1424 research outputs found
Sort by
Trade, Investment and Politics between China and Central and Eastern Europe Economic Necessity or a Trojan Horse?
Get PDFEver since the inception of the cooperation, the 16+1 has been a target of tremendous criticism. The EU and certain Western member states have been concerned of the increased level of Chinese activity in the Eastern part of the integration and afraid that Beijing might try to divide and rule the EU through the 16+1. Furthermore, EU-China relations have been deteriorating in general recently, as Europe is more and more frustrated by the rise of China, and Beijing is getting more and more disappointed by the slow progress of the EU while its own self confidence is on the rise. Certain major European countries like France or Germany are concerned of the Chinese activities in the CEE region, as they see China as a competitor on a market they have always considered as their home turf. In 2012, I was attending an interesting closed-door roundtable on EU-China relations in Brussels, where a diplomat from one of the Western European countries set forth his remarkable assessment of the 16+1 initiative as he said: “China and Central Europe were building a new Berlin Wall across the EU.”
In the following, I would like to challenge this oversimplified discourse and to point out that Chinese influence in the region is very limited if not marginal, and its source is not the economy, as despite all previous expectations Chinese economic presence is still insignificant in CEE countries, and what China has been offering is not an attractive economic alternative to the EU members of the region. I believe it is of utmost importance to understand the real causes of the pro-China movement of certain CEE countries, since a misguided and oversimplified discourse, focusing on Chinese economic offers does not catch the reality, and measured responses cannot be placed on misbeliefs.
Based on the arguments offered by the dissertation, the dilemma presented in the subtitle of the present thesis is invalid. The cooperation between China and the CEE-11 countries was driven by economic necessities following the double crises of the early 2010’s, but it has never fulfilled its promises, and thus it has been losing its significance lately. Alleged Chinese attempts to divide the EU through its cooperation with CEE-11 countries cannot be proven, as Beijing does not have the economic leverage in the region to exercise real political influence over the EU level policies of CEE-11 nations. Some CEE-11 government, however, have tried to gain political and economic benefits through serving Chinese interests in certain cases, but these attempts have rather served the personal political interest of CEE-11 politicians than of the nation they are supposed to work for. Therefore, the source of Chinese influence in CEE-11 countries does not originate directly from Beijing but from the political elite of some Central and Eastern European Countries
Applications of Compter Vision: Skyline Extraction and Congressional Districting = A gépi látás alkalmazásai: skyline-kiemelés és választókerület-szabdalás
Get PDFThis thesis discusses problems from the fields of computer vision and congressional districting. The connection between the two seemingly distant subjects is
image processing, which can be applied for both skyline extraction and circularity
measurement.
Hiking applications have a serious problem with the sensor accuracy of mobile
devices. With the help of the mountainous skyline and a 3D map, the precision of
orientation can be significantly increased. Redistricting has to be carried out to resolve geographic malapportionment caused by the different district population growth
rates and migration. This process can be manipulated for an electoral advantage of
a party, but achieving optimal partisan districting is not easy at all. In most states
of the USA, redistricting is made by non-independent actors and often causes debates about gerrymandering. The highest possible circularity is a natural requirement
for a fair legislative district. Thus, shape analysis can be a powerful tool to detect
potential manipulation.
First, we present an algorithm for skyline extraction and orientation in mountainous terrain, and we also verify the method in a relevant environment. Then, we
prove that optimal partisan districting and majority securing districting are NPcomplete problems, and demonstrate why finding optimal districting in real-life is
challenging. Finally, we introduce a novel, parameter-free circularity measure that
can be used to detect gerrymandering and apply it to congressional districts
Informal Status among Hungarian Early Adolescents Popularity, Coolness, and Acceptance from a Mixed Methods Perspective
Get PDFA kutatásomban magyarországi korai serdülők (11-13 évesek) informális státuszát vizsgáltam kevert módszertannal. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jellemzően két státuszdimenziót különböztet meg: egy affektív dimenziót mely az egyén csoportbeli kedveltségére vonatkozik és egy reputációhoz és dominanciához kötődő dimenziót mely a társakra gyakorolt befolyást és csoporton belüli hatalmat mutatja. Miközben a nyugat-európai és észak-amerikai szakirodalom évtizedek óta vizsgálja ezt a témakört kvalitatív és kvantitatív módszerekkel egyaránt, néhány kínai kutatást leszámítva más földrajzi régiókra és kulturális kontextusokra vonatkozóan keveset tudunk. Emellett a „nyugati” szakirodalom kvantitatív és kvalitatív hagyományai is többnyire párhuzamosan léteznek egymással, a kétféle módszertan ötvözése szinte teljes mértékben hiányzik. A disszertáció mind az empirikus mind a módszertani hiányra reflektálni kíván azáltal, hogy egy eddig kevéssé kutatott régióban és országban kevert módszerekkel vizsgálja az informális státusz kérdését.
