1424 research outputs found
Sort by
Anomáliák a részvénypiaci és alapkezelői jelentések körül = Anomalies around reports of stock earnings and of fund management
Get PDFA pénzügyi piacokon számos rendellenességgel, piaci kudarccal találkozhatunk. Ezekből kettőt elemzünk az értekezésben, amelyeket az a logikai kapocs köt össze, hogy mindkettő megismerése és megfelelő kezelése által a befektetők elkerülhetik a hatékonytalanságokat, amelyek csökkentik a befektetők hasznosságát mivel azok szuboptimális döntésekhez, elmaradt haszonhoz, vagy elkerülhető veszteségekhez, és végeredményben nagymértékű társadalmi károkhoz vezetnek. Az egyik a tőzsdén jegyzett vállalatok negyedéves tőzsdei jelentései körül megfigyelhető abnormális hozamok kérdése, amelyet az S&P 500 és az S&P 500 IT index elemeinek esetén az eseményelemzés módszertanával elemeztünk. A másik elemzett anomália a befektetési alapok teljesítményének értékelésére használt klasszikus mutatószámokban tapasztalható manipuláció, amellyel a befektetési alapkezelők tényleges hozzáadott érték nélkül is feljavíthatják a kimutatott teljesítményüket, mivel azok torzulhatnak a hozammanipuláció, illetve a szuboptimális befektetési döntések hatására. Ezt a problémát a manipulációmentes mutatószámok használatával lehet kezelni, amelyekkel a magyar abszolút hozamú alapok esetében mutattuk ki a manipuláció vagy szuboptimális befektetési döntések nyomait.
Az S&P 500 és az S&P 500 IT index negyedéves jelentései körüli abnormális hozamok:
• A vállalatok profitabilitásában jelentkező meglepetés iránya és nagysága határozza meg, hogy hogyan módosulnak a részvényárfolyamok a vállalati jelentések hatására. Ugyanakkor eltolódás figyelhető meg az egyes hírcsoportok esetén érzékelt kumulált abnormális hozamok szintjében és irányában a negatív ár-reakciók irányába: szignifikáns pozitív hozam csak a nagyon jó hírek csoportjában jelentkezik, a jó hírek csoportjában már nincs 0-tól szignifikánsan különböző hozam, a semleges hírek csoportjától kezdve pedig negatív kumulált abnormális hozamokat látunk.
• Az új információ hatása a bejelentést követő kereskedési napokon már nem figyelhető meg és nem alakul ki a meglepetés irányának megfelelő trend.
• A technológiai szektorban erőteljesebb a meglepetés hatása az árfolyamokra az általános részvénypiacnál tapasztaltnál.
A manipulált teljesítmény kimutatása magyar abszolúthozamú befektetések esetén:
• Az elemzésünk új eredménynek számít mivel még nem ismert példa a hozammanipuláció nyomainak kimutatásra a szakirodalomban magyar befektetési alapok esetén.
• Az eredményeink szerint a rangkorrelációk az MBTM és a Sharpe-ráta között a 0,76-0,82 tartományba esnek, ami jelez annyi eltérést, amelyet okozhat valamilyen szintű hozammanipuláció vagy hozamsimítás.
• Új eredményünk, hogy a Kételkedési Hányadosnak a szakirodalomban megfigyelt, az alternatív hozammanipulációt kimutató módszerekkel való szoros átfedésével szemben az elemzett mintánkon felemás eredményeink születtek: Az alternatív módszerek a 31-ből 10-szer jeleztek, míg a Kételkedési Hányados csak 4-szer. Előbbi esetén 10-ből 4 a Diszkontinuitás-elemzés általi megerősítés, míg a Kételkedési Hányados esetén 4-ből 1 ugyanez. Összességében tehát a Torzítási Ráta jobb előszűrő eszköznek bizonyult a Kételkedési Hányadosnál.
