1424 research outputs found
Sort by
Az állampolgári nevelés nyomában – Elméletek, politikai szándékok és elitgimnáziumi perspektívák
Full text linkDoktori értekezésem fő kutatási kérdése az volt, hogy milyen az állampolgárságról és az állampolgári nevelés céljairól alkotott meggyőződések befolyásolják Magyarországon az állampolgári nevelés iskolai gyakorlatát. A terület fogalmi komplexitásának bemutatása érdekében az értekezésben hét különböző politikai filozófiai megközelítést ismertettem vázlatosan, kitérve központi elemeikre, a jó állampolgárral szemben támasztott fő elvárásaikra és az ebből levezethető állampolgári nevelési célokra és eszközökre. Ezek a liberális, a kommunitárius, a republikánus, a nemzeti, a globális, a kritikai és a zöld irányzatok voltak, amelyeket a disszertáció elemző fejezeteiben ún. orientáló koncepcióként használtam.
A kutatási kérdés megválaszolása érdekében elsőként a rendszerváltás óta megjelent öt nemzeti alaptantervben (NAT) explicite megfogalmazott, illetve tetten érhető szándékokat és célokat vizsgáltam. A dokumentumokat a tematikus elemzés módszerével elemeztem. Mindennek két célja volt: egyrészt bemutatni, hogy mik azok az üzenetek, meggyőződések, amelyeket a politika az oktatási rendszer segítségével, a tanárokon keresztül kíván a diákok számára közvetíteni, amelyeket ugyanakkor a pedagógusok saját meggyőződéseiken keresztül megszűrnek. Másrészt ezekre olyan kontextuális tényezőkként is igyekeztem rávilágítani, amelyek formálhatják a tanárok meggyőződéseit.
A nemzeti alaptantervek elemzése során egy nemzeti színezetű kommunitárius fordulatot azonosítottam, amely a 2012-es NAT-ban kezdődött el, és amely a jelenleg hatályos alaptantervben teljesedett ki. Emellett a nemzeti és az európai elköteleződés felhangjának, illetve a kettő közötti viszonynak a markáns megváltozására hívtam fel a figyelmet. Az első három alaptantervben a nemzeti orientáció mellett hangsúlyosan megjelent a más kultúrák iránti nyitottság és elfogadás. Emellett az európai dimenzió is egyre erősödött, míg végül a 2007-es NAT-ban a nemzeti állampolgári nevelés kérdése egyenértékűként jelent meg az európai polgárrá nevelés kérdésével. E tendencia a 2012-es alaptantervben megtorpant: a nemzeti orientáció került előtérbe, az európai fölé kerekedve. A 2020-as NAT-ban az európai irányultság beszűkült, egy zsidó-keresztény gyökerű civilizációs identitássá alakult. E dokumentumban a nemzet elsődleges vonatkoztatási ponttá vált, az erős nemzeti identitás pedig a más kultúrák iránti nyitottság alapfeltételévé.
A fő kutatási kérdés megválaszolásának második lépéseként a tanárok állampolgárságról, illetve iskolai állampolgári nevelésről alkotott meggyőződéseit vizsgáltam két módszertani megközelítésben: iskolaigazgatókkal, valamint történelemtanárokkal készített interjúk tematikus elemzésével, valamint Q-módszerrel. Az interjúalanyok jó állampolgárról alkotott, saját szavaikkal megfogalmazott meggyőződéseiben nem volt azonosítható határozott mintázat. Az interjúalanyok állampolgári nevelésről adott meghatározásaiból ugyanakkor egy kontinuum rajzolódott ki, amelynek egyik végpontját azok a szűk meghatározások adták, amelyek szerint az állampolgári nevelés egy ismeretátadást és bizonyos készségek (pl. kritikus gondolkodás, vitakészség) formálását szolgáló tanórai tevékenység. A kontinuum másik végpontját azok a tág meghatározások adták, amelyek az 2 állampolgári nevelést egy az iskolai élet minden pillanatát átitató tevékenységként értelmezik, és egyúttal szkeptikusabbak a tantárgyi megvalósulásával.
A Q-módszerrel mind a felelős állampolgárt, mind az iskolai állampolgári nevelés céljait illetően három-három profilt azonosítottam a válaszadói körben. Ezek a felelős állampolgárról alkotott meggyőződések esetében (1) a kritikai–liberális–nemzetszkeptikus profil, (2) a nemzeti–munkaközpontú profil, valamint (3) a nemzeti– liberális profil voltak. Az iskolai állampolgári nevelés esetén pedig a következő három megközelítést tártam fel: (1) környezeti nevelés liberális–kritikai és nemzetszkeptikus színezettel; (2) nemzeti állampolgári nevelés gazdasági és közösségelvű színezettel; valamint (3) liberális–gazdasági szemléletű állampolgári nevelés részvételi színezettel.
