by organizations from various sectors: not only from the so-called knowledge industries – such as education, financial services, IT services or management consulting – but also from traditional sectors like manufacturing, construction and others.
Nevertheless, the number of those companies which have been able to successfully implement and use the abovementioned performance management tools and methods is much less than it was expected originally. If applying Gartner’s lifecycle model (Gartner [2016]), the most recent period could be easily called as ‘Through disillusionment’ because of the challenges and barriers arisen. Several challenges are related to the immaterial character of intangible strategic resources, however, important organizational factors – including leadership support and commitment – are also crucial according to both strategic performance management (SPM) and intellectual capital management (ICM), and organizational behavior studies as well.
The role and impact of leadership is one of the key factors is in both the SPM, ICM and OB literature. So, it is in the focal point of my thesis when analyzing human capital and its integration level into strategic performance management system in an organization where human capital plays a crucial role in both strategy and performance. Human capital is one of the key components of intangible strategic resources with crucial impact on value and performance in various organizations.
This explorative case study research has been conducted for almost 10 years and applied mixed research methodologies to understand my main question in the best possible way: why, how and what kind of human capital information is integrated into the corporate strategic performance management system, and what is the role of the senior management’s leadership style and characters at a firm where human capital is critical. By this, I aim to contribute to both the scientific and practical discourse around intellectual capital management, and the related organizational challenges.
During this thesis, my original SPM perspective has been consciously and functionally combined with a change management and leadership, as well as organizational behavioral aspects, as these are all relevant for the successful implementation of an SPM system, and its beneficial use for human capital management purposes in an organization.
Based on the empirical results of this case study research, even senior manager’s leadership characteristics or the main function of SPM itself can at least partially influence the level of human capital’s integration into corporate SPM, the bigger impact at the organization are related to several supporting, substituting and neutralizing organizational factors. The maturity of HRM and Strategic functions, and the level of low data availability regarding human capital performance measures all
have a significant influence on the way human capital’s performance is measured and managed at the firm. This might be one of the reasons why most of the abovementioned ICM methods and tools have been not implemented successfully in organizations. Of course, to derive such a generalizable result was and could not be the objective of my thesis, but to deeply understand the phenomenon in an organization where it appeared to be relevant from various aspects.
Since the results of this thesis are strongly related to studies of various SPM scholars – e.g. Simons, or Anthony and Govindarajan (etc.) – the integration of SPM, ICM and organizational behavior (here: leadership) perspectives can lead closer the scientific community to understand the theoretical and practical challenges regarding measuring and managing intangibles, and help us to step forward from the current state of ‘Through disillusionment’ to ‘Slope of enlightenment’ in the near future. Besides deeply understanding the case study organization, this latter and to provide insightful inputs for various following combined research projects have been also important goals and aimed contribution of this thesis
Fejezetek a gazdaságföldrajzból: horizontális termékdifferenciálás = Chapters from economic geography: horizontal differentiation
Get PDFA disszertáció a horizontális differenciálás témakörére épül, ahol a gazdaságföldrajz két jelentősebb alágából, az új gazdaságföldrajzból és a Hotelling típusú modellekből kerül bemutatásra öt egy-máshoz kapcsolódó tanulmány. Ennek megfelelően az értekezés egy makro– és illetve egy mik-roökonómiai részre osztható.
Az első téma először ismertette Puga (1999) új gazdaságföldrajzi modelljének rövid távú változa-tát. Ez alapján bemutatásra került az új gazdaságföldrajzi modellek három rövidtávú egyenlete. Ebből a béregyenlet segítségével ökonometriai eszközökkel meg lett becsülve Magyarországra a fogyasztók helyettesítési rugalmassága:
• A fogyasztók helyettesítési rugalmassága szignifikáns volt mind a négy becslésben.
• Ennek értéke mind a négy esetben kissé magasabb volt a nemzetközi szakirodalomban ka-pott eredményekhez képest.
• Magyarázatunk szerint, ez abból adódhat, hogy Magyarország fejlettségi szintben elmarad a fejlett országoktól.
A második téma statisztikai eszközök segítségével vizsgálta Magyarország áruházláncainak térbeli szerkezetét, hogy van-e köztük térbeli monopólium:
• Az adatok országos szinten erős koncentrációt mutattak, ami régiós szinten eltérő.
• A fogyasztók azon csoportjában, akik 3000 métert is hajlandóak megtenni, az összes boltra nézve több mint másfél millió lakos, míg a közepes boltokra nézve 0,7 millió van térbeli monopóliumba bezárva.
• A térbeli monopóliumok vidékre koncentrálódnak, mivel a periféria területeken elszórtan csak egy-egy bolt található.
A harmadik témában bevezetésre került egy hasznosságfüggvény a Hotelling modellbe. Ekkor a korábbi szakirodalomhoz képest néhány eredmény változatlan marad, néhány eredmény azonban módosul:
• A jövedelem a rezervációs ár helyére lép, és biztosítja azt, hogy a termék áraiban korlátok vannak.
• A közömbös fogyasztó képletében megjelenik a jövedelem is.
• Az eredmények a jövedelem és a szállítási költség arányától függnek. Ha ez alacsony, ak-kor lokális monopóliumok alakulnak ki. Ha az arány magas, akkor csak a piac közepén le-het egyensúly, ahol a vállalatok az árakban versenyeznek. A két eset között létezik egy harmadik is, köztes értékekre, ahol a vállalatok a negyedelőpontok és a középpont közé próbálnak települni.
A negyedik téma Lijesen (2013) modelljéről és annak egy módosított változatáról volt szó. A két modell hasonlít egymásra, de van néhány apróbb különbség is:
• Az új modellben nagyobb verseny alakul ki, ezáltal az árak alacsonyabbak és a hagyomá-nyos boltok lehetséges elhelyezkedései szűkebbek.
• Ha modellben megengedjük, hogy a népességszám növekedhessen és a vállalatok endogén módon léphessenek be, akkor tovább fokozódik a verseny és még alacsonyabb árak alakul-nak ki.
Az ötödik téma az előző témára építkezve vizsgálja az elkülönült árazás és a díjmentes kiszállítás stratégiáját:
• A kiszállítási díjjal való árazás magasabb profithoz vezet, azonban a piac ismerete szüksé-ges hozzá: a racionális fogyasztók aránya, a kiszállítási díj szkeptikusok aránya és a tisztes-séges kiszállítási díj arány. Ez az információ költséges, és ezért az új belépők számára a díjmentes árazást célszerűbb választani.
• A magasabb kiszállítási költség a hagyományos boltok profitjának növekedéséhez és a we-báruház esetében veszteséghez vezet, míg a magasabb utazási költségek ellentétes hatással van a profitokra. Ha a két költségnek van egy közös faktora, és emiatt ezek együtt növe-kednek, akkor a hagyományos boltok mindig nyernek ezen, de a webáruház számára kér-déses a kimenetel, a költségek arányától függ. Például ha az utazási költségek szignifikán-sabbak mint a szállítási költség, akkor a webáruháznak is nő a profitja.
• Az eredmények megerősítik a szakirodalmat, úgy mint a díjmentes kiszállítási ár az elkülö-nült árazás termék ára és teljes ára között van
A projektmenedzsment kompetencia és a projektsiker összefüggései az olajipar projekt-intenzív upstream üzletágában = The relationship between project management competence and project success in the project-intensive upstream sector of the oil industry
Get PDFAz értekezés egyik célja, hogy bemutassa a projektmenedzsment-kompetenciák és a kapcsolódó fogalmak szakirodalmát, amelynek keretében az akadémiai forrásokon túl elemzi és összehasonlítja a legfontosabb projektmenedzsment-kompetencia szabványok alapvető kompetencia értelmezését is. Az értekezés másik fő célja az, hogy feltárja a projektmenedzsment-kompetenciák és a projektek sikeres teljesítése közti kapcsolat jellegét és annak konkrét aspektusait.
A témában született korábbi kutatások a projektsikert jellemzően homogén jelenségnek tekintették, azaz nem kezelték differenciáltan a projektsiker kérdéskörét és nem tettek különbséget a sikeresség különböző kritérium-dimenziói között. Jellemzően a projektek sikerességét a klasszikus projektháromszög szerint értelmezték és nem egy többszintű, hierarchikus kritériumrendszer alapján. Ezért ezek a kutatások nem tudtak egy egymásra épülő, konzisztens képet adni a projektmenedzsment kompetencia kérdésköréről és nem tudták egymásra építve egyre árnyaltabb módon ábrázolni a kompetencia és a siker közti összefüggést. A projektsiker hierarchikus kritériummodelljének megközelítését alapul véve (Görög, 2013) azonban lehetőség nyílik nem csupán a szűken értelmezett hatékonyság, hanem a hatásosság dimenziójában is elemezni a projektmenedzsment-kompetenciák hozzájárulását a projektek sikeréhez. Módszertani szempontból a korábbi kutatások fő hiányosságának az tekinthető, hogy a projektmenedzser kompetenciájának értékelése leginkább szubjektív, a kutatásba bevont személyek önértékelésen alapuló módszerekkel történt. A kérdéskört itt a disszertáció kutatási céljaihoz leginkább illeszkedő feltáró jellegű vegyes kutatásmódszertannal vizsgáltuk meg (Creswell és Clark, 2006). Ugyanakkor a szakirodalomban elérhető korábbi kutatások nem terjedtek annak vizsgálatára, hogy a szervezeti kontextus, milyen hatással lehet a projektmenedzsment kompetenciák érvényre jutásában, így a dolgozat ennek aspektusait is górcső alá vette.
A kutatás a következő eredményekkel zárult:
1. A vizsgálat rámutatott, hogy a vizsgált szervezetcsoporton belül még mindig alapvetően a klasszikus hatékonysági szempontok, azaz a projektháromszög szerinti sikerkritérium alapján értékelik a projektek sikerességét. Azonban a szervezetcsoporton belül vannak olyan előremutató jelek, amelyek a felsővezetés nyitottságát és támogatását fejezik ki, így nem csak a klasszikus projekt menedzsment eszköztár fejlesztését célzó gyakorlati kompetenciaterület fejlesztését célozzák, hanem teret kapnak a humán kompetencia fejlesztési programok is.
2. A feltáró jellegű kvalitatív kutatás rámutatott a kompetencia-területek és a sikertényezők kapcsolatára, azaz arra, hogy a gyakorlati (practice) kompetenciacsoport elemei alapvetően a projektháromszög szerinti sikerességhez, kontextus (perspective) kompetencia-terület elemei a projekttulajdonosi szervezet megelégedettségéhez, míg a humán (people) kompetencia-terület elemei alapvetően az érintett érdekcsoportok szerinti sikerhez járulnak hozzá. A vizsgálat rámutatott az önreflexió és az önmenedzsment és a leleményesség kompetenciák szerepére a projekt szervezeten belüli elfogadtatásában.
3. Bizonyításra került, hogy a szervezeti sajátosságok hatással vannak arra, hogy az ágazban dolgozó gyakorló projektmenedzserek meglévő projektmenedzsment kompetenciái milyen mértékben tudnak érvényre jutni a projektsiker elérésében, hisz a szervezeti gátló tényezők akadályozhatják a kompetenciák kiteljesedését. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy más kompetencia-elemek együttesen kompenzálhatják ezt. A szervezeti kontextus jellegének és a projektmenedzsment kompetenciák kapcsolatának részletesebb elemzése fontos jövőbeli cél lehet ahhoz, hogy az azonosított jelenségről pontosabb képet kapjunk
