1424 research outputs found
Sort by
Fogyasztói értékpreferenciák a fenntartható élelmiszerpiacon = Consumer Value-preferences on a Sustainable Food Market
Get PDFA doktori disszertáció az élelmiszerpiac fogyasztói motivációit vizsgálja az ökológiai
fenntarthatóság szemszögéből. A mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-szektor a globális
gazdaság egyik legjelentősebb ágazata. Kettős kihívás áll az élelmiszer-termelés előtt:
megfelelő táplálékot biztosítani a gyorsan növekvő létszámú emberiségnek, miközben a
világgazdaság egyik legjelentősebb természeti erőforrás-felhasználó szektorát kell radikálisan
átalakítani fenntartható működésre.
A disszertáció az ökológiai közgazdaságtan szemléletével közelíti meg a fogyasztói magatartást
és arra törekszik, hogy egy átfogó modellt mutasson be, amellyel szisztematikusan leírhatók a
fogyasztói mérlegelés fontos aspektusai.
A dolgozat először a fenntarthatóság és az externáliák fogalmait elemzi. Elsősorban Meadows,
Daly, Callon és van den Bergh munkáira építve bemutatja, hogy a fenntarthatóság elméletileg
értelmezhető az externáliák hiányaként is, ezzel megalapozva a későbbi módszertani részt,
amelyben a fenntartható termékek megítélésének vizsgálatát az externáliák fogalmával közelíti
meg. Az irodalmi bevezető második fele a fenntartható élelmiszerpiac két domináns modelljét
vizsgálja. Az első a termelő és a fogyasztó közötti információs aszimmetria csökkentésére
törekszik különböző minősítő, címkéző rendszerekre építve, de a piac globális hálózatát nem
kérdőjelezi meg szisztematikusan. A második a piac és termelés lokalizálására törekszik, ezzel
teremtve meg azt a társadalmi beágyazottságot, amiben az externáliaként leírt jelenségek a
személyes kapcsolatok kontrollja mellett csökkennek, vagy megszűnnek. Világszerte és
Magyarországon jelenleg mindkét rendszer megtalálható. A két megközelítés azonos célért
küzd, jelentősen eltérő eszközökkel.
A kutatás két kérdőíves vizsgálatra épül. Az első a fogyasztókat különböző externáliákkal járó
termelési módokról kérdezi, és azt vizsgálja, hogy az externáliák elkerüléséért mekkora többletköltséget
lennének hajlandóak vállalni attól függően, hogy ki vagy mi az, akinek az externália
káros hatását viselnie kellene. Az adatgyűjtést a Corvinus Egyetem hallgatói körében végeztük.
A második kérdőív a fogyasztók árakról szóló ismereteit, illetve vásárlással kapcsolatos
legfontosabb attitűdjeit vizsgálja 8 budapesti élelmiszervásárlási helyszínen: 2
szupermarketben, 2 piacon, 2 termelői piacon és 2 biopiacon. A második kérdőív válaszadói
populációja nem reprezentatív, a piacok vásárlóközönségéhez igazodik.
Fő eredmények:
• A fogyasztók etikai ítélete, illetve fizetési hajlandósága függ attól, hogy egy feltételezett
környezeti terhet kinek kell viselnie. Ebben a tekintetben 4 szignifikánsan különböző
típus különböztethető meg: a fogyasztó saját kára, távol élő emberek kára, a jövő
nemzedékek kára, nem-emberi lények kára.
• Az egyes vásárlási helyszínek fogyasztói nagyon különböző tudással és értékekkel
rendelkeznek az élelmiszertermeléssel kapcsolatban. Míg léteznek tudatos és
elkötelezett csoportok, sokak számára nem érthető a fenntartható és konvencionális
termékek közötti árkülönbség.
• A fogyasztók árakról alkotott tudása átlagosan viszonylag pontos, a válaszadók
szegmentálásával azonban feltárható, hogy sokan túlbecsülik a fenntartható
élelmiszerek árait és ez hatással lehet arra, hogy nem vásárolnak ilyen forrásokból.
• Az eredmények alapján 5 fogyasztói csoport azonosítható, akik különböző pontosságú
tudással rendelkeznek az élelmiszer-árakról, ugyanakkor számos más (értékrendbeli,
demográfiai stb.) szempontból is jól azonosítható csoportokat alkotnak.
• Javasoljuk a fentiek alapján egy komplex, többszintű, többdimenziós címke-rendszer
kidolgozását, ami az externáliák típusainak és mértékének komplexitását a ma
használatos rendszereknél érzékenyebben mutatja be.
• A dolgozat fő elméleti eredménye egy modell, ami a fogyasztói döntés vizsgálatának
kereteit definiálja, ezzel lehetőséget téve néhány nyitott tudományos kérdés mélyebb
vizsgálatára, illetve összehasonlíthatóbb kutatások tervezésére
Kiskereskedelmi stratégiák és hatásuk a vállalati teljesítményre = Retail strategies and their effects on performance
Get PDFDoktori disszertációm három kiskereskedelmi stratégia (árazás, nemzetközi diverzifikáció és
innováció) hatásait elemezte a vállalatok piaci teljesítményére. A disszertáció e három
kiskereskedelmi stratégiával kapcsolatos cikkből áll, amelyek különböző szakfolyóiratokban
jelentek meg. Az első1
a válsághelyzetben alkalmazott árazási stratégiákról és azok
sikerességéről szól Magyarországon. A második2
azt vizsgálja, hogy a nemzetközi
diverzifikáció, a kiskereskedelmi innováció és a teljesítmény hogyan kapcsolódik egymáshoz.
Végül a harmadik cikk3
(Berezvai et al., 2019) elsősorban a digitális innovációkra és azok
teljesítmény hatásaira összpontosít.
Disszertációm legfontosabb tudományos és üzleti hozzájárulásai az alábbiak.
1. A kiskereskedelmi árazási stratégiák empirikus azonosítása gazdasági válságok idején
és a teljesítményre gyakorolt rövid- és középtávú hatásaik elemzése (első cikk). Ezen a
területen nagyon kevés korábbi tanulmány készült (Chou és Chen, 2004; Bachl et al.,
2010; Mann et al., 2015; Mann és Byun, 2017), és az eredmények segítséget nyújthatnak
a kiskereskedelmi menedzsereknek egy következő recesszió során a negatív hatások
minimalizálásában.
2. A nemzetközi diverzifikáció és a kiskereskedelmi innováció közötti interakció, valamint
e stratégiáknak a vállalati teljesítményre gyakorolt együttes hatásának elemzése
(második cikk). Annak ellenére, hogy a kiskereskedők nemzetközi diverzifikációját már
korábban is vizsgálták, nem találtam olyan empirikus kutatásokat, amelyek az innováció
szerepét vizsgálták volna ebben a kapcsolatban. A kiskereskedelmi innovációk
elemzése fényt deríthet azokra a mechanizmusokra is, amelyeken keresztül a
nemzetközi diverzifikáció hozzájárul a teljesítményhez. Másrészt, azt is kimutattam, hogy a különféle innovációkat hogyan befolyásolja a nemzetközi diverzifikáció. Mivel
a folyamatinnovációkra pozitív hatást gyakorol a nemzetközi diverzifikáció, a
kiskereskedők javíthatják hatékonyságukat (és nyereségességüket) azzal, ha tanulnak a
nemzetközi diverzifikáción keresztül.
3. Új mutatószám kialakítása a kiskereskedelmi innováció mérésére, amely több
szempontból is egyedi (harmadik cikk). A megvalósított innovációs kimenetek száma
alapján megbecsülhető a kiskereskedők innovatív jellege, és össze lehet hasonlítani a
vállalatokat, ezen kívül ez a mutató kifejezetten a kiskereskedelem működésére
reflektál, és kifinomultabb ökonometriai modellezést is lehetővé tesz. Ezek fontos
előnyök a korábban alkalmazott mutatószámokhoz (mint például a CIS vagy a
szabadalmak száma) képest (pl. Cainelli et al., 2004; Mansury és Love, 2008; Ghisetti
és Rennings, 2014; Pantano et al., 2017).
4. A (digitális) kiskereskedelmi innovációk profitra gyakorolt hatásának becslése a világ
legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőitől származó empirikus adatok alapján (második
és harmadik cikkek). Az eredmények pozitív és lineáris hatást mutatnak. Ezáltal a
kiskereskedelmi szakemberek jobb betekintést kaphatnak az innovációk, és különösen
a digitális innovációk előnyeibe. Az eredmények útmutatóul szolgálhatnak a
kiskereskedelmi vezetők számára, hogy még pontosabban tudják értékelni a (digitális)
innovációkat, ezen keresztül pedig az innovációs tevékenységek és erőforrások
optimalizálásához és testreszabásához vezethet. Az eredmények segítségével továbbá
lehetőség nyílik arra, hogy a kiskereskedőknél a megfelelő pénzügyi kereteket állapítsák
meg a (digitális) innováció támogatására
Becoming (In)Dependent : Trends and Determinants of Parental Support in Housing Access in Hungary
Get PDFA disszertáció a lakáshoz jutásban nyújtott szülői segítség alakulásán keresztül vizsgálja, hogy a család lakhatásban játszott szerepére milyen hatást gyakorolnak a lakásrendszer fejlődésének korszakai. A nemzetközi, elsősorban magas jövedelmű országok tanulmányozásán alapuló szakirodalom azt találta, hogy a lakhatás kommodifikációjával, azaz piacosításával jellemzett, ma már legalább négy évtizede tartó és leginkább a lakáshitelezés elterjedésével jellemezhető ciklus a lakhatás romló megfizethetőségét és a lakáshoz jutásban a fiatal generációk családra való egyre jelentősebb támaszkodását, azaz a lakásrendszerek familializációját okozta. E szakirodalom következtetése szerint a familializmust leginkább a dekommodifikáció, azaz a piacosítás folyamatának állami eszközökkel történő erőteljesebb meggátlása szoríthatja vissza.
A közép- és kelet-európai lakhatási folyamatokat tárgyaló szakirodalom ettől némileg eltérően a régióban a - nyugat-európainál még nagyobb fokú - familizációra nem a kommodifikáció, hanem a rendszerváltás következtében az állami szerepvállalás visszaszorulása és a piac kialakulatlansága következményeként tekint, a jelenség visszaszorulását pedig az átmenet állapotának végével egy piaci alapú lakásrendszer kialakulásától várja.
A doktori kutatás a két elmélet látszólagos ellentétét veszi górcső alá a szülői segítség fiatal felnőttek lakáshoz jutásában játszott szerepének vizsgálata révén. A disszertáció egyrészt adatok és korábbi kutatások eredményeinek segítségével bemutatja, a második világháború óta a lakásrendszer fejlődésének korszakaiban hogyan alakult a szülői segítség lakáshoz jutásban játszott szerepe, az egyes támogatási formák, a pénzügyi segítség, a lakásépítés során nyújtott munkasegítség és a szülői házban történő együttlakás nyújtása. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal 2003-as és 2015-ös lakásfelvételének mikroadatai segítségével a dolgozat feltárja, hogy a közelmúltban milyen trendek zajlottak le a segítségnyújtásban, és az egyes szülői jellemzők miként hatnak a szülői támogatás, illetve a különböző támogatástípusok nyújtásának tényére. A dolgozat főbb eredményei összefoglalva:
• • A dolgozat az államszocializmus korában született kutatások eredményei alapján azt találta, hogy körülbelül a hetvenes évekig a szülőkkel való együttlakás elterjedtsége
• csökkent, miközben a lakásépítés során nyújtott munkasegítség stagnált és a pénzügyi segítség gyengén emelkedett. Ez alapján a szülői segítség előfordulásának enyhe csökkenése valószínűsíthető az időszakban.
• • A hetvenes évek óta a szülői segítség egyre inkább elterjedt, leginkább a pénzügyi segítség és az együttlakás gyakoriságának nagymértékű emelkedése következtében. Eközben a lakásépítésben nyújtott munkasegítség a rendszerváltás utáni évtizedekben szinte teljesen eltűnt.
• • A támogatás nyújtására vonatkozó éves adatok azt mutatják, hogy a szülői segítség nagymértékben emelkedik a kommodifikáció idején a közép- és kelet-európai Magyarországon is, melyre példa a támogatás növekedése a lakáshitelezés kétezres évekbeli expanziója idején. Azaz az adatok alapján a közép- és kelet-európai elméletek feltételezéseivel szemben a lakáshitelezés elterjedése a régióban sem mérsékli a szülői segítségnyújtást, hanem növeli az arra való támaszkodás mértékét.
• • A szülői jellemzők segítségnyújtásra gyakorolt vizsgálata megmutatta, hogy a szülői támogatás előfordulására egyre erősebb pozitív hatást gyakorol a szülők legmagasabb foglalkozási osztályhoz tartozása, budapesti lakhelye, saját tulajdonú lakásának megléte és kis háztartásmérete. A trend hátterében az áll, hogy a rosszabb anyagi helyzetű szülők által nyújtott munkatámogatás feltételei ma az azt érintő hátrányos szabályozás és a vidéki közösségek gyengülése miatt egyre kevésbé állnak fenn, miközben az elsősorban a szülők anyagi helyzetétől függő pénzügyi támogatás dominánssá vált
Structural and Conjunctural Factors of Gorbachev’s Concessionary Policies vis-à-vis East Central Europe and the Baltic Republics
Get PDFThis dissertation studies Gorbachev’s policies vis a vis East Central Europe and the Baltic Republics, namely, the Kremlin’s gradual retreat and systematic loosening of Soviet control over these regions. According to the theoretical tradition of historical institutionalism, the study explains institutional transformations in the Kremlin. Its primary added value is utilizing up to 16 000 pages-long published Russian language primary sources and integrating the findings into the existing international scholarship. The study answers the following questions: What factors influenced the decision-makers in Moscow? Why did they decide to avert the USSR’s domestic and foreign orienteers radically and chose to follow the path that seemed like ideological and procedural heresy for the Kremlin? What was the strategy that Gorbachev’s team followed?
The study’s central research question is, what factors influenced Gorbachev’s decision to give up the Kremlin’s control on East Central Europe and the Baltic Republics? Timing and sequence, alongside the phenomenon of path-dependence and contingency, played a decisive role. Gorbachev’s decisions were influenced by a complex and sometimes unexpected interplay of structural and conjunctural factors which are identified, presented, and explained in the study. The sequence of the process divided into the four main phases of the Kremlin’s retreat from its Western peripheries is also presented separately.
The main prism through which the Kremlin’s gradual retreat is explained in the study is Gorbachev’s strive for the Soviet self-survival. The growing costs of the Soviet imperial overstretch increasingly hindered the already eroding national economy and put the existence of the whole state under serious jeopardy. Gorbachev tried to imitate Vladimir Lenin’s Brest-Litovsk treaty strategy and compromised Soviet peripheral territories to save the imperial center. Therefore, Gorbachev’s quid pro quo was settling all issues in contention with the West and safeguarding Western support for successfully implementing Soviet domestic reforms. Thus, the Kremlin’s liberalization policies had very pragmatic reasons, and they were not necessarily derived from Gorbachev’s unconditional strive for world peace and international humanism.
