1424 research outputs found
Sort by
The Syrian Refugee Crisis and the Lebanese State Identity — The Impact of the Syrian Refugee Crisis on the Lebanese State Identity Through Discourse and Actions (2005-2020)
Get PDFLebanon developed since its creation a very peculiar form of political system. The Lebanese consociational system was created to preserve a fair representation of its various religious communities through a quota-based power-sharing model. Hence, factors that endanger the fragile sectarian demographic balance are perceived as a threat. But following the Syrian conflict that started in 2011, Lebanon became the host for 1,5 million of Syrian refugees, making it one of the countries with the highest rates of refugee per capita in the world. The following thesis examines how has the Syrian refugee crisis impacted on the Lebanese state identity. This is operationalized through 4 main steps: (1) the review of the Lebanese nation-building process and the main elements of its state identity; (2) the comprehensive presentation of the Syrian refugee crisis in Lebanon and its heavy contextual frame, with the Palestinian refugee precedent being its cornerstone; (3) analyzing the official discourse of the state, and (4) tracing the intentions behind its policies and behaviors, in order to track changes in its identity content. The thesis argues that while the refugee crisis had some impact on the state identity, it does not contradict its core elements. In addition, the thesis redefines Syrian refugees of Lebanon as internationally displaced persons, and confronts theoretical literature with empirical findings from the field, making it a novelty in its discipline. So, how has the Syrian refugee crisis affected or shaped the Lebanese state identity? First, it is important to note that the Syrian refugee crisis obviously did have an impact on the Lebanese state identity. Since discourse and actions reflect on identity, the clear shift in the discourse as well as in the policies reveal that the identity was impacted. Second, for the modalities if this impact, the simple answer is that the Lebanese state identity, based on some strongly embedded elements of content in its structure, was reinforced and reaffirmed. The content had incorporated through decades consensual concepts such as coexistence, power-sharing, or the strict opposition to any type of “tawtin”. And these concepts were constantly reaffirmed and institutionalized through the National Pact, the Taef and Doha Agreements. Neither the discourse nor the actions present elements of contestation or challenge for these core concepts. On the contrary, they almost go beyond the “minimal required”. Therefore, the Lebanese state identity, although fragilized by the developments, and sometimes questioned by some actors, was strengthened by the Syrian refugee crisis.
The thesis comes to this conclusion through answering the following two sub-questions: For (1) how has the Syrian refugee crisis impacted on the Lebanese state’s official discourse on the national and international levels? On both levels, the state’s discourse saw an escalating trend by (1) reprioritizing Syrian refugees as a much more important existential threat than the Palestinians; (2) reaffirming and reinvigorating the negation of “tawtin” in all its forms; (3) “normalizing” the idea of non-voluntary safe return; (4) on the domestic level, by justifying the state’s restrictive policies; (5) and on the international level, by (a) exercising chantage for international aid, and by (b) gradually forcing a redefinition of Syrian refugees as simple voluntary displaced rather than asylum-seeker refugees. The last point provides an additional justification for our proposed new definition of Syrian refugees as being internationally displaced persons. Whereas for (2) how has the Syrian refugee crisis shaped the policies and behaviors of the Lebanese state on the local, national and international levels? The Lebanese state’s policies are most probably driven by a perception that considers refugees as a threat to the sectarian status quo demographic fragile balance. The Syrian refugee crisis was first mitigated through (1) “ostrich policy”, (2) then “policy of restriction”, and then (3) evolved towards policies of return. On the local level, (4) the state did not adopt any policy. (5) On the national level, the state issued and tried to implement some of its restrictive policies in many different sectors such as security and economy. Finally, on the international level, (6) the Lebanese state acted as a “refugee rentier state” by using chantage in order to attract international aid
A Novel Combined Investment Recommender System Using Adaptive Neuro-Fuzzy Inference System
Get PDFInvestment recommendation systems (IRSs) are critical tools used by potential investors to make informed decisions about investment options. However, existing systems have limitations in terms of accuracy and efficiency, leading to a need for more effective and efficient recommendation systems. This dissertation proposes the use of an adaptive neuro-fuzzy inference system (ANFIS) to develop a combined IRS that can provide accurate and efficient investment recommendations for potential investors. The main research question for this study is "How can an ANFIS be utilized to propose an effective and efficient investment recommendation system?" The specific sub-goals of the study are: 1) to categorize and cluster potential investors based on available data to make accurate investment recommendations, 2) to offer customized investment-type services using adaptive neural-fuzzy inference solutions for different categories of potential investors, and 3) to propose a combined recommender system to provide