• A befektetési politikák, és az alapkezelőkkel folytatott interjúk alapján csak egy alap, a Concorde Citadella alap esetén tűnik megalapozottnak a párhuzamos gyanús jelzéseket szuboptimális befektetési döntések miatt.
• Új megközelítésünk, hogy a csoportátlagtól vett kirívó eltérések grafikus ábrázolásának segítségével különítettük el a gyanús befektetési alapokat.
• Új eredményként megmutattuk, hogy az MBTM-nek a Brown et al. (2010)-féle lineáris közelítése kevésbé bünteti a kockázatot, mint az Ingersoll et al. (2007)-féle számítás.
• Új eredményünk, hogy az Ingersoll et al. (2007) és Brown et al. (2010)-féle módszer között tapasztalt nagyobb értékbeli eltérések az MBTM-ben általában felnagyítva öröklődnek tovább a belőlük számított Kételkedési Hányadosba.
• Egy új protokollt is javasoltunk a teljesítménymanipulálás kiszűrésére
Exploring Trade-offs in the Hungarian Renewable Energy Market
Get PDFWhile there are several research projects on the Hungarian renewables market, until now only partial aspects of the RES-related trade-offs of the Hungarian energy market have been recognized. Due to the size and the diversity of the industry, the research has focused on one particular problem set (e.g., technology, value chain, strategy, regulatory) and only has a glimpse of some of the trade-offs. To develop the comprehensive list of the relevant RES trade-offs in Hungary we aimed to reach a common understanding across the industry actors.
Hence, we used concept mapping as a mixed method and relied on the inputs of 42 respondents, who were stakeholders in the energy value chains. In the iterative process, 40 statements became part of the ‘reduced list of statements’ that consisted of the actions and the trade-offs. The statements were then evaluated by the participants. With hierarchical cluster analysis the five-cluster solution was identified as the best fit and then their labeling was discussed by the respondents. The 5 labeled and ranked clusters were:
1) Low level strategy (regulations, pricing, complexity management) (3,35/5)
2) High-level strategy (regulatory, tariff system, cooperations) (3,29/5)
3) Infrastructure development (technology, PR) (3,19/5)
4) Network optimization (network operation, resource management) (3,11/5)
5) Social aspects (stakeholder impact) (2,20/5)
The linear correlation coefficients between the various subgroups were very high. Comparisons were made of industry experience (‘Juniors’, 'Mid-level', ‘Seniors’), type of affiliation (‘State controlled’, ‘Not state controlled’) and qualification (‘Economics and Management’, ‘JD’). Overall the respondent group had a strong agreement on the importance of the factors with a same trend in all cases. With the ladder graphs in almost all cases some potential disagreements could be identified.
The suggested utilization of the results:
1) Inputs for relevant stakeholders to prioritize between RES technologies (e.g., National Energy Strategy).
2) Guide for in-house strategy and decision-making, a practical 'check list' for industry experts when RES-related complex technical-, legal- and economic problems are analyzed.
3) A formalized, in-depth discussion framework on the challenges (and trade-offs) of the Hungarian RES market for further research.
With the case study methodology we found that:
1) the national public utility service provider (former ENKSZ / current NKM) is not even five years old but already has a ‘long’ and thought-provoking history.
2) NKM was created with strong state support and by increasing market concentration. Economies of scale and lack of competition allows NKM to start to change its strategy from cost leadership to product differentiation including the support of RES technologies and electric vehicles.
3) the strategic focus shift of NKM towards ‘customer intimacy’ and even ‘product leadership’ could promote RES solutions or ease many of the pressing trade-offs.
3
From the customer’s point of view the change in value discipline could be beneficial. However, the state’s expectation for affordable energy (‘operational excellence’) is present, which is potentially strategic and a supply chain risk is present.
Finally, on the basis of this dissertation we suggest the further research directions i) the RES trade-offs on the high and low strategy levels, ii) the application of concept mapping for relevant energy industry issues and iii) to explore the increased state-ownership effect on RES development.