A dolgozat külön hangsúlyt fektet a nemi és etnikai különbségekre valamint megpróbálja pozícionálni az eredményeket a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva is. A felhasznált adatok két adatforrásból származnak, a kvantitatív adatok az MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport általános iskolás adatbázisának első négy hullámából, míg a kvalitatív adatok a kutatás negyedik hullámát kiegészítő fókuszcsoportos interjúkból. A RECENS adatbázis a reputációs dimenziót a „menőség” fogalmával mérte, míg a fókuszcsoportos kutatásban a „népszerűség” fogalmával vizsgáltam ezt a dimenziót. A disszertáció három empirikus fejezetet tartalmaz: az első egy kevert módszertani integrációs keretrendszerben vizsgálja a kvantitatív adatbázis negyedik hullámának többszintű regresszió-elemzéséből és a fókuszcsoportos adatok tematikus elemzéséből származó eredményeket, míg a második empirikus fejezet részletes kvantitatív elemzést nyújt randomhatás modellel vizsgálva a paneladatbázis mind a négy hullámát. A harmadik empirikus fejezet a kvalitatív adatokon végez diskurzuselemzést a nemi különbségekre koncentrálva.
A három empirikus fejezetben feltárt fontosabb eredmények a következők:
• A társas/informális státusz affektív és reputációs dimenziói a nemzetközi szakirodalommal összhangban elkülönültek egymástól, részben eltérő tényezőkkel voltak összefüggésben.
• A nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a sportosság, az agresszió bizonyos formái (verbális és indirekt), a fizikai vonzerő, a proszociális viselkedés és bizonyos esetekben a dohányzás pozitív kapcsolatban álltak a reputációs dimenzióval (népszerűség, menőség), míg az elfogadottság/kedveltség dimenziójával a fizikai agresszió negatív, a jó tanulmányi eredmények pedig pozitív kapcsolatban voltak.
• Érdekes eltérés a nemzetközi szakirodalomtól, hogy a verbális agresszió erősebben kapcsolódott a lányok mint a fiúk reputációs státuszához, míg a fizikai agresszió csak a roma lányok körében függött össze szignifikánsan ezzel a státuszdimenzióval.
• Érdekes eltérés az is, hogy a tanulmányi eredmények nem mutattak vagy csak minimális összefüggést mutattak a reputációs státuszdimenzióval.
• Szintén meglepő módon a társak által észlelt fizikai vonzerő (jóképűség/csinosság) erősebb összefüggést mutatott a reputációs státusszal a fiúk mint a lányok körében.
• A fókuszcsoportos interjúk azt mutatták, hogy a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárások esetenként kifejezetten erősek voltak a fiúk számára (pl. „keménynek”, „férfiasnak”, „nem érzékenynek” lenni), míg a lányok körében hasonló elvárások/korlátozások kevésbé fogalmazódtak meg, a fiúk iránti „túlzott” romantikus érdeklődés rosszallásán és státuszt veszélyeztető hatásán kívül.
• Az etnikai különbségeket illetően csak részlegesen teljesültek a szakirodalom alapján tett feltételezések: a sportosság a roma lányok körében valamivel pozitívabb hatással volt a népszerűségre/menőségre mint a nem roma lányok között, de a fiúk körében már fordított volt a helyzet. A fizikai agresszió csak a roma lányok között volt összefüggésbe hozható a népszerűséggel/menőséggel, ugyanakkor érdekes módon a tanulmányi elköteleződés is (ami arra utal, hogy legalább két nagyobb egymástól jelentősen eltérő roma lány alcsoport lehet a mintában). A fókuszcsoportos kutatás elsősorban pár szegregált iskola lánycsoportjában talált erősen negatív attitűdöket a tanulással és az iskolai szabályok követésével kapcsolatban, azonban a kvantitatív adatokon csak egy keresztmetszeti modell tudott hasonló hatást kimutatni (a tanulmányi eredmények, az etnikum és az osztály etnikai összetétele hármas interakciójában)
Hálózatelméleti megközelítések a rendszerkockázat modellezésében
Get PDFA rendszerkockázat, mint a pénzügyi stabilitás egyik kulcsfogalma a huszadik század utolsó két évtizedében került a közgazdasági vizsgálatok előterébe és csak ezt követően tisztázódott a rendszerkockázat általános fogalma. Habár számos sokszínű definíció létezik a rendszerkockázatot illetően, valamennyi közös vonása, hogy a pénzügyi rendszerek törékenységére és instabilitására utalnak. Tekintettel a pénzügyi rendszerek stabilitásának fontosságára, illetve az azokat alkotó piaci szereplők rendszerkockázati érzékenységére, egyre inkább előtérbe kerültek azon elemzések, melyek egy adott sokk pénzügyi rendszerre gyakorolt hatását, illetve annak tovaterjedését próbálták megragadni. A 2008-ban kirobbant pénzügyi-likviditási válság mind makro-, mind mikroprudenciális szempontból szabályozási reformok sorát váltotta ki az elmúlt években, illetve annak hatására napjainkra a pénzügyi stabilitás a közgazdasági szakirodalom legtöbbet elemzett kérdéskörei közé tartozik.
