1424 research outputs found
Sort by
A társadalmi fenntarthatóság és jól-lét a demenciával élők informális ápolói körében = Social sustainability and well-being among informal carers of people with dementia
Get PDFA doktori értekezés a szerző három publikációján alapul. Az egy angol és a két magyar nyelvű publikáció közös elméleti hátterét a demencia, a társadalmi fenntarthatóság, a jól-lét és életminőség, a társadalom elöregedése és az informális ápolás jelentik. Ahogy a cikkek alapját képező kutatásoknak, illetve összegző írás elkészítésének, úgy az értekezésnek is elsődleges célja gyakorlati segítség nyújtása a demenciával élőket gondozó hozzátartozóknak. Az értekezésben ezért szakpolitikai javaslatok kerülnek megfogalmazásra.
1. A demenciával élőket és az őket gondozókat, családtagokat, ismerősöket, azaz minden érintettet láthatóvá kell tenni. A kognitív zavar fennállásának igazolásán túl elengedhetetlen a beteg környezetének felmérése, a környezetében vagy vele élők beazonosítása. Mindazokat láthatóvá kell tenni, akik az elkerülhetetlen gondozási tevékenységben egyszer majd kényszerűen vagy szabad döntésükből következően szerepet vállalnak.
2. Nem elég azonban az informális ápolókról tudni, fontos lenne a gondozó laikusok tulajdonságait is felmérni, az irodalomban ismert stressz- és rizikótényezők alapján egy adott társadalmon belül elkülöníthető informális ápoló típusokat azonosítani kell. A saját kutatás eredményeként beazonosított, „pszichológiai működésként” meghatározott típusbesorolást a hazai gondozók esetén is javasolt elvégezni, a hazai adottságokat is figyelembe vevő típus-meghatározó – azaz rizikó, illetve védő – tényezőket azonosítani, ahogy az történt az új-zélandi adatbázison végzett kutatásban.
3. A megismert hazai szükséglet típusoknak megfelelő támogatási formákat kell kidolgozni és biztosítani. Így például az aktív korú informális ápolók számára a munkajövedelem biztosítása lehet az elsődleges cél, míg az idősebb gondozó korosztályhoz tartozók számára akár fizikai segítség nyújtása. A társadalmi fenntarthatóság szempontjából kritikus kérdés a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, mivel az informális ápolási tevékenység a társadalmi egyenlőtlenséget potenciálisan fokozza.
4. Ahogy a kutatások igazolták, a közösségnek kiemelkedő szerepe van a demenciával élők és a róluk gondoskodók életminőségének fenntartásában. Korosztálytól függetlenül elő kell segíteni a társadalmi kapcsolatok fenntartását, illetve a támogató
2
közösséghez való kapcsolódást, mivel mindezek igazoltan védőfaktorok a gondozók és gondozottak jól-létének vonatkozásában.
5. Minden felsorolt javaslat sok országban egy szakterületeken átívelő cselekvési tervben kerül megfogalmazásra az érintettek széles körével történt egyeztetést követően. Ilyen demencia stratégiára Magyarországnak is szüksége van. Az előttünk lévő példák összegzése, az azokból megismerhető hatékony cselekvések, jó példák megkönnyítik a hazai döntéshozók helyzetét, egyúttal megerősítve, hogy minden országnak saját, az adottságait, képességeit, igényeit figyelembe vevő terv kell, utóbbihoz pedig a kutatások ösztönzése, támogatása
Intrusion detection by machine learning = Behatolás detektálás gépi tanulás által
Get PDFSince the early days of information technology, there have been many stakeholders who used the technological capabilities for their own benefit, be it legal operations, or illegal access to computational assets and sensitive information. Every year, businesses invest large amounts of effort into upgrading their IT infrastructure, yet, even today, they are unprepared to protect their most valuable assets: data and knowledge. This lack of protection was the main reason for the creation of this dissertation. During this study, intrusion detection, a field of information security, is evaluated through the use of several machine learning models performing signature and hybrid detection. This is a challenging field, mainly due to the high velocity and imbalanced nature of network traffic. To construct machine learning models capable of intrusion detection, the applied methodologies were the CRISP-DM process model designed to help data scientists with the planning, creation