This research focused on Hungary, the Hungarian renewable energy market and the inherent policy trade-offs related to the dynamically changing desirable energy mix of this country. Our respondents are among the primary influencers of decisions in the Hungarian energy sector; they do know the causal links and the whys behind the actions. Consequently, this study has very high internal validity (the extent to which we can infer that a relationship between two variables is causal), the representations given show valid causal linkages. Additionally, we can argue - in the spirit of Donald T. Campbell’s Proximal Similarity Model, which is just a different name for external validity (generalizability to other settings) - that the Hungarian situation is not unique, the neighboring countries, particularly the Czech Republic, Poland and Slovakia (the Visegrád Group), are very much in the same boat with Hungary. These countries face similar challenges regarding energy strategy (e.g., finding the proper RES technology within their energy mix), network development and optimization (e.g., cross border capacities, balancing north-south power loads) and social issues (e.g., controversies of the coal industry). So, the results presented here have external validity and are, to a varying extent, applicable to these countries
Társadalmi struktúra és jövedelemelosztás: Államilag intézményesített egyenlőtlenségek = Social structure and income distribution: State-institutionalized inequalities
Get PDFAz értekezés az „osztályviszonyok” értelmezésének régi témája körül forog. Közelebbről az kérdés áll a középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján keresztül.
Mindehhez Polányi Károly piac és redisztribúció fogalmait hívja segítségül, melyeket az 1980-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazott a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Az értekezés tulajdonképpen ennek a régi modellnek, a 21. századi globális tőkés piacgazdaság, illetve a nyugat európai jóléti rezsimek keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet.
Ennek a célnak megfelelően az értekezés során egy új társadalmi-struktúra modell került konceptualizálására és operacionalizálására, amelyet erőforrás-integrációs modellnek nevezhetünk. A modellnek, az alapos elméleti és fogalmi megalapozást követően, a jövedelmek egyenlőtlenségeivel összefüggésben az empirikus ellenőrzés első próbáját is ki kellett állnia.
Ennek során az értekezés fő állítása egyelőre megerősítést nyert; vagyis a magyar társadalom struktúrájának és „osztályviszonyainak” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló állam a 21. század globalizálódott gazdaságában is képes a társadalomszerkezet és a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására.
A biztató magyarországi eredmények fényében úgy tűnik, hogy az erőforrás-integrációs modellt a továbbiakban érdemes lehet felhasználni a többi európai ország strukturális viszonyainak vizsgálatához és értelmezéséhez is
Stabil halmazok hozzárendelési játékokban = Stable sets in assignment games
Get PDFA dolgozatban a kooperatív játékelmélet egyik legrégebbi megoldáskoncepcióját a (Neumann-Morgenstern) stabil halmazokat vizsgáljuk egy speciális játékosztályon a hozzárendelési játékokon. A stabil halmaz az elosztásoknak egy olyan részhalmaza, amelynek elemei egymást nem dominálják (belső stabilitás), viszont minden a halmazon kívüli elosztást dominál valamelyik (külső stabilitás). Ez így egy elég egyszerű és természetes megoldáskoncepció, azonban később kiderült, hogy matematikailag elég rosszul kezelhető. Sokáig az is kérdés volt, hogy egyáltalán létezik-e minden játékban stabil halmaz. Később megmutatták, hogy minden 4 személyes játékban létezik, és találtak 10 személyes játékot, amelyben nem, a kettő közti esetekről azonban továbbra sem tudunk semmit. Ezt a megoldáskoncepciót vizsgáljuk a hozzárendelési játékok osztályán. Shapley és Shubik is több cikkben