Az értekezés témáját tekintve két élesen elkülönülő vizsgálatra és elemzési keretrendszerre bontható. Az első részben a magyar fedezetlen bankközi forinthitel-depo és FX-swap piacokat elemeztem hálózatelméleti eszközökkel, melyhez tranzakciószintű adatokból felépített adatbázisokat 2012 és 2015 közötti időszakra a Magyar Nemzeti Bank bocsátott rendelkezésemre. Habár mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban található hálózatelméleti eszközök alkalmazásán alapuló elemzés a megjelölt bankközi piacok kapcsán, ugyanakkor azok kizárólagosan egy-egy piac vizsgálatára korlátozódtak. Továbbá tekintettel arra, hogy az általam vizsgált adatbázisokban habár a piaci szereplők anonimizáltak voltak, ugyanakkor az azonosítójuk mindkét bankközi piaci tranzakciókat tartalmazó adatbázisban megegyezett, mely lehetővé tette a két piac számos hálózati tulajdonságának összevetését. Ennek megfelelően a kutatás célja a két piac havi hálózatainak elemzése, a két piac meghatározó szereplőinek azonosítása, illetve az eredmények összevetése a két piac hálózatai közti hasonlóságok és különbségek feltérképezése érdekében. A kapott eredmények újszerűsége abban rejlik, hogy kutatásom során sem a hazai, sem a külföldi szakirodalomban hasonló célt kitűző és megvalósító tanulmányt nem találtam. Eredményeim szerint mindkét piac havi hálózataiban van érdemi struktúra, ugyanakkor az FX-swap piac havi hálózatai esetén nagyobb a véletlen hálózatoktól vett különbség. Mindkét piac havi hálózatai mutatják a skálafüggetlenség jegyeit, ugyanakkor ez a tulajdonság az FX-swap piac esetén bizonyult erősebbnek. Mindkét piac havi hálózataiban fellelhető a hierarchikus modularitás, továbbá a vizsgált havi hálózatok inkább diszasszortatívak, azaz az alacsonyabb fokszámú csúcsok a hálózatban leginkább a magas fokszámú csúcsokhoz kapcsolódnak. A két piac havi hálózatai k-magjának vizsgálata során azt az eredményt kaptam, mely szerint az FX-swap piac havi hálózatainak magjában jellemzően kevesebb piaci szereplő található, mint a fedezetlen piac havi hálózataiban, melyet a fedezetlen piac hálózatainak sűrűbb volta eredményez. A folytonos aszimmetrikus mag-periféria modellek alapján mindkét piac esetén stabil a magsági jelenlét, ugyanakkor a futamidő emelkedésével a magsági jelenlét csökken.