and integration of machine learning models into a business information infrastructure, and design science research interested in answering research questions with information technology artefacts. The two methodologies have a lot in common, which is further elaborated in the study. The goals of this dissertation were two-fold: first, to create an intrusion detector that could provide a high level of intrusion detection performance measured using accuracy and recall and second, to identify potential techniques that can increase intrusion detection performance. Out of the designed models, a hybrid autoencoder + stacking neural network model managed to achieve detection performance comparable to the best models that appeared in the related literature, with good detections on minority classes. To achieve this result, the techniques identified were synthetic sampling, advanced hyperparameter optimization, model ensembles and autoencoder networks. In addition, the dissertation set up a soft hierarchy among the different detection techniques in terms of performance and provides a brief outlook on potential future practical applications of network intrusion detection models as well
A turisztikai piac szerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön = The structure of the tourism market and ethnic tourism in Szeklerland, Romania
Get PDFA székelyföldi turizmus kutatása népszerű témává vált az elmúlt 7-10 évben. Több erdélyi kutató is (Nagy Benedek 2013, Horváth Alpár 2010, 2013, Kiss Tamás – Barna Gergő – Deák Attila, 2013) foglalkozott a székelyföldi turizmus egy-egy szegmensével. A már meglévő, székelyföldi turizmussal kapcsolatos kutatások fontos kiegészítője a székelyföldi turisztikai vállalkozók és vállalkozások körében végzett kutatás (Nagy 2013:178), illetve az székelyföldi turisztikai piac gazdaságszociológiai megközelítése és rendszer-szintű elemzése.
A feltáró jellegű, elsősorban kvalitatív módszerekre alapozó kutatásom során a következő legfontosabb megállapításokra, illetve tudományos újdonságokra jutottam:
1. A magyarországi etnikai turizmus lecsengőben van. A székelyföldi turisztikai piac azonban nyelvileg nincsen felkészülve a román turisták fogadására, így az ő egyre nagyobb számban történő megjelenésük, egy újabb ziláltságot okozhat a piacon. A Székelyföldre érkező magyarországi turisták romániai román turistákra való lecserélődése a kulturális örökséget is érinti. A kereslet változása az utóbbi években, azaz a román turisták számának folyamatos növekedési tendenciája problémát okozhat abban az értelemben, hogy olyan kulturális örökséget próbálnak eladni a vállalkozók, amely a magyar turisták odavonzására lett létrehozva. A politikai célú örökségtermelés (az erdélyi magyarság kohéziójának erősítése) és a román turisták keresletére reagáló hagyománytermelés a jövőben konfliktusba kerülhet egymással.
2. A székelyföldi turizmus piaca a Collins és Larsoni megközelítésben egy részben konszolidálódott és professzionalizálódott piac (Larson 2012), ahová többnyire olyan szereplők léptek be az elmúlt 26 évben, akik kisebb turisztikai szereplőknek minősülnek. A székelyföldi turizmus piaca csak részben felel meg a Laki Mihály által kidolgozott piacfejlődési sémának (Laki 2006). Különbözőképpen reagált a nyelviskolák piaca, illetve a turizmus piaca akkor, amikor olyan szereplők léptek be a piacra, akik előzetes vállalkozói tapasztalattal rendelkeztek.
3. Egymástól jól elkülönülő minőségi és igényességi szintek rajzolódnak ki a székelyföldi turisztikai szoltáltatások tekintetében. Ilyen értelemben további piactisztulás a székelyföldi turizmus piacában nem várható, hiszen, ha állam vagy más szakmai szervezetek elkezdenek jobban és szigorúbban szabályozni, annak eredményeképpen az várható, hogy a szállásadó entitások kivonulnak az informális gazdasági szférába, hiszen van rájuk ott is kereslet.
4. Ebben a részben professzionalizálódott és részben konszolidálódott közegben kutatásunk eredményeképpen a piac szabályozásának négy szintjét különítettük el egymástól. A szabályozások első szintje az állami szint; második szintje a szakmai szervezetek szabályozása. A harmadik szabályozási szint az maga az együttműködés a vállalkozók között.
A negyedik szint egy olyan szegmense a piacnak, amely a formális szabályozásokon kívül esik, azaz az informális gazdaság szintje.
5. Az állami szabályozás szintjét elemezve láthattuk, hogy egyéb piacoktól eltérően az állam hosztilis szereplőként kaotikus ellenőrzési gyakorlatot folytat a székelyföldi turizmus piacán. A román állam a maga szabályozásainak és működésének nem szándékolt következményeként, de tereli a turisztikai vállalkozásokat az informális gazdaság felé. Ezen túlmenően, a román állam a turizmust csak elméleti síkon definiálja gazdasági mezőként, a gyakorlatban azonban hatalmi és politikai megfontolások alapján (Hall 2011) közelít a székelyföldi turizmushoz: a Román Idegenforgalmi Hatóság (ANT) nem ismeri el idegenforgalmi desztinációnak Székelyföldet. A hatóság argumentuma szerint Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően hivatalosan különálló turisztikai desztinációként sem lehet népszerűsíteni.
6. A székelyföldi turizmus pozícióját, piaci eladhatóságát gyengíti az a tény, hogy hiányoznak még azok az autentikus élmény- és programelemek, amelyek a régió specifikusságát és egyediségét kihangsúlyozván több látogatót vonzhatnának a megyébe. Egy, a régió szakemberei által megteremtett és kanonizált hagyomány-rendszer ugyanis, amelynek az elemeit és szabványait a turisztikai vállalkozók ismernék és követnék, sokat lendíthetne a régió marketingjén és növelhetné az odalátogató turisták számát
Az e-learning tananyagfejlesztés ökoszisztémájának design science módszertan szerinti vizsgálata = The ecosystem of e-learning content development from a design science approach
Get PDFDisszertációmban az e-learning tananyagfejlesztés ökoszisztémáját ismertetem meg a Design Science (DS) módszertan tükrében. Utóbbi Hevner és kollégái által bemutatott „konstruálás tudománya”, amely az ICT kutatások között jelentős irányzat, és reflektál Nemeslaki András által a gazdaságinformatikai képzésekhez kapcsolódóan a komplex rendszerfejlesztések kettősségére. E szerint az egyik oldalon kifejezetten pragmatikus kérdések, és az azokra adható innovatív, gyakorlati ICT megoldásokat állnak, míg a másik oldalon ennek tudományos igényű reprezentációja.
A dolgozat, követve a DS kereteket, a problémafeltáráson (I.), a „termék” konstruálásán (II.) és a megoldások értékelésén (III.) keresztül mutatja be az e-learning tananyagfejlesztés ökoszisztémáját, amely a fenti ábrán látható. Míg az alapokat a szorosan kapcsolódó társterületek jelentik, addig az ökoszisztémát a „fejlesztési folyamat”, a „termékek”, a „szereplők” és az „eszközök” változásai mozgatják. Dolgozatomban e területeket járom körbe a fent jelzett hármas tagolás mellett
A közvetlen állami támogatások erkölcsi kockázatának formális modellezése és empirikus elemzése = Modelling and empirically testing moral hazard issues of government subsidies
Get PDFA KKV-k finanszírozási problémáinak során tapasztalt kontraszelekció és az erkölcsi kockázat kiterjesztése során az állami támogatások generálta új típusú erkölcsi kockázatokat vizsgálom. Ellentétben a pénzintézeti forrásbevonással az állami támogatásokat, amelynek célja versenyképesség és a foglalkoztatás növelése, a beruházások és az innováció ösztönzése, nem kell visszafizetni, amennyiben sikerül a támogatási célt elérni. A támogatási módozatok olcsóbbá teszik a termelési tényezők felhasználását, és ezen keresztül fejtik ki gazdaságélénkítő hatásukat. A vállalatok tehát nem pénzt fizetnek vissza, hanem a gazdaságfejlesztési célok megvalósításán keresztül társadalmi többletet generálnak. Azért fontos ennek a folyamatnak a mélyebb vizsgálata, mert az erkölcsi kockázat következtében azt tapasztalhatjuk, hogy megfelelő ösztönzők hiányában a vállalatok jobban preferálhatják az egyéni hasznosságuk maximalizálását, mint a társadalmi többlet növelését. (...
