1424 research outputs found
Sort by
Női sorsokba fordult történelem – Közép-Kelet-Európai, női identitáskonstrukciók és -dekonstrukciók Szeleczky Zita és Karády Katalin filmjeiben, színházi sajtómegjelenéseiben 1936-tól 1944-ig és magánlevelezéseiben 1945-től 1951-ig
Get PDFA disszertációkutatás szerzője a közép-kelet-európai, női identitáskonstrukciók és -dekonstrukciók megjelenését vizsgálja Szeleczky Zita és Karády Katalin filmjeiben, színházi sajtómegjelenéseiben 1936-tól 1944-ig és magánlevelezéseiben 1945-től 1951-ig. A kutatómunkában nóvumnak tekinthető a Szeleczky Zita és Karády Katalin szereplésével készült filmek részletes elemzése és összevetése; a filmek tudatos identitáskonstruáló szerepének megállapítása; Greta Garbo, Marlene Dietrich, Szeleczky Zita és Karády Katalin női identitáskonstrukcióinak párhuzamba állítása; a Garbo, Dietrich, Szeleczky és Karády főszereplésével elkészült emblematikus játékfilmek különböző korszakonkénti, táblázatos elemzése, amely a vizsgálat fókuszán – az 1930-as, 1940-es évek – kívüli időszakokban – az 1970-es évek, 1980-as évek és az 1990-es évektől napjainkig – tetten érhető, különböző olvasatokat is tartalmazza. Emellett fontos, új eredménynek számít a dalbetétek identitáskonstruáló hatásának kifejtése és azok szövegeinek filmhű ismertetése; a választott színházi sajtótermékek – a Színházi élet, a Délibáb és a Film Színház Irodalom – összefüggő, társkódolóval is ellenőrzött tudományos vizsgálata; a Délibáb című színházi sajtótermék releváns számainak digitalizációja (a kutatás megkezdésekor ezek nem voltak elérhetők). A disszertációkutatásban a szerző az eddig feldolgozatlan, a vizsgálat szempontjából releváns Szeleczky- és Karády-levelezés digitalizációját, bemutatását és elemzését is elvégezte; illetve a Szeleczky Zita és Karády Katalin szereplésével elkészült filmek főszereplői dalbetéteinek táblázatos bemutatása is szerepel a dolgozatban a dalok címével, a dalszövegírók és a zeneszerzők nevével, filmes előfordulásuk számának jelölésével
A gazdaság és a kommunikáció kapcsolódásai: A fenntartható gazdasági növekedés feltételei a modern társadalomban, a globális gazdasági kommunikáció problémafelismerő és -megoldó színterein = Interrelations between Economics and Communication. Conditions for sustainable economic growth in modern society on the problem-identification and solving scenes of global economic communication
Get PDFA gazdaság és a kommunikáció kapcsolódásainak értelmezése Luhmann rendszerelméletével, a kommunikációelmélet participációs felfogásával, gazdaságtudományi nézőpontokkal, és szaknyelvészeti specifikumokkal összefüggő aspektusok konsziderációjával valósult meg. A rendszerelmélet szempontjából a gazdaság társadalmi beágyazódása hangsúlyos, amely a társadalmi-gazdasági problémák komplex elemzéséhez járul hozzá, a funkcionálisan elkülönült részrendszerek aspektusából. A problémakezelés a participációs elmélet felfogásában az ágensek felkészültségeit előfeltételezi, amelynek legelemibb alkotórésze a nyelvismeret. A nyelv a rendszerelmélet perspektívájából a kommunikációs médiumok nélkülözhetetlen formája, míg a participációs elméletben az intézmények egyik megjelenési formája, ahol a szignifikáció a jel (mint szignifikáns) és a jelölet (mint szignifikátum) összekapcsolódásával realizálódik. A gazdasági szaknyelvi szignifikáció a szaknyelvi specifikumoknak, a szaknyelvi kommunikáció megvalósulási szintjeinek, vagy a szókincs sajátosságoknak a konstrukciója. A gazdasági szaknyelvi terminusok interpretációjához az ekvivalenciaelemzés módszere alkalmazható, a terminushoz tartozó definíciók fogalmi jegyeinek összehasonlításával. A legalapvetőbb gazdasági terminus az ár, amely a participációs elmélet intézményi felfogásában a gazdasági szignifikáció része, azaz a jószág (mint szignifikáns) és az ár (mint szignifikátum) összekapcsolódása. Rendszerelméleti megközelítésben az ár a piaci szereplők másodlagos megfigyelésének eszköze, amelynek változása a bizalom függvényében inflációt vagy deflációt indukálhat. Az árváltozás méréséhez az árindexet alkalmazzák, terminológiai ekvivalenciaelemzése rámutat a nemzeti szinten alkalmazott típusainak eltéréseire. Az ár terminushoz hasonlóan, az adózási terminusok is