1424 research outputs found
Sort by
Hogyan befolyásolják a gasztronómiai influencerek a fogyasztói döntést? — A fogyasztói aktivitás szerepe a döntéshozatali folyamat során a gasztronómiai turizmusban, az Instagram példáján keresztül
Get PDFColquitt–Zapata-Phelan (2007) munkássága alapján elmondható, hogy a kutatásom eredménye magas elméleti hozzájárulást jelent a turisztikai szakirodalom területén, továbbá megfelelőképpen illeszkedik a hazai és nemzetközi turisztikai szakirodalom aktuális fejlődéséhez. A doktori értekezés új tudományos eredményei a következő pontokban ismertetem:
• Gasztronómiai turizmus elméletének szintetizálása és mélyítése különböző aspektusokból úgy, mint a definíciós csoportosítás, a kutatási fókuszpontok perspektívái és a diszciplináris kontextus.
• Influencer témakör szakirodalomban történő elhelyezése, amelyet az e-WOM szakirodalmából indítok el és vezetek végig a fogyasztói döntéshozatal folyamatáig, amelyből következetesen építem fel a harmadik elemet a fogyasztói aktivitást. Az influencer témakört tekintve a legkiemelkedőbb rész maga az influencer jelenség definiálása, továbbá az influencerek követőikre gyakorolt hatásának mechanizmusa, amelynek a kulcsa a vizualizáció. Még az e-WOM és az online vélemények kapcsán több magyar nyelvű kutatási is ismert, addig influencer témakörben kevés kutatás lelhető fel a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva.
• Fogyasztói aktivitás vizsgálata során a fogyasztók közösségi média aktivitására fókuszálok. Az elemzés során olyan modelleket ismertetek, amelyek hozzájárulnak a fogyasztói aktivitás irodalmának részletes elemzéséhez.
• Ajzen (1991) tervezett magatartási modelljének kibővítése az aktivitással, illetve moderátorok (desztináció és Covid-19) alkalmazása a fogyasztási szándék és valós fogyasztás kapcsolatának tanulmányozása során, amely által egy új elméleti koncepciót teszteltem a PLS-SEM módszerrel.
• A modellen belül a gasztronómiai influencerek és a gasztronómiai fogyasztási szándék közötti kapcsolatot is vizsgálom, amely a turisztikai kutatások területén újszerű megközelítés.
• A skálafejlesztés folyamata a magyar szakirodalomban szintén jelentőséggel bír, habár a látens változók mérésénél alkalmazott skálákat már korábban más, nemzetközi publikációk során alkalmazták (mely alátámasztja a megbízhatósági és érvényességi kritériumot), azok újszerűségét a témakörre történő adaptálásuk jelenti.
• A PLS-SEM modellezés alkalmazása a turisztikai kutatások területén a hazai szakirodalom tekintetében jelentős, mivel a 2016-2020 között időszakban mindösszesen öt turisztikai jellegű szakcikk született ezen módszer alkalmazásával (KEMÉNY 2021).
• A PLS-SEM modell elemzés egyik kiemelkedő eleme a Q2 érték, amely a modell prediktivitását jelenti. A kapott értékek tehát a 0,633 (fogyasztási szándék) és a 0,676 (valós fogyasztás és utazás) azt jelölik, hogy a modell magas prediktív relevanciát mutat. Az elméletből kiindult hipotéziseket empirikus módszerrel tesztelt összefüggések legtöbbje igazolást nyert, így azok tudományos szignifikanciája erősödött. Még a megcáfolt összefüggések is hasznos következtetésekhez vezettek, további kutatási lehetőségek vizsgálatát előjelezve.
A téma tudományos újszerűségét továbbá emeli az interdiszciplináris nézőpont a társadalomtudományok területén a turizmusmarketing oldaláról, illetve a szociálpszichológia pszichológiai megközelítésből.