A migráció gazdaságtana: egy intézményi közgazdaságtani megközelítés = Economics of Migration: an Institutional Approach
Get PDFA nemzetközi migráció egy velünk élő jelenség, így okainak és mozgatórugóinak megértése is tudományos érdeklődés tárgyát képezi. Ennek megfelelően a közgazdaság-tudomány különböző iskolái számos elméleti modellt alkottak mind az áramlások, mind az abban részt vevő migránsok szelekciójának magyarázatára. Ezen elméletek azonban továbbra is csak részleges válaszokkal szolgálnak a vándorlás okainak – s még inkább a helyben maradás rejtélyének – értelmezésére, ráadásul arra sem voltak képesek, hogy egy egységes keretbe ötvözzék az empirikus vizsgálatok, illetve a más társadalomtudományok irányából érkező eredményeket.
Jelen disszertáció az intézményi közgazdaságtan szemszögéből közelíti meg az elvándorlási döntés kérdését, s célja egy olyan elméleti modell megalkotása, amely reflektál az említett hiányosságokra, s továbblépést is kínál azokhoz. Modellünk felvázolásakor építünk a migráció meglévő mikro-szemléletű közgazdaságtanára, ám azt kiegészítjük az új intézményi közgazdaságtan és a viselkedés-gazdaságtan bizonyos vívmányaival. A migrációs döntést befolyásoló tényezők között így számolunk a racionalitás korlátozottságával, az egyént körülvevő intézményekkel illetve az intézményekbe vetett bizalommal, a tranzakciós költségekkel, a specifikus beruházásokkal, valamint a hűségként manifesztálódó altruizmus jelenségével. Ezen koncepciók felhasználásával egyfelől realisztikusabb képet adunk az migrációs döntést alakító tényezőkről, másfelől a korábban szeparáltan meglévő iskolák illetve tudományterületek tudását is egységes elméleti keretbe foglaljuk.
Elméleti modellünket empirikus eszközökkel is teszteljük. Mikro szintű, elvándorlási hajlandóságra irányuló Eurobarometer adatok felhasználásával és logisztikus regressziók becslésével igazoljuk az általunk felvezetett tényezők szignifikáns hatását az elvándorlási szándék alakítására.
Mindezek révén disszertációnk több ponton hozzá kíván járulni mind a migrációs, mind a közgazdaság-tudományi irodalomhoz:
- Ennek első momentuma az irodalmi áttekintésünkhöz kapcsolódik: (i) a migrációs elméleteket a korábbi sablonosságon túllépve újszerű szerkezetben, napjaink trendjeit is figyelembe véve dolgozzuk fel, amit (ii) kiegészítünk az empirikus munkák ugyancsak széleskörű, rendszerezett formában történő feldolgozásával
- Elméleti modellünk újszerűsége a közgazdaság-tudomány és a migrációkutatás szempontjából is értelmezhető. (i) Új alkalmazási területet adunk az intézményi közgazdaságtannak, megmutatva, hogy a korábbi (üzleti, politikai) alkalmazásokon túl a migrációs döntést befolyásoló tényezők leírására is sikerrel alkalmazhatók. (ii) Mindez a migrációkutatás szempontjából azt jelenti, hogy az elvándorlási döntést egy ebben a kontextusban korábban még nem használt megközelítésmóddal írjuk le. Ezzel több korábban szétszórtan, más tudományterületek irodalmában meglévő ismeretanyagot integráljuk egy egységes közgazdasági modellbe, s új tényezőkkel is szolgálunk a migrációs hajlandóság természetének megértéséhez. (iii) Ennek során rámutatunk az intézmények fontosságára, amelyet azonban újszerű módon az egyén szempontjából, az intézményi bizalom segítségével értelmezünk. (iv) Ezzel Győrffy Dóra intézményi bizalom-modelljét is kibővítjük. (v) Az intézmények hatásával kapcsolatos eredményeink közpolitikai implikációkkal is bírnak: rámutatnak a befogadó intézmények szerepére az elvándorlás fékezésében. (vi) Továbbá modellünkben a tranzakciós költségek és a
specifikus beruházások koncepcióinak használatával olyan tényezőket integrálunk egységes közgazdaságtani keretbe, amelyeket az irodalom korábban jobbára nem közgazdaság-tudományi terminusokkal írt le. (vii) Az altruista attitűdön keresztül jelentkező hűség modellbe építésével pedig újszerű tartalmat adunk a migrációs irodalomban oly fontosnak tartott, korábban azonban nem formalizált, s nem valódi erőforrás-költségként számontartott lelki költségeknek.