foglalkozott ezzel a témával, megadtak egy halmazt, amelyről az volt a sejtésük, hogy stabil, ezáltal minden hozzárendelési játékban létezik stabil halmaz, de ezt a sejtésüket nem tudták bizonyítani. Később egy 2013-as cikkükben Núñez és Rafels bebizonyították ennek a halmaznak a stabilitását. A dolgozat legfontosabb eredménye a stabil halmazoknak egy új karakterizációja ezen a játékosztályon. Megmutatjuk, hogy az elosztáshalmaznak egy részhalmaza pontosan akkor stabil, ha belső stabil (ez ugyanaz mint az eredeti definícióban), összefüggő, van egy olyan pontja, ahol minden eladó- és egy olyan ahol minden vevő kifizetése 0, és tartalmazza bizonyos redukált játékok magjait. A karakterizációt felhasználva szinte egyből megkapjuk, hogy a Shapley és Shubik által javasolt halmaz stabil, sőt ennél többet is megmutatunk. Abban az esetben, ha a játék magja nem stabil megadunk végtelen sok stabil halmazt. A létezésen kívül több, a stabil halmazok szerkezetére vonatkozó állítást is megfogalmazunk. A karakterizációnak egy nemkooperatív játékelméleti felhasználását is bemutatjuk. Harsányi János megfogalmazott egy kritikát a stabil halmazokkal kapcsolatban. Szerinte az eredeti definíció nem szerencsés, mert nem veszi figyelembe a közvetett, több lépésen keresztüli dominanciát, ezért javasolt egy alkujátékot, amelynek szerinte az egyensúlyában szereplő fixpontjait kellene stabil halmaznak nevezni. A karakterizáció segítségével megmutatjuk, hogy a hozzárendelési játékoknál ez a kettő ugyanaz. A dolgozat végén a hozzárendelési játékok egy általánosításával, a többoldalú hozzárendelési játékokkal foglalkozunk. Megmutatjuk, hogy a mag akkor és csak akkor stabil, ha a generáló (poli)mátrix főátlódomináns. Ez csak a legkisebb nemtriviális esetben volt ismert, és még a speciális eset bizonyítása is sokkal bonyolultabb, mint a mienk
Understanding Large Scale Policy Change National Policy Reform Under External Constraints – The Case of Hungary
Get PDFAs a macroeconomic analyst I have been deeply involved in the research of the economic developments over the past two decades. My research area has been primarily the Hungarian economy, however I studied in depth the regional peers, the Euro-Area, and other global developed and emerging markets. I have witnessed ample evidence forthat the content and the quality of national level policy making has essential influence on the overall economic performance of the individual countries. The qualitative characteristics of economic policies affecting the macro-level and thechange of these policies over time(i.e. fiscal policy in general, and various policy areas, such as tax policy, education policy, health care policy, industrial policyin particular) have been always in the forefront of my professional attention. ----------- Közel 25 éve dolgozom makrogazdasági elemzőként. A pénzügyi válságok kialakulása
és a megoldásukra adott gazdaságpolitikai válaszok különösen izgalmas fejezetet jelentettek
számomra munkám során. Milyen hatással vannak az általános globális közpolitikai trendek a
nemzeti szintű politikai döntéshozatalra? Hogyan befolyásolják a külső irányból érkező
kényszerek a közpolitikai választásokat? Milyen hatással volt az EU (és az IMF) a hazai
költségvetési konszolidációra? Hogyan befolyásolja a költségvetési konszolidáció a közszektor
reformját és az adminisztratív reformokat? Ezek a kérdések foglalkoztattak, amikor 2014-ben
a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájában elkezdtem
tanulmányaimat.
Témavezetőm, Hajnal György ajánlásával 2015 szeptemberében bekapcsolódtam egy
nemzetközi kutatási projektbe, melynek célja a fiskális konszolidációnak, a nemzeti kormányok
költségvetési kiigazítással kapcsolatos politikai döntéshozatalának, és az erre ható tényezőknek
vizsgálata volt. A kutatási projekt gyümölcse 3 tanulmány lett, melyek ambíciója a közpolitika
változásával foglalkozó elméletek finomhangolásához való hozzájárulás volt.
Doktori disszertációm formája az úgynevezett portfolió disszertáció, a publikálásra
került tanulmányok szerkesztett változata képezi a gerincét a munkámnak. A disszertáció a
külső szereplők által történő nyomásgyakorlás közepette lezajló közpolitikai reformok
eseteinek jellemzőiről igyekszik érvényes megállapításokra jutni. A dolgozat a kiválasztott eset
(tágan értelmezve Magyarország elmúlt két évtizede) kvalitatív elemzésén keresztül keresi az
okozati mechanizmusokat. Az első és a harmadik tanulmány eseten belüli („within case”)
elemzést valamint a process tracing módszertanát alkalmazza a második publikáció a „most
similar case” vagyis az egymáshoz leginkább hasonló esetek módszertanát alkalmazza. Az
empirikus elemzés során négy különböző adat-forrásra támaszkodtam: (1) nyilvánosan
hozzáférhető hivatalos intézmények által kiadott jelentésekre; (2) a közpolitikai folyamatban
résztvevő személyekkel készített interjúkra; (3) különböző releváns médiaforrásokra; (4)
statisztikai adatokra.
A függő, magyarázandó változó a közpolitikai változtatás eredménye. A független,
magyarázó változók közé tartozik többek között az EU és az IMF befolyásolása; a gazdasági
válság; a döntéshozók reform-elkötelezettsége stb.
A disszertáció elméleti keretrendszerét a közpolitika változásáról szóló tudományos
elméletek képezik: (1) a közpolitikai folyamatok (multiple streams); (2) az útfüggőség; (3) a
megszakított egyensúly; (4) a közpolitikai tanulás és transzfer, valamint (5) az érdek-koalíciók
elmélete.
A disszertációt alkotó tanulmányok megállapítása, hogy külső nyomás alatt is igazodik
a közpolitika reformja az uralkodó elit döntéshozók napirendjéhez, illetve, hogy a költségvetési
konszolidációt és a közszféra reformját érintő választásokat, az adott társadalmi-gazdasági
struktúrák, valamint a vezető politikai döntéshozók reformok iránti elkötelezettsége
magyarázza meg. A disszertáció javaslatot tesz a közpolitika változásának általános
elméletének a megalkotására a különböző közpolitikai változás-elméletek egyesítésével,
amihez további, a tanulmányokban szereplőtől eltérő típusú esetek elemzését tartja
szükségesnek
Medieval Female Mysticism and Weber's Charismatic Authority. The Case of Angela of Foligno
Get PDFJelen disszertációnak a célja nem volt más, mint a középkori női misztikának, azon belül is Folignói Angéla misztikájának, mint Max Weberi értelemben vett karizmatikus uralomként történő bemutatása. Ezáltal pedig egy új társadalomtudományi megközelítés bevezetése az értelmezési lehetőségek egyre szélesedő spektrumába.
(1) Ami a dolgozat jelentőségét illeti, bebizonyosodott, hogy a középkori női misztika téma a kortárs társadalomtudományban, és így Folignói Angéla alakja is. Továbbá téma a weberi karizma-tan is, amely a disszertáció módszertani területét fedte le. Ennek bizonyítására különböző forrásokat alkalmaztam a kutatás során, nevezetesen történelmi, feminista és Weber értelmezéseket, amelyek eddig hangsúlyárnyékban álltak. Az így eredményül kapott egyéni megközelítésem ötvözi a történelmi elemzést Weber karizmaelméletével, és amely ezáltal túlnyomórészt szociológiai perspektívát hoz létre. Természetesen a témában további kutatások indokoltak
A borárakat meghatározó tényezők Magyarországon, különös tekintettel a földrajzi árujelzőkre = Factors determining wine prices in Hungary, especially regarding geographical indications
Get PDFJelen dolgozat célja a borárakra ható tényezők feltárása a magyar piacon. Vizsgálatom fókuszában azon tényezők állnak, amelyek a borok eladói és vevői (fogyasztói) között meglévő információs aszimmetria feloldására szolgálnak, valamint, az a kérdés, hogy ezen elemek miképpen magyarázzák az egyes borok árai között tapasztalt különbségeket.A bor készítésének és fogyasztásának története több ezer évre nyúlik vissza (Lőrincz és Barócsi, 2010), és e hagyomány mélyen beágyazódott a nyugati kultúrkörbe. A bor – tudományos szempontból – ugyanakkor nem csak fogyasztása vagy termelése kapcsán népszerű téma. A közgazdászok számára a borászat, a bor és különösen a jó bor Storchmann (2012) megfogalmazása szerint elsősorban a nagy árkülönbségek, hosszú eltarthatósága (miközben akár értékét is növelheti), az évjárati hatások és az ár kapcsolata, valamint amiatt lehet érdekes, mert tapasztalati termékként minősége csak elfogyasztását követően ítélhető meg.A borok világa változatosságának mértékét tekintve jelentősen kiemelkedik a mezőgazdaság többi szektora közül. Ez a változatosság a piacon is megjelenik, nem gyakori, hogy bármely más mezőgazdasági termékért ennyire különböző árakat kérjenek el azok termelői vagy értékesítői
A szervezeti struktúra értékáram alapú átalakítási folyamatának elemzése változásmenedzsment szempontból egy magyarországi vállalat példáján = Analysis of the value stream-based transformation processes of an organizational structure from a change management perspective by the example of a Hungarian company
Get PDFA doktori értekezés egy lean menedzsmentet alkalmazó magyarországi termelő vállalat, a Robert Bosch Elektronika Kft. értékáram alapú szervezetre történő irányított szervezeti átalakulását elemzi változásmenedzsment szempontból.
A lean menedzsment és a szervezeti változás irodalma nem újkeletű, a témák ötvözése viszont hordoz magában újdonság értéket, hiszen bár szó esik a szakirodalomban a lean szervezetről vagy értékáram alapú szervezetről, a szerző mégis azt tapasztalta kutatása során, hogy a koncepció további elemzést, fogalmi pontosítást igényel. Egy adott értékáram alapú szervezeti megoldásnak a bevezetési folyamata pedig szintén kevéssé dokumentált: fellelhetők ugyan egyes külföldi esetek és egy hazai példa, de ezek leírása sem olyan részletes, hogy ne maradnának kérdések a témakörrel kapcsolatban. Így a disszertációban a szerző:
1) egyfelől a szakirodalmi forrásokon túl öt hazai értékáram alapú szervezeti struktúrát empirikusan megvizsgálva azonosítja az értékáram alapú szervezetet és írja le annak jellemzőit,
2) másfelől egy konkrét eseten keresztül vizsgálja meg, hogyan zajlik egy adott értékáram alapú szervezeti struktúrának a kidolgozása és bevezetése.
A doktori értekezés kiindulásként a lean menedzsmentet járja körbe, különös tekintettel annak szervezeti struktúráról alkotott koncepcióira. Ezt követően a szervezetek irodalmából a szervezetek strukturális jellemzőit, szervezeti formákat tárja az olvasó elé, részletesen foglalkozva a funkcionális, mátrix és horizontális szervezeti formákkal, hiszen az értékáram alapú szervezetek a kutatás eredményei alapján a funkcionális formáról áttérve jellemzően mátrix vagy horizontális struktúrát vesznek fel. A szerző a szervezeti változás és a változásmenedzsment szakirodalmából merített az empirikus kutatás megtervezéséhez, az esettanulmány során alkalmazott, választott modellje Kotter nyolc lépéses változásvezetési modellje annak top-down, felsővezetői szemlélete és tudományos körökben való elfogadottsága illetve elterjedtsége okán. A kutatás fő módszere, vezérelve az esettanulmány jellegű
kutatás, hiszen a vállalati eset adott volt, mely értékes következtetések levonására nyújtott lehetőséget. A kutatás során az eset egyedisége, komplexitása, sajátos tanulságai voltak érdekesek, a kutatás jellegéből adódóan pedig általánosításra, modell alkotására nem került sor. A gyakorlat alapján azonosított mintákat azonban a szerző megfelelteti Kotter nyolc lépéses változásmenedzsment modelljének, és azon túlmenően lean sajátosságokat is feltár az elemzett változásmenedzsment folyamatban. A konkrét változásmenedzsment folyamat leírása előtt pedig a szerző elemzi és összehasonlítja az értékáram alapú szervezet öt gyakorlati megvalósulását is, melyek alapján következtetéseket von le az értékáram alapú szervezetre nézve – csökkentve az eddigi elméleti hiányosságokat, hézagokat.
A disszertáció segíthet a lean szervezetről alkotott felfogás finomításában és a kérdéskörben kialakult fogalmi zavarok tisztázásában, az értékáram alapú szervezeti modellek tanulmányozása és a változás folyamatának végigkísérése, elemzése pedig értékes tapasztalatokkal gazdagítja a termelésmenedzsment irodalmát
Weaving the Tapestry of Life: The United Nations and Global Governmentality
Get PDFWeaving the Tapestry of Life. The United Nations and Global Governmentality
My doctoral research evolves around the question how the Secretaries-General have been constructing the UN as a peculiar subject in world politics, and how this construction is linked to the cognitive structures in which global governance is imagined. These problems are best comprehensible in a post-structuralist framework, where structures of knowledge and discourses are typical tools for doing research. This approach has the capacity to reveal very different facets of International Relation’s general problem, often formulated as ‘what makes the world hang together’, what makes it look like someone is governing? I address similar issues, but from a definite point of view, which stands on a long and diverse traditions of scholarship when it hypothesises the UN’s role on the one hand, and structures of knowledge on the other. My point is that these cannot be treated separately if the above questions are to be answered, and, that a promising entry point is the analysis of discursive mechanisms.
I assume that the discourse of world politics as global governance, structured by the dynamics of ‘modern political rationalities’, is in a complex relationship with the UN, and especially the construction of its ‘subjectivity’ since its establishment. This approach places the focus on a cognitive structure, but also stays sensitive to agency. That world politics is imagined in terms of global governance was nothing new around the end of the Cold War, but it certainly gained momentum, thanks in large part to the collective efforts put in elaborating the discourse of global governance. The creation of the UN was a significant and symbolic development, which makes it an intriguing object of research. The above elements – the discourse of global governance, the UN’s subjectivity (meaning the ‘acting Self’ constructed through discursive mechanisms) and modern political rationalities (the frames of our political imagination) – are thus argued to be entangled in a set of complex relationships, the unravelling of which is the primary goal of my project. I assume that it is the discourse of global governance which integrates the other parts under its ‘order of knowledge’, and has the capacity to embed the research question in a broader debate on the changing character of world politics. Making these linkages engendered the questions guiding this research: How has the UN’s subjectivity been formed in relation to the shifting rationality of world politics? How has the discourse of global governance organized this interplay of subjectivity and political rationalities?
The empirical dataset I work on to answer these questions is one which I extracted from the Annual Reports of the Secretaries-General on the Work of the Organization. I investigate the UN’s ‘subjectivization narrative’ primarily with the tools offered by (Foucauldian) discourse analysis. I present the analysis and the results in a narrative-, and then in a discourse analytical step, and interpret my results in the framework offered global governmentality theory. The empirical chapter also presents an original interview research, which is used to describe accurately the process of producing the Annual Reports in the Secretariat on the one hand, and to confront the interviewees’ stories (who are officials of the UN Secretariat, working on the Secretary-General’s reports) with the knowledge structures they are grounded in. My conclusions outline the complex set of relationships between the UN, global governance, and how our thinking about world politics has evolved in the past decades