Az azonosított csoportok sokszínűsége fontos szocializációs különbségekre utal a tanárok között. Markáns törésvonalként jelentkezik a nemzethez, valamint a kritikai attitűdhöz való viszony. Mindez részben magyarázatként szolgálhat az iskolai állampolgári nevelés integrációs nehézségeire. További figyelemre méltó eredmény a vizsgálatban résztvevők politikától, közügyektől való merev elzárkózása, amely mindhárom profilnál megfigyelhető. További érdekesség, hogy a nemzeti elköteleződésű profil esetén a nemzeti kötődés passzív módon jelenik meg, nem jár együtt a közösségi aktivitásra vonatkozó követelményekkel. E két jelenségben tetten érhetők a magyar politikai kultúrában mélyen gyökerező elemek: a politika negatív konnotációja és a demobilizáltság.
Összevetve az azonosított tanári profilokat az oktatásirányítás által meghatározott állampolgári nevelési célokkal feltételezhető, hogy a nemzeti–munkaelvű meggyőződésű tanárok részlegesen azonosulni tudnak a 2012- es NAT-ban elkezdődött, majd a 2020-as NAT-ban kikristályosodott kommunitárius–nemzeti fordulattal. Ugyanakkor a kritikai–liberális–nemzetszkeptikus tanári csoport meggyőződései számos kérdésben ellentétesek a jelenlegi kormányzati célkitűzésekkel. Ez egy olyan markáns ellentét, amely biztosan gátat szab az iskolai állampolgári nevelés konszolidálódásána
A női nadrágviselet sajtóreprezentációja a Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap és Pesti Napló cikkeiben 1896 és 1914 között
Full text linkAz értekezés a kommunikációtudomány, a szociológia és a történettudomány metszetében fekszik. A női nadrágviselet témája itthon szinte egyáltalán nem tárgyalt, nemzetközi szinten is kevésbé kutatott, Christine Bard (2010) szentelt egy kötetet a témának. A kutatás célja, hogy ezt a területet kiegészítse. A disszertáció 1896 és 1914 között vizsgálja a női nadrágviseletet a politikai napilapokban megjelenő cikkekben. A kutatás korpuszát a Budapesti Hírlap, a Pesti Hírlap és a Pesti Napló írásai adják, mindösszesen 405 darab cikk. A kutatáshoz használt cikkek az Arcanum adatbázisából származnak, ahol öt hónap kivételével a teljes anyag elérhető. A kutatás módszertana tartalomelemzés (Krippendorff, 1995). Az elemzés NVivo elemzőszoftver segítségével zajlott le, az alábbi funkciók igénybevételével: Text Search, Matrix Coding Query, Crosstab Query, Group Query és Cluster Analyses. A vizsgálat során attitűdök megállapítására került sor, az objektivitás kívánalma okán, társkódolók segítették a munkát egy meghatározott útmutató szerint. A társkódolók munkája során a koefficiens 0,8 eredményt adott, amely megbízható kategóriának minősül (Brouwer és mtársai, 1969). A kutatás két lábazaton áll, egyfelől vizsgálja a női emancipáció különböző színtereit a női nadrágviselet szempontjából, másrészt a különböző deviancia kategóriákat (Rosta, 2007) is azonosítja. A két irány metszeteként jelentkezik a morális pánik kérdése. Az értekezés elemzi a morális pánik médiamegjelenését is. Ebben a Cohen (2000) által megállapított médiakritériumokat tartja szem előtt: a túlzást és torzítást, az előrejelzéseket és a szimbolizmust. Az elemzés során az alábbi kategóriák kerültek kialakításra: sport, országok/népcsoportok, egészség, történelem, terek, divat, előadóművészetek, munkavégzés, szavazati jog, egyesületek és devianciák. A sport kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: kerékpár, vívás, küzdősportok, téli sportok, torna, lovaglás, repülés, evezés, gyaloglás, autózás, tenisz, úszás, futball. Az országok/népcsoportok kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: Franciaország, Anglia, Németország, Egyesült Államok, Ausztria, Olaszország, Dánia, Belgium, Hollandia, Orosz Birodalom, Csehország, Svájc, Mexikó, Spanyolország, Norvégia, Svédország, Balkán, Kína, Japán, Korea, India, Eszkimók, Afrika, Oszmán Birodalom, Arábia, Görögország. Az egészség kategórián belül nem került kialakításra alkategória. A történelem kategórián belül nem került kialakításra alkategória. A terek kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: utca, park, derby, hajó, kávéház, kaszinó. A divat kategórián belül nem került kialakításra alkategória. Az előadóművészetek kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: színház, balett. A munkavégzésen belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: szellemi munka, fizikai munka. A szavazati jog kategórián belül nem került kialakításra alkategória. Az egyesületek kategórián belül nem került kialakításra alkategória. A deviancia kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: alkoholizmus, öngyilkosság, mentális betegségek, kábítószer fogyasztás, bűnözés, szexuális devianciák, vallási devianciák. A morális pánik esetén az előrejelzéseken belül a kutatás vizsgálta az agresszivitást, a cikkek bizonyos fokú ismételgetését és az egyének egyesszámú és többes számú megjelenítését. Az előrejelzéseken belül a hivatalos személyek mellett egy másik önálló kategória került kialakításra, a távoli jövő. A szimbolizmus tekintetében a kutatás Kapitány és Kapitány (2014) által meghatározottakra támaszkodott a vizsgálat. Cohen (2000) médiakritériumai mellett a kutatás vizsgálja a morális pánik lázgörbéjét is (Kitzinger, 2000). A kutatás során az egyes kategóriákhoz a NVivo elemzőszoftverben kulcsszavas kódok készültek. A cikkek ismételgetésének megállapításához a kutatás Sørensen-Dice koefficienst használt. A morális pánik lázgörbéjét interkvartilis terjedelem igazolta. Az eredmények az alábbiakat mutatják. (1) A kutatás bebizonyította, hogy a női nadrágviselet kérdése a századfordulón nemcsak a munka vagy a sport területén jelent meg (Bard, 2010), hanem olyan más emancipációt érintő területen is, mint az oktatás (összes cikk esetében 7%) vagy a szavazati jog (összes cikk esetében 11%). (2) Emellett a deviancia (összes cikk esetében 15%) tekintetében nemcsak a szexuális devianciák (kategórián belül 29%) emelkedtek ki (Bard, 2010), hanem a bűnözés is (kategórián belül 31%). (3) A kutatás továbbá bizonyította a sajtóban fellépő morális pánikot, a Cohen (2000) által lefektetett kritériumok igazolásával. A cikkekben összesen 22 cikkben jelent meg agresszivitás ábrázolás (összes cikk esetében 5%), 874 esetben többes szám (531 esetben egyesszám), a Sørensen-Dice koefficiens vizsgálata pedig magas egyezést mutatott a cikkek ismételgetésének vizsgálatakor. Az előrejelzés tekintetében hivatalos személynél 46 cikk, a távoli jövőnél 44 cikk jelent meg. A szimbolizmus tekintetében a cikkek a nadrágot az egyenlőségért folytatott küzdelemmel, a hatalommal, a szabadsággal és a férfiassággal azonosítják. Az interkvartilis terjedelem vizsgálat azt mutatta, hogy a női nadrágviseletről szóló cikkek valóban lázgörbét mutatnak, a 1911-es év kiugró értéknek minősül
The role of design in future-proof tourism destinations Positioning and narrating a micro-Danube region
Full text linkEz a disszertáció két területet egyesít: a Turizmust és a Dizájnt. Az összevezetés domináns fogalmi gerincét az a tanulási folyamat képezi, amely mindkét területen jelen van. Az olyan új desztinációk számára, mint például az Ipolymente, amelyeket még nem hoztak létre, és amelyek földrajzi elhelyezkedésükből adódóan nem fejleszthetők a hagyományos közigazgatási keretek között, a TLA, mint turisztikai tanulási terület szervezeti modell kínálkozik. A dizájn mindezt a dizájn-gondolkodás eszközeivel tudja támogatni. A tanulás, mint a turizmus és a dizájn közös metszéspontja, pozícionálhatja a helyet egy releváns termékportfólióval, valamint a jövőben kidolgozandó korábbi és meglévő narratívákon nyugvó márkaépítés révén. Különleges ebben a tudományos értekezésben, hogy ábrái segítségével teret enged a tudomány-vizualizációnak.
Néhány kísérlet történt már a tárgyalt kistérség turisztikai potenciáljának feltárására. Földrajzi sokszínűsége ellenére kissé elmaradott és ismeretlen a Dunakanyar árnyékában, de érdekesek a magyar nyelvben és szokásokban gyökerező kulturális kapcsolatai a mai határon átívelő megközelíthetősége miatt. Ez a két körülmény továbbra is inspirálja a régióban élőket, a fejlesztéséről gondolkodókat és e tanulmány szerzőjét.
