1424 research outputs found
Sort by
Fejezetek az idősödő társadalmak nyugdíjtudatosságáról
Get PDFÉrtekezésem a bevezető után 5 fejezetre tagolódik, melyekben az idősödő társadalmak egyik legfőbb jóléti kérdésével, a nyugdíjjal, elsősorban annak egyént érintő aspektusaival foglalkozom. Az életpálya kezdeti szakaszában, fiatalkorban induló nyugdíjtudatosság időskori kihatásait vizsgálom. Az értekezés új tudományos eredményei a következők:
1. A második fejezetben a halandóság, várható élettartam és nyugdíjkorhatár trendek elemzésével vezetem fel az értekezés témáját, irányítom rá az olvasó figyelmét az élettartam-kockázat kérdésére. Az elmúlt mintegy 20 évben valamennyi fejlett és feltörekvő országban látványosan nőtt a várható élettartam. Az OECD országokban a születéskor várható élettartam átlagosan 5 évvel növekedett 81 évre, míg a 65 éves korban várható élettartam 3,3 évvel 20 évre emelkedett. A jelentős növekményből adódó élettartam-kockázatot mind az állami nyugdíjrendszereknek, mind az egyénnek kezelni kell. A fejezetben rámutattam arra, hogy az élettartam növekmény szükségszerűen az aktív éveket kell, hogy gyarapítsa, ezért minden országban nőtt a – hivatalos és az effektív – nyugdíjkorhatár. Kétféle módszertan segítségével OECD és EU országokat is klasztereztem, hogy megállapítsam a halandóság, a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár változók terében kialakuló természetes csoportokat. A különböző adatok és módszerek egyaránt arra engednek következtetni, hogy a történelmi és gazdasági különbségek világosan láthatók a fejlett és feltörekvő országok között az élettartam és nyugdíjazási kor mutatók alapján.
2. A harmadik fejezetben a visegrádi országok nyugdíjrendszereit mutatom be, különös tekintettel a nyugdíj-előtakarékossági formákra. Javaslatot teszek a négy ország példája alapján egy lehetséges nyugdíjreformra is. Kutatásaim alapján látható, hogy az öngondoskodás, nyugdíjtudatosság erősítése valamennyi vizsgált országban fontos szerephez jutott, de még korántsem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Magyarországon az adókedvezményekkel ösztönzött előtakarékossági formák ugyan egyre népszerűbbek, de az egy főre vetített megtakarítási összeg még nem feltétlen biztosít kényelmes időskori megélhetést széles rétegek számára. Szlovákiában a II. pillér szabályainak gyakori változtatása, illetve a III. pillér magas költségszintje és alacsony adóhatékonysága miatt a nyugdíjcélú öngondoskodás nem eléggé vonzó a lakosság számára. Csehországban kialakult és egyszerű megtakarítási lehetőségeket kínál a III. pillér, ugyanakkor Lengyelországban bonyolult és szétaprózott a nyugdíj-előtakarékossági rendszer. Hazánkban égető szükség lenne az állami nyugdíjrendszer reformjára, mely biztosíthatná a hosszútávú fenntarthatóságát, méltányosságát és legfőképpen átláthatóságát az egyén számára. A hazai nyugdíjszakértők javaslatai és a visegrádi szomszédok jó gyakorlatai alapján egy lehetséges nyugdíjreform főbb elemeit is meghatározom.
3. A negyedik fejezetben magyar fiatalok nyugdíjvárakozásaival foglalkozom. A Corvinus egyetemen tanuló egyetemisták körében végeztem kérdőíves kutatást, melynek során feltártam, hogy a válaszadók többsége pesszimista várakozásokkal tekint 2 az állami nyugdíjrendszerre. Ez az eredmény kifejezetten fontos az öngondoskodási attitűd formálásában, hiszen a fiatalok előtt még nagyon hosszú megtakarítási időszak áll, és már most kellően bizalmatlanok az állami nyugdíjrendszer irányában. Ez a generáció szignifikánsan alulértékeli a várható nyugdíjhelyettesítési rátát, ugyanakkor – a jelenlegi tényadatokhoz képest – felülbecsüli a nyugdíjba menetel várható életkorát. A két vizsgált hipotézis tesztelésekor arra jutottam, hogy a pénzügy és nem pénzügy szakos hallgatók nyugdíjvárakozásai nem térnek el egymástól szignifikánsan, ugyanakkor a nemek között szignifikáns eltérés mutatkozott a nyugdíjazási kort illetően.
4. Az ötödik fejezetben az időskori szegénység és az öngondoskodás kapcsolatával foglalkozom 25 európai országban. Makró és mikróadatok felhasználásával a 65 év felettiek szegénységét befolyásoló tényezők és öngondoskodási szokásai alapján klaszterezéssel és skálatérképezéssel meghatároztam az országok egymáshoz viszonyított helyzetét. Arra jutottam, hogy a vizsgált 23 ország (Luxemburg és Bulgária outlierként viselkedik, ezért nem kerültek bevonásra a klaszterezésbe) három egymástól jól elkülöníthető klaszterre osztható, melyeknél az öngondoskodás és a szegénység mindenféle kombinációja előfordul. A „tudatos” országokban magas szintű öngondoskodás közepes mértékű időskori szegénységgel társul, az „élhető” országokban a bőkezű nyugdíjrendszer alacsony időskori szegénységet eredményez, ugyanakkor nem ösztönzi az öngondoskodást. A harmadik országcsoportban pedig a legalacsonyabb öngondoskodási hajlandóság relatíve magas időskori szegénységgel párosul.
5. A hatodik fejezet az európai nyugdíjasok általános életminőségének vizsgálatával foglalkozik. Az Európai Unió területén, így a hazánkban élő nyugdíjasok jóllétének vizsgálatára a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) kérdőíves adatbank 7. hullámából gyűjtöttem adatokat 24 európai ország lakóiról, 17.726 főt különböző szempontok szerint megvizsgálva. Adatelemzésemet a nyugdíjas életminőséget meghatározó öt legfontosabb téma köré építettem fel: (i) iskolázottság, (ii) egészség, (iii) befektetések és (iv) társ, majd ezek eredőjeként megvizsgáltam a (v) szubjektív boldogságot is. Eredményeim rámutatnak arra, hogy az általános időskori jóllétet elsősorban a végzettség és az ebből eredeztethető anyagi helyzet befolyásolja. Ezért szükséges, hogy kiemelt szerepet kapjon a pénzügyi tudatosság oktatása és elérhetősége minden korcsoport számára.
Fő hozzájárulásom, hogy különböző adatállományok (OECD és EUROSTAT makróadatok, SHARE és primer adatfelvételen alapuló kérdőíves mikróadatok) széleskörű módszertani feldolgozásával igyekszem ráirányítani a figyelmet az idősödő társadalmak nyugdíjtudatosságának fontosságára. Az állami nyugdíjpillér mellett kiemelkedő jelentősége van az öngondoskodásnak, ehhez elengedhetetlenül fontos az élettartam-kockázat ismerete és megfelelő eszközökkel való kezelése. A nyugdíj-előtakarékosság egyfajta életmódként alkalmazandó, akkor hatásos, ha már az életpálya korai szakaszában, fiatalon elkezdi az egyén, és azt beépíti a mindennapi gondolkodásába. Az időskori életminőséget – ideértve a szegénységi kockázatokat – ennek az életmódnak az eredőjeként szükséges vizsgálni
Exploring City Brand Engagement: Uncovering the Values of Engaged Stakeholders in Budapest
Get PDFThe research elaborates on the following topics:
• Challenging Mainstream Economics: The research questions the validity of conventional economics, highlighting its shortcomings both in empirical accuracy and ethical suitability. It advocates for economic activities that are not only profitable but also environmentally conscious and socially responsible.
• Place Branding Reimagined: Place branding, once driven by marketing strategies, faces ethical and identity-related criticisms. The research seeks to redefine this practice with a more inclusive and sustainable approach, respecting the cultural and historical nuances of a place.
• Authenticity in Place branding: The research delves into the intricate cultural, historical, and social layers that make a place unique. This deeper understanding informs efforts to create authentic and effective place branding strategies.
• Strengthening Brand Equity: The study centers on building robust brand equity, a crucial goal in marketing. Focusing on Budapest, it explores how the Brand Engagement model can enhance the place brand's attractiveness and positivity.
• An Integrated Approach: The research presents an integrated approach, influenced by the Brand Engagement concept from the marketing research, to optimize place branding efforts and align them with sustainability and inclusivity goals. Key Contributions of the Study:
• Multidimensional Framework: It introduces a novel multidimensional framework for understanding place branding, specifically through Cognitive, Emotional, and Behavioral engagement dimensions.
• Brand Engagement Application: The study suggests the application of the Brand Engagement concept to place branding, marking a significant contribution to the field.
• Circular Interactions: It uncovers the circular relationships among the three dimensions, demonstrating how Behavioral engagement influences Emotional attachment, which, in turn, shapes Cognitive thinking, enriching our understanding of the dynamics involved.
• Practical Insights: Provides practical insights for local governments, offering guidance on tailoring community engagement strategies and shaping policy decisions for more effective and sustainable place branding.
• Enhanced Understanding: Enhances our understanding of the journey from individual perceptions to long-term residence decisions and brand advocacy, shedding light on the intricacies of place branding in a multidimensional context
• City Brand Engagement: The research defines and explores the construct of City Brand Engagement, comprising the three dimensions, which offer a fresh perspective on how various stakeholders interact in place branding, including businesses, citizens, authorities, and NGOs
• Circular Interactions: It uncovers the circular relationships among the three dimensions, demonstrating how Behavioral engagement influences Emotional attachment, which, in turn, shapes Cognitive thinking, enriching our understanding of the dynamics involved.
• Practical Insights: Provides practical insights for local governments, offering guidance on tailoring community engagement strategies and shaping policy decisions for more effective and sustainable place branding.
• Enhanced Understanding: Enhances our understanding of the journey from individual perceptions to long-term residence decisions and brand advocacy, shedding light on the intricacies of place branding in a multidimensional contex
A foglalkoztatáspolitika globális kihívásai és lokális válaszok Kecskemét munkaerőpiacán
Get PDFA 2010-es évtized közepére a vállalkozások humánerőforrás gazdálkodása belső és külső kihívásokkal szembesült a munkaerőpiac területén. Ahogyan Szemereyné Pataki – Bódis (2018) publikációjában is megállapítást nyert, egyszerre jelentkezik a nemzetgazdaságban a munkanélküliség és a jelentős munkaerőhiány.
Doktori dolgozatomban fő célom a gazdaság globális fejlődése kapcsán a lokális, település szintű feladatok vizsgálata és modellezése, kiemelten fókuszálva a foglalkoztatás, munkaerőpiac területére. Kecskemét 2006. évi gazdaságpolitikai irányváltásától kiindulva, a Mercedes beruházás döntésének pillanatától – a felgyorsult növekedésre reagálva –, a városvezetés részéről új vezetői megközelítés vált szükségessé. Kecskeméten az ipari központtá fejlődés nyilvánvalóvá tette, hogy az adott időszakban a foglalkoztatáspolitikai kihívásoknak való megfelelés jelenti a legnagyobb közös célt. A dolgozatban ennek megfelelően a városvezetői szerepvállalás változását is elemzem, és bemutatom, hogy az együttműködést fókuszba állítva hogyan válik lehetővé egy településen – esetünkben Kecskeméten – a foglalkoztatás és ezzel összefüggésben a városfejlesztés területén a kihívások beazonosítása, valamint az azokra adható megoldások, városvezetői beavatkozások megtervezése.
A dolgozatban elsősorban a következő fókuszterületekre koncentrálok:
• a nagyvállalati beágyazódás, és annak hatása a lokális gazdaságra és foglalkoztatáspolitikára,
• a humántőke felerősödő szerepének megismerése és fejlesztése,
• a célorientált vezetési kultúrát támogató kooperatív együttműködési modell bemutatása, mely a közös célra történő fókuszálással lehetővé teszi a foglalkoztatáspolitikai kihívásoknak való megfelelést,
• az ezekkel összefüggő települési minőségfejlesztés kérdései, beleértve a vezetői proaktivitást és szakképzést.
Disszertációmban bemutatom, hogy a munkaerőpiaci kereslet-kínálat egyensúlyára egy adott településen több tényező gyakorol hatást, melyek köre tudományosan beazonosítható és leírható egy kooperatív együttműködési, vezetési modellel. A piaci igényeket kielégítve az együttműködés által létrehozott támogató szolgáltatások széles spektrumban tudnak reagálni az állandóan változó igényekre.
Kutatásom újdonságtartalmaként ismertetem a kooperatív együttműködési modellt, mely az önkormányzati rendszerben jól hasznosítható, a vállalkozási környezet fejlődését támogató és lakossági elvárásoknak is megfelelni képes, együttműködésre épülő komplex program. A kecskeméti együttműködésen alapuló fejlesztési modell megvalósulásának munkáltatói, illetve munkavállalói szempontból történő elemzése visszaigazolta, hogy egy hatékonyan működő települési szintű együttműködés azon túl, hogy gyorsan képes támogatni a foglalkoztatókat és a munkavállalókat az újonnan megjelenő munkaerőpiaci igényekre való reagálásban, párhuzamosan hatást tud gyakorolni a helyi szak- és felnőttképzési rendszerre, egyúttal a lakossági elvárásoknak is képes megfelelni.
A Triple Helix és továbbfejlesztett modelljei által vizsgált kooperatív együttműködés, valamint a teljesítmény értékelésére létrehozott kvantitatív és kvalitatív értékelő rendszer, és a települési életképességi index olyan általánosítható elemekkel rendelkezik, amely széleskörű felhasználhatóságot tesz lehetővé. Az újdonságnak számító, 21. századi kihívásoknak megfelelő versenyképességi mérés emellett további kutatási irányokat is előre vetíthet, kiemelve az együttműködésen alapuló fejlesztések hatékonyságának vizsgálatát települési vagy akár nagytérségi szinten
Business driven method for managing business process changes in the era of digitalization
Get PDFThe problem setting of the research lays in my 20+ years of experience in the practice: the lack of theoretical and practical support for the operationalization of the change management on digitalization initiatives. Even in literature, the area is under-studied especially the practical aspects of the organizational change management: processing only information natively available to the practice and deliver tailored pragmatic action requirement for change execution. I become curious how previous research results of the institute could form the basis of a change management support model and tool ecosystem.
The novelty of the research lies in the operationalization of change management in business processes. By comparative analysis and further elaboration of information in process models and descriptive text formats, and by exploiting the scientific field of organizational change management, the result of the comparative analysis is used to provide tailored, practical recommendations for operational change management of business processes.
This exploratory, interdisciplinary research conducted with two industrial partners contributes to closing this research gap and seeks to deliver useful results both in theoretical and practical spheres. It centers around the following main research themes:
• Analysis of the context of business processes, business process models and business process lifecycle as well as the context of organizational change management
• Context of Business Process compliance with respect to the extraction of process information from textual process descriptions
• Extraction of information from business process models and transforming to a data structure that can facilitate other inputs as well
• Comparative analysis of process information from different sources, possibilities for enhancing the results with practical guidance on change management for change managers
Methods and results
The initial problem has been addressed by the development of a solution whose architecture transforms business process models and textual process descriptions to process ontology, allowing comparison of the attributes. To the end of textual process descriptions: a text analysis module has been developed that allows finding process attributes by extracting and tagging entity-relation-objects and subsequently, via the use of Naïve Bayes method, evaluate the probability that a word referring to a relation is followed by one of the attributes. The hit rate of the algorithm achieved accuracy scores of 87.27% and 66.67% for Documents and Roles respectively. To reduce the noisiness of the results, thus exclude irrelevant differences, text similarity analysis has been conducted with different text similarity algorithms. The best results have been achieved with the Jaccard method (75%), that similarity checks can be a meaningful way to address noisiness of text analytics results. Irrelevant differences are tackled through the defined Translation table, into which the text similarity analysis contributes to as well.
Practical usefulness has been achieved by linking the result of the comparative ontology analysis to actual change management action recommendations through the development of a Recommendation Library which contains configurable suggestions conditional to the attribute change as well as to the change management stage, coming from the applied organizational change management model. It was in our case ADKAR; however, the tool is flexibly adaptable.
Contribution
The research has delivered advancements in multiple areas:
1. It has developed and proved feasibility of a tool ecosystem that can integrate and processing information from different sources such as business process models and textual process descriptions allowing comparison of the attributes.
2. Integrates the scientific domain of change management to turn the process comparison results to situational, tailor made, actionable change management action recommendation.
3. Introduces progress in the domain of text analytics to extract process information from textual process description through the specification of an algorithm and a noise reduction of the finding on small corpora, specific language text base
Scholastic Economics, Classical, and Modern
Get PDFThis thesis seeks to restore economic theory, in an updated version, to its place of origin within the Scholastic natural law. This summary of the innovations in the thesis follows the outline of the Scholastic understanding of human nature, combining insights from Aristotle Augustine and Thomas Aquinas. According to this view, derived from Scholastic moral philosophy, man is at once a ‘personal’ (meaning both ‘rational’ and ‘religious’), ‘domestic’ (comprising ‘conjugal,’ ‘money-using’ and ‘social’) and ‘political avnimal.’ Each of the three chapters considers one element in this integrated view. The conclusion instantiates the Scholastic view of human nature in a new Human Flourishing Index (HFI).
The first chapter presents a brief overview of the four main economic theories in history: scholastic economic theory, and the three branches of today’s Neoclassical economic theory (summarized in Table 1-1). Then the four basic equations that describe the economic behavior of an individual according to the updated Neoscholastic Economic Theory are presented and compared with the three basic equations of the prevailing Neoclassical Economic Theory, as well as the two oversimplified equations of Adam Smith’s Classical Economics and Aristotle’s slightly more complicated, but still mathematically ‘under-determined’ system. Three of the four equations are presented in Cobb-Douglas form, greatly simplifying the notation. In his History of Economic Analysis, Joseph Schumpeter noted (though without explaining) what he called ‘The Great Gap’—the absence of any development of economic theory between Aristotle in the 4th century BC and Thomas Aquinas in the mid-13th century A.D. even though, as Schumpeter remarked, administering the Roman Empire “might have fully employed a legion of economists” (Schumpeter, 63). I suggest a reason for this lack of development: a system with fewer equations than unknown variables is“underdetermined,” and therefore has no unique solution. Hence the logical and mathematical incompleteness of Aristotle’s system prevented its fruitful development.
Chapter 2 begins with Aristotle’s description of marriage, then applies it to a simple example of a business firm modeled on a children’s lemonade stand, proceeds to apply this analysis to the reproduction of the children themselves, then shows how everyone’s lifetime income is determined by sex, education, and marital status. Finally, it presents how the stylized description is confirmed by census data and recent research on the national transfer accounts.
I outline the principles of a business firm using the lemonade stand example and show how the National Income and Product Accounts may be constructed by applying the same principles. Though nearly all economists regard economic transactions as limited to market exchanges, in this chapter, as elsewhere, I examine the substantial but overlooked role of transfer payments, which include both personal gifts (or their opposite, crimes) and their social analogue, distributive justice.
In Chapter 3, I show that the two most importantmacroeconomic policy problems of the 21st century—unemployment and inflation—result from violations of the two kinds of justice that Aristotle outlined in the 4th Century B.C.: distributive justice and justice in exchange. To do this,I develop and apply the analysis of the French economist Jacques Rueff (1896-1978) to illustrate the principles of distributive justice and justice in exchange by using Rueff’sLaw of Unemployment and Law of Inflation. The two biggest innovations in this chapter are showing that the civilian unemployment rate is a function of net unit labor costs (that is, labor compensation after subtracting taxes on workers and adding social benefits received by workers and their dependents) as a share of national income and developing and applying Rueff’s insight that inflation (or,more rarely, deflation) is a function not of the domestic money supply (as conventional monetarist analysis maintains) but of total foreign and domestic official monetary liabilities: the world supply of base money in each nation’s currency. The key to the accuracy of the labor force regressions in Chapter 3 is a methodology that I call ‘disaggregation,” which means that each social benefit program becomes a separate variable in trying to explain the effects of economic policy on the labor market, for example,the unemployment or labor participation rates, which are treated separately for men and women. This technique permits a researcher to recognize that one kind of social benefit or tax might raise, while another reduces, the unemployment or labor force participation rate and might have a different influence on labor market behavior. Disaggregation typically raises regression correlation coefficients substantially, often from the mid-60 or 70% to the mid-to-high 90% range.
I conclude the book by discussing religion and the Human Flourishing Index (HFI), beginning with an overview of religious affiliation over the past 4,000 years, including Pew Forum projections to the year 2100. Then I show that religious practice is even more important in explaining a wide range of behavior, including fertility and charitable giving.
The HFI is based on the combination of three separate databases: the Maddison Project Database, which estimates national population and GDP per capita back to AD 1; the Barro-Lee database of educational attainment, back to 1820 and projected forward to 2040; and the data and demographic projections of the United Nations Population Division back to 1950 and projected forward to 2100
Investigating Systemic Risk with Co-occurrence Networks – Studies from the fields of sovereign bond and energy markets
Get PDFEach of the three articles within this dissertation represents a distinct investigation within the broader research domain. While they may stand alone as individual contributions, they are interconnected by a common research theme, systemic risk.
The impact of crisis periods and monetary decisions of the Fed and the ECB on the sovereign yield curve network
This study investigates the sovereign yield curve network of 12 developed countries. The term structure of interest rates into the Level, Slope, and Curvature factors are decomposed by using the Diebold and Li model. The connections between the latent yield curve factors across the countries are measured using the Toda and Yamamoto model. The timeframe covers more than 23 years; therefore, it is possible to compare two global and two local crisis periods. Investigating the network on node level, in the entire sample period, all three US latent factors act as key participants in the network, however, their contribution is time variant. The network density differences on average are relatively small across calm and local crises periods, but significantly larger during the Global Financial Crisis and the European sovereign debt crises. Furthermore, links between the easing and tightening decisions by the Fed and the ECB, and the time-varying dominance of the US yield curve in our sovereign yield curve network are explored. The dominance of the US factors peaks if the Fed leads the hiking cycle and reaches its minimum when the interest rate cycle is led by the ECB.
• Local and global crises behave differently.
• US yield curve factors are the key participants of the network in calm periods as well as in local and global crises.
• The dominance of the US factors peaks if the Fed leads the hiking cycle and reaches its minimum when the interest rate cycle is led by the ECB.
Dynamic volatility transfer in the European oil and gas industry
The study examines dynamic volatility transmissions among European energy industry participants along the production lines of Upstream, Midstream, Downstream, and Integrated Oil Gas segments. Using Diebold-Yilmaz spillover index, during the sample period of October 2006 to June 2022, significant internal volatility spillover is found among the European energy sector participants, primarily emanating from Upstream companies. In subsamples, it is shown that Downstream and Midstream segments can also become volatility transmitters under certain conditions. More importantly, the large Russian IOG companies became significant volatility transmitters after 2022 with the onset of Russia's war on Ukraine, potentially causing major system instability because these IOG firms were traditionally volatility absorbers in the network. Overall, insights are provided about the interconnectedness among European energy companies during normal and extreme market conditions and highlight important system dynamics that could be useful for policy makers and investors.
• There is a significant volatility spillover among the energy sector participants, primarily emanating from Upstream firms.
• In market turbulence Downstream and Midstream segments can also become volatility transmitters under certain conditions.
• The total volatility spillover varies in time, with pronounced peaks during crisis periods.
European equity markets volatility spillover: Destabilizing energy risk is the new normal
In this study oil and natural gas price changes and shocks are examined in relation to equity market returns and volatility for 24 European Economic Area (EEA) countries. In addition to panel regressions, the Diebold-Yilmaz spillover index is also deployed for a closed network analysis. Differentiation is done in the cross-section across the core EU block, PIIGS countries, EU enlargement countries, and other non-EU countries, to provide insights into the debates on the European energy market stability. While evidence of energy risk throughout the sample period is found, it is shown that until 2019 the primary sources of volatility spillover in the EEA economic network arose from economic or political uncertainty. Energy risks, measured by large crude oil and natural gas price shocks also significantly contributed to equity market volatility, with increasing volatility risk arising from natural gas, a green labelled energy source after 2019.
• Until 2019, economic or political uncertainties were the main drivers of volatility spillover within the EEA economic network.
• The equity market experienced significant volatility due to energy risks, particularly with the growing volatility risk from natural gas starting in 2019.
• Equity markets in the CEEC region become more affected by fluctuations in oil and natural gas prices when their domestic currencies weaken against the Euro
Evolution of FDI Hosting Economies in the Context of the Rapid Worldwide Diffusion of Robotics Technologies – Analysing the Manufacturing Sector of the V4 Countries
Get PDFThe thesis analyses the impact of new automation tendencies on the Visegrad-Four countries. One of the critical sectors affected is manufacturing, where robotisation is already quite advanced and has relatively long traditions. The Visegrad countries are particularly interesting for research due to their “catching-up” status. Therefore, the analysis explores robotisation's impact on the Visegrad region's manufacturing sector. This potential influence was analysed in four ways: foreign direct investment, technological upgrading, upgrading in global value chains, and employment. A complex methodological framework supported the investigation: the potential effect was scrutinised at macro- and micro-levels. Quantitative and qualitative analyses were carried out by building on field and desk research.
My findings are the followings:
1. In terms of foreign direct investment, my point of departure was that leading industrial countries are gaining more economic advantages with the recent technological developments than the less developed ones, like the V4. However, during the research, no evidence was found for the negative impact of robotisation on foreign direct investment in manufacturing. Accordingly, the manufacturing sectors of the V4 countries are still attractive destinations for investments from the major FDI-sending countries.
2. Regarding technological upgrading, I revealed a related development in the Visegrad Four region. The robotisation of the local subsidiaries of large multinational companies is a primary source of this progress.
3. However, technological upgrading does not go hand in hand with upgrading global value chains. I did not observe related evidence in the statistics for the region. The reason behind this is the still dominantly assembly and production-oriented focus of activities in the local subsidiaries of large multinationals. Such activities usually possess a lower added value in global cooperation.
4. Finally, I did not unveil a negative impact of robotisation on employment in the V4. On the contrary, this relationship is positive, as the increase in robotisation and automation supports the establishment of new workplaces.
Consequently, although the analysis shows a mixed picture, the current economic landscape of the V4 economies in regard to robotisation is promising
Embracing Technological Advancements: Blockchain as a Driver for Innovation and Dynamic Capability Development
Get PDFThis dissertation presents several novel contributions to the fields of technology management, entrepreneurship, organisational studies, and strategic management. The following sections outline the unique insights and new scientific findings generated through this research:
▪ This study provides a comprehensive examination of blockchain technology through the perspectives of organisation theories, including technology adoption theories and sensemaking theory, as well as two categories of Burrell and Morgan’s typology of sociological paradigms, the functionalist and interpretive paradigms.
▪ A new methodological approach is employed to examine the profiles of high-tech manufacturing enterprises within specific regional contexts, focusing on two Spanish regions.
▪ The application of novel-to-the-topic methodology, specifically two discrete choice models—the multinomial logit and mixed logit models—brings a new perspective to evaluating the likelihood of a firm’s innovation decisions on innovation novelty.
▪ This study explores the implementation of novel blockchain technology within small, early-stage businesses, shedding light on the challenges and opportunities associated with integrating blockchain into organisational processes.
▪ An actor-dependent view of external enablers has been incorporated into the external enabler theory within the context of blockchain-enabled emerging businesses. This theoretical advancement enriches the current framework by highlighting the influence of actors in shaping the adoption and dissemination of blockchain technology within organisations.
▪ The research integrates the theory of dynamic capabilities as a theoretical framework, providing a detailed analysis of the nature and function of dynamic capabilities in the establishment of new ventures.
▪ An in-depth analysis is offered on the advancement of sensing, seizing, and reconfiguring capabilities, supported by their microfoundations, within the context of early-stage companies, with particular attention given to the impact of blockchain technology.
▪ The conceptual model is constructed to demonstrate how the combination of external enablers, founders’ capabilities, and firm capabilities facilitated the formation and growth of new ventures.
▪ Two main propositions and three supporting sub-propositions are formulated that provide directions for future research.
▪ The conceptual framework is developed to illustrate how blockchain-enhanced dynamic capabilities reinforce the operations of emerging companies and sustain their competitiveness.
▪ Through the application of a case study approach, new empirical data on emerging Hungarian firms utilising blockchain was collected, addressing the deficiency in blockchain use cases.
In summary, this dissertation makes significant theoretical and empirical contributions by offering novel perspectives, theoretical advancements, and empirical findings that enhance our understanding of the strategic implications of emerging technologies for organisational development and innovation
Green Choices, Grey Areas: Risk Management and Investor Behavior in the ESG Landscape
Get PDFHigher corporate responsibility can mitigate risk. However, the specific channels through which this occurs are not yet clear. Operational risk can serve as the root cause for risks through the frequency and severity of operational risk events. The dissertation explores using fixed effect panel regressions and Heckman selection, how ESG scores correlate with the severity and frequency of operational loss events. Here, we seek to understand if companies with better ESG scores are more resilient when faced with operational challenges. We find no evidence for the effects of ESG performance on the frequency of corporate misconducts. However, we conclude that a one-unit of improvement in the ESG, E, or S scores decreases the severity of corporate misconducts by 3.55%, 2.85%, and 3.57% respectively. Consequently, one standard deviation (19.42) higher ESG score decreases loss severity by 50-58%, which is a significant effect also in economic terms. The aggregate effect can be attributed to pillars E and S, because G scores are not significant in most of the specifications, which is consistent with findings in the empirical literature.
We also dig into the relationship between ESG scores and various operational risk events in detail. The examination is essential given the various types of operational risk events, which often occur independently, sometimes influenced by external factors. Thus, it is beneficial to analyze these events individually. Based on the findings, only events leading to physical damages occur with a higher likelihood in companies with elevated ESG scores. However, the severity of damages can be significantly mitigated by companies with strong ESG performance, especially those damages arising from improper business practices.
The dissertation later shifts the lens to the investors, exploring how their past financial experiences influence their decisions regarding ESG investments. Motivated by the literature of behavioral economics and finance, we study with a portfolio approach, whether investors are willing to sacrifice more return for sustainability and responsibility when they face prior gains rather than facing prior losses. We find that a higher ESG score has a lower expected return for stocks with prior gains and there is no statistically significant relation for stocks with prior losses. Furthermore, pricing the responsibility aspects of companies is more likely the case of the naive investors who are sitting in gain. The mispricing due to responsibility investing exists among them only, those who are not able to move back the prices to equilibrium due to the limits of arbitrage. There may be effects of the green investors on the sophisticated market, but the brown capital market participants immediately trade these arbitrage opportunities.
The behavior model of the house money effect accelerates when the investor sentiment is relatively positive. In these times, the market anomalies become stronger, and the limits of arbitrage get more expensive. In the case of sophisticated investors, ESG is not priced in any of the market moods. In high liquidity, the potential mispricing of ESG disappears, however, the improvement of illiquidity makes the trades of this arbitrage opportunity more expensive
A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata
Get PDFA disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben