1424 research outputs found
Sort by
The Political participation and representation of national minorities: the work of intergovernmental committees on national minorities between Hungary and its neighbors
Get PDFDoktori kutatásom során a nemzeti kisebbségek politikai részvételét és képviseletét, annak hatékonyságát vizsgálom a Magyarország és a szomszédos államok között a főként 1990-es években megkötött jószomszédsági és egyéb kisebbségvédelmi szerződések által létrehozott kisebbségi vegyes bizottságok (KVB) munkája során. A nemzeti kisebbségi képviselet és részvétel kérdéskörét a disszertáció első felében nemzetközi jogi kontextusba helyezve tekintem át, majd pedig a vizsgált közép-európai régió, az egyes országok történelmi-politikai helyzetét, meghatározó tényezőit, úgy, mint az anyaországok és honos államok szerepét, a nemzeti kisebbségek irányában tanúsított nézeteit, politikáját és egyéb, a témával összefüggő hátteret vizsgálok. A kutatás elméleti keretét a szociál-konstruktivizmus, valamint Rogers Brubaker anyaállamokkal, honos államokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos hárompólusú viszonyrendszere, illetve az azzal összefüggő nacionalizmus-elmélet adja.
A fent ismertetett, témával kapcsolatos jogi, történelmi és politikai háttér bemutatása után a disszertáció fő eleme a Magyarország és hat szomszédos ország (Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Románia, Szerbia) között létrejövő KVB-k megalakításának, összetételének, működésének, eredményeinek, nehézségeinek, jelenlegi helyzetének bemutatása és elemzése, majd a bizottságokban részt vevő nemzeti kisebbségi képviselők részvétele és képviselete hatékonyságának vizsgálata. Ezt a hatékonyságot a bizottságokban zajló munkának és az adott nemzeti kisebbségi csoport helyzetének figyelembe vételével összeállított kérdések és témakörök alapján az említett hat bizottság mindegyikének utolsó bizottsági ülésén részt vevő nemzeti kisebbségi képviselőkkel készített félig-strukturált interjúk keretében vizsgáltam.
A kutatás hipotézisei a következők: 1. A vizsgált kisebbségi vegyes bizottságok a nemzeti kisebbségek számára csupán korlátozott képviselet és részvételi lehetőséget biztosítanak (csupán az adott kisebbség bizonyos rétege számára, mely a legtöbb esetben önkényesen kerül kiválasztásra). 2. Ebben az értelemben a vegyes bizottságok kisebbségi képviseletének és részvételének hatékonysága nem magától a bizottság jogi felépítésétől (a bizottságoktól, mint az alapító szerződések által meghatározott jogi intézményektől) függ, hanem sokkal inkább az adott két ország közötti politikai viszony jellegétől, politikai kötelezettségeiktől, valamint az országok közötti kölcsönösség elvétől.
A kutatás elsődleges eredménye, hogy az adott téma a szakirodalomban eddig ilyen terjedelemben, mélységben és összefüggően nem került elemzésre, feldolgozásra. Egyes szerzők foglalkoztak ugyan a vizsgált kisebbségi vegyes bizottságok valamelyikének általános bemutatásával, elemzésével, azonban a téma átfogó vizsgálatára eddig nem került sor, tehát a szakirodalomban újdonságnak tekinthető. Szintén fontos eredménynek tekinthető a vizsgált vegyes bizottságok jegyzőkönyveinek összegyűjtése, felkutatása, mely az eddigiekig nem valósult meg.
