1424 research outputs found
Sort by
Mobiltechnológia-elfogadás az okos hotelek világában: Érintésmentes technológiák a szállodai vendéglátás szolgálatában?
Get PDFKutatásom során a szállodai automatizáció egy konkrét megnyilvánulási formájaként a mobiltelefonos szállodai önkiszolgálás elfogadását tárom fel a potenciális utazók körében, tehát fogyasztói szintű vizsgálatot végzek. Elméleti megfontolásban a koronavírus felszínre hozta kutatási területemen az eddig ebben a kontextusban nem vizsgált érintésmentesség szükségességét, melyet a szakirodalom az automatizált technológiákhoz kapcsolt. Számos ponton változott a szállodai kiszolgálás során korábban megszokott interakciók megítélése, ez pedig pozitívan befolyásolhatja az újonnan már érintésmentesnek nevezett technológiák elfogadását. Kutatásommal új szemléletmóddal kívánok hozzájárulni a mobiltechnológia fogyasztói elfogadásának szakirodalmához szállodai kontextusban az önkiszolgáló technológiák és az okos hotelek elméleti szinergiáinak kiaknázásával. A korábbi kutatásokból ismert befolyásoló tényezők mellett új aspektusokat is sikerült feltárni, ezzel is bővítve a szakirodalmi tudásbázist a témakörben. Eredményeim továbbá a COVID hatásainak beépítésével nagyban hozzájárultak a kutatás elméleti és gyakorlati relevanciájának növekedéséhez.
Módszertani szempontból egy összetettebb keretrendszerrel igyekszem minél több szempontot azonosítani a területen; a vegyes kutatási metódus ilyen komplex megvalósítási formája nem jellemző a területen. Doktori disszertációm primer kutatásaként többlépcsős vegyes kutatási metódust alkalmaztam, melyek időrendi és logikai sorrendje a következő volt:
- STUDY 1: Online kérdőíves megkérdezés tartalomelemzése
- STUDY 2: Mélyinterjúk tartalomelemzése, kvantitatív vizsgálata
- STUDY 3: Online kérdőíves megkérdezés elemzése SEM módszerrel
Eredményeim egyaránt hasznosak szállodai menedzsment szempontból, valamint rendelkeznek elméleti hozzáadott értékkel. A szakirodalom alapján a koronavírus negatív hatásainak mérséklésére Rahimizhian és Irani (2021) szerint a turizmus újraindulásakor létfontosságú lesz, hogy a turisztikai szolgáltatók automatizált és érintésmentes lehetőségeket kínáljanak a látogatók bizonytalanságának kezelésére. Kutatásom egyik legfontosabb kontribúciója ezzel szemben, hogy valójában nem ennyire egyértelműek a fogyasztói elvárások a kontaktusmentes szállodai kiszolgálás felé. Ugyanis még a COVID hatására fellépő magas kockázatészlelés hatására sem gondolták azt a megkérdezett potenciális utazók, hogy a személyzet és a velük való interakció zavaró tényezőként jelenne meg a COVID hatására (STUDY 2). A szállodai személyes interakciós igény ráadásul még a Z generáció esetén sem minden esetben írható fölül (STUDY 1). Sokkal inkább megjelent a vírushelyzet hatására az elkerülő stratégia (például apartmanok választása), miszerint a COVID hatására kialakult magasabb kockázatészleléssel rendelkező utazni vágyók inkább egyáltalán nem vennének igénybe szállodai szolgáltatást, ezzel minimalizálva a fertőzésveszélyt.
Bár a fiatalabb korosztály a vírushelyzet időszakában nagyobb hajlandóságot mutatott az okos hotelek kipróbálására, ez a generációs különbség megszűnt a vírus feltételezett lecsengésekor meghatározott időszakra (STUDY 2). Eredményeim így logikailag sokkal inkább támogatják Kim és szerzőtársai (2021) megfontolásait; véleményük szerint a vírushelyzet alatt az érintésmentes technológiát támogató személyek a járványhelyzet lecsengése után ismét a személyes kiszolgálást preferálhatják majd. Érdekes tehát, hogy a COVID hatására nem feltétlenül fogyasztói igények mentén, hanem sokkal inkább szolgáltatói szempontok miatt lehetséges, hogy jobban terjednek majd az automatizált rendszerek a szállodai kiszolgálásban. Ugyanis számos szállodában vezettek be a vírushelyzet ideje alatt hasonló újításokat (Sharma et al., 2021), melyek használata hatékonysági előnyökkel jár, ráadásul képes választ adni a vírus hatására megnövekedett munkaerőhiány problémájára
Új német hegemónia Európában : Németország hatalmi pozíciója az Európai Unióban a 2008-as gazdasági válságot követően
Get PDF• A disszertáció célja annak vizsgálata, hogy a 2008-as világgazdasági válság, majd a nyomában Európában 2010-2011-ben kialakult szuverén adósságválság idején, és azt követő időszakban Németország hatalmi pozíciója elsősorban gazdasági aspektusból milyen változáson ment keresztül, ez hogyan befolyásolta az európai gazdasági kormányzás működését, különös tekintettel a görög szuverén adósságválság kezelésére.
• A dolgozat első hipotézise szerint a szociális piacgazdaság elveinek (ordoliberalizmus) követése mérsékelte a válságnak való kitettséget Németországban. Mind a válságot megelőző reformok, mind a válságkezelés szelleme megfeleltethető volt a hagyományos ordoliberális elveknek, és ezek érvényesítése alapvetően hozzájárult az ország gazdasági teljesítményének európai mezőnyből való kiemelkedéséhez. A fő kihívásokat alapvetően napjainkban is a belső fogyasztást kellően nem ösztönző, szélsőségesen exportorientált gazdaságszerkezet, a mára a tömeges migráció miatt némileg átalakult, de létező demográfiai kihívások jelentik. Összességében azonban a hipotézisben megfogalmazott állítás igazolható.
• A dolgozat második hipotézise szerint a 2008-as gazdasági világválság és a 2011-es szuverén adósságválság hatására az Európai Unióban a német hegemónia korszaka nyílt meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy Németország jelenlegi, Európai Unión belüli gazdasági, gazdaságpolitikai szerepe alapján nem feleltethető meg egy klasszikus, az Egyesült Államok 1945 utáni globális szerepét ideáltipikusnak tekintő, hegemón szereplőnek, még abban az esetben sem, ha a csupán korlátozottan, kizárólag a gazdasági szférára vonatkoztatjuk a hegemón kritériumait. A hegemónia fogalmának újkori dekonstruálásával, amely megjelenik Loriaux (1992) és Pedersen (2002) megközelítéseiben, a korlátozott, felemás hegemón pozíció igazolható: Németország, bár egyelőre elzárkózik attól, hogy élére álljon az európai gazdasági integráció valódi kockázatközösségként működő optimális valutaövezetté alakításától, szociokulturális, gazdaságfilozófiai befolyása a közös európai intézményeken keresztül a válságkezelés teljes időtartama alatt, napjainkig érezteti hatását. Hogy e befolyás jellege, szellemisége megváltozhat-e, a következő évtizedek egyik központi kérdése lesz az európai gazdasági integráció fejlődése kapcsán
Sustainable museums: a new paradigm for the 21st century from the perspective of museum professionals and visitors
Get PDFOne of the most important basic functions of museums is to preserve the cultural resources of a community, not only for the present but also for future generations. In recent years, the concepts of sustainability and sustainable development have constantly come to the attention of researchers and practitioners and museums are no exception to this process. Well-managed museums not only ensure their own sustainability, but also play an important role in the sustainable economic development of different urban regions (Gustafsson and Ijla 2017) and directly influences the development of cultural tourism in a given region as well.
Despite the obvious links between museums and sustainability, not much research has explored how museums fit into sustainability, and how can they become sustainable. Based on this, the main research question of my study is:
How can a sustainable museum be defined based on the mission statements of European contemporary art museums and according to the value preferences of museum professionals and museum visitors?
To answer the research question, the phenomenon of sustainable museums needs to be analyzed from different aspects. Qualitative research methods are applied in the dissertation: systematic literature research, content analysis, critical discourse analysis, Q-method and grounded theory based on interviews.
The main scientific contribution of my dissertation are the followings:
(1) Identifying 15 key sustainability thematic roles of the museums The research complements the empirical literature on sustainable museums and contributes to broadening the theoretical background. The mission of museums in this context has not been examined before. The research has shed light on the value preferences that define museums and around which they can develop sustainable strategies.
(2) Identifying the objectives and roles along which different practices exist in CEE and non-CEE countries. The novelty of the research is that there has been no research on museum sustainability specifically in the context of European contemporary museums.
(3) No previous study has measured and compared sustainability indicators at international level. The museums studied operate in different regions of Europe, in very different economic and social contexts. Their comparison is an important contribution to the theoretical literature of sustainable museums and museum management.
(4) Identifying 3 dominant perspectives of Hungarian museum professionals for sustainable museum Research has shown that there are several possible approaches to establishing a sustainable museum strategy. Through this research we have contributed to the application of sustainability in practice.
(5) Novel identification of the potential tool for enhancing sustainability: personalised museum experiences is the new technological challenge. These are areas in which museums have not yet made much progress, and the inclusion of AI in museum visits is one of the developments that could open up new horizons, and museums should therefore make a greater effort to learn about and apply these solutions.
(6) Novel synthesis of the literature on sustainable museums. We have highlighted that the topic is under-researched in tourism.
(7) Novel approach using the Q-method to explore the trends that characterise the engagement and mechanism of action of opinion groups. The Q-method is used to explore the trends that characterise the engagement and mechanism of action of opinion groups.
(8) Identifying 3 dominant perspectives of young museum visitors for sustainable museum. The research provides insight into the differences and similarities between Generation Z opinion preferences and thus contributes to a deeper understanding of the sustainability of museums from the perspective of future museum visitors.
(9) Creation of model of multi-phase museum visit, new approach to be used by museums to target visitors
My dissertation has made a significant contribution to exploring the phenomenon of sustainable museum especially as this has not been studied in Hungary before
The path from clinical evidence to use of drugs – Marketing analysis of factors influencing the market performance of drug therapies = A klinikai evidencia útja a gyógyszerhasználatig – A gyógyszerhatóanyag terápiák piaci teljesítményére ható tényezők marketing szemléletű elemzése
Get PDFA gyógyszeripari kutatás eredményeként egy-egy kielégítetlen orvosi igényre többféle hatásmechanizmus és ezen csoportokon belül több hatóanyag születik válaszként. A gyógyszerkutatás marketing szempontból a hatásmechanizmusok szintjén valóban eltérő megoldásokat kínál az igények kielégítésére, míg a hatásmechanizmusokon belül optimálni igyekszik a terméktulajdonságokat. Amíg egy szabadalom él, addig egy hatóanyag jellemzően egy márkanév alatt kerül a forgalomba. A verseny a terápiás csoporton belül a szabadalmaztatott hatóanyagok szintjén zajlik, az oltalmak ideje alatt innovatív márka és a hatóanyag piaci teljesítménye azonosnak tekinthető (szükségleti csoporton belüli verseny). A szabadalmak lejáratával, a generikus termékek belépésével az addigi hatóanyagok szintjén zajló verseny a késztermékek szintjére kerül át. Míg tehát az originális brand számára a hanyatlás egy létező folyamat, addig erről a hatóanyag esetében nem feltétlen beszélhetünk, hiszen a generikus versenytársak is ugyanazon hatóanyagot fogják piacra vinni saját termékeikkel, generikus márkákkal. A verseny az oltalmak lejáratával tehát kiegészül a termékcsoporton belüli versennyel. Amennyiben egy terápiás csoporton belül több hatóanyag is a piacra került, úgy a szabadalmak lejáratának eltérő időpontja miatt a verseny dinamikája időben és országok szerint is jelentősen eltérhet.
Doktori kutatásom témájaként vizsgálom, hogy a marketing szempontból egymás helyettesítőjeként értelmezhető gyógyszerhatóanyagok közül a páciensek makro szinten, vajon a klinikai szempontból előnyösebb terápiához jutnak-e hozzá a komplex gyógyszerfelírási folyamat végén. A klinikai megfelelőség sorrendjének kialakításánál a bizonyítékon alapuló gyógyszerelés alapelveit követem, azaz a gyógyszerhatóanyagokat megfelelő evidenciák alapján rangsorolhatónak tartom (Botz-Szűcs, 2008).
Feltevésem szerint hosszútávon és megfelelő versenyhelyzetben a klinikai rangsorban hatékonyabb és biztonságosabb hatóanyagok pozitív tulajdonságainak, azok eladásában is tükröződnie kell. A klinikailag előnyösebb terápiák csökkentik az orvosok bizonytalanságát, ezáltal az orvosok meggyőzése egyszerűbb a különböző marketingtevékenységek révén (Venkataraman-Stremersch, 2007). Szintén ezt az összefüggést erősítheti, hogy az orvosok az orvoslátogatások által és szakmai eseményeken történő részvétellel nagy mennyiségű információt szereznek a gyógyszerek klinikai megfelelőségéről (Gönül et al., 2001), mely tevékenységek fontos informatív (kognitív bizonytalanság csökkentése) és meggyőző (pozitív hatás a gyógyszerfelírásra) hatással bírnak (Narayanan et al., 2005). Természetesen a gyártók marketingtevékenysége torzító tényezőként is megjelenhet, sok egyéb tényező mellet, mint az árszínvonal, a gyógyszerpolitika eszközei, illetve ezek egymásra gyakorolt hatása is.
A doktori kutatás legnagyobb eredményének azt az elméleti keretrendszer megalkotását tartom, mely a klinikai evidencia és a piaci teljesítmény közötti kapcsolatot igyekszik részletesen leírni. A kutatás során elemzem, hogy a gyógyszeripari terápiák diffúziója hogyan következik be, és a verseny eredményeként kialakuló piaci trendeket hogyan javaslom vizsgálni (szekunder adatok keresztmetszeti és longitudinális vizsgálata, hatóanyag és brand szinten, országokon átívelő mintán).
A gyógyszerfelírást leginkább meghatározó tényezőket a kvalitatív kutatás során rendszerezem és a tényezők hatásának mértékét primer marketingkutatással tárom fel. A kérdőíves kutatás újdonsága, hogy egymás mellett vizsgálja az orvosi és az orvoslátogatói percepciót, így alapot szolgáltat az orvosi és az ipari perspektívák összehasonlítására. Az eredményeket oly módon értelmezem, hogy a gyógyszeripari szabályozás és gyógyszerpolitikai eszközei, illetve a marketingtevékenységek hatásai is megjelenjenek az értékelésben. Mivel a hatóanyag-terápiák piaci teljesítményét az orvosi gyógyszerfelírási döntések eredőjeként értelmezem, ezért a szekunder piaci adatok és a primer marketingkutatás során kapott eredményeket is hasonlítom, illetve a felírást befolyásoló tényezőket ok-okozati összefüggésben értelmezem a piaci teljesítményre gyakorolt hatásukkal. Hatóanyag-szintű, általános érvényű következtetéseket azt gondolom, hogy csakis ebben a komplexitásban, a tudományterületek összekapcsolásával érdemes vizsgálni a gyógyszeriparban. Az elméleti és módszertani javaslaton túl a hipertónia betegség kezelésére szolgáló terápiákon belül, két különböző hatásmechanizmusú hatóanyag csoporttal végig is vezetem az elemzést. Az így megalkotott keretrendszert alkalmasnak gondolom bármely hasonló terápiás gyógyszercsoport elemzésére. Úgy gondolom, hogy ennek a megközelítésnek az újszerűsége mind gyakorlati, mind elméleti oldalról a fent felsorolt tényezők szintézisében áll
Bérfüggvények becslése Magyarországon gépi tanuló algoritmusokkal
Get PDFA munkagazdaságtan egyik leginkább kutatott témája, hogy milyen tényezők határozzák meg a béreket. Emellett a nemi bérkülönbségek vizsgálatánál is hasonlóan fontos kérdés, hogy a megfigyelt munkaerőpiaci jellemzők mennyiben magyarázzák a férfiak és a nők bérei közti különbséget. A kutatásom kiindulópontja, hogy az eddigi szakirodalomban leginkább hagyományos ökonometriai módszerekkel – főként regressziókkal – becsülték a bérfüggvényeket, melyekben a felhasznált változók közti kapcsolatok korlátozott mértékben jelentek csak meg. Általában azok a kereszthatások szerepeltek a becslőfüggvényekben, melyek az adott kutatás/kérdésfelvetés szempontjából lényegesek voltak. Azonban a függvényforma korlátozása befolyásolhatja mind a paraméterek, mind a bérek becslését. Emiatt a disszertációmban a bérfüggvények formájára való korlátozást oldottam fel tanuló algoritmusok használatával. A tanuló algoritmusok a hagyományos statisztikai módszerekkel összehasonlítva más feltételezésekből indulnak ki. A tanuló algoritmusok igyekeznek a lehető legszabadabb függvényformákat alkalmazni, ami által „adatvezérelt” módon a lehető legtöbb információ kinyerhető az adatokból. Ezek az eljárások képesek rátanulni az adatban rejlő összefüggésekre, emiatt nem kell előzetes feltételezéseket tenni az adatgeneráló folyamatról.
A disszertációmban a gépi tanuló algoritmusok használata kettős célt szolgál. Egyrészről a magyarországi bérfüggvényt becslem tanuló algoritmussal, mellyel feltárhatóak a változók közötti kapcsolatok. Másrészről a nemi bérkülönbségek irodalmában gyakran használt Blinder-Oaxaca dekompozícióhoz használt férfi és egy női bérfüggvényt becslem meg tanuló algoritmusokkal. A nemi bérkülönbségek vizsgálatánál a becslési eredmények pontosítása miatt tartom lényegesnek a tanuló algoritmusok használatát. A célom annak bemutatása, hogy a bérfüggvények becslési módszertanának megváltoztatása milyen mértékben befolyásolja a Blinder-Oaxaca dekompozícióból kapott eredményeket, illetve a kapott eredmények további elemzése.
Az értekezésben a 2016-os Bértarifa adatbázis felhasználásával feltételes következtetési fákkal becslem meg béreket. A fák könnyen interpretálható eredményeket adnak és természetes módon használhatóak a változók közti interakciók megtalálására. Emellett elemeztem a változófontossági mértékeket, valamint a változók szurrogátum jellegét. Ezek a vizsgálatok összességében igazoltak néhány kutatási kérdést és van, ahol további kérdéseket vetettek fel. Nem sikerült például igazolni az életkor bérmeghatározó szerepét. Helyette a szolgálati idő – mint a munkatapasztalat proxy változója – bizonyult fontosabb változónak. A változók közül kiemelkedik a foglalkozás és az iskolai végzettség bérmeghatározó szerepe. A szurrogátumok vizsgálata pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat bizonyos kontextusban erősen összefügghet a többi változóval. Tehát nem mondható, hogy az ágazat erősen korrelál a többi változóval, azonban egyes csoportoknál ez mégis igaz.
A nemi bérkülönbségek irodalmához kapcsolódóan a célom annak bemutatása, hogy a bérfüggvények becsléséhez használt módszertan milyen mértékben befolyásolja a Blinder-Oaxaca dekompozícióból kapott eredményeket. A bérfüggvények becsléséhez egy OLS regressziót, valamint egy regressziós erdőt használok és az ezekből számolt bérbecsléseket használom fel a dekompozícióban, majd a kapott eredményeket hasonlítom össze. Az eredmények rámutattak, hogy a dekompozícióból számolt összetételhatás magasabb az erdő esetében, ami miatt a bérstruktúrahatás viszont alacsonyabb. Azonban az összetétel- és a bérstruktúrahatások így is hasonlóan alakulnak az OLS és az erdő esetében. Mindkét módszer esetében kimutatható, hogy a bérstruktúrahatás jelentősen magasabb, mint az összetételhatás. Emellett a heterogén bérstruktúrahatások számszerűsítésével vizsgálom a változók egyedi hatásait. A heterogén bérstruktúrahatás megmutatja, hogy mekkora lenne a különbség egy nő bérében, ha a férfi, illetve a női bérfüggvénnyel áraznák a munkáját. Az OLS-sel és az erdővel számolt heterogén hatások közti közepes korreláció módszertani különbségre hívja fel a figyelmet. Vagyis bár az átlagok hasonlóan alakulnak, azonban az egyéni szinten számolt hatásokat jelentős mértékben befolyásolhatja a módszertan megválasztása. Emellett az OLS-sel és az erdővel számolt változókategóriánkénti átlagos hatások nagy különbségeket mutatnak ott, ahol kevés számú megfigyelés esik az adott csoportba. Azonban nem lehet egy változót azonosítani, amely egyértelműen felelős lenne a két módszerrel számolt heterogén bérstruktúrahatások közti különbségért. Az eredményeim egybevágnak Weichselbaumer–Winter-Ebmer (2005) eredményeivel, akik kimutatták, hogy a Blinder-Oaxaca dekompozícióban használt módszerek hasonló eredményekre vezetnek, azonban a különböző becslési eljárások másként értékelik a változók nemi bérkülönbségre gyakorolt hatását.
A heterogén bérstruktúrahatások időbeli alakulását is vizsgálom és azonosítom azokat a csoportokat, amelyek a leginkább, illetve a legkevésbé járultak hozzá az átlagos bérstruktúrahatás fennmaradásához. A disszertáció ezen részében regressziós erdőkkel becslem meg a férfi és a női bérfüggvényeket éves szinten a 2008 és 2016 közti időszakban. Az időbeli trendeket vizsgálva Magyarországon a nyers bérkülönbség időben emelkedett 2008 és 2016 között. A Blinder-Oaxaca felbontás alapján a nyers különbségen belül a negatív összetételhatás idővel csökkent, míg a bérstruktúrahatás időben állandónak bizonyult. A csökkenő összetételhatás vélhetően a rendszerváltást követő munkaerőpiaci átrendeződés hosszútávú eredménye.
Klasszifikációs analízis (CLAN) segítségével vizsgáltam azoknak a nőknek a csoportjait, akik a legnagyobb és a legkisebb heterogén bérstruktúrahatással rendelkeztek. Azok a nők, akiknél a bérstruktúrahatás alacsony volt, a kisebb hazai szolgáltatószektorban tevékenykedő vállalatoknál dolgoztak a központi régióban. Ezzel szemben a legnagyobb bérstruktúrahatással rendelkező csoport tagjai a nagyobb, külföldi tulajdonú, feldolgozóipari vállalatoknál dolgoztak a Dunántúlon. A két csoport elkülönülése magyarázható a monopszonikus munkapiac elméletével, mely szerint a nők vállalati rugalmassága kisebb, mint a férfiaké és ez vezethet a munkáltató piaci erőfölényéhez. A CLAN eredményei alátámasztják ezt elméletet, ugyanis a központi régióban nagyobb lehet a munkáltatók közti verseny, illetve a nők könnyebben juthatnak új állásokhoz, ami miatt a munkaadók piaci erőfölénye kisebb lehet. Tehát ezen a területen kevésbé valószínű, hogy a fennálló nemi bérkülönbség a vállalat monopszonikus erejéből származzon
The Perceived Empowering And Brand-related Effects Of Femvertising
Get PDFThe main goal of the dissertation was to expand the existing literature related to femvertising by providing an extensive literature review and by exploring and confirming new theoretical connections related to diverse disciplines, such as marketing, sociology, and psychology. Besides, the study also aimed to respond to the previously identified research gaps regarding femvertising by exploring the phenomenon cross-culturally, and also by providing future research directions.
Thus, the dissertation expanded the current theoretical framework by the following contributions, related to theory, methodology, context, and future research directions.
(1) An extensive literature review has been provided, which is based on the most cited publications from the Scopus database in different disciplines, related to women empowerment, gender equality, and gender stereotypes, with special attention to femvertising and its perceived empowering and brand-related effects. The findings are also presented in summary tables.
(2) New connections between concepts were identified and new variables were tested by structural equitation modeling. This is one of the first studies of femvertising to link various constructs in a single theoretical framework, providing a comprehensive understanding of femvertising and its perceived empowering and brand-related effects. The innovative findings consisted of the dimensions of women empowerment, such as decision-making, control over income, and self-esteem, which were discussed along femvertising in qualitative research, among the first studies to discuss this complex phenomenon in a marketing setting. Additionally, another variable has been investigated in the setting of femvertising, which has not been at the center of previous research related to this topic: by including gender role equality attitude in this research related to femvertising, both in the qualitative and quantitative studies, several useful insights were gained, proving its moderating role on the relationship between perceived women empowerment and the attitude towards the advertisement.
(3) A rarely used methodology related to the literature on femvertising, interviewing has been applied for the exploration of this concept (as recommended by Middleton et al., 2020), providing further insights on its empowering and brand-related effects.
(4) In addition to the theoretical framework's new findings, the dissertation tested the following scales in the context of femvertising: perceived women empowerment (Teng et al., 2020), attitude towards the advertising (Wells, 1964; modified by Abitbol & Sternadori, 2019; Sternadori & Abitbol, 2019; Kapoor & Munjal, 2017), attitude towards the brand (Mitchell & Olson, 1981; modified by Dahlén at al., 2008), purchase intent (Teng et al., 2020) and gender role equality attitude (Gender Role Attitudes Scale of García-Cueto et al., 2015; modified by Jinah, 2022). The results provided additional insights into the applicability of these scales.
(5) The phenomenon of femvertising has been investigated in a new context in the current research, realizing cross-cultural qualitative studies with interviewing techniques in Hungary, Mexico, and Iceland and a quantitative study in Hungary. Among the first studies, the dissertation explored femvertising in Eastern Europe, Latin America, and other Nordic countries other than Sweden, instead of investigating it in well-researched, English-speaking nations with high gender equality, such as the United States and the United Kingdom (Global Gender Gap Report, 2022).
(6) New future research directions have been also provided to further investigate the phenomenon of femvertising
The food quality schemes of the European Union and their implications on the Hungarian market
Get PDFIt is becoming increasingly important for consumers to know exactly what kind of foods they consume, while it is increasingly vital for food producers to excel from the competition in the global market. This requires a great deal of information exchange between these two market players. The most common way to do this is through various food labels. I have focused on one group of such labels in my research, trying to find out as much useful information as possible about the geographical indications (GI) of the European Union. I was looking for answers to the following questions:
1, How well-known are the labels of EU GI products among Hungarian consumers, and how well do they know their meaning?
The awareness of the GI labels in Hungary is definitely low (in the best case, it was 31%), even if this number is not much lower than the average in the EU. This number is probably too low for these labels to be effective marketing tools for producers. It also includes the fact that only 50% of those who said they know the label know at least approximately the meaning of the label. Can you build a marketing campaign currently on these markings? Probably not an effective one, but what gives hope is that awareness of the labels compared to previous surveys is constantly increasing. The EU focuses on GI products, so this growth is expected to be continued. So far, the EU has completed more than 30 international agreements, which allow the recognition of many EU GI outside the boundaries of the EU and the recognition of non-EU GI inside the territories of the EU. GIs represent an increasingly important aspect of trade negotiations between the EU and other countries. The Commission separates around €50 million year after year to support quality products in the EU and all over the world. Taking this into account, these labels can play an important role in the food markets in the near future.
2, What is the level of trust in the labelling of EU GI products, and what influences this trust?
About half of the respondents said that they trust the logo. When we analysed the possible variables, which can influence trust, we concluded that knowledge of logos is important because if someone knows the label, they have more than three times the chance to trust them, while in terms of meaning, the chance is almost double. Based on the research, we can say that gender, education, and age do not affect trust in EU GI labels. In the case of place of residence, it can be said that someone who lives in a more urban environment trusts less in GI labels. All in all, consumer education is most needed to build confidence in GI, as those who recognize the labels on food packaging or are aware of what those labels mean will treat these products with much greater confidence.
3, How often do consumers buy EU GI certified products, and what affects it?
More than 35% of those surveyed are regular customers of GI-labelled products. The frequency of purchases is mostly determined by consumer confidence (the result is not significant for the PDO). Women become much fewer regular customers (not significant for the PGI). In terms of age, the older a consumer is, the less likely it is to become a regular buyer (not significant for PDO), while residents of rural, smaller settlements are more loyal buyers of PGI products. The highest level of education has no detectable effect here either. So, in this topic also, we have to repeat that the most important thing is to inform consumers as widely as possible.
4, In the Hungarian market, what is the market size of products with geographical indication, examining the example of discount stores?
The number of GI products available in Hungarian discount stores is limited, with an average of 11 products per store. The supply is fairly constant; however, even though there are only a limited number of GI products on the shelves, they are at least always available to consumers and are part of the chains ’core product portfolio. However, the number of GI products usually increases during the thematic days (e.g., Greek days). We can see that the supply is very limited for GI products, so buyers rarely meet face to face with the label, they are even less likely to find out about the meaning of the markings on their own. Targeted information on GI labels is needed for consumers, and for that they start to appreciate them.
5, In Hungarian discount stores, what is the price premium of products with a geographical indication compared to their direct substitutes, estimated from below?
The average price premium for GI products is 29% in the Aldi, 46% in the Penny Market and the highest was in Lidl with 54%. Overall, the average premium was around 43%. It is also important to mention that in addition to supply, prices did not really change during the observations. Although the price of some products may also change during promotional periods, consumers can plan to purchase GI products in advance. On the other hand, discount stores provide a continuous market for producers as well.
6, Are geographical indications positively related to comparative advantages in the beer market?
Our results show that the number of GI-registered beers is positively related to comparative advantages. Countries with traditional beer products closely linked to their place of origin are usually with a higher level of comparative advantages as the number of GI beers positively determines SRCA indices. From this, it can be concluded that it is not pointless to promote the increase in the number of GI products and devote resources to GI labels
When Activism, Tactical Media, Visual And Participatory Media Involve High Stakes: Investigating The Visual And Participatory Aspects Of Science Communication
Get PDFMy research looks at specific applications and methods of the participatory model of science communication: the toolkit based on visual media, performance, participation, in large part derived from contemporary art (participatory art, tactical media, performance). Instead of focusing on practical applications, I carry out a more in-depth sociological analysis of such science communication, including how it exerts effects as a sociopolitical phenomenon.
I conducted two case studies: on anti-GMO mobilization and pinkified cancer awareness. While constructing the cases, I describe what technologies I research, how they came to be adapted in Hungary, and who the proponents or opponents are in the debates. Focusing on the political messages and impact of visual and participatory science communication media, I research what types of ideological messages are transmitted by such media, through what mechanisms, and how far can these mechanisms be extrapolated. I analyze my data with visual methods, which I triangulate with focus groups, to inquire both about expert and lay interpretation, and whether the respondents comprehend the images’ rhetoric, or whether they relate to the topics on an affective level.
I conclude that visual elements (in my cases inseparable from participation) engaged in political work by mobilising a plurality of mechanisms ̶ of weaponising subjectivity, depoliticising their producers, utilising the political work inherent in representations, shifting the discourse towards emotions, mapping ideology (meaning) onto feeling. Visual and participatory media directed discourse to the register of feelings and experience, reserving a privileged role to community-building, whilst positioning the actors outside the political field.
I came to understand such science communication as public ritual: the ideological layers and political connotations of visual communications were so important that images were used as tools of ritualisation, rather than of information transmission. Art, even if rebranded as activism, entangled with science communication, will not cease to be art- that is working through a non-linear causality. In the observed cases, the real political work took place detached from discourse; in fact, in conceptual opposition to other discourses of the organisations. Unlike artists, political movements stake claims for power, and yet through novel science communication formats they can present their activity as being outside the domain of politics, whilst still having a political impact on an affective, ideological, institutional, intersubjective, and subjective level. In the cases I researched, visual and participatory media directed the discourse to the register of feeling and experience, and had a privileged role in either community-building or conferring meaning. Such media itself does political work by positioning the actors outside the political field. Through novel science communication formats, art movements are conflated with political committees, the global and corporate with the grassroots. The modernist, teleological notion of progress used to rely on science both for legitimacy and for positive sentiments. I would argue that in some instances novel formats of science communication (as public rituals) assume these roles of science, and also I suspect public rituals of science communication imbue ideology with sentiments and affects
Egy kortárs vallásos kisközösség (Magyar Schönstatt Mozgalom) identitáskonstitutív gyakorlatainak antropológiai vizsgálata
Get PDFA doktori értekezésben feltártam egy Magyarországon működő kortárs vallási megújulási mozgalom, a Magyar Schönstatt Mozgalom identitáskonstitutív mechanizmusait. Ehhez a társadalomtudományok bevett – kvantitatív és kvalitatív – módszertani gyakorlataira alapozva készítettem egy kérdőíves adatgyűjtést, majd egyéni narratív interjúkat vettem fel. A deduktív ívű kutatómunka során gyűjtött adatokat, információkat és elbeszéléseket megtisztítottam, kódoltam, osztályoztam, – az interjúk esetében – rögzítettem, elemeztem, majd a doktori értekezésben bemutatott elméleti- és fogalmi keret felhasználásával értelmeztem. Végeredményben sikerült az eredeti célkitűzésnek megfelelően egy hiánypótló elemzést megalkotni és egy olyan átfogó antropológiai analizáló munkát elkészíteni, amely (1) feltárja a Magyar Schönstatt Mozgalom pozícióját a magyarországi római katolikus vallási megújulási mozgalmak között, valamint (2) a közösség hétköznapi működését nem egy „külső”, „felülnézeti”, általánosabb nézőpontból mutatja meg, hanem a „belső” perspektívát feltárva és figyelembe véve egy „mélyfúrás” jellegű doktori értekezést elkészíteni. Disszertációmban bemutattam, hogy egy római katolikus vallási megújulási mozgalom – amely a rendszerváltás előtt honosult meg hazánkban és a rendszerváltás után kezdett el szélesebb körben elterjedni – milyen külső és belső hatások mentén vált a jelenlegi formájában működő kiterjedt, tagolt, karakteres attribútumok mentén felépülő hierarchikus értékközösségé. Azonosítottam a közösség identitás konstitutív aspektusainak legfontosabb elemeit, továbbá elemeztem a Mozgalom szimbólum- és normarendszerét és analizáltam ennek az egyén identitására gyakorolt hatását. Korábbi célkitűzésemnek megfelelően sikerült feltárni és azonosítani a kortárs vallási megújulási mozgalom szervezeti- és működési logikáját, valamint a tudományos közösség elé tárni annak komplex érték- és tudáskészletét
„Wild Democracy” – The figurative conceptualization of the Parliament in Hungarian editorial cartoons (1989 – 2019)
Get PDFThe expression of the Parliament is often associated with abstract concepts such as politics, democracy, or nationhood (Kapitány & Kapitány, 2002; Szabó & Oross, 2018) when instead of the literal meaning of the ‘building’, we refer to its figurative meanings. It has already been confirmed that political cartoons are rich in figurative devices (e.g., conceptual metaphor) (i.a. El Refaie, 2009) and they serve as a suitable corpus for the investigation of the figurative meaning of the Parliament. In the case of a conceptual metaphor, for instance, the Parliament (considered as a target domain) is understood via the source domain conceptually different from the target (e.g., COLOSSEUM). In that way, certain characteristic features of the source domain are mapped onto the target domain, and we are able to interpret politics, specifically the Parliament itself as the site of real, dangerous, life-or-death physical battles. All these figurative meanings can influence how we think about politics, its processes, and actors, how we argue in the case of a political problem and how we would try to solve it.
The current research aims to examine how the Hungarian Parliament is visually represented in editorial cartoons and how these visual representations – through figurative conceptual devices such as conceptual metaphors and conceptual metonymies – construct the concept of the parliament. Furthermore, the thesis discusses how these cognitive devices cooperate with ironies and cultural references (such as idioms, allusions, and national symbols) which are determinant in evaluation procedures and the creation of emotional bonds between the viewer and the cartoon. In doing so, the dissertation studies the caricaturistic representations of the Parliament in three various periods (Körösényi, 2015); thus, the investigation is longitudinal (describing thirty years since 1989) and comparative.
What are the novelties of the research?
First, it examines Hungarian editorial cartoons in a cognitive linguistic framework, unlike this, so far Hungarian political cartoons have been discussed by historians (e.g., Tamás, 2014). Second, although the Parliament is an important concept (Kapitány & Kapitány, 2002), its figurative meaning has not been studied so widely yet. Third, it is a multimodal investigation of conceptual processes that fits into the trend of cognitive linguistic research that focuses on the cooperation of different processes. Fourth, this research examines a large data set in context where the contextual factors are limited to three types, namely idioms, allusions, and national symbols (context types are usually not defined in such concrete ways, e.g., Charteris-Black, 2011). Fifth, the dissertation applies Extended Conceptual Metaphor Theory (ECMT) (Kövecses, 2020) in practice in a larger corpus. Sixth, it is a diachronic investigation which is rare in the field of cartoon research (e.g., Frantzich, 2013) also in cognitive research, especially in multimodal research.
The main results show that
1) the representation of the Parliament is strongly linked to such conceptual procedures as conceptual metonymy and conceptual metaphor. These cognitive devices are likely to cooperate with ironies and cultural references.
2) a limited number of cognitive devices (e.g., the conceptual metonymy THE PARLIAMENT STANDS FOR THE GOVERNMENT, or the conceptual metaphor THE PARLIAMENT IS A PLACE FOR PHYSICAL CONFLICT) are recurring in the corpus during the period between 1989 and 2019. However, regarding the perspectivization, content and function of these cognitive devices, it is said that the compared periods of democracy (Körösényi, 2015) show significant differences based on the diverse preferences and distribution of the cognitive devices with specific cultural references in each era.
3) the increase of more aggressive scenes emerges from the metaphoric domain of PHYSICAL CONFLICT, which goes hand in hand with a change in the use of national symbols referring to the perceived extreme nationalist content, and political slogans which are dominated by the direct elements (literal citations, showing violence overtly).
An unexpected result is the detection of a shift in communication acting in the opposite direction, according to which in linguistic changes indirect processes took place (e.g., increasing use of causal type ironies), in visual processes direct changes became predominant, so for instance, violence appeared literally.
In sum, the Parliament seems a permanent phenomenon throughout the years, however, this research points to its different meanings and nuances of meaning variants. So even the stability of the meaning of such a strong national symbol can be questioned