- Mindez egyúttal a helyben maradás rejtvényének megoldásához – s ezáltal a neoklasszikus megközelítés hiányosságainak mérsékléséhez – is adalékokkal szolgált. A visszatartó tényezőkként azonosított faktorok ugyanis a kivándorlási hajlandóság ceteris paribus csökkentése mellett arra is rávilágítottak, hogy bizonyos jellemzők miért tehetnek irrelevánssá egyes társadalmi csoportokat a migráció szempontjából.
- Modellünk túllép a hagyományos közgazdaság-tudományi megközelítésen azáltal, hogy a migrációt a gondolat felmerülésétől az aktus megvalósulásáig folyamatként, s nem egy időben pontszerű, diszkrét döntésként értelmezi.
- Az adatokkal kapcsolatos kihívások és dilemmák rendszerezett bemutatása is fontos hozzájárulásnak tekinthető: kiindulási pontként szolgálhat a migráció kutatásába kezdők számára, hiszen lépésről lépésre vezeti fel az empirikus elemzés gyakorlatában felmerülő kérdéseket, bemutatva a kihívásokhoz kapcsolódó lehetőségeket is
Oroszország és a közép-ázsiai regionális energia-biztonsági komplexum = Russia and the Central Asian Regional Energy and Security Complex
Get PDFAz értekezés tudományos eredményei a következők:
Az Oroszországgal és Közép-Ázsiával kapcsolatos elemzések során napjainkban divatos realista és neorealista elméletektől eltávolodva disszertációm a regionális biztonsági komplexum elmélet (Regional Security Complex Theory - RSCT) koncepciójának és összefüggéseinek alkalmazására épül. Ez több szempontból is a dolgozat hozzáadott értékének alapjául szolgál. Egyrészt, mivel az RSCT alapján legutóbb 2003-ban – azaz másfél évtizede – került sor átfogó elemzésre (Buzan és Waever) Közép-Ázsia kapcsán, ami több mint időszerűvé tette a regionális biztonsági komplexum elmélet térségre vonatkozó megállapításainak felülvizsgálatát és az azóta eltelt időszak eseményeinek elmélet alapján történő értékelését. Másrészt lehetőséget adott arra, hogy a mainstream elméletektől eltérő – a témával foglalkozó szakirodalom által mindez idáig szinte alig alkalmazott - megközelítés és szempontrendszer alapján vizsgáljam a XXI. században mind nagyobb stratégiai jelentőségre szert tevő földgáz kereskedelem politikai, gazdasági és fizikai aspektusait Oroszország és Közép-Ázsia vonatkozásában, új dimenziót nyitva ezáltal az RSCT alkalmazásának szektorális és földrajzi kombinációja terén. Ennek során bizonyítást nyert, hogy:
A Szovjetunió felbomlását követően Oroszország több olyan nemzetközi szervezetet (FÉK, KBSzSz) felállítását szorgalmazta, amelynek célja az egykori tagköztársaságok közötti politikai és katonai integráció erősítése volt. Ennek ellenére Moszkva számára továbbra is a bilaterális együttműködés jelentette a Közép-Ázsia államaival fenntartott biztonsági és védelmi kooperáció elsődleges színterét.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő amerikai jelenlét Közép-Ázsiában közép és hosszú távon Oroszország regionális katonai-stratégiai pozíciójának megerősödéséhez vezetett. Amellett, hogy Moszkva felismerte, hogy a tálib rezsim által jelentett bizonytalansági tényező elhárítása saját érdekeit is szolgálja, sikeresen biztosította saját térségbeli katonai jelenlétének kiterjesztését. Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban több támaszpont esetében évtizedekre sikerült biztosítania az orosz csapatok jelenlétét. Közép-Ázsiában jelenleg hosszú időre biztosított az orosz csapatok jelenléte, és a térség államaival történő biztonsági-katonai együttműködés fokozásának köszönhetően Oroszország katonai-stratégiai pozíciói napjainkban erősebbek a régióban min a Szovjetunió felbomlása óta eltelt időben bármikor.
