1424 research outputs found
Sort by
Nudging the public: Relevance, antecedents and the level of public support for behaviorally informed policies
Get PDFA viselkedési közgazdaságtan térnyerése a közgazdasági kutatások fősodrában nagymértékben kiterjesztette az emberi ítélőképességről és döntéshozatalról alkotott ismereteinket. Daniel Kahneman és Richard Thaler Nobel-díjas tudósok munkáitól inspirálva kezdtem el tudományos kutatásokat végezni a közpolitikák és kifejezetten a nudge elfogadottsága terén. Az emberek jobb döntések felé terelése olyan cél, amelyet érdemes követni, és ezt etikusan és megbízhatóan megtenni pedig szép feladat. Munkámra a globális világjárvány is hatással volt, és a megoldáshoz való hozzájárulás szándéka ve-zetett a Covidhoz kötődö attitűdök és a megelőző intézkedések támogatásának kutatásához.
Disszertációm alapja a közpolitikában alkalmazott nudge-ok szisztematikus szakirodalmi áttekintése. Ez az áttekintés és kategorizálás nemcsak jó összefoglalót adott az érdeklődő olvasóknak a nudge mechanizmusairól, alkalmazásáról és kritikájáról, hanem segített megtalálni a szakirodalomban felmerülő, feltárásra érdemes kutatási kérdéseket is. Primer kutatásomat kérdőíves kutatással gyűjtött empirikus adatok alapján végeztem (mindezt kísérleti elemekkel tarkítva). A viselkedéstudományi eredményeken alapuló közpolitikák támogatásával foglalkozó befolyásos tanulmányok által inspirálva feltártam hogyan befolyásolhatja az alkalmazási terület, a mechanizmus vagy az adott kontextus az intézkedések támogatottságát. Korábbi megállapítások szerint a nudgeok bevezetése csökkentheti a szigorúbb intézkedések támogatottságát, ezért különböző típusú, azonos célú intézkedések támogatottságát is kutattam. Etikai problémákra is próbáltam választ találni azzal, hogy teszteltem a közpolitika alkotók céljának és a különböző eszközeik bemutatásának hatását. Felhasználtam a válaszadók pszichológiai tulajdonságainak mérését is, illetve ezek összefüggéseit a szakpolitikai intézkedések támogatásával számos területen. Illetve, ahogy a globális helyzet eszkalálódott, több tanulmányom is kifejezetten a járványra összpontosított, és ezeket a pszichológiai vonásokat a megelőző intézkedések támogatásával, a Covid szkepticizmussal és a kockázatészleléssel kapcsoltam össze
Függő fejlődés Magyarország integrációjában: A KGST-től a globális értékláncokig
Get PDFDoktori értekezésemben arra keresek választ, hogy a II. világháború óta tapasztalt gyökeresen különböző termelési viszonyok ellenére miért nem történt érdemi változás Magyarország globális strukturális pozíciójában.
1. Elméleti hozzájárulás és annak konklúziói: A függő fejlődés elméletében megjelenő globális struktúrákat a világrendszer-megközelítés és a regulációs iskola integrált keretén keresztül értelmezem. Ez az elméleti keret biztosítja a helyi intézményi viszonyok és közpolitikák, a globális szabályozási szempontok, valamint a hierarchizált nemzetközi munkamegosztás technológia-orientált szempontrendszerének összekapcsolását. Az elméleti újítás egy ország integrációját a világgazdaságba egy aszimmetrikus interakción keresztül létrejövő viszonyrendszerként értelmezi. Értekezésemben a mellett érveltem, hogy a kelet-közép-európai országok félperifériás jellege a helyi szocialista vagy tőkés rendszer intézményes szerkezete mellett a másik olyan tényező volt, amely meghatározta a világrendszerbe történő beágyazás módját a fejlett technológiához való hozzáférés útjain és annak finanszírozásán keresztül. Ezen módok meglehetősen sokat változtak az időben részben a globális felhalmozási rezsimek alakulásán, részben a belső intézményi folyamatokon keresztül. A változásoknak pedig az eredménye az volt, hogy Magyarországnak sikerült fenntartani a strukturális stabilitását.
2. Kelet-Közép-Európa és a szocialista rendszer a globális történeti világrendszerben: A strukturalista irodalom ritkán foglalkozik a kelet-közép-európai régióval, és akkor is vagy külön-külön koncentrál a rendszerváltás előtti és utáni időszakra, vagy magára a rendszerváltás átmeneti formáira összpontosít. Ennyiben dolgozatom átfogó íve fontos ponton egészíti ki az irodalmat. A kontinuitás megteremtését az elméleti megközelítésem is biztosította: dolgozatomban ugyanis a mellett érvelek, hogy a szocializmus a tőkés világrendszer része volt. Ezen állítás a nyolcvanas években ugyan korlátozottan megjelent az irodalomban, azonban ennek kifejtésére a szocializmus bukása miatt már nem vállalkoztak a kutatók.
