1424 research outputs found
Sort by
Intézményesített szubkultúra? Az ellenállás mint a formális nevelés eszköze = Institutionalized subculture? Resistance as an instrument of formal education
Get PDFDisszertációmban egy 1990-es évek elején alapított, budapesti, tandíjmentes alternatív gimnázium (amelyet Diákháznak nevezek) belső diskurzusát vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy a más oktatási intézményekből kimaradó fiatalokkal foglalkozó Diákház hogyan járul hozzá a diákok iskolaelhagyással kapcsolatos problémáinak a kezeléséhez. A diákok jellemzésénél a serdülőkori krízis elméletét alkalmazom, mert a krízissel való sikertelen megküzdés tünetei, a hozzá kapcsolódó rizikótényezők és devianciák jól leírják a diákok problémáit. Alkalmazom a kommunikáció matematikai és interakcionista modelljét a kommunikációs zavar fogalmának definiálásához, mivel azt állítom, hogy a diákoknak ezek a problémái korábbi iskoláikban kommunikációs zavarokhoz vezettek. A kommunikáció participációs elmélete alapján a kommunikáció céljaként a problémamegoldáshoz való hozzájárulást jelölöm meg, a diákok közös problémájaként pedig az érvénytelenséget, a saját értelmezések és felkészültségek (tudások) legitimálhatatlanságának (iskolai, szociális és családi környezetből hozott) élményét írom le. Az interkulturális kommunikáció interpretív és kritikai megközelítése alapján az iskolai színtereket interkulturális kommunikációs színtérnek tekintem, ahol a résztvevők az értelmezési keret meghatározásáért küzdenek. A dolgozatban azt állítom, hogy a Diákházi működés lényege részben abban áll, hogy szub-/ellenkulturális gyakorlatokat és értelmezéseket emel be az iskolai gyakorlatok közé, és középpontba állítja a ’másság’, deviancia kérdését. Ennek tárgyalásához bemutatom a szubkultúra-kutatás főbb elméleti koncepcióit. A dolgozat alapjául egy 2004. és 2016. között zajló, hosszan elnyúló terepkutatás szolgál. Két fő fázisa a 2004-ben közel fél évig és a 2011-2012-ben közel egy évig tartó résztvevő megfigyelés volt, amelyet kiegészítettem interjúkkal, fotók, videó- és hangfelvételek készítésével, az adatközlők által készített dokumentumok gyűjtésével. A főbb fázisok mellett a változások követése, felmerülő kérdések tisztázása vagy újabb adatok gyűjtése érdekében tartottam a kapcsolatot kulcsadatközlőimmel, és látogatásokat tettem a terepen. A kutatás során szimbolikus és interpretív antropológiai megközelítést alkalmaztam. Victor Turner rítuselemzéshez alkalmazott koncepcióját és fogalmait, ill. Clifford Geertz kultúra-megközelítését használtam, és a ’mindennapi élet rítusainak’ sűrű leírását igyekeztem létrehozni. A diákházi diskurzust úgy mutatom be, hogy leírom 1) az iskolai működésmód oktatási, nevelési céllal fenntartott gyakorlatait, amelyek nélkülözik a legtöbb hagyományos iskolai eszközt (pl. bejárási kötelezettség), ellenben személyre-szabott módon igazíthatók a diákok lehetőségeihez, igényeihez; 2) a szubkulturális működésmód olyan elemeit, mint közösen osztott identitás, megkülönböztető jelentések alkalmazása, a ’konvencionális’ társadalommal szembeni ellenállás, ill. ahhoz képest létrejövő marginalitás érzete, védelmező provokáció, szimbolikus deviancia, az ellenállást kifejező stílus, individualista, ’elitista’ elhatárolódás az ’átlagtól’, ill. a szubkulturalisták összejöveteleit jellemző communitas (a rangbéli különbségek nélküli közösség) élménye; 3) a diskurzus tematikus csomópontjait (különbözőség és sokszínűség, deviancia, marginalitás és ellenállás, communitas és struktúra, önállóság és felelősségvállalás, ill. tudás) és