1424 research outputs found
Sort by
A fogyasztói akkulturáció vizsgálata a társadalmi és a kulturális tőke függvényében a Magyarországon élő kínaiak körében
Get PDFA doktori értekezés a társadalmi tőke és a kulturális tőke akkulturációra, illetve a fogyasztói akkulturációra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási kérdéshez illeszkedve a szakirodalmi fejezetben a szerző a kultúra témakörét járja körbe, fókuszálva a kulturális környezet váltását követő kulturális sokk témájára, illetve az egyes adaptációs eljárásokra, azok fogyasztásra gyakorolt hatásaira. A szakirodalmi áttekintés továbbá kitér Bourdieu tőke elméletére, illetve az elmélet későbbi tudományos felhasználásaira egyaránt.
A szakirodalmi áttekintés helyi adaptálása érdekében a szerző alapozó kutatást végzett két adatfelvételi hullám keretében. Az alapozó kutatásoknál kvalitatív módszert – egyéni interjúk – választott a kutató, melyet indokolt egyfelől a nemzetközi gyakorlat, másfelől a kutatási kérdés kvalitatív jellege. Az alapozó kutatások alkalmával meg kellett ismerni a helyi sajátosságokat, melyek nyitott kérdésként jelentek meg. Az első eredmények alapján a szerző az élelmiszerfogyasztásra szűkítette a vizsgált fogyasztási szokásokat. Továbbá a megalapozó kutatások eredményei mutattak rá a tőketípusok megjelenésére a fogyasztói akkulturáció téma megismerésénél.
Az értekezés fő primer kutatása egy hibrid kvantitatív kutatás volt, mely részben online megkérdezésen alapult, részben kérdezőbiztos általi megkérdezésen. A kutatás célcsoportjába a Magyarországon élő kínai személyek tartoztak. A kérdőívben a tőke típusokon túl megjelent, a nyelvi akkulturáció, az egyes nemzetekhez tartozó tudás és büszkeség akkulturáció, illetve a nemzetekhez tartozó fogyasztói akkulturáció, mint mérőeszköz. Az elemzésnél az egyes fogalmakhoz tartozó állításokból faktorelemzéssel képzett változók készültek, majd a képzett változókat együttesen egy PLS-SEM modellben elemezte a szerző. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei a következők voltak:
• A kutatás módszertanában is újdonságokat tartalmazott, ami a társadalmi tőke mérésénél jelent meg. A társadalmi tőkét nem egy változóként ragadta meg a szerző, hanem külön mérte a születési kultúrához (jelen esetben kínai) kapcsolódó társadalmi tőkét és a befogadó kultúrához (jelen esetben magyar) tartozó társadalmi tőkét.
• A nemzetekhez kapcsolódó társadalmi tőkék akkulturációra gyakorolt hatását bizonyította elemzésében a szerző. Eredménye alapján elmondható, hogy a kínai társadalmi tőke emelkedésével csökken az ismeret és büszkeség akkulturációs faktorok értéke, vagyis a magasabb kínai társadalmi tőkével rendelkezőknek jellemzően magasabb az ismereti szintje mind a magyar, mind a kínai kultúra területén, illetve büszkébbek a kínai kultúrára, mint alacsony kínai társadalmi tőkével rendelkező társaik.
• Továbbá a magyar társadalmi tőkénél elmondható, hogy szignifikáns hatást gyakorol a magyar társadalmi tőke a nyelvi akkulturációra, az akkulturáció – kínai kultúra ismeret, és az akkulturáció – kínai kultúra büszkeség faktorokra.
• A akkulturációt két részre bontva vizsgálta a szerző a kvalitatív eredmények alapján, a nyelvi akkulturációt különválasztotta. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvi akkulturáció szignifikáns hatással van a tudás és büszkeség akkulturációs változókra, viszont nincs közvetlen hatással a fogyasztói akkulturációkra.
• A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztói akkulturáció kínai ízlés változóját a kínai akkulturáció határozza meg, így a büszkeség és a tudás, addig a fogyasztói akkulturáció nem kínai ízlés változójára a két kultúra ismerete van hatással. Ezek alapján az látható, hogy az ismeretek növelésével lehet fokozni a nem kínai termékek fogyasztását.
• A modellből látható, hogy a birtokolt társadalmi tőke és kulturális tőke a nyelvi akkulturáción keresztül van hatással a fogyasztói akkulturációra, a fogyasztásra. A kínai és nem kínai ételek fogyasztását nem azonos módon befolyásolják az egyes nemzetekhez tartozó társadalmi tőkék, egyik esetben a tudás, másik esetben a büszkeség emelhető ki
Central Counterparties : Risk management of central counterparties focusing on the analysis of stress tests
Get PDFMy thesis focuses on central counterparties (CCPs) and the stress tests they perform to achieve a resistant operation and therefore increase market resilience. CCPs’ role is to take over the counterparty risk during trading. A CCP needs to operate a multi-level guarantee system that can absorb losses of clearing members’ defaults to fulfill its role.