We think that two policy-relevant conclusions can be derived from our research findings:
1. When global and regional powers appear in a crisis that puts at stake their existence, in a very pragmatic manner, they accept all necessary concessions for the sake of saving the imperial center - thus ensuring their self-survival. In that sense, the “divide and rule” classical principle is not the only one for great powers, but we can argue that a “concession and rule the rest” principle was also used in certain historical situations. Although Gorbachev was unlucky with the concession and rule the rest strategy, Vladimir Lenin accomplished it very successfully at the beginning of the XXth century. Moreover, the emergence of the Russian Federation on the ruins of the Soviet Union with no territorial losses, given that during the final years of Gorbachev’s leadership, several autonomous entities in the RSFSR (like Chechnya, Tatarstan, Bashkortostan, Yakutia, etc.) had separatist demands and Gorbachev was also negotiating the return of the Kuril Islands to Japan, indicates that in exchange to a concession of its control on the Union republics, the Kremlin preserved the very heart of its imperial center
Besides, relatively small players in world politics can also learn something from the concession and rule the rest strategy, especially the post-Soviet states with the frozen and/or active regional conflicts on their territories. The governments and their respective populations in Kyiv, Tbilisi, and elsewhere in the post-Soviet Eastern Europe should arm themselves with pragmatic policies and, to some extent, get ready to recognize the interests of the breakaway entities and the Russian Federation for ensuring their efficient rule on the rest of their territory.
2. Democratization of a post-totalitarian multiethnic state that experienced totalitarianism for significant periods of time during its nearest past is a task with paramount difficulty. In many ways, introducing new freedoms can generate radicalization of social discourse and bring the old precipitated discontent to the surface of the political stage. In these circumstances, it is questionable whether the internal strength and cohesion of a state are strong enough to sustain this kind of series of frustrations and setbacks. Therefore, there is a reasonable risk that such kind of state’s democratization can create the emotional and doctrinaire political argument that might paralyze political life and, ultimately, an entire regime. Considering the circumstances mentioned above, the democratization of the People’s Republic of China bears more risks than prospects, and we think that is why the Communist Party of China abstains from its implementation.
The similar logic applies to the democratization of Russia. President Putin and his team are seemingly aware of the risks that the resuming of Gorbachev’s policies might bring for them and for the country as a whole. We think that path dependency plays a vital role here. Promotion of the general democratization process in Russia can quickly put Putin’s leadership and the territorial integrity of the whole federation in serious jeopardy
A maturity model for implementation and application of Enterprise Resource Planning systems and ERP utilization to Industry 4.0
Get PDFThis study analyzes the evolution of ERP systems and the current trends of their implementation and application, also the organization's readiness for further digitalization. Throughout the study, it is identified that there are many critical factors that have an impact on the process of implementation and application of ERP systems. There are different studies and reports that confirm that organizations are struggling with this process. The researchers have identified and proposed different stages of implementation and application of ERP systems. Moreover, three maturity models are identified, which aim to measure the ERP maturity level in the organizations, but they lack defining the complete process which supports the organizations to check their maturity level of ERP systems by themselves. On the other hand, Industry 4.0, as a new technological concept, aims to support organizations to complete digitalization and automation of their processes and functions, specifically in the manufacturing industry.
Based on the undertaken study, a new ERP Maturity Model (ERPMM) is developed with the aim to measure the maturity of implementation and application of the ERP system in the organizations. With the purpose to check the reliability and validity of the developed model, the quantitative methodology was applied. The proposed model (ERPMM) to measure the maturity of ERP system implementation and application will support organizations in generating a clear picture of their organization status related to the implementation and application of the ERP system. In this way, they are able to evaluate the benefits of implementation and application of an ERP system, and whether they should do anything in the way they are applying such a system. The study also analyzes the impact of different factors that have an effect on a successful ERP system implementation and application. In addition, this study has investigated whether strategic use of IT positively affects the ERP selection, implementation, and application process, as well as if appropriate ERP selection has a positive effect on the implementation and application and the role of ERP implementation on the application. Also, the impact of the ERP application on Business Performance. The study shows that there is a relationship between all the stages of ERP implementation and application, starting with the organization's IT strategy to the ERP application. The results of the study present that the ERP application has a positive impact on business performance. Also, the study presents an analysis of the integration of ERP and Industry 4.0, which is done based on secondary data. Industry 4.0 is seen as the beginning phase, where computers and automation become connected and as an opportunity to increase the efficiency and effectiveness in the manufacturing industry, with the application of real-time data and information by integrating physical machinery and devices with networked sensors and software to predict, control and reduce costs in a long-term view. Primary data was used to analyze if the ERP application can be used to predict the readiness of the organizations for Industry 4.0. Based on the statistical analysis, it is proved that partially ERP application can be used to predict the readiness of the organizations for Industry 4.0. Based on the findings, there are many challenges related to the integration of Industry 4.0 and current ERP systems, especially when it comes to machine to machine, machine to ERP communication, and the security of the data. Based on the proposed ERP Maturity Model (ERPMM), a prototype is developed, which supports the organizations in evaluating their status of ERP system implementation and application by themselves. The prototype is a web-based application that is developed on PHP and MySQL database. The main contributions of this study are:
Identifies and presents the current status of implementation and application of the ERP system and ERP maturity models;
Analyzes the role of strategic use of IT in the process of ERP selection, implementation, and application;
Analyzes the impact of ERP selection on implementation and application also the effect of ERP implementation on the application;
Identifies the ERP application effect on business performance also the ability of the organization to evaluate their readiness for further digitalization based on the ERP application;
A new ERP Maturity Model (ERPMM) to support the organizations for the evaluation of implementation and application of the ERP system is developed;
A developed prototype that applies ERPMM to support organizations for ERP maturity level assessment
Szakmai oktatás – múltja, jelene és jövője – a számvitel oktatás tükrében = The past, present and future of professional education in the context of the accounting education
Get PDFA felsőoktatás fejlesztése örök téma, de napjainkban egyre inkább érezzük a tartalmi és módszertani megújulás szükségességét. A fejlesztés nemzetközi és hazai céljai hasonlók: az iskolaelhagyók arányának csökkentése, a diplomások arányának növelése, a Lifelong learning résztvevői arányának növelése, a mobilitás emelése. A képzés tartalmi és módszertani témakörére komolyabb hatást képes gyakorolni az oktató, ezért a kutatásomban ezzel foglalkozom. Célom a tanszékünkön megvalósult tárgyfejlesztés értékelése és az ezt szolgáló minőségbiztosítási eszköz kimunkálása.
