1424 research outputs found
Sort by
Power realism versus normative institutionalism in the Council of Europe – The responses of the Organisation to the political and legal challenges to effective multilateralism
Get PDFThe context of the current research is the crisis of the multilateral framework, since scepticism of effective multilateralism has been growing in recent years. The thesis focuses on the particular situation of the Council of Europe, and intends to examine the correlation between the soft power human rights instruments, the “normative institutionalism” and the classical, “power” realism. The dissertation aims to present one political (suspension of voting rights of the Russian parliamentary delegation in the Parliamentary Assembly of the Council of Europe) and one legal case study (reluctant implementation of the judgement of the European Court of Human Rights) to illustrate the political and legal difficulties the Council of Europe faces. After a qualitative analysis I seek an answer to the question, how the organisation can solve the challenges resulting from the reappearance of power realism in an intergovernmental organisation with the protection of human rights as a core mission. How, in other words, to solve its own Copenhagen dilemma.
The concrete research questions are as follows: 1) “Could the recent political and legal challenges to effective multilateralism endanger the functioning of the Council of Europe in the long run?” 2) Could normative institutionalism prevail over the great powers’ geopolitical interests, and if so, to what extent?”
The thesis also intends to examine the enlargement dilemma of the organisation in the mid-nineties, whether to invite the Eastern European countries to join before they were in compliance with the main standards or to delay their accession until their legal and institutional structures were closer to European standards. This Chapter is highly relevant for the initial hypothesis, which is that the Eastern enlargement with the accession of the Russian Federation as a great power largely contributed to the political and legal challenges of the Council of Europe.
The way I intend to conduct the research is partly based on my personal experiences in 1999 and between 2011 and 2016 in the Council of Europe, when I served in Strasbourg, as deputy to the Permanent Representative of Hungary to the Council of Europe. In this capacity I actively participated in the work of four rapporteur groups preparing the decision-making process of the Committee of Ministers and in the Human Rights (DH) sessions of the Ministers’ Deputies responsible for the supervision of the execution of the Strasbourg Court’s judgements. I also followed the activity of the Parliamentary Assembly in recent years, between 2016 and 2020. In addition, I am currently the Hungarian delegate in two institutions of the Council of Europe, the Steering Committee on Anti-Discrimination, Diversity and Inclusion (CDADI) and in the Governing Board of the Observatory on History Teaching. I also build on the evaluations of the semi-structured interviews with high-ranking officials of the Council of Europe and of the Hungarian foreign service. As the sources are very limited, there is no academic literature analysing these developments, the interviews with competent officials are of utmost importance. The list of interviewees covers different nationals of the Council of Europe working in the structure of the Committee of Ministers and the Parliamentary Assembly on the one hand, politicians of the Parliamentary Assembly and high ranking diplomats of the Hungarian foreign service on the other. It should be also noted that the structure of the thesis was determined in 2020, long before the war between the Russian Federation and Ukraine. However, this war in a neighbouring state has had a major impact on this research, therefore the exclusion of the Russian Federation from the Council of Europe, and its assessment will form an integral part of this research.
Based on the conclusions of the thesis, the followings could be the new scientific results:
• • Contribution to the general literature focusing on the future role of multilateral organisations;
• • Providing a comprehensive analysis of the impact of political developments in the Council of Europe to the scientific literature;
• • Chance to be the first to analyse the new complementary joint procedure;
• • Based on the findings concerning their efficiency and capacity, the thesis could contribute to evaluating the role and opportunities of multilateral organisations, especially the Council of Europe;
• • The conclusions of the research could assist the actions of the diplomacy in multilateral frameworks, contribute to fine-tuning the general perception of manoeuvring room in multilateral diplomacy
Effect of risk perception on travel intention to conflict-ridden destinations
Get PDFMy doctoral thesis investigated the factors influencing travel intention to conflict-ridden destinations. The context of the research focused on conflict-ridden destinations, which are associated with a higher level of risk perception. Conflict-ridden destinations are directly influenced by terrorist attacks, political unrest and war, where tourism and tourist establishments are influenced by these events (Çakmak and İsaac, 2016). This thesis investigated how perceived risk, along with other factors such as individual characteristics, destination image, and prior experience influences the travel intention in conflict-ridden destinations.
