1424 research outputs found
Sort by
Difficulties of catching-up in Central-Eastern Europe
Get PDFThe dissertation and the included articles primarily conduct exploratory investigations, followed by synthesising the results to draw conclusions. In the dissertation and in the article, I apply numerous quantitative methods. Mostly, they are connected to the input-output table systems. The balance of inter-sectoral relations (BIR) plays a central role in the targeted connection. The research applied other data analysing tools and databases, such as processing the company level reporting data which were linked to the system of national accounts. In this way I was able to organise different data sources of the National Tax and Customs Administration and the Hungarian Central Statistical Office to a consistent system.Beside and strongly connected to the input-output table system, the sectoral level interpretation of the smile curve framework involves other methodologies. The key methodology is the adaptation of Antràs (2013) methodology for calculating upstreamness and downstreamness index.
Aim of the research: Throughout my research, the question that lingered was how Hungary and the Central-Eastern European region are progressing on the trajectory towards catching up (or, conversely, falling behind). The exploration of parallels between the region's characteristic state of a middle-income trap and its economic structure emerged as an objective, with one less-discussed aspect being the examination of engagement with global value chains
Power perception and conflict prevention in the Black Sea region: The EU, Russia and Turkey
Get PDFI. Research background and justification of the topic
This research topic is important, because the knowledge of conflict prevention needs to be further developed. An example of this urgent need is the ongoing security crisis in the Black Sea region, which evolved in a war between Ukraine and Russia.
The research selects three main topics, on which it derives results. The first one is the general knowledge of conflict prevention. The second one is the conceptualisation of power in international relations. The third one is the case study Black Sea region, with main regional competitors the EU, Russia and Turkey.
This research suggests that a conflict is the result of power competition. Nevertheless, it remains unclear how power is perceived and how that relates to regional security conflicts and crises. Therefore, the research aims to identify the meaning of power in international relations, most specifically power perception by regional competitors, and its relation to conflict prevention. This research simultaneously develops new theory and new conceptualisation, and applies them to a case study. As a result, it aims to contribute both to the development of academic knowledge, and to the practical application in the case study of the Black Sea region. The author suggests that the research results could be used by EU diplomats for the purpose of the EU enhancing its role as a world leader in conflict prevention, but also for improving its position as a regional power in the Black Sea region.
II. Methodology and methods
● Grounded theory method: it is an abductive methodology, in which a case study is applied and a new theory is constructed.
● The new theory is repetitively tested in developing the case study.
● The case study chapter identifies three regional competitors: the EU, Russia and Turkey.
● The expert interviews discuss the applicability of the theory of six power elements. It also discusses some of the areas of competition and cooperation.
● The applicability of the new theory to the foreign policy strategy of the EU is assessed through discourse analysis.
● The applicability of the new theory to the foreign policy strategies of Russia and Turkey is assessed through comparative content analysis. III. The findings of the dissertation
● New concept of power in IR: six power elements.
● New theory of conflict prevention: power perception and reaction of competition
● New empirical testing: for the case study Black Sea region, the new theory and the new concept have been tested.
● Through expert interviews including diplomats from the EEAS, researchers, academics I found the applicability of the six power elements concept.
● Through assessment of the foreign policy strategies, I applied the theory to the EU, Russia and Turkey. I found the specific power elements in which each of the regional competitors might trigger regional security crisis or conflict, based on their perception of power at a certain time.
IV. Applicability These results contribute to the theory of conflict prevention in international relations. They are applicable to other regions, regional competitors, and time. The power elements might be adjusted differently for different IR actors in a different time and in a different region.
The results are also practically applicable to EU diplomacy. Particularly, they might be useful in developing the next foreign policy strategy of the European Union by the European External Action Servic
Digital Pasts Analog Futures
Get PDFThe Digital Pasts Analog Futures PhD thesis focuses on the future, exploring whether analogue values will continue to be needed in human existence, communication, learning and development in the age of digitization and beyond. The subject of the research is handwriting, a human activity that is not only a simple recording of information, but also a multifaceted process of coordination that enables the acquisition and maintenance of additional skills.