A hallgatók intézményválasztását befolyásoló egyik lényeges tényező az oktatás minősége, amely az ismeretek gyakorlati felhasználását és a rugalmas alkalmazkodás megalapozását is magába foglalja. Az oktatásban túlsúlyban levő hard-skill-ek helyett, illetve mellett elengedhetetlen a soft-skillek fejlesztése. A Pénzügy és Számvitel alapszakon (BA) tanulók számára a tanulmányokat záró esettanulmány, amelyet a vizsgált Pénzügyi-számviteli informatika 2. (Pszi2) tárgyban használunk erre szolgál. A LEO szemlélet alapján az önálló munkavégzésre, problémamegoldásra képes számvitelesek képzése a cél. A korábban tanult ismeretek szintetizálására épülő esettanulmányt, IKT eszközök hasz-nálatával, a csoporttagokkal és az oktatóval való kooperáció segítségével oldják meg, ezzel is fej-lesztve a felelős munkavégzés és együttműködés kompetenciáit.
A kutatás kérdőíves eredményei alapján a hallgatóknál preferált tanulást segítő eszközök közé került a „hallgatótárs segítsége”, a „segítő feladatlista” és az „oktatói konzultáció”, viszont alacsony érté-kelést kapott a „jogszabályolvasás” és az „előzetes elméleti anyag”. A tantárggyal töltött idő és az előtanulmányok szintje, közepesnél kisebb pozitív kapcsolatban van a végső jeggyel a korrelációs számítás eredményei alapján. Az egyes években az elért eredmény ingadozásával azonosan mozognak a tantárggyal kapcsolatos hallgatói értékelések. A tárgyévi adatok alapján a hallgató tantárggyal töltött ideje és az „oktató érdekesen, érthetően tartotta az órát” értékelés között a korreláció számítás gyenge-közepes pozitív kapcsolatot igazol.
A kutatás alapján az oktatás területén fejlesztendő területek
Az oktatásmódszertan eszközeit, céljait, a követelményrendszer sajátosságait, a hallgatótól elvárt tevékenységet jól kell kommunikálni, ezzel támogatva a motiváltságukat.
2
Minden hallgató más, ezért többféle formában kell számukra átadni az ismereteket, „kiszolgálva” ezzel a hallgatók minél szélesebb körét. Egyéni konzultációval segíteni kell a kérdések megválaszolását, a problémák megoldását.
A feladat és esettanulmány a lehetséges megoldási elágazások közötti tudatos választási lépések sorozata, melynek önálló elvégzésére kell felkészíteni a hallgatót.
A kutatás alapján a minőségbiztosítást szolgáló rendszerben fejlesztendő területek
Az egyes tantárgyak sajátosságait, valamint az oktatási eszközök és az oktatásszervezési módszerek specialitásait figyelembe vevő kérdésekkel is érdemes kiegészíteni az alkalmazott kérdőívet.
Az anonimitás megtartásával az elért tanulmányi eredmények és a vélemény kapcsolódását feltárhatóvá kellene tenni. A komolytalan kitöltés és a kiugró értékek szűrése, valamit az alkalmazott számítási módszerek, adatbázis ismerete elengedhetetlen a tudományos felhasználáshoz.
Összehasonlíthatóságot biztosító mutatók alkalmazása (egy kreditre jutó hallgatói óra) és a kutatási célú felhasználás kiszolgálása (lekérdezési, hozzáférési lehetőség) elengedhetetlen
A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásainak regionális gazdasági hatásai = Regional Economic Impact of Common Agricultural Policy Direct Payments
Get PDFDoktori értekezésem célja a KAP közvetlen támogatások egyes regionális gazdasági hatásainak elemzése volt. A kutatás sajátossága, hogy tagállami szintű adatok elemzése helyett NUTS2 besorolású régiók releváns adatait vontam vizsgálatba, amely részletesebb elemzést tett lehetővé. A kutatás során kvantitatív, ex-post hatáselemző módszereket alkalmaztam, amelyek 244 darab európai NUTS2 régió 2008-2018. közötti adataira épültek. A szakirodalmi tanulságok alapján felállított hipotéziseket panel regressziós modellekkel teszteltem; illetve a régiók közötti konvergencia vizsgálatára Markov-féle átmeneti valószínűségi mátrixokat és Kernel sűrűségfüggvényeket használtam fel.
Első hipotézisem szerint a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdaságból származó jövedelmet regionális szinten az Európai Unióban. A hipotézisek tesztelése során megerősítést nyert a közvetlen támogatások mezőgazdasági jövedelmet növelő hatása. Egy százalékos emelkedés a közvetlen támogatások mértékében mintegy 0,32% mezőgazdasági jövedelemtöbbletet eredményezett a vizsgált időszakban. A rendszer transzfer hatékonysága alacsony, a támogatások egy részét elnyelik a közvetlen támogatások által kiváltott gazdasági (mellék)hatások.
Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdasági üzemek termelékenységét regionális szinten. A munka és a föld termelékenységére vonatkozó vizsgálatok is azt mutatták, hogy a közvetlen támogatások negatív irányban befolyásolják a termelékenységet. A hatás hátterében főképp az áll, hogy a közvetlen támogatások stabil jövedelemforrásnak számítanak, megemelik a mezőgazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket attól függetlenül, hogy a termelési folyamat mennyire hatékony technikai szempontból. A közvetlen támogatások emiatt nem ösztönzik a mezőgazdasági termelőket az hatékonyságra; előfordulhat, hogy a termelési tényezőket nem optimális módon használják fel.
Harmadik hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a közvetlen támogatások enyhítik-e a regionális jövedelem-egyenlőtlenséget és szegénységet. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a közvetlen támogatások segítik a mezőgazdasági jövedelmek arányának növelését az összes jövedelmen belül, de a hatás csak kis mértékű. Ezek alapján úgy tűnik, a közvetlen támogatások hatékonyan mozdítják el a gazdaságok jövedelmezőségét a kritikusan alacsony szintről, de a többi szektor átlagához való jövedelmi felzárkóztatásra önmagukban nem képesek. A szegénységre vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a hipotézisemet, amely szerint a közvetlen támogatások csökkentik az anyagi depriváció és szociális elszigeteltség előfordulásának részarányát.
A KAP közvetlen támogatások gazdasági hatásainak régi és új tagállamok közötti összehasonlítása kapcsán általánosságában megállapítható, hogy az új tagállamokban a modellezés rendszerint erősebb, markánsabb hatást mutatott ki, mint a régi tagállamokban (kivéve a földtermelékenység esetében). Ez főképp annak köszönhető, hogy az új tagállamokban nagyobb a közvetlen támogatások részaránya a mezőgazdasági jövedelemben, ami miatt a mezőgazdasági szektor működését jóval nagyobb mértékben befolyásolhatják a közvetlen támogatások - de a magas jövedelmi részarány miatt az ágazat túlságosan függővé válhat a támogatásoktól.
A közvetlen támogatások regionális hatásainak időben kiegyenlítődésére vonatkozó negyedik hipotézisem kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy némi konvergencia tapasztalható a mezőgazdasági jövedelmek és a szegénységi mutatók eloszlásában a vizsgált időszakban, az elemzésbe vont régiók között. Ez az átrendeződés feltehetően az új tagállamok feltörekvő térségeinek köszönhető, ahol a csatlakozás után jelentősen tudott javulni a mezőgazdasági termelők korábban igen kedvezőtlen jövedelmi pozíciója. A mezőgazdasági foglalkoztatottság mértékében, illetve a föld- és munkatermelékenységi mutatók kapcsán semmilyen kiegyenlítődési folyamat jelét nem találtam a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a közvetlen támogatások ezen tényezők kapcsán jelentősebb átrendeződést nem tudtak kiváltani a régiók között
Trapped in One’s Own Housing: The Limitations of Housing Choices in Segregated Roma Neighborhoods = Az én házam az én börtönöm: A lakásdöntések korlátai a szegregátumokban
Get PDFDue to their historical development, urban and rural segregated neighborhoods in Hungary play
a special role in the housing pathways of Roma. Social inequalities associated with the Roma
go hand in hand with the spatial distance and segmentation of the housing market. There are
drivers at both the policy and contextual level which foster the growth and preservation of
segregated neighborhoods, reinforcing the growing inequality between segregated
neighborhoods and other housing market segments which manifest at the institutional level in
the current Hungarian context.
A conceptual model of segregation was designed to show the linkages and mutually reinforcing
mechanisms of segregation at the contextual level based on secondary analysis of available
statistical data. Survey data were used to compare the mobility pattern of marginalized families,
Roma families, and the general population at the household level. The emerging patterns among
Roma households – which seem to be significantly different from the general trend – cannot be
explained by their social deprived status only. The data demonstrate and illustrate that there
have been considerable improvements in Roma housing conditions in the past decades, and that
the “gap” in housing quality has somewhat closed. However, the proportion of those living in
segregated neighborhoods has not diminished at all, and a growth in the concentration of the
population of the same ethnicity has taken place.
Compared to the overall population, the housing pathways of the Roma population seem to be
markedly different. Within the general population the share of upward movers is higher in the
youngest age group compared to the Roma sample and increases considerably when individuals
are in their thirties before decreasing slowly across two age groups. The growth of upward
movers within the Roma population remains modest, and gains pace only when people are in
their fifties. A decline in the value of housing of those individuals classified within the eldest
age groups is characteristic of both the general population and the Roma sample. The triggers
for becoming trapped in segregated neighborhoods are unfinished and low education, large
household size (it triples in case of 6 person households compared with single households),
Roma-only social network (more than two times compared with 50-50% of Roma and nonRoma friends), smaller settlement size, unemployment (nearly double the odds), and lack of a
reciprocal support network.