kapcsolódásukat a két működésmódhoz; 4) a kommunikáció jellegzetes diákházi gyakorlatait, úgymint a megjelenés stílusa, az iskola dekorációja, példabeszéd-szerű elmesélt történetek, pár fős beszélgető-körök, rögtönzött performatív aktusok, az iskolai ünnepen előadott státuszmegfordító dramatikus játékok, online felületek, valamint az értelmezések legitimációja feletti alkudozások, és a hierarchikus viszonyokat megkérdőjelező aktusok. Azt állítom, hogy a diákházi diskurzusban résztvevők számára elérhetővé válik egy olyan problémamegoldó felkészültség (tudás), amit alkalmazhatnak a diákok érvénytelenség problémájának megoldásában. Ennek a felkészültségnek lényegi elemei 1) a ’másság’ és a diákházasok társadalmi helyét meghatározó kategorizáció, amelyben a ’másság’ pozitív identitáselemmé, a diákok önértékelésének alapjává válik; 2) a szubkulturális és iskolai gyakorlatok és értelmezések összefonódása, amely lehetővé teszi (2.1) a szubkulturális communitas élmény hosszú távú, intézményesített fenntartását, (2.2) a hierarchikus viszonyok időleges elrejtését, így az intézményesített keretekkel szemben gyanakvó diákokkal való munkát, (2.3) valamint az iskolai értelmezések társítását az eredetileg a szubkulturális értelmezésekhez kapcsolódó pozitív értékítélettel; 3) a közös értelmezés gyakorlatai, amelyek a saját (ön)értelmezések érvényesíthetőségének élményét nyújtják; • a szubkultúra szociális és védő funkciói (pl. kirekesztettség-élmény csökkentése); • a diákok felszabadítása a formális intézményi normatív nyomás alól; 4) a deviancia szimbolikus formáival való azonosulás támogatása a veszélyesebb ’valódi’ devianciák helyett. A Diákház lehetővé teszi, hogy hogy a szubkulturális működésből származó ’haszon’ elősegítse a formális intézményi rendszerben is érvényesnek tekintett státuszemelkedést (érettségi bizonyítvány megszerzése). Az intézményesített, hierarchizált rendszereken való kívülállás élményét intézményesített működésmódként illeszti be az oktatási rendszerbe. Az iskolai kimaradás, ill. a (kulturális) ‘másság’ (vagy érvénytelenség) problémájának megoldására egy olyan eszközt tesz elérhetővé az egész rendszer számára, amely ebben a rendszerben korábban nem létezett
Gamifikáció hatásának vizsgálata vállalati és oktatási közegben = Examination of the effect of gamification in corporate and educational field
Get PDFAz utóbbi évtized egyik legnépszerűbb hívószava a gamifikáció, mely megpróbálja a „szürke”, „komoly” munkát és feladatot élvezetesebbé tenni. A gamifikáció a célszemélyek adott képességének fejlesztésére, a munkavállalói és hallgatói hozzáállás módosítására, valamint tudásátadásra is használható. Kutatások során a gamifikáció által nyújtott lehetőségek kiaknázását vizsgálja az értekezés vállalati, valamint oktatási közegben, ily módon a munkák két, egymástól eltérő területet fognak át.
Az első témakör a vállalati közegben, céges környezetben alkalmazott és alkalmazható lehetőségek vizsgálatát öleli fel. Mivel egy szervezet számára lényeges szempont, hogy meg tudják-e tartani a munkaerőt középtávon, ezért a fő cél a munkavállalók munkahelyükkel való megelégedettségének vizsgálata volt. Emellett a munkavállalók összetettségének elemzése történik meg egy célszoftver segítségével, melyet viselkedéselemzés és viselkedés-becslés követ. A kutatások során bizonyosságot nyertek az alábbi megállapítások:
• A vizsgált gamifikált csapatépítő szolgáltatás pozitív hatással bír az észlelt munkahelyi légkörre, a munkavállalók kapcsolati hálójának kiterjedtségére és minőségére, valamint a munkavállalók sportolási szokásaira.
