1424 research outputs found
Sort by
A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében
Get PDFA disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd az így kapott információk alapján megvizsgálni a kínai puha hatalom kialakítását és forrásait Magyarországon. Az értekezésben néhány olyan reprezentatív történelmi időszakot választok ki a Kínai Népköztársaság megalapításától napjainkig, amely a két csúcspontot és annak folytatását mutatja a hidegháború és multipolarizálódó világrend ideje alatt, és ily módon megvizsgálom és értékelem Kína puha erejének magyarországi kialakítását, annak módozatait, valamint Kína puha hatalmának forrásait.
A kutatás hipotézise a következő: Kína saját politikai értékei és filozófiái a legfőbb irányelvek puha hatalmának építésében Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a bipoláris és a többpólusú világrendben a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozott, ezért a fenti hipotézisból két alhipotézis születhet külön-külön a bipoláris és a többpólusú világrendre vonatkozva. A bipoláris világban még nem ismerték a puha hatalom elméletét, viszont a puha erő mint jelenség Joseph Nye előtt is létezett. Ennélfogva indokolt, hogy a puha hatalom szemszögéből vizsgáljuk a hidegháború alatti kulturális diplomáciát is. Az első alhipotézis az, hogy a bipoláris világban a kínai politikai értékek döntő szerepűek voltak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Az esettanulmány kutatása során láthatjuk, hogy a kínai kulturális diplomáciai cselekvései közvetlen és mechanikus válaszok voltak az adott politikai helyzetekre, a kül- és belpolitikai tényezőkön kívül más tényező alig hathatott az akkori kulturális és oktatási cserére Kína és Magyarország között. A második alhipotézis a hidegháború befejezése utáni világrendre vonatkozik: a többpólusú világrendben a kínai hagyományos értékek és filozófiák egyre nagyobb szerepet játszanak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Példaként vettem a Kína által kihirdetett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezést, amely a tervezéstől a megvalósításig mélyen megtestesítette a kínai hagyományos filozófiát. A kezdeményezés pozitív választ kapott számos országból, amely lehetővé teszi Kínának, hogy elérje azt a célját, hogy fokozza saját puha hatalmát a nemzetközi színpadon, miközben politikai és gazdasági előnyökhöz jut.
Az értekezés újabb eredményekre jutott, és további kiegészítéseket javasol a puha hatalom elméletével kapcsolatban. A Joseph Nye által javasolt puha hatalom elmélet nagyban gazdagította az emberek ismereteit a hatalomról, rendkívül fontos elméleti jelentőséggel bír, ámde a puha erő fogalma alapvetően a nyugati értékrendszeren alapul, nem mindig van magyarázatképesség a globális jelenségekre, különösen Kína vonatkozásában. A puha erő kritikus szemléletű kutatásához a következő következtetéseket tettem:
1. Véleményem szerint a puha hatalom elméletében való áttörés elérése érdekében ezt az elméletet a különböző keleti és a nyugati értékek keretébe kell helyezni, vagyis egy kultúrák felett álló általános elméletet kell kidolgoznunk.
2. Nye a tanulmányában nem építette be a gazdaságot a puha hatalom fogalmába. Véleményem szerint azonban a gazdaság nem tisztán kemény erőt jelenthet, hanem kétféleképpen is lehet a puha hatalom forrása: egyrészt az elért gazdasági eredmények formájában (ha nem fenyegetést jelentenek más országokra nézve), másrészt más országok elvárásai formájában a jövőbeli nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségeivel és az ezzel járó potenciális nyereséggel kapcsolatban. A puha hatalom forrásainak vizsgálatakor szükséges a gazdasági teljesítmény és a gazdasági rendszer fogalmak megkülönböztetése.
3. Annak ellenére, hogy Joseph Nye hivatalosan nem vonta be a gazdaságot a puha erő fogalmába, a „Kína felemelkedése” c. fejezetben úgy fogalmazott, hogy „a kínai »piaci leninizmus« gazdasági modellje puha erőt jelent néhány tekintélyuralmi országban, azonban ellenkező hatást vált ki számos demokráciában”. A jelen disszertációban az esettanulmányon keresztül bizonyítottam, hogy a kínai gazdaság demokratikus országban is nyerhet puha erőt
The Consolidation of Power through Electoral Engineering
Get PDFThe dissertation is a combination of two distinct parts. Part 1 establishes the theory of the consolidation, while Part 2 applies it empirically by evaluating the effectiveness of electoral engineering at consolidating power. The main contributions of Part 1 are as follows:
• The consolidation of power is a political, actor-focused concept that supplements the literature on democratization/democratic backsliding and is applicable as a foundation for empirical analysis.
• The consolidation of power is defined as an action that meets four criteria: an actor that possesses power purposefully uses that power to increase its long-term influence or to preserve the power that it already has.
• The classification of power consolidation is established using a parallel with the typology of democratic consolidation: positive consolidation increases power, negative consolidation preserves it, while neutral consolidation organizes and embeds it.
• All three types of power consolidation are compatible with democracy, even though they often contribute the erosion of the quality of democracy. Nevertheless, the consolidation can sometimes even be necessary for the establishment/improvement of democracy.
The main contributions of Part 2 are as follows:
• Electoral engineering is an act when electoral reforms are motivated by partisan self-interest; parties create systems for their own electoral benefit, i.e. they would like to maximize their partisan bias (gain as many seats as possible for a given vote share). This is a widely accepted assumption in the literature that Part 2 intends to test empirically.
• Using a novel dataset that covers each democratic election in the world between 1974 and 2017, this assumption is tested using various statistical methods (descriptive statistics, t-tests, OLS regressions, logistic regressions, and difference-in-differences analysis).
• The first hypothesis posited that electoral reformers design systems that increase their partisan bias compared to their bias in the previous election. The analysis indicated no significant effect; hence the hypothesis was rejected.
• The second hypothesis posited that electoral reformers design systems that are favorable to them compared to other parties (i.e. the partisan bias of reformers is higher than non-reformers). The analysis indicated no significant effect (only a minor benefit to neutral reformers and a minor detriment for proportional reformers in one of the models); hence the hypothesis was rejected.
• The third hypothesis posited that electoral reformers design systems that increase their chances of reelection. The analysis indicated no significant effect; hence the hypothesis was rejected.
• The fourth hypothesis posited that the direction of reforms, i.e. whether they make the system more majoritarian or more proportional depends on the direction of their popularity between the election or their partisan bias t the election preceding the reform. The analysis indicated no significant effect; hence the hypothesis was rejected.
Overall, the dissertation is a combined theoretical-empirical investigation that bridges the gap between two independent strands of literature. It also establishes a larger scientific project that intends to test the general efficacy of attempts at consolidating power
Az innováció alakulása válság idején a 21. századi EU járműiparában
Get PDFDoktori disszertációmban az innováció alakulását vizsgálom válságok idején, a 21. századi Európai Unió járműiparában. Kutatásaimhoz a járműipar a világgazdaság szempontjából kellően komplex, innovatív és magas hozzáadott értékkel bír, amely nem csak szakértők, hanem a mindennapi érintettség miatt, az átlagember számára is releváns vizsgálódási terep lehet. Az Európai Unió fejlett államaiban meghatározó a járműipar szerepe és súlya, ráadásul kellő mennyiségű adat áll rendelkezésre, illetve az elmúlt évek EU-s járműipari beágyazottságának köszönhetően lehetőségem nyílt nagy mintájú új adatfelvételre a vonatkozó, elemzésre váró témakörökben és azok feldolgozására. Az innováció fogalma és kapcsolata a járműiparral már önmagában is érdekfeszítő, releváns téma; a 21. századi növekedés motorja, kiváltképpen érdekes megvizsgálni a szerepét és alakulását válságok idején. Egy válság mindig felborítja az erőviszonyokat, gyorsan változnak a fogyasztói preferenciák, amire különösen nehéz reagálni egy olyan iparágban, ahol egy termékötlet megvalósulása átlagosan 5-7 év munkába telik a magas minőségi, biztonsági, környezeti és társadalmi elvárások miatt. Célom az, hogy bebizonyítsam, válság idején is érdemes a járműiparban az innovációba invesztálni, annak ellenére, hogy az iparági szereplők többsége nem így cselekedett, és hogy kifejezetten káros az innovációs kapacitások leépítése. Jellemző reakció, hogy válsághelyzetben a piaci szereplők a túlélés reményében mielőbb széleskörű költségcsökkentésbe kezdenek, és ennek gyakran az első “áldozata” az innovációs ráfordítás. Felmerült bennem a kérdés, hogy ugyanez a folyamat játszódik le egy KFI intenzív iparágban is? Valóban az iparágban történő érvényesüléshez nélkülözhetetlen KFI kapacitások is sérülhetnek, vagy akár érdemben leépítésre kerülhetnek egy komolyabb válság hatására? A téma szakirodalma az általam kutatni kívánt, komplexnek mondható kutatási területen gyakorlatilag nulla, ellenben tématerületenként (innováció, járműipar, válságok) gazdag, szerteágazó és komoly múltra tekint vissza; míg tématerület páronként (innováció – járműipar, innováció – válságok, járműipar – válságok) már szűkebb a szakirodalmi merítés lehetősége. Éppen ezért a pontos kutatási terület lehatárolását és a kutatás lefolytatását alapos szakirodalmi áttekintés előzte meg. Kvantitatív kutatásaim során nagyban támaszkodtam az EU járműipari vállalatait nagy elemszámban (2500+ kitöltés) megszólító kérdőívemre, amely angol és magyar nyelven volt elérhető, 2 hónapon keresztül, online formában.
H1: Az EU járműiparában a 21. századi válságok alatt csökkent az innovációs ráfordítás H2: A felkészült járműipari vállalatok a 21. századi válságok alatt nem csökkentették innovációs ráfordításaikat, és kimutatható piaci növekedést értek el. Felmerülhet az olvasóban, hogy első olvasatra a H1-es hipotézis már-már evidensnek tűnhet, ez azonban nincsen így. Gyakori reakció, hogy válsághelyzetben azon költségelemek csökkentéséhez vagy akár teljes befagyasztásához nyúlnak, amelyek nem a közvetlen gyártáshoz vagy szolgáltatáshoz köthetőek – a vállalatok innovációs ráfordítása például tipikusan ilyen – inkább közép- vagy hosszú távú befektetésként aposztrofált költségek csökkentését preferálják. Azt gondolom, hogy az EU-ban a járműipar kutatás-fejlesztési-innovációs ráfordításának vezető szerepe (szignifikánsan magasabb összeggel, mint a vonatkozó EU-s rangsorban második helyezett gyógyszeripar) egyfelől nem véletlen; másfelől közel sem egyértelmű, hogy egy olyan KFI intenzív iparág esetében, mint a járműipar, evidenciaként lehessen tekinteni a gyorsan és dinamikusan változó iparág motorjának számító KFI-re mint az elsők között leépítendő válságreakció, szükség esetén. Be szeretném bizonyítani, hogy a vállalatok többsége nem volt felkészült, és hogy a megfelelően felkészült vállalatok nem csökkentették innovációs ráfordításaikat, hiszen az iparág szempontjából kulcsfontosságú erőforrásról van szó. Kutatásaim eredményeképpen azt is ki kívánom mutatni, hogy akik felkészültségük mellett innovációs ráfordításaikat sem csökkentették, azok jobb helyzetbe is kerültek a válsághelyzet után
Eurozone Crisis Management in Neofunctionalist Approach
Get PDFThe development trajectory of the European Union (EU) has always been a key question in the history of the integration. The significance of this issue became even more topical after the so-called Great Recession of 2008-2009, which further exacerbated economic, social and political problems of the EU. The negative impacts were most evident in the Eurozone, since the sovereign debt crisis jeopardized the entire Economic and Monetary Union (EMU). The crises made it clear that the EMU had been malfunctioning due to its incompleteness. Recognizing these failures and shortcomings, member states decided to launch reforms in order to strengthen the structure of European Economic Governance (EEG). However, the issue of sovereignty and economic nationalism (protectionism) came again to the forefront of public debates, which made it difficult to improve the functioning of the EMU. The story is very important from theoretical perspective as well, since various theories and approaches provide different narratives and frameworks to interpret the events. The dissertation takes neofunctionalism as a theoretical framework in explaining the Eurozone crisis management. In relation to this, the major question of the thesis is whether the crisis management can be adequately explained by the methodological toolkit of the theory. The dissertation contributes to the existing scholarly literature in three different ways. First, neofunctionalism (and integration theory in general) is an extremely underresearched area in Hungary. Accordingly, works on the European Union that study the integration in neofunctionalist approach, cannot be found in the Hungarian literature. Primarily, the thesis, which interprets neofunctionalism as a separate research program, intends to fill this gap, even if the dissertation is written in English. Chapter 2 provides an exhaustive review and systematization of the Neofunctionalist Research Program (NRP), which is also a novelty in the international literature. Second, relating to the previous point, the other novelty of the dissertation is our own neofunctionalist model that introduces a new conceptual and methodological framework. The model synthetizes previous versions of neofunctionalism, and other relating approaches. The objective of this modified (complex) framework is to provide an adequate analytical framework with which we can understand and describe long-run development (evolution) of the EU and other regional integrations. Finally, the thesis extends the investigation period of the theory, and examines the explanatory power of neofunctionalism in the post-crisis period (in the uncertainty phase). Chapter 3 introduces the anatomy of the sovereign debt crisis while focusing on institutional incompleteness of the EMU. The chapter also analyzes and summarizes the reforms of the EEG and concludes that the strengthening of economic and fiscal cooperation may be best explained by recent approaches such as New Intergovernmentalism and New Supranationalism. At the same time, it has to be noted that new elements/mechanism (or some of them) might be a springboard towards a deeper integration in the future. Finally, Chapter 4 analyzes two exploratory case studies of the post-crisis period, the European Banking Union (EBU) and the European Fiscal union (EFU). The analysis is based on the modified neofunctionalist model. The results are ambivalent. In the case of EBU, both spillover triggers and vertical institutional outcomes can be identified, which proves the existence of spillover. However, in spite of strong functional, (EU-level) political and institutional triggers, the implementation process of the EFU became standstill. In sum, we conclude that neofunctionalism is still relevant in explaining long-run developments of the European integration
Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban - A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből
Get PDFTanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban
A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből
Vincze Anikó
Disszertációmban a digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseit vizsgáltam empirikusan középiskolás diákok IKT-használatának különböző dimenziói és iskolai teljesítményének kapcsolatán keresztül. A szakirodalom ellentmondásos eredményeket mutat a vizsgált kérdésben, egyes kutatók pozitív összefüggést, mások pedig semleges vagy negatív kapcsolatot mutatnak ki. Ezért dolgozatom egyik célja, hogy empirikusan, a kutatási probléma minél teljesebb feltárása érdekében kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával vizsgálja meg az IKT-használat különböző dimenziói és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolatot. Újszerű megközelítést jelent dolgozatomban az összefüggések értelmezése során a harmadlagos digitális megosztottsághoz kapcsolódó digitális tőke koncepciójának alkalmazása, amely a nemzetközi szakirodalomban viszonylag friss, a hazai szakirodalomban pedig ezidáig kevéssé használt fogalom. A digitális tőke hidat képez az offline tőkék között, ennek értelmében a megfelelő IKT-használat olyan erőforrást jelenthet a felhasználó számára, melyet más tőkékre - esetünkben a tanulás és iskolai teljesítmény által kulturális és humán tőkére- át tud váltani és ezáltal kedvezőbb társadalmi pozíciót tud magának biztosítani. Vizsgálódásaim során abból indultam ki, hogy az info-kommunikációs eszközök erőforrás-bővítő felhasználási módjai hozzájárulnak a digitális tőke növeléséhez, ezáltal a jobb iskolai teljesítményhez. Ebben az összefüggésben azonban jelentős szerepe van a társadalmi háttérnek, amely mind az IKT-használat erőforrás-bővítő módjait, mind az iskolai teljesítményt befolyásolja. Ezért az IKT-használatak elsősorban közvetítő szerepet tulajdonítottam a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek között. A kutatási kérdéseim megválaszolása és hipotéziseim vizsgálata érdekében kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. A kvantitatív elemzést a PISA 2015 nemzetközi kompetencia-mérés magyar adatain végeztem, amely során a DiMaggio-Hargittai szerzőpáros digitális egyenlőtlenségi dimenzióit adaptáltam az IKT-használati módok megkülönböztetésére, majd ezeket vetettem össze az iskolai teljesítménnyel a matematika, olvasás-szövegértés és alkalmazott természettudomány terén. A kvalitatív kutatást egy diákok körében végzett interjús kutatás képezte, melyben a diákok véleményét térképeztük fel az IKT-használat és a tanulmányi sikeresség összefüggésében. Az eredmények alapján az alábbi következtetéseket vontam le:
• Az internethasználat alapvetően erőforrást jelent, digitális tőkét képez, amit kulturális, illetve humán tőkére át lehet váltani iskolai teljesítmény formájában.
• Az IKT-használat különböző dimenzióiban, a családi háttértől és a nemtől függetlenül erőforrás-növelőnek bizonyult, azaz jobb iskolai teljesítményt eredményezett a PC-típusú eszközök otthoni használata, az időben kontrolláltabb IKT-használat és a magasabb szintű szubjektív IKT-tudás.
• A hatékony, digitális tőke előállítására alkalmas IKT-használati mód függ az egyén családi hátterétől
• Azok tudják digitális tőkeként hasznosítani az internethasználatban rejlő lehetőségeket, akik egyrészt megfelelő „hozott” tőkével rendelkeznek, másrészt pedig az iskolai teljesítményük révén kialakuló kulturális tőkét erőforrás-növelő IKT-használatra tudják fordítani
Informatikai kihívások a modern aktuáriusi modellezésben: Kvantitatív módszerek és gépi algoritmusok alkalmazása a pénzáram modellezésben és az árazásban
Get PDFAz értekezés tudományága a modern aktuáriustudomány (biztosításmatematika). A dolgozatban ismertetésre kerül a biztosítási kockázat fogalma, az élet- és nem-életbiztosítások definíciói, és röviden a biztosításmatematika hagyományos technikái.
Az alapfogalmakból továbblépve bemutatásra kerülnek az utóbbi évtizedekben lezajlott változások, amelyek során gyökeres átalakuláson mentek keresztül a biztosítási konstrukciók mind az élet-, mind a nem-életbiztosítások esetében. A kockázatok felmérése egyre összetettebb modellek segítségével kezdett megvalósulni, aminek révén létrejöttek az újszerű biztosítások. A kockázati szemléletmód átalakulásához a módszertani és informatikai háttér fejlődése is elengedhetetlen volt, ami a modern aktuáriustudományok megszületését hozta magával. Ezek az eljárások magukba foglalják az összetett kockázatok árazását, de ezen túlmenően a biztosítási fedezetvállalással összefüggő bizonytalan jövőbeli pénzmozgások (cash flow-k) modellezését is, ami az újszerű szemléletet tükröző tartalékszámítás alapja. Több szabályozói rezsim is kialakításra került az utóbbi bő egy évtizedben, amik szorosan összekapcsolódnak az újabban használt szemléletmóddal, ilyen például a Szolvencia II, a kockázatok valós természetén alapuló tőkekövetelmény keretrendszere, avagy az IFRS 17 a biztosítási szerződések komplex szabványa. A dolgozat logikai fonalát végigkíséri a módszertan ismertetése és annak gépi megvalósítása, e két terület modern biztosításmatematikában összeérő szimbiózisának egyes szeleteit dolgozza fel az értekezés.
Az értekezés az élet- és a nem-élet biztosítások vonatkozó kapcsolódási területei közül vonja vizsgálat alá az alábbi kutatási témákat. Az életbiztosítások esetén az elsődlegesen vizsgált téma a modern cash flow modellezés, annak alkalmazásai, továbbá bizonyos módszertani vonatkozásai (pl. a befektetési hozamok, a költségek, a halandóság, az ügyfélviselkedés modellezési technikái), mindezeknél szem előtt tartva az informatikai megvalósítást is. Monte Carlo szimulációk, idősorelemzési és többváltozós statisztikai eljárások, részletes érzékenységvizsgálati elemzések is alkalmazásra kerülnek. A nem-élet biztosítások esetén az újabban használt díjszámítás releváns kihívásai kerülnek górcső alá, különböző statisztikai és gépi tanulási algoritmusok (általánosított lineáris modell, döntési fák és véletlen erdők, neurális hálók) biztosítási károk modellezésére kerülnek alkalmazásra.
Az értekezés esettanulmányok formájában dolgozza fel saját és társszerzős tanulmányok eredményeit, de emellett átfogó képet is ad az életbiztosítási cash flow modellezés és az újszerű nem-életbiztosítási árazás témáiról, azok részletes módszertani hátterével.
A legfontosabb vizsgált kutatási hipotézisek az alábbiak:
1) Sztochasztikus módszerek révén számszerűsíthetővé válik a technikai kamatláb által nyújtott garancia értéke, amely különösen az alacsony hozamkörnyezetben jelentős hatással lehet a kötelezettségek értékére.
2) A veszteséges szerződéseknek jelentős kihatása van az IFRS 17-beli kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eredménnyel kapcsolatos mutatókra, ami optimalizálható a modell költségekre vonatkozó feltételezéseinek kalibrálásával vagy a díjkalkulációs és valóságbeli költségstruktúra hosszú távú konzisztenssé tételével.
3) Hagyományos folyamatos díjas életbiztosítások esetén releváns biztosítói adatokból nem kimutatható, hogy ha a referencia hozamok meghaladják a technikai kamatláb értékét, akkor megnő a törlési ráta.
4) Befektetési fókuszú egyszeri díjas életbiztosítási konstrukciók esetén viszont kimutatható releváns biztosítói adatokból a külső vagy belső kamatkörnyezettől való függés. Ha más befektetési formák magasabb hozamot kínálnak, vagy az adott szerződésen belül csökken az elérhető kamat szintje, akkor az adott szerződéscsoport tulajdonságaitól is függően megnőhetnek a törlési arányok.
5) Empirikus adatokon bizonyítható, hogy a gépi tanulási módszerek, illetve azok kombinálásai alkalmasak lehetnek rá, hogy felhasználásukkal az általános lineáris modellnél jobb előrejelző eszköz jöjjön létre a nem-életbiztosítási kármodellezésben, és bizonyos közelítésekkel formalizálhatók is ezek a modellek, a magyarázó erő egy részének elvesztése árán
Narrated Experiences of Medically Assisted Reproduction in Hungary - Infertility from a Multimethod Perspective
Get PDFThe doctoral dissertation is focusing on the biographical disruptions and lived experiences of female patients using medically assisted reproductive technologies in Hungary. In general, the aim of the thesis research is to explore patients’ constructed narratives about infertility and reproduction technologies used in treatment. Further goal is to understand the role of patients’ accumulated knowledge in the form of ‘lay expertise’ has affected interactions with medical professionals and their perceptions of the doctor-patient relationship. Moreover, the inquiry aspired to uncover how the gendered reproductive responsibility of pronatalist Hungary influence participating women’s actualities and experiences. Four research questions were formulated for the investigation, the main findings detailed in the last section of the abstract.
The thesis draws on the combination of four distinct theoretical fields. The four approaches the thesis gains inspiration from are the following: (1) science and technology studies (STS) to explore the connection between lay public and complex technologies; (2) medical sociology to trace what factors contribute to the new type of doctor-patient relationship apparent today; (3) gender role theory to engage the fact of gendered reproductive responsibility and genetic burden fuelled by the pronatalist rhetoric and social policy of Hungary; (4) the unique position and effect of online science communication on the aforementioned phenomena and mechanisms.
To achieve its goals the exploratory thesis research utilizes a multimethod qualitative approach, relying on both active and passive research methodologies. The methodological design of the project connects online and offline data, its main prong being a netnography of online traces about infertility and medically assisted reproduction appearing in Hungarian public online discussion communities. The other, active strand of inquiry involved 18 qualitative patient, and 12 semi-structured expert interviews, which were used as complementary methodology. Rigorous qualitative thematic analysis guided by the six-step framework and guidelines presented by Braun and Clarke (2006) was applied to all data types.
The main findings of the thesis research can be summarized as follows:
• • Online conversation can be structured along the lines of four distinct patient pathways, or thirteen main identified themes about infertility and medically assisted reproduction.
• • Participants of these online discussion communities are female, and group cohesion can be observed in both the topics and a special patient language used, which aims to soften textbook medical terminology.
• Both in the online trace data and the qualitative interviews evidence was found that the patients were not only knowledgeable but have accumulated knowledge that fit the definition of lay expertise.
• • The lay expert patients often utilized their knowledge to confront medical professionals, lay expert peers were asked to validate professional diagnoses and recommendations.
• • The tensions observed in the doctor-patient relationship can partly be attributed to this accumulation of lay, contextual expertise, but also to the dysfunctions experienced in the public and private branches of the Hungarian health care system.
• • Limited trust towards medical professionals was also observed. Patients attributed this declining trust both to the perceived lack of expertise of the professionals and from a behavioural focus, their perceived bad intentions. This observed decline in authority provides further evidence of the shift in the dyad’s interactional change, and orientation towards a form that can be grasped by modern doctor-patient relationship models and not the traditional Parsonian functionalist role-based modelling.
• • Women assume most of the genetic responsibility during medically assisted reproduction. Underlying this is partially ideological, embedded in the pronatalist and traditionalist Hungarian society, and partially practical with women having more access to the information flow from professionals and the fertility institutions.
• • Contradicting international research findings, while male partners proved to be supportive during the treatment process, they did not take on the role of information seekers but appeared to stay more passive
A negyedéves fogyasztás mérési és becslési lehetőségei
Get PDFA doktori értekezés arra keresi a választ, hogyan lehet a lehető legpontosabban mérni a nemzeti számlákban a negyedéves fogyasztás alakulását Magyarországon, ha nem állnak rendelkezésre a háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel adatai. A negyedéves fogyasztás kiemelt makrogazdasági mutató több okból is. Egyrészről a GDP felhasználás oldali megközelítésének egyik kiemelt tétele, másrészről a háztartások jólétének egyik fontos mutatója a jövedelem és a vagyon mellett. Ugyanakkor a hazai fogyasztás tartósság szerinti idősorai, különösen a tartós javakra fordított kiadások jól jelzik a konjunktúra alakulását.
A fogyasztás részletesen tárgyalt terület a közgazdaságtanban. Az egyéni fogyasztói döntéseket számos tényező befolyásolja. A mikroökonómia megközelítésében a fogyasztás az egyén haszonmaximalizáló döntéseként jön létre, amely során a fogyasztót a racionalitás jellemzi. A viselkedési közgazdászok ezzel szemben úgy vélik, hogy számos más tényező is befolyásolja a fogyasztók döntéseit. Rávilágítanak arra, hogy a fogyasztás már egyéni szinten is bonyolult hatások eredőjeként alakul ki. A makroökonómiai megközelítések az aggregált fogyasztásra úgy tekintenek, mint ami a jövedelem, ill. a vagyon függvényeként határozódik meg. A viselkedési közgazdászok más befolyásoló tényezőket is nevesítenek. Amellett érvelnek, hogy különösen a tartós fogyasztási cikkek vásárlása nemcsak a vásárlási képességtől függ, hanem a vásárlási hajlandóságtól is. Ennek ismerete különösen fontos, mert ez jelenti az elméleti hátteret a bizalmi indikátorokat, ill. a Google adatokat felhasználó modellek számára.
A nemzeti számlákban szereplő ún. hazai fogyasztás becslése nagy szakmai kihívást jelent. Számos EU tagországban ún. kínálati módszerrel végzik el a becslést, amely az éves termelés és fogyasztás közti struktúrára épül. A doktori értekezés ugyanakkor új megközelítést mutat be: a fogyasztás negyedéves becslését olyan gyorsbecslésnek tekinti, amely az éves adatok rendelkezésre állása után igazodik a nagyobb információs bázison alapuló becsült adathoz. Emiatt a dolgozat áttekinti az alkalmazható gyorsbecslési módszereket és ismerteti a felhasználható adatforrások körét. A kutatás igyekezett minél több adminisztratív, ill. kérdőíves adatforrást feltárni, hogy kialakítható legyen a modellbecslés optimális szintje.
A doktori értekezés eredményei a következők:
1. Új, negyedéves fogyasztás becslési módszer kialakítása: A tartósság minden egyes kategóriáját (nem tartós, tartós, féltartós javakra, ill. szolgáltatásokra fordított kiadások) sikerült megfelelő részletezettséggel tovább bontani, és azokra indikátort tartalmazó ARIMA modelleket illeszteni. A kialakított alulról építkező, ún. bottom-up megközelítés megfelel a hivatalos statisztika követelményeinek, a nemzeti számlák céljainak. A hazai fogyasztás tartósság szerinti kategóriáinak alakulása HKÉF adatok hiányában is megbecsülhető, ugyanakkor a negyedéves becsült adatokban megnő a bizonytalanság. A bottom-up modellek az év egészére vonatkozó fogyasztást azonban jól, kis hibával becsülik.
2. A bottom-up modellek és a direkt modellek eredményeinek összevetése: A döntően kiskereskedelmi adatokat felhasználó direkt modellek, ill. a járulékbevallásból származó aggregált kereseti adatokat tartalmazó modellek a tartósság legtöbb kategóriájában rosszabbul teljesítenek a bottom-up modellekhez képest. A modellek eredményeképp kimutatható, hogy a kereseti adatok és a fogyasztás tartósság szerinti tételei között szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat csak a féltartós termékek esetében egyidejű, a többi csoportban késleltetett viszony áll fenn.
3. A bankkártya adatok felhasználhatóságának vizsgálata a negyedéves becslés során: Az eredmények alapján a bankkártya adatok a bottom-up modellekhez képest felülbecsülik a hazai fogyasztás növekedési ütemét, amennyiben a fogyasztói árindexszel történik azok deflálása. Ugyanakkor a bankkártya adatok folyó áras értékei megfelelően, a bottom-up modellekhez képest nagyobb hibával jelzik előre a hazai fogyasztás folyó áras értékének alakulását.
Az eredmények alapján úgy vélem, hogy sikerült a kutatási célt teljesítenem, és az eredményeim alapján a negyedéves fogyasztás becslés a további években is elvégezhető lesz
Visual Politics: Visual Political Communication on Social Media
Get PDFVisuals are integral part of our life, and it is also true for political communication. Political posters and advertisements are not only visible on television, the streets but everywhere on the Internet, especially on social media. It is highly unlikely to go through our Facebook newsfeed without seeing any political visuals, such as photos, videos, or gifs. These visuals have a huge influencing impact, as they are processed quicker than verbal and textual information, sometimes even unconsciously. This is well-known by the political actors as well, and they are using images as part of their strategic toolkit to influence voters. However, political communication research has not reflected on these processes for a long period. Fortunately, this tendency started to change in the past decade, and research on visual political communication, or as Bucy and Joo (2021) calls it, visual politics, gained momentum. The present article-based dissertation aims to contribute to this emerging research area, as due to the relative novelty of the research field, a number of research questions remain to be answered. The thesis provides insights into three related studies that apply visual content analysis. To better understand visual political communication on social media, visual personalization strategies, and their effects on different social media platforms are studied. Further, the similarities and differences between populist and non-populist parties’ visual communication are described. The populist style of an exemplary populist leader is also tested across different periods and modalities. Additionally, portable coding instruments that allow visual, and bimodal investigations related to political communication strategies, personalization, and populism were created and published in order to increase research in the field
Essays in Applied Microeconomics
Get PDFEach of the following five essays that constitutes the present dissertation contributes to our understanding of various micro- and macroeconomic phenomena, using the tools of microeconomic theory as well as econometrics. Four of the essays are in the applied theory, while one is in the empirical tradition of applied economics.
The first essay is concerned with the phenomenon of invormation avoidance. Several studies suggest that consumers do not always value more information about the product, and they sometimes even try to avoid receiving new information. This might be due to self-image or social image concerns. However, little has been said in the literature on how such tendencies manifest themselves in a market equilibrium and what types of incentives might influence the resulting equilibrium. The essay shows that information-avoidance can occur in equilibrium, but market incentives (in particular, a higher product price) can lead to more information acquisition and accordingly better product quality. Another new result in the essay is that the possibility of suing firms for misinformation (even in cases where fraud is not present in the traditional sense, such as in homeopathic medicine) further increases consumers’ incentive to get informed and accordingly can have a positive effect on product quality. Finally, ex ante regulation can „save” the consumer from both misinformation and „disappointment” but can lead to higher price if the firm has market power, so its effect on consumer welfare is at least ambiguous.
The second essay studies the effect of the exit of Uber from the Budapest market ont he use of MOL Bubi, Budapest’s bicycle sharing network. The essay comes to the perhaps surprising conclusion that the exit of Uber depressed BSS use among regular users (but, on the other hand, increased usage among ad hoc users). A possible conclusion is that users increasingly use bicycle sharing systems as part of a „multimodal” way of transportation.
The third essay sketches a model of parental investments in general and specific human capital. Early investments can be important not only because they may directly contribute to adult productivity, but also because later skills are built on earlier skills. The basic model helps explain why students with „many talents” specialize later while average or relatively poor students specialize earlier. It also sheds light on „superstar markets” and expalins why, for instance, the average age at which someone becomes a chess grandmaster has decreased over the past few decades. The model also predicts that specialization becomes more delayed as formal learning increases in importance relative to learning-by-doing. Extensions of the model shed light ont he emergence and decline of caste systems as well as norms around the sexual division of labor. Caste systems may have developed partly due to a particularly great difficulty in finding out one’s place in the talent distribiution in different sectors. In such circumstances, a caste system, by decreasing uncertainty, can induce more early investment in specific, but relatively less investment in general human capital. The increasing importance of general knowledge and formal education, the decrease in information costs and the increase in market demand weakens caste systems. However, a strict caste system can be more stable than an „imperfect” one, making some caste systems hard to break. Gender norms emerge partly in order to facilitate early market and household specific investments in cases when search costs in the marriage market are very high. As search costs decrease, the sexual division of labor loses in importance and the role of general and formal education increases, we expect, in fact, observe a great weakening of „traditional” gender norms.
The fourth essay models religious and other supernatural persuasion by parents as well as political leaders. The first part shows how fictional figures such as Santa Claus can help solve a parent’s commitment and monitoring problem in trying to influence children’s behavior. The second part shows how and when political leaders co-opt religious institutions in order to incite law-abiding behavior in the citizenry. The leader relies more on such religious persuasion when it is harder to enforce laws and when the population is larger.
The fifth, final essay is concerned with the building of morals or „virtue capital” by parents in their children, and it consists of a number of small and simple models that could serve as the bases of further research. Among else, the essay demonstrates that even non-paternalistic parents have incentives to steer their children away from „self-destructive” behavior as such behavior lowers the return on human capital investments. The parent can thus „insure” her investments by influencing the child’s attitudes to drug use and other forms of potential self-destruction. Another model from the chapter shows that in a world with agency problems the incentive to invest in „honesty” increases in the elasticity of the residual demand for agents’ services. Therefore, we should observe more honesty in a more competitive economy.
The presented essays are connected to different research projects. The second essay and the first part of the 4h essay have already been published, while the last essay is a work in progress: parts of it are in the process of being transformed to separate papers