At the local intervention level, the qualitative analysis showed the caveats of neighborhood
based policy interventions. The micro-simulation of segregation processes relating to
discrimination, income gap, value gap and perception of decline in a neighborhood
demonstrates the necessity to tackle these issues in their complexity, and to address sectoral
policy linkages which result in the above-mentioned differences. For the effectiveness of
neighborhood based local projects, these aspects should at least be carefully observed and
followed up. Thus, as the analysis confirms, the pace of decline can be halted and modified
only with integrated measures
Munkaerőpiaci adattárház tervezése kompetenciatrendek elemzésére
Get PDFA munkaerőpiaci kereslet rendkívüli ütemben változik. A kompetenciák és a tudás a kereslet
szempontjából gyorsan avulnak, egyre újabb és újabb ismeretekre van szükség. A legfontosabb
alapkészségek megalapozásán túl, melyeket a hallgatók hosszú távon használni tudnak, a rövid
távú versenyképesség biztosítása érdekében az oktatási intézményeknek folyamatosan
összhangban kellene tartania a tanterveket a munkaerőpiaci kereslettel, amit számos tényező
befolyásol és előrejelzése egyáltalán nem triviális. Az érintettek, a tárgy- és szakfelelősök
legnagyobb nehézsége ebből a szempontból az, hogy nem látják előre az igények változását.
Ha objektív képet kaphatnának arról, hogy a kompetenciák iránti kereslet hogyan alakul a
munkaerőpiacon, akkor következtetéseket tudnának levonni a jövőbeli trendekre vonatkozóan.
A legfontosabb információ, amire egy ilyen előrejelzéshez szükség van, az a munkaerőpiaci
kereslet reprezentációja az egyes pillanatokban, idősorosan rögzítve. Ezt tulajdonképpen
„pillanatképek” összességének is felfoghatjuk az egyes időpillanatokban igényelt
kompetenciahalmazokról.
Disszertációmban erre, a kompetenciakereslet és a felsőoktatási kínálat rövid távú
összehangolására igyekszem fókuszálni egy olyan keretrendszer felvázolásával, melynek
segítségével a munkaerőpiaci trendek és a keresletet leíró adatok valós időben elemezhetőek.
Egy munkaerőpiaci „adattárház” koncepciójának kidolgozására teszek kísérletet, melyben a
keresletre vonatkozó, álláshirdetésekben megjelenő információk összegyűjthetőek.
Megvizsgálok olyan módszereket, melyek segítségével az állásajánlatokban explicit és implicit
módon megjelenő, kompetenciakeresletet tükröző információk kinyerhetőek. Egy ilyen jellegű
információforrás segítségével a felsőoktatás döntéshozói folyamatosan hozzá tudnák igazítani
a kurzusok tematikáját a munkaerőpiaci kereslethez, és olyan kompetenciák elsajátítására
tudnak lehetőséget kínálni a hallgatóknak, amit azok karrierjük első éveiben sikeresen
értékesíteni tudnak a piacon.
Az első kutatási kérdésem célja az adattárolási architektúra kiválasztását megalapozó
szempontrendszer, majd segítségével a legmegfelelőbb architektúramodell kidolgozása volt.
Implementáltam az adatokat legyűjtő scraper alkalmazást és elkezdtem az automatizált
adatgyűjtést. 2019 januárjától közel négyszázezer hirdetést gyűjtöttem össze. Kidolgoztam az
adatoknak egy lehetséges modelljét, továbbá a kiválasztási szempontok részletes vizsgálatával
ajánlást tettem a megvalósításra javasolt adattárolási architektúrára. Kutatásom ezen szakasza
feltáró jellegű. Az architektúraválasztási szempontrendszert szekunder kutatás, illetve
szakirodalmi áttekintés segítségével dolgoztam ki.
A munkaerőpiaci adattárház legfontosabb céljaként fogalmaztam meg, hogy a hirdetések
kompetenciatartalmáról, annak időbeli- és térbeli alakulásáról hasznos információkat
szolgáltasson a döntéshozók számára. Disszertációm második kutatási kérdéséhez
kapcsolódóan bemutattam olyan módszereket, melyekkel hatékonyan kinyerhető ez az
információ a hirdetések szövegéből. Bemutattam gyakori szövegbányászati – az egyes2
kifejezések előfordulási gyakoriságára alapuló – módszereket. Külső ontológiákban található
kompetenciakifejezések és karakterláncok hasonlóságát számszerűsítő metrikák segítségével
felépítettem egy logit modellt, melynek tesztadatokon mért felidézési aránya 85%, míg a
precizitása 71,9%. Mivel a folyamatba való manuális beavatkozás kezdetben elkerülhetetlen,
azaz mielőtt elfogadhatnánk ezeket a kompetenciajelölteket valós kompetenciaként, egy
szakértőnek át kell néznie az eredményeket, így a modell elfogadható, mint ami hasznos
információkkal tud szolgálni, és hozzáadott értékkel bír.
A kutatás harmadik nagy blokkjában megvizsgáltam, hogy az álláshirdetésekben közvetlenül
nem megjelenő, látens kompetenciák beazonosítása milyen módszerekkel lehetséges.