• A felhasználók viselkedése alapján AHC-típusú klaszterelemzést használván a felhasználók között a BrainHex modellbe illeszkedő 3 játékostípust lehetett meghatározni: „Győztes”, „Társasági” és „Teljesítő”.
• Kimutatható a „szervezői” faktor hatása az általános szervezeti aktivitásra.
• Előzetesen feltett kérdések alapján bizonyos viselkedésminták előrejelezhetővé váltak a vizsgált szolgáltatásban.
Az oktatással kapcsolatos kutatások három részterületből tevődnek össze. Először az egyetemek széles körében használt Moodle-rendszer gamifikációs szempontú használhatóságát jellemzi az értekezés. Ezt követően egy nagylétszámú kurzusátalakítás lépéseinek, valamint eredményességének jellemzését teszi meg, s végül az e-learning rendszerből kilépve egy sajátfejlesztésű platform megvalósítását ismerteti a dolgozat:
• Az értekezés bemutat egy javasolt struktúrát, mely alapján egy megfelelően gamifikált kurzus állítható fel a Moodle rendszer keretein belül.
• Az „Informatika” kurzus átalakításának vizsgálatából leszűrhetővé vált a gamifikáció hatása és a részvételi hajlandóság növekedése.
• A sajátfejlesztésű gamifikált oktatóplatform első prototípusát ismerteti, amely alkalmas különböző témakörű tananyagok implementációját követően azok átadására
Use of Ontologies and Business Process Management Systems to Measure the “Knowledge Fit” of an Organisation
Get PDFHitelciklusok modellezése empirikus és ágensalapú megközelítésben = Empirical and agent based modelling of credit cycles
Get PDFAz értekezés a hitelciklusokat próbálja ágensalapú modellezéssel megközelíteni azzal a céllal, hogy a modelleket továbbfejlesztve a makroprudenciális politikai eszközöket egységes modellkeretben lehessen
vizsgálni, segítve a makroprudenciális politikai döntéshozatalt.
A doktori értekezés elején a magyar hitelpiac ciklikus pozíciójának néhány lehetséges mérési módját
hasonlítottuk össze. A GDP-arányos hitelállomány trendtől való eltérésének, a hitelrésnek a
számszerűsítéséhez három különböző trendszűrő eljárás segítségével dekomponáltuk a vizsgált idősort
trendre és ciklikus részre: egyváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, egyváltozós Christiano–Fitzgerald-szűrővel,
valamint egy többváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, amit a magyar sajátosságokat figyelembe véve
fejlesztettünk. A dekomponálást és a hitelrés meghatározását a vállalati és a háztartási szegmensre külön
végeztük. A három módszer közül az erre a célra fejlesztett, más változók információtartalmát is felhasználó
Hodrick–Prescott-szűrő mutatta a legkisebb végponti bizonytalanságot, a kapott eredmények pedig
összhangban vannak a magyarországi hitelezési folyamatokkal kapcsolatos szakértői képpel: a 2008-as
válság kitöréséig a hitelrés folyamatosan nyílt, elsősorban a háztartási devizahitelezés felfutása miatt. A
válságot követő alkalmazkodás során azonban a hitelrés zárult, a hitelállomány nagymértékű leépülése miatt
pedig az időszak végére negatív lett a hitelrés értéke.