The main research question of the dissertation is how humanity today relates to digital and analogue solutions, how the inevitability of analogue solutions can be identified in our everyday thinking and actions.
The research can be divided into four main phases. (1) The first phase was a literature analysis and systematic literature review, which examined the past and present of handwriting across disciplines. The primary aim was to explore the status of handwriting as an analogue value and human activity. (2) In the second exploratory phase, we examined essays written by young adults (also CUB students) (typed and handwritten) detailing their analogue and digital experiences. This aims to explore and validate the problem and the issues raised in detail. (3) The third phase is a design interaction in the form of a collaborative netnographic analysis. (4) The fourth phase was a design action, which resulted in a crowd funding project around a real product (a writing instrument) created in the framework of the research.
The research is based on a combination of different paradigms. The interplay of the above phases has contributed greatly to the results of the research. The first and second research phases have shown that analogue values such as handwriting have a place, relevance and future in the digital world. The third, netnographic analysis phase led to a real-world connection, whereby the resulting data was coded and the results interpreted to formulate all the characteristics of the product created during the design action, and contributed to the marketing, economic, scheduling, production and management plans for the crowd funding project. The success of the design and sales phase of the design action not only financed it economically, but also validated all the phases and results of the researc
FROM "NO WAY" TO "EVERY DAY" –How Liminal Phase Shapes Medication Adherence in Chronic Disease
Get PDFThis doctoral dissertation investigates how the liminal phase impacts medication adherence among chronic disease patients. The study is grounded in the concept of liminality, which denotes the transitional state, and explores its application in the context of chronic health conditions.
The research employs a comprehensive mixed-methods approach, combining both quantitative and qualitative data. The initial quantitative phases utilise PLS-SEM modelling. The preliminary phase incorporates INAS Resiting Illness as a moderator to comprehend non-adherent behaviour. This is followed by a qualitative phase involving in-depth interviews to gain a deeper understanding of patient experiences along the medication adherence continuum. The final, primary quantitative phase tests additional moderators like the 'Acceptance and Action Diabetes Questionnaire' (AADQ) and 'time since diagnosis' to determine their impact on adherence behaviours.
The findings underscore the practical implications of the liminal phase in medication adherence. Patients' liminal experience, characterised by a state of 'betwixt and between', significantly influences their adherence behaviours, highlighting the necessity for healthcare strategies that acknowledge the temporal dimensions of living with chronic disease. This dissertation not only integrates the theory of liminality with chronic disease management but also provides actionable insights for healthcare professionals and individuals involved in chronic disease management.
Measurement tool results: The research identified a three-dimensional structure in the Acceptance and Action Diabetes Questionnaire (AADQ) as: ‘Disease Denial’, ‘Liminal Disengagement’, and
‘Controlled Illness Consciousness’, which capture different psychological processes affecting disease acceptance and adherence. The study confirmed the reliability of the Intentional Non-Adherence Scale (INAS) through Confirmatory Factor Analysis. This validation adds depth to the theoretical understanding of intentional non-adherence.
Direct effects on non-adherence (MARS5): Financial constraints significantly and strongly impact non-adherence. This broadens the theoretical models of medication non-adherence to encompass economic challenges. The study found that non-adherence is often influenced by a conscious decision (INAS) rather than a passive response influenced by beliefs about medications (BMQ). This suggests a paradigm shift towards incorporating intentional behaviours in adherence interventions.
Moderating effects on non-adherence: The research uncovered that 'Resisting Illness' has a complex role in medication adherence, interacting with other psychological factors like concerns about medication to influence non-adherent behaviours. Additionally, time since diagnosis was found to moderate the impact of 'Testing Treatment' and ‘Necessity’ on non-adherence, highlighting the dynamic aspect of adherence behaviour over time.