A második részben egy, az Európai Központi Bank által publikált, többrétegű hálózatot alkalmazó ágens alapú szimulációs modellt mutattam be, illetve alakítottam át annak érdekében, hogy magyar adatokon számszerűsítve mérjem a hazai rendszerkockázatot, valamint azonosítsam a rendszerszinten jelentős piaci szereplőket. A modell újszerűsége egyrészt abban rejlik, hogy a valóságban a pénzintézetek egymással több módon, több piacon keresztül is kapcsolódhatnak egymáshoz, melyet a többrétegű hálózatok képesek megragadni. Az ágens alapú szimulációs technika pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a rendszert érő sokkok hatását több periódus mentén vizsgálhassuk, amelyeken belül a modellben szereplő hitelintézetek előre definiált, ugyanakkor akár algoritmikus döntési szabályok mentén reagálhatnak a sokk által előidézett szituációra. A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy a modellben nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy egy adott bank csődje legalább egy másik bank csődjét okozza. A modell segítségével továbbá azonosítottam a rendszerszinten jelentős piaci szereplőket aszerint, hogy maximálisan hány további csődeseményt képes kiváltani a csődjük a szimuláció során. Továbbá azonosítottam azon hálózati szerkezeti jellemzőket, melyek gyengítik a rendszer sokkellenálló képességét, illetve képesek felerősíteni a rendszert érő sokkok hatását
The Conceptualization of Explicit and Implicit Populism in Donald Trump’s Twitter Communication
Get PDFA disszertáció legfontosabb céljai között szerepelt az explicit és implicit populista politikai kommunikációs stílus definiálása és tesztelése. Mintaként a 2016-os egyesült államokbeli választások során egymással versengő Donald Trump és Hillary Clinton twitteres üzeneteire fókuszáltam. A dolgozat komparatív módszertannal rendelkezik: egyfelől, 2016 szeptember 1-től 2016 november 8-ig elemzi a fenti két ágens kommunikációját, másfelől, a Donald Trump választási győzelmét követő közel fél esztendő során keletkezett tweetjeit hasonlítja össze a kampány tweetjeivel
Study Abroad Motivations, Satisfaction and Loyalty: the Impact of Service Quality, Acculturation and International Student Characteristics in Higher Education
Get PDFThe number of international students enrolled globally have surpassed 4.5 million by 2015 (OECD, 2017) and went above 5.5 million in 2018 (UNESCO 2020). Since there is fierce competition between higher education institutions to attract international students (IIE, 2017), institutions must go beyond providing high academic quality (Borzooei & Asgari, 2014).
The dissertation aims to explore and analyse the influence of international students’ motivation for studying abroad on their satisfaction and loyalty towards their host institution. The dissertation also examines the mediating role of acculturation, considering the host country culture, and mediating role of perceived service quality, considering the services provided by the host institution.
In the qualitative phase of the research 40 in-depth interviews were conducted with international students between 2018 and 2020, hence the second sampling was already impacted by the pandemic and it was accounted for. Following that, in the quantitative phase, 426 valid responses were collected (via Tempus Public Foundation) from international students studying in Hungary in 2021. The data was analysed with SmartPLS 3 (Ringle et al, 2015) and the results are summarized below.
Research question 1 - motivations, satisfaction, and loyalty: based on the PLS path modelling there is a weak, but a significant direct connection between self-determined motivations for studying abroad and satisfaction, and there is a strong and significant direct connection between satisfaction and loyalty.
Research question 2 - the mediating role of acculturation: based on the PLS analysis the acculturation (sociocultural adaptation) has a weak partial mediating effect on the relationship between self-determined motivations for studying abroad and satisfaction. The mediation is only partial because the direct connections of the construct were also significant. At the same time, acculturation was a moderately strong partial mediating construct between self-determined motivations for studying abroad and perceived service quality. Based on these partial mediations the importance of the host country culture had been proven.
Research question 3 – the impact of culture shock: the path modelling confirmed that there is a moderately strong negative connection between culture shock and acculturation, meaning that a higher level of culture shock resulted in lower level of acculturation (sociocultural adaptation).
Research question 4 – the mediating role of perceived service quality: the PLS path modelling analysis showed that perceived service quality had a partial mediating role between self-determined motivations for studying abroad and satisfaction. This finding confirms the importance of the services provided by institutions, and also that perceived service quality can be improved through identifying and managing the motivations of international students.
Research question 5 – the impact of demographics, personal characteristics, and personality traits: the PLS path modelling found that international students who prepared more for the differences in teaching style, were more likely to reach a higher level of acculturation. Students who kept in touch with their friends and family daily also reached a higher level of acculturation. In case international students had to make significant sacrifices (Vangelis & Hill,
2019) to be able to study abroad, they were less loyal to the host institution. The satisfaction of international students was negatively moderated by the age group of the students and it was positively moderated by the academic performance of the students confirming the results of Brokaw et al (2004). Control variables such as gender, financial situation, host country choice, prior cultural exposure, program level, host city, program length, program start (pre or during COVID-19), time spent abroad, and the major study area did not moderate the examined relationships.
The dissertation provided a synthesis for the extant literature of study abroad motivations, culture shock, acculturation, service quality, satisfaction, and loyalty in the international higher education context. The most important theoretical contribution of the dissertation that it found significant connections between these constructs in a single theoretical framework, providing a holistic view on the study abroad program satisfaction and overall experience. From the practical perspective, institutions must keep in mind that loyal international students are their top supporters when recruiting new international students. Based on the results, HEIs could measure the study abroad motivations, experienced culture shock, acculturation and the service quality perceptions of their students to understand how they could support their intrinsic motivations and acculturation process. By doing so, students will experience a higher level of service quality and satisfaction, which will lead to a loyal group of international students who will be glad to spread positive WOM about the institution
Digitális transzformáció egyes akadályai és azok felszámolási lehetőségei a magyar közigazgatásban
Get PDFA közigazgatás kritikus eleme a társadalom működésének. Sajátossága, hogy két, részben
ellentmondó szempontnak is meg kell felelnie. Egyrészről az európai civilizációban általános
követelmény a polgárok minél magasabb szintű kiszolgálása, az ügyfélközpontúság, emellett
ugyanakkor a magas működési hatékonyság is általános követelmény. A digitális
transzformáció megkezdéséhez szükséges lépések a magyar közigazgatásban is megtörténtek.
Már 2004-ben bevezetésre került az elektronikus adóbevallás lehetősége, 2015-ben az E�ügyintézési törvény a cégek számára már kötelezővé teszi az elektronikus úton történő
közigazgatási ügyintézést. Mindezek ellenére úgy tűnik, a digitalizálástól várt eredmények
mégsem jelentkeznek. Nem mutatható ki sem az ügyfelek szélesebb körű bevonása a kötelezően
elektronikus útra terelt ügyek kivételével (e-SZJA-t nem ideértve), sem a közigazgatás
hatékonyságának javulása. A hazai közigazgatás fejlesztésére ugyanakkor az elmúlt időszakban
jelentős források álltak rendelkezésre. Csak az Államreform Operatív Program (ÁROP) és az
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) uniós támogatásból megvalósuló
fejlesztési programokra 150 milliárd, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív
program (KÖFOP) programra újabb 100 milliárd forint áll rendelkezésre.
A közigazgatás túl összetett ahhoz, hogy az általános problémákon túl (mint amelyen a digitális
írástudás, internet ellátottság) annak egészére nézve specifikus akadályokat lehessen
meghatározni. A dolgozatban bemutatott kutatás során megállapítást nyert, hogy a
digitális transzformáció akadályait a közigazgatásban annak „metszetein”,
részmodelljein keresztül célszerű feltárni. Az azonosított részmodellek: ügyindítási
(aktiválási), feldolgozási, igazolási, jognyilatkozat kezelési, kapcsolati (elérési), jogszerűség
garantálási, adatvédelemi, finanszírozási és (szervezet) szervezési részmodell. A kiszolgálási
színvonalra és a hatékonyságra együttesen legnagyobb hatással a feldolgozási és a
jognyilatkozat kezelési részmodell van, így ezek kerültek a vizsgálat középpontjába.
A feldolgozási részmodellnél megerősítést nyert az a hipotézis, hogy - legalább az egyablakos
ügyintézésbe vonandó, vagy automatizálásra tervezett ügytípusoknál - a jelenlegi
ügyiratalapú soklépéses folyamat-centrikus megközelítéséről indokolt az adat-centrikus
felfogásra áttérni. Az adatközpontú megközelítés alkalmazásának elősegítésére új elemzési 2
metódus került kidolgozásra az adat-centrikus folyamat kialakításához. Ennek lényege,
hogy a jelenlegi folyamat hagyományos lépéssorozatának feltárását követően egy absztrakciós
lépés meghatározza a valós „artifactot”, a ténylegesen kívánt célt, állapotot, majd annak
adatigényéből kiindulva hátulról visszafelé haladva épül fel a folyamat („mi kell hozzá” elv
alapján). A szerző az adatcentrikus megközelítés gyakorlati alkalmazhatóságához a
közigazgatásban (a papíralapú ügyintézési folyamatokban általánosan alkalmazott)
standardnak nevezhető feldolgozási modellt átdolgozva egy adat-centrikus megközelítésű
feldolgozási modellre tesz javaslatot.
A jognyilatkozat kezelési részmodell esetében kimutatásra került, hogy a közfelfogásban
magas védettségűnek érzékelt hitelesítési megoldások (például e-személyi) egyes tudatos
visszaélési formák ellen kevés védelmet nyújtanak. A személyes megjelenésnél (személyes
ügyfélszolgálatok) meghatározható a fenyegetések szélesebb köre ellen védő, mégis magas
társadalmi elfogadottsággal rendelkező (eredményesebben bevezethető) megoldás, a
kézírásra (aláírásra) visszavezetett elektronikus hitelesítési forma. Kidolgozásra került
egy a hagyományos kézírás feldolgozási, ellenőrzési megoldások kisebb kiegészítésével
kialakítható eljárás az információ biztonság területén egyre szélesebb körben elvárt
kétfaktoros biztonságnövelésre, mely során a mintatár alapú felismerés nem csak aláírást, de
jelszavakat is kezel, ezzel a hitelesítésbe a „tud” faktor is bevonható
The influence of Eurosceptic parties on the EU policies of member states
Get PDFThe aim of this research was to understand whether and how Eurosceptic parties might
influence the EU policies of member states. It took the Netherlands and Hungary as case
studies, focusing on the influence of Eurosceptic parties on the migration of those member
states. For the Netherlands, the hard Eurosceptic PVV and soft Eurosceptic SGP were analyses
in the period when the PVV was a parliamentary supporter of the VVD-CDA government
(2010-2012). For Hungary, Jobbik’s influence on the EU policies of the Fidesz-KDNP
government was analysis over the period 2015-2020.
For the analysis, causal mechanisms were developed (using process tracing) from three
literatures, namely: the contagion effect, coalition bargaining and parliamentary oversight. The
results are summarised in the table below. The main points are that the PVV in the Netherlands,
as parliamentary supporter, had a disproportionate influence on the government, since it
threatened with withdrawing its support, thereby letting the government fall. The PVV did not
have ministerial responsibilities (accountability), but was part of the weekly ministerial
meetings. In the case of Hungary, the government, with its overwhelming majority, was able
to take ownership of the issues that Jobbik proposed. Nevertheless, Jobbik’s more restrictive proposals are likely to have shifted the Fidesz government towards a more restrictive migration
policy.
Firstly, this research focuses on an urgent, and so far unanswered, question of what the
influence is of Eurosceptic parties on the EU policies of member states.
Secondly, in order to research this question, three literatures were used, namely: the coalition
effect, coalition bargaining and parliamentary oversight. (Theoretical integration of these
literatures to focus the research question.)
Thirdly, this dissertation analyses Euroscepticism in Hungary and the Netherlands in detail and
compares the policy implications on these two systems with each other. As a result, the
conditions of Eurosceptic parties in policy are put into perspective, and the generalisability of
the findings is touched upon
A liberalizmus gazdaságelméleti hagyományai, különös tekintettel az etikai megalapozásra
Get PDFA dolgozat hitet tesz amellett, hogy a három nagy eszmerendszer, a konzervativizmus, a szociáldemokrácia és a liberalizmus akkor tud releváns választ adni a XXI. század kihívásaira, ha megújul. Az értekezés közülük a liberalizmusra koncentrál; állítása, hogy az eszmerendszer nem bukásához, hanem eszmetörténeti fordulópontjához érkezett, és figyelmesen elemezve az egyes eszmetörténeti korszakokat, élesen elválnak egymástól az elmúlt közel négyszáz év történelmében azok az időszakok, amelyekben a liberalizmus tudta segíteni a társadalomfejlődést és hozzájárult a gazdaságstratégiai tervezési irány sikeréhez, valamint azok, amelyekben ez nem valósult meg.
A dolgozat egyik legfontosabb felismerése, hogy a liberalizmus gazdaságelméleti hagyományai közt kutatva egy olyan elemre lelhetünk, amely észrevétlenül vált kivételesen fontossá a társadalomszervezési alapelvek között, és tette sikeressé a liberalizmus bizonyos korszakait, ez pedig az erkölcs. Míg a klasszikus liberalizmus szinte összes képviselője egyúttal morálfilozófus is volt, addig a neoliberalizmus – az eszmerendszer legutóbbi eszmetörténeti – korszakában már kifejezetten amorális társadalomszervezési alapelveket is találunk. Nem átmenet nélküli a változás a XVII–XVIII. század és a XX. század második fele közt.
A XIX. században az eszmerendszer – bár virágkorát élte, mely számos társadalmi eredményt hozott – nem tudott választ adni arra a kihívásra, hogy a piac (ahol már akkor is létezett) gazdasági-társadalmi igazságtalanságokat generált, mint a monopóliumok káros gazdasági hatása, a bérből és fizetésből élők széles körének nyomora, valamint a fogyasztói és munkavállalói érdekképviselet hiányából adódó joghátrányok. Az eszmerendszer emiatt a XX. század elejére lendületet vesztett, a hosszúra nyúlt válság végére a nemzetközi liberális közeg tagjai végül az 1938-as Lippmann-konferencián kívántak pontot tenni. Azt a kérdést akarták megválaszolni, hogy vajon a liberalizmus sikertelenségét a „klasszikus liberális elvek mind nagyobb elárulása”, vagy a „hozzájuk végletekig való ragaszkodás” okozza. A dolgozat azt állítja, hogy voltaképp mindkét társaságnak igaza volt, mert erre a kérdésre többféle válasz adható, csak nem mindegy, milyen társadalomszervezői célt fogalmaznak meg a mindenkori vezetők.
A gazdaságstratégiai szervezést tekintve az állami beavatkozásoktól való tartózkodás fontos liberális alapelv, azonban az emberi méltóság mindenekfölött való mivolta is az. Utóbbi az állami beavatkozásoktól mentes, így piaci kudarcokban bővelkedő gazdaság nagy lélekszámú társadalmi csoportot hozott olyan helyzetbe, hogy még az alapvető jogaikkal sem tudtak élni. A konferencián a társadalomtudósok csoportja két részre oszlott, vitájuk arról szólt, mit jelentsen a liberális fogalmi keret, és miben áll a XX. századi liberális gazdaságpolitika. Az újliberalizmus szolidaritást előtérbe helyező ága háttérbe szorult, mialatt a leszakadókat hátrahagyó neoliberalizmus fokozatos erősödésnek indult.
Ezt követően, a XX. századi liberalizmus fejlődése ketté vált. A II. világháború kirobbanását megelőző évben Robbins, Hayek, Rueff és Mises, valamint a velük összecsapó Rougier és Lippmann nem tudhatták, hogy néhány évvel később, korábbi vitájuknál sokkal többről szól majd a diskurzus. A milliók méltóságát és élethez való jogát is elvitató világégést követően a liberalizmus feladata mélyebbé vált, mint azt korábban hitték. Nem a piaci kudarcok és társadalmi-jogi igazságtalanságok felszámolásáért vívott harc lett a legfontosabb – legalábbis a háborút követő Nyugat-Németországban –, hanem az emberi méltóság mindenekfölött való mivoltáért vívott küzdelem. Ehhez vissza kellett nyúlniuk a kanti hagyományhoz mint filozófiai alaphoz. Fontos szerepet kapott e korszak felépítésében az orvos felmenőkkel rendelkező Wilhelm Röpke, aki azt gondolta: „meg kell gyógyítani a társadalmat”. Az eszmetörténeti hátteret tekintve konzervatív értékrenddel érkező Ludwig Erhardt költségvetési értelemben igyekezett hátteret biztosítania annak a szemléletnek, amelyben a piaci folyamatokba önhibájukon kívül bekapcsolódni képteleneknek financiális mankót adott a közösség.
E két törekvés azt eredményezte, hogy a Harmadik Birodalom rémtettei után, az országban nem pusztán a jogegyenlőség és az egyenlő méltóság elve állt helyre, de a jogállam és a demokrácia mellett nekiláttak a piaci folyamatok demokratizálásnak is: létre kívánták hozni a „részvételi piacgazdaságot”, ahol a beruházók fejet hajtanak a munkavállalói jogok előtt, a fogyasztókat pedig biztos bástyaként védi a fogyasztóvédelem. Az ordoliberalizmus piackompatibilis gazdasági intervenciói mintegy négy évtizednyi pozitív gazdasági trendvonalat, és egy igazságosabb, szolidárisabb társadalmat teremtettek, amelyet végül szociális piacgazdaságnak neveztek el. Ezzel szemben a neoliberalizmus korszaka a piaci szabadság irányába indult el, így egy olyan világot teremtett, amelyben a „piackompatibilis” viselkedésű polgároknak kedveztek, mialatt a piacon sikertelen honfitársaikat és más nemzetek ilyen polgárait is morálisan alsóbbrendűnek bélyegezték. A hidegháború alatt kétségkívül hatásos kommunikáció azonban páratlan sérüléseket okozott a társadalomszervezésben. Mialatt gazdaságstratégiai tervezési iránya növelte a társadalmi igazságtalanságokat, közben olyan feszültségeket generált, amelyeket az ordoliberalizmus éppen hogy enyhíteni igyekezett. Noha a 2008-as világválság önmagában nem elegendő a neoliberalizmus bukásának bizonyítására, olyan kétségtelen szimptóma, ami után a világ nagy pénzügyi intézményei is nekiláttak újragondolni gazdasági stratégiájukat. A dolgozat amellett érvel, hogy a XXI. század kihívásaira a liberális eszmerendszeren belül adható jó válasz, és az ordoliberalizmus részletes elemzésén keresztül rámutat arra, hogy a jelenlegi kihívásainkra választ találhatunk az ordoliberális keretrendszerén belül. Amellett is érvel, hogy önmagában a gazdaságstratégiai tervezés és társadalomszervezés még nem elegendő. Fontos, hogy találjunk egy olyan oktatási módot, amelyen keresztül a polgárok erkölcsösebb viselkedését érhetjük el. Erre egy esettanulmányt mutat be, amelyben a Harry Potter könyveket olvasó