A kutatás további eredményei, a fent ismertetett hipotézisekkel összefüggésben, hogy a vizsgált bizottságok – a legtöbb esetben – valóban korlátozott képviseleti és részvételi lehetőséget biztosítanak az adott nemzeti kisebbség számára, mivel az őket képviselő személyek küldő szervezetei, pártjai a bizottságok megalakításakor kerültek kialakításra a társelnökök és kormányok döntése alapján, és ez a gyakorlat – a legtöbb esetben - máig nem változott, habár elviekben bármikor módosítható lenne. Ezzel egyértelmű összefügésben áll az, hogy a magyar kormány a határon túli magyar pártok, szervezetek közül országonként egyet tart partnernek, akivel együttműködik; a legtöbb szomszédos országnál pedig megfigyelhető a más államokban élő nemzeti kisebbségeikkel kapcsolatos politikák, illetve a KVB munkájának kevésbé fontos jellege. További kutatási eredményként elmondható, hogy a vegyes bizottságok működése, ezen belül tehát mind a bizottságok, mind a kisebbségi képviselet és részvétel hatékonysága, az adott két állam közötti politikai viszony jellegének függvénye: amennyiben ez a viszony baráti, pozitív, a bizottságok is hatékonyabban működtethetőek. Azonban a kutatásból az is kiderült, hogy ebben nemcsak a két állam közötti viszony játszik nagy szerepet, hiszen a kisebbségi képviselők részvételének hatékonyságát szintén rendkívüli mértékben gátolja vagy segíti az adott nemzeti kisebbség és az anyaállam, valamint a kisebbség és a honos állam közötti viszony mindenkori jellege, valamint általánosságban véve az országok kisebbségekkel kapcsolatos nézetei, politikái, hozzáállása
A comparative study of tools and processes of empowerment and inclusion of marginalized communities as under affirmative action and the EU framework. The case of the Roma of Hungary and the Dalits of India
Get PDF- Marginalization is a socio-political reality and is visible amongst communities deemed marginalized according to accepted standards of social and economic exploitation.
- Notwithstanding their geo-spatial and contextual differences such communities are widely spread.
- Marginalization has for centuries been intimately linked to poverty, degradation and superficial superior-inferior constructs based on race, religion, status and nationality
- Marginalized communities (in this case Roma and Dalits) could learn from their respective experiences with the support of their own governments, and such experience-sharing could go towards their eventual empowerment and inclusion in the society.
- A positive approach in recognizing their strengths and respecting them as equal members of the society could go a long way in recognizing their value and advocating their cause for empowerment.
- Inclusive community development and participatory grassroots governance are the most potent answers to develop the skills of these communities by themselves and provide them agency and advocacy.
- Corruption and lack of proper management of funds disbursal are anti-growth factors. Unless suitably curbed, they could seriously hamper developmental efforts made for the marginalized communities and the status quo can never change.
- An alternative knowledge path of recognising and appreciating their cultural and social capital to the previously seen historical or anecdotal approach could lay the
foundation for a better understanding of the cause of the malaise and the means for redressal of the problems on the ground.
- Identity is an important marker for marginalized communities though at times such communities, when they get beyond a certain threshold of marginalization and start to integrate with the mainstream population, tend to voluntarily dissociate themselves from their original ethnic identity. Notwithstanding such occasional deviational behaviour, both group and individual identity are means of sustenance and security for these groups in the face of dominance by socially powerful bodies.
- While several studies have come out on the historiography of narratives about the Roma, cross-cultural references to other similarly placed marginalized communities has been seriously lacking in social science research. By assessing the ‘comparability’ of the Roma with the Dalits of India despite their geo-political differences through suitable contextualisation, a serious step has been taken in initiating comparative studies of various marginalized communities in other parts of the world.
- Such an approach could foster inter-culturalism as against the rising trend of authoritarianism and the concomitant spread of radicalism from extreme-left and right forces. The best way to go forward would be for the state to initiate a dialogue of cooperation with mutual respect and understanding with such marginalized communities who otherwise have the potential of creating disturbance in the society because of sheer cul-de-sac frustration and justifiable clamour to meet their economic needs.
- Integration of the needs and well-being of all sections of the society, and particularly of the most vulnerable, could work towards ushering a rules-based system ensuring overall development, security and resilience as a firewall against fissiparous and divisive factors of terrorism and forced migration which could potentially rupture the fabric of the state and disrupt inter-state relations
Gazdasági növekedés a demográfiai osztalékok tükrében = Economic growth in the context of demographic dividends
Get PDFA népesség öregedése, azaz az alacsony születésszám és a növekvő várható élettartam miatt bekövetkező demográfiai folyamat, egyre hangsúlyosabb szerepet kap a közgazdasági kutatásokban. A világ számos országában növekszik az idős korosztály részaránya, és az előrejelzések szerint ez a tendencia az elkövetkező évtizedekben sem fog változni. A népesség korszerkezetének átalakulása már nem csak a fejlett, de a fejlődő országokban is egyre súlyosabb problémákat vetít előre, hiszen egy idő után fenntarthatatlanná teszi a jelenlegi társadalombiztosítási rendszert.