A Szovjetunió felbomlását követően Közép-Ázsia előbb egy Oroszország körül szerveződő földgázipari szub-komplexummá, a 2000-es évek végétől kezdődően pedig egy olyan önálló komplexummá fejlődött, amelyben jelenleg orosz és kínai átfedés érvényesül. Ennek bekövetkeztéhez disszertációmban három
tényező került azonosításra („A” Oroszországtól területén át nem haladó, nagy kapacitású új gáz export útvonal(ak) létrejötte. „B” Egyetlen állam se váljon a régió földgáz exportjának monopol tranzit országává vagy felvevőpiacává. „C” A régió országai a lehető legkisebb mértékben biztonságiasítsák a területükön áthaladó földgáz exportot.) amelyek mindegyike realizálódott az elmúlt két évtized során.
Közép-Ázsia jelentős földgáz tartaléka és kitermelése ellenére rövid és középtávon nem fog meghatározó szerepet játszani a globális földgáz iránti kereslet kielégítése terén. Jóllehet Kazahsztán, Üzbegisztán és különösen Türkmenisztán jelentős földgáz készletekkel rendelkezik, mindhárom ország esetében több, elsősorban belső tényező azonosítható, amelyek rövid és középtávon az exportált földgáz volumenének növekedése ellen hatnak.
A regionális biztonsági komplexum elmélet jóllehet Közép-Ázsia esetében alkalmazható, és újszerű megközelítést jelentő elméleti háttérnek bizonyult a térség államai közötti és Oroszországgal fenntartott földgáz ipari kapcsolatrendszereik vizsgálata során, ez azonban Közép-Ázsia más térségektől való viszonylagos izoláltságának köszönhető. Amennyiben a régió államai hozzáféréssel rendelkeznének a világtengerekhez és óceánokhoz, és ezáltal bekapcsolódhatna a cseppfolyósított földgáz globális kereskedelmébe, úgy az elmélet jelentősen veszítene régió specifikus elemző és magyarázó erejéből
Dialógus a változásmenedzsmentben: A megértés, az együtt-cselekvés és a változás feltételei és lehetőségei az európai légiforgalmi irányításban = Dialogue in change management: Conditions and possibilities of understanding, co-action and change in European air traffic control
Get PDFKutatóként a fókuszpontom alapvetően a változásmenedzsmentből indult. Megnéztem, milyen típusú változásokkal foglalkoznak az ismert változásmenedzsment elméletek. Arra a megállapításra jutottam, hogy minél komplexebb változásokra adnak megoldásokat, annál inkább lesz központi elem ezekben a modellekben a vezetők és munkavállalók közötti partnerség, együttműködés, és dialógus. Részletesebben megvizsgáljam, az elméletek pontosan mit értenek dialógus alatt. A változásmenedzsment elméletek dialógus – koncepciójának feltárásával párhuzamosan kiléptem a változásmenedzsment és úgy általában a menedzsment diszciplína keretei közül, és megvizsgáltam, más tudományterületek mit értenek dialógus alatt. A filozófia, a teológia, az irodalomtudomány és a kulturális antropológia (szociológia) dialógus-elméleteit hívtam segítségül, és ezeknek egyfajta összeolvasásával felállítottam egy dialógus-modellt. Később elemeztem, hogy ez a dialógus modell milyen módon viszonyul az ismert változásmenedzsment elméletek dialógus-koncepcióihoz. A kutatásom empirikus szakaszában azt vizsgálom, mindez hogyan történik a szervezeti valóságban. Fontosnak tartottam olyan kutatási terepet választani, ahol a téma (változás, változásmenedzsment, dialógus) aktuális, kiemelkedő jelentőséggel bír. Így esett a választásom az európai légiközlekedési iparágra, azon belül is a légiforgalmi irányításra
A betegség költség és az életminőség szerepe a forrásallokációs döntések során az egészségügyben = The role of the cost of diseases and quality of life in the allocation of healthcare resources
Get PDFA krónikus megbetegedések közgazdaságtana egészségpolitikai, népegészségügyi forrásallokációs, és finanszírozási szempontból kiemelten fontos kérdés, hiszen ezek betegségterhe, költségei nem csak egyéni, családi, hanem társadalmi szinten is jelentős és folyamatosan egyre növekvő mértékűek. A fenntartható finanszírozás az egészségügyben és az ehhez szükséges optimális forrásallokáció megteremtésének szempontjából a költségek és az outcome-ok (eredmények, kimenetek) ismerete, betegségteher vizsgálata a terápiák költség-hatékonyságának elemzése nélkülözhetetlen információkat jelent a finanszírozó és egészségpolitikai döntéshozó számára.