One of the main focal points of my research is to analyze how the size of the guarantee system changes and how the cross-guarantee undertaking changes between clearing members and markets if the CCP merges the guarantee systems of different markets. This question is essential from a financial stability perspective since the guarantee system’s size and structure will affect the loss-absorbing capacity of a CCP. Monte Carlo simulation was used to simulate a 30 years time series for three different products, which gave the basis for the Value-at-Risk-based margin calculation and the stress test-based default fund calculation. Results show that merging the guarantee systems will always decrease the total value of the guarantees because the margin will decrease, which cannot be offset by the increase in the default fund size. In conclusion, it is not optimal from the financial stability perspective to merge the guarantee systems. However, merging is more suitable if the CCP wants to provide cheaper services or if the clearing members are willing to cross-guarantee each other.
In order to increase efficiency and to analyze and align the incentives of the CCP and its clearing members, I decided to use the model presented above to shows how the CCP’s own contribution in the default waterfall is affected in different market structures. The model needed to be simplified to perform a sensitivity test on the skin-in-the-game. Overall, the model is improved, and all three layers of the default waterfall are part of the stress testing, so results are based on the whole default waterfall rather than just a part of it and therefore reached more sophisticated conclusions.
The proposed model shows how the CCP’s own contribution in the default waterfall is affected in different structures. It is an important question since this own contribution is being financed from the capital of the CCP. So the larger this contribution is, the larger the stake of the CCPs’ capital is risked. Results for the four different operations are as follows:
• The merged market scenario is risky for the CCP since it offers the lowest value for the overall default waterfall, and also, the CCP has to provide the second largest SITG value compared to the fully or partially separated - IM structures. This setup is favorable for some members engaging in risky trading and also affects clearing members’ liquidity the least. In the long run, the CCP would need a tremendous amount of capital to support the system, mainly if it aims to protect non-defaulting members. However, to avoid resolution, the CCP relies on the fund provided by the non-defaulting members. Due to the heightened level of loss-mutualization, this setup is disadvantageous for members active only on one of the cleared markets.
• The separated design gives an advantage to the CCP, but it is not beneficial for minor participants from the market because the clearing activity can become too costly.
• The default fund level separation setup was the least favorable since it required the highest SITG, while the members had a higher default fund contribution obligation.
• The partially separated - IM one was proven to be the most suitable for all stakeholders. It brings the benefits of a higher margin requirement and smaller SITG for the CCP, but members can profit from hedging and risk-mutualization on a default fund level, ultimately, this being the best compromise between parties
The Impact of EU Aid on the Trade Performance between the EU and Vietnam
Get PDFBased on a quantitative method, the finding of this study is consistent with other empirical work in explaining bilateral trade variation using gravity model.
- Economic size has strong influence on trade as high economic growth together with high income will increase the demand for importing goods.
- However, it is interesting to note that the negative coefficient of market size is more or less different trend with other papers.
- The distance variable turns out with unexpected sign and insignificant, it may be because there are still other unexplained variables beside the distance such as specific trade agreements, trade barriers, tariff duties, and exchange rates.
- The regression results support that EU aid has been an insignificant determinant of trade performance between the EU and Vietnam.
- Similarly, there were insignificant result of Pearson correlation coefficient between EU ODA disbursement and Vietnam’s GDP growth and between EU ODA disbursement and total trade of the EU and Vietnam. Thus, there is not enough evidence to support the relationship between EU aid and the trade outcomes between the EU and Vietnam.
Based on a qualitative method, the present research found that
- EU ODA and EU AfT practices in Vietnam have not been linked directly to contemporary Vietnamese economic development and trade outcomes. Most their aid is allocated to social sectors and focuses on sustainable development but Vietnam requires capital accumulation in order to take-off or industrialize.
- The EU aid failed to serve its unconcealed purpose of being a big push for Vietnam’s economy. As the EU aid disbursement to Vietnam was a low amount compared with other external capital and this aid was diversely allocated. A large part of EU aid was not directly to the productive sectors and covered the saving investment gap in Vietnam.
- It is partly proven by the contribution of the EU-MUTRAP for the results of EFVTA negotiation and implementation. During the EVFTA negotiation process, EU-MUTRAP supported many related activities to inform EVFTA discussions, promote EVFTA rounds and to reach conclusions. Obviously, these activities exerted influence on the achievements of the EVFTA process. Nevertheless, enhancing Vietnam trade capacity can be seen as an indirect method of influencing EVFTA by the EU-MUTRAP. The EU-MUTRAP implemented the effective methods of decentralized aid project management and coordination mechanisms, making use of local experts, cost cutting, evaluation reports, and research and publications that can attract diverse actors from both sides.
- Combining with EVFTA, the EU-MUTRAP provides a foundation for the imminent EVFTA. The effective method of delivering EU aid in the EU-MUTRAP project is enhancing human resources in Vietnam, especially those involved in the realm of trade and trade policy. However, weaknesses in the links between EU-MUTRAP and the EVFTA process include the lack of funding and supervision for sub-projects, and weak exchanges of information between stakeholders. Both sides may focus on tightening criteria for the selection of project beneficiaries, strengthening activities in the business community and improving the diversification of implementation methods.
- The project could include the more directed substance of EVFTA in its activities, while supporting the business sector in preparing for the impact of the FTA between Vietnam and the EU. Furthermore, the selected case illustrated that the EU donors involved largely in aid management process from the design stage to evaluate and control stage of their projects in Vietnam. Based on their own benefits and priorities, the EU donors interfered to allocate aid to various sectors in Vietnam.
- The EU AfT was given to Vietnam with conditions on policy. Therefore, the EU aid could not target capital accumulation in investment and the manufacturing industry in Vietnam. EU aid allocated to trade growth in Vietnam that do not directly simulate Vietnamese economic growth
PHD and Childbearing? - Work-life Balance of Female PHD Students in the Field of Engineering
Get PDF- The goal of the present research was to explore the work-life balance (WLB) of young female engineers during their PhD studies. Obstacles to WLB in high-status occupations can be magnified in the male-dominated STEM (science, technology, engineering, and mathematics) fields, where women are significantly underrepresented. While women and different societal actors invest significant capitals into women’s education – and also an insufficient supply of high-skilled labour force –, women often are dissuaded from a career in science, particularly after obtaining PhD; not only in the USA and the EU member states but even in the more gender-equal Nordic countries. I propose in this dissertation that young women researchers in STEM fields face severe work-life balance-related obstacles even as early as their PhD education due to the intersection of their gender, age, parental status, nationality, and also the characteristics of their strongly male-dominated, knowledge-intensive occupation, particularly if it involves laboratory work with hazardous substances. - The research is embedded into a dual theoretical framework. While WLB theories help to understand the relationship of school, work and family life, the life course approach highlights how the critical intersection of individual and academic life courses affects WLB, especially the timing of childbearing. The research is based on a qualitative research design; 27 semi-structured interviews were conducted with female PhD students in engineering in Hungary. Two main research questions and three sub-questions were raised: 1) What dilemmas do female PhD engineering students face when trying to create a WLB? 2) Which strategies do female PhD engineering students (want to) apply to achieve WLB? --What main factors do female PhD engineering students identify that constrain and /or facilitate their WLB? -- How do studying and working in engineering influence the WLB of female PhD students? -- How do institutional and normative contexts shape the family plans of female PhD students in engineering, especially their timing of motherhood?
- Results show that -- The vast majority of female PhD students in this sample were engaged in multiple roles: education, work, private and family life, which severely challenged their WLB. Their main concerns and dilemmas were when to integrate motherhood into an academic career and how to balance their life. -- PhD students were socialising in the greedy organisations of both the productivity-based neoliberal academia and the private sector. They carried heavy workloads and were further pressured by the knowledge intensity of engineering profession. Women, particularly mothers, were also solely responsible for caring and household tasks at home; therefore, they failed to follow the dominant male engineer career model – long working days without days off, even at the weekends –, which was associated with the image of the “ideal, good researcher” and a successful career. -- Interviewees frequently encountered time- and strain-based work-to-family conflicts: time-squeeze, tiredness, exhaustion, stress, strain, bad mood, insomnia and negative spillovers. They sought support from their families but lacked well-developed coping strategies. They rather used different practices to facilitate their WLB with greater or lesser success: adequate scheduling, segmentation of life domains, and communication of the boundaries between work and private life. Flexible working arrangements seemed to be a double-edged sword: it enhanced and hindered their WLB at the same time. -- The vast majority of the PhD students perceived different labour market-based uncertainties – extremely short fixed-term contracts, low income and gender-based discrimination, particularly that of mothers –, which resulted in an imbalance of work and family life. -- The inflexibility and health hazards of laboratory work particularly hindered the timing of childbearing during their academic career. -- Engineer women reported a bunch of negative experiences from their male-dominated learning and working environments that hindered their WLB and family plans: the masculine view of science, devaluation of their knowledge, unfair and humiliating treatment, isolation. Assimilation strategy was more often applied than those of humour and sensitisation. -- These women more than once delayed motherhood. Their most significant dilemma was based on the tension between the defining social norms, their biological clock and the perceived feasibility of their family plans. Women could not call any ideal period for childbearing in their profession; therefore, they named the period of dissertation writing the “least bad option”. - Research findings highlight the Hungarian case, nuance international research findings and offer intervention points to stakeholders. Results can enhance the WLB of young researchers and may contribute to the elimination of barriers to women’s professional advancement and to the increase of the proportion of women in STEM fields
Inkonzisztencia a döntéshozatalban = Inconsistency in multi-attribute decision problems
Get PDFA többszempontú döntési feladat célja véges sok alternatíva véges sok szempont szerinti rangsorolása. Esetenként elegendő az összességében legjobb alternatíva kiválasztása. A feladat megoldása során szükség van a szempontok fontosságának számszerűsítésére (súlyozására) és az alternatívák értékelésére minden egyes szempont szerint. Amikor a feladat megoldására a páros összehasonlítás módszerét alkalmazzuk, elvileg lehetséges lenne a tökéletes következetesség. A döntéshozók azonban általában erre nem képesek. Ennek oka lehet a szubjektív tényezők jelenléte, de közrejátszhat a megfelelő szaktudás hiánya, vagy a mérési pontatlanság is. Ezt, a döntési szempontból nem kívánt tulajdonságot nevezik inkonzisztenciának. Valós döntési problémáknál a legtöbb esetben létezik valamilyen fokú inkonzisztencia, ez adja a kérdéskör relevanciáját.
A disszertáció célja az, hogy jellemezze a páros összehasonlítás mátrixokban fellépő inkonzisztenciát, és inkonzisztencia csökkentő eljárásokat definiáljon. Az inkonzisztencia vizsgálatához elengedhetetlen olyan adatbázisok létrehozása, amelyek az eddig széles körben elfogadott generált véletlen mátrixokkal szemben valódi mátrixokat tartalmaznak. A bemutatott módszerek lehetőséget teremtenek a hiba lokalizálása, ami a döntéshozóval való konzultációt követően lehetővé teszi a javítást.
Az 1. fejezetben jellemzem a többszempontú döntési problémát és a megoldásához használt páros összehasonlítások módszerét. Az értekezés 2. fejezete tartalmazza a kutatáshoz összegyűjtött és az elemzésekhez felhasznált valódi problémákból származó mátrixokat, amelyek rámutatnak a véletlen generált és a valódi mátrixok közötti eltérésekre. Az elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy az inkonzisztencia további vizsgálatát kontrollált kísérleti körülmények között kitöltött mátrixokon szükséges elvégezni. A 3. fejezet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóival végzett kísérleten alapszik és célja, hogy feltárja, milyen tényezők befolyásolják a páros összehasonlítás mátrix inkonzisztenciájának szintjét.
A 4. fejezet az 1-3 elem megváltoztatásával konzisztenssé alakítható mátrixok vizsgálatát tárgyalja vegyes 0-1 lineáris programozási feladatként, illetve gráfelméleti megközelítésben. A definiált módszerek lehetőséget biztosítanak a tévesen megadott páros összehasonlítás mátrixelemek detektálására, illetve azok megfelelő értékének kiszámítására, megadva egy lehetséges javítási irányt. A kutatás jelentőségét az adja, hogy már egyetlen téves elem következtében sem tükrözi megfelelően a mátrixból számított súlyvektor a döntéshozó preferenciáit, ezzel a súlyvektor felhasználásával kapott döntést is megkérdőjelezve. A javító módszer ezt kiküszöböli.
A valódi döntési problémáknál megengedhető az inkonzisztencia egy alacsony szintje, ezért a konzisztenssé alakítható mátrixok után az inkonzisztencia szempontjából elfogadható mátrixok elemzését tartalmazza az 5. fejezet. Ebben a részben a szakirodalomból ismert Saaty-féle CR, a Koczkodaj-féle CM, illetve a Peláez és Lamata-féle CI, és más elterjedt inkonzisztencia mérőszámok esetén felírásra kerül egy-egy konvex nemlineáris vegyes 0-1-es optimalizálási feladat is.
A 6. fejezet a súlyozási módszerek számára Bana e Costa és Vasnick által előírt rangsor megtartási (COP) feltétel szükségességét vizsgálja. A szimulációs keretek között elvégzett összehasonlító elemzésből egyértelműen kimutatható, hogy a feltétel alkalmazásával nem érhető el jobb alternatíva értékelés.
Az egyes fejezetek eredményei nemzetközi konferencia előadásokban, illetve referált, angol nyelvű szakfolyóiratokban jelentek meg
Cooperation on non-proliferation: An analysis of the Treaty of Tlatelolco and the Latin American and Caribbean Nuclear-Weapon-Free Zone (NWFZ)
Get PDFThis project aimed to identify and analyse the variables that explain the origin and level of effectiveness achieved by the Treaty of Tlatelolco, which created the Latin American and Caribbean Nuclear-Weapon-Free Zone (LAC-NWFZ). The Treaty was opened for signature in 1967, but only in 2002, it entered into force in the 33 states of the continent. Tlatelolco’s states parties undertook to prevent any form of possession of nuclear weapons, while Nuclear Weapon States (NWSs) pledged not to attack nuclearly the zone or breach its denuclearized status. However, presumable violations have occurred and NWSs still had interpretative declarations over the Treaty jeopardizing its compliance. Therefore, to what extent Tlatelolco has been effective to tackle nuclear threats and nuclear proliferation and what factors can explain it? To answer this inquiry, we analysed multidimensionally the nuclear capabilities and non-proliferation preferences of Mexico, Argentina and Brazil between 1947 and 1997, and the performance of the Agency for the Prohibition of Nuclear Weapons in Latin America and the Caribbean (OPANAL) in the same period. Despite the limited time-span of observation, we sketched out a contemporary reading of the past, concluding that Tlatelolco’s “old” challenges and threats persist until nowadays even though Latin American and Caribbean states parties have predominantly respected the mandate. Additionally, we identified the following:
The Missile Crisis in Cuba was a relevant external inducement for the timing when Mexico and other four countries (Brazil, Bolivia, Ecuador, and Chile) launched the LAC-NWFZ proposal and a first 17-state group approved the Treaty.
This event did not have a homogenous effect in the region; it proved to be irrelevant for advanced nuclear-developed countries like Argentina. Even though Brazil was part of the group of Tlatelolco’s proponents, its position changed once the military dictatorship took the power in 1964.
NWSs did not thwart the negotiation process of the LAC-NWFZ Treaty, but they did influence the limits of Tlatelolco’s final mandate, especially the US.
Tlatelolco resulted desirable for the US security interests and for its international purpose of building a nuclear non-proliferation regime and preserving its nuclear supremacy.
The ideological coincidence between the US and Brazil and the US – Argentina most of the times did not mean or provoked automatic coincidence over nuclear and non-proliferation issues. Undoubtedly, the 1982 Malvinas/Falklands War between the UK and Argentina was a significant watershed for the relations of this latter with the US. This event heightened their mutual distrust and fuelled Argentina’s reluctance to sign Tlatelolco.
The formal compliance of Tlatelolco by states-parties proved to be not enough to tackle critical situations satisfactorily. In the context of the Malvinas/ Falklands War, Argentina accused the UK of introducing a nuclear-armed submarine. In response to it, OPANAL issued a statement expressing concern about the incident but it was legally unable to take further actions.
Within the limits of the Treaty’s mandate, there was (is) no clause or article about the process to follow in case of a presumable violation of the Treaty by an NWS or other external actors. It is not clear either how the 255 Security Council Resolution can be invoked in these contexts and how should it be coordinated with Tlatelolco.
The disappointment of Argentina about the OPANAL’s response to the presumable UK’s introduction of nuclear weapons to the zone coupled with Brazil’s long-standing objective of expanding its influence towards Africa, led them to promote the South Atlantic Peace and Cooperation Zone (SAPCZ), which emphatically prohibited the introduction of nuclear weapons.
Brazil’s and Argentina’s transition to democracy helped to solidify their bilateral nuclear cooperation and the implementation of the neoliberal model helped them to enhance their relations with the US.
Argentina to offset its reluctance to adopt the NPT and Tlatelolco, gain international trust and thus, alleviate its vulnerable financial conditions prioritized their ties with emergent countries or pairs by becoming a member of the “New Delhi’s group of six”.
Brazil since the 90’s, instead, was interested in underpinning its position as a “global trader” which led it to cultivate a peaceful and benevolent identity by integrating middle-power groups such as the “New Agenda Coalition” (NAC) towards complete disarmament.
The flexibility of Tlatelolco’s adhesion process (stipulated in article 29), the introduction of the right to carry out PNEs (through article 18) and to build nuclear-propelled submarines (through article 5), as well as the active diplomatic collaboration of the OPANAL Secretaries-General to outline a better Safeguards Agreement between the IAEA and Argentina and Brazil eased the conditions for their denuclearization without hindering their nuclear civilian programs.
Other systemic factors helped indirectly Tlatelolco’s entry into force in Argentina and Brazil in 1994. Here we can mention the new world order dominated by economic concerns and the signature of the US- Russia Strategic Arms Reduction Treaty (START I) perceived by both countries as a symptom of NWSs’ commitment to disarmament.
In the case of Argentina, its indebtedness and economic crisis, and the US conditioned financial help weakened its international critical position pushing the country to adopt fully the Treaty.
Elites’ new understandings about the state, sovereignty, and security also contributed to the adoption of Tlatelolco by Brazil and Argentina.
Since the NPT entered into force in 1970, many of OPANAL’s monitoring and compliance tasks have been reassigned to the IAEA, and the Agency has become above all a body for channelling political and diplomatic tasks.
Thanks to Tlatelolco and OPANAL, non-proliferation has become one of the few areas where Latin American and Caribbean countries have had a stable and unified position for almost half a century.
The OPANAL’s proposal of developing a standing forum of NWFZs’ states-parties to galvanize collective action and undertake common initiatives, has proved the OPANAL’s embeddedness ability in the scaffolding of the international non-proliferation regime
OPANAL’s constant financial difficulties were and are still an example of longstanding and non-solved problems, which has limited its activities and has unveiled to what extent states-parties were and are interested in the course of the Agency.
The perceived gradual loss of importance of the nuclear threat in the ‘90s as well as the fact that the nuclear proliferation problem has been a sporadic and not a lingering preoccupation in the continent (given the inexistence of a proliferator) contributed to diminishing the significance of Tlatelolco.
The incommensurability between the Treaty’s objectives and scopes and its real problem-solving capacity –particularly through OPANAL- was (and is) mainly externally configured by geopolitical circumstances where the power of NWSs is unbeatable.
The persistent legacy of colonialism and other forms of foreign presence are still crucial challenges to the denuclearized status of Latin America and the Caribbean NWFZ despite concerning states have ratified both Additional Protocols.
The particular interpretations by NWSs regarding the freedom to navigate on the high seas and the transit rights with radioactive material is a stumbling block from then to now for the effective compliance of Tlatelolco.
Because of all the presented reasons, we concluded that the overall performance of the Treaty until the last observed period has been moderately effective
The Effect of Performance Management on Perceived Justice in Family Businesses in Hungary
Get PDFMy research connects to three main disciplines: Family Business Management, Organizational Behaviour Management, and Human Resource Management. Specifically, in my thesis proposal, I study the Performance Management System and its effects on perceived justice at family businesses.
For identifying the research focus and questions and developing the research design, I apply the Interactive Model (Maxwell & Loomis, 2003), which has five main components: Purposes, Conceptual Framework, Research Questions, Methods, and Validity. In this interactive model, these five components form an integrated, interacting whole. The research questions play a central role. The components are closely tied to each other, and each element can influence and be influenced by the others, rather than being linked in a linear or cyclic sequence
Economic Impacts of the Free Trade Agreement Between the European Union and Colombia
Get PDFThe main purpose of this thesis is to develop a multidisciplinary assessment on the economic and social effects of the Free Trade Agreement (FTA) signed in 2012 by the European Union (EU) and Colombia. The EU - Colombia FTA is a multilateral and intra-regional trade agreement, where the developed region is represented by the EU-28 countries, and the developing region is represented by Colombia.
Firstly, the theoretical framework includes a brief review of the evolution of free trade and free trade agreements theories since the 16th century, and also includes the most important critics of the trade doctrine developed by the well-known Dependency Theory, the Theory of Uneven Development and the arguments presented by John Maynard Keynes in favour of Protectionism. Secondly, this thesis incorporates a brief review of the historical evolution of the international integration process of the EU and Colombia, and also a description of the context, and structure of the FTA. Thirdly, the thesis is based on a multidisciplinary methodological approach that includes a horizontal depth analysis, a qualitative analysis of trade creation and trade diversion effects, and an analysis of two trade indicators such as the trade intensity index (TII) and the trade complementarity index (TCI). Finally, it includes a new multidimensional indicator called Development and Integration Perception Index (DIPI), which is a useful tool for identifying and assessing the countries’ profiles regarding their level of human development, international economic integration and democratic stability. Future research will create a rank and score based on the DIPI for most of the regions and countries around the world.
Finally, the main conclusions show that:
• Partial equilibrium models, gravity equation models and computable general equilibrium analysis are the most used models for assessing the impacts of FTAs on welfare and trade of signing economies and regions. These models include both ex-ante and ex-post liberalization trade analysis. Nevertheless, they models do not pay attention to the social impacts of an FTA, for example, the impacts on the human development, labour rights, and welfare systems, among others.
• Despite the EU and Colombia FTA is a relatively high depth agreement, the legal enforceability of social provisions is quite weak in the agreement affecting the implementation of the labour provisions and the achievement of trade and social ambitions. The EU commitment in promoting human rights and improving labour conditions among its trade partners, in this case Colombia is very weak.
• The data show that after the FTA entered into force the Colombian exports of goods to the EU decreased while the EU exports to Colombia increased. Regarding services, the data show that the Colombian exports of services to the EU grew significantly less than the EU exports of services to Colombia. The information by product shows that EU imports from Colombia are mainly commodities, while the main products imported by Colombia are specially industrialized goods.
• The Vinerian qualitative analysis of the EU and Colombia FTA evidenced that the impact of tariff liberation derived from the EU-Colombia FTA is generating uneven trade creation and trade diversion effects for both the EU and Colombia. When the expected economic effects of the FTA implementation between developed and developing countries are uneven, it means that developing countries such as Colombia have less opportunities to exploit the benefits of an FTA.
• The results of the new DIPI show that Colombia has serious development gaps in comparison with Germany, mainly in such areas as innovative and competitive development, human development and labour rights, democracy and corruption. The lack of productive jobs and competitive wages for men and women negatively affects the Colombian level of competitiveness, preventing a successful integration into the international economy.
• The causes of the uneven performance of the balance of trade and distribution of the benefits of the EU-Colombia FTA, are explained by the asymmetrical interdependencies among the partners. In addition, Colombia has not been developing a thrusting environment, regulatory mechanisms and supply chain logistics which can help the country to export its products and services to the EU market in an efficient way. It is necessary to improve policies such as the removal of other quantitative restrictions, labour market regulations, reform of government administration, laws against corruption and tax laws
Regionalitás az Európai Unió kohéziós politikájában — Forrásallokációs dilemmák a fővárosi régiók speciális helyzetének tükrében
Get PDFTudta, hogy a ceglédi tanyavilág 2020-ban még az Európai Unió leggazdagabb térségeihez tartozott? És azt, hogy Debrecen jelenleg is Európa egyik legszegényebb régiójának része? Bár az uniós terminológia és regionális tipizálási módszertan értelmében mindkét állítás helytálló, az mégis felkelti az Európai Unióval és annak felzárkóztatási (kohéziós) politikájával foglalkozó kutató figyelmét. Különösen, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés és azok felhasználása szempontjából igen nagy jelentősége van annak, egy megye, járás vagy település milyen fejlettségű régióban található.
Mivel Pest megye 2020-ig Közép-Magyarország részeként Európa legfejlettebb térségei közé tartozott, közvetlen tapasztalatokat szerezhettünk arról, mivel jár az, ha egy heterogén, nagy belső fejlettségi különbségekkel terhelt régió országos összevetésben számottevően kevesebb uniós forráshoz juthat csak hozzá. De a közép-kelet-európai tagállamok eltérő forrásfelhasználási gyakorlatai vagy a kohéziós politika célrendszerében évtizedek alatt végbemenő változások is számos új kérdést, kihívást vetnek fel a szakpolitika vívmányai, mechanizmusai tekintetében. A „Regionalitás az Európai Unió kohéziós politikájában – Forrásallokációs dilemmák a fővárosi régiók speciális helyzetének tükrében” című doktori kutatás így ezen kihívások elemzésére irányult, kiemelten vizsgálva a regionalitás és abszorpció kérdésköreit.
A kohéziós politika regionalitása tekintetében egyrészt vizsgálni kellett, hogy a regionális forrásallokációs mechanizmus mennyire tud valós és érdemi válaszokat adni a szakpolitika célrendszerének tükrében. De emellett az abszorpciós teljesítmény növelése érdekében szükségtelenül támogatott projektekre jutó források is veszélyeztetik a régiók közötti arányos és indokolt forrásallokációt, ezáltal pedig a támogatások hatékony, hatásos és hasznos felhasználását. Bár a kérdéseket a szakirodalom és a hazai szakpolitika gazdagon tárgyalja, a magyar forrásfelhasználás gyakorlatának legfrissebb adatait vizsgálva azzal kapcsolatban mégis újszerű megállapításokra lehetett jutni.
A disszertáció keretében így aztán arra kerestük a választ, hogy az Európai Unió kohéziós politikája miért és milyen indokok mentén helyezi előtérbe a statisztikai régiókat a térségek fejlettségének megítélése, még inkább a forrásokra való jogosultság meghatározása során. Ehhez első lépésben a szakirodalmi ismeretanyag feltárása mellett a szakpolitikai dokumentumok és a releváns joganyagok kerültek feldolgozásra. Ezt követően pedig empirikus módon, primer és szekunder adatok segítségével támasztottuk alá a kutatás kapcsán megfogalmazott hipotéziseket.
Mindezek alapján egyrészt az Európai Unió statisztikai régióinak alapadatait szintetizálva szemléltettük a régióstruktúra nagyfokú heterogenitását és a karakterisztikákban rejlő jelentős területi különbségeket. Ezt követően rámutattunk a régiók átalakítása által realizálható forrásallokációs előnyökre, más szempontból az integráció bővítésének egyes régiókat kedvezőtlenül érintő statisztikai hatásaira. A kétezres évek reformelképzeléseinek újraértékelésével alátámasztottuk a regionális forráskihelyezés gyakorlatától eltérő gondolatok létjogosultságát. A magyar régiók helyzetének és fejlődési pályájának historikus áttekintésével rávilágítottunk továbbá a fokozódó belső területi egyenlőtlenségek problémakörére is. A gazdaságfejlesztési programok gyakorlati tapasztalatán keresztül pedig igazoltuk az uniós források jelentőségét a magyar gazdaság fejlődése szempontjából, egyúttal azt is, hogy ciklusról ciklusra fokozódó eltérések figyelhetők meg a kevésbé fejlett és fejlettebb régiók forrásszerzési lehetőségeiben. Majd Közép-Magyarország gyakorlatát több aspektusból vizsgálva támasztottuk alá azt is, egy fejlettebb régió fejletlenebb térségei valóban az uniós források hiányának elszenvedői lehetnek. Végezetül javaslatokat fogalmaztunk meg az abszorpció, mint lehetséges szempont figyelembevételére a forrásallokáció és -felhasználás tervezése során
AZ ERŐTLEN KOMMUNIKÁCIÓ EREJE – THE POWER OF POWERLESS COMMUNICATION. A szelíd retorika, mint meggyőző kommunikációs stratégia megalapozása és sikertényezőinek feltérképezése a CSR-típusú és társadalmi célú reklámokban
Get PDFA téma bemutatása és indoklása: Jelen értekezés központi témája a szelíd retorika (genial rhetoric) koncepciójának megalapozása és bevezetése, amely a retorikai szituáció újra-definiálását középpontba helyezve a 21. századi retorika horizontjának bővítéséhez vezet a hagyományos meggyőzés nem meggyőző célú kommunikáció felől való átkeretezése által. A szelíd retorika kifejezést az értekezés retorikai értelemben használja, azonban érvényességét kiterjeszti a meggyőzés tágabb dimenzióira, szintetizáló jelleggel alkalmazva a retorika, a kommunikáció, a (szociál)pszichológia és marketingtudomány elméleteit. Az elméleti keretrendszer széleskörű szakirodalmi megalapozását egy három fázisból álló, feltáró, kvalitatív jellegű (vegyes módszertanú) kutatás egészíti ki a grounded theory megközelítésére alapozva. A szelíd retorika ebben az értelemben tehát eszköz és módszer, teoretikus keretrendszer és a diskurzus szervezésének módja, valamint a retorikai szituációban újraértelmezett nem meggyőzésre irányuló meggyőző kommunikáció eljárásainak, hatékonyságának és sikerfaktorainak vizsgálatára szolgáló megközelítés.
Problémafelvetés: Jelen értekezés egy problémafelvetésből indult ki, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a hagyományos meggyőzési módszerekkel szemben létjogosultsága lehet a szelíd típusú retorika művelésének; amely stratégiájában bevonó jellegű, formájában dialogikus, intenciója szerint nem meggyőzésre irányuló (hatásában azonban meggyőző), eljárásmódjában erőszakmentes, céljaiban pedig együttműködésre törekvő, s a powerless powerful communication („erőtlen erőteljes” kommunikáció) irányelvét fogalmazza meg. Az értekezés abból a probléma-felvetéséből indul ki, hogy a szelíd retorika és a nem meggyőzésre törekvő meggyőzés módszere sikeresebb meggyőzési stratégia lehet, mint a klasszikus elméleti hagyományból ismert meggyőzés és befolyásolás módszertana. A dolgozat célja, hogy a szelíd retorika lehetőségét, jellemzőit és sikertényezőit feltárja, létjogosultságát pedig episztemológiai, kontextuális, valamint funkcionális elemzés során bizonyítsa, elsősorban a reklámretorika területén.
Módszertan (szekunder kutatás): Az elméleti keretrendszer három fő pilléren nyugszik: 1) a retorikai diszciplína diakrón és kritikai áttekintése, valamint a szelíd retorika koncepciójának lehatárolása a klasszikus és modern retorikai hagyomány fényében; 2) meggyőzési modellek interdiszciplináris keretben történő áttekintése és a nem meggyőzésre irányuló meggyőzés lehetőségének feltárása; 3) a reklámretorika és meggyőzési stratégiák vizsgálatára, valamint a CSR és társadalmi célú reklámok (TCR) hatásmechanizmusainak meggyőzéselméleti modelleken alapuló feltárása és szelíd retorika kontextusában való értelmezése.
Módszertan (primer kutatás): Az értekezés kutatási szakasza szintén három fázisból álló, egymásra épülő kvalitatív módszertanra épül (1. két fókuszcsoportos beszélgetés; 2. tartalomelemzés; 3 összehasonlító esettanulmány módszer), melynek célja a CSR típusú és társadalmi célú (TCR) reklámok meggyőzésért felelős hatásmechanizmusainak feltérképezése és a szelíd retorika sikerfaktorainak meghatározása a reklámban. A kutatás arra irányul, hogy bizonyítsa a reklámoknak nem szükséges erőszakos, rábeszélő technikákat, erőteljes befolyásolási vagy akár manipulatív eszközöket alkalmazniuk a siker elérése érdekében, alátámasztva ezzel a (poszt-)modern reklámozási stratégiák átgondolásának igényét.
Eredmények: A kutatási eredmények alátámasztották, hogy a CSR és TCR típusú hirdetések eszköztára, meggyőzési sablonjai és célkitűzései, valamint tervezési folyamatának szellemisége közelebb áll a szelíd retorika koncepciójához, mint a hagyományos meggyőzési módszerekhez (mely utóbbiak a kereskedelemi reklámokra jellemzők). A kutatás rávilágított, hogy a bevonó szándékkal, kölcsönösségi alapon, megértő módon tervezett reklám sokkal inkább eredményes lehet a Z generációs fogyasztók meggyőzése és kooperatív bevonása szempontjából. Összefoglalva, a kutatás eredményei alapján a nem meggyőzésre törekvő meggyőzési módszer mind céljait, mind pedig hatását és eredményességét tekintve sikeresebb lehet a hagyományos típusú meggyőzésnél, a szelíd retorika pedig megfelelő keretet ad a posztmodern reklámozási stratégiák újszerű megközelítéséhez.
Konklúzió: Az értekezés legfőbb tudományos vonatkozása, hogy bár a retorika és meggyőzés tudományát számos elemzés és kutatás vizsgálta az évszázadok során, ezek egyike sem kapcsolta össze az erőtlen (powerless) minőségeket az erőszakmentesség, a dialógus, a bevonó kommunikáció és a retorikai szituáció fogalmaival, ahogyan a szerzők nem törekedtek a reklámretorikai elemzések átfogó megalapozására sem a meggyőzés kontextusában. A kutatás alapvető célkitűzése tehát, hogy a reklám és a retorika kapcsolatát feltáró publikációk számát növelje, a meggyőzés dimenzióit pedig kiterjessze és kommunikációtudományi kereteken túl is értelmezze. Az értekezés további célja a retorika horizontjának bővítése és a magyar nyelvű irodalomban a szelíd retorika koncepciójának meghonosítsa, további kutatások ösztönzése. Végezetül, a kutatási eredmények felhívják a figyelmet a reklámstratégiák mind konceptuális, mind gyakorlati szempontú újratervezésének szükségességére, valamint a fogyasztókkal való kapcsolat kialakításának radikális újragondolására, egyszersmind a reklámüzenetek etikus, felelős és értő módon való megtervezésére, a retorika érzékenység fejlesztésére.
Kitekintés: A reklám és hirdetési kultúra szelíd retorikai elvek mentén történő átkeretezése által még inkább hitelessé váló márka-fogyasztó kommunikáció jöhetne létre, a reklám pedig a fogyasztói és vállalati felelősségvállalás, kapcsolatteremtés eszközévé válhatna olyan társadalmilag hasznos ügyeknek adva hangot, amelyek egyaránt fontosak a vállalati oldal és a fogyasztók számára, s az adott termék/ szolgáltatás szempontjából is relevánsak. A posztmodern reklámkörnyezet mélyreható megváltoztatása azonban akkor következhet be, ha a tágabb értelemben vett kommunikációs kultúrában is paradigmaváltás történik, s ennek eredményeképpen megnő az igény a szelíd retorika és nem meggyőzésre törekvő meggyőző kommunikáció iránt. A gyakorlati alkalmazás tekintetében tehát a szelíd retorika a társadalom egésze számára hasznos eredményekkel szolgálhat – nem csupán a marketing szakma területén. A szelíd retorika a mediatizált kommunikáció általános kereteként is vizsgálható, amennyiben a médiatartalmak tervezése és készítése során előtérbe kerülnek az együttműködés, empátia, értő odafigyelés és kölcsönös megértésre való törekvés elvei