3. Fordizmus és strukturális ekvivalensei: A regulációs iskola irodalmának megfelelően fordista(-keynesiánus) rezsimnek neveztem az 1929-es válságot követően meginduló, a II. világháborút követően pedig csúcsára jutó időszakot, amely a hatvanas évek végére, hetvenes évek elejére válságba jutott. A félperifériás tapasztalatok figyelembevételével a fordizmus fogalmát újraértelmezem. Az Antonio Gramsci elméletére épülő regulációs iskola fordizmus fogalma a centrumországok tapasztalatait sűrítette magába. Bár Lipietz (1987) a mellett érvelt, hogy a fordista rezsim expanzívan elkezdett globálissá válni, azonban gondolatmenetében megőrzi a centrumországok fogalmi rendszerét, és azt alkalmazza a félperifériára. Ennek következtében a következtetése az lesz, hogy a félperiféria csak hiányosan tudta bevezetni a fordizmust. Ezzel szemben az elméleti keretemben a tőkés világrendszer az elemzési egység, erre absztrahálom a fordizmus fogalmát, majd alkalmazom azt annak strukturálisan ekvivalens változataira, így a szocializmusra.
4. A neoliberalizmus és az európai értékláncok létrejötte: A szakirodalom alapján posztfordista(-neoliberális) rezsimnek neveztem a hetvenes–nyolcvanas években kibomló, de teljességében a kilencvenes évek elejére létrejött időszakot, amely a 2008-as válsággal kimerülésnek indult. A posztfordista-neoliberális felhalmozási rezsim kelet-közép-európai alkalmazásánál azonban más kihívások vannak, mint a fordizmusnál. A korszakot ugyanis a kilencvenes évek liberalizációját követően gyakran egységesen globálisnak értelmezi a szakirodalom, ez a „globalizáció” időszaka. Ezért szemben a fordizmus leszűkítő értelmezésével, itt a strukturálisan különböző rendszerek eltérő szabályozásaira egységesen használták ugyanazt a kifejezést. A posztfordista-neoliberális felhalmozási rezsim globálisan elsődleges szerepet töltött be a termelési tevékenységek fragmentálása és azok értékláncokba szervezése folyamatában. A szakirodalom többnyire külön tárgyalja az iparági és a vállalati értékláncok kérdését. Dolgozatomban azonban arra jutok, hogy félperifériás szempontból fontos egy egységes keretben tárgyalni a két kérdést. Magyarországon például a globális értéklánc minden szintje jelen van, többségében azonban mindegyik szinten külföldi vállalatok leányvállalatairól van szó. Mind a globális értéklánc szintje, mind a vállalat tulajdonlása hatással van a helyi vállalat értékelsajátítására.
5. A globális járműipari szakosodás korlátos lehetőségei: A magyarországi járműipari elemzést átkeretezem azzal, hogy az ágazatra mint a globális fordizmus fő iparágára tekintek. Állításom szerint a kelet-közép-európai rendszerváltásokkal létrejött iparági relokációk nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az európai értékláncok létrejöjjenek. Mivel azonban mind a relokáció, mind az európai értékláncok létrejötte már egy válságban lévő iparág profitabilitásnövelő lépései voltak, ezért ezen iparágból kihozható nemzeti siker csak korlátos tudott maradni. A rendszerváltást követő reintegrációval újratermelődő függő fejlődést az elektromos autók és akkumulátorok helyi gyártása sem változtatja meg. Ezt a vernoni termékéletciklus-modell félperifériára és kéttermékre módosított modelljével magyarázom. A fenti relokációs elméleti tapasztalatokat és az ebből kirajzolódó függő fejlődés állításait az iparszociológusok empirikus tapasztalataival is alátámasztom.
Összességében Magyarország félperifériás helyzetében a sokáig egyre nyitottabbá és globalizáltabbá váló világgazdaságba való beágyazódásból – ami a belső intézmények tőkés átalakulásával és a külgazdasági liberalizációval járt együtt – nem következett automatikusan a felzárkózás a centrum országokhoz. Így hiába tapasztalt az ország 1945 óta két teljesen különböző társadalmi és gazdasági berendezkedést, az eltérések ellenére a strukturális pozíció a nemzetközi munkamegosztásban változatlan maradt. A dolgozat e folyamat megértéséhez kívánt hozzájárulni elemzéseivel
Az anyagiasság, az értékek, az önkéntes egyszerűség és a közösségi médiahasználat összefüggéseinek vizsgálata tinédzserek körében
Get PDFA tárgyi javak szerzése, szolgáltatások igénybevétele és élmények gyűjtése elválaszthatatlan részét képezik életünknek. A fogyasztói társadalom tagjaként olykor kritikusan állapítjuk meg, hogy táskánk, autónk vagy mobiltelefonunk jelentősége túlmutat a tárgyak funkcióján. Gyakran szembesülünk azzal, mennyire vágyunk valamilyen tárgyra vagy fogyasztói élményre. Olykor a vágyakozás olyannyira eluralkodik rajtunk, hogy megalapozatlan, felesleges döntéseket is meghozunk. Nem lehetünk biztosak abban, hogy mindaz, amit vásárolunk, birtoklunk, feltétlenül szükséges – e számunkra, ezért gyakran kényszernek érezzük a fogyasztást. Megnyugtatóan hat ránk az a magyarázat, hogy a világ, a média, embertársaink viselkedése váltja ki belőlünk a vásárlás-szerzés igényét. Folytonos költekezésünkre és szüntelen vágyakozásunkra talán ez a legegyszerűbb válasz. Mégis, fontos elfogadni annak tényét, hogy a javak szerzése és birtoklása iránti vágy mélyről fakadó emberi vonás, és el kell fogadni a fogyasztás szükségszerűségét. A szerzés, birtoklás nem egy kívülről befolyásolt pótcselekvés, vagy felszínes életcél, hanem az emberi természet szerves része. Mivel szükségleteinket már régóta nem javak előállításával, hanem azok megszerzésén keresztül elégítjük ki, érdemes úgy gondolnunk a fogyasztásra, mint egy nagy rendszer elemére, egyéni jóllétünktől a közösségi kapcsolatainkig terjedő cselekvés – és tapasztalati hálóra.
Hasonló gondolatok mentén és több előzménykutatás tapasztalataként állt össze az az összefüggésrendszer, aminek vizsgálatára jelen értekezésben vállalkoztam. A címben első helyen szereplő anyagiasság, az angol nyelvű materialism terminus magyar nyelvű megfelelője. Bár az értekezésben leggyakrabban a materializmus szó fordul elő – illetve a materializmus és anyagiasság szinonimaként szerepel - szándékosan tartózkodtam annak címben való használatától. Ennek oka, hogy a materializmus magyar nyelvi környezetben elsősorban filozófiai irányzatként, történelmi-, és természettudományi materializmusként jelenik meg, ezért a címben a materializmus szót szerepeltetni félrevezető lenne
European Privacy by Design
Get PDFThree competing forces are shaping the concept of European Privacy by Design (PbD): laws and regulations, business goals and architecture designs. These forces carry their own influence in terms of ethics, economics, and technology.
In this research we undertook the journey to understand the concept of European PbD. We examined its nature, application, and enforcement. We concluded that the European PbD is under-researched in two aspects: at organizational level (compared to the individual level); and mainly in the way it is enforced by authorities. We had high hopes especially with regards to the latter, and eager to bring significant scientific contribution on this field. We were interested to learn if data protection authorities are having such impacts looking at European PbD, that can pioneer new approaches to privacy preservation. This is why we elaborated on possible ways to measure their activity, in a manner that both legal and non-legal experts can understand our work.
We promised a response to the research question can the enforcement of European PbD be measured and if yes, what are possible ways to do so? We conducted data analytics on quantitative and qualitative data to answer this question the best way possible. Our response is a moderate yes, the enforcement of PbD can be measured. Although, at this point, we need to settle with only good-enough ways of measure and not dwell into choosing the most optimal or best ways.
One reason for this is that enforcement of PbD cases are highly customized and specific to their own circumstances. We have shown this while creating models to predict the amount of administrative fines for infringement of GDPR. Clustering these cases was a daunting task.
Second reason for not delivering what could be the best way of measure is lack of data availability in Europe. This problem has its roots in the philosophical stance that the European legislator is taking on the topic of data collection within the EU. Lawmakers in Europe certainly dislike programs that collect gigantic amounts of personal data from EU citizens.
Third reason is a causal link between the inconsistent approach between the data protection authorities’ practices. This is due to the different levels of competencies, reporting structures, personnel numbers, and experience in the work of data protection authorities.
Looking beyond the above limitations, there are certainly ways to measure the enforcement of European PbD. Our measurements helped us formulate the following statements:
a. The European PbD operates in ‘data saver’ mode: we argue that analogous to the data saving mode on mobile phones, where most applications and services get background data only via Wi-Fi connection, in Europe data collection and data processing is kept to minimal. Therefore, we argue that European PbD is in essence about data minimization. Our conviction that this concept is more oriented towards data security have been partially refuted.
b. The European PbD is platform independent: we elaborated in the thesis on various infrastructures and convergent technologies that found compatibility with the PbD principles. We consider that the indeed the concept is evolutionary and technology –neutral.
c. The European PbD is a tool obligation: we argue that the authorities are looking at PbD as a tool utilization obligation. In a simple language, companies should first perform a privacy impact assessment in order to find out which tools are supporting their data processing activities and then implement these, as mandated PbD.
d. The European PbD is highly territorial: we reached the conclusion that enforcement of PbD is highly dependent on geographical indicators (i.e. countries and counties). The different level of privacy protection cultures are still present in Europe. On a particular level, what is commonly true across all countries is that European PbD mandates strong EU data sovereignty
Forgatókönyvek interaktív és online készítése és azok elemzése
Get PDFA célom egy olyan új informatizált eljárás kidolgozása és bemutatása volt, amellyel teljes körű interaktivitással, visszacsatolásokkal, online módon és kooperativen együttműködő csoportokban lehet forgatókönyveket készíteni.
A célomat úgy oldottam meg, hogy kifejlesztettem egy új és saját hibrid vagy integrált eljárást az integrált jövőkutatásban széles körben használt kétdimenziós forgatókönyvírási eljárás informatizálására. Erre azért volt szükség, mert egyetlen egy módszer alkalmazásával a teljes kutatási és fejlesztési folyamat alatt nem tudtam volna eljutni egy hatékony eljáráshoz, továbbá csak így tudtam megoldani azt, hogy több informatikai módszer kombinációjával tegyem hatékonnyá a folyamatot. Éveken keresztül verzióról-verzióra az új tapasztalataim és a visszacsatolt észrevételek alapján folyamatosan fejlesztettem az eljárásom hatékonyságát. Ezt úgy oldottam meg, hogy a már meglévő egyes fázisokat folyamatosan továbbfejlesztettem, újragondoltam és javítottam, valamint új lépéseket kapcsoltam be a forgatókönyvírási folyamatba. Az eljáráshoz csatoltam egy szövegfeldolgozó és szövegbányász komponenst, amely segítségével elemezni lehet az online készült forgatókönyveket. A hatékonyság érdekében, több természetes nyelvi feldolgozási módszert alkalmaztam, amelyek segítségével az elemzések még eredményesebbé váltak.
Az eljárásom elméletileg és módszertanilag alátámasztott, a gyakorlatban többször kipróbált és probléma mentes működése azt támasztja alá, hogy az megfelel az alábbi követelményeknek:
• Használatával időtől függetlenül lehet készíteni egyéni és/vagy kiscsoportos forgatókönyv sorozatokat. Azaz a forgatókönyvírási folyamatnak, nem kell bekövetkeznie egy adott időintervallumban.
• Alkalmazása folyamán a résztvevőknek nem kell azonos helyen tartózkodniuk, hanem helytől függetlenül tudják elkészíteni az egyéni és/vagy kiscsoportos forgatókönyv sorozatokat úgy, hogy közben egymás aktivitását, és azok éppen felvett állapotait is látják.
• A komplex jövőalternatívák és forgatókönyv sorozatok több módszer informatizált összekapcsolásával képezhetők, aminek eredményeként áll elő egy teljes online és informatizált visszacsatolásos forgatókönyvírási folyamat.
• A forgatókönyvírás teljes folyamatába beépül az emberek, a szoftverek és a számítógépek közötti belső és egymás közötti, teljes körű interaktív kommunikáció.
• Az eljárás egyes lépéseiben megjelenik a totális interakció a folyamatban résztvevők között, azaz teljes mértékben együtt végzik el a feladatsorokat.
• Bármilyen kompetenciaszinttel rendelkező résztvevők képesek alkalmazni az általam kidolgozott online forgatókönyvírási eljárást.
• Az eljárásban az interakciók folyamatában folyamatosan javul a résztvevők tudása és kompetenciaszintje.
• A digitálisan elkészített nagyszámú forgatókönyv sorozat belső konzisztenciáját és a hajtóerőkhöz való viszonyát, valamint hitelességét már csak szövegbányászati módszerekkel lehet és kell ellenőrizni és elemezni egy, a folyamatra megszabott és elfogadható időintervallumon belül.
• A más tudományterületeken használt adatbányászati módszerek módosításokkal és újragondolásokkal megfelelően alkalmazhatók a forgatókönyvek elemzése esetén is.
• A hatékony elemzések érdekében, fontos használni különböző típusú természetes nyelvi feldolgozási módszereket.
• A forgatókönyvek visszacsatolására és összegzésére célszerű speciális vizuális megjelenítéseket alkalmazni.
Értekézésemből és a jövőkutatás célú informatizálási tapasztalataimból az a következtetés vonható le, hogy az online alapú informatizált jövőkutatási eljárások további és újabb intelligens módszerek alkalmazásának irányába fognak fejlődni az elkövetkezendő évtizedekben
The Gender Perspective of Constructing Managerial Career — The Gender Regime of a Large Financial Organization in Hungary
Get PDFA doktori értekezés a társadalmi nemi alapú szervezeti folyamatok szerepét vizsgálja a középvezető nők karrierjének alakulásában. Az értekezés megírásához egy közel négyezer munkavállalóval rendelkező budapesti székhellyel rendelkező pénzügyi nagyvállalatnál végzett etnográfiai kutatás szolgált alapul, amelyet 2016-2017 folyamán végeztem el. A vizsgálat középpontjában a komplex, nemi alapú szervezeti folyamatok, mechanizmusok álltak azzal a céllal, hogy a szervezetben fellelhető ‘gender regime’ működését és szerepét tárjam fel a középvezető nők karrierjének alakulása során, és ezáltal azt is vizsgáljam, hogy a vezetői karrier alakulását hogyan és milyen mértékben határozza meg a társadalmi nem. Célom volt az is, hogy a szervezeti szintű folyamatok, akadályok és az egyéni szintű döntések, attitűdök, tapasztalatok közötti kapcsolódási pontokra építsek az elemzés során. 1. A kutatás eredményei hozzájárulnak a szervezetek társadalmi nemi vonatkozásait bemutató szakirodalomhoz. 1.1. Az eredmények gazdagíthatják a munkahelyi szervezetek ‘gender regime’-jét tárgyaló szakirodalmat (Acker, 1990, 2006; Benschop–Doorewaard, 2012; Nielsen, 2017; Williams et al., 2012). Jelen kutatás a középvezetői szintre fókuszált a vizsgált szervezeten belül, ahol egy látszólag a társadalmi nemet tekintve egyenlő karriert támogató rendszert talált, és a nemek egyenlő arányát a középvezető szinten. Az adatok részletesebb és ún. gender-érzékeny elemzése még a látszólagos nemi egyenlőség mellett is egy nemileg átitatott, a szervezet mélyén meghúzódó szerkezetet talált a karrier alakulása mögött (Acker, 2006, 2012; Williams et al., 2012). 1.2. Az elemzés során bemutattam, hogy milyen szervezeti folyamatok, mechanizmusok húzódnak meg a karrier támogatása és alakulása mögött (pl. láthatatlan folyamatok feltárása), és azok hogyan kapcsolódnak az egyéni szintű döntésekhez, tapasztalatokhoz (Nielsen, 2017; Williams et al., 2012). 1.3. A szervezeti mechanizmusok részeként azokat a narratívákat is beazonosítottam a szervezetben, amelyek a nők tradicionális társadalmi szerepeinek megerősítéseként jelentek meg, és amelyek azt az üzenetet hordozták, hogy mi a megfelelő karrierút a női vezetők számára. Ezek közé a narratívák közé tartozik például, hogy elsődlegesen a nők feladata a társadalomban a gyerekgondozás, az előzőből következően a munka-magánélet összeegyeztetése a családban elsősorban a nők feladata, és hogy a női vezetők saját döntés alapján nem szeretnének felső vezetővé válni. A társadalmi nemi szerepek erős jelenlétét mutatja a szervezetben, hogy a nők, mint sikeresen vezetők elismerése abban a kontextusban jelent meg, hogy a vezetői teljesítményük mellett mennyire sikeresnek értékelték a munka-magánélet összeegyeztetését és a gyerekvállalást. A gender regime fenntartását az is elősegítette, hogy a női vezetők ambíciója olyan palettán mozgott, amely nem bontotta meg azt a rendet, amely elsősorban a férfiak számára tartotta fent a felsővezetői pozíciókat. A női vezetők ehhez a gender-regime-hez maguk is olyan jól adaptálódtak, hogy nagy részük a felső vezetésre nem elérhetetlen, hanem nem kívánatos célként tekintett. 2. A magyarországi nagyvállalatok ‘gender regime-jének’ vizsgálata Az elemzés kritikai reflexióját adja a középvezető nők karrierhelyzetének, és ehhez kapcsolódóan a munkahelyi nemek közti egyenlőségének. A kutatás átfogó képet vázol fel arról az eltérésről, amely a nemek közti egyenlőség erős szervezeti narratívája és a ténylegesen realizálódó nemek közti egyenlőtlenségek között figyelhető meg. Ez az eredmény illeszkedik azon nemzetközi kutatások sorába, amelyek azt mutatják meg, hogy egy szervezet gender regime-jét lehet azzal is jellemezni, hogy a nemek közti egyenlőtlenség egyes eseteinek legitim egyenlőtlenségként való értelmezése szerves része a szervezeti kultúrának (Acker, 2012; Benschop–Doorewaard, 2012; Halrynjo–Lyng, 2009; Tomlinson–Durbin, 2010; Williams et al., 2012). Jelen kutatásban a szervezeti narratíva és a karrierben fellelhető egyenlőtlenségek közötti eltérés legitimálását két diskurzus is alátámasztotta. E két diskurzus együttes jelenléte megerősítette azt a szervezeti legitimációs folyamatot, amelynek révén a középvezető nők ellentmondásokkal teli karrieralakulása fennáll. A női vezetők helyzetének ellentmondásossága abban ragadható meg, hogy ugyanazok a szervezeti folyamatok erősítik meg a beágyazottságukat a középvezetői szinten, amelyek aztán a felősvezetésbe való bejutásukat megnehezítik. A két diskurzus pedig a következő: a nemek egyenlőségét elősegítő, különösen a pozitív diszkrimináció eszközeit használó policy széleskörű elutasítása (backlash) (Fodor, 1997), illetve a ‘business-feminism’ egyfajta posztszocialista verziója (Fodor et al., 2019). Külön kiemelendő, hogy a feltárt szervezeti esetnek az egyik specifikuma, hogy a két diskurzus, bár tartalmukat tekintve ellentmondhatnának egymásnak, mégis egymást támogatják, és ezáltal a nők ambivalens, ellentmondásokkal teli karrierhelyezését erősítik meg középvezetői szinten. Továbbá, mindkettő diskurzus erősíti azt a szervezeti hozzáállást is, hogy a nők karrierlehetőségeinek támogatásához elsősorban a női vezetők egyéni szintű megerősítését kell szorgalmazni a szervezeti szintű kulturális és strukturális változások ösztönzése helyett. 3. A szervezeti etnográfiai kutatás irodalmának gazdagítása Az értekezés érdemei közé tartozik a kutatáshoz használt módszertan kivitelezése is. A bemutatott eredmények egy részletes etnográfiai szervezeti kutatáson alapulnak, amely pénzügyi területen működő magyarországi nagyvállalatokról az első ilyen kutatás volt
Economic opportunities or integrational challenges — The case study of Ukraine
Get PDFThe following dissertation discusses the Europeanization process of Ukraine and the challenges it will pose. Despite notable changes during the last six years, it still needs to be apparent whether Ukraine has its place in European integration. In 2022, candidate status has officially been provided to Ukraine, and many politicians are urging a fast-track membership. Despite the fact that war caused massive decrease in economic output, the country still has its huge potential and after the conflict it is likely that it will not return to the Russian interest zone; Ukraine’s only option is the EU, but it requires preparation form both sides. The main idea for this research arose from the geopolitical challenge faced by the post- Soviet countries. The work argues that a security-related evaluation should be added alongside the economic readiness evaluation for the Eastern Partnership countries to understand their assessment better. As the possibility of disintegration is also a real threat and a valid option in the coming years, external and internal challenges of Ukraine has been discussed as well. One of the goals of the research was to assess the recently executed reforms. Some of the positive aspects are: restored anti-corruption institutions, proper land reform that increased Ukraine's agricultural competitiveness, banking system have been reformed, de-oligarchisation law was created. All in all, during the last 3-4 years, long-awaited fundamental changes have started in the country and Zelensky still has the opportunity to continue this his way on this path. Another important goal of the writing was to assess Ukraine’s economic situation based on an adapted version of Palánkai’s framework. Overall, the integration analysis has shown beyond any doubt that Ukraine is not ready for European integration at the moment, as it has not been able to meet most of the criteria and expectations. It is worth mentioning that there have been positive changes in several areas, such as price liberalisation, international trade increased, IT sector was booming and corruption was decreasing. However, there are still severe shortcomings in competition policy, financial sustainability and macro stability, not even mentioning the available level of skilled labour which will be a huge challenge after the war ends. There is indeed a vast economic potential in Ukraine, but they could not use it for 30 years. Providing them immediate EU membership would cause further problems within the country's economic structures. They must eliminate most of their shortcomings, and the EU should help and supervise them. The third goal was to create a composite indicator and then apply it in the comparison between Ukraine and other EU candidate countries. Based on the result, Ukraine is behind not only the least developed EU Member States, but even many Western-Balkan countries are in better shape. With the assistance of the created composite indicator, the main economic aspects have been compared. Ukraine is an agricultural and industrial country with vast natural resources, in parallel the Balkan countries are a collection of small countries with diverse economies ranging from service-based to industrial and manufacturing-oriented. In terms of economic indicators, the Balkan countries and Ukraine differ significantly. The Balkan countries have a higher GDP per capita at PPP than Ukraine, and their economies have grown faster in recent years. The Balkan countries, particularly Serbia and Montenegro, have attracted noteworthy foreign investment in recent years, while Ukraine has struggled to attract foreign investment, with corruption and political instability being mainly barriers. Another relevant difference is their levels of entrepreneurship and innovation. The Balkan countries have a relatively high level of entrepreneurship and innovation, with many successful start-ups and technology companies emerging recently. Based on the findings, their situation differs from the Western Balkan countries. They are far from the maturity level that Montenegro and Serbia are already representing. Regarding the non-economic research of the work, the goal was to understand the external actor's roles and interests on the one hand, and present the internal obstacles that Ukraine is facing on the other hand. It is obvious that the American hegemony is declining, and more and more challenges are rising towards their global leading role. From the EU's side, a higher contribution is being demanded to its security as their bandwagoning strategy cannot be obtained anymore. It became clear after the breakout of the war that only with commercial relations it is not possible to ensure peace, the role of security has significantly increased in the international relations. Another important aspect is that the EU needs a more straightforward concept of how to deal with the Eastern Partnership countries. From Russia's perspective, these countries are part of their interest zone and willing to take even military actions to protect their influence. Nevertheless, there are also many concerning factors in Ukraine internally. Their identity seeking problem still is a significant challenge, and it is also an open question of how the oligarchic elite will react and behave themselves during the war. The already achieved results from the last 6-7 years are showing that the Ukrainians are determined in joining the EU and potentially NATO. If they will receive the necessary economic, military and legal support then their goals can be realized, it will only be a question of time. However, momentarily it would be a controversial decision to provide them fast-track membership in any cooperation. The most relevant limitations of the study were the following: limited scope - geopolitical aspects were missing; time constraints – the effects of COVID and the breakout of the full scale war were only partially covered; data accessibility – in this part of the world data collection is always a challenge. However, there are general limitations that the research could overcome: generalisability and challenges with replication. As a result of this work further researches can be conducted in the topic. First and foremost, the adopted integration maturity assessment can be used for other Eastern Partnership countries. In parallel, a similar composite indicator can be replicated for the political and institutional aspects. Another part of the topic that would worth to research is the geopolitical aspects of the question. The war in Ukraine can be seen as a challenge towards the unipolar system, it is basically a post hegemonial conflict. But it is a highly relevant question whether it will turn to a bi or multi poral one by the end of the decade. In this work there was no opportunity to discuss these significant questions, but its results could contribute to a further research related to the above mentioned problems
Methodological challenges in the evidence synthesis of health outcomes of digital health technologies
Get PDFMedical devices and pharmaceuticals are worlds apart, but healthcare would be impossible without them. Digital biomarkers are the subject of this thesis defined as objective, measurable, physiological, and behavioural parameters collected using wearable, portable, implantable, or digestible digital devices. Since the 1970s, systematic reviews and meta-analyses have dominated medical evidence synthesis. They provide medical decision-making evidence. To avoid biases and maintain methodological quality, the Cochrane Handbook recommends systematic reviews follow certain procedures during study stages.
This thesis comprises six hypotheses related to digital biomarkers. The first hypothesis aimed to evaluate the suitability of using tools provided by the World Health Organization (WHO), including ICD-11 (International Classification of Diseases, 11th Revision), ICHI (International Classification of Health Interventions), and ICF (International Classification of Functioning, Disability and Health), for categorizing populations, interventions, outcomes, and behavioral/physiological data in studies involving digital biomarkers. The results indicated that these tools were not applicable for categorizing digital biomarker studies as a whole. However, further analysis revealed that these tools were suitable for categorizing digital biomarker studies involving non-general populations or populations with specific diseases. The second hypothesis focused on comparing the statistical power of direct and indirect digital biomarkers. The results indicated that there was no significant difference in power between these two types of digital biomarkers (p-value > 0.05). The next three hypotheses compared the characteristics of systematic reviews and meta-analyses of digital biomarker-based interventions with those of non-digital biomarkers or pharmaceuticals. The comparisons were made in terms of methodological quality, quality of evidence, and publication bias. Although all these hypotheses revealed non-significant differences between the two groups (p-values > 0.05), the results showed that both digital biomarkers and non-digital biomarkers or pharmaceuticals systematic reviews did not exhibit high methodological quality or quality of evidence.
The Medical Device Regulation (MDR) has significantly improved European medical device regulatory standards, addressing the above concerns and improving clinical evidence. Despite MDR implementation delays, digital health technology evidence requirements are rising. Companies that achieve these higher clinical requirements will survive and obtain access to large interconnected markets, while those that fail may lose their market authorisation. Thus, medical technology enterprises may gain a competitive edge by strategically planning and executing extensive clinical investigations to provide high-quality clinical data. Developing these essential skills needs immediate attention and effort. Digital health investors should actively monitor industry players' evidence quality and clinical trial competence, since these characteristics may significantly increase company risk
Technokrata kormányok Európában : Válság és felelősségáthárítás
Get PDFA technokrata kormányok problémája a politikatudomány kurrens vizsgálati területei közé került az elmúlt években. A másfél évtizeddel ezelőtt kirobbant gazdasági válság velejárója volt a politikai krízis, vagyis a regnáló kabinetek, koalíciók felbomlása is, amelyet sokszor úgy igyekeztek kormány- és ellenzéki pártok átvészelni, hogy nem-pártalapú testületeknek szavaztak bizalmat. A kormányzásra felhatalmazott pártok ezen magatartása a felelősségáthárítás fogalmával írható le, amikor nem kívánják vállalni a válságmenedzselés politikai költségeit, és egy technokrata miniszterelnökre ruházzák a kormányzás felelősségét.
A szakirodalomban a szerzők igyekeztek definíciót alkotni, összehasonlító kutatásokat végezni, illetve tipológiát kidolgozni. A probléma azonban abban jelentkezik, hogy többségük minél nagyobb sokaságra igyekszik általánosítani, minél több esetet bevonva az elemzésbe, ami által azt várják ugyan, hogy a modell magyarázó ereje növekedni fog, az alapsokaságot azonban jellemzően csak a technokrata kormányok kritériumrendszerének felpuhításával tudják növelni. Ezért már nem is erre a csoportra, hanem csak a technokrata vezetésű kabinetek körére tesznek megállapításokat. Magam ragaszkodni kívánok a szigorú feltételekhez, és azokat a kormányokat keresem, amelyek a felelősségáthárítás, illetve a technokrata kormányfő ennek köszönhető autonómiájának következtében ténylegesen technokratának tekinthetők.
További kritikus pont az irodalomban a pártválság és a technokrácia tartós mivoltának kérdése. A parlamenti pártok bár bizalmat szavaznak a technokrata kabinetnek, attól nem várható el a pártkormánnyal szemben megfogalmazott demokratikus követelmények teljesítése, mint a reszponzivitás, a felelősség és az elszámoltathatóság. Ezért – noha a válságdiskurzusban felmerül mint a pártkormányzás konkurenciája – nem tekinthető a demokratikus felhatalmazást nyert pártalapú kabinet tényleges alternatívájának. A pártkormányzás tartós kríziséről szóló fejtegetések nem számolnak továbbá a technokraták reszelekciójának, további politikai szerepvállalásának látható sikertelenségével sem. Választási versenyben ugyanis a politikai karriert folytatni szándékozó technokrata kormányfők rendre alulmaradnak a pártpolitikusokkal szemben.
Az értekezés két fő tézis fogalmaz meg és kíván alátámasztani. Az első fő tézis, hogy a technokrata kormány a pártok felelősségáthárítása következtében jön létre. Ehhez képest egyes tényezők csak szükséges, de nem elégséges feltételként jelennek meg. A második fő tézis, hogy a pártkormányzás átmeneti, nem tartós válságáról beszélhetünk, a demokrácia és a kormányzás továbbra is pártelvű marad. Az értekezésben elsősorban összehasonlító esettanulmányok segítségével kívánom igazolni a megfogalmazott téziseket.
Az értekezés új tudományos eredményei:
1. A pártkormány, a menedzserkormány és a technokrata kormány ideáltípus szerinti tipológiájának megalkotása.
2. Az abszolút technokrata kormány fogalmának újragondolása és a tényleges esetek azonosítása a felelősségáthárítás értelmében.
3. Az államfői szerepvállalás és az elnöki kormány kérdésének vizsgálata, ami alapján kijelenthető, hogy a technokrata kabinet nem tekinthető elnöki kormánynak.
4. A technokrata miniszterelnökök reszelekciójának komparatív vizsgálata, amit eddig nem dolgozott fel a szakirodalom
The Political Theory of Migration : A Critical Cosmopolitan Care Approach
Get PDFThe aim of the Doctoral Dissertation is to offer criticism of the mainstream political theory of migration and a substantive proposal, called the Critical Cosmopolitan Care approach for overcoming the deficiencies of the most mainstream literature. The criticism and the proposal are formulated on two levels. On the epistemological level, the underlying methodological nationalism of the most influential approaches is replaced by a critical cosmopolitan agenda. On the normative level of the argument, the host standpoint of mainstream approaches is supplemented with feminist care ethics and politics of migration.
The main results of the doctoral dissertation:
1. The dissertation offers a criticism for mainstream political theory of migration, in doing so, it
a. offers a criticism and possible helpful reformulations of Rawlsian liberalism and Pettitean republicanism;
b. offers and uses different analytical tools, such as methodological nationalism and the host standpoint for criticizing the main approaches to migration.
2. It sketches an alternative to the mainstream literature in a way that
a. differentiates analytically between two levels of the proposed answer by building on
i. critical cosmopolitanism, and
ii. the ethics and politics of care;
b. shows the more abstract as well as the more practical implications of the proposed CCC approach;
c. addresses some possible objections against the solution;
d. puts the CCC approach into the chain of contemporary arguments by
i. showing its connections to republican political theory, and
ii. contemporary realist political theory;
e. shows why movement and migration, experience, vulnerability, dependence, care, as well as exclusion should be considered as primary elements of social and political lif