tanulmányozhatók, annak érdekében, hogy a nemzetközi értelmezési különbségek explicit megmutatkozzanak (például a környezetvédelmi termékdíj esetében). A gazdasági kommunikáció fogalomalapú elemzése alapján megállapítható, hogy gyűjtőfogalomként értelmezhető, amelyen belül makrószinten a globális, míg mikró szinten a vállalati (ezen belül a pénzügyi) gazdasági kommunikáció és a gazdasági tömegkommunikáció domének határolhatók el. A doménekhez a gazdasági növekedéssel vagy az árral összefüggő, részrendszerenként strukturált témák, és szervezetek rendelhetők. A domének a problémakezelés színtereinek tekinthetők, a globális gazdasági kommunikáció színterén a gazdasági növekedéssel összefüggő ökológiai és társadalmi problémák az indikátorokkal mért adatok tükrében konkretizálódnak. A problémák a problémaidentifikáció és -megoldás fázisaiban, a funkcionális részrendszerek kommunikációs médiumát figyelembe véve definiálhatók. Az ökológiai és a társadalmi problémák gazdasági vonatkozásai rámutatnak arra, hogy mely kompetens tudásközösségek közreműködése elengedhetetlen a problémaeliminálás érdekében. Az elemzés a modern társadalomban fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek meghatározásához járul hozzá
The Purpose and Types of Organizational Gossip
Get PDFGossip, one of the core human activities, enforces cooperation, and influences reputation. It is safe to assume that it is a more complex phenomenon than just having a cooperation-building function. Gossip can be linked to a wide variety of mechanisms that are relevant in small groups such as workplaces. The social structure behind gossip is a complex one where individual
motivations; relationships between the sender, the receiver, and the target of the gossip; and
organizational norms and contexts also play a role in its formation. The current dissertation
conducts a thorough, mixed-method analysis of gossip on multiple analytical levels using novel, unique data sources.
The questions of the analysis were the following: What are the motivations of the sender for gossiping? Is there a personal or financially driven envy as an explanation for negative gossip?
Is perceived fairness and cooperation influencing gossip dynamics within an organization?
Does gossip only circulate between the sender and receiver when they have a trusting relationship? What set of relationships between the sender, receiver, and target facilitate the sharing of gossip? How do these different sets of relationships lead to different social functions
of gossip? How do gossip texts look structurally? How are the gossip triad members represented in a gossip speech, and what does that tell us about the gossip's intended purpose? What are the organizational determinants of gossip? How does perceived fairness and cohesiveness
contribute to gossip in an organization?
In the dissertation, we relied on two main datasets. The primary one was an online survey conducted with employees from multiple organizations, from 9 workgroups operating in different sectors, recording employee opinions and networks. Our second dataset was a unique, spontaneous speech corpus based on about 550 hours of audio recordings captured during a Hungarian entertainment program, transcribed, annotated, and validated by manual transcribers. The analysis uses quantitative methods such as descriptive statistics, probability theory; classification methods such as decision trees, hierarchical clustering; part-of-speech (POS) tagging; and social network analysis methods such as Exponential Random Graph Model or Triadic Relation Models. We also used qualitative methods as semi-structured interviews and gossip speech interpretation
A holland kór azonosítása aszimmetrikus kointegráció segítségével szubszaharai afrikai és dél - amerikai országok esetén
Get PDFDoktori értekezésemben az úgynevezett holland kór jelenségét vizsgáltam meg szubszaharai afrikai (Tanzánia, Angola és Botswana) és dél-amerikai (Peru, Chile és Bolívia) országok esetén. A jelenség lényege, hogy nyersanyagfelfedezések hatására a beáramló külföldi működőtőke miatt felértékelődhet egy ország hazai fizetőeszköze, ami hosszú távon rontja egyéb exportszektorainak nemzetközi versenyképességét és azok leépüléséhez vezet.
Négy feltett kutatási kérdésemre úgynevezett nemlineáris autoregresszív osztott késleltetésű (NARDL) modellek segítségével válaszoltam, melyeket aszimmetrikus kointegráció tesztelésére használtam. Megállapítottam, hogy amennyiben kointegráló kapcsolat van egy ország reál-effektív árfolyama (REER) és az általa exportált nyersanyag világpiaci reálára között, akkor az adott ország holland kórban szenved. Ezen felül, amennyiben reálárfolyamra (RER) cseréljük a REER-t és hasonló összefüggést találunk, akkor a jelenséget parciális holland kórnak nevezhetjük. Az eljárás több szempontból is újszerűnek tekinthető:
1. Egyrészt az adatok korlátozott mennyisége miatt más eljárással megbízhatóan nem végezhetőek el ilyen jellegű számítások.
2. Másrészt figyelembe vettem a sokkok esetleges aszimmetrikus hatását is.
A vizsgált hat ország segítségével a következő megállapításokat tettem kutatási kérdéseimmel kapcsolatban:
1. Kérdés volt, hogy az eljárás alkalmas-e parciális szinten a holland kór kimutatására? Ezzel kapcsolatban arra jutottam, hogy NARDL modellek segítségével könnyen azonosítható a parciális holland kór jelensége.
2. Ezt kibővítettem továbbá azzal a megállapítással, hogy amennyiben a hatás a REER modellben kimutatható, nagy valószínűséggel a RER modellben is az lesz (második kérdés), azaz nincs „összemosó hatás”.
3. A jelenség aszimmetriájára vonatkozóan csak Perunál találtam igazoló eredményt, de ezt fenntartásokkal kell kezelni, mert a globális – és a parciális modellben a hosszú távú paraméterbecslések ellentétes relációban voltak egymással (harmadik kérdés).
4. Végezetül nyitott kérdésént feltettem, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a holland kór kialakulását és súlyosságát? Ezzel kapcsolatban az a meglátásom, hogy kizárólag kereskedelmi vagy politikai/intézményi okokkal a probléma mélysége nem magyarázható. Eltérő gazdaságpolitikai mixek és a jelenség tudatos monitorozása lehetnek megoldások a kárcsökkentésre. A gazdaságpolitikai mixben a vizsgált országok alapján pedig a monetáris politikáé a főszerep. A gazdasági okokon felül érdemes kerülni a túlzott egyoldalú függést más országoktól, mivel azok erőfölényüket politikai hatalommá képesek transzformálni
Stratégiai megújulás és bomlasztó innováció = Strategic renewal and disruptive innovation
Get PDFÉrtekezésemben azt a kérdéskört vizsgáltam, hogy a változó külső környezetben miért tudnak egyes vállalatok túlélni és tovább fejlődni, és mások miért nem. Számos, korábban sikeres, jól vezetett vállalat jut csődbe vagy kerül felvásárlásra amíg más vállalatok képesek a megújulásra.
A külső környezet lassú, folyamatos változását általában követni tudják a vállalatok innovációs tevékenységükkel, de a gyors, radikális környezeti változások esetén erre kevésbé képesek. A környezet radikális változását gyakran ugrásszerű technológiai fejlődés, bomlasztó innováció okozza. Amennyiben egy vállalat érzékeli a bomlasztó innovációt, több lehetséges válaszreakciót választhat. Charitou és Markides szerint ezek a válaszreakciók lehetnek: (1) a tradicionális üzletre való fókuszálás és befektetés, (2) az innováció figyelmen kívül hagyása, (3) visszatámadás – a bomlasztás bomlasztása, (4) az innováció adaptálása a hagyományos megoldások megtartásával, és (5) az innováció teljes átvétele.
A megfelelő válaszreakció sikeres végrehajtásához a vállalatnak általában jelentős átalakulásra, stratégiai megújulásra van szüksége. A stratégiai megújulás érintheti és megújíthatja a vállalat szervezeti struktúráját, belső folyamatait és rendszereit, termék portfólióját, ügyfélkörét, beszállítóit, piacait, és partnerkapcsolatait.
Volberda és társai négy idealizált stratégiai megújulási módszert javasoltak, attól függően, hogy a megújulás folyamata során kinek kezében van az irányítás (felső vagy közép vezetés), milyen a piaci környezet (stabil vagy gyorsan változó), és hogyan viszonyul a vállalat a környezeti változásokhoz (alkalmazkodik, vagy törekszik annak változtatására). Az általuk definiált megújulási módszerek (1) a kialakuló, (2) az irányított, (3) a támogatott és (4) a transzformációs megújulás.
Kutatásom aktualitását az informatikai felhőszolgáltatások széleskörű megjelenése adta. Kutatási területem a bomlasztó innováció (jelen esetben a felhőszolgáltatások) hatására végrehajtott stratégiai megújulás volt, melyen belül azt vizsgáltam, hogy a stratégiai megújulás milyen folyamata biztosíthatja az ‘innováció teljes átvételét’ jelentő válaszstratégia megvalósítását. Ennek megismeréséhez három kutatási kérdést fogalmaztam meg, melyekkel arra kerestem a választ, hogy (1) a szervezeti kettős képesség és a dinamikus képességek milyen kombinációja tette lehetővé a vállalat esetében az ‘innováció teljes átvételét’ jelentő válaszstratégia megvalósítását, (2) hogyan viszonyult a külső környezethez a megújulás során a vállalat, és (3) a felső vezetés és a hierarchia alsóbb szintjei milyen szerepet játszottak a folyamatban.
A megfogalmazott kutatási kérdéseket egy vállalati esettanulmányon keresztül válaszoltam meg. A vizsgált vállalat egy amerikai központú globális informatikai vállalat volt, melynek piacát radikálisan átalakították a bomlasztó innovációt jelentő felhőszolgáltatások. A bomlasztó innovációt érzékelve, és annak hatását előre jelezve, a vállalat vezetése innováció teljes átvétele érdekében stratégiai megújulást kezdeményezett és hajtott végre.
Kutatásom során az adatgyűjtés első fázisában nyilvánosan elérhető forrásokra alapozva (újságcikkek, vezetői nyilatkozatok és konferencia előadások, pénzügyi jelentések, vállalati weboldal) feltártam a vállalat stratégiai megújulásának történetét, azaz, hogy mi történt. Az adatgyűjtés második fázisában személyes interjúkkal annak megismeréséhez gyűjtöttem adatok, hogy a megújulás hogyan történt. Az interjúkon gyűjtött adatokat Grounded Theory kutatási módszerrel dolgoztam fel.
Kutatásom eredménye megmutatta, hogy a vállalat stratégiai megújulása során párhuzamosan használta a kettős képesség strukturális és kontextusfüggő megvalósítását. A stratégiai átalakulást olyan dinamikus képességek támogatták, mint a stratégiai döntéshozatal, radikálisan új termékek kifejlesztése és piacra vitelének képessége, a felvásárolt cégek integrációja, a tanulás és tudás integrációjának intézményesítése, az együttműködés gyors megszervezése.
Doktori értekezésem új tudományos eredményei
A stratégiai megújulás során a kezdeményezés és az irányítás kizárólag a felső vezetés kezében összpontosult. A középvezetők csupán passzív, végrehajtó szerepet játszottak a folyamatban.
Ez a meglepő kutatási eredmény felveti a Volberda és társai (2001) modell kibővítésének szükségességét. Gyorsan változó környezetben történő, a környezet módosítására törekvő stratégiai megújulás során a középvezetők passzív szerepe nem felel meg az általuk leírt négy megújulási módszer egyikének sem. Javaslatom a modelljük bővítése egy ötödik, ’kontrollált megújulás’ módszerrel.
A ’kontrollált megújulást’ egy szűk felső vezetői kör tartja kézben, akik a gyorsan változó, hiperversengő környezetben aktívan próbálnak hatni az iparágra és a piaci környezetre. A középvezetők az átalakulásban passzív, megvalósító szerepet kapnak. A megújulás az egész vállalatot érinti, a felső vezetés azt egységes kommunikációval, a belső folyamatok összehangolásával és az alrendszerek új startégiát támogató átalakításával éri el. A kontrollált megújulási módszert a vállalati kultúrához illeszkedő, az egész vállalatot átfogó információ gyűjtést, döntéshozatalt és végrehajtást támogató, kifinomult üzleti informatikai rendszerek teszik lehetővé.
Kutatásom újdonságaként olyan specifikus dinamikus képességeket azonosítottam, amelyek segítették és lehetővé tették a kontrollált stratégiai megújulást: az informatikai rendszerekkel támogatott információ gyűjtést, döntéstámogatást és végrehajtást. Megfelelő vállalati kultúrában alkalmazva ezek a dinamikus képességek hosszútávú versenyelőny forrásai lehetnek
Transhumanism as a Thin-centred Ideology
Get PDFAs a product of the ongoing scientific and technological revolution, transhumanism has grown
into a worldwide movement and its ideas penetrated the public discourse and popular culture.
Transhumanism promotes the radical idea that humanity will be able to transcend its biological limits
and enhance individual cognitive, physical, psychological and moral capabilities far beyond the current
nature-driven level through new techno-scientific innovations applied on the human body. These
changes demand radical changes in society and the reconfiguration of all aspects of politics. The
transhumanist movement has recently grown political branches that exert influence on policy-making
by inviting transhumanist topics into the political arena that other political ideologies neglect. The latest
development is the emergence of transhumanist political proto-parties worldwide. These changes signal
an ideational thickening of transhumanism. This thesis presents the first ideological analysis of political
transhumanism applying Michael Freeden’s morphological approach. Its hypothesis is that
transhumanism is a thin-centred ideology. To test this hypothesis, this paper conducts the morphological
analysis of key transhumanist political texts. It investigates whether transhumanism can be described
as having ideological coherency, what core ideas, key values, and claims (decontestation chains) make
up its ideational architect, how, if at all, the conceptual structure of transhumanism can best be
described, to what extent these transhumanist concepts and claims are distinct from those of other
ideologies.
To start with, three arguments are suggested to support the choice of Freeden’s morphological
approach to be the right methodology for the ideological analysis of transhumanism. The subsequent
section presents the selected transhumanist literature and other texts that the ideological analysis was
conducted on explaining the criteria of selection. Next, a concise argument was put forward to underpin
the relevance of transhumanism as the subject of political science.
Then, attention turns to the social and cultural context. The dissertation summarises briefly the
intellectual and organisational history of transhumanism. After that, the ideological analysis is
presented. Key findings are:
1. Transhumanism is an adequate subject of ideological analysis as it can be described with
five of the six ideological attributes defined by Freeden.
2. The ideological analysis reveals five core concepts in the transhumanist conceptual
structure: morphological freedom, human enhancement, longevity, the precautionary
principle, and personhood.
3. It identifies and describes the morphologies and decontestations of several adjacent
concepts, such as rationality, diversity, democracy, equality and the state.
4. It defines the roles of peripheral concepts as effective tools to creating new ideological
variants, supporting intellectual and political expansion, and responding to criticism
5. The thesis presents an ideological map of transhumanism revealing the positions,
interconnectedness and proximity of these concepts within the ideational structure in
accordance with the morphological approach. 6. Special attention is given to two critical accounts of transhumanism: the bioconservative
critique presented by Francis Fukuyama and the moral philosophical critique put forward
by Jürgen Habermas.
7. The thesis unveils how transhumanism acquires unique issue ownership over a variety of
social issues as well as its attempt at creating a novel semantic field to frame and interpret
the perceived consequences of techno-scientific progress.
The inferences from these chapters allows for testing the main hypothesis and to foreground a new
account of the transhumanist thought system. A three-part argument is offered to justify the idea that
transhumanism is a thin-centred ideology. Finally, a detailed account of James Hughes’ innovative
spatial theory of 21st century politics is presented to justify the potential of transhumanism to become a
full-fledged ideology and to acquire a dominant status among mainstream ideologies in the near future.
To conclude the dissertation draws these theoretical, methodological and analytical strands
together to appraise the main findings of the ideological analysis. It offers a new account of transhumanism based on its existing conceptual architecture, its power to interpret social reality and its capacity to contest other dominant and emerging ideologie
Bosznia-Hercegovina muszlim társadalmának lehetséges jövői. „Három holnap” a posztnormális időben
Get PDFRural Development and Migration - Effects of Rural Development Projects on Internal Migration and Migration Aspirations of Rural Dwellers in Hungary
Get PDFThe thesis is focusing on the relationship between rural development subsidies and outwards mobility from rural settlements. In general, the thesis’ aim is to analyse how rural development programmes influence emigration. Hungary, as the EU member with one of the highest social gap between rural-urban population as well as one of the highest ratio of non-urban dwellers, has in its rural development policies the central objective of reinforcing ‘population retaining capacities’ of the countryside, which these documents aim to achieve through rural development initiatives. However, the scientific literature is sceptical about development of migrant-sending areas resulting in lower ratios of outwards mobility.
The thesis formulates 4 research questions and employs statistical data analysis methods (linear regression-based path analyses) as well as qualitative methods (interview analyses) to address them. While the former method relies on the investigation of Richard Rhoda (1983) on the topic, the latter method is based on the development-migration analytical framework of Hein de Haas (2014).
Research findings suggest that among the least developed locations, rural development funds were more convincingly connected to a rise in enterprises, although funds spent for agricultural development seems absolutely ineffective in contributing to employment (that is, share of employed people living locally). Both these factors influence incomes positively. However, with rising incomes and employment, a much higher level of outwards mobility is expected, while conversely, entrepreneurship seems to reduce the share of those deciding to move away. As these impacts balance out one another, the overall effects of the different forms of rural development subsidies vary, with agricultural investments rather contributing to immobility and non-agricultural payments only doing alike because their incapability to promote new jobs.
Interview analyses suggest that voluntary immobility is facilitated by positive changes in local career opportunities (instead of simply jobs), a sense of freedom and independence that the countryside may provide (instead of vivid local cultural life) and strong personal connections (instead of weak community ties). Job creation, at least seemingly, positively influences emigration. A reason for this is that local jobs, especially those created through development programmes are temporary and thus, trail uncertainty – in general, they cannot compete with jobs elsewhere and may only delay migration. Besides the interviews reflecting the wellbeing-enhancing aspect of capabilities to migrate, they also show, that these choices of mobility and immobility, are themselves facilitated by the will of achieving more freedom. From the micro perspective, it is precisely the lack of freedom-enhancing factor of Hungarian rural development programmes, why they seem to be ineffective in trailing satisfactory outcomes. Instead, these are interpreted by several respondents as dependency-increasing interventions, let these dependencies be meant on either the personal or community level.
The two empirical parts of the thesis reinforce one another's claims: Instead of jobs and employment, career opportunities (including entrepreneurship and education) and self-actualisation is, that seems to matter in either moving or staying. Instead of local cultural life, basic welfare services and rural idyll in general, it is personal connections and the liberating aspects of the rural idyll that seems to matter in staying. It is unsurprising thus, that those were exactly these aspects of development programmes that seemed to reduce outwards mobility, whereas other aspects had no or even, contrary effects, some of which lies in the very essence and organisational setting of subsidisation.
The scientific relevance of the research comes from
● its novelty in analysing development-migration interactions in the Hungarian context based on EU funds of the 2007-2013 budget period and considering rural development resources spent in non-agglomeration villages of Hungary.
● it being the first attempt to evaluate on the settlement level, how rural development programmes contributed to outwards mobility in rural Hungary.
● in a more global sense, this dissertation is one of the few empirical attempts to comprehensively evaluate how development programmes contribute to outwards mobility,
● moreover, it is also one of the few empirical attempts to validly evaluate the effects of EU-funded rural development programmes in general.
● the research contributes to a comprehensive understanding of development-migration interactions and the role of development in migration aspirations.
● it contributes to migration theory by providing empirical support for the migration aspiration-capability framework as well as a possible qualitative method for the better understanding of the different aspects of immobility
Practical relevance of the thesis is
● the evaluation of the effects of development projects targeting local communities in Hungary, and the contribution to the understanding of potential limitations of such policies.
● More generally, this dissertation may help in understanding the boundaries and unexpected outcomes of subsidization, which are often trailed by the structure and nature of such interventions, both in intranational and international contexts
Workplace Spirituality and Well-Being among the Workforce in Social Businesses in Scotland
Get PDFThis study draws from the research on workplace spirituality and well-being in connection to the context of social businesses involved in alternative food production and provision. This study’s focal points of interest are workforce motives and well-being in the specific context of organizations that have a social mission beyond making profit.
For the purpose of this study, workplace spirituality is described as work performed by individuals that has broader societal implications (Sheep 2006), which includes a holistic mindset with a sense of mission and interconnectedness (Mitroff & Denton 1999, Sendjaya 2007) and transcendent motives as connection, compassion, meaningfulness, mindfulness (Guillén et al. 2015). Spiritual leaders are described as individuals who focus on value creation over value capture (Kauanui et al. 2010), consider the quality of their organization’s products (Pruzan 2008), contribute to society to make a difference (Fry 2003), and care for multiple stakeholders (Fry 2003, Reave 2005, Zsolnai 2011). Spiritually-informed workplace and leadership behaviors are driven by transcendental motives of selfless needs to improve the lives of employees, community, the society, the environment (Guillén et al. 2015, Ungvári-Zrínyi 2014, Mitroff & Denton 1999). Workplace spirituality and spiritual leadership have been associated with many beneficial outcomes such as high morale, commitment, less stress and ethical behavior (Fry 2003, Mitroff & Denton 1999, McGhee & Grant 2017, Karakas 2010).
Connecting the literatures on well-being and workplace spirituality, there is a similarity between spirituality and the psychological approaches such as eudaimonia and flow. A spiritual approach supports psychological aspects of well-being through purpose in life, service to others, while psychological approaches such as eudaimonia and flow seem to support spiritual experiences. There is a lot of similarity and overlap between these concepts. For instance, eudaimonia is about human flourishing and manifesting the inner spirit or true nature (Waterman 1993, Van Dierendonck & Mohan, 2006), and it is not a momentary orientation but a lifetime of virtuous action and an activity of the soul (Aristotle 2014). Eudaimonia includes focus on meaningful activities relating to the bigger picture and doing the right thing, by having a holistic sense of self (Ryan & Deci 2001). Similarly, the spiritual outlook includes a sense of connection, compassion, mindfulness, meaningful work, transcendence (Guillén et al. 2015), interconnectedness, sense of mission, and a sense of wholeness or a holistic mindset (Mitroff & Denton 1999, Sendjaya 2007). Thus, eudaimonia is essential for the spiritual approach to work or Furthermore, the flow experience is considered to be an expression of eudaimonia (Fullagar & Kelloway 2010) and workplace spirituality is linked to flow at work (e.g., Fry 2003, Ungvári-Zrínyi 2014). The concepts of mindfulness at work and meaningful job are consistent with Csikszentmihalyi’s theory of flow (Ungvári-Zrínyi 2014, p. 6), which means that contributing to a worthwhile cause at work, for the benefit of others and self, as well as performing jobs that express the inner values of people, can result in engaging the full capacity (flow) and attaining a high level of fulfillment in life. The spiritual and meaningfulness oriented approach accounts for eudaminic experiences and offsets the destructive or negative aspect of flow (Csikszentmihalyi 1999). This puts into the perspective the importance of having a meaningful life over temporary enjoyment. Accordingly, jobs that take into account social consequences, allow for the expression of inner values at work and the experience of meaningfulness will support positive workplace well-being
Sustainable Investing - Does ESG Induce a Virtuous Circle?
Get PDFA környezeti, társadalmi és gazdasági rendszerek fenntarthatóságának szavatolása jelentős kihívás elé állítja korunk társadalmát. A klímaváltozás mérséklésére 2016-ban megkötött párizsi egyezmény vagy az ENSZ által tágabban értelmezett környezeti és társadalmi feszültségek kezelésére 2015-ben definiált Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) mind azt igazolják, hogy a kérdéskör napjainkra megkerülhetetlenné vált.
A disszertáció célja, hogy vállalati keretek között megbecsülje a fenntarthatóságért tett lépések gazdasági hatásait. Az érintett elmélet szerint ahhoz, hogy a vállalkozások elérjék céljaikat, figyelemmel kell legyenek az érintettjeik széles körére, így a vevőikre, munkavállalóikra, helyi közösségekre, a tulajdonsokra vagy éppen a környezetre. A „trade-off” hipotézis pártfogói viszont azzal érvelnek, hogy a vállalatok ilyen jellegű erőfeszítései nem térülnek meg, éppen ellenkezőleg, többletköltséget eredményeznek az externáliák internalizálása okán.
A fenntarthatóság kérdésköre valamennyi érintett szempontjából vizsgálható, azonban a disszertáció a részvényesekre összpontosít, és a következő kérdést veti fel: lehetéséges-e fenntartható vállalati gyakorlatokkal növelni az eredményességet? Másképpen fogalmazva, érvényre juthat-e a nemzetközi szakirodalomban gyakorta hangoztatott „doing well while doing good” koncepció? Amennyiben igen, akkor a befektetők mint befolyásos érintettek, jelentősen hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedéshez.
A fenntarthatóság részvényesi hozzáadott értékre gyakorolt hatását számos módon lehet vizsgálni. Az elemzés kiterjedhet a számviteli jövedelemezőségre, majd arra a kérdésre, hogy miképpen árazzák a piacok a fenntarthatóságot; végül meghatározható a befektetők kockázattal korrigált esetleges többlethozama. A disszertáció ez utóbbit kívánja górcső alá venni.
A befektetési szakirodalomban az ESG a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jellemzőit testesíti meg. A gyakorlatban számos ESG-tudatos befektetési stratégia létezik a kizáró szűréstől a részvényesek közvetlen részvételéig. Az értékezés ezek közül kettőre koncentrál, az ESG integrált alapú megközelítésére és az ESG-tematikájú befektetésekre. Az ESG integráció rendkívül népszerű, hiszen az ekképpen kezelt globális összvagyon meghaladja a 17.500 milliárd dollárt, míg a tematikus befektetések az elmúlt 6 évben az összes stratégia közül a legnagyobb, 1.200 százalékos növekedést produkálták.
Az integrált ESG megközelítés E, S és G minősítésekre támaszkodik, és minden vállalkozás a következő portfóliók valamelyikébe sorolható: vezetők (leaders), követők (followers), lemaradók (loungers), leszakadók (laggards) és nem minősítettek (not rated). A tematikus portfóliók SDG-kel kapcsolatos kihívásokra összpontosítanak. A vízhiány kezelése, az idősödő társadalom, a kiberbiztonság egy-egy példáját jelentik az E, S és G megatrendekbe (MT) sorolt kilenc elemzett befektetési témának.
Módszertani szempontból a disszertáció a faktorportfóliók technikáját alkalmazza; jelen esetben az ESG portfóliókban szereplő részvények súlyai és hozamai kibővített Fama-MacBeth keresztmetszeti regressziókból származnak. A portfólióösszeállítás összesen 100 különféle befektetési stílus, iparág és ország zavaró másodlagos hatását szűri ki. Az elemzett adatbázis
nagyságára jellemző, hogy több, mint 15 millió adatpontot tartalmaz. A hozamok idősoros elemzése Fama-French (FF) jobb oldali megközelítését (RHS) alkalmazza, amely egyszerre képes teljesítményértékelésre és az ESG mint esetleges új faktor azonosítására.
Az értékezés számos módon járul hozzá a fenntarthatóság pénzügyi szakirodalmához. Mindenekelőtt – a szerző legjobb tudomása szerint – a befektetési szakirodalomban korábban még nem alkalmazták az érintett elmélet „szervezeti” és „globális” fenntarthatóságot megkülönböztető elméleti koncepcióját. Ezenkívül, a disszertáció ismerteti a megatrend koncepciót, illetve a részvénykiválasztás folyamatába integrálja a jelzéselméletet. A megatrendkitettség mérésére innovatív matematikai formulát vezet be. Az RHS megközelítés alkalmazása ugyancsak újdonság az ESG területén. Az ESG-tematikájú befektetések jelenleg még alulkutatottak, lévén, hogy újkeletűek. Végül, az adatbázis egyedi és széleskörű, ami alkalmassá teszi az ESG tiszta teljesítményének a megragadására.
Az empirikus elemzés több figyelemre méltó eredménnyel szolgál. Hosszabb távon a vezető ESG és a tematikus portfóliókba történő befektetésekkel legalább a kockázatoknak megfelelő hozamot lehetett realizálni. Az ESG integráció során invertált U kapcsolat tapasztalható, vagyis érvényesült a csökkenő hozadék elve. Az exogén sokként értelmezhető COVID-19 járvány alatt azonban nem nyert bizonyítást a minőségbe menekülés elve, ami ellentétes a szakirodalom megállapításaival. Végezetül, az eredmények nem igazolták vissza az ESG új faktorként történő alkalmazhatóságát a FF faktormodellekben.
Az értekezés alapján az alábbi gyakorlati következtetések tehetők. A befektetők hozzájárulhatnak az SDG-k teljesüléséhez, anélkül, hogy elesnének a vállalt kockázatoknak megfelelő hozamtól. Hozzávetőlegesen 50 bázispontos tranzakciós költséghányadig nincs hozamáldozat, vagyis a befektetők oldaláról jogos igény jelentkezik a költségek csökkentésére. A tematikus befektetések összhangban vannak az EU Taxonómia rendeletével. A faktor portfóliók ESG indexként alkalmazhatók, azaz a segítségükkel – összhangban az SFDR elvárásaival – felmérhetővé válnak a fenntarthatósági szempontok hozamokra gyakorolt hatásai. Végezetül, az ESG nem csodaszer kedvezőtlen piaci körülmények között; vagyis érdemes lehet más stratégiákkal kombinálni