Az egyes krónikus betegségek esetében a különböző költségek azonosítása és mérése, valamint a terápia nélküli és a terápiás kimenet, eredmény elemzése, ide tartozik a betegek (és a családtagok, gondozók) életminőségének vizsgálata is, jelentősen hozzájárul a betegségteher felméréséhez, amely megalapozza az egészségpolitikai és finanszírozói döntéseket.
Az egészségügyi közgazdaságtani elemzések jelentősége, más fejlett országokhoz hasonlóan, hazánkban is nagy és folyamatosan növekvő. Ennek oka az, hogy az egészségügy költségvetésének egyre nagyobb részét, törvényi előírásoknak megfelelően, az egészségügyi közgazdaságtani elemzések eredményeinek a figyelembevételével is allokálják
A Doktori Értekezés a betegségteher mérésére fókuszál: a költségszámítás és az életminőség mérés területére koncentrálva mutat be kutatási eredményeket.
A Doktori Értekezésben közölt kutatási eredmények korábban sem hazánkban és régiónkban nem álltak rendelkezésre.
Új tudományos eredmények:
1. Az EQ-5D-3Lkérdőív esetében az értékkészlet-választás egyes állapotok hasznosságára gyakorolt hatását vizsgáltuk .Ezeket a hatásokat elsőként mutattuk ki és publikáltuk régiónkban, ilyen sok különböző betegség és minta elemszámon alapuló vizsgálat sem lelhető fel az irodalomban.
2. Elsőként mutattuk ki és közöltük a szakirodalomban, hogy a DLQI kérdőív „nem releváns” válaszainak részletes elemzése azt mutatja, hogy a nem releváns válaszok előfordulása gyakori. Az idősebb, alacsonyabb iskolázottságú és női betegek körében nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, ezért a DLQI pontozás sajátosságai miatt ezek a betegek hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
3. Elsőként számoltunk lakossági értékeket az ICECAP-A és az ICECAP-O mércékkel Magyarországon és a Közép-Kelet-Európai régióban, az EQ-5D-5L és a WPAI kérdőívek használata mellett. Eredményeink, amelyeket régiónkban elsőként közöltünk, a nemzetközi szakirodalomban is a legújabb eredmények közé tartoznak.
4. Hazánkban és a régióban először mértük fel és publikáltuk az informális ellátás igénybevételét valamint költségeit és ennek kapcsolatát az életminőséggel számos krónikus betegségben, ezekkel az alapadatokkal szolgálhatunk további egészség-gazdaságtani elemzésekhez.
5. Először elemeztünk és publikáltunk a Közép és Kelet Európai régióban több országra kiterjedő, betegség-költség vizsgálatok összehasonlítását tartalmazó vizsgálati eredményeket.
6. Európában negyedikként, a helyi adatok használatának igénye okán, a releváns publikációk azonosítása segítségével elvégeztük a Magyarországra vonatkozó egység-költségeket összesítő adatbázis kialakítását.
A Doktori Értekezésben közölt eredmények nem állnak rendelkezésre rutinszerűen gyűjtött adatbázisokban, csak a dolgozatban bemutatotthoz hasonló vizsgálatok útján ismerhetőek meg, és alapvető jelentőségűek az egészség-gazdaságtani elemzésekhez és értékes adatokkal járulnak hozzá a fenntartható egészségügyi finanszírozás kialakításához és a megfelelő egészségpolitikai és finanszírozási döntésekhez a krónikus megbetegedések területén