appropriate investment type recommendations for all categorized and clustered potential investors. The dissertation is structured into five chapters. Chapter I provides an overview of the research question and objectives, and Chapter II presents a theoretical framework and literature review, covering existing research on ANFIS in investment recommendation systems. Chapter III explains the methodology used to develop the combined IRS using ANFIS, including data collection, categorization and clustering of potential investors, development of the combined ANFIS model, and evaluation of the proposed system. Chapter IV presents the experimental results and analysis, highlighting the effectiveness of the model in providing appropriate investment-type recommendations for categorized and clustered potential investors. This chapter describes seven experiments that focused on investment recommender systems. Each experiment proposed a unique system that utilized various features of potential investors and their investment type experiences, in addition to employing fuzzy neural inference and the K-Means technique to generate personalized investment recommendations. The first experiment proposed a demographic ANFIS that utilized customer feedback and fuzzy neural inference to generate personalized investment recommendations. The second experiment proposed an automatic recommender system that worked with four key decision factors (KDFs) of potential investors: system value, environmental awareness, high return expectation, and low return expectation. The third experiment used potential investors' financial management traits and investment type for the recommendation. The model was based on an ANFIS, and feedback from knowledge experts and investors was used to improve the system. The fourth experiment used potential investors' experiences data to predict investment outcomes, and the system's performance was evaluated by comparing its recommendations with actual investment outcomes. The fifth experiment proposed an ANFIS-based investment recommendation system based on customers' financial situations, risk tolerance, and investment goals. The sixth experiment investigated the impact of personal characteristics such as age, income, and education level, as well as managerial issues, on investment decisions. The seventh experiment combined and clustered data from the six previous ANFIS systems to provide accurate investment recommendations. The system utilized clustering techniques to group customers with similar financial situations and investment goals, thereby enhancing the personalization of the recommendations. Overall, these experiments propose a novel approach to developing an effective and efficient investment recommendation system using ANFIS. The proposed system has the potential to significantly improve the accuracy and efficiency of investment recommendations, thereby enhancing the decision-making process for potential investors. A comparison of the results with other existing methods and a discussion of the limitations and challenges faced during the development of the system are also included in this chapter. Finally, Chapter V provides a comprehensive discussion of the research findings and their implications, including suggestions for future research. Overall, this dissertation proposes a novel approach to developing an effective and efficient investment recommendation system using ANFIS. The proposed system has the potential to significantly improve the accuracy and efficiency of investment recommendations, thereby enhancing the decision-making process for potential investors
Investigating the Impact of User Experience in Turkey's Online Bookstore: Application of Flow Theory
Get PDFIn the 1990s, Amazon, Alibaba and eBay, pioneers in digital retailing, integrated technological innovations into their online shopping applications, to increase customers’ satisfaction. These companies have paved the way for the sector's development.
Today, online shopping is more user-friendly than ever before. Innovations in electronic commerce -easy navigation, fast webpage loading times, quick product searches, accurate product recommendations, detailed information on product features, accurate visual design and shop atmosphere, and an easy checkout process- are site-specific developments that prioritize a pleasant shopping experience and create competitive advantage to businesses. Digitalization and e-commerce trends have brought significant changes to the retail industry both in developed and developing countries. As consumers increasingly turn to online platforms for their shopping needs, it is crucial for e-commerce businesses to adapt and provide an exceptional online shopping experience. This is particularly true for online book retailers, which cater to book enthusiasts seeking convenience and a wide selection of titles.
The empirical research is set in Turkey because it has a significant market for e-commerce (Akar, 2021; Kaya et al. 2019). This dissertation investigates the relationship between trust, satisfaction, and intention to repurchase in the digital retail sector, specifically in book shopping. This is done by conducting a survey with customers who made book purchases from the online store www.idefix.com, one of the largest e-commerce websites in Turkey. For this purpose, a questionnaire survey was administered to 649 active users of www.idefix.com. The flow theory (Csikszentmihalyi, 1975, 1990) was applied to identify the drivers of online shopping satisfaction and repurchase intention. The data was analyzed using partial least squares structural equation modeling (PLS-SEM), and the Statistical Package for the Social Sciences (SPSS) was utilized for statistical analysis.