The main results of the current study confirmed the assumed relationships between perceived risk, individual characteristics (novelty-seeking behaviour), destination image, prior experience and theory of planned behaviour (TPB) constructs. The findings are summarized in the following points:
• Subjective norms influenced both perceived behavioural control, attitude towards visiting conflict-ridden destinations and intention to visit.
• Perceived behavioural control also influenced the intention to visit, while attitudes towards visiting had no significant impact on intention to visit conflict-ridden destinations.
• Destination image only had a significant moderation effect on the relationship between attitudes towards visiting and intention to visit.
• Perceived risk negatively influences attitude towards visiting conflict-ridden destinations
• Novelty-seeking behaviour positively influences the perceived behavioural control.
• Subjective norms and perceived behavioural control both are significant positive predictors of intentions to visit conflict-ridden destinations.
• Destination image is a significant positive predictor of intention to visit conflict-ridden destinations.
• Destination image has a stronger significant positive effect on the intention to visit Turkey. However, the destination image has no significant effect on the intention to visit Israel.
The results of this thesis shed new light on existing literature as it explores the factors predicting the intention to visit conflict-ridden destinations associated with a high level of risk perceptions that offers implications for researchers and practitioners. This model is the first in the tourism literature incorporating risk perception, individual characteristics (novelty-seeking behaviour), destination image and prior experience in a single model
A magyar háztartások pénzügyi megtakarításai és vagyona a 2008-2009-es válságot követően = Financial savings and wealth of Hungarian households after the 2008–2009 crisis
Get PDFA magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona 2008 és 2020 között több mint meghárom-szorozódott: azaz közel 40 ezer milliárd forinttal nőtt. A háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona is több mint 55 százalékponttal emelkedett – így a lakossági pénzügyi vagyon nökedése számottevően hozzájárult a gazdaság külső egyensúlyi pozíciójának javulásához, így a külföldi for-rásokra való ráutaltság mérséklődéséhez is. Míg a kétezres évek elejétől a lakosság egyre inkább eladósodott, a 2008-2009-es válságot követően a törlesztések révén jelentősen csökkent a lakosság hitelállománya. Ezzel párhuzamosan a lakosság GDP-arányos pénzügyi eszközei is számottevően, mintegy 40 százalékponttal nőttek 2008-2020 között.
Az e dolgozatban bemutatott kutatásaim során ezért elsősorban a 2008-2009-es válságot kö-vető, 2020-ig tartó időszak megtakarítási folyamataira koncentráltam. Disszertációmban arra kere-sem a választ, hogy makroszinten milyen tényezők járulhattak hozzá a magyar háztartások megta-karításának 2008-2009-es válságot követő jelentős emelkedéséhez és portfólióösszetételének meg-változásához. Emellett azt is vizsgálom, hogy mikroszinten milyen faktorok határozhatják meg a magyar háztartások pénzügyi vagyonának mértékét és összetételét.
Az elméleti keretrendszer és az eddigi empirikus kutatások ismertetése után a harmadik rész-ben egy leíró elemzés segítségével azt vizsgálom, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően milyen tényezők állhattak a magyar megtakarítási folyamatok mögött és körbejárom, hogyan alakult a háztartások pénzügyi vagyonának összetétele és milyen változások történtek a magyar lakosság pénzügyi portfóliójának összetételében.
A negyedik fejezetben hipotéziseket fogalmaztam meg annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjak a háztartások vagyoni helyzetéről. A második kutatási kérdésre – Milyen faktorok ha-tározhatják meg a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyonának mértékét és összetételét? – egy 2015 óta elérhető, viszonylag új mikroadatbázis segítségével, a Household Finance and Con-sumption Survey felmérés segítségével válaszoltam. A lakosság portfólióallokációs döntéseit is vizsgáltam, ezen belül is azt, hogy a kockázatos és nem kockázatos eszközök közötti választását milyen tényezők befolyásolják.