Az értekezést jegyző szakember a kutatási kérdésköröket egy hármas vezérfonalra húzza fel a turizmus eredő mozgatórugójának számító felfedezésben rejlő tanulási folyamat és a design kontextusában. A kutatás három stratégiai problématerületre összpontosít, és követi az univerzális tanulási tervezésből származó kifejezés—reprezentáció—bevonás fogalmi gerincét:
• 1. kutatási problémakör, Kifejezés: többféle kifejezési és cselekvési eszköz;
• 2. kutatási problémakör, Reprezentáció: a reprezentáció többféle eszköze;
• 3. kutatási problémakör, Bevonás: a bevonás többféle módja.
A megértésen, értelmezésen és narratívákon alapuló kutatás legjobb értékalapú eredményének elérése érdekében kvalitatív kutatási módszereket kerültek alkalmazásra. A szerző nem numerikus, leíró, magyarázó módszereket választott, mivel elsődleges célja a helyi jelentések, a desztináció természetének, valamint az adott jelenség (határon átnyúló) dinamikájának feltárása volt. A kiválasztott kvalitatív eszközök nem számszerűsíthető eredményt adnak, ugyanakkor a tervezés, a tapasztalatok, a mozgások, az értékláncok, a vendég- és fogadó társadalmak találkozásának tudományos vizsgálatát szolgálják egy holisztikusabb megközelítésen keresztül.
A kutatás módszertanát a Duna-mentén dolgozó és élő desztinációmenedzsment és turisztikai szakemberekkel készített mélyinterjúk, valamint polgármesterek, üzletemberek, befektetők és más szereplők bevonásával, a mintaterületen folytatott vezetett, kreatív műhelymunkák adták.
A szerző akadémiai értékelési szempontok tükrében foglalja össze patchwork-disszertációjának előnyeit. Következtetésként levezeti, hogy a design megalapozhatja egy földrajzilag közel sem homogén, szolgáltatásaiban nem kiegyensúlyozott régió láthatóságát, bemutatását, menedzselését azzal, hogy jelentésekben gazdag, átlátható és különbségekből fakadó egyenetlen szolgáltatásokat összefűzve, egy keretrendszert alkot. Az így kialakított desztináció olyan turisztikai termékcsokorral vagy szolgáltatás-struktúrával társítható, amely mind a motivációkat, mind a felelősséget tekintve, a minőségi szabadidő eltöltésén, a kalandon, a táji sokszínűségen és multimodalitáson alapul. Az érintettek, a helyi hatóságok és a fejlesztési szakemberek a jövőbeni turisztikai fejlesztéseket e keretrendszerben lefedett területen integrálhatják egy olyan összehasonlítható minősítési szisztémába, amely segít a látogatói és a szolgáltatói élményútvonalak tervezésben és kialakításban
Increasing consciousness and responsibility in several fields of sustainability
Full text linkFirst article: Applying a positive approach in the argumentation targeting mitigating behavioural risks may prove to be more effective in preserving and prolonging the health of individuals than the use of probabilities. Albeit the geographical scope is Hungary, Czechia (both countries at high cardiovascular risk), and Austria (country at low risk), the results can be taken over. Probabilities for the occurrence of fatal cardiovascular events within 10 years can be appropriately estimated based on gender, age, smoker status, systolic blood pressure, and total cholesterol, then, life expectancies – as a new proposed positive approach for raising health consciousness – can be calculated by relying on them. Free-to-download tables (A1-A3) (see http://www.ksh.hu/statszemle_archive/en/2021/2021_01/2021_01_017_annex.xlsx) align the life expectancies for each health status split by country. Preceding akin research was not found. The study can be assigned to the category of articles analysing the relationship between health risk factors and an aggregate variable (here in specific life expectancy).
Second article: Spurring firms lagging behind on the digital pathway combined with deploying environmental management enhances their competitiveness. The findings bear relevance with particular reference to Hungary. Accelerating the spread of green(er) technologies in the most polluting industries could substantially abate air pollution and harm to societies. The study deals with the subareas of digitalisation and environmental protection of the scrutinised small and medium-sized enterprises. The article contributes to the research fields (i) investigating the relationship between firms’ capabilities and competitiveness and (ii) identifying the factors hindering the innovation activity of enterprises.
Third article: People demonstrating a higher degree of environmental consciousness began to make use of more sustainable alternatives except for particular facets of mobility and governance. The findings bear relevance for Hungary. The hypothesis of the generalisability of environmental consciousness can be declined. Further theses shed light on attributes related to the most environmentally aware customers and their less conscious counterparts. Environmentally conscious consumer behaviour is a frequently analysed and profoundly explored research area. The present scrutiny joins the numerous analogous antecedents unifying the attributes of two grouping themes represented by (i) comparative studies (along the level of consciousness) and (ii) influencers of sustainable consumption patterns. The aim was to classify consumers along environmental consciousness and collect their cluster-specific characteristics.