Mivel rámutattunk a vállalati és a háztartási szegmensben is a hitelciklus meglétére Magyarországon, külön
modellt fejlesztettünk a vállalati hitelezésre és a lakossági jelzáloghitelezésre is. A fejlesztett modellek
ágensalapúak, mivel az ágensalapú modellek a bankrendszer sajátosságait könnyebben tudják modellezni,
mint a DSGE-modellek, különösen ami az egyensúlytalanságok felépülését illeti. Az ágensalapú modellek a
gazdaságot heterogén szereplőkből kiindulva modellezik, és a gazdaságot egyenletrendszerek megoldása
helyett számítógépes szimulációval vizsgálják. Ennek köszönhetően mikroszinten tetszőleges viselkedési és
döntési szabályokat lehet bennük szerepeltetni, amelyek makroszintű mintázatokat eredményezhetnek. A
monetáris és a makroprudenciális politika vitelét ennek megfelelően a jövőben az ágensalapú modellek is
segíthetik. A két elméleti modell bemutatása előtt ezért röviden összefoglaltuk az ágensalapú
makromodellezés jellemzőit, amely bevezetést nyújtott az ágensalapú makromodellezés jelenlegi állapotába.
Ismertettük az általunk három legfontosabbnak ítélt ágensalapú makromodell alapjait egy-egy olyan
változatukon keresztül, amelyek már részletesebben foglalkoznak a hitelezéssel. Az ismertetés során
rámutattunk az ágensalapú modellezés előnyeire és a modellfejlesztéssel járó nehézségekre is.
A vállalati modell makromodell, és fejlesztése során az egyik ismertetett ágensalapú makromodell építőköveit
vettük át. Olyan ágensalapú keynesi makromodellt fejlesztettünk, amely a háztartásokon és a vállalatokon
kívül részletesen kidolgozott bankrendszert tartalmaz, a fiskális politika mellett pedig makroprudenciális
szabályozás is szerepel benne. A fogyasztási jószágot termelő vállalatok hitelfelvétele során a gazdaságban
hitelciklusok alakulnak ki, a modell által generált hitelciklusok pedig hosszabbak az üzleti ciklusoknál. A
bankrendszer a hitelezésen keresztül támogatja a gazdaság növekedését, recesszió esetén azonban a
hitelezés csökkenése miatt tovább mélyül a válság. Az endogén módon felépülő hitelciklusok lehetővé tették,
hogy a modellben vizsgáljuk a bankrendszer prociklikalitását csökkentő makroprudenciális eszköz, az
anticiklikus tőkepufferráta alkalmazását. Eredményeink alapján ez a szabályozói eszköz a pénzügyi stabilitás
növelése mellett recesszió esetén csökkenti a GDP visszaesésének mértékét, a felívelés alatt ugyanakkor
kismértékű növekedési áldozattal is jár.
A makroprudenciális politikának a lakáshitelezés folyamán fellépő rendszerszintű kockázatokat is
csökkentenie kell. Ennek megfelelően a másik elméleti modellként olyan ágensalapú lakáspiaci modellt
fejlesztettünk, amelyben lehetőség van két széles körben alkalmazott makroprudenciális eszköz, a
jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (PTI), valamint a hitelfedezeti mutató (LTV) hatásának vizsgálatára.
A modellben szereplő lakáspiac keresletvezérelt: a háztartások lakásvásárlását nem kötik kínálati korlátok,
hanem azt a háztartások preferenciája, jövedelme, valamint a makroprudenciális szabályokból fakadó
hitelezési korlátok határozzák meg. A modellben szereplő 1 millió háztartást magyar adatbázisok
felhasználásával generáltuk. Értékeltük a jelenlegi szabályozás hatását különböző makrogazdasági sokkok
esetén, valamint megvizsgáltuk, hogy a PTI- és LTV-korlátok különböző kombinációi mellett hogyan alakul a
bankrendszer jövedelmezősége, stabilitása, valamint a háztartások jóléte. Az eredmény függ a sokkokra
vonatkozó várakozásoktól és a döntéshozó preferenciájától, mivel a bankok jövedelmezőségét és a
háztartások jólétét eltérően befolyásolják az adósságfékszabályok. Emiatt különböző szempontok alapján
más-más LTV-PTI kombináció lehet optimális. A modell eredményei alapján azonban a bankrendszer hosszú
távú jövedelmezősége szempontjából nem célszerű a jelenlegi 80%-os LTV-korlátnál szigorúbb előírást
alkalmazni.
A doktori értekezés legfontosabb új tudományos eredményei:
• Többváltozós Hodrick-Prescott-szűrő fejlesztése a magyar hitelrés számszerűsítésére, ami a válságot
követően elsőként a magyarországi hitelrés alakulására elméleti szempontból és szakértői szemmel is
megalapozott becslést adott.
• Olyan ágensalapú makromodell fejlesztése a vállalati hitelezésre, amelyben endogén módon az üzleti
ciklusoknál hosszabb hitelciklusok alakulnak ki, lehetővé téve az anticiklikus tőkepufferráta vizsgálatát.
• Magyar adatbázisok felhasználásával egymillió háztartást tartalmazó lakáspiaci modell fejlesztése az
adósságfékszabályok vizsgálatára, amelyben lakáspiaci- és hitelciklusok is kialakulnak. A bankrendszer
jövedelmezősége szempontjából nem szükséges a hitelfedezeti arányra vonatkozó előírásokat tovább
szigorítani, a nemteljesítés valószínűségére és a veszteségek nagyságára közvetlenül inkább az egyes
adósok jövedelemarányos törlesztőrészletének a nagysága hat
Az online hírmédia üzletimodell-váltása = Shift of business models in the online news media
Get PDFKutatásom új tudományos eredményekkel gazdagítja a hazai szakirodalmat, amelynek rövid összefoglalását vázolom az alábbiakban. Kutatásomból kiderül, hogy a 14 éven felüli lakosság 37%-a szokott fizetni hagyományos,
nyomtatott újságokért, és mindössze 1%-a online sajtótermékekért. Az idősebbek,
diplomások, jó anyagi helyzetűek az átlagosnál nagyobb arányban vásárolnak hagyományos,
illetve online sajtótermékeket is. Akik fizetnek, azok zöme, egész pontosan 82%-a 3000
forintnál kevesebbet költ erre egy hónapban. Az online híroldalakat olvasók 88%-a nem
fizetne kedvenc hírportáljáért, ha az időközben fizetőssé válna, hanem inkább átszokna egy
ingyenes híroldalra. Ennek legfontosabb oka, hogy ilyesmiért nem akarnak fizetni. Az a 12%-
nyi olvasó, aki hajlandó lenne fizetni (többnyire legfeljebb 1000 Ft-ot), ezt leginkább a
színvonalas, máshol meg nem található tartalmak miatt tenné.
Azt látjuk tehát, hogy még szinte mérhetetlen a már fizető olvasók aránya, de korántsem
reménytelen a helyzet. Azt is van okunk feltételezni, hogy a fizetési hajlandóság a jövőben
tovább fog emelkedni, az új technológiák elfogadottságával (online fizetés, okostelefon
használat, online hírolvasás) párhuzamosan. 49% olvas például a mobilján híroldalakat
például, ami jelentős emelkedés a 2016-os adatokhoz képest.
A szociodemográfiai adatokból egyértelműen kirajzolódik az, amit már sejthettünk: a fiatal,
városi, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők azok, akik tipikusan fizettek már
tartalomért, hajlandóak lennének fizetni, vagy nem zárkóznak el ezektől. A kutatás azt
mutatja, hogy a jelenleg már fizetők nagyságrendileg 60-75 ezren lehetnek, azok pedig akik
hajlandóak komolyabb, 1000 forint feletti összeget kiadni havonta, összesen 170-200 ezren
lehetnek. Ez a szám már elegendő lehet legalább egy, de akár több nagyközönségnek szóló
termék számára is, akik valódi üzleti vállalkozást tudnának rájuk építeni.
A fizetős modell ebből fakadó okokból tehát előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekerül a
köztudatba itthon is. De melyik a legjobb módja ennek? Erre a válaszra nem lehet egyszerű,
egyértelmű választ adni.
Ami világosan látszik: nincs egy biztos stratégia. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy az
országunk sajátos geopolitikai és kulturális helyzete indokolna egy helyes megoldást. Minden
médium más és más, teljesen egyedi olvasótáborral rendelkezik, akik más és más igényekkel
rendelkeznek. Teljesen normális az is, ha egy sajtótermék kipróbál mindent a freemium
3
modelltől a kemény fizetőfalon át a közösségi finanszírozásig. Magától a fizetőfal szótól is
ódzkodnak sokan, mivel nem kelt jó asszociációkat az emberben, hogy valami egy fal mögött
van, tőle elzárva, tehát az sem mindegy hogyan hívja egy oldal a saját rendszerét. A
dolgozatban felvázolt megoldások nagyjából megmutatják mi az, ami ma megtalálható a
világban. Új megoldást kitalálni komoly eredmény lenne, de a meglévőket sem könnyű
megfelelően adagolni a sikeres elegy eléréséhez.
Disszertációmból egyértelműen látszik, hogy a tartalom egész egyszerűen nem tud teljes
egészében ingyenes lenni hosszútávon, valakinek meg kell fizetnie az egyre nehezebb
helyzetben lévő hírgyárosok (hírügynökségek és újságok) növekvő költségeit, melyet a
hirdetési bevételek már nem fedeznek. Hogy ki lesz, aki ezt megfizeti, miből finanszírozzák
majd, az persze nem egyértelmű, illetve többféle válasz is van a kérdésre
Small States in the Middle East. The Foundations and Application of the Complex Model of Size
Get PDFBetétbiztosítás és erkölcsi kockázat Magyarországon = Deposit Insurance and Moral Hazard in Hungary
Get PDFDemográfiai előrejelzések és nyugdíjkutatás támogatása mikroszimulációs módszertanok alkalmazásával = Supporting demographic forecasts and pension research through the application of microsimulation methodology
Get PDFAz elmúlt évtizedekben a fejlett országok demográfiai folyamatai jelentős változásokon mentek keresztül. A társadalom életkor szerinti struktúrájának átalakulása és népesség elidősödése olyan gazdasági és szociológiai kihívások elé állítja a döntéshozókat, mint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása. Ez a problémakör pedig különösen érzékenyen érinti a Magyarországhoz hasonló módon, felosztó-kirovó elven működő rendszert alkalmazó országokat.
A problémák mögött meghúzódó folyamatok lassú lefutásúak, a fenntarthatóság érdekében tett intézkedések hatásai pedig rövidtávon gyakran rejtve maradnak. A helyes döntések meghozatalához ezért elengedhetetlen a hosszú távú előrejelzések alkalmazása. A mikroszimuláció az ágens modellek egy szélsőséges esete, melyben egy ügynök egyetlen személynek felel meg. Ez a részletes felbontás olyan elemzéseket tesz lehetővé, melyekre más, csoportszinten aggregált mutatókkal dolgozó módszerek (pl.: kohorsz-komponens módszer, ágens modell) nem alkalmasak. A mikroszimuláció segítségével bármely tulajdonság mentén vizsgálható a továbbvezetett népesség eloszlása, ráadásul olyan jelenségeket is képes kezelni, melyek nem írhatók le analatikusan kezelhető függvényekkel.
Az előnyei ellenére azonban a mikroszimulációt viszonylag ritkán használják a demográfiai előrejelzések vagy a nyugdíjkutatás kapcsán. A részletes bontásban továbbvezetett népességhez ugyanis hasonlóan részletes adathalmazokra van szükség, melyek nem mindig állnak rendelkezésre. Ezen felül egy összetett mikroszimuláció megvalósítása általában magas szintű szoftverfejlesztői ismereteket és jelentős számítási kapacitást igényel. Az értekezés célja egy olyan, mikroszimuláción alapuló demográfiai előrejelző módszer kidolgozása és verifikálása, mely képes áthidalni ezeket a hátrányokat.
Az értekezésben áttekintésre kerül, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló adatforrások felhasználásával milyen mikroszimuláción alapuló demográfiai előrejelzések valósíthatók meg. A vizsgálatok figyelembe veszik az adatok minőségét, az adatgyűjtésekkel kapcsolatos szabályozásokat és az adatvédelmi törvényekből adódó korlátozásokat.
Az elérhető mikroszimulációs programcsomagok és fejlesztői könyvtárak egyike sem képes egyszerre megfelelni a rugalmasság, a könnyen kezelhetőség és a sebesség kritériumának. Ezért az értekezés része egy olyan szimulációs keretrendszer megvalósítása, mellyel gyakorlatilag bármilyen modell felépíthető anélkül, hogy a felhasználó komoly szoftverfejlesztői ismeretekkel rendelkezne. A keretrendszerben megvalósított szimulációk futási ideje még egy egyszerű irodai számítógépen futtatva is elég alacsony ahhoz, hogy akár több tucat különböző szcenárió esetén is elfogadható időn belül maradjon.
A csoportszinten aggregált modellek nem alkalmasak a népesség adott tulajdonság mentén vett eloszlásának tovább vezetésére. A felmért adatforrások és a keretrendszer felhasználásával bemutatásra kerülnek olyan mikroszimuláción alapuló demográfiai modellek, melyek különböző továbbtanulási trendek mentén hasonlítják össze a népesség összetételét.
A demográfiai alapokra épített jövedelem- és nyugdíjmodellekben a mikroszimulációs megközelítés lehetőséget ad az analitikus függvényekkel nem leírható, rendkívül töredezett szolgálati idők modellezésére is. Az értekezés összehasonlítja a népesség jövedelemeloszlását a különböző nyugdíjszámítási rendszerekben, és rávilágít arra, hogy az aggregált mutatók vizsgálata esetén milyen jellegű információvesztés történhet.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a rendszerszintű változások mellett az előre nem jelezhető exogén jelenségek is befolyásolhatják. Ezek hatásai azonban gyakran csak rendkívül hosszú távon jelentkeznek. Az értekezésben bemutatásra kerül, hogy hosszabb távon milyen negatív hatásai lehetnek például egy nem tartós gazdasági növekedésnek
Technológia jellegű innovációs projektek közösségi finanszírozása = Crowdfunding of technological innovation projects
Get PDFA kutatás célja az volt, hogy kitöltse a vállalkozásfejlesztés közösségi finanszírozásra vonatkozó ajánlásaiban és ismereteiben a korábban nem lefedett részeket, hozzájáruljon a technológiai jellegű innovációs projektek finanszírozási ismereteihez, valamint új összefüggéseket tárjon fel a közösségi finanszírozási kampányok innovációtartalma és kimenete között. A szakirodalom kutatás és az elvégzett primer kutatások eredményei, valamint egy, a Berkeley Egyetem gondozásában közreadott 37.700 elemű, 4700 technológiai projektet tartalmazó adatbázis, amelyből 200 elemű mintát vettem. Az általam végzett primer kutatások és a minta elemzésén alapuló összefüggések minden esetben együttesen kerültek figyelembevételre 4 hipotézis bizonyítása során.
A kutatás egyik legnagyobb eredménye, hogy a korábbi elemzésekhez képest lényegesen pontosabb ajánlási rendszer kidolgozásához adott tudományos igényességgel készült támpontokat a jutalom alapú közöségi finanszírozás alkalmazásához. Az elemzett szakirodalomban nem volt példa az innovációtartalom ilyen részletes értékelésére, amely számomra lehetővé tette, hogy új nézőpontból, korábban nem elemzett információk alapján keressek összefüggéseket a vállalkozások technológiai projektjeinek sikerességére vonatkozóan a jutalom alapú közösségi finanszírozási modellben.
A kutatási kérdések megválaszolása érdekében primer kutatást végeztem, így érvényre jutott a gyakorló vállalkozók, valamint az intézményi támogatók és finanszírozók nézőpont és tudás rendszere, amely a jutalom alapú közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó prekoncepciókat, percepciókat és tapasztalatokat tette áttekinthetővé, és segített pontosítanom az alkalmazás ajánlásait.