Meggyőződésem, hogy ez kutatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a magyar meg-takarítások szintjét és összetételét befolyásoló faktorokat, és választ kapunk arra is, milyen tényezők állhattak a 2008-2009-es válságot követő alkalmazkodás mögött
Normális Németország? – Normalizálódási diskurzusok és a német külpolitika normalizálódása az újraegyesítés óta
Get PDFImmár három évtized telt el azóta, hogy a nemzetközi közösség jóváhagyásával Európa közepén újra megszületett az egységes német állam, a német újraegyesítés álma valósággá vált. Németország második világháború utáni megosztottsága megszűnt, az antifasiszta koalíció győzelmét, Németország megszállását követően létrejött két német állam végre újraegyesült, Németország visszanyerhette szuverenitását. A német vezetés a minden tekintetben sikeresnek és eredményesnek bizonyult nyugatnémet politika folytatását ígérte, a német kül- és Európa-politika az elmúlt évtizedekben mégis jelentős változásokon ment át. Az Egyesült Államok Irak ellen indított háborúja alkalmával, majd a 2010-ben kibontakozott euróválság során különösen élesen megmutatkozott, hogy Németország már sok tekintetben nem azonos az újraegyesítés utáni Németországgal. Ezzel összefüggésben pedig ismét felerősödtek az un. „normális” Németország körüli viták is, miközben a német külpolitika számára sürgetővé vált annak meghatározása, hogy a „nagykorúvá” vált Németország milyen Európát kíván, és abban milyen szerepet szán magának. A német külpolitikában végbement változások egyik narratívája, hogy a német külpolitika „normalizálódásának” vagyunk tanúi. A Németországban a legáltalánosabban elfogadott nézet szerint ma ez azt jelenti: az a német külpolitika, amelyet a második világháború után mindenekelőtt a nemzetiszocializmus miatt érzett bűntudat és az abból fakadó önkorlátozás, a pacifizmus, valamint az európai egyesülés ügye melletti feltétlen kiállás jellemzett, mára megváltozott: Németország újra „normális állam”, amely a saját nemzeti érdekeit képviseli, ahogyan azt más államok is teszik. Jelen értekezésem célja a német külpolitika „normalizálódásának” értelmezése, vagyis hogyan értelmezhetők azok a vélemények, amelyek szerint az újraegyesítés óta a német külpolitika „normalizálódott”. Dolgozatomban azzal érvelek, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság létrejötte egy politikai „anomália” volt. Rámutatok azokra a tényezőkre, amelyekben ez az anomália, a normálistól eltérő sajátos jelleg megnyilvánult. A német külpolitika normalizálódási folyamatát a német anomáliától való fokozatos eltérésként írom le. Felvázolom, hogy az újraegyesítést Németországban milyen narratívák előzték meg Németország Európában és a világban elfoglalt helyét illetően, és ezek az elképzelések mennyire váltak valóra.
A normalizálódás fogalmát a konstruktivista elméletekre alapozva a német külpolitikai kultúra és a nemzeti identitás sajátosságain keresztül közelítem meg. A kutatás két dimenzióban folyik: a normalizálódás folyamatát egyrészt a belpolitikai, filozófiai jellegű diskurzusokban, másrészt a német kül- és Európa-politika gyakorlatában vizsgálja. Az elméleti összefüggések és a diskurzusban végbement változások bemutatásával párhuzamosan a német "civilhatalom" koncepcióját felhasználva példákkal támasztom alá, hogy a német külpolitika normalizálódása a gyakorlatban milyen formában és különösen mely külpolitikai területeken érhető tetten. Németország körül megváltozott a világ, és az állandósághoz való ragaszkodás során a német külpolitika is megváltozott: nemcsak öntudatosabbá vált, de változás következett be a külpolitika lényegében, tartalmában is. A normális német külpolitika ugyanakkor nem jelent különutasságot, nem jelenti a „civilhatalom” szerep, a multilateralizmus, az európai és az atlanti szolidaritás feladását
An Ecological Economics Inquiry into the Social and Solidarity Economy - Insights from an Action Research
Get PDFThe research aims to link the social and solidarity economy (SSE) with the critical ecological discourse. The practice- and movement-based theory of SSE promotes a systemic change, social transformation toward an environmentally and socially just future through resisting and building alternatives to the prevailing economic system, the market economy. The research gap which has been identify during literature review reveals that, from a radical ecological perspective the SSE practices have been poorly explored. To fill this research gap, based on the interdisciplinary approach of ecologic economics, I critically review ‘How the ecological aspects can theoretically and practically be included in the SSE?’ – which is the research question of the research.
The conceptual framework of the research is based on the radical sustainability approach following the pre-analytical vision of ecological economics which builds on the strong hierarchy between the economic, social and natural domain. The implications of the radical sustainability on SSE initiatives was explored through the operation of the Cargonomia collective, in Hungary, Budapest during an action research. Action research allows to explore social phenomena through democratic knowledge creation, participation and intervention into lives of communities, organizations or individuals. During the presented action research, five members of the Cargonomia collective engaged themselves between 2016 and 2018 to deepen understanding about the operation of the organization while improve its performance and conceptualize the lived experience through theoretical-analytical concepts which contributes to scientific knowledge creation.
The empirical results of the action research reveal how ecological aspects can be included in the SSE theoretically and practically, which are the following:
1. Respecting certain environmental principles
SSE initiatives can follow certain environmental principles to comply with the radical sustainability approach. Such environmental aspects which can be applied by SSE initiatives are related to reducing energy and resource consumption, downsizing material consumption, usage of viable technologies, localization and the personal behaviour of the members.
2. Dealing with contradictions
The empirical research revealed that an alternative initiative committed to radical sustainability faces many contradictions in addition to the potential achievements. Both achievements and failures can contribute to learn and enhance sustainability if they reflected upon. The strategies of the Cargonomia collective (exploring viable alternatives, accepting compromises and rejecting activities) can serve as guides for further exploring and implementing coping strategies. The ability to critically reflect on analytical-conceptual issues (such as on the complex question of sustainability) through daily activities of an organization can be supported by action research methodology as presented through the empirical case. Nevertheless, the empirical results reveal that sustainability is not an achievement at a point in time, but rather a journey over time which requires continuous negotiation, learning, reflecting, evaluating and adapting
3. Applying an organizational structure which allows to prioritize environmental and social values over financial gains
The prioritization of environmental principles becomes possible through the organizational structure of alternative organizations. The empirical research highlighted three of the aspects of the organizational structure which enables SSE initiatives to follow the radical approach to sustainability, which are (i) democratic governance accompanied by critical-self-reflective discussion and debates, (ii) staying small and (iii) applying a plural economic model which enables to create a balance between different resources building on reciprocal relations, redistribution, market exchange and the combination of these.
4. Redefining the meaning of work
The empirical results demonstrated the potential of SSE initiatives to redefine the meaning of work. Work in the empirical case is not primarily marked by monetary income, but by the value which is created for the local community, by joy and by meaningful activities. The diversity of provisioning, reciprocal relations which describe the participation in SSE initiatives, can be conceptualized as the decommodification of work. The implications of decommodifying work in relation to sustainability is that, it can shape social imaginaries and decouple well-being from material consumption
Impacts of highly automated vehicles on urban passenger transport and tourism
Get PDFTársadalmi-gazdasági környezetünk jelentős átalakuláson megy keresztül, melyre a jelenleg zajló ipari forradalom (ipar 4.0 – automatizálás) is jelentős hatást gyakorol. Az automatizálás fejlődésével az emberi munkát helyettesítő gépek alkalmazása egyre inkább terjed, ez pedig a közeljövő városi személyközlekedés, valamint a turizmus rendszerét is új perspektívába helyezi. Noha az önvezető járművek társadalmi hatásait vizsgáló kutatások köre egyre bővül, az ágazatspecifikus – különösen a turizmus szektorra összpontosító – elemzések még mindig korlátozott számban érhetők el a nemzetközi szakirodalomban.
Ebből kiindulva, a doktori kutatásom keretében megfogalmazott általános kutatási kérdés a következő: Hogyan hat a magasan automatizált (SAE 4-5. szint1) járművek elterjedése a turisztikai ágazatra, különösen a turisztikai célú mobilitásra és a hagyományos turisztikai szolgáltatásokra?
A kutatási kérdés megválaszolásához kvalitatív (szisztematikus szakirodalmi áttekintés, forgatókönyvelemzés- és létrehozás) és kvantitatív (egy- és többváltozós statisztikai számítások, kovariancia-alapú strukturális egyenlőségek modellezése) elemzési módszereket alkalmaztam.
Doktori kutatásom legfontosabb új tudományos eredményei az alábbiak:
1) Iparági hatásvizsgálat az önvezető járművek terjedésével összefüggésben, mely során a társadalmi-gazdasági, ágazati és morális kérdések rendszerzése valósult meg. Az eredmények rámutattak az automatizáláshoz kapcsolódó externáliákra, kiemelve a legfontosabb megoldandó problémákat a különböző ágazatokban, beleértve a turizmust is.
2) Új kvalitatív forgatókönyvelemzési és létrehozási módszer kidolgozása, mely a doktori kutatásom új módszertani eredményének tekinthető. Ezt a kvalitatív elemzési keretrendszert alkalmazva a vizsgálandó folyóiratcikkek metaadatai kategorizálhatók, valamint a forgatókönyvek fő témái egységes értékelési logika mentén értékelhetők. A kifejlesztett forgatókönyvelemzési módszer felhasználható az aktuális közlekedési trendeket és társadalmi-gazdasági jelenségeket bemutató forgatókönyvek szisztematikus elemzésére. A módszer továbbá más témakörhöz kapcsolódó forgatókönyvek elemzésére is alkalmas, mivel olyan lépésekből áll, amelyek a témától függetlenül alkalmazhatók, miközben átlátható elemzési keretet nyújtanak a kutató részére.
3) A fent említett elemzési módszert alkalmazva négy új forgatókönyvet hoztam létre a városi személyszállítás jövőjére vonatkozóan, mely figyelembe veszi a jelenleg domináns technológiai és társadalmi trendeket. A négy új forgatókönyv
(Grumpy old transport, At an easy pace, Mine is yours, Tech-eager mobility) alapul szolgálhat a városi személyközlekedési rendszer fejlődési irányainak meghatározásához, valamint a települések (például: turisztikai desztinációk) közlekedési innovációra való felkészültségének tipológiájához.
4) Az önvezető járművek terjedéséből adódó változások kategorizálása a turisztikai fogyasztási szokások, illetve a hagyományos turisztikai szolgáltatások szempontjából (például: a vezetési feladatok átadása, a hozzáférhetőség növelése, a járművek lehetséges alkalmazása turisztikai célokra). Az empirikus eredmények azt mutatták, hogy a pozitív attitűd erősebb a szokatlan közlekedési környezetben és a turisztikai célú utazásokon gyakrabban részt vevő alanyok körében. Különösen pozitív hozzáállást figyeltem meg az önvezető járművekkel való városnézés és tesztvezetés lehetőségével kapcsolatban. Ezek az eredmények tovább erősítik az önvezető járművek penetrációját a turizmusban, valamint jelzik, hogy az ágazatnak fel kell készülnie a technológiai változásokra a társadalmi-gazdasági kockázatok minimalizálása érdekében. Az önvezető járművek iránt nyitottságot mutató alanyok azonosításához kapcsolódóan új eredmény, hogy a Big Five személyiségtípusok alapján tártam fel a fogyasztói attitűd sajátosságait, ez pedig a későbbi piacszegmentációban is fontos szerepet tölthet be.
5) Az önvezető járművek technológiaelfogadását vizsgáló, TAM, UTAUT és alternatív modellekből kiinduló kutatások szintetizálása szisztematikus (PRISMA-alapú 7 pontos elemzés) keretében. Az elemzés alapján kategorizáltam az önvezető járművek használati szándékát befolyásoló exogén változókat, melyeket a kutatók újonnan kapcsoltak az eredeti modellekhez. Az elemzés mindezek alapján segítséget nyújt a jelenleg feltáratlan szempontok azonosítására a technológiaelfogadási kutatásokban.
6) A strukturális egyenletmodellezés során egy új technológiaelfogadási (TAMAT) modell létrehozása, amely az első olyan, önvezető járművekre specializált modell, amely figyelembe veszi a környezeti tényezők hatását, az önvezető járművek turisztikai alkalmazhatóságát, miközben a manuális irányítás iránti ragaszkodás, illetve az egyéni tulajdonosi preferenciák torzító hatásait is beépíti az elemzésbe. Eredményeim rámutattak, hogy a turisztikai célú hasznosíthatóság, valamint a szokatlan környezeti ingerek növelhetik az önvezető járművek használati szándékát, kiemelten a rövidebb távú (500 km alatti) utazások esetében. Kiemelendő azonban, hogy a manuális irányítás elvesztésének kockázata, valamint a megosztott mobilitás iránti kereslet gyengülése olyan megoldatlan kérdés, amely jelentős hatást gyakorolhat az önvezető járművek jövőbeli használati szándékára és környezeti fenntarthatóságára.
Összességében a disszertációm elsősorban az autonóm járművekhez kapcsolódó társadalmi és ágazati változások feltárásához járul hozzá, különösen a turizmus szempontjából, mely a korábbi kutatásokban marginális szerepet töltött be
A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése
Get PDFA doktori kutatás a Sziget Fesztivállal mint hellyel, a fesztiválozók környezettel való viszonyával foglalkozik. A kutatás fő célja a Sziget Fesztivál mint egy egy hétig létező szociokulturális környezet, megélt, átélt tér többrétű értelmezése és ábrázolása volt. A kutatómunka alulról épülő, vagyis nem szakirodalomból, elméletekből vagy megelőző kutatási eredményekből kiinduló, hanem terepkutatásból, közvetlen kutatói tapasztalatokból, meglátásokból eredő, vagyis problémaorientált. Az értekezés három egymást kiegészítő kutatási láb bemutatásából áll, melyek mindegyike egy-egy különböző mentális térképezési módszeren alapul, és amelyek kiegészülnek más kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. A három mentális térképezési eljárás közül kettő a kutatás során kidolgozott módszer. Habár az egyszerre antropológiai és szociológiai megközelítésű kutatás újszerű fesztiválkutatás, Sziget kutatás is egyben, a dolgozat elméleti beágyazottsága alapvetően térszociológiai jellegű. A kutatás témája a helyértelmezés, amely négy megközelítéssel, négy elméleti kérdés megválaszolásához vezetett. A disszertáció fő kategóriája, a tér mint szociológiai téma elhanyagolt, elméleti téren és empirikus eredményeket tekintve is megkésett, főleg a hazai szociológiában, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben erőteljes tér felé fordulás (térbeli fordulat, spatial turn) figyelhető meg a különböző tudományterületeken. Mindezek mellett pedig elmondható, hogy a térszociológia nem tekint ki kellőképpen más tudományterületek eredményei felé. Az értekezés fő elméleti hozzájárulási célja, hogy szintetizáljon különböző releváns tudományterületi eredményeket, és transzdiszciplináris megközelítésben mutasson rá a térszociológia jelentőségére, és így hangsúlyossá váljon a tér és a társadalom kölcsönkapcsolata. A dolgozat foglalkozik a relacionális térszociológia számára fontos határ fogalmával, de tematizálja a térértelmezést például a főként cselekvőhálózati és időföldrajzi érintettségű útvonalhálózatokkal is. Mindezek mellett a kutatás céljai között kiemelt szerepe volt annak, hogy felhívja a figyelmet mind az akadémiai jellegű társadalomtudományos, mind az alkalmazott jellegű üzleti kutatások terén a hely szelleme (genius loci, spirit of place) kutatási lehetőségére, hasznosságára, továbbá az élmény szerepére és jelentőségére a helyekkel kapcsolatosan, valamint a mentális térképezés értelmezésének, alakíthatóságának, kombinálhatóságának módjaira
Társadalmi szemléletformálás a magyarországi hulladékgazdálkodás területén
Get PDFA környezetvédelmen belül a hulladékgazdálkodás napjainkra kulcs-fontosságú üggyé nőtte ki magát, világszerte e területhez is számos lobbitevékenység párosul, és közvetlenül képes hatással lenni az embe¬rek és vállalatok mindennapjaira. A hulladékgazdálkodás jövője szem¬pont¬jából szükséges megvizsgálni, hogy mikor és hogyan, mit, min keresztül és kiknek érdemes kommunikálni. Fel kell térképezni a különböző társadalmi rétegek attitűdjeit, hogy hatékony kommu¬ni-kációt tudjunk eljuttatni hozzájuk. Fontosnak érzem, hogy egy olyan átfogó képet kapjunk a jelenlegi társadalmi tudatformáló fo¬lyamatról, ezen belül is a kommunikációs hátteréről, amelyből számos következtetést lehet levonni a jövőt képező tendenciákkal kapcsolat-ban.
Erre alapozva, és tovább gondolva a szakma vezető beosztású tisztség-viselőit vettem górcső alá, és az ő fogalomrendszerükre támaszkodva mélyedtem bele a témába. A kutatás az ökológiai kommunikáció, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás számos szakmai döntéshozójának a véleményét foglalja magában két speciális kutatási módszertan egye-sí¬tése által.
A KUTATÁS LEGKIEMELKEDŐBB EREDMÉNYE, hogy a
• magyarországi hulladékpiramis a kutatási alanyok által adott válaszok alapján más a nyugat-európai szomszédjainkhoz és a magyar Hulladék Keretirányelvhez képest is. Az újrafeldolgozás, tehát a szelektív hulladékgyűjtés, megelőzi prioritás szempontjából az anyagában való hasznosítást.
• A kormányzati szakpolitika nem segíti a helyze¬tet jelenleg.
A KUTATÁS ÁTFOGÓ EREDMÉNYEKÉNT született meg az a gondolat, hogy
• az egészségtudatosság összefüggésben van a hulladékkal, egymásra épülnek és szorosan összefüggnek. Ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítve és segítve alakítják ki a környezetéért felelős magatartást tanúsító embert.
• Éppen ezért a különböző környezetvédelmi témákat valójában nem szabadna külön választani, és a lakosság felé egymástól elszakítva kommunikálni.
• egyes környezetvédelmi te¬rü¬letek szervezetei egymástól eltérő fogalomrendszert használva más-más üzenetekkel bombázzák a lakost, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy felelősségtudatosan viselkedjen a környezet iránt.
• Nem jellemzi a környezetvédelmi szakmát a holisztikus gondolkodás, pedig ez által nemcsak a saját témájukat menedzselnék hatékonyabban, hanem a rendszerszemlélet által sokkal nagyobb hatást tudnának elérni a fogyasztókban.
• A felnőttek számára nincsen olyan hatékony platform, mint a gyermekeknek az óvoda és iskola intézménye, ahol alapvető sémákként épülnek be a hétköznapjaikba a környezettudatos tevékenységek.
• A forprofit cégek kommunikációjukban szegmentálnak, egy-egy témát karolnak csak fel.
• Nem a célcsoport választásre kellene a hangsúlyt fektetni, hanem a holisztikus környezetvédelmi gondolkodással lenne szükséges támogatni a fogyasztókat
Intensive parenting – Perspectives on Parental Time and Mediation of Technology Use
Get PDFThis thesis research explores how ideals about contemporary parenting shape parental time perceptions and the parental mediation of technology use. Previous literature demonstrates the changes of parenting that primarily concern the intensification, especially the extension and social inflation of the parental role. This parenting cultural script – namely, intensive parenting – provides the theoretical framework for this research. This study proposes that the patterns of parental time – especially the diverse approaches to quality time – and parental mediation of technology usage reflect contemporary parenting ideals. The inquiry intends to uncover the gender and social class differences in these parenting practices. Moreover, it aims to integrate the teenager’s voice into the debate about parental time and compare the parents‘ and children’s perspectives on their time together.
The research utilizes a mixed-methods research approach. The quantitative part is based on data from a representative Hungarian quantitative survey – conducted in 2017 – including parent-child dyads. Additionally, the qualitative sample consists of 24 semi-structured interviews with parents of 12–16-year-old teenagers in Hungary in 2019. The study employs an explanatory sequential research design, where quantitative data dominate the analysis and the qualitative part provides more nuanced explanations. First, multivariate analyses were conducted using binary logistic regression models to analyse how diverse aspects of quality time and parental mediation relate to the subjective quality of parenting. The qualitative part of this study draws on thematic analysis following the definition of Braun and Clark (2006).
The main findings of the thesis research can be summarized as follows:
• The intensive parenting ideal shapes parental time in the way that spontaneous, focused time is highly appreciated among Hungarian parents and teenage children as well, while cultivating children’s talent does not comprise part of spending quality time with children. Enrichment activities might be counterproductive in terms of the subjective quality of parenting since they might result in conflict with teenagers who are striving for autonomy.
• With regard to parental mediation and following the norms of intensive parenting, parents typically use a high level of control and a conscious mediation – with active mediation the desired form – and provide alternative and enriching programs to screen time to protect their children from harm and cultivate their development while fostering their autonomy and independence. However, restriction digital media use contradicts contemporary parenting values, since it does not enable self-regulation and discussions and threatens the child’s agency. Some patterns of active mediation that also reflected the features of intensive parenting were identified – such as the provision of expert guidance or constant negotiations.
• Parents’ educational and income level and (typically in connection with these) their digital literacy and beliefs about technology significantly determine how they navigate their children’s technology use and the amount and quality of time they spend together. This study highlights the relevance of intensive parenting ideals among more educated and wealthier parents. The diverse results of spending parental time on weekend time according to social status point to the greater time deficit of lower status parents and the high expectations of parenting among higher status parents. The results of this thesis indicate that these practices are resource-demanding fields of parenting, and competencies and resources are unequally divided according to the social status of parents.
• The findings show evidence that these practices are primarily maternal responsibilities – in other words, the high standard of intensive parenting involves mothers to a greater extent. Consequently, mothers are more concerned with the responsibility of parenting –for instance, with spending enough and sufficient (focused) time with their children and mediating – especially controlling – their media use.
• The findings highlight the important features of quality time with adolescents – the latter value the attention they get from parents and no rushing of parental time. The teenagers’ different perception of time also underlines how much social expectations influence parenting behaviours
The Dynamics of Eurasian Comprehensive Security, Political and Economic Cooperation
Get PDFThe dissertation has four main chapters. I begin with the discussion of the philosophical and historical concept of Eurasia (Chapter No 2.). This contains an overview on contemporary political and security concerns of the great powers in Eurasia and a deep analytical study of philosophy and history of the terms Eurasianism(s), followed by subchapters such as: the standpoint of the United States in Eurasia, the strategic path of Russia in Eurasia, the strategic view of Turkey to Eurasia, China’s standpoint on Eurasia and India from Indo-Pacific to Eurasia.
I found that Eurasian powers are capable to develop a global partnership model at the inter-regional and international level by challenging post-Soviet unipolar world order. I argue that this step generates conflicts and misunderstandings in high-level politics between Eurasian powers and the West, represented by organizations like NATO and the European Union. I believe that the era of misunderstanding will concede its place to “genuin strategic partnership and trans-Eurasian security system” applied by Brzezinski, Z. (Brzezinski, Z., 1997) between Eurasia and Europe, on the one hand, and Eurasian powers and the US, on the other.
I made the argumentation that the Eurasian continent is divided between several nations and sovereign countries in three different levels: great, middle, and small powers. No unique power has the real capacity to shape or reassert an empire in order to rule the Heartland, WorldIsland to command the world. The bilateral and multilateral relations between Eurasian countries or powers are based on mutual recognition and equality. I proved the only issue that involve Eurasian powers outside their territory or borders are their inherited historical, cultural, and geopolitical frontiers. In the current geopolitical structure of world politics, the case of influence over international or regional initiatives is the issue of interest among countries seeking global or regional hegemony. The Heartland and the World Island in Eurasia are places where the frontiers and interests of all Eurasian powers meet or even encircle into one other. Because of this complex structure, regionalism or regional integration is a considerable part of their foreign policies.
According to my findings, Halford Mackinder had addressed the geopolitical significance of the Heartland under the era of historical empires from a classical realistic point of view. My opinion is the implementation of such a political order or returning to the 20th century political settlement in the current international political, economic, and security structure is impossible. At the same time the Eurasian great powers failed to establish the western type liberal and neo-liberal political order. I raised the idea of fourth political theory that could lay an adaptable political structure or framework among and across the region.
The next (No 3.) chapter focuses on the economic, trade, and geopolitical relations between Eurasian powers, and has two main parts. The first part contains an overview on IntraRIC+T (Russia, India, China + Turkey) investment and trade relations providing data about India-China, India-Russia, Russia-China, Russia-German and Russia-Europe trade and economic relations and the discusses the case of geopolitical and geostrategic interests of given countries. The second part of the chapter discusses the complexity of the BRICS (Brazil, Russia, India, China and South Africa). The influence and contribution of BRICS in world politics and economics, intra-BRICS achievements and failures, the case of BRICS New Development Bank and the case of intra-BRICS investment and trade are the main terms of this part. I will also try to make a theoretical background for the process to find what kind of cooperation BRICS is primarily involved in, whether it is a new occurrence in the global partnership era and what mechanisms and projections could raise a better and deeper economic cooperation and integration between these nations by applying theories of global and regional economic integration in the conclusion.
The next (No 4.) chapter focuses on the Eurasian Economic Union. The subchapters in this part of my dissertation are: the treaty of the Eurasian Economic Union (EAEU), Russia and the EAEU, the historical and evolutional background of the EAEU, and the economic situation and the results of the EAEU in present. The last chapter is the conclusion section which contains an analytical outcome of the dissertation.
For data collection to conduct my study, I used secondary sources such as books, journal and online articles related to the topic and official statistics and indicators from the World Bank, International Monetary Fund, Organization for Economic Co-operation and Development and International Trade Centre etc