Az értekezés a gazdasági növekedés szakirodalmához kapcsolódva az idősödés növekedésre gyakorolt hatását vizsgálja. Nem egyértelmű, hogy az öregedés visszaveti-e az egy főre eső kibocsátás növekedési ütemét, ugyanis az a demográfiai folyamatokból adódó két – akár ellentétes – hatás eredőjeként határozható meg. Az egyik hatás a jövedelemtermelő korosztály népességen belüli részarányának, a másik pedig azok termelékenységének változásából fakad. Ha relatíve egyre kevesebb munkaképes van jelen a gazdaságban, akkor az egy főre eső kibocsátás értéke csak akkor fenntartható, illetve növelhető, ha a gazdaságilag aktívak termelékenysége kellő mértékben növekszik. Az eltartási ráta változásából fakadó hajtóerőt első demográfiai osztaléknak nevezzük, a termelékenység növekedési üteme pedig az úgynevezett második demográfiai osztalék. Az értekezés e két demográfiai osztalékon keresztül vizsgálja a társadalmi öregedés gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. (...
Látogatói élmény a múzeumokban. Az eszképizmus mint élménydimenzió elemzése a múzeumi látogatások kontextusában = Visitor experience in museums. Analysis of the escapism experience dimension in the context of museum visits
Get PDFA szerző a múzeumi látogatói élmény területére fókuszál és B. Joseph Pine II és James H. Gilmore 1998-as négydimenziós élménymodelljét állítja elemzése középpontjába, amelyet múzeumok esetén kíván alkalmazni és továbbfejleszteni. Részletes narratív és szisztematikus szakirodalmi elemzés keretében került megalapozásra a vizsgálat tárgya, majd pedig egy továbbfejlesztett modell került kidolgozásra. A dolgozat a fenti modell egyik dimenzióját, az eszképizmust elemzi részletesen, amelyet erősen befolyásolnak az új muzeológia kapcsán áttekintett interpretációt segítő módszerek. A szerző feltételezi, hogy a fenti modellben szereplő eszképizmus a többi élménydimenzióra egyaránt ható, általános turisztikai motivációt reprezentáló átfogó tényező, amely félrevezető elnevezése és a szakirodalomban használt értelmezési formái alapján is vizsgálandó. Negyedik dimenziónak az „aktív bevonódás” élménytípusát javasolja beemelni az eszképizmus helyett, amely az eredeti értelmezési kategóriára fókuszál, így az aktív fizikai és virtuális részvételiségen alapuló bevonódást, amely jól illeszkedik az új muzeológia elveibe
Az információbiztonsági tudatosság érettségi szintjének mérése szervezetekben
Get PDFAz információbiztonsági tudatosság minősége, érettsége egy szervezetben létfontosságú, hiszen
ez határozza meg azt, hogy a szervezet mennyire hatékonyan tudja védeni információs vagyonát.
Az értekezés áttekinti az információbiztonsági tudatosság fogalmát a szakirodalom tükrében és
ajánl egy olyan fogalmi meghatározást, mely alapul szolgálhat egy mérési modell kidolgozáshoz.
Az értekezésben megvizsgálom azt a mérési problémát, mellyel akkor szembesülünk, amikor
ennek a tudatosságnak a minőségét (érettségét) szeretnénk szervezeti szinten mérni.
A szervezeti szintű mérést leginkább az érettségi modellek támogatják, ezért átfogóan
bemutatom ezek világát, és végül felvázolok egy az információbiztonsági tudatosság mérésére
alkalmas érettségi modellt, mely szervezeti szinten képes jellemezni az adott szervezet
információbiztonsági tudatosságának érettségét.