A kutatás új tudományos eredményei:
1. A jutalom alapú közösségi finanszírozásnak helye van a hagymányos vállalkozás finanszírozási források között a technológia jellegű innovációra épülő, azt végrehajtó vállalkozások életének kezdeti szakaszában.
A kutatásban az első hipotézis elfogadásával megerősítem, és pontosítom a jutalom alapú közösségi finanszírozás alkalmazásának helyét és szerepét a tehcnológiai jellegű innovációt tervező vállalkozások számára. A Vezetéstudomány folyóiratban megjelenés alatt álló publikáció részletesen ismerteti a vállalkozás élethelyzetéhez, anyagi lehetőségeihez és képességeihez illeszkedő alkalmazást. Az ehhez vezető eredményeket primer kutatás során gyűjtöttem, amelyhez összesen 20 magyar és nemzetközi vállalkozásfejlesztési szakemberrel készítettem, valamint összevetettem 20 vállalkozó által kitöltött kérdőív eredményeivel, és a 200 technológiai jellegű Kickstarter projekt elemzésének eredményeivel.
A végzett kutatás empirikus eredményekkel támasztott alá egyes szakmai közvélekedéseket, így megerősítette az alkalmazás hiánypótló jellegét a korai szakaszban, és jelentősen kibővítette és formalizálta az alkalmazáshoz kapcsolódó ajánlásokat.
2. A Kickstarteren indított technológia jellegű innovációs projektek közösségi finanszírozási kampánya során a projektek innovációtartalma releváns tényező a kampány kimenet szempontjából.
A kutatás eredményei feltárták a Kickstarter kampányban bemutatott projektre vonatkozó innovációtartalom és a kampány sikeressége közötti kapcsolatot. Alátámasztották a korábbi kutatásokat egyfajta telítettségi pont létezésével kapcsolatban, amely fölött a támogatók már nem preferálják az innovatívabb termékeket. Feltártam, hogy az egyes fogyasztói hasznossági dimenziók (innovációtartalom dimenziói) közül melyek differenciálnak jobban a kampány sikeres vagy sikertelen kimenete, valamint a sikeres és extrém sikeres kimenete között.
3. A jutalom alapú közösségi finanszírozási kampány sikeressége alapján következtetni lehet a vállalkozás későbbi sikerességére.
Többváltozós multinomiális regressziós modell segítségével, a kampány sikerességének különöző változói alapján közel 70%-os biztonsággal becsülhető volt a vállalkozás sikeres két éves túlélése, valamint a kampányban bemutatott termék vagy szolgáltatás elérhetősége az elemzett mintán belül. Az eredmény későbbi továbbfejlesztése lehetőséget adhat arra, hogy a kiegészítő forrást biztosító hagyományos finanszírozók a csökkentsék a kockázatokat a start-upok finanszírozása során.
4. A technológiai jellegű innovációs projektek közösségi finanszírozási kampányának bizalmi indikátorai alkalmasak arra, hogy előre jelezzék a támogatók felé történő sikeres teljesítést.
Az eredmények lehetővé tették, hogy a közösségi finanszírozási projekt, a támogatók felé történő megfelelő szállításban mért sikerességére vonatkozóan is információval szolgálhassak. A szakirodalomban a támogatói bizalom növeléséhez kapcsolt kampányjellmezők kereszttábla vizsgálat alapján validálták ezen változók és a sikeres szállítás közötti pozitív kapcsolatot. Saját modellel – amely tartalmazta az innovációtartalmat indikáló változót, valamint a kampány hosszát, célösszegét, 70%-ban megfelelő besorolást lehetett elérni a sikeres teljesítésre vonatkozóan az elemzett minta esetén.
Kutatásom új eredményekben bővelkedő, átfogó tájékoztató anyag a téma iránt érdeklődő vállalkozók, vállalkozásfejlesztési- és finanszírozási szakemberek számára
