1424 research outputs found
Sort by
Community-Based Organizations and the Challenges of the Anthropocene
Get PDFThe Anthropocene is characterized by the dominance of social arrangements prioritizing material growth (related to social power) over other concerns, such as human and non-human well-being, or the ecosystems’ capacity to sustain life. Despite significant potentials to reduce environmental destruction while increasing individual well-being, such potentials remain largely non-capitalized. What forms of collective action could support the aim of meeting needs and sustaining ecosystems’ regenerative capacities?
The aim of the dissertation is to explore how, in the context of the Anthropocene, community-based organizations (CBOs) arrange collective actions prioritising socioecological concerns. To support this aim, the two research questions were formulated:
• (RQ1) Which organizational characteristics support the community-based organizations to prioritise socioecological concerns?
• (RQ2) What helps and what hinders the spreading and/or the adaptation of the existing models of community-based organizations in today’s world?
20 CBOs have been selected into the sample from a diverse range of fields (food, energy, housing, healthcare, mobility, education, intentional communities, local currency, finance). key stakeholder of each CBO has been interview through a semi-structured interview, and where available secondary data was also collected. Interview data have been transcribed and coded on a thematic level. To understand and to illustrate the main factors influencing the operation of CBOs a system map has been created. The variables of the system map were formulated from the coded data; each variable has the potential to drive system-level change.
The core dynamics of the selected CBOs are autonomy, access to needs satisfiers and empowerment. Autonomy-supportive settings support prosocial inclinations. Empowerment allows peers to gain/enhance capabilities to work collectively on providing access to needs satisfiers. CBOs can be spaces of social and technological innovations supporting socioecological concerns. It is because a principle feature of CBOs, their design to listen and hear a wide range of stakeholders, therefore engaging with stakeholders by command-and-control, but rather through peer-to-peer coordination based on sharing, care, reciprocity, and common rule-setting/enforcing.
The organizational characteristics of CBOs could be adopted by other types of organizations which are open to steer collective action towards socioecological concerns, rather than material growth. CBOs, when the circumstances are fit, can be spaces and vehicles where socioecologically-driven norms, practices and attitudes can spread and amplify
AR/VR technológiák vizsgálata a kiállítási kommunikációban
Get PDFA doktori kutatásom első fázisa a különböző kiállítási helyszíneken zajló megfigyelésekre és az ott bemutatásra került virtuális technológiák értékelésére épült. Ezen tapasztalatok alapján került sor a második fázisban a vizuális keretezés módszertanára épülő értékelési rendszer kidolgozására, amely alkalmazhatóságát a kutatás harmadik fázisában iskolai vizsgálatok segítéségével bizonyítottam.
Lazzeretti (2016) független, de részben egymást átfedő diskurzusokat azonosított a múzeumi kommunikációban: tudományos-művészeti, média és a promóciós diskurzus. Ezen felosztását egy oktatási-kulturális diskurzus egészítheti ki, beleértve az online vagy személyes jelenléten alapuló kommunikációt a múzeumok és a látogatók között.
Hooper-Greenhill (2000), Lazzeretti (2016) és Nielsen (2017) múzeumi környezetben zajló vizsgálatai alapján feltárt kommunikációelméleti megközelítések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát vizsgáltam a különféle diskurzusokban. A szakirodalmi vizsgálódás és azon gyakorlati tapasztalatok alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy a kortárs múzeum kommunikációjának leírására leginkább annak rituális modellje alkalmas.
Kezdeti feltételezésem szerint a kortárs multimédia-technológia a kiállítási kommunikáció valamennyi diskurzusában jól használható, és segítheti a kommunikációs folyamatokat illetve az intézményi kommunikációs célok elérését. Ezt a feltételezést 12 különböző ország, 17 kulturális intézményében zajló helyszíni vizsgálat során értékelt 32 kortárs multimédiás kiállítási alkalmazás elemzése is megerősítette, a vizsgálat korpuszának segítségével pedig gyakorlati példákkal is alátámasztható. A helyszíni vizsgálataim során hat területet azonosítottam, amelyben az AR/VR technológiák használata különösen hatékony lehet a kiállítási kommunikáció gyakorlatában: a kiállítási tárlatvezetés (1), komplex tudományos összefüggések bemutatása (2), művészeti oktatás (3), bevonódás fokozása (4), társadalmi kérdések iránti érzékenyítés (5) és pozitív érzelmek keltése a tudományok iránt (6).
A feltárt hat alkalmazási terület közül a tárlatvezetés területén folytattam vizsgálatokat, összesen 141 fő bevonásával. A többi terület átfogó vizsgálata sajnálatos módon túlmutatott a doktori kutatás időbeli keretein, de a meglévő eredmények alapján feltételezem, hogy a vizsgálati módszer alkalmas lehet ezeken belül is a technológiát használó kiállítási kommunikációs eszközök, vagy akár az egész kiállítás kommunikáció-szempontú kvalitatív összehasonlítására és elemzésére egyaránt
Measuring Political Activity How Online and Offline Political Activities Connect
Get PDFIn recent decades, social media has emerged as a pivotal platform for political involvement, influencing how both individuals and political entities engage in political activities. Its widespread use encompasses diverse aspects of political engagement, from organizing protests to election campaigning, making it an indispensable tool in the realm of politics. This dissertation delves into two key topics regarding online political engagement to offer a comprehensive understanding of social media's role in politics.
First, the thesis assesses the effect of online political activities on offline political outcomes. The study employs the Bayesian Update method to establish a connection between these two domains based on prior research; further bolstered by an analysis of a national Hungarian panel survey to account for the unique context of the research. The findings affirm the link between online and offline political engagement, particularly within the Hungarian context.
After grounding the theory of this connection, the focus of the analyses is on the information dissemination on social media regarding political topics. Prior research suggest that sharing political information can serve as a link between the online and offline political activities, as it can be a form of voter mobilization, and it can be linked to offline popularity. Thus, the second part of the thesis investigates two factors that can have an impact on the act of sharing on social media.
Amongst the factors that can affect sharing behavior on social media, this thesis focuses on the role of emotions and network structures. Emotional valence and diversity were linked to different sharing behavior on social media, but prior research conclude different results. The role of emotions on sharing is analyzed in this thesis using posts from Hungarian political actors on Facebook. The emotional content of a post affects how users share them. The research uses Facebook Reactions as indicators of a post's emotional content, and results show that negative emotions increase the number of shares on a post. The analysis uses a time-dependent method, and proves that over time, the effect of reactions can vary. Specifically, after a post reached half its total shares, the additional number of new shares overall decrease, but the presence of Angry reactions increases the additional number of shares in the following timesteps even in the second half of a post’s lifespan. This can be the consequence of the fact that on social media, the content of a post is not the only factor that determines the reactions given to a post; other factors, such as social influence and the algorithm can affect it too. The influence of reactions to each other thus is also analyzed, and the results show that over time, more unanimous reactions are coming to a post, than in earlier stages of its lifespan.
Social media platforms, like Facebook, are essentially built upon interpersonal networks. However, the specific network structures of these platforms are often undisclosed. To explore how these attributes influence the dissemination of information, this thesis employs an agent-based model to simulate the dynamics of the social media environment. The simulation highlights how homophily affects information spreading differently in the different types of social networks, while supporting the importance of small world networks in information spreading.
This research presents novel contributions to the field by employing diverse analytical methods, thereby contributing new statistical evidence to the existing knowledge base. The examination of the time-dependent nature of reactions on Facebook, as well as the impact of negative emotions on information propagation substantiated using actual Facebook data, and network simulations aims to give a better understanding of online political activities on social media, which might contribute to the application of their analyses in the future
Essays on Conceptualising Policies Linked to Populist Rhetoric in Europe and Measuring Their Effects in Hungary
Get PDFIn this doctoral thesis, we tried to answer the following overarching research question: what are the effects of policies linked to populist rhetoric on economic growth? To do so, we answered three smaller research questions in each of the papers that are part of this dissertation: one to conceptualize the independent variable, one to conceptualize policies linked to populist rhetoric in Europe, and one that measures the effect of such policies in the Hungarian case.
In the first paper, we see how concept formation, concept stretching, and social contexts are fundamental in the conceptualization of populism. The paper shows that the current understanding of populism could learn a great deal from the context of when it was first studied, which is late 20th century Latin America. More specifically, that the current understanding of populism is flawed in two ways. The first way regards concept formation. In fact, contrary to the current understanding of populism, understanding something in the way it manifests can still be a valid way to understand it. All social sciences, deduce the existence of a phenomenon from some its a posteriori manifestation. The problem that concerned populism the most is the framework that was used to interpret its Latin American manifestation. The second way regards concept stretching. Excluding political economic definitions just because they are based on the Latin American experience, which is erroneously believed to be only leftist, is simply wrong. The economic definition of populism simply does not include only leftist or inclusionary forms. This paper also stresses the often-dismissed importance of structural change and social contexts to explain national and subnational variations in understanding populism. In fact, the Latin American experience teaches us that things can be generalised only according to socio-cultural and economic context.
In the second paper, we show that the number of European parties characterised by populist rhetoric is rising, and that these parties’ positions consistently differ from all other parties in terms of policy positions. These positions also fundamentally differ in terms of left–right divide rather than geographical position. In other words, parties characterised by policy preferences in Europe are a distinct ‘fourth pole’ next to right-wing, lwf-wing, and centrist parties. However, even if the parties of this pole are predominantly located in Central and Eastern Europe, we do not see a statistical difference based on geographical location. We showed how these differences are significant for most CHES variables across a left–right divide using ANOVA and presenting the F-tests scores and the significance levels in the supplementary files.
In the last paper, we use different quasi-experimental methodologies to measure the overall effect of the Fidesz government, defined by different sources as characterised by populist rhetoric. We find that there is a negative effect on GDP at Purchase Power Parity that increases over time. Based on our 30-year sample, we find that a government characterised by populism in Hungary is characterised by a loss in GDP between 8.31% and 10.14%. This is also in line with the Sachs policy cycle idea that populist rhetoric first has a positive effect and then a negative one in the long-term.
The overall result of the thesis is that we can still conceptualise policies connected to populism rhetoric in Europe, and then when we do so such policies are associated primarily anti-identity and anti-democratic policies, and second economic conservatism. The mix of these policies produced in Hungary between the years 2010 and 2020 a negative effect on GDP at Purchase Power Parity. We hypothesize yet not prove that this is probably given by the political exploitation of a populist narrative which in turn was motivated by socio-cultural and historic context
An analysis of the linkage between legislators’ behavior and electoral support: The case of the Filipino labor emigrants and the Congress of the Philippines
Get PDFThis dissertation investigates one of the most popular phenomena - labor emigration, specifically zeroing on its impact on the legislative process by looking at the linkage between the behavior of legislators in terms of their performance as to the number of legislative measures they file in Congress, and the support of the overseas Filipinos including the Filipino Labor Emigrants (FLES) or Overseas Filipino Workers (OFWs) in terms of the number of votes they cast for the legislators. This dissertation advances the hypothesis that, the more legislative measures legislators file in Congress that will benefit the FLEs or OFWs, the more votes they will get from this sector of the Philippine society, much more so if such legislative initiatives are publicized
Teljes körű kompetenciamérés és -értékelés a felsőoktatásban tanuláselemzési módszerek és technikák alkalmazásával
Get PDFA kompetencia alapú megközelítés egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a munka világában, mind az oktatásban, így folyamatosan nő az igény a kompetencia alapú értékelésekre, különös tekintettel a 21. századi készségekre, mint a kommunikáció és a csapatmunka.
A kompetenciamérés azonban kihívást jelent, különösen igaz ez teljes körű – több kompetenciát egyidejűleg felölelő – értékelések esetében. A felsőoktatás hallgatói-oktatói aránya és a képzések széles palettája pedig tovább nehezíti a felsőoktatásban történő kompetenciamérést.
Jelen kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy – oktatásmódszertani elvek mentén, valamint a tanuláselemzés és oktatási adatbányászat módszereinek és eszközeinek segítségével – egy felsőoktatásban alkalmazható, olyan általános, teljes körű kompetenciamérésre tesz javaslatot, amely tantervbe beágyazott módon, kis erőforrással is kivitelezhető, emellett hidat képez a munka világa és a tanulmányi környezet között.
A kutatási kérdések a következők:
A) Hogyan lehet a hallgatókat valós munkahelyzetbe helyező egyéni kompetenciamérést hatékonyan végezni?
aa) Hogyan biztosítható, hogy a képzés kimeneti kompetenciáinak (vagy elvárt tanulási eredményeinek) elsajátításáról átfogó képet kapjunk, anélkül, hogy minden kompetenciát külön módszerrel és eszközzel mérnénk?
ab) Hogyan ellenőrizhető, hogy megbízható és az érintettek által világosan értelmezhető eredményeket ad-e a kompetenciamérés?
B) Hogyan hasznosíthatók a kialakított kompetenciamérés adatai és eredményei?
Az értekezés öt fő részből áll. Az első részben a probléma kifejtése mellett a kutatási keretrendszer és a kutatásmódszertan tárgyalására kerül sor. Ezt követően az A) kutatási kérdés kerül fókuszba.
A második részben a kompetenciamérés és -elemzés elméletét és hátterét ismertetem. Majd az alkalmazott kompetenciamérést és annak kialakítását mutatom be. A negyedik részben a teljes körű kompetenciamérés értékelésének eredményeit részletezem. Végül a dolgozatot – a B) kutatási kérdéssel összefüggésben – a kompetenciamérés hasznosításának lehetőségei zárják
A közép-európai kereskedelmi útvonalak és jelentőségük változása
Get PDFA 2008-2009-es világgazdasági válságot és a COVID19 pandémia okozta globális gazdasági válságot követően új szállítási útvonalakat hoznak létre Európa és a Távol-Kelet között. Ezek új gazdasági folyamatokat és új gazdaságpolitikai eszközöket eredményeznek, valamint új gazdasági válaszokat igényelnek a tudománytól is. A dolgozat célja, hogy hozzájáruljon ezeknek a folyamatoknak a jobb megértéséhez.
A dolgozatban három kérdés megválaszolására törekszem. Elsőként feltárom, hogyan tevődik át a globális kereskedelem súlypontja a nyugat-európai, hagyományosan nagy tengeri kikötőkből a közép-európai és délkelet-európai régióba. Ezt követően arra a keresem a választ, hogy milyen gazdasági és pénzügyi érdekek merülhetnek fel (sérülhetnek) az érintett régiókban. Végül megvizsgálom, hogy milyen szerepet játszik e folyamatokban az Európai Unió vezető gazdasági ereje, Németország
Fee-Free Educational Policy for Social Development: Examining the Conditions and the Social Benefits of Cost Elimination at the Upper-Secondary Level in Sub-Saharan Africa
Get PDFThis study examines the simultaneity of the conditions necessary and sufficient for adopting cost-elimination policies, commonly known as fee-free educational policies, at the upper-secondary level, and the social benefits of these policies in Sub-Saharan Africa (SSA). Some conclusions are reached subject to a review of the theoretical and empirical literature related to these subjects. 1) That there is no consensus about the socio-political factors that drive the adoption of expansionary social policies such as fee-free education; 2) that despite the related challenges and criticisms, the adoption of cost-elimination policies has a significant positive effect on access to education at the basic level in SSA; and, 3) that Western sociology and economics literature identifies educational policies that increase access to education as having a positive externality in terms of crime reduction. However, the understanding of the education crime nexus in SSA and the role of educational policies is virtually non-existent. Again, the effects of fee-free policies on upper-secondary school enrolment have received very little attention across the region. Another critical area yet to be understood is the mechanisms that drive the adoption of fee-free policy changes. Based on these gaps, the study aimed to explore, understand, and explain the necessary and sufficient conditions that drive the adoption of fee-free policies in SSA through a case study design that uses qualitative comparative analysis to achieve the first research objective. Subsequently, the study examined the effect of fee-free policies on upper-secondary school enrolment rates. Last, the study investigated the impact of the macro-level rate of school enrolment on crime rates. The main components of the empirical analysis of the last two research objectives consist of panel data analysis of SSA countries from 2003 to 2018. Overall, the results of the three articles that comprise the article-based dissertation make the following theoretical contribution: the manifestations of fee-free policies on the agenda and their subsequent formulation and adoption are strongly embedded in political parties’ striving for political power through competitive electoral politics. The results challenge some core explanations of social policy provision, such as the partisan theory of policy outcomes and the economy. Notwithstanding this, fee-free policies have the utility of positively impacting social variables. These include the intended effect of increasing the rate of school enrolment to improve human capital development, and the unintended effect of reducing the property-related crime rate in society. Therefore, the study suggests that for achieving the desired fee-free policy outcome and its impact, these policies should be encouraged within broader national social-policy-development planning
A szabadkereskedelmi egyezmények játékelméleti oligopólium modellezése
Get PDFA szakirodalom rendkívül széleskörű kereskedelem-liberalizációval kapcsolatos hatásvizsgálatot végez és ismertet. A mikroszintű elméletek főként a fogyasztói hasznosságra, a termék- és termelési tényezőárakra, illetve a vállalati kibocsátásra, határköltségre, határhaszonra és profitra gyakorolt hatásokat vizsgálják különböző változók függvényében. A makrogazdasági tényezőket vizsgáló megközelítések jellemzően a kereskedelemre, a növekedésre, a fogyasztásra és az állami beruhá zásra gyakorolt következményeket tárják fel. Az előbbiek komplementereként, az oligopólium modellek gazdaságokra való kiterjesztésével egy új, újszerű nézőpontot mutat be az értekezés oly módon, hogy megvalósítja: o a mikroökonómia elmélet nemzetközi kereskedelembe való átemelését; o az újonnan, újszerűen létrehozott „kereskedelmi modell” kereskedelemelméleti modellek közé illesztését. Az ún. kereskedelmi modell pontosan ismerteti a döntési szekvenciákat és azt is, hogy miként lehet két országot/országcsoportot beilleszteni a vállalatok helyére oly módon, hogy módosításokat végez az eredeti, Cournot-modell alapbeállításain. Újszerű eredményként fogalmazható meg az is, hogy az értekezés a vállalatok pénzügyi eredményeire vonatkozó fogalmakat megfelelteti a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó definícióknak, így értelmezhetővé válik többek között a vámszint, vagy az exportból származó bevétel, illetve a költségek. A modell további eredményei: o megvizsgálható, hogy a gazdaságok milyen szerepeket töltenek be a kereskedelmi interakciók során; o feltárható ceteris paribus adott export- és vámszintek melletti hasznok mértéke, emellett a kereskedelmi szereplők minden egyes kibocsátási szintjéhez tartozó nyereség ének a kimutatására is van mód; o modellezhető a teljes döntési folyamat; o meghatározhatóak a játék nyertesei és vesztesei; o összehasonlíthatóak az eredeti állapothoz képesti elmozdulás irányának a lehetőségeit oly módon, hogy: ▪ változtathatóak a stratégiák és ezzel a szereplők pozíciója is módosulhat, ▪ változtathatóak az egyes inputok is a nagyobb nyereség-keresés érdekében, ezek által megtudható, hogy például az exportmennyiség, az exportár, vagy a vámok megváltozása milyen hatással van a szereplőkre és ebből kifolyólag a kereskedelem mértékére; o látható, hogy milyen keretek között hozhat nyereséget egy kereskedelmi egyezmény megkötése; hiszen felmérhető, hogy milyen arányú vámcsökkentés szükséges ahhoz, hogy minden szereplő kölcsönös előnyökhöz juthasson; egyúttal megfigyelhető, hogy mely szinteknél válik károssá a restrikciók alkalmazása; o következtetések vonhatók le a megfigyelt reakciókból, amik felhasználhatóak később kialakult kereskedelmi helyzeteteknek a kezelésére; o mindezek következtében megfogalmazhatóak olyan általános feltevések, melyek segítenek a kereskedelmi szituációknak a megértésében, az ilyen tárgyú konfliktushelyzeteknek a feloldásában, ezáltal a vélhetőleg legmagasabb nyereséget teremtő stratégiáknak a kiválasztásában. Megjegyzendő, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények esetén minden esetben számít a profit nagysága, ezért az egyes kibocsátási szintekhez rendelt profitok kiemelt jelentőséget kapnak. Az értekezés legfőbb hasznának az tekinthető, hogy egy alkalmazott közgazdasági feltevést kíván igazolni (ti. a nemzetközi kereskedelmi egyezmények elemzése egy újszerűen létrehozott kereskedelmi modellel), és ezáltal egy széleskörű elméleti szintézisen alapulva magának a kereskedelemelméletnek az új, újszerű megközelítését kívánja átadni
Competencies in the supply chain education -Student and labour market perspectives-
Get PDFEzen cikk alapú doktori disszertáció a tudomány/oktatás és gyakorlat viszonyának feltérképezésével, fontosságának hangsúlyozásával, a munkaerőpiacon tapasztalható kompetenciaelvárások aktualizálásával, és az eltérésekre módszertani megoldási lehetőségek felkutatásával foglalkozik.
A dolgozat a kutatás relevanciájának bebizonyítása és az elméleti háttér áttekintése után a BCE-MSc ELM (Ellátásilánc-menedzsment) hallgatók kompetenciaelvárásokról, az oktatásban tapasztalt módszerek ismertségéről és azok kompetenciafejlesztő hatékonyságáról alkotott véleményével foglalkozik, melynek kifejtése részletesen az 1.cikkben olvasható. A BCE-SCM képzésben résztvevő mesterszakos hallgatók kompetenciáinak fejlesztését szolgáló oktatásban alkalmazott módszerek faktor analízis segítségével történő elemzésére 2.cikkben kerül sor. A további cikkek a legfrissebb nemzetközi szakirodalom alapján munkaerőpiacon tőlük elvárt és általuk elvárásnak gondolt kompetenciákra (3.cikk) illetve az ő (potenciális) hazai munkáltatóik elvárásaira, illetve tapasztalataira fókuszálnak (4.cikk). Mivel a tudomány és gyakorlat kapcsolatának fontosságát egyre több kutatás kihangsúlyozza, ezért a bemutatott 4.cikk is ezt hivatott eredményeivel megerősíteni, mint a kereslet-kínálat közötti szufficit-deficit megoldásának egyik lehetséges módját.
Az ellátási láncok (Supply Chain Management=SCM) egyes területein tapasztalható kompetenciaelvárások folytonos változása a humánerőforrás hiány, a köztük esetlegesen fennálló összefüggés, illetve a digitalizáció elterjedésének következményeként veszélyben lévő szállítmányozás és a logisztika területén dolgozók (Frey&Osborne, 2017) érintettsége is alátámasztja a kutatások relevanciáját. A jelenség minden érintett (hallgatók, munkaadók, egyetemek) figyelmét megköveteli. A gazdaságban és ezen belül a logisztikai szektorban végbemenő változások magukkal hozzák a felsőoktatásba bekerülő hallgatók jellemzőinek változásait, amelyek az oktatással szembeni elvárások változását (módszertani változtatások szükségesek) is meglapozzák. Többek között ez is szükségessé teszi a munkáltatók és hallgatók elvárt kompetenciákkal kapcsolatos elgondolásának megismerését, illetve Dubey et al. (2017) érvelése szerint "az ellátási lánc készséghiányaira vonatkozó empirikus kutatás kevés" (144. o.), ami szintén jelzi az ilyen jellegű kutatás szükségességét.
A hallgatói és munkáltatói megkérdezésekhez alkalmazott on-line kérdőívek, interjúk adatainak elemzése során kapott eredmények szakirodalmi szintetizálása után elmondható, hogy:
- egy vállalat versenyképessé válásához és annak fenntartásához szükséges szakmai ismeretek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az un. szoft képességek és
- azok fejlesztésének fontossága, ami
- a vállalatok és felsőfokú oktatási intézmények együttműködését mind inkább előtérbe helyezi.
Megállapítható továbbá az is, hogy a szakirodalom alapján feltárt elvárt kompetenciák nagy többsége fejleszthető az oktatásban, ami indokolttá teszi ezek, illetve a kooperatív oktatási módszerek ismeretét és használatát az oktatói körökben is.
Végül a munkaerőpiacon végzett kutatás szerint kimondható, hogy a leginkább elvárt kompetenciák az alázat (munka iránt), pozitív hozzáállás, agilitás, motiváltság, innovációra, változásra való nyitottság képessége, ütemezési készség, időmenedzsment (munkának), kíváncsiság, szoftverek és IT eszközök használatának képessége, kreativitás. Ezek az elvárt kompetenciák tükrözik a környezet dinamikus változásait, amelyek rugalmasságot és gyors alkalmazkodást követelnek meg a munkavállalóktól