The peculiarity lies in the feature of enabling stakeholders to conceive targeted actions when raising awareness.
Fourth article: With regard to modifiable circumstances, a prosumer pathway can be outlined in the course of unfolding environmental awareness. It starts with being a traditional customer without photovoltaic (PV) plans in the near future, then shifts towards having PV plans, and finally, the customer becomes a prosumer. The validity of the findings below may vary depending on the respective subset consisting of the countries Italy, Norway, Serbia, Ukraine, and the United Kingdom. The theses relate to dissimilarities along the stages of the three-stage prosumer pathway and to specificities at the level of country groups/countries, to the role of information channels and that of installation reasons, and to the nexus amongst having PV plans in the near future, the routines for own energy conservation actions, and the evaluation of factors detaining other people from saving electricity. The article can be placed not only amongst the studies revealing the enablers and disablers of the diffusion of PV technology, but it explores consumer profiles as well.
Fifth article: Numerous alternatives enable us to promote environmentally friendly mobility (e.g. public transport, individual electromobility, mobility sharing business models, biking, and walking). A plethora of influencing factors are analysed from three viewpoints: whether they are (i) country-independent or -specific, (ii) enablers or disablers, and (iii) unidirectional or ambivalent. The article widens the series of studies addressing determinants of green residential routine mobility by putting the research field in a broad international comparative analysis. By dividing arbitrarily corresponding preceding research into four dimensions, the collective and individual levels are affected, while the dimension of the technological background and the corporate level are left out
Felhő alapú technológia elterjedése és használata - technológiamenedzsment kihívások a hazai kkv-szektorban
Full text linkA technológiai fejlődés, valamint a digitalizáció vállalatokra gyakorolt hatása rendkívül sokrétű és színes téma, a technológiai változásokból fakadó kihívások, lehetőséget és azok lehetséges hatásainak vizsgálata szinten minden társadalmi, gazdasági és üzleti területeket érintő elméleti és gyakorlati kutatásban megjelenik. A kutatásom elméleti alapját a technológiával, valamint a technológiamenedzsmenttel foglalkozó irányzatokat, valamint a stratégiai menedzsmentet és az innováció menedzsmentet egyaránt magába foglaló és értelmező diszciplína, a stratégiai technomenedzsment adja. A stratégiai technomenedzsment térnyerését az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése, az infokommunikációs technológiák elterjedése, az azok révén már bekövetkezett, illetve prognosztizálható társadalmi, gazdasági és iparági változások megjelenése és felerősödése támogatja. A vállalatok, vállalkozások számára a rendelkezésre álló technológiájuk fenntartása, fejlesztése, tervezése és kezelése mára kulcsfontosságú tevékenységgé, stratégiai kérdéssé vált.
A stratégiai technomenedzsment kutatások fókuszában a meglévő és új technológiák vállalati stratégiába való minél pontosabb és eredményesebb integrálása áll. Az új technológiák vállalatokra gyakorolt hatásai azonban gyakran meglehetősen kiszámíthatatlanok, a technológiai innovációk megjelenése és az ezt leíró, magyarázó trendek rohamosan változnak. A technológia fejlődésének gyors üteme – annak számtalan előnye mellett - a vállalatok számára bizonytalanságot teremtett a versenypiacokon, megváltoztatta a verseny természetét és a versenyelőny forrásait, ezáltal átalakította versenyképességről való gondolkodást is. A változások, paradigmaváltások mind az elméleti kutatásokban, mind az üzleti gondolkodásban tetten érhetők. Az infokommunikációs technológiák elterjedése, használatuk tömegesedése, valamint a digitalizáció hatásai a társadalomban és a gazdaságban egyaránt a szolgáltatásközpontú gazdaság felé való elmozdulásra utalnak. A gyűjtőnéven felhő alapú technológiának nevezett technológiai innovációk, megoldások feltűnése ebbe a trendbe illeszkedik.
A felhő alapú technológiára épülő szolgáltatások mára a gazdasági és társadalmi digitalizáció egyik legfontosabb technológiai innovációjává nőtték ki magukat, amelyek nem csak az üzleti életre, hanem a „mindennapi életünkre” is jelentős hatással bírnak. A vállalatok számára stratégiai kihívást jelentő, egyre fokozódó digitalizáció trendjébe illeszkedő felhő alapú technológia tehát egy jelentős technológiai innováció, amely a vállalkozások és vállalatok technológiamenedzsment tevékenységének, feladatainak, fejlesztéseinek a részét képezi, illetve képezheti, ezáltal az előbbiekben felvázolt elméleti témakörökhöz szervesen kapcsolódik, azok keretében vizsgálható. A kutatás célja egy technológia alkalmazásának többszintű (makro, szervezeti, egyéni), stratégiai fókuszú (tehát a vállalatok versenyelőnyének forrásait figyelembe vévő) vizsgálata, ebből következően a műszaki tudományok, az innovációmenedzsment vagy a stratégiai menedzsment diszciplína önmagában nem biztosít elegendő keretet ehhez. Olyan elméleti megközelítést, alapozást kellett alkalmaznom, ami egyesíti ezen tudományos diszciplínákat és lehetővé teszi annak a kutatását, hogy egy konkrét technológia alkalmazása hogyan járulhat hozzá a szervezetek, vállalatok technológiamenedzsment tevékenységéhez. Doktori értekezésemben olyan elméleti megközelítést, alapozást alkalmaztam, ami egyesíti ezen tudományos diszciplínákat. Doktori értekezésem célja annak vizsgálata, hogy a korábbi kutatások által feltárt, a felhő alapú technológia jelentőségét alátámasztó tényezők, a technológia alkalmazását érintő, meghatározható jellemzők, előnyök, tehát a felhő alapú technológia kkv-szektorhoz való illeszkedése visszaigazolható-e a hazai kis- és középvállalkozások körében. A kutatási kérdéseim ezt a célt szolgálják: a felhő alapú technológia alkalmazását meghatározó makro, mezo (vállalati) és mikroszintű tényezők feltárását és az ezzel kapcsolatos eredmények interpretálását. Kutatási témám tehát a felhő alapú technológia stratégiai fókuszú vizsgálata, annak tárgyát pedig a hazai kis- és középvállalkozások jelentik
The European Union and Jordan: Building Resilience in the Face of the Syrian Refugee Crisis
Full text linkThe war in Syria is one of the most drastic Humanitarian crisis ever. The prolonged crisis has not only resulted in the destruction of the country, but also the human costs have been very high. Based on estimations by the UNHCR, 600 thousand have been killed since 2011, 6.9 million have become internally displaced inside Syria, 5.4 million have become refugees, mostly in Turkey, Lebanon, Jordan, Iraq and Egypt (Council on Forign Relations, 2023). While some of those refugees have dangerously managed their way through the Mediterranean to Europe, the majority remains in the neighboring countries including Jordan, where it has more than 1.3 million refugees.
For this reason, the impact of the on-going war is not only restricted to Syria, but also to the whole region including Jordan. The sudden influx of refugees has magnified the country's own challenges. The Syrian refugee crisis has placed financial, social, and institutional strains on Jordan as a host community.
According to the UNHCR, there is an estimated of 1.3 million Syrian refugees in the country's different governorates (UNICEF, 2022). 653,292 of those were registered as Syrian refugees and asylum seekers in Jordan as of September 2023 (UNHCR, 2023). The distribution of those refugees and their concentration in the northern and central governorates have drastic impacts ;as those governorates are the location of main cities and have the highest share of population: Amman has 1.036 330 and Irbid 250. 645 (Population Hub , 2023). Consequently, the socio-economic impact of massive number of refugees are catastrophic.
As for Europe, the on- going crisis cannot be separated from its 2015-2016 migrant crisis, also known as the refugee crisis, when Europe received more than 1.3 million asylum seekers applicants, from which 378,000 were Syrians, accounting for 29% of all of Europe’s asylum seekers, the highest share of any country (Pew Research Center , 2016).This crisis, along with other crises within and beyond the EU, made the EU adopts a different approach in response to its current problems, in particular, the refugee crisis. Hence, building state and societal resilience became one of its five priorities of foreign and security policy as emphasized in the European Union Global Strategy of 2016 (EUGS) (The European Union External Action Service , 2016).
As for ‘resilience’ as a concept, the commission defines it as “The ability of states and societies to reform, thus withstanding and recovering from internal and external crises" (The European Union External Action Service , 2016, p. 26) .Since then, the EU directed all its efforts and funding toward ‘resilience’ building of the neighboring countries and the host of those refugees.
For Jordan as a host, this is translated on the ground in response to the Syrian refugee crisis. The EU is one of the most important international donors to Jordan in response for the Syrian crisis. Since the beginning of the civil war in Syria, the EU has pledged more than 3.5 billion EUR for Jordan through different instruments including humanitarian, development and macro-financial assistance (European Commission , 2022).
This dissertation aimed to find the role of the EU ‘resilience’ building in Jordan and its impact on Jordan's national security as a host and the EU's national security as a donor.