Results indicate that the affective and cognitive experiential state have a direct positive effect on online shopping satisfaction and repurchase intention. Findings contribute to the ongoing discussion about consumers' experiences in e-commerce and their impact on the retail sector. The results of the study can provide website managers with a tool to evaluate customers' shopping experiences more accurately on the site and contribute to a better understanding of the relationship between the dimensions of website performance mentioned in the literature. The study also explores theoretical implications
Dynamic Pricing Strategy, Impacts of Fair Pricing Perception on Consumer Reaction
Get PDFThis research examines the relationship between dynamic pricing, fair pricing perception, and willingness to buy. The theoretical contribution of this research is to provide a conceptual framework and empirical evidence for understanding the complex relationships between constructs. The study also examines the moderating effect of price position, internal reference price, price sensitivity, industrial norm, brand image on the relationship between dynamic pricing and fair pricing perception.
In frame of the research, 387 undergraduate students have been surveyed about their airline ticket buying behaviour. Dynamic pricing strategies and price positions were applied as stimuli in a quasi-experimental setting.
Results show that the effect of dynamic pricing strategies has a significant effect on perceived fair pricing and, through this, on the willingness to buy. It was investigated that price position moderates the association between dynamic pricing strategy with decreasing trend and fair pricing perception. In the case of a relative higher market price, this effect is stronger. The brand image is also a key concept in marketing. It has an influence on consumers attitude towards the brand and therefore effects the information the consumers select and let it or, on the other hand, filter out during the process of perception. The current study supported that the negative effects of dynamic pricing are weaker when the brand image is positive in the mind of consumers.
Norms could heavily effect consumer behavior and its influence has been revealed in several studies. However, studies investigating the moderation role of industry norm in dynamic pricing context are rare. As this moderation effect was examined between the subdimensions of dynamic pricing and fair pricing perception, the outcome of the research is also novel to the literature.
Limited research has been conducted on consumer perceptions of price fairness in the context of dynamic pricing. Examining the relationship between perceived price fairness and consumer purchasing propensity in the context of dynamic pricing is the purpose of the present study. The results of the study build upon prior research while also presenting contradictory findings. The findings cast light on the formation of price fairness perceptions in dynamic pricing and the influence of these perceptions on consumer purchase intent. This study contributes in two ways to the literature on price fairness. First, it combines two significant antecedents - price volatility and price change trends - with an outcome dimension, namely purchasing propensity, into a single conceptual model. Second, the research identifies potential moderator variables, including price position, consumer price sensitivity, industry norm, and brand image
Artificial Intelligence Forecasting Techniques For Reducing Uncertainties In Renewable Energy Applications
Get PDFThe work presented in this thesis provides an integrated view and related insights for solar and wind farm operators and renewable energy regulators regarding factors influencing electricity production using those resources. The findings help production planning and grid stability improvements through better energy forecasting to reduce uncertainty.
With the high increase in energy demand expected in both the near and far future, generating energy from green sustainable resources has now become an imperative necessity. Renewable energy sources like wind and solar are among the most promising and environmentally-friendly energy generation options. However, wind and solar energy production are influenced by many variables which affect the reliability, stability, and economic benefits of wind and solar energy projects, therefore, forecasting the potential amount of energy from wind and solar resources is of great importance.
Hence, the objective of the work reported here was to explore the possibility of using artificial intelligence methods to accurately predict the generated renewable power from solar and wind farms based on the available data. Specifically, this thesis reports on the following results:
1. At first, solar photovoltaic (PV) energy forecasting was studied. Operators of grid-connected PV farms do not always have full sets of data available to them, especially over an extended period of time as required by key forecasting techniques such as multiple regression (MR) or artificial neural network (ANN). Therefore, the work reported here considered these two main approaches of building prediction models and compared their performance when utilizing structural, time-series, and hybrid methods for data input. Three years of PV power generation data (of an actual farm), as well as historical weather data (of the same location) with several key variables, were collected and utilized to build and test six prediction models. Models were built and designed to forecast the PV power for a 24-hour ahead horizon with 15 minutes resolutions. Results of comparative performance analysis show that different models have different prediction accuracy depending on the input method used to build the model: ANN models perform better than the MR regardless of the input method used. The hybrid input method results in better prediction accuracy for both MR and ANN techniques while using the time-series method results in the least accurate forecasting models. Furthermore, sensitivity analysis shows that poor data quality does impact forecasting accuracy negatively, especially for the structural approach.