Pathways Toward Medication Adherence: The dissertation explores dual pathways to medication adherence: naturally adherent patients and those who are non-adherent after diagnosis and become adherent after a significant health crisis or symptom escalation. The 'threshold' is where the initial resistance to medication starts to follow the medication regimen. Overcoming this threshold involves a substantial psychological adjustment from denial to acceptance, indicating that the initial resistance is a pivotal barrier that needs to be crossed once and after additional medication is accepted easily
Dinamikus fordulat a vizuális identitásban – Participatív dinamikus vizuális identitások designkommunikációs tervezése
Get PDFA disszertáció a participatív dinamikus vizuális identitások (DVI) jelenségére fókuszál, mely a stratégiai kommunikáció új megközelítéseként megnyitja a márka szimbolikus terét, és érintettjeit a vizuális identitás alakításában történő aktív közreműködésre invitálja. A kutatás a designkommunikáció (DIS:CO) szemléletét és módszereit alkalmazva, tervezői műhelymunkák segítségével tárja fel a vizuális identitások e speciális formájának sajátosságait és a participatív tervezésük folyamatának jellemzőit.
A kutatási célokhoz vezető út kidolgozásaként, az értekezés a designkommunikáció elméletét is kiegészíti. Az intellektuális többszólamúság jegyében a DIS:CO tudományfilozófiai és kutatáselméleti kapcsolódásait vizsgálja. Eredményei szerint a designkommunikáció értelmezhető interpretativista és konstruktivista jellegzetességei alapján, vagy multiparadigmatikus irányzatként, vagy a társadalom- és gazdaságtudományos kutatások interpretatív és dialogikus diskurzusainak átfedésében is. A DIS:CO posztmodern felfogással és a részvételi világképpel való összevetésében pedig azonosíthatóvá válnak e három perspektíva párhuzamai és lényegi különbségei.
A disszertáció a DVI-ok tudományos vizsgálatának teoretikus megalapozásához szisztematikus gyűjtés útján előálló szakirodalmi metaelemzést közöl. A DVI-ok szempontjából releváns három területhez, a vállalati identitás, márkázás (márkaérték és márkaidentitás) és a vizuális identitás kutatásához tartozó tudományos koncepciókra, konstruktumokra és kutatási eredményekre támaszkodva, az ezekben a mezőkben felismert változások mintázatait tárgyalja. Így a vállalati identitás elméleteinek nyíltabbá válása, a márkaelméletek horizontális orientációja, és a vizuális identitás dinamizmus felé történő eltolódása kerül kifejtésre.
A dinamikus vizuális identitások átfogó, marketingtudományos és desingorientált tárgyalása részletes képet nyújt a jelenségről. A korábbi kutatások megállapításaira támaszkodva pedig a statikus és dinamikus vizuális identitások többszempontú distinkciója tárul fel, szemléletes példákkal illusztráltan. Az intellektuális többszólamúság jegyében, a dinamizmus előtérbe kerülése a vizuális identitások tervezésében és alkalmazásában végbemenő paradigmaváltásként, vagy a vizuális identitásokban megjelenő fordulatként is meghatározható.
A primer kutatás eredményei alapján további új tudományos fejlemények fogalmazhatók meg a dinamikus vizuális identitásokkal kapcsolatosan. Az ilyen vizuális rendszerekben:
1. A tervezés participatív jellege minőségileg határozza meg a kreatív koncepciókat. A jel- és jelentésalkotás individualizációs és kollektivizációs mechanizmusokon keresztül történik, így a folyamat autentikus és egyedi eredményekre jut.
2. A dinamizmus nem öncélúan jelenik meg, továbbá a változékonyság és diverzitás asszociációit messzemenően meghaladó, szándékolt jelentéshalmazzal bír.
3. A DVI-ban megmutatkozó és konstruálódó identitás a tervezési folyamatnak és a kimeneteknek nem tárgya vagy eleme, hanem ismérve.
4. A vizuális rendszer magját képező kreatív koncepcióból kibontakozó szabályok a vizuális elemekkel kölcsönhatásban határozzák meg a DVI működését. Ezek együttesen képesek az identitás megtestesítésére.
A participatív DVI-tervezés designkommunikációs folyamatát illetően pedig megállapítható, hogy:
5. Az eljárás a dinamikus vizuális rendszerek széles spektrumának megvalósítására alkalmas, nem korlátozza a létrejövő DVI-ok kreatív koncepcióit. A folyamat eredményeképp tervezett vizuális rendszerek jelentős különbségeket mutatnak, tulajdonságaikat, variációs mechanizmusaikat, narratív dimenzióikat és kapcsolatteremtési stratégiájukat tekintve is.
6. A részvételiségre építő tervezői szemléletű társas együttműködés ideális eszköz arra, hogy a közreműködők személyes értékeikhez, céljaikhoz és önazonosságukhoz igazodva, az általuk alkotott szervezet vállalati-, szervezeti- és márkaidentitását performatív módon konstruálják. Az identitás rétegeit vizuális és működésbeli attribútumok útján juttassák kifejezésre a DVI-ban. Mindezek jelen kutatásban az identitás megteremtésébe és alakításába történő, módszeres bizalomra alapozott, transzparens és közvetlen, demokratikus kooperációk útján valósultak meg.
7. A klasszikus márkaidentitásmodellek elemein túl, a dinamikus vizuális rendszerekbe tervezés útján integrált szervezeti jellegzetességek is megismerhetők. Ez a participatív
DVI- tervezés empirikus vizsgálatának alapján megalkotott hét aspektus segítségével támogatható.
A tervezési folyamat definiálható fejlesztő képzésként, szimbolikus és interaktív térként, kreatív térként, menedzsment térként, demokratikus márkapolgári magatartásként. Az ennek során létrejövő participatív DVI pedig értelmezhető mint kooperációs rendszer, csatlakozási felület, kommunikációs mechanizmus és mint a megismerés eszköze is. Az értekezésben bemutatott multidiszciplináris fejlesztési metódus alkalmazható a stratégiai kommunikáció mellett az identitásvezérelt márkamenedzsmentben, a designalapú vezetésben, továbbá a tervezői szemléletű szervezetfejlesztésben és -kutatásban is
A nemkívánatos mértékű turizmus hatása a helyi lakosság jóllétére Budapest VII. kerületében
Get PDFA nemkívánatos mértékű turizmus okozta problematikus helyzet feloldása – ami az éjszakai gazdaság (Night-Time Economy, NTE) térnyeréséből (Pinke-Sziva et al. 2019a, Olt et al. 2019) is eredeztethető – mind Budapest legkisebb alapterületű kerületében, mind pedig fővárosi szinten relevanciával bír, melynek időszerűsége a pandémiás hatások mérséklését követően ismét megkérdőjelezhetetlenné vált.
Turistaként szívesebben utazunk olyan helyre, ahol a helyiek is jó közérzettel bírnak, emiatt a lakosság jóllét-érzete jelentős mértékben befolyásolja egy hely turizmusának sikerét (Michalkó – Rátz 2006). A szerzők (Michalkó – Rátz 2006) által alkotott miliő elmélet felhívja a figyelmet a helyiek közérzetéből fakadó életvidám és nyílt hozzáállás sajátos vonzerőként való értelmezésének fontosságára. Mindennek okán egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a helyi lakosság a turistákkal egyenrangú szereppel bír. A turizmus a látogatókról és a helyiekről egyaránt szól (Kiss et al. 2020), komplex kapcsolatrendszerként értelmezhető. Amennyiben pedig egy kapcsolatrendszer komplexitását tekintve összetettnek minősül, úgy az egyént kell a vizsgálódások fókuszába helyezni (Simon – Lantos 2016)
Climate Change and Residential Mortgage Lenders
Get PDFThe dissertation studies the linkage between residential mortgage lending and local climate projections by directly linking future climate projections to current lender behaviour, using climate data new to the finance literature. The topic has hitherto received little attention in the scientific climate finance discourse, with the existing research focussing on sea level rise risk only or reactions to natural disasters or extreme weather. Yet there are a number of reasons why the topic is important. First, US mortgages are crucial to financial cycles, and issues in the mortgage market can quickly affect other credit markets and cross borders. Evidence shows that the US real estate market has not fully incorporated climate change. Sudden risk reassessments could, therefore, lead to financial instability and reduced credit availability. Second, local climate prospects coupled with lenders' practices also affect social inequality. Third, climate risk mitigation through securitisation to government-sponsored enterprises (GSEs) has a number of policy implications. Fourth, the financial sector has an indirect influence on climate change, highlighting the need for lenders to consider environmental impacts in their decisions.
The two datasets that form the cornerstone of the study are: i) climate change projections data from a downscaled version of global climate models that are also used in the UN IPCC reports and ii) HMDA mortgage data, created by Congress which is the most comprehensive publicly available database for US mortgages.
The dissertation presents evidence in three case studies. Two have already been published in journals (one of which is a leading Q1 journal in the area of climate change).
Case study 1: Loan amounts and rejection rates – extreme heat
Research questions: How does the volume of mortgages originated in the US counties that are most vulnerable to future heat waves, compare to such counties' share of land area, economic importance and population? What do we know about supply and demand effects in lending patterns?
Methodology: To answer the second question, I construct simple denials rates (Duan and Li, 2019) and the sophisticated denials index (Key and Mulder, 2020). The latter is a measure of how application denials have evolved across counties and years, beyond the known loan-level characteristics.
Results: the mortgage share of areas exposed to future heatwaves is higher than their land share, and this appears to be linked to their greater economic activity and higher population. In fact, lenders deny slightly more loan applications in these areas, which appears to suggest that it is not a greater lending appetite that is behind the higher lending volumes.
Case study 2: Interest rates and loan terms – extreme heat
Research questions: Are interest rates higher and loan terms shorter in areas that are more exposed to climate change, controlling for other variables? Do we see additional concerns reflected in mortgage characteristics at the extremes of projected levels of hot days? Do climate change concerns appear more pronounced in the mortgage rates of certain lenders? Methodology: Following the literature, in the baseline specification I use a linear regression equation with OLS estimation for the rate spread, and a probit model for the probability of a sub-standard loan term. As a robustness check, I follow the IV/2SLS approach (Ambrose et al., 2018).
Results: Considering a range of controls and potential sources of bias, I find that larger projected increases during the coming decades in the number of hot days are associated with higher rate spreads and an increased probability that loan terms are shorter than the standard 30 years. In counties projected to experience an extreme number of hot days, both the rate spread and the probability of a short loan term are higher still. It is lending from non-banks, rather than banks, that appears sensitive to the changing climate.
Case study 3: Interest rates and loan terms – extreme heat, drought and flooding
Research questions: Are GSE onselling rates (the proportion of originated mortgages under GSEs’ conforming limit sold on to GSEs, controlling for other factors) higher in areas most exposed to climate change? Has this relationship changed in the past few years? Is there evidence of firm heterogeneities in GSE on-selling activity with respect to climate change exposure?
Methodology: The main methodology applies a difference-in-difference style estimator with the synthetic control method for matching. For robustness I also apply nearest neighbour matching, pooled OLS and FE panel regression.
Results: Both banks and independent mortgage companies have sold proportionately more loans to GSEs in areas that are most exposed to the changing climate – based on my climate change indicator encompassing risks of extreme heat, drought and flood. The observed relationship can be traced back to 2013 but is more marked since 2016 when granular climate change projections became public.
Some implications of the dissertation/ further research avenues:
Some risk incorporation has happened, it would be useful to ascertain whether the extent of it is sufficient. Banks, in particular, are worth focussing on from a regulatory standpoint.
It would be useful to investigate who is ultimately backing the climate risk transferred to GSEs – the taxpayer, households in areas less exposed to the risk or others.
Incorporate the the financial stability implications of residential mortgage lenders' climate change exposure in economic models.
Policy implications of how to manage the social impact of changing conditions in housing financing in the most climate-exposed areas
Understanding Locality Through Restaurant and Food Festival Operations
Get PDFA lokalitás fogalmát gyakran vetik össze a globalizmussal a vendéglátás rendszerében (Gonda et al., 2021). A helyi termékek iránti fokozott érdeklődés alternatívaként értelmezhető a delokalizált vagy globalizált ellátási láncokkal szemben, amely mögött motivációként gyakran a közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatok újjáépítése („relokalizáció”), az egészséges ételek étrendekben betöltött arányának növelése, és a helyi közösségek fejlődéséhez való hozzájárulás áll (Zhong, 2023; Duram és Cawley, 2012). A helyi alapanyagok éttermi kínálatba történő beépítése nemcsak a környezet javát szolgálhatja, hanem a vendégek számára az autentikusság és a hitelesség érzését is nyújthatja (Huang és Hall, 2023). Figyelembe véve az éttermek és gasztronómiai fesztiválok jelentős hatását a vendéglátási ágazatra, az értekezés céljai a következők: 1) a lokalitás szempontjainak gyakorlati megjelenésének vizsgálata az éttermi működésben; 2) annak megértése, hogy a fogyasztók miként érzékelik ezeket a lokalitási gyakorlatokat; valamint 3) a lokalitási szempontok megjelenésének felmérése a gasztronómiai fesztiválok online kommunikációjában. E tényezőket figyelembe véve a kutatási kérdés (RQ) a következőképpen fogalmazható meg: „Hogyan befolyásolják a lokalitás aspektusai az éttermek és a gasztronómiai fesztiválok működését mind a kínálati, mind a keresleti oldal szempontjából?”A kutatási kérdés megválaszolásához a lokalitás szempontjait különböző nézőpontokból tartom szükségesnek elemezni. Ez az értekezés négy különálló tanulmányra épül, amelyek különböző földrajzi fókusszal és módszertannal mutatják be a lokalitás szempontjait.
A doktori értekezés új tudományos eredményei:
• Az empirikus kutatások rámutattak, hogy a „lokalitás” fogalmának operacionalizálása – beleértve a „helyi termék” és „helyi kultúra” kifejezések meghatározását – komoly kihívást jelent. A „helyi termék” definiálását számos tényező befolyásolja, beleértve földrajzi, politikai és gazdasági szempontokat is. E téren eltérés figyelhető meg korábbi kutatások és az értekezés eredményei között; jelen kutatás a helyi termékek eredetére vonatkozóan a termelés és fogyasztás helye közötti jelentősen rövidebb távolság megállapítását eredményezte.
• A Z generációs fogyasztók éttermi preferenciáinak vizsgálata is fontos elméleti hozzájárulással bír a vendéglátásmenedzsment területén végzett kutatásokhoz. A turizmuskutatások során egyedi megközelítésnek számító Q-módszertan alkalmazásával ez a kutatás a helyi szemlélet fontosságát hangsúlyozza az étkezési preferenciák formálásában. A különböző fogyasztói csoportok azonosítása kiemeli a lokalitás aspektusainak és az eltérő gasztronómiai preferenciák szerepét a fogyasztói döntéshozatali folyamatokban, rámutatva a helyi gasztronómiai kultúra döntésekre gyakorolt hatására. Az éttermi alapanyagbeszerzés transzparens kommunikációja pozitívan befolyásolhatja a fogyasztók érzékelését, tükrözve a vendégek összetevők eredetének megismerése iránti növekvő vágyát. Emellett a helyben termelt alapanyagokat felhasználó éttermek preferálása a fogyasztók azon elköteleződéséhez kapcsolódik, hogy hozzájáruljanak a helyi közösségek társadalmi és gazdasági fejlődéséhez egyaránt.
• Továbbá, a különböző térségekben megfigyelt helyi fogyasztási mintázatok összehasonlító elemzése rávilágít az egyes desztinációk sajátos kontextuális tényezőinek fogyasztói magatartásra gyakorolt hatására. Az eltérések tovább erősítik a desztinációspecifikus tényezők fontosságát a fogyasztói preferenciák megértésében, továbbá hangsúlyozzák a vendéglátásmenedzsment területén az egyedi kutatási megközelítések szükségességét.
• Ezen túlmenően, a tanulmány rávilágít a gasztronómiai fesztiválok szerepére is, mint a helyi gasztronómiai kultúra népszerűsítésének platformjaira, felkeltve a helyiek és turisták érdeklődését egyaránt. A helyi gasztronómiai élmények dinamikus tartalmakon keresztüli folyamatos kommunikálása, összhangban az adott desztináció valós kínálatával, tovább növelhetik ezen hatást. Emellett a fesztiválok diskurzusában az közösségek együttélésének központi szerepe hangsúlyozza a társadalmi részvétel és összetartozás előmozdításának fontosságát a gasztronómiai eseményeken keresztül.
• A turizmusirányításért felelős szervezeteknek előtérbe kell helyezniük a régió gasztronómiai örökségének népszerűsítését turisztikai marketingstratégiájuk részeként. A kulináris hagyományokat, gasztronómiai fesztiválokat és étkezési élményelemeket hangsúlyozva vonzhatnak olyan további turistákat, akik adott desztináció autentikus ízei iránt érdeklődnek. Emellett javasolt szakértői és pénzügyi támogatás nyújtása olyan kezdeményezések számára, amelyek célja a helyi alapanyagok beépítése az éttermi és fesztiválkínálatba.
• Mindemellett a gasztronómiai fesztiválok szervezőinek prioritásként kell kezelni a helyi szempontokat a fesztiválok tervezési és megvalósítási folyamatai során annak érdekében, hogy maximalizálják az események pozitív hatását a helyi közösségekre. Mindez magában foglalja a helyi lakosság bevonását, a regionális vállalkozások támogatását és a gasztrokulturális örökség megőrzését. A hatékony kommunikációs és edukációs kampányok elengedhetetlenek a tudatosság növeléséhez a fesztiválrésztvevők körében.
• Ezen felül a fesztiválok kommunikációjában hangsúlyozni szükséges a helyi közösségek szimbolikus értékeit és az intergenerációs kapcsolatok fontosságát (pl. különböző generációkat ábrázoló vizuális tartalmakkal). A közösségi bevonódást segítő kommunikációs módszerek és a pozitív nyelvezet növelheti a részvételt, egyúttal hozzájárulva a közösségfejlesztéshez is. A gasztronómiai fesztiválok honlapjainak rendszeres frissítése hírekkel, szezonális termékekkel és hagyományos ételekkel erősítheti a látogatóközönség összetartozását és fenntartja az érdeklődést a helyi konyha iránt az év során
A kognitív matematikai kompetenciák, és fejlesztésük hatása a döntéshozatali folyamatokra
Get PDFA matematikai tanulmányok már az általános iskolától kezdve azt a célt szolgálják, hogy a diákok megtanuljanak gondolkodni. Mivel a döntéseket megelőzően, a döntéselőkészítésnél használt információk köre, felhasználásuk módja és eszközei mind emberek által meghatározottak, amelyek a matematikai kompetenciákra épülnek, ezért a siker végső kulcsa a döntéshozatal során is ebben keresendő. A matematika sokoldalúan és a diszciplínákat átszőve, összekötve jelenik meg szinte minden tudományterületen és a mindennapi életünkben, olykor észrevétlenül. A számok minden esetben tetten érhetőek, így a számszerűsítés módja és megjelenése a személyes, vállalati és fogyasztói döntéshozatalban kiemelten érdekes. Ezeknek a számoknak az értelmezéséhez szükségünk van kognitív matematikai képességekre. Ebben a komplex, összefüggő rendszerben az alábbi kutatási kérdések merülnek fel:
- Hogyan befolyásolja a döntéshozatali megközelítéseinket a matematikai képzettség szintje?
- A különböző döntési helyzetek milyen matematikai területekre és kompetenciákra vezethetők vissza egyéni és vállalati szinten?
- Miként hat a problémamegoldási és döntési helyzetekre, valamint a viselkedésre a kognitív matematikai képességek fejlesztése?
- A matematika megértése hogyan hat az önbecsülésre és ezáltal az asszertivitásra a döntéseinkkel összefüggésben?
A feltáró kutatás eredményei alapján elmondható, hogy
(1) A mintában a válaszadók kognitív matematikai képességei, amelyeket a matematikai sikereken keresztül mérünk, összefüggésben állnak a problémamegoldó és a döntéshozatali képességekkel, azaz a válaszadók munkakörével.
(2) Minél képzettebb valaki a szakmájával összefüggő releváns matematikai képességek terén, azaz sikeresebb a felsőoktatásban matematikából, annál valószínűbb, hogy problémamegoldó és döntéshozó lesz, mert a vezetői munkakört betöltők körében magasabb a matematikai sikereket elérők aránya.
(3) Az elsajátított matematikai kompetenciák hatással vannak a gondolkodási képességekre, mert aki sikeresebb matematikából, az nagyobb mértékben vallja magát racionális döntéshozónak és reál beállítódásúnak, mint aki nem. Továbbá sokkal jellemzőbb, hogy a matematikai megközelítést és a számokat figyelembe veszi a döntéseknél, így ez hatással van a viselkedésére, így közvetve sikeresebb döntéseket eredményez, és magasabb munkaköröket tölt be.
Továbbá, a matematika oktatásának minősége meghatározó szerepet játszik a tantárgy hasznosságának megítélésében:
(4) Az, hogy milyen mértékben köti le a tanóra a válaszadókat, erős pozitív korrelációban áll minden oktatási szinten azzal, hogy mennyire szeretik a tárgyat.
(5) Amennyiben sikeresek a válaszadók a matematika terén, akkor a matematikatanulást is szeretik. Ez a korreláció középiskolában, azaz pályaválasztás előtt a legerősebb.
(6) A matematikai sikerességet elemezve a generációk között elmondható, hogy az elmúlt négy generáció hasonló eredményeket tud felmutatni a matematikai sikerek terén, nem nőtt a sikeres tanulók aránya annak ellenére, hogy számos módszertani megújulás történt ennek érdekében.
(7) Általános és középiskolában azok közül, akik külön tanárhoz jártak, közel minden második tanulónak sikerült megérteni a matematikát. A másik felük pedig nem kapott módszertanilag mást, mint amit tanórán, és ez nem segítette elő őket a matematikai sikerek elérésében.
Ahogy a kapcsolódó kutatások is mutatták a teljesítménnyel szoros kapcsolatban áll a matematikai szorongás, amely a sikereken keresztül az önbecsülés növelésével oldható. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy a sikerek azok, amelyek erősítik a matematikához való kapcsolódásunkat és ennek eredményeként nagyobb eséllyel válunk felkészült döntéshozóvá. A jövőben további kutatások szükségesek ahhoz, hogy mélyebben megismerjük, megértsük és fejleszteni tudjuk a kapcsolatunkat a matematikával, és ezáltal még inkább fejlődjenek a döntéshozatali képességeink
The Political Economy of Energy Transition in Mexico
Get PDFRenewable energy as radical innovation requires not just technology substitution, but also fundamental transformation at the system level. That means a change of social elements, such as policies, market rules, regulations for users and producers, and their behaviour. From the literature, energy transitions at a national level must understand evolution in energy markets, energy policies and energy technologies. Thus, the research explored a conceptual framework that consider the three perspectives (techno-economic, socio-technical and political). The system’s structural barriers and lock-in can cause a slow diffusion of renewable energy. If system changes are too radical, they may encounter resistance from incumbents. This may lead to failure or even a slower diffusion. This is representative for the case of Mexico, where energy developments and certain policies are encountering significant resistance and produce inconsistent reactions in communities, from economic to social to political. This research lays bare the dilemma between radical structural change (rapid speed) and the shape of directions of sustainability transitions (directionality) from the socio-technical system. The conceptual framework is explored in two contrasting case studies of wind and solar power development in Mexico. One case experienced niche acceleration while the other did not, in consequence both followed different paths. The research findings indicate on how alignment dynamics between levels’ actors (niche, regime and landscape) shape niche acceleration. Strong alignment on perceptions of radical innovation between levels, will provide a momentum for rapid speed of the transition dynamics. The research is structured as follows: Section 1 focuses on methodology, research design and theory. It introduces the three perspectives on national energy transitions to set background; Section 2 covers the operationalisation and results of the research; Finally, Section 3 provides a discussion of the results and concluding remarks