A kutatás elsődleges célja volt egyrészt a gasztronómiai indíttatású fogyasztási szándék többoldalú, komplex folyamatának és az összefüggések feltárása. Másrészt a szakemberek és a kutatók is nehezen tudják mérni az influencerek hatását a fogyasztókra, ezért a kutatás lehetőséget nyújt a fogyasztók viselkedésének és lehetséges viselkedésük végkimenetelének megismerésére. Tehát jelen kutatás empirikus eredményei az általános marketing és menedzsment területeken is felhasználhatók
A trianoni trauma kollektív emlékezeti feldolgozása a korabeli és a rendszerváltás utáni politikai napilapokban, a tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés módszerével
Get PDFAz értekezés a trianoni békekötés, mint „választott trauma” médiareprezentációjának vizsgálatát mutatja be a korabeli és a rendszerváltás utáni politikai napilapokban, a tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés módszerével, amely módszertan kiegészül a média napirendelemzésével és szógyakoriság vizsgálattal.
A dolgozat probléma felvetése a következő: A trianoni békekötést és következményeit a nemzet egyik legnagyobb tragédiájának tartják, csakúgy a téma tudományos kutatói, mint a mindennapi emberek. (Romsics, 2010) A kétezres évek közepétől kezdve napjainkig a békeszerződés aláírása egyre gyakrabban jelenik meg a magyar nemzet társadalmi traumájaként reprezentálva a közéleti diskurzusokban és a médiában. Sőt, a Trianon=trauma metafora mára már elfogadottá vált a tudományos történészi diskurzusokban is. „..a magyar történészek a traumát általában a klasszikus szociálpszichológiai értelemben használják: olyan társadalmi konstrukciónak tekintik, amely megélt tapasztalatokon alapul.” (Kovács, [2015] pp.94) A szociálpszichológia a trauma fogalmát az egyént a külvilágból jövő fenyegetéssel való megküzdés, és ehhez kapcsolódóan az identitás összefüggésében tárgyalja. Ugyanakkor számos közös vonást mutat a pszichés traumával. (László, [2005] pp.212) Az értekezés első kérdése, hogy a pszichés trauma fogalma miért, és hogyan alkalmazható a történelmi trauma, azaz a trianoni trauma leírására? A kérdés megválaszolásához feltártam a pszichés trauma szerkezetét, amihez nemcsak a freudi alapszövegeket használtam, hanem a modern pszichiátria eredményeit is, mint a poszttraumás stresszzavar és a komplex poszttraumás stresszzavar leírását. A pszichés trauma strukturális jegyei a következők: a traumatikus esemény váratlansága és súlyossága, az áldozat és elkövető, a jó és rossz dichotómiája, ami az áldozattal vagy a szemtanúval való azonosulás lehetőségét kínálja fel. A traumatikus tünetegyüttes megjelenése emlékbetörés és beszűkülés formájában, végül pedig a gyógyulás szakaszai, mint az ellenállás, a projekció, az interpretáció és az átdolgozás. A dolgozatban ezeket a strukturális jegyeket kiterjesztettem a kollektív traumákra is, a trianoni traumát pedig olyan történelmi traumának neveztem, amely a nemzeti csoport „választott traumája”. A választott trauma (Volkan, 1998;2004) egy, a csoport kollektív emlékezetében őrzött tragédiára utal, ami a csoport őseivel történt meg. A trauma a szélesebb csoport identitásának öntudatlanul is lényeges elemévé válik, olyannyira, hogy ha a történeti feltételek nem teszik lehetővé, hogy az új nemzedék feldolgozza a múltbeli kiszolgáltatottság élményét, a jelenbéli csoport az ősök traumájára építheti identitását. A választott traumák alapjául szolgáló eseményeket a csoport megóvja a feledéstől, rendszeresen megemlékezik róluk, fenyegetett helyzetben pedig a más csoportok ellen elkövetett erőszak igazolásául is szolgálhatnak. (Bar-Tal et al [2018]pp.33) ) A trianoni békeszerződés aláírásának korabeli fogadtatása és az, hogy folyamatosan előkerül minden olyan történelmi pillanatban, amit a magyar csoport identitásfenyegetésnek interpretál, a nemzeti emlékezet választott traumájává teszi. Volkan (1998) választott trauma fogalma és a pszichés trauma (Freud, 1914; 1917) strukturális jegyei között megfelelés van. A választott trauma mintázata, (hasonlóan az egyéni traumához) a traumatikus esemény bekövetkezésétől a tüneteken át a gyógyulásig, valójában egy narratív szerkezet, ami a pozitív befejezés felé tart. A traumát elképzelhetjük egy olyan progresszív narratívának, aminek célja, a személy vagy a csoport pozitív identitásának visszaállítása. A trauma narratíva struktúrája állandó elemekből áll, ezek a kiváltó esemény, a tüneti szakaszok és a gyógyulás szakaszai. Az egyes szakaszokhoz pedig szintén egy állandó mintázatú narratíva társul, ami a feldolgozás állapotáról is információval szolgál. A narratív struktúra állandó elemei tehát megmutatják, hogy a trauma mely szakaszára jellemző traumanarratíva van éppen forgalomban a csoport mentális reprezentációiban.