A létrehozott modell használhatóságát tesztelendő, elvégeztem egy három pilléren nyugvó
primer kutatást:
Klasszikus kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltam magyarországi szervezetek
információbiztonsági tudatosságának érettségi szintjét úgy, hogy közben két nemzetközi
szakirodalomban fellehető modell (Dzazali-Zolait, illetve Spitzner) által szolgáltatott
eredményekkel is összevetettem az általam kapott eredményeket,
Strukturált interjúkat folytattam információbiztonsági szak-auditorokkal és
információbiztonsági vezetőkkel,
Helyszíni auditokon értékeltem szervezetek információbiztonsági gyakorlatát,
tudatosságát és érettségi szintjét.
A tapasztalatok összegzése nyomán javaslatokat fogalmaztam meg az érettségi modell
alkalmazására és létrehoztam egy olyan kontroll készletet és audit-bizonyíték listát, melyek
használatával fejleszthető egy szervezet információbiztonsági tudatosságának érettségi szintje,
illetve könnyebben értékelhetővé válik egy szervezet ezirányú tevékenysége, erőfeszítései
Magyar‒román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere a rendszerváltástól a könnyített honosítási eljárás bevezetéséig = Hungarian‒Romanian inter-state relations and the impact of RMDSZ from the regime change to the adoption of the simplified naturalisation procedure
Get PDFDoktori értekezésemben a magyar‒román államközi kapcsolatok alakulását és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítési lehetőségei vizsgáltam az 1989-es rendszerváltást követő időszakban. Kutatásomban három olyan döntésre fókuszáltam ‒ magyar‒román alapszerződés, státustörvény, kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás ‒, amelyek nemzetpolitikai relevanciával bírnak és meghatározóak mind a két állam, mind pedig az erdélyi magyarság szempontjából. A dolgozatban e három vita (döntés) mögött meghúzódó érdekekre, a szereplők érdekérvényesítési lehetőségeire és korlátaira, valamint a lehetséges következményekre világítottam rá.
Értekezésem kiindulópontját két állítás képezte. Elsőként amellett érveltem, hogy Magyarország és Románia viszonyának normalizálódása és a többség‒kisebbség viszonyának intézményes rendeződése nem a két állam közötti történelmi megbékélés következménye, hanem Románia nyugati integrációs elköteleződésének és az RMDSZ kormányzati pozícióba való kooptálásának az eredménye. A dolgozat másik állítása az RMDSZ államközi kapcsolatok szintjén betöltött szereplehetőségére vonatkozik, ugyanis a nemzetközi kapcsolatok államközpontú felfogásában nem értelmezhető tényező az RMDSZ mint etnikai párt, ennek ellenére számos esetben befolyásolta a magyar‒román államközi kapcsolatokat és a felek viszonyrendszerét.
A dolgozat állításaiból kiindulva több kutatási kérdést megfogalmaztam: (1) Mennyire alkalmasak a nemzetközi kapcsolatok elméleti irányzatai a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül pedig a magyar‒román viszony 1989 utáni alakulásának értelmezésére? (2) Melyek azok a szereplők és intézmények, amelyek az államközi kapcsolatok utóbbi negyedszázadát alakították? Kik és milyen mechanizmusok révén működtetik az államközi kapcsolatokat? (3) Az RMDSZ milyen szereppel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkezik a kétoldalú kapcsolatok szintjén, illetve mennyiben tudta alakítani az államközi kapcsolatokat? (4) Milyen esélyekkel beszélhetünk történelmi megbékélésről, amikor az erdélyi magyarság legitim politikai képviseletét nélkülözik a román‒magyar viszony rendezésére irányuló folyamatokban. (...
A görög államépítés nemzetközi háttere: a híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig = The international background of Greek nation building. From the Massacre of Chios until the Tragedy of Smyrna
Get PDFA Görög Királyság volt az első független állam a Balkán-félszigeten, de valójában a politikai rendszerét, hazai és külpolitikájának alapvonalait a 19. században három „Védhatalom” - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország - határozta meg, valamint azok katonai beavatkozásával nyerte meg a szabadságharcot (1821-1832). Az ország politikai életét a “Nagy Eszme” uralta, vagyis az állam határainak kibővítésének és a görög testvéreinek felszabadításának célja, akik főként az Oszmán birodalomban éltek, és akik több mint háromszor annyian voltak, mint az új királyság mintegy 800.000 lakosa. A nagy kulturális, vallási és gazdasági központok mind a királyságon kívülre estek, nem volt benne egyetlen nagyváros sem: az első fővárosok (Aigina, Náfplio, sőt Athén) lakossága sem haladta meg az ötezer főt. A görög hazafiak csalódása nagyon nagy volt. Ezzel együtt folyamatosan próbálkoztak az ország területének növelésével.
A görög államépítés 1821-ben a szabadságharcban kezdődött, és nyugati prototípusainak - a huszadik századi francia közigazgatásnak, a német jogrendszernek és a brit parlamenti gyakorlatoknak megfelelően folytatódott. Az új állam elfogadta a kormányzás nyugati alapelveit, amelyek azonban ellentétesek voltak a hazai politikai gyakorlattal. (...
Modern kori rabszolgaság Nyugat-Afrikában: A modern kori rabszolgaság formálódó értelmezése = Contemporary Slavery in West Africa: The Shaping Elaboration of Contemporary Slavery
Get PDFA kutatás központi feladatként a modern kori rabszolgaságot vizsgálja
multidiszciplináris nézőpontból. Ebből fakad a dolgozat egyik tudományos újszerűsége,
ugyanis célunk az, hogy a nemzetközi jog, az emberi jogok védelme, a nemzetközi kapcsolatok,
és a társadalomtudományok kutatói számára a modern kori rabszolgaságot releváns
problémakörként mutassuk be, ezáltal vitára hívjuk az említett tudományterületek képviselőit.
A kutatás kapcsolódik a rabszolgaságot korábban vizsgáló kutatásokhoz, hiszen egyetért
azzal, hogy a történeti rabszolgaságot a nemzetközi közösség nem volt képes az ENSZ és az
ILO keretein belül ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel végleg felszámolni. Ám
a kutatás lemmájának célja, hogy túl is mutasson ezen a gondolaton hangsúlyozva, hogy az
emberi jogok nemzetközi védelmének rabszolgaság-értelmezése nem egységes. Így a hatályos
emberi jogi védelmi egyezmények nem garantálják megfelelően sem az áldozatok védelmét,
sem a tettesek felelősségre vonását. Ezért álláspontunk szerint nézőpontváltás szükséges a
modern kori rabszolgaság nemzetközi jogi megközelítésében. Ennek formája nemzetközi
szinten egy új, egységes modern kori rabszolgaságot elítélő ENSZ egyezmény lenne.
A hatékonyabb nemzetközi jogi fellépés érdekében holisztikus nemzetközi jogi
rabszolgaság-értelmezésre van szükség a nemzetközi jogban és a tudományos communis
opinioban. Ez akkor valósulhat meg, ha a modern kori rabszolgaságot egységes, az egyén felett
nemcsak tulajdonjogot gyakorló, hanem annak munkaerejével visszaélő jogsértésként kezeljük.
A holisztikus nézőpont megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy
nemzetközi és regionális egyezmények értelmezésbeli hiányosságaiból levonva a
következtetést, a modern kori rabszolgaság megfogalmazására adunk javaslatot, méghozzá
négy feltétel mentén, melyek a modern kori rabszolgaság fajtáinál egységesen jelen vannak. A
társadalomtudományok és a nemzetközi jog tudományterületeket így a modernkori
rabszolgaságról közreadott új definícióval bővíti jelen kutatás, mely modern kori rabszolgaság
alatt olyan tevékenységeket ért, melyek közös jellemzői a tulajdonjog gyakorlása az egyén
felett, az egyén szabad mozgásának korlátozása, munkaerejének kizsákmányolása, erőszak és
megfélemlítés. Az új tudományos eredményként közreadott definíció sajátossága az, hogy a
modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem viszonyát is pontosítja.
A konszenzus hiányára, s ebből következően a modernkori rabszolgaság javasolt
definíciójára és a modernkori rabszolgaságot elítélő hatályos normatív keretrendszerre épülő
háromszintű elemzési struktúrát az esettanulmányok erősítik, alátámasztva a dolgozat elméleti
összefüggéseit. A modern kori rabszolgaság által erősen sújtott nyugat-afrikai országok közül
Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria, és Togo kerülnek tárgyalásra a dolgozatban az
országokban elterjedt illegális foglalkoztatási formák alapján. A modernkori rabszolgaságnak
a régió fejlődését akadályozó szerepét olyan helyi emberi jogsértések ismertetésével
indokoltuk, mint a vidomegon és a talibé-rendszer Beninben, a kakaóültetvényeken elterjedt
gyerekmunka Elefántcsontparton, a wahaya-rendszer Nigériában, a trokosi Ghánában, vagy a
vudusi Togóban. A kutatás értékét növelik a nyugat-afrikai régióból közvetlenül érkezett
információk, melyek emberi jogok védelmével foglalkozó nyugat-afrikai civil szervezetektől
érkeztek. A nyugat-afrikai régió relevanciáját a modernkori rabszolgaság kutatására
megerősítették a Beninből, Elefántcsontpartról, Nigériából és Togóból. A kérdéseinket
megválaszolók egységesen a szegénységet, az emberi méltóság tiszteletének figyelmen kívül
hagyását és az emberi jogi védelem elégtelen pénzügyi támogatását nevezték meg, mint a
rabszolgaság terjedésének legfőbb okait
E-learning értékelési módszerek = E-learning evaluation methods
Get PDFA disszertáció fókusza az e-learning tanulási forma hatékonyságának és hatásosságának vizsgálata, melynek mind tudástranszfer, mind pénzügyi vonatkozásai is vannak. Az alapfeltételezés az, hogy az e-learning tanulási formán keresztül hatékonyabb és hatásosabb (a fogalmak magyarázatát lásd később a módszerek kidolgozásánál) a tudástranszfer, és mindezek mellett gazdaságosabb (azaz pénzügyileg hatékonyabb) lehet, mint a hagyományos tantermi oktatás.
A kutatásomat interaktív modellel terveztem meg, a kivitelezéshez pedig kvalitatív és kvantitatív eszköztárt is igénybe vettem: a módszertani kidolgozáshoz elsősorban széleskörű irodalmi áttekintést és szintézist alkalmaztam, míg a módszertanok tesztelését és validálását adatsorokon, kvantitatív elemzéssel végeztem el az általam kidolgozott új, egyedi mérési rendszerek segítségével.
Egy bekezdésben megfogalmazva a disszertáció központi eredményét: Az értekezésben felállítottam egy olyan metrikát (mérési rendszert), amely az e-learning sajátosságaira épül, és amelynek a validálását is elvégeztem a disszertáció keretein belül. A célom az volt, hogy egy olyan eszközt adjak a szakma kezébe, amellyel értékelni tudják az e-learning oktatási forma hatékonyságát és eredményességét. A disszertációban elvégzett empirikus kutatás célja az volt, hogy valós környezetben megvizsgáljam a módszer alkalmazhatóságát, amellyel fényt derítettek annak korlátjaira és bővítési, továbbfejlesztési lehetőségeire.
A disszertáció során született új tudományos eredmények a következők:
- Megvizsgáltam az e-learning fogalmi megközelítéseit, megalkottam a saját e-learning definíciómat, azonosítottam az e-learning összetevőit és kapcsolódó fogalmait, végül pedig meghatároztam a jelenléti oktatást megkülönböztető 9 jellemzőjét.
- Kidolgoztam egy kontrollcsoport nélkül is alkalmazható, objektív értékelésre alkalmas e-learning tudástranszfert mérő eszköztárt, mely matematikai-statisztikai alapokra helyezi a hatékonyság mérését az e-learning rendszerek által automatikusan rögzített adatokból.
- Kidolgoztam az e-learning projektek megtérülési pontjának számítási módszerét, mely a jelenléti oktatással párhuzamba állítja az e-learning bevezetésének költségeit, ezzel meghatározható az az évben mért időtáv, amikortól az e-learningbe való invesztálás megtérül.
- Teszteltem az e-learning tudástranszfer hatékonyságát mérő módszert és eszköztárt, megállapítottam annak általános alkalmazhatóságát, és megfogalmaztam a mérési módszer korlátait, továbbfejlesztési lehetőségeit