1424 research outputs found
Sort by
A Shapley-érték komplexitása és becslése
Get PDFA kooperatív játékelmélet számos társadalmi dilemma illetve pénzügyi és gazdasági probléma modellje. Általában akkor alkalmazzuk, ha egy közösség által elérhető eredmény meghaladja az egyénenként elérhető eredmények összegét (szinergia), vagy egy tevékenység teljes költsége alacsonyabb, mint a részfeladatok költségeinek összege (megtakarítás) illetve teljes kockázata kisebb, mint a részfeladatok aggregált kockázata (diverzikáció). A fő kérdés pedig természetesen az, hogy hogyan osszuk el a többletet a szereplők között valamilyen „igazságos” módon.
A kooperatív játékok legismertebb általános megoldását Lloyd Stowell Shapley adta meg 1953- ban A value for n-person games című cikkében. Bizonyítható, hogy Shapley megoldása, melyet azóta Shapley-értéknek neveznek, az egyetlen általános, azaz minden játékra működő megoldási koncepció, mely bizonyos igazságossági feltételeknek eleget tesz. Szépséghibája, hogy – az egyszerűen felírható formula és intuitív tartalma ellenére – konkrét játékokra nem feltétlenül tudjuk az értékét pontosan meghatározni, ha a játékosok száma túl nagy, ugyanis a képlet a játékosok számában nem polinomiális számú tag összegéből áll. A disszertáció tartalma, ha egy mondatban kéne összefoglalni: Hogyan lehet (illetve nem lehet) egy kooperatív játék Shapley-értékét hatékonyan kiszámolni vagy megbecsülni? Már a feladat pontos specikálásánál felmerül két egymást kioltó probléma. Az egyik a játék tárolásának képessége, mert egy általános TU-játék kezelhetetlen méretű adathalmaz, azonban a Shapley-érték ennek az adathalmaznak a függvényében „gyorsan” számolható. Ennek kezelésére bevezetjük a polinomiális reprezentáció fogalmát, azaz vizsgálódásainkat olyan játékosztályokra korlátozzuk, melyek valamilyen módon „jól tömöríthetőek”. A másik probláma a Shapley-érték kiszámításának képessége. Ha egy játékosztály elég jól tömöríthető ahhoz, hogy sok játékos esetén is meg tudjuk adni, akkor előfordulhat, hogy ennyi játékosra a Shapley-értéket már nincs kapacitásunk kiszámolni. A számítástudományi szempontból megoldhatatlannak tűnő problémák kezelésére két lehetőség adja magát. Az egyik a Monte-Carlo szimulációval történő becslés, a másik a speciális játékokra kifejlesztett pszeudopolinomiális algoritmus
Do Water Access Inequalities Matter for Child Mortality? A perspective from low-and-middle-income countries
Get PDFAlthough the role of water is well known in child health, whether and how the distribution of water access affects child mortality and its economic transmission channels remain unclear. In particular, child mortality caused by diarrhea received insufficient attention, although diarrhea is the second leading cause of age under 5 mortality worldwide. The dissertation project addresses this gap by clarifying the theoretical /conceptual background of both child mortality and water access inequality, and by generating robust empirical evidence on whether water access inequality is a significant determinant of child diarrhea mortality in the context of low and-middle-income countries by applying a mixed methods approach. To this end, the study provides a theoretical background of the dissertation (objective 1) by setting a story for health and economic development through a political economy lens (i), clarifying the determinants of child mortality from a health economics perspective (ii), clarifying the concept of socioeconomic inequalities in water access from a welfare economics perspective (iii), highlighting a plausible economic transmission channel (iv), and selecting concentration index approach as a preferred method to quantify water access inequality (v). Building on this background, we constructed a water access inequality index in order to reveal its global trend and patterns (objective 2). Consequently, we assessed the likely effects of water access inequality on child mortality outcomes by utilizing a panel approach (objective 3). Finally, a further empirical chapter revealed how water access inequality affected the ‘success’ and ‘failure’ of the efforts reducing child diarrhea mortality in the selected cases of Liberia and Zimbabwe through a comparative case study approach (objective 4). In doing so, we combined real-world open-access datasets from various international sources. The key findings of the dissertation suggest that water access inequality matters for child mortality caused by diarrhea in the context of low-and-middle-income countries (i) and water access inequality may hinder progress towards reducing child diarrhea mortality (ii). We attempt to contribute a better 2 understanding of preventable child mortality, in which the role of distribution of water access is brought to the debate of global child mortality decline with robust evidence
The role and potential of flood risk management in shaping land use – Flood-peak polders of the Tisza River from the perspective of integrated planning challenges
Get PDFThe dissertation follows an article-based PhD structure, where the summary text contextualizes and synthesizes the three articles of my PhD dissertation. These articles cover the scientific approach and results of separate project-based work carried out along the Tisza River in recent years. I have been involved in these projects as a project leader and analyst.
At the Tisza River, the development of flood-peak polders (in line with the Further Development of the Vásárhelyi Plan Program – or VTT according to the Hungarian acronym) was a significant initiative in terms of flood management and rural development in the period 2000-2020, but the assessment of its results from a policy implementation perspective is not unanimous. The aim of the thesis is, among other things, to describe the scientific context of these partly successful (flood management) and partially unsuccessful (rural development, land-use change) results. I believe that without a coherent interpretation, no further progress can be expected in the related policy field, although the reasons for the partial failure will be key issues in the implementation of any climate policy goal requiring territorial adaptation.
For this interpretation, I address the development process of the Tisza flood-peak polders through the perspective of Spatial Flood Risk Management (SFRM), an emerging approach. The thesis reflects on the issues that gave rise to it, its characteristics, and why and how it can be used to support the implementation of flood risk management projects that require the involvement of private land. This is one stream of the work.
Another source of added value of the PhD thesis is that it contributes to understanding the impact of technological development on the potential conducting economic analyses. Technical advances in flood-risk mapping have now made it possible to apply a reliable cost-benefit- and, consequently, a provider-beneficiary approach to the organization of flood defense from a spatial perspective, which includes the value of flood risk reduction among the benefits. Moreover, the flood-risk modification potential of these spots (sites) can also be expressed, depending on assumptions about land use.
This new situation will allow more effective solutions to flood-risk reduction to be developed. This can be exploited by making a cross-sectoral comparison of public and private impacts and their relationship to land use alternatives in a monetizable form. The dissertation explores these potentials based on the experience gained from the flood-peak polder development process of the Tisza River.
The second part consists of the articles that provide the background for the synthesis and the summary of the work. The first paper, Reducing flood risk by effective use of flood-peak polders: A case study of the Tisza River (Ungvári & Kis, 2022b), presents the methodological development and results of a flood-risk calculation-based economic support system for the management of the Tisza River flood-peak polders. The second, Combining Flood Risk Mitigation and Carbon Sequestration to Optimize Sustainable Land Management Schemes: Experiences from the Middle-Section of Hungary's Tisza River (Ungvári, 2022), presents the results of cost-benefit analyses that support the multi-criteria utilization of land suitable for flood-risk mitigation. The third article, Social, economic, and legal aspects of polder implementation for flood risk management in Poland and Hungary (Warachowska et al., 2023), compares the regulatory approaches underlying the operation of flood-peak polders on the Tisza River and the Warta River in Poland
„Uniósan kerestem a bajt, mindenhova beolvadva" – Magyar nők a prostitúciós iparban a félperiféria és a centrum között
Get PDFDoktori értekezésem és a hozzá készített kutatásom célja, hogy vizsgáljam, hogy a prostitúciós ipar hogyan ágyazódik be azokba az egyenlőtlen és elnyomó struktúrákba, amelyek mentén a prostitúciós iparban a félperiférián és a centrumországokban kizsákmányolják a félperifériáról származó alsóosztálybeli nőket a kapitalista világrendszerben. A disszertációm megírása során a következő három kutatási kérdés megválaszolására vállalkoztam: (1) Hogyan válnak áruvá a magyar nők a globális prostitúciós iparban? (2) Hogyan határozza meg a patriarchális kapitalista világrendszer a félperifériáról származó, prostitúcióban érintett nők tapasztalatait a félperiférián és a centrumországokban? (3) Hogyan válik láthatatlanná a globális prostitúciós iparban, a nők ellen elkövetett folyamatos erőszak a társadalom számára?
Emellett a kvalitatív kutatásom közvetlen célja, hogy megmutassam a félperiférián élő magyar nők valóságát és megéléseit a globális prostitúciós iparban a feminista empirizmus mentén (Skeggs 1997; E. Smith 2005; Lykke 2010; Naples és Gurr 2014).