Feltételezésem szerint a trianoni trauma kollektív emlékezetben tárolt mentális reprezentációi a trauma narratíva struktúrájába rendezhetők a békekötés időpontjától kezdve napjainkig. Az elmúlt száz évben az időben előre haladva létrejövő trianoni trauma reprezentációk a magyar csoport feldolgozási folyamatának lenyomatai, és a csoport az idővel párhuzamosan egyre inkább a trauma feldolgozás irányába halad. A trianoni traumáról szóló történetek a kollektív emlékezetben hagyományozódnak tovább, és a személyes elbeszélésekben, a történetírásban és a médiában manifesztálódnak. A trianoni traumáról szóló narratívumok hosszmetszeti vizsgálatával egyrészt leírhatók az egyes szakaszok narratív mintázatai, másrészt a traumafeldolgozás aktuális állapotai. Hipotézisem igazolásához médiaszövegeket vizsgáltam, különböző politikai irányultságú napilapok cikkeinek longitudinális tartalomelemzését végeztem el, amik 1920 és 2010 között jelentek meg. Feltételeztem, hogy a békeszerződés 1920-tól kezdve június 4-én minden évben napirenden van a médiában, és az időben előre haladva az évfordulón újra felidézik, ezért a június 4-ét megelőző egy hétben és az utána következő egy hétben, azaz május 25-től június 11-ig tartó intervallumban vizsgálódtam. Az eredeti koncepció szerint 5 évenkénti bontásban kerestem újságcikkeket az évforduló környékén, azonban nem voltak írások minden ötödik évben, sőt, 1940 után a rendszerváltásig egyáltalán nem jelentek meg cikkek a témában az általam vizsgált napilapokban. Így végül kilenc szövegkorpuszt állítottam össze a következő évekből: 1920, 1930, 1935, 1940, 1990, 1995, 2000, 2005, 2010.
A trauma struktúrájának feltárására a szövegekben a narratív pszichológiai tartalomelemzés módszerét használtam, mivel a traumatikus tünetek és a gyógyulási folyamat szakaszainak megjelenésével párhuzamosan olyan nyelvi modulokat alkalmaz, amelyek releváns információval szolgálhatnak a trauma állapotát illetően. A narratív pszichológia nyelvi moduljai, amik egyfajta tartalmi szűrőként működtek az összegyűjtött szövegekben, nem voltak elégségesek annak megállapítására, hogy az aktuális trauma narratívában kik a szereplők, azaz kik az áldozatok és kik az elkövetők. Ezért a szövegekből egyszerű szógyakorisági vizsgálattal sikerült kiszűrni a leggyakrabban szereplő kisebb társadalmi, politikai csoportokat és szereplőket a magyar csoporton belül. Másrészt a vizsgált kéthetes intervallumban a békeszerződés témája mellett más, aktuális események is megjelentek, amiket a média napirendje befolyásolt. Ezért célszerű volt elkészíteni minden vizsgált évben a média napirendjének elemzését is. A szövegek tartalomelemzésének ez a 3 fázisú vizsgálata vezetett a megfogalmazott hipotézisek megválaszolásában.
Az értekezés újdonságai:
1. A pszichés trauma típusainak rendszerezése
2. A pszichés, illetve kollektív trauma narratív struktúrájának feltárása, a progresszív trauma narratíva koncepciójának felvázolása
3. A „választott trauma” koncepciójának kiterjesztése a trianoni trauma esetében
4. A narratív pszichológiai kutatási módszertan kiegészítése és tökéletesítése a szógyakoriság vizsgálattal és a média napirendelemzéssel
5. A trianoni békeszerződés okainak bemutatása a legújabb kutatások alapján a historiográfiai fejezetben
6. A korabeli (1920-1940) sajtótörténeti háttér részletes feltárása
Comparative analysis of health state utility measurement methods
Get PDFAz egészség keresletként határozható meg, amelyet a véges erőforrásokkal rendelkező egészségügyi rendszer biztosít kínálati oldalról. Bármilyen egészség-nyereség társadalmi közjónak tekinthető. Számos hatékony egészségügyi program és intervenció szolgálja azt, hogy javítsák a populáció egészségét.
A közgazdaságtan alapvetően az erőforrások újraelosztásával foglalkozik – ennek eszközeként a szakértők egészség-gazdasági értékeléseket végeznek – az erőforrások hatékonyságának javítását célozva a döntéshozókat informálják az egészségügyi intervenciók költségeiről és hatásairó
Two Heads Are Better Than One: Knowledge Sharing in Organizational Social Networks
Get PDFIn this doctoral dissertation, the author explores three research areas of organizational network theory that relate to the analysis of organizational knowledge networks. The author uses a mixed method approach, including literature reviews and qualitative and quantitative methods, to answer the research questions. This paper-based dissertation includes four papers in total.
The first paper, entitled “Enterprise social media: The engine of organizational social networks,” presents the unique characteristics of enterprise social media through a comparison of the mechanisms of social networks in an online and offline context. The study found that (1) enterprise social media helped to build trust relationships in the organization through three interrelated features: (a) getting to know each other both professionally and personally, (b) making work visible, and (c) allowing orientation of new members of the organization. The study also found that (2) enterprise social media helped with knowledge sharing in the organization, as the platform's archiving function and searchability made it possible to extract information over time and to find familiar or new content. In addition, the study found that (3) enterprise social media supports the development of meta-knowledge, which is the knowledge of who knows what and who knows whom.
The second paper, a literature review on negative ties in social networks, (4) draws attention to a phenomenon that had previously remained in the blind spot of scholars and managers. The author (5) places negative ties in extant models of social relationships and dyadic phenomena and proposes directions for future research.
The third paper, entitled “Prerequisites of advice-seeking and knowledge sharing: Analysis of an organizational knowledge network,” explores the dynamics of advice-seeking in knowledge networks and their relational preconditions. Through a case study based on a survey and interviews at a Budapest-based management consultancy, it is found that (6) interpersonal trust and perceived competence were the most important factors in the formation of advice-seeking relationships. The study also found that (7) personal sympathy (as measured by a willingness to meet informally after work) reduced the likelihood of developing advice-seeking relationships and that the organizational culture of the consultancy was supportive of knowledge sharing.
The fourth paper, entitled “The Invisible Foundations of Collaboration in the Workplace: A Multiplex Network Approach to Advice-Seeking and Knowledge Sharing,” aimed to understand the relational factors that influence advice-seeking behavior in relationships through a multiplex approach. The paper proposed that (8) a comprehensive model of relational dimensions, including feelings, judgments, and behavioral intents, can explain a significant amount of the variance in the formation of advice-seeking ties. Through the analysis of three sample knowledge networks, the paper found that (9) despite relative explanatory power of variables differ to some extent across the samples, relational prerequisites are significant in the formation of advice-seeking relationships in all examined organizations.
Overall, this doctoral dissertation contributes to organizational network theory by providing a deeper understanding of the unique characteristics of enterprise social media, the significance of negative ties in social networks, and the relational preconditions of advice-seeking and knowledge sharing. The multiplex approach to advice-seeking and knowledge sharing proposed in the fourth paper also offers a new perspective on the study of organizational networks
Subjective well-being aspects of tourism-related employment of the elderly = Az időskorúak turisztikai foglalkoztatásának jólléti dimenziói
Get PDFA doktori értekezésemben bemutatott kutatás három, a nyugdíjaskorúak turizmus területén megvalósuló foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésre kereste a választ. A félig strukturált tematikus interjúk formájában zajló adatgyűjtés során 50 nyugdíjaskorú munkavállalóval és 16 munkáltatóval készítettem interjút, amelyek leiratait a tematikus elemzés módszerével dolgoztam fel. Az interjúk elemzésének eredményei alapján elmondható, hogy a vizsgálatba bevont, turisztikai fogyasztással összefüggő hazai helyszíneken dolgozó nyugdíjaskorú munkavállalók számára a munkájuk egyfelől identitást, lehetőséget, valamint biztonságot jelent, másfelől a saját feladataikkal kapcsolatos megéléseikről szóló történetek kulcstémái között a saját szerep, a munkával kapcsolatos elégedettség, a visszajelzés és a jövőbeli tervek voltak azonosíthatók. A nyugdíjaskorúak turisztikai fogyasztáshoz köthető helyszíneken végzett munkájának jólléti vonatkozásaival kapcsolatosan az általuk elmondott történetekben megfigyelhető a kontroll, az autonómia, az önmegvalósítás, valamint az élvezet érzéseinek jelentősége. Ha e négy dimenzió együttesen jelen van, az valószínűleg hat az adott nyugdíjaskorú mindennapjaira, ami ilyen módon az élettel való általános elégedettségére is kihathat. Természetesen a hatás mértéke jelen kutatás alapján nem állapítható meg egyértelműen. A munkáltatókkal készített interjúk fő témái a nyugdíjaskorúak által végzett munka jellemzői, alkalmazásuk előnyei és hátrányai voltak, amelyeken belül további altémák kerültek meghatározásra.
Kutatásom eredményei arra engednek következtetni, hogy
§ a turizmusba a szolgáltatói oldalon, vagyis munkavállalókként bevont idősek képességei, készségei és tapasztalatai, valamint a személy-munka megfeleltetés modellje (ROCHA RODRIGUES 2020) által leírt adaptációs mechanizmusaik egyrészt kiválóan alkalmassá teszik őket az örökségbemutatással, tudásátadással, örökségmegőrzéssel és gondoskodással összefüggő feladatok ellátására,
§ másrészt, hogy az idősek turizmus kínálati oldalában való érintettsége így összefügghet a jóllétük alakulásával.
§ aszerint nem fedezhető fel jelentős különbség az interjúalanyok megélései között, hogy az adott nyugdíjaskorú konkrétan mely, turizmushoz köthető helyszínen vállal munkát és milyen konstrukcióban. Jelentős különbségek inkább a rájuk bízott és/vagy önkéntesen magukra vállalt és elvégzett feladatok szubjektív interpretációjának tekintetében azonosíthatók.
§ a vizsgált nyugdíjaskorúak jelenlegi munkájának jólléti vonatkozásai, valamint az, hogy hogyan érzik magukat az adott tevékenységben vagy munkahelyen nem annyira magától a pozíciótól (és annak objektív jellemzőitől) függ, hanem inkább attól, hogy az egyén mennyire képes megélni annak identitásképző mivoltát és milyen mértékben
érzékeli azt lehetőségnek és biztonságnak, e tényezők további dimenzióit is figyelembe véve.
§ a hazai turizmus számos olyan lehetőséget tartogat, amelyben azok a nyugdíjaskorúak, akik képesek és hajlandóak dolgozni, megtalálhatják a számításaikat és mind maguk, mind pedig a munkáltatóik számára előnyös módon fejthetik ki tevékenységüket.
Doktori értekezésem tehát az elöregedés demográfiai folyamata jelentette hazai társadalmi és gazdasági kihívások egyfajta, a turizmusorientált foglalkoztatáson keresztül megvalósuló megoldási lehetőségeinek feltérképezése is egyben
The Role and Limits of Women’s Rights Movements in Shaping the Political, Economic, Social and Cultural Processes in the Maghreb from Independence Until Present : A Case Study of Tunisia and Morocco
Get PDFHow do the main elements and actors shaping women’s rights at the macro, mezzo and micro levels relate to each other during different periods of crisis, in different circumstances, and how does the traditional division of gender roles influence decision-makers in approaching the question of gender equality? Would a greater inclusion of women in decision-making reinforce democracy building and overwrite the division of gender roles? To answer the research questions a qualitative case-study research design was applied to compare the evolution of women’s rights in Morocco and Tunisia from independence until the present day with a special focus on the post-Arab Spring period and the impacts of the COVID-19 pandemic. Incorporating both inductive and deductive methods and examining the link between a cause or a set of causes and the outcome, process tracing was chosen as the qualitative analysis methodology. In addition to the survey and the evaluation of primary and secondary sources, the dissertation collected data from twenty interviews conducted with women’s rights activists and representatives of different NGOs from Morocco and Tunisia, while also setting up the researcher’s own datasets from the empirical analysis.
The new results of the dissertation can be summarised as follows:
• Building on a novel methodology the dissertation applies a complex framework that takes into consideration actors, elements and their interactions at the macro (international conventions), mezzo (decision-makers, states) and micro (non-state actors) levels. The conduct of interviews enriched the quality of the research, especially in the context of the pandemic which urged the researcher to apply alternative methods and reach representatives and activists online. In addition, based on previously unseen data interviews helped the researcher to arrive at new results.
• Based on the analysis of the functioning of the government and the interviews, the dissertation proves that the absence of responsibility from the leadership leads to general disappointment among local people towards decision-makers. This anarchical situation reinforces the recognition of women’s rights NGOs that in some regions quasi fill the position of the government.
• The Arab Spring and the pandemic established a quite favourable environment for civil society to play a more active role and exert pressure on decision-makers. However, the socioeconomic conditions (political turmoil in Tunisia, foreign indebtedness, the increase in the unemployment rate) overwrote initial expectations and did not allow the actors to fully exploit the new opportunities.
• The Arab Spring brought about the re-emergence of Islamists, the consequences of which were most apparent from the point of women’s rights in Tunisia where school dropouts significantly increased.
• The interviews proved that the evolution of women’s rights in Morocco and Tunisia does not exclusively depend on traditions and cultural norms but on the level of education. Statistical indicators also proved this result which explains why Tunisia has always been ahead of Morocco in terms of the development of women’s rights.
• Contrary to the general perception, the interviews proved that the solidarity among women’s rights NGOs is more apparent in the marginalized regions of Morocco and Tunisia
Climate change adaptation research among vine growers: evidence from Mátra wine region
Get PDFThis research contributes to the intensively growing climate change adaptation discourse with the examination of vine growers’ risk perception and risk management practices. In studies dealing with agricultural climate change adaptation issues, it is an often-cited statement that farming is a dynamic system that continuously responds to changing conditions. Such changing conditions are seen as risks induced by either climate change or other sources. This research systematically assessed these risks as a network of interrelated concepts, adopting a partially mixed sequential dominant research design, in which a quantitative research segment (a large sample of survey data) outlined the overall picture of Hungarian farmers' perceptions of climate change and adaptation behaviour and then an individual-based mental modelling approach was used to conduct a risk elicitation exercise embedded in qualitative interviews with vine growers.
Despite the participants' diverse and complex mental models, the presence of a double pressure stood out from the results: one from the risks posed by the impacts of climate change, and another from the risks related to labour. The most obvious consequence of labour-related problems is that fewer and fewer people are willing and able to work in viticulture, which is a very labour-intensive activity. And risks that come with climate change, such as severe heat stress, lengthy droughts, and excessive UV radiation, will likely pose severe challenges for grape cultivation. Although the interaction of these two types of risks generates significant adaptation needs by exerting effects that should be addressed by a complex risk management approach, participants’ responses do not reflect this complexity. More precisely, participants’ responses indicate that in their multi-faceted risk landscape, labour-related risks have a greater influence on their risk management decisions than climate change related risks. This is well reflected in the evidence that their adaptation decisions have been focused on long-term solutions to labor-related problems, but only short-term decisions characterise their climate change adaptation behaviour.
Despite all their perceived climate change related risks, participants still find themselves able to maintain their activities and keep cultivating grapes. This is because, on the one hand, climate risks are still seen as manageable with the available solutions, which consist primarily of tactical interventions. However, on the other hand, there appears to be considerable uncertainty regarding what should be done and how it should be done, so even these tactical interventions are surrounded by uncertainty. Multiple forms of uncertainty have been identified in this research, suggesting that if the climate situation worsens, the adaptive capacity of participants might be insufficient to cope with changes in climatic conditions
Captivating the Audience — What Impact Does an Introductory Sociology Course Make on Students?
Get PDFA disszertáció azt vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolt egy bevezető szociológia kurzus a hallgatókra. Az alapozó szociológia tárgy a saját jogán is gazdag szakirodalommal bír, és kutatási témaként több fontos tágabb kontextusba illeszkedik. Részben oktatási funkciót tölt be, amely a felsőoktatás társadalmi szerepéhez kapcsolódik, részben pedig a szociológia mint tudomány „arcát” mutatja a hallgatók tömegei mint közönség felé, alakítva annak megítélését.
A vizsgált kurzus a 2015-ös őszi félévben zajlott a Budapesti Corvinus Egyetemen, és hallgatói öt szakról érkeztek: szociológia, politológia, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, illetve tájépítész mérnök. A hallgatókat arra kértük, hogy rajzoljanak gondolattérképet a „szociológia” mint központi fogalom köré, megmutatva, hogy mi minden jut az eszükbe a szó hallatán. Három adatfelvételi hullámra került sor, az elsőre a kurzust megelőzően (T1), a másodikra a kurzus végén (T2), a harmadikra az eredeti résztvevők BA diplomavédésének idején (T3). A kapott gondolattérképek száma 397, 373, illetve 184 volt.
Elsőként a kurzus tanulási eredményeit vizsgáltam. A T1 és T2 gondolattérképek közötti változás alapján minden tanuló „mély” vagy „felszínes” tanulási besorolást kapott. Egy logisztikus regressziós modell segítségével megállapítottam, hogy milyen változók függenek össze a mély tanulási eredménnyel. A fő megállapítások:
• A szülői iskolázottság magasabb szintjei a mély tanulási kimenetel alacsonyabb esélyével függtek össze. Ez meglepő a szakirodalommal összevetésben.
• Két, az oktatás körülményeivel kapcsolatos változó összefüggött a mély tanulással: a szemináriumvezető neme (nő) és a „kedvező órarendi időpont”. Mindkét eredmény érdekes további kutatási irányokat jelöl ki, mivel a mögöttük álló mechanizmus nem egyértelmű.
• A politológia szakos hallgatók szignifikánsan kisebb eséllyel váltak mély tanulóvá a többieknél. Ez azt sugallja, hogy az identitás (melyet ezúttal a választott szak ragad meg) befolyásolja a tanulóknak egyes tárgyakhoz való hozzáállását.
Ezt követően a hallgatói gondolattérképek tartalomelemzését végeztem el, hogy kiderüljön, milyen témákat kapcsolnak a válaszadók a szociológiához, és miként változik ez az időben. A legfontosabb következtetések:
• Évekkel a bevezető tárgy tanulása után a hallgatókban csak a legegyszerűbb kép maradt meg a szociológiáról, különösképpen a tájépítész tanulókban. A legtöbben tisztában voltak ugyan azzal, hogy a szociológia társas jelenségeket vizsgál tudományos módon, sokan mégis homályos szóhasználattal beszéltek róla, és gyakran asszociáltak a pszichológiára is.
• A szociológia szakosok tartalmilag jóval gazdagabb képet adtak a szociológiáról, mint a többiek. A legfontosabb témák, melyeket említettek, az egyenlőtlenség és konfliktus, a gazdaság, kisebbségek és etnikumok, a közjólét, a politika, gender és módszertan voltak.
Végül a hallgatói gondolattérképek tartalmát egy konkrét céllal is megvizsgáltam: a szociológia „közképéről” vagy „megítéléséről” árulkodó elemeket kerestem bennük bizonyos előre meghatározott szempontok mentén. A fontos eredmények:
• A hallgatók többsége kapcsolja a szociológiát „társadalmi problémákhoz” valamilyen módon. Többségük tudományos tevékenységnek látja a szociológiát, és határozott kisebbségben vannak azok, akik valamilyen értékorientációt vagy a társadalom megváltoztatásának szándékát tulajdonítják neki, illetve kritikus vagy legkicsinylő megjegyzéseket tettek rá.
• A szociológia szakos hallgatók nagyjából ötödében él egy „társadalmilag elkötelezett” szociológiával kapcsolatos elképzelés, melyet döntően a segítséggel és empátiával való asszociáció fejez ki. Ez az arány a tanulmányok ideje alatt nem változott
Evaluation of guarantees of origin as a regulatory tool for sustainable energy
Get PDFWhile the energy sector has an enormous impact on our life, it is one of the most polluting industries. It is therefore crucial to make a transformation and find solutions that can satisfy our energy demand and at the same time eliminate harmful effects. Importance of energy is still more sensible during the present time of war and energy crisis. Beside other solutions like reducing energy demand and energy efficiency, utilization of renewable energy sources (hereafter RES) is definitely a necessary step forward this transformation.
Beside other facilitators (like eg. support schemes) guarantee of origin (hereafter GO) is a further tool related to RES electricity. GO is a standardized tradeable certificate used to prove to final consumers that the electricity supplied was generated from renewable energy sources. GO is connected to the so called ‘energy mix disclosure’ obligation of the European Union (hereafter EU) that requires electricity suppliers to inform their consumers about the energy source of the supplied energy. GOs are not connected to any support scheme, but establish a voluntary market for RES energy products. The policy aims of GO and disclosure are: (1) informing final consumers, and (2) promoting RES development.
Main findings of the dissertation are the following:
• GO and disclosure is a soft measure as policy tool that ensures provision of information to consumers. Indirectly, it aims to promote RES electricity.
• The GO market is continuously increasing, a huge number of companies use GOs to communicate their environmental achievements.
• However, GOs and disclosure has not affected RES development since the relevant EU framework was established. Until now, there was no scholarly evidence on it. Previous papers focused only on specific countries and did not have a Europe-wide approach.
• The main drivers of RES electricity in Europe were identified as the following: capacity of electricity generating facilities, electricity import dependency, electricity price, per capita GDP, RES electricity support schemes, natural endowments. These factors turned to be significant, are in line with previous literature. Consumer commitmeng represented by the usage of GOs is not among drivers of RES development proved to be significant. This research brought the first evidence of insignificance of GOs as facilitator of RES development.
• On the European GO market there have been oversupply and low prices that makes the policy tool ineffective in promoting RES development.
• Furthermore, the present regulatory framework is unable to ensure reliable information to final consumers, because (i) enabling limitless trade of GOs regardless to physical reality; and (ii) it results in contradiction between disclosure information and official statistics. No previous paper identified this as a core issue regarding the effectiveness of GOs.
• As a result of enabling limitless international trade, international flow of GOs is the multiple of international physical flows, and furthermore, the quantities of traded electricity attributes are much higher than it ever could be realised in physical flows beside the present interconnector capacities. No previous paper identified this as a core issue regarding the effectiveness of GOs.
• Besides, as a market-based policy tool depending on voluntary action of consumers and other market participants, GO is efficient and fair instrument ensuring least cost. However, this advantage cannot exceed the issue of ineffectiveness.
• The EU level framework on GOs and disclosure should be further improved, while interrelations with other RES electricity incentives are taken into consideration.
The core issue that should be solved regarding GOs and disclosure: reliability. In order to make disclosure more reliable, at least international trade of GOs should be limited to physical reality. Besides, contradiction between official statistics and disclosure should
also be terminated. Once these issues are solved, policymakers may go forward with other provisions like incentives or obligations.
It is also important that GO does not stand alone. It interrelates with other policy instruments (like support schemes) and market mechanisms. Policmakers should have a wider view on the topic of RES electricity and realize that there are several positive incentives that might affect RES development: support schemes, GOs and market initiatives all might have their role. Policymakers shall analyse possible interference between these elements and establish such a framework based on this knowledge that enables synergies between them
The analysis of the relationship between board characteristics and firm financial performance in the Central Eastern European region
Get PDFA disszertációban a szerző a vállalatirányítási, vállalatkormányzási (corporate governance) jellemzők és a cégek pénzügyi teljesítménymutatói közötti kapcsolatot elemzi a közép-kelet-európai (CEE) régióban a 2006 és 2016 között időszakban, tőzsdén jegyzett vállalatok körében. A disszertációban a szerző két publikált tanulmány eredményeit mutatja be.
Az első tanulmány címe: Javítják-e a nagyobb igazgatóságok a részvényesi értékteremtést? - Az igazgatótanács méretének hatása a vállalati teljesítményre Kelet-Közép-Európában (eredeti cím: Do larger boards improve shareholder value creation? – Effects of the board size on the business performance in Eastern Central Europe). Ebben a kutatásban a szerző az igazgatótanács méretének a cégek pénzügyi teljesítményére gyakorolt hatását elemzi a közép-kelet-európai régió tőzsdén jegyzett vállalatai körében.
A második tanulmány címe: Hatással van-e a nők jelenléte a vállalati igazgatótanácsokban a cégek teljesítményére? (eredeti cím: Does female presence on corporate boards impact firm performance? Evidence from Central Eastern Europe). Ebben a kutatásban a szerző az igazgatótanácsok sokszínűségének a cégek pénzügyi teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálja. Az igazgatótanács sokszínűsége, diverzitása a nemek sokszínűségét jelenti, pontosabban a vállalati igazgatótanácsokban a női igazgatók hatását a cégek teljesítményére