Kidolgoztam egy reguláris kifejezésekre és egyszerű szabályokra alapuló módszert, melynek
segítségével a 2019 októberi álláshirdetések 23,7%-át tudtam foglalkozáshoz kapcsolni, 97,5%-
ban helyesen. Részletesen bemutattam egy döntési fára alapuló osztályozó modellt, melynek
segítségével arra tettem kísérletet, hogy a hirdetéseket – címük alapján – a felhasznált
ontológiákban leírt foglalkozásokhoz társítsam. A legjobbként elfogadott modell teszthalmazon
mért precizitása 58%, míg felidézési aránya 68%, ami bár nem kiemelkedő, de felveszi a
versenyt az irodalomban általam fellelt, hasonló feladatra megalkotott modellekkel (Amato et
al. 2015). Saját t-SNE módszerrel végzett kísérletem alapján megerősítettem Csepregi (2020)
eredményeit, miszerint az álláshirdetések klaszterei (témacsoportok) nem, vagy csak nagyon
korlátozottan, kis hatásfokkal beazonosíthatóak azok leírásából készült tf-idf mátrix alapján. A
7. fejezet utolsó részében bemutattam egy harmadik lehetséges irányt a látens igények
feltárására, az explicit megjelenő kompetenciák ontológiakapcsolatainak segítségéve
A bizalmi vagyonkezelés participációs koncepciója : A jogviszony kommunikáció- és médiaelméleti elemzése
Get PDFA disszertáció tárgya a nemzetközi tendenciába illeszkedő bizalmi vagyonkezelés
jogintézménye, amely Magyarországon 2014. március 15-én lépett hatályba. A nyolcvanas
évek elején a piacgazdaság kialakulása alapozta meg a magánszféra fokozatos térnyerését, s
elkezdődött a vagyonosodás folyamata, amely bár szűk társadalmi méretek között, de
vagyonfelhalmozódáshoz vezetett. Megnyílt az út a családi vállalkozások kialakulásához. A
privatizáció idején a nagyobb vagyonokkal rendelkezők száma tovább növekedett. A feltörekvő
30–40 éves korosztály napjainkra jutott el abba az életkorba, hogy a hagyományozás, a
vagyonátadás kérdése felmerüljön, s aktuálissá váljon a generációs vagyontranszfer. A kialakult
egészségügyi helyzet, azaz a koronavírus-járvány miatt is különösen fontossá ésfelelősségteljes
feladattá vált elgondolkodni az alternatív vagyonátörökítésről, a jogviszony alkalmazásáról,
hiszen a generációs vagyontranszfert érintő személyek életkora és az egészségügyi
veszélyeztetettség korhatára egybeesnek.
Magyarországon még nem vált elfogadottá az elmúlt néhány évben a vagyonkezelés innovatív
jogi lehetőségeinek alkalmazása – bizalmi vagyonkezelés, családi alkotmány, family office,
vagyonkezelő alapítvány – mivel az érintettek nem rendelkeznek megfelelő szofisztikált
ismeretekkel és tapasztalattal, sőt a bizalmi vagyonkezelési konstrukció alkalmazásának a
legnagyobb gátja a témához kapcsolódó közmédia-megjelenések negatív hírértéke és a
megfelelő kommunikáció hiánya. Tárgyilagos és hiteles információk nélkül elmarad az egyéni,
családi, valamint állami szinten is jelentős előnyöket biztosító jogviszonyok használata.
A disszertációban a bizalmi vagyonkezelés jogi- és gazdaságtudományi értelmezése és
kultúrtörténete mellett kommunikáció- és médiaelméleti elemzések és kutatások
eredményeinek bemutatására törekedtem. A médiaelméleti szempontok szerinti vizsgálatok
alapján 2014-2019. közötti időszakban a közmédiában, valamint az internetes oldalakon a nem
szakembereknek, hanem a laikus közönségnek szóló megjelenésekben a negatív konnotáció
állapítható meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó médiatartalmak elemzése esetén
szembetűnő az a tény is, hogy az újmédiában az adott jogi témakör feldolgozottsága
napjainkban még nem megfelelő. A jogviszonyt népszerűsítő média-megjelenések
elősegíthetnék a releváns konjunktúra kialakulását a hazai szintéren. A kutatásom során olyan
preskriptív szempontokat is sikerült azonosítanom, mint azt, hogy fontos a jogviszony
szélesebb körű ismertté válása és a bizalmi elemek erősítése. Ezekhez a kurrens médiában a
megfelelő hozzáállás és az időszerűség nyújthat segítséget.
A disszertációban triadikus, kombinált módszertan – tartalomelemzés, kérdőíves felmérés és
interjúelemzések – segítségével az elkészült kutatások eredményeit és a participációs modellel
történő analízist felhasználva készítettem el a bizalmi vagyonkezelés népszerűsítését és
befogadását elősegítő kommunikációs stratégiát, amely az egyéni és a közösségi érdekek
összekapcsolódásának módszerét prezentálja, alkalmazásával elfogadás, csatlakozás, s ezáltal
értékteremtés valósítható meg. Bemutattam a koronakrízis következtében fennálló kialakult
helyzet egyfajta gazdaságdinamizálási lehetőségét a jogviszony alkalmazásával, amelynek
kognitív elfogadása megfelelő kommunikációs folyamat segítségével valósulhat meg.
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó gazdasági kultúrához tartozást akkor lehet tudatosítani
az érintettekben, ha egyértelműen megfogalmazható a csatlakozás értelme. A jogviszonyra
vonatkozóan a 2014 óta megjelent tájékoztató anyagok, könyvek kiegészítéseként az
értekezésben prezentált kutatások eredményei hiánypótló szerepet töltenek be és szakirodalmi
kútfőként interpretálhatók