A dolgozatomban a következő következtetéseket vonom le:
- Az interjúalanyaim narratívái egyértelműen azt támasztották alá, hogy a prostitúciós iparban a testük és ők maguk válnak fiktív áruvá. Jellemzően a családjuk, hozzátartozójuk, partnerük, futtatójuk kényszerítette vagy manipulálta bele őket a testük árulásába. Áruvá váltak futtatók között is, adták-vették őket egymás között a férfiak anélkül, hogy nekik efölött bármi kontrolljuk lett volna.
- A magyar, félperifériás régióból érkező nők tapasztalata egyértelműen az volt a kutatásom során a prostitúciós iparról, hogy az iparba kényszerek mentén kerültek bele, és mind a félperiférián, mind a centrumországokban a különböző patriarchális és gazdasági kényszerek tartották benne őket. Emellett, hogy a transznacionális iparban mások (jellemzően férfiak) profitáltak a testükből: vagy pénzért cserébe használták a testüket, vagy a testük használatából profitáltak mások.
- A dekriminaizációs modell azzal a feltételezéssel él, hogy a dekriminalizált prostitúciós iparban olyan nők vannak jelen, akik a szabad választásuk mentén egy centrumországbeli középosztálybeli háttérrel érkeztek a prostitúciós iparba. Azonban a társadalmi valóságban a nyugat-európai országok dekriminalizált szexiparába a nők többsége Kelet-Európából érkezik (Corrin 2005). A szabályozás érdemben nem tud mit kezdeni a félperifériáról érkező nők valóságával: az ingázással a két ország között, az otthon maradt futtatókkal és a kelet-európai nők illegalitásba szorulásával a prostitúciós iparban. Tehát a modell nem számol a globális egyenlőtlenségekkel és a félperifériáról érkező nők valós körülményeivel.
- A prostitúciós ipart meghatározó egyenlőtlen társadalmi struktúrák elhallgattatják a nőket az iparban ellenük elkövetett erőszak elbeszélésével, a prostitúciós ipar természetével és az iparral járó folyamatos félelemmel kapcsolatban. Ezek a mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tőkés világrendszer által meghatározott egyenlőtlen társadalmi struktúrák, amelyek kitermelik a globális prostitúciós ipar létezését és meghatározzák a működését, láthatatlanok maradjanak.
A disszertációmnak két fő elméleti hozzájárulása van a jelenséget vizsgáló szakirodalomhoz. Az empirikus kutatásomat mind a marxista feminista, mind a radikális feminista irodalmon keresztül elemzem, bemutatom, hogy a patriarchátus és kapitalizmus által kitermelt egyenlőtlen viszonyrendszerek értelmezése, egyaránt elengedhetetlen a globális prostitúciós ipar vizsgálatához. A két elméleti hagyomány jellemzően párhuzamosan vagy egymást kizáróan jelenik meg a szakirodalomban. Emellett elméleti hozzájárulás az, hogy a félperifiáról származó, globális prostitúciós iparban érintett nők tapasztalatait a világrendszer-elemzés elméleti hagyományán keresztül vizsgálom. Az empirikus hozzájárulásom a szakirodalomhoz egyrészt, hogy félperifériás kontextusból vizsgálom a globális prostitúciós ipart másrészt, hogy elmezem olyan nők narratíváit is a vizsgálatom során, akik már kiszálltak a prostitúciós iparból és nőkét, akik még jelen vannak az iparban
Diverzitás és változás stratégiák az informatikai szolgáltatók iparágában
Get PDFKutatásom a felsővezetői elmélet szakirodalmát gazdagítja a diverzitásmenedzsment szerepének és jelentőségének vizsgálatával. Vizsgálati metódusom kvalitatív kutatáson alapult, melyek száma a sokszínűségmenedzsment szakirodalmában alulmarad. Dolgozatom olyan munkaorientált dimenziókat is figyelembe vesz, mint a funkcionális és oktatási háttér. Kutatásom a felsővezetői elméleteket gazdagítja azáltal, hogy hangsúlyt fektet a kognitív folyamatok mélyebb vizsgálatára, mely során összekapcsolja a vezetői kogníciót és a vállalati stratégia cselekvéseinek origóját képező döntéseket, megújulást és kettős képességeket. Kutatásom során a legfrissebb és korai tanulmányok szintetizálásával és felhasználásával figyelmet fordítottam olyan folyamatmechanizmusokra, mint például a pszichológiai biztonság, a csapat megosztottsága, optimista, illetve pesszimista diverzitás megközelítések, továbbá a sokféleséggel kapcsolatos meggyőződések. Mindezek közvetítő szerepet töltenek be a vezetői orientáció és a vállalati eredmények között. Disszertációm ebben a tekintetben is gazdagítja a szakirodalmat, ugyanis jelen témakör a diverzitáskutatások közt egyelőre kevésbé kutatott terület.
A doktori értekezés új tudományos eredményei:
- Kutatásom alapján leszögezhetjük, hogy a TMT preferenciáit nagy mértékben befolyásolják a múltban megélt tapasztalatok, családi gyökerek, elért eredmények, megélt kudarcok, illetve sikerek.
- Kutatómunkám során figyelmet fordítottam a közvetítő hatások feltárására, melyet például a diverzitásmenedzsment gyakorlatok, a pszichológia biztonság, a vezetési stílus bevonásával sikerült elérnem. Mindezek alapján sikerült feltárnom, hogy a vizsgálatban bevont szervezetek „egyetlen eszköze az odafigyelés”, egyik sem rendelkezik diverzitásra vonatkozó menedzsment eszközzel, illetve gyakorlattal. Ezen túlmenően az egyes diverzitáskategóriák iránti nyitottság is csupán inaktív módon jelenik meg a szervezeteknél. Következésképpen nem tesznek annak érdekében, hogy bevonzzák az egyes diverzitáskategóriákat a szervezetbe, mely a társadalmi szerepvállalás tekintetében vakságnak tekinthető.
- Az önkategorizáció több megnyilvánulásával sikerült rámutatnom, hogy minden egyén elhelyezte magát valahová, mely alapján kialakultak benne a „mi” illetve az „ők” kategória csoportok.
- Az egyén profilja hatást gyakorol az egyén döntési mechanizmusára, preferenciájára. Döntéseiben mindezek az értékek, keresési preferenciák, tanult és örökölt dolgok megjelennek és érvényre jutnak cselekedeteikben. Ugyanakkor az egyes döntési, illetve viselkedési minták, továbbá választások nagy mértékben meghatározzák az egyén választásait. Mindez nem csupán a keresés, de az egyes csoportokhoz való önbesorolás, az ahhoz való tartozás, más csoportoktól való megkülönböztetés jeleként is megnyilvánul.
- A szakmai, vezetői tapasztalat, illetve iskolai végezettség bár hozzájárulnak a sajátos meglátáshoz, alternatívák felfedéséhez és felismeréséhez, ezen túlmenően be is határolhatják azokat.
- A pszichológia biztonság szerepe a befogadáshoz hasonlóan fontos és mindenkire érvényes, a csapat kulcsfontosságú minősége. Meglétekor a csapat rendelkezik azzal a biztonsággal, hogy merjen személyes kockázatot vállalni. Kutatásom alapján úgy látom, hogy ennek fő origója maga a CEO személye
The role of summits in the development of interregional cooperation programs between the European Union and Latin America: The cases of Eurosocial and Euroclima
Get PDFIn 1999, a strategic partnership between the European Union (EU) and Latin America was established with the aim of strengthening political dialogue, cooperation initiatives and economic ties between the two regions. A set of biennial summits convening the Heads of State and Government was held to foster mutual understanding and address shared challenges. However, these summits were interrupted from 2015 to 2023 due to several internal and external circumstances that hindered the continuity of high-level political dialogue. Against this background, it is crucial to inquire about the significance of these meetings, the implications of their interruption, and the evolution of interregional cooperation during the non-summits period. In particular, this research aims to identify the role of summits between the Heads of State and Government of the EU and Latin America in the development of interregional cooperation programs and to what extent the lack of summits affected the functioning of these programs. To this end, a comprehensive study was conducted through the analysis of two case studies: Eurosocial and Euroclima. These cooperation programs were created by a mandate of the summits to address the issues of social inclusion and sustainable development, respectively. To conduct this study, a time framework of ten years was selected, encompassing two specific periods: from 2010 to 2015, referred to as the summits period, and from 2016 to 2020, identified as the non-summits period. A multi-method qualitative methodology was implemented by conducting a three-phase process of data collection and analysis, which involved the examination of interviews and primary documents. The results of this research revealed that summits play the role of providing guidelines that shape the operating mechanisms and implementation processes of cooperation programs. The main consequence of the lack of summits was the lack of new summit-driven guidelines. However, the continuity of the cooperation programs was not affected by the absence of summits due to their adherence to old summit-driven guidelines, which became structural characteristics of these programs, and the incorporation of new guidelines from external sources, such as regional forums in the case of Euroclima and international practices in the case of Eurosocial. Furthermore, the building of relational capital and the uninterrupted EU budget allocation also ensured the continuity of these cooperation programs during the non-summits period. These findings contribute to enriching the debate on the usefulness and relevance of summits and shed light on the factors that strengthen interregional cooperation programs during non-summits periods by providing empirical evidence from the case studies of Eurosocial and Euroclima
Mapping corruption in Brazil: An analysis of the news portals and tweets (X)
Get PDFBrazilian media have played a crucial role in exposing corruption, especially amid the pandemic crisis. Considering that, during Covid-19, the media became the main source of information for many Brazilians, with Twitter becoming a very dynamic platform for expressing opinions and discussing corruption. In this scenario, media convergence shaped social discourse, affecting collective perceptions and the level of public trust, with the continuous flow of information about corruption fueling anxiety insecurity and undermining faith in institutions.
With this in mind, this case study utilizes Content Analysis and Computer-Assisted Content Analysis methodologies to examine the representation of corruption in articles from news portals and public tweets by Brazilians. The work aim to analyze how corruption was represented through these two forms of communication during the Covid-19 pandemic.
By specifically considering the interactions between the media, we aim to explore the differences, similarities, and recurrences in the narratives about corruption between traditional media and the social platform Twitter. From that, this analysis seeks to understand how these representations are portrayed in relation to locations, editorial areas, politicians, political parties, scandals/operations, and investigations, as well as how these categories interact with the phenomena through recurring subcategories.
• The analysis reveals distinct trends and contrasts in corruption narratives across media outlets, news articles, and tweets, highlighting differences in focus and depth of discussion. On news portals, corruption is often portrayed through a legal and procedural lens, with an emphasis on the developments of investigations and the judicial punishments in corruption cases. On the other hand, tweets discuss corruption more broadly, focusing on specific political figures and scandals, and reflecting the frustration of Brazilians with the recurrence of scandals.
• The discourse on corruption encompasses terms such as clientelism, collusion, money laundering, nepotism, embezzlement, and bribery, with the term "corruption" being widely mentioned on Twitter and news portals. While news portals focus on traditional aspects of corruption, covering various forms of corrupt behavior, the common point across both platforms is the corrupt act itself.
• Both platforms show a tendency to place significant emphasis on corruption within Brazil, with less coverage of international cases. Regarding Brazilian states, the corruption narrative is particularly prominent in Rio de Janeiro and São Paulo, reflecting the historical and socioeconomic importance of these regions.
• In relation to corruption scandals, the trend of Operation ‘Lava Jato’ is a recurring example of a corruption scandal in Brazil that emerges in news articles, in contrast to tweets that focus on the ‘Covid-19 CPI’. Political figures such as Lula and Bolsonaro are highlighted in these discussions, showing how these scandals affect public trust in political leaders. Furthermore, corruption is seen as a systemic problem that affects multiple political parties, with the PT and MDB frequently mentioned. This reflects the complex relationship between politics and corruption in the country, highlighting the need to recognize corruption as a comprehensive issue that transcends individual parties.
• Despite differences in approach, both news portals and Twitter demonstrate interactivity and mutual influence in the construction of narratives about corruption. However, both media tend to avoid discussions about public policies as a way to combat corruption, highlighting the need for greater focus on future preventive and educational actions. It is possible to conclude that corruption is deeply rooted in social construction and media interaction in Brazil.
Thus, as differences in the representation of corruption reflect differences in the functions and missions of news portals and Twitter, regardless of platform, they contribute to shaping public perception and discourse regarding corruption. Therefore, this study opens a possible discussion about the need for more similar approaches to social phenomena to improve the understanding of Brazilian social dynamics and highlights the need for more effective government and political actions to combat corruption
Effects of Financial Sector Development on Income Inequality
Get PDFThe four strands of literature on the effects of FSD on income inequality allude to conflicting theoretical predictions. The major limitation of the previous studies is that they use financial institution depth measures as a proxy of aggregated FSD indicators. Financial depth alone does not consider the complex dimensions of FSD, making it hard to conclude on FSD's effects on income inequality. As such, the grounds for further research lie in finding precise measures or rules of thumb for the impact of aggregated and alternative FSD indicators on inequality. The thesis novelty lies in the use of more recent data (from 2004- 2019) and a comparison of the estimated impacts of aggregated FSD, and alternative FSD indicators on both before and after-tax income inequality. Adding to this, fewer studies have investigated the overall impact of aggregated FSD inequality this is because the aggregated FSD index was only introduced in the year 2016- see Svirydzenka (2016).
The new scientific findings of the thesis are as follows: Firstly, the aggregated financial development (FD), aggregated financial institution development (FI), and aggregated financial market development (FM) indices reduced after-tax income inequality of the 120 countries. The FD and FI indices also reduce after-tax inequality of emerging markets economies (EME). On the other hand, the results from the full sample of 120 countries using before-tax income inequality as the dependent variable suggest that increases in FD, FI, and FM indices widen inequality. In terms of the subsample results, the FD index increased the before-tax inequality of advanced markets (AM) and simultaneously reduced the before-tax inequality of low-income countries (LIC).
Intuitively, the levels of FD index in LIC are far smaller than those of the AM group. As such, in advanced economies, increases in FD produce higher returns on capital, which disproportionally benefits individuals with high incomes. Secondly, since the FD index of advanced economies is already high further increases in FD can lead to increased market concentration, leading to higher executive earnings, which can widen the before-tax income inequality. The observed paradox on the effects of the FD index on the before and after-tax Gini was expected, as the after-tax Gini index represents the net basis of inequality. The narrowing effect of the FD index on after-tax inequality suggests that progressive taxation, social transfers, and public sector investment associated with the developed financial sector can narrow inequality.
Secondly, the thesis demonstrates that increased access to financial institutions narrowed both the before and after-tax income inequality in the full sample of 120 countries and the after-tax inequality of LIC and EM groups. In the nonlinear model, ATM per adult has a U-shaped relationship with the after-tax inequality of the LIC group. These results reflect the levels of maintenance of ATMs, especially near rural and less economically developed cities; thus, the number of ATMs per adult may be increasing, but the number of actual functioning ATMs may be less.
Access to the financial market (FMA index) also demonstrates a U-shaped effect on both before and after-tax Gini. This suggests that an increase in FMA reduces inequality up until a threshold, beyond which FMA increases inequality. Suggesting the effects of FMA are not muchly affected by tax policies. Moreover, the effects of FMA on inequality reflect how the well-off benefit from the stock market, compared to the other income groups. This reflects the use of financial products (stock) as collateral for borrowing while the individuals are not paying taxes on unsold stocks.
While financial sector depth narrows income inequality in the linear model, the nonlinear model reveals that the Too Much Finance hypothesis holds, as the results confirm a U-shaped relation with after-tax income inequality. In the linear models, financial institution depth significantly narrows after-tax inequality of advanced and emerging market economies.
Contrary to the GMM empirical findings on financial institution depth, the meta-summary analysis findings show that the global effect size of financial institution depth on income inequality is small and positive. The thesis also concludes that there is no evidence of publication bias on the topic of domestic credit and income inequality. The multivariate meta-regression results show strong evidence of high heterogeneity in past studies on financial institution deepening and income inequality. The findings suggest that the different signs and magnitude of financial sector depth coefficients reported in the literature come from different methodologies applied and panel studies mixing countries of different characteristics in past studies.
Finally, this thesis contributes to the literature by using new 2021 micro-level data and complementary methods (the c-tree and probit model) to analyse the marginal effects of individual characteristics in the decision to use formal or informal financial sector. The findings suggest that higher education level, income levels, and regular income increase the association of using the formal financial sector. Unlike the rest of the BRICS nations, in China, individuals in the poorest income group have a positive and significant probability of using both the formal and informal sectors for credit. This highlights the increased access to credit in China through microcredit programs
Management with Chinese Characteristics: at the intersection of culture and institutions
Get PDFWith the rapid development of the Chinese economy, the proliferation of Chinese companies worldwide, and the increased presence of Chinese business schools in the international academic discourse, the research on Chinese organizations became a major research stream in international journals. A significant proportion of empirical research in the academic discourse on organizational issues stems from the People’s Republic of China, while the uniqueness of the external environment the country poses for its organizations still means a challenge in the generalization of these research results. According to the traditional approach to Chinese management, Chinese culture, especially the Confucian influence is a major determinant and explanatory variable behind the differences of Western and Chinese organizations. This dissertation aims to discover the influence of the Confucian ideology, other factors of the external environment, and the most relevant external and internal factors in Chinese management today.
1. Confucianism has many principles and values which could have an implication on modern managerial practices, such as the importance of moral force and rituals, the importance of loyalty or a harmonious society. However, the actual influence of Confucian ideology is more of a historical heritage for Chinese managers than actual influencing factor behind their practices. Chinese managers are proud of their heritage which gives them a sense of belonging, but their practices don’t follow Confucian principles more than the practices of non-Chinese managers do. Moreover, the empirical research results are highly influenced by the operationalization of Confucianism, for which there are countless different approaches – the ancient ideology and its many variations are a difficult concept to translate for management research.
2. It is important to note, that in the recent academic discourse, Confucian ideology is not a significant factor anymore. The external environment overall does not receive as much scholarly attention in recent empirical studies as it does in conceptual approaches about Chinese management. The most relevant external factor in Chinese management research is the political environment, and organizations’ relationship with political bodies and individuals.
3. The most relevant internal factors studied in relation with external environment are the strategic focus of the firm, leadership and ownership attributes, motivational, interpersonal and other human resource related factors.
This suggests that even though the traditional approach seems to support a cultural (and Confucian) influence in the workings of Chinese organizations, this is not a relevant issue anymore for the researchers and practitioners of the field. If we wish to make a comparison between the management practices of China and another country or region, it seems best to narrow the focus of the research to a more specific area of management, since the attempts to find an overarching explanatory variable behind the uniqueness of Chinese phenomena runs the risk of inaccurate oversimplifications
Preference modelling with a graph theoretic approach
Get PDFA preferenciák modellezésében, a döntéselméletben, de még a sportokban is rendkívül fontos szerep jut a páros összehasonlításoknak. Az egyik legnépszerűbb többszempontú döntési módszertan, az Analytic Hierarchy Process, esetében ezeket az összehasonlításokat egy mátrixba rendezzük, ami egy páros összehasonlítás mátrixot eredményez.
Gyakran előfordul, hogy az összehasonlítások egy része hiányzik, aminek az egyik legfontosabb oka lehet, hogy a döntéshozónak nincs ideje, lehetősége vagy energiája elvégezni az összes összehasonlítást. Ilyenkor nem teljesen kitöltött páros összehasonlítás mátrixokat kapunk, amelyekből bizonyos feltételek teljesülése mellett, hasonlóan tudunk súlyvektorokat, rangsorokat számítani, mint a teljes esetben.
A nem teljesen kitöltött mátrixok elméleti kérdései jól kezelhetőek a páros összehasonlításokat reprezentáló gráffal, és annak tulajdonságaival, mellyel az angol nyelvű, cikkalapú értekezés is foglalkozik. Ebben az esetben az eredményekre (a számított rangsorra) nagy hatása van az ismert összehasonlítások száma mellett azok elhelyezkedésének, a kitöltési mintázatnak. Az erre vonatkozó különböző javaslatokat és modelleket szimulációk segítségével vizsgálja meg a dolgozat, amikből kiderül, hogy a gráf regularitása és átmérője fontos tulajdonságok; előzetes információként a két legjobb elem ismerete fontosabb, mint a sok modell által használt legjobb és legrosszabb elemé; sőt, a teljes mátrixból kapott sorrendhez, adott összehasonlításszám mellett a legközelebbi eredményeket biztosító optimális gráfok (kitöltési minták) is meghatározásra kerülnek hat alternatíváig.
Emellett a női teniszezők örökrangsorán is alkalmazásra kerül a nem teljesen kitöltött páros összehasonlítás mátrixok módszere, demonstrálva, hogy a módszer nagy, valós adatbázis alapján történő rangsorolásra is alkalmas. Továbbá a kapott gráf reprezentáció tulajdonságaival, különböző részrangsorokkal, és az intranzitív triádokkal (körbeverésekkel) is részletesebben foglalkozik az értekezés.
A prezentált eredmények nem csak elméleti szempontból fontosak, hanem a többszempontú döntési problémákban azonnal alkalmazható gyakorlati javaslatokat is bemutatnak