2. Then, wind energy forecasting was studied utilizing three machine learning techniques namely Artificial Neural Network (ANN), Support vector machine (SVM), and k-nearest neighbors (K-NN). The three mentioned techniques were used to design, train and test wind energy, forecasting models. Later, a hybrid model was proposed based on these three techniques. Real data obtained from a 2MW grid-connected wind turbine has been used to train and validate the different machine learning techniques. To compare the accuracy of the models over different performance measures with different scales, a comparative evaluation method was devised and used. Results show that the ANN model has great performance in forecasting long-term wind energy, but in contrast, it has very poor short-term performance. SVM model shows better short-term forecasting performance than ANN but presents weak long-term forecasting abilities. K-NN model shows very good short-term forecasting abilities and fair long-term performance. The suggested hybrid model was able to forecast both long and short-term wind energy with very good performance. To that degree, the suggested model can help grid and wind farm operators to forecast the potential amount of wind energy for both long and short term with a good degree of certainty.
3. Finally, the effect of the input data resolution on the forecasting accuracy was studied for both wind and solar. So, datasets were collected from a 546 KWp grid-connected PV farm and a 2 MW wind turbine for one full year. This data was used to train and test Artificial Neural Network models to forecast day-ahead PV and wind energy utilizing time-series input data with 15, 30, and 60 minutes resolutions. The models were able to forecast the PV energy accurately, while the same models trained for wind showed poor performance. Higher input data resolutions lead to slightly better forecasting performance for the PV farm. Utilizing data with higher resolution can improve the forecast by 1-5%. While for wind energy forecasting, the resolution has very minor effects, the 30-minute resolution shows a bit better forecasting performance
Trade Patterns of Latin America and the Caribbean: Evidence from the agri-food sector
Get PDFLatin America and the Caribbean (LAC) region is one of the most important players in global agricultural trade, being among the global leaders in the production and exports of agricultural and fisheries commodities and accounting for 15% of the world’s average agri-food export from 1995 to 2019. The region have vast potential to strengthen their position as a result of the region's opportunities to increase agricultural production when combined with growing global demand, which could help the region's economy thrive.
The purpose of the dissertation is to provide a consistent analysis of the agri-food trade patterns for Latin America and the Caribbean. determinants of LAC agricultural bilateral export for the period 1995-2019 and export competitiveness of the sector in the same period. This research explored the LAC agricultural trade patterns and export competitiveness through the analysis of the Revealed Comparative Advantage (RCA) index formulated by Balassa (1965) and its modifications – SRCA (Symmetric Revealed Comparative Advantage), RTA (Relative Trade Advantage, and RC (Revealed Competitiveness) – in the agricultural sector for the period of 1995-2019, indicating which countries in the region are currently competitive and in what agricultural products. Panel data econometrics was used to identify the conditioning factors lying behind trade flow and the gravity model of trade was employed, by estimating various Poisson pseudo-maximum likelihood (PPML) models including zero trade flows, to determine how bilateral cultural characteristics affect LAC agri-food export.
Throughout the research period, the results indicated that Brazil, Argentina, and Mexico were the TOP agri-food exporters in LAC. The highest RCA, SRCA, and RTA were found in Guatemala, whereas the greatest RC was found in Argentina. At the product level analysis, oil seeds and oleaginous fruits, miscellaneous grains, seeds and fruit, industrial or medicinal plants, and straw and fodder (HS12) were the most exported items at the 2-digit level. Coffee, tea, mate and spices (HS-09) was the most competitive group product in the worldwide agri-market.
In terms of agri-trade flow determinants, findings show that importers' GDP of LAC countries had a greater impact on agricultural trade compared to LAC exporters. Cultural similarities (common language) and countries' participation in Southern Common Market [Mercado Común del Sur (MERCOSUR)] stimulated agri-food export. Conversely, distance (transportation), past colonial links, and North American Free Trade Agreement (NAFTA) raised trade costs, having a negative impact on the export of agricultural products. The impacts of environmental regulations are ambiguous
Fiatalok vállalkozóvá válását serkentő és gátló tényezők
Get PDFA gazdasági és társadalmi trendek előrejelzései alapján a jövőben a munkaerőpiacra belépő fiatalok körében egyre gyakrabban merülhet fel a saját vállalkozás indításának lehetősége, sőt esetleg akár a kényszere is. A dolgozat célja ehhez a trendhez kapcsolódóan górcső alá venni a fiatalok vállalkozói hajlandóságára ható tényezőket. Melyek azok a faktorok, amelyek serkentik és melyek azok, amelyek gátolják a fiatalokat a vállalkozói létforma karrierként történő választásában? A dolgozatban széleskörű szakirodalom kerül bemutatásra a témában. Ezek jellemzően a teljes ifjúság vagy kimondottan az egyetemisták körében vizsgálta a kérdést, így a válaszadók között csak elenyésző számban voltak már ténylegesen elindult gyakorló fiatal vállalkozók. Ennek a dolgozatnak a primer kutatása kimondottan csak működő vállalkozással rendelkező fiatalokra fókuszál, így a válaszadók nem egy elképzelt esetleges vállalkozói élethelyzetről alkottak véleményt, hanem a saját megélt vállalkozói tapasztalataik alapján nyújtottak információt.
Fiatalnak tekintette a kutatás a negyven éves, vagy negyven évnél fiatalabb vállalkozókat. A költségtakarékossági és praktikussági szempontok miatt a lekérdezés online történt, ami a digitális világban otthonosan mozgó fiatalok számára kényelmes válaszadási formának bizonyult. A lekérdezés 2021. április 26 és 2021 május 13 között zajlott. Az válaszadásra nyitva álló időszak alatt 264 válasz érkezett, ebből 243 darab esett a célcsoportba. Az adatfelvétel nyomán kialakult kvantitatív adatbázis az egyváltozós leíró statisztika eszközeivel, főkomponens elemzéssel és kereszttábla elemzéssel került megvizsgálásra.
Külön fejezet vizsgálta mely tényezők gátolják a fiatalok vállalkozóvá válását, amelyek között egyaránt szerepelnek személyhez köthető és szervezeti-környezeti faktorok is. Igen erős a nem hatása, a férfiak inkább lesznek vállalkozók, mint a nők. A pénzügyi erőforrások hiánya szintén erős gátló tényező, csakúgy, mint a kedvezőtlennek ítélt gazdasági környezet, a kapcsolati tőke hiánya és a bukástól való félelem.
A fiatalok vállalkozóvá válására serkentően ható tényezők vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vállalkozással elérhető pénzügyi előnyök szerepe kiemelt a fiatalok vállalkozóvá válásában, a családi vállalkozói háttérrel rendelkező fiatalok esetében pedig egyértelműen kimutatható a családi példa serkentő hatása. Fontos továbbá a belső motiváció és az olyan a vállalkozói léthez kapcsolható értékek, mint a függetlenség, önállóság és szabadság.
Azon fiatalok számára, akik részt vettek vállalkozásindítási, startup versenyen, a vállalkozások nem megfelelő eredményessége erősebb gátló tényezőként jelenik meg, mint azon fiatalok esetében, aki nem vettek részt ilyen programban.
Az elemzés során számos tényező mentén szignifikáns eltérést tapasztaltam a fiatal férfiak és nők vállalkozásai között. A nők körében gyakoribb a KATA-s egyéni vállalkozóként való működés és kevésbé jellemző, hogy korlátolt felelősségű társaságot alapítottak, mint a férfiak esetében. A nők preferenciáját az egyéni vállalkozói működési formával szemben a tulajdonviszonyok is tükrözik, a nőkre inkább jellemző, hogy 100%-os tulajdonosai vállalkozásuknak, míg a férfiakra inkább jellemző, hogy akár 50% alatti tulajdonrésszel rendelkeznek. A nők és a férfiak közötti további különbség, hogy a nőkre inkább jellemző, hogy önállóan akartak vállalkozást indítani és a terveiket e szerint is valósították meg, míg a férfiakra inkább jellemző, hogy tulajdonostársakkal vágtak bele a cégépítésbe. A nők esetében inkább jellemző, hogy vállalkozásukat veszteségesnek, vagy nullszaldósnak ítélik, amely kitermeli a béreket és a működés költségeit, de nyereséget nem hoz, a fiatal férfiak által alapított cégekre pedig a kiemelt és a mérsékelt nyereségesség jellemző.
A fiatalok vállalkozásának székhelyére vonatkozó lényeges eredmény, hogy habár a vállalkozásindítást, működtetést támogató programokban való részvételre a vállalkozás székhelyének településtípusa nincs hatással, a vállalkozásindítási, startup versenyek tekintetében a főváros dominanciája tapasztalható. A budapesti székhelyű vállalkozások alapítói nagyobb valószínűséggel vettek részt vállalkozásindítási (startup) versenyeken, mint a megyeszékhelyeken, egyéb városokban és községekben céget létrehozó fiatalok.
Munkám rávilágít, hogy számos érdekes és hasznos információ még feltáratlan a fiatalok vállalkozásindítási motivációival és az őket gátló tényezőkkel kapcsolatban. Tudományos szempontból perspektivikus kutatási iránynak tartom annak vizsgálatát, hogy a feltárt függetlenség, önállóság, szabadság tényezők egyfajta nagyon erős, kiegészítő előnyei a fiatalok vállalkozás indításának, vagy önálló motiváló erővel rendelkeznek. A vizsgálathoz véleményem szerint kvalitatív, mélyinterjús módszertani eszközök illeszkednének leginkább. Feltehetően számos értékes megállapítást eredményeznének a fiatal férfiak és nők vállalkozásainak összehasonlító vizsgálatai és a vállalkozások földrajzi elhelyezkedése szerinti összevetésének célzott elemzései is
Conceptualising Sustainability in the Fintech Sector
Get PDFA szakirodalom elemzése rámutatott arra, hogy bár a vállalatok és a bankok a fenntartható fejlődés támogatásában játszott szerepéről nagy tudásanyag érhető el, ilyen mérvű tudás még nem érhető el a Fintech vállalatok vonatkozásában. A kutatás célja, hogy kitöltse az aktuális szakirodalomban fennálló rést, amely nem ad választ arra, hogy a Fintech vállalatok miként veszik figyelembe a tevékenységeik, termékeik és szolgáltatásaik környezeti és társadalmi vonatkozásait.
Két fő kutatási kérdés fogalmazódott meg a szakirodalom vizsgálata alapján:
● 1. kutatási kérdés: Miként jelenik meg a hármas eredménykritérium elmélete a Fintech vállalatok tevékenységeiben (közvetlen hatás), valamint a termékeikben és szolgáltatásaikban (közvetett hatás)?
● 2. kutatási kérdés: Mi motiválja és mi korlátozza a Fintech vállalatokat abban, hogy a hármas eredménykritériumot alkalmazzák tevékenységeikben, valamint a termék- és szolgáltatásfejlesztésben?
A kutatás 15 fős elemszámú nemzetközi mintára épült, és különböző területen működő és eltérő méretű Fintech vállalatokat is tartalmazott. A kutatás sikeresen megválaszolta mindkét kutatási kérdést.
● A kutatási eredmények a Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképében egyesíthetők. A fogalomtérkép a Fintech vállalatok TBL hatásának főbb építőelemeit jeleníti meg, többek között a közvetlen és közvetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatást, a működést, a termékeket és szolgáltatásokat, azok fejlesztését, és a fő motiváló tényezőket, beleértve ebbe a közreműködőket, a globális eseményeket és a technológiát. A fogalomtérkép a kutatási eredmények holisztikus szemléltetése, amely további kutatókat támogathat abban, hogy formális elméleteket hozzanak létre a Fintech vállalatok TBL hatásáról.
● A fogalomtérkép révén a kutatók elsőként férhetnek hozzá egy átfogó térképhez, amely sokféle, globális, eltérő földrajzi elhelyezkedésű Fintech vállalat válaszai alapján jött létre. A Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképe lehetővé teszi, hogy a jövőbeni tanulmányok stratégiailag meghatározott irányokra fókuszáljanak a Fintech vállalatokról és azok TBL hatásáról szóló kutatásokban.
● A Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképe a Fintech vállalatok és a tradicionális bankok értékes eszköze lehet. A vállalatok a fogalomtérkép segítségével elemezhetik TBL hatásukat az építőelemek alapján. Ilyen értelemben a fogalomtérkép egy olyan vászonként is tekinthető, amely a Fintech vállalatok elsődleges építőelemeit mutatja be az SD perspektívájából.
● A fogalomtérkép építőelemei három fő csoportra oszthatók: 1) belső tényezők, 2) külső tényezők 3) gazdasági, társadalmi és környezeti hatások. Belső tényezők azok, amelyeket kizárólag a Fintech vállalatok kezelhetnek. Ide tartoznak a belső közreműködők, a vállalati működés, a termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a termékek és szolgáltatások. A külső tényezők azok a motiváló tényezők, amelyek a Fintech vállalatok irányítását befolyásolják. A Fintech vállalatok nem maradhatnak fenn hosszú ideig, ha nem találják meg a megfelelő egyensúlyt a belső és külső hatások között. A külső tényezők közé sorolhatók a külső közreműködők, a globális események és a technológia.
● A Fintech vállalatok hármas eredménykritérium-fogalomtérképe alapul szolgálhat a Fintech vállalatok TBL hatásának elméleti és gyakorlati megközelítései számára. A Fintech vállalatok a fogalomtérkép segítségével értékelhetik és fejleszthetik belső működésüket és termék- és szolgáltatásfejlesztésüket, miközben a külső közreműködők, például a szabályozók, a fogalomtérképpel innovációt és TBL-t serkentő szabályozást alkothatnak a Fintech vállalatok részére
Az eurózóna másságretorikája — Az Európai Központi Bank és a német média hierarchikus Európa-képe az euróválságban
Get PDFDisszertációmban az eurocentrizmus univerzalizmusa és az európai másság szabálya (Böröcz, 2006) segítségével vizsgáltam az eurózóna hierarchikus Európa-képét az eurózóna jegybankjának, az Európai Központi Banknak az elnöki kommunikációja valamint a regionális hegemón hatalommal bíró Németország két jelentős sajtóterméke, a Bild és a Spiegel online fellelhető cikkei alapján.
A tagországok az integrációval kapcsolatos feszültségekre, az egyenlőtlenségekre, az aszimmetrikus többletérték-áramlásra és az etnikai jellegű feszültségekre alapvetően kulturális, „civilizációs” és rassz-jellegű válaszokat adtak, így megközelítésük egyaránt hibás és kirekesztő. A relatív hatalmi viszonyok és a hatalmi aszimmetria hasonlóságot mutat Nyugat-Európa koloniális diskurzusával, azzal a különbséggel, hogy itt a „mi” és „ők” kategória nem az „első” világ és a „harmadik” világ diskurzusában történik, hanem Európa „nyugati” felében.
Az empirikus kutatásban bemutattam, hogy milyen hierarchikus- és másságképzési mozzanatokat lehet felfedezni egy konfliktus, a válság idején tapasztalt monetárispolitikai-ideológiai vita keretrendszerében.
Ezek alapján olyan hierarchikus-kép és belső másságképzési módozatok mutatkoznak meg, amelyek leképezik a nyugat-európai („centrum”, „gazdag”) országok világban elfoglalt diszkurzív terét. E vizsgálat a belső viszonyokról igyekszik megállapításokat tenni, amely – összevetve a rendelkezésre álló poszt-és dekoloniális szakirodalom legfontosabb szerzőivel – érzékletes hasonlóságokat mutat az Európai Unió külső viszonyaival.
A kutatás első felében arra kerestem a választ, hogy milyen beszédmód jellemezte a Bild és a Spiegel az Európai Központi Bank elnökével, Mario Draghival kapcsolatos cikkeit. Először a német sajtó önreprezentációját vizsgálva arra mutattam rá, hogy a sajtó a németeket a többi tagállam viszonyában úgy ábrázolja, hogy végletekig leszűkíti az „igazi” európai fogalmát Németországra. A többi tagállamhoz képest a németeket ábrázolja az európai másság szabálya alapján az egyedüli jó, tisztességes és megbízható társadalomnak.
Draghi normatív Európa-képének konstrukciójához képest – amely szerint főként arra helyezi a hangsúlyt, hogy milyen Európai Uniót kellene létrehozni, és mi lenne a feladata az egyes tagországoknak, hogy ezt elérjék –, a német sajtó konkrét ábrázolását nyújtja mind a német társadalomnak, mind a német társadalmon kívülieknek. Ezáltal dekonstruálja a Draghi-féle Európát, lényegében aláássa az EKB-elnök utópikus-vizionális beszédmódját. A saját társadalom hierarchia csúcsára emelésével és felsőbbrendűségének kifejezésével a hierarchia alsóbb részére száműzi az olasz Draghit és a problémás országokat.
A határ mint társadalmi tény fogalmával mutatom be, hogy a német sajtó hogyan alkalmazza a feltételes társadalmi kizárás és beengedés mechanizmusát a nem német társadalommal szemben. Bemutatom, hogy a német sajtó azáltal, hogy teljesen leszűkíti Európa-fogalmát, és kizárja azokat a társadalmakat, amelyek nem a neki tetsző módon élnek, vagyis azokat, amelyek az általa kívánatosnak tartott identitás- és kulturális kritériumok szerint nem elég jók.
Míg Draghi hozzájárul ahhoz az „Európa”-konstrukcióhoz, amely az EU bürokratikus, de egyben romantikus „egység a sokféleségben” elvét követi, addig a német sajtó ezt a képet lebontva saját társadalmát a jóság nevében kiemeli ebből az egységből. Mindkét fél valósághamisítást végez: Draghi az eurocentrizmus univerzalizmusát követve lebontja az EU-történetből a gyarmatosítás hagyatékát és jelenkori „külső kitettségű” konfliktusait (a béke hordozójaként tekintve „Európára”), miközben kizárja Európából Európa egy részét. A német sajtó pedig az európai másság szabálya szerint önmagát mint a jó megtestesülését látva zár ki ebből a körből mindenki mást, így dekonstruálva az eurocentrikus Európa-képet és sajátítva ki az idealizált Európa-fogalmat
A radikális jobboldal törvényalkotásra gyakorolt hatása — A Jobbik esete
Get PDFHarold Lasswell klasszikus meghatározása szerint a politika azt jelenti: „ki mit, mikor és hogyan kap meg”. Különösen érdekes ez a kérdés, amikor arra fókuszálunk, hogy azon szereplők, melyek funkciója az alárendeltség, milyen befolyással rendelkeznek. A disszertáció ennek vizsgálatára vállalkozik: a radikális jobboldali ellenzék törvényalkotásra gyakorolt hatását elemzi a 2010-2018 közötti Jobbik példáján keresztül.
Ehhez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni. Így a dolgozat az ellenzék, azon belül is a radikális jobboldali ellenzék, majd a kormányzatra gyakorolt hatás bemutatásával veszi kezdetét. Ehhez a politikatudományi szakirodalom megállapításinak ismertetésén és szintetizálásán túl formális modelleket hív segítségül. A kormányzatra gyakorolt hatás megértéséhez szükséges röviden áttekinteni a kormányzati döntéshozatal folyamatát, majd a hatásgyakorlás ismeretelméleti dilemmáit.
A dolgozat kevert módszert alkalmaz: a Jobbik törvényjavaslatainak sorsát röviden összegző fejezetet a parlamenti felszólalások és a törvényalkotás napirendjének vizsgálata követi, mely több hipotézis kapcsán ellentmondásos eredményekre vezet. Ezek értelmezését és kontextusba helyezését teszi lehetővé a három esettanulmány, melyek a Jobbik hatását tárják fel közbiztonság, a bevándorlás és a devizahitelek kapcsán hozott törvények terén. Hat hipotézis és két alhipotézis az ellenzék hatásának legfontosabb magyarázatait vizsgálja meg. A disszertáció új tudományos megállapításai értelmében:
• Az ellenzéki pártok napirendjének döntő hatással van arra, milyen hatást gyakorolnak a kormányzatra.
• Kitartóan napirendre tűzve, és ott tartva egy ügyet még a nyomasztó fölényben lévő kormánypárt(ok)kal szemben is sikert lehet elérni
• A parlamenten keresztüli hatásgyakorlás szerepe mellékes.
• A vétópont feletti ellenőrzés (azaz a Fidesz-KDNP minősített többségének elvesztése) vagy nem befolyásolta, vagy kifejezetten rontotta a Jobbik hatásgyakorlási képességét.
• Azokban az esetekben, amikor a napirendet kell befolyásolni, a bizottsági elnöki tisztségek hatékonyan felhasználhatóak az ellenzék számára. Ezzel szemben a törvényhozó szerv működésének befolyásolására kevés lehetőségük van, ott a bizottságok kormánypárti többsége bír meghatározó szereppel.
Sem az ellenzék aktuális támogatottsága, sem a támogatottságának változása nem befolyásolja a hatásgyakorlásának erősségét.
• Megfigyelhető az ellenzék támogatottsága potenciális növekedésének hatása: amennyiben erre komoly kilátás van, a kormánypártok megpróbálják annak elejét venni, és fokozzák alkalmazkodásukat az ellenzéki kezdeményezésekhez.
• A politikai intézmények jelentette erőforrások sem változtattak érdemben a Jobbik törvényalkotásra gyakorolt hatásának módján.
• Amennyiben a konkrét ügy kapcsán az ellenzéki párt ügybirtokos, akkor az ellenzék hatásgyakorlásának erejét fokozza a közvélemény fokozottabb érdeklődése.
• A kormánypártok mozgástere főleg a kisebb napirendi jelenléttel rendelkező ügyek kapcsán szélesebb.
• A kormánypártok nem törekszenek feltétlenül a konszenzusra, az ellenzék „megbékítésére”.
• Sok esetben a választók minél szélesebb rétegeinek megnyerésére sem törekednek a kormánypártok: biztosabbnak vélt helyzetükben elegendőnek tarthatják saját szavazótáboruk kielégítését.
• A kormánypártok gondolkodása sokkal jövőorientáltabb előzetes várakozásainknál