The dissertation found that
• First, on the theoretical level this dissertation proved, the EU’s ‘resilience’ building in Jordan is not only Maintenance, Marginal or Reflexive, rather more than one type of ‘resilience’ can be found together in Jordan.
• Second, on the empirical level, considering the impact of the EU’s ‘resilience’ building, the dissertation concluded that the Jordanian’s institutions promote ‘resilience’ building in Jordan.
• The third conclusion is related to the impact of the EU’s ‘resilience’ building in promoting Sustainable Developments Goals. The paper concludes that this impact differs from one sector to another .The EU’s different instruments including the EURT, EIB, and EBRD with almost 100 projects in different sectors contribute to achieve this.
• Regarding the dissertation main question and the EU ‘resilience’ building role in to promoting the EU own security. The dissertation proved that the success of the EU external migration governance through ‘resilience’ building as a response to the Syrian Refugees case varies between the different country hosts. The EU-Turkey Deal plays a more successful role as a buffer zone than Jordan. While Jordan ‘resilience’ building works better than Lebanon. As for Jordan ‘resilience’ building impact on the EU, Jordan cooperative approach has enabled it to harmonize the EU efforts in line with Jordan policies so that they best support the refugees and the local communities. This in turn has been reflected on those refugees integration and the country social cohesion. Consequently, this indirectly contributes to keep those refugees closer to their home.
• In term of the EU ‘resilience’ building and Jordan' security. The dissertation proved that it is one factor. The dissertation proved the EU instruments contributes to enhance ‘resilience’ capacities. The U.S role and the Jordanian people are other factors.
• The author was capable to prove the connection between Buzan classification of the security sectors and the EU ‘resilience’ building capacities. These capacities, which include providing services, protection, social cohesion, the EU׳s Macro- financial assistance, and border management support, have a key role in promoting Jordan economic, political, military, societal and environmental security
Effective implementation of Industry 4.0 technologies in the retail sector through theexample of service robots
Full text linkA kutatásom során kisebb-nagyobb környezeti változások befolyásolták a disszertáció végleges formáját, illetve kutatási irányát és ezen kutatások eredőjét is. A világunkban tomboló Covid19 pandémia más megvilágításba helyezte az eredeti kutatásomat. Eredetileg az ipari robotok Ipar 4.0 általi elterjedése és üzleti világban elfoglalt helye tette volna ki a disszertációm fő fókuszát. Ennek megfelelően kutatásom elején a témavezetőmmel, Czakó Erzsébettel közösen részt vettünk 2018-ban a „5th AIB-CEE Chapter Annual Conference on International Entrepreneurship as the bridge between international economics and international business” című konferencián egy a Visegrádi Négyek Ipar 4.0 felkészültségét elemző cikkel. Ez a munkánk nagyban formálta a szemléletemet, amelynek köszönhetően az Ipar 4.0 mint kiinduló elem megmaradt a gondolkodásomban és ebből eredeteztettem azt a technológiai fejlődést, amelynek köszönhetően a robotok egyre jobban elterjedtek a nemzetközi gyakorlatban
Analysis of the Competitiveness of Hungarian Companies from the Perspective of Internationalisation
Full text linkResearch on competitiveness and internationalisation of companies is a critical academic field. There are infinite numbers of studies which investigate how to improve SME competitiveness, the impact of SME internationalisation on innovation, SMEs international performance, or the digital transformation of SMEs. Innovation is decisive for market competitiveness and efficiency and some research show that European SME innovations can rarely be seen as pioneering or groundbreaking.
My research focuses of domestic small and medium-sized enterprises. In some research, recurring success factors can be identified (Berényi & Deutsch, 2021). In my early research, I investigated the importance of the SME sector (Szanyi-Gyenes, Mudri & Bakosné Böröcz, 2015; Szanyi-Gyenes, 2019), factors of a successful international growth of a small company (Szanyi-Gyenes, 2017), later on the management and the management’s attitude in the company’s success (Szanyi-Gyenes & Almási, 2021), future competitiveness aspects of domestic companies from the internationalisation perspective (Marciniak et al., 2022), the digitalization factors of domestic companies from the internationalisation and competitiveness perspective (Szanyi-Gyenes & Almási, 2023) and the effects of internal barriers of domestic companies on competitiveness.
The research model describe how the competitiveness, the internationalisation dimension, and the role of the company’s manager are linked.