gyerekek erkölcsösebb viselkedése figyelhető meg a regények elolvasása után (csökkent bennük az előítéletesség, valamint elutasítóbbak lettek a kirekesztő magatartással szemben), és elemzi Samuel Bowles állami ösztönzőit: választ kíván adni arra a kérdésre, hogy vajon helyettesítik-e az ösztönzők a „jó” állampolgárokat. A dolgozat azt állítja: nem. A konklúzió az, hogy a liberalizmus azokban az időszakokban tudta leginkább segíteni a társadalom és a gazdaság fejlődését, amikor az erkölcsöt helyezte középpontba. A dolgozat bevallottan vitaanyagnak készült, mely az egyelőre erősen hiányos XXI. századi liberalizmus-vitához oly módon kíván hozzájárulni, hogy a neoliberalizmus korszakának lezárulása, egy új liberalizmus-korszak hajnala mellett érvel. Ennek alapelveit a szerző az ordoliberalizmushoz igazítaná, és azt állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági kihívásokra jó választ adhatnának az ordoliberális alapelvek
Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek : Betekintés a fogalom jelentésvilágába
Get PDFAz alábbiakban bemutatjuk a „Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek – Betekintés a fogalom jelentésvilágába” című disszertáció célkitűzéseit és a fogyatékosság-akadálymentesség fogalompár újragondolt értelmezési kereteihez és az azokat alátámasztó, megvilágító új vagy újszerű fogalmakhoz vezető utak sajátos bejárásának módjait. A vizsgálódás során arra törekedtünk, hogy egy újszerű hermeneutikai megközelítés alapjainak a lerakása által, továbbá az antropológiai-filozófia a buddhista bölcselet és az egzisztenciálfilozófia vizsgálódások eredményeit, illetve következtetéseit segítségül hívva, bizonyosodjon be, hogy a fogyatékosság az ember olyan alapvető létezésbeli tulajdonsága, mely életfilozófiai, értelemben független a testi, érzékszervi, mentális stb. hiátusok esetleges meglététől. Éppen ezért is a magában hordozza, mindannyiunk számára a teljesebb lénnyé válás lehetőségét. A doktori értekezés alapvető célja tehát a következő: a fogyatékosság és az akadálymentesítés közismert fogalomtársításait egy alapvetően többdimenziós filozófiai hálóba szőve igyekszik kiterjeszteni „a tér, a lét és az idő minden irányába”. Mindezt azért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak és a társadalmunk szempontjából közép- és hosszútávon hasznosnak, mert – mint az alábbiakból is kiolvasható lesz – a tudományos és köznapi diskurzusokban használva a fenti fogalompárhoz és a hozzájuk kapcsolódó értelmezési tartományokhoz – minden eddigi jó szándék, szakmai törekvés ellenére – az esetek túlnyomó többségében negatív értelmezési keretet társul. A dolgozat bölcseleti beágyazottsága többirányú, mely nemcsak a filozófiatörténet több korszakába enged – első pillantásra talán eklektikusnak tűnő – betekintést, hanem az úgynevezett keleti és nyugati életbölcseleti hagyományok, talán kevésbe ismert, általunk „fogyatékosság-specifikusnak”, nevezett tanításait hívja elsődlegesen segítségül. Ezt annak ismeretében és éppen ezért tesszük így, mert a fogyatékosság filozófiai értelmezése és vizsgálata a huszadik század közepétől napjainkig szinte kizárólagosan a szakbölcseletek területeire korlátozódik. Elsősorban a társadalom, a jog és a feminista filozófia fogadta be az érintett emberek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problematikákat vizsgáló gondolkodók egyre gyarapodó körét. Úgy gondoljuk, hogy például az életfilozófia, illetve egzisztenciálfilozófia, nem utolsó sorban pedig a történeti Buddha bölcseleti gondolatvilágának ebbe az irányba történő kiterjesztésével egy régi adósságot törlesztésébe fogunk, amit a bölcselet ezidáig felhalmozott a fogyatékosságok esetében.
Illetőleg az említett többségében negatív és a hiátusokra koncentráló tudományos, illetve hétköznapi diskurzusok attitűd váltását is elő kívánjuk segíteni az említett új, újszerű fogalmak bevezetése és alkalmazása által