The role of leadership is crucial to success, the reason is that strategic orientation, recognition of growth options, resource management, creating a mission-friendly organisational structure are all leadership capacities in the SME sector. Results has shown that managers and employees of enterprises have a diverse perception and evaluation of the performance of their enterprise, and that the concept of success is more complex and contains elements based on perceptions. The manager’s attitude towards success significantly determines the strategic orientation of the enterprise, the attention and resources devoted to specific areas of operation.
Examining companies operating in the international market and those operating only in the domestic market, companies present on the international market showed better scores in all the dimensions examined. They are characterised by continuous strategic renewal, a strategy broken down to the individual level, the use of technological innovation and openness to innovation. The leadership style is also supportive of strategic objectives and the 2 transformational leadership style is more typical. These companies are constantly seeking to maintain a competitive edge through new strategic initiatives, have a more individualised strategic plan, have a well-defined and known decision-making process, incorporate available information into the decision-making process, have responded more effectively to unexpected environmental challenges in times of pandemics, are more attentive to the use of digital technologies and perform better in terms of workflow efficiency.
The results show that technological changes, including the challenges of digitalization, are more challenging for larger companies and have the least impact on companies after the early period. Companies should be more open to innovation and digitalization, to develop employees’ skills and suggest management support and risk taking. Companies that are also present in the international market perceive the impact of technology, including digitalization, as stronger and pay more attention to the use of digital technologies, compared to domestic companies that perceive the impact of technological change as less of a challenge. These companies perform better in improving work process efficiency, identifying new practices and allocating resources accordingly. Digitalization can become a key to the future success of a company if managers change their management style and decision-making mechanisms.
Finally, focusing on barriers to competitiveness shows, that inhibiting factor is clearly linked to internationalisation too. Firms also present on the international market are likely to have the necessary specialised expertise, such as sales knowledge, and thus perceive expertise as less relevant as a barrier. To be more competitive, it is recommended to look for strategic opportunities where companies can be involved in international processes, thus making the organisation more open to innovation, new opportunities can bring more effective operation, employees will be more motivated, thus reducing the impact of inhibiting factors
New risks of interdependence in shifting world order – Developing a sustainable risk framework for the Belt and Road
Full text link1. There are fields in which complex interdependence will likely continue, while there are also fields in which a highly normative, geopolitical contest is underway that potentially undermines interdependence.
2. In international finance, a shared risk approach was demonstrated by the emergence of the Asian Infrastructure Investment Bank. In this case, China has contributed a new institution, challenging US leadership of global finance yet seeking reform rather than revolution to address the needs of the developing world. More transparency about bilateral Chinese lending would help reassure concerns about debt sustainability. The growth of green finance may in time provide an opportunity for greater accountabilities in resource planning, transparency of lending and tracking of project deliverables.
3. In communications technology, a shared, multi-stakeholder risk approach was demonstrated to be the optimal risk reduction approach, in the face of very real and multiple-sourced cyber-risks. Yet geopolitical contest and spiralling distrust (for example, the case of Huawei) is undermining international cooperation in constructing new institutions, norms and rules to protect the integrity of systems that are expected to transform economies, societies and assist the shift to sustainability. There may yet be some room for compromise in particular if brokered by the EU.
4. In infrastructure connectivity, China’s different risk approach was demonstrated, underlining a confidence in the Asian development model, although this approach has generated claims of debt risks, opaque decision making, corruption and other problems, often at the country or project level in high-risk operating environments. The risks in the Kyaukphyu, Myanmar, case are high and diverse. This points to the need for China to pay closer attention to local and regional sustainable development outcomes.
5. A new theoretical framework for sustainable internationalism is needed to understand the new, emerging conditions in a multipolar world order, to construct a new global sense of purpose to address shared challenges in a shared risks/mutual interests-based international system.
6. A new concept of geopolitical risk is needed to more proportionately assess interdependence risks and opportunities for actors than the traditional, normative, zero-sum concept
Peer Effects on Educational Aspirations
Full text linkThe thesis focuses on the influence of friends on multiple measures of students' educational aspirations in Hungarian primary schools before students are distributed to stratified tracks. The dissertation discusses and examines various mechanisms through which friends can influence students' aspirations, such as the adaptation to norms, values, and attitudes shared by friends and the potential effect of having access to the educational resources of friends' parents. The dissertation also considers the contribution of friendship selection to friends' similar aspirations.
1. The first empirical chapter of the dissertation examined the effects of social influence and selection on academic ambitions and achievement in two school subjects: Hungarian literature and mathematics. Using longitudinal social network models, the analysis disentangled social influence on academic ambitions from friendship selection based on academic ambitions. The study found that changes in adolescents' academic ambitions were related to the ambitions of their friends. Nevertheless, the mechanisms underlying the tendency towards similarity were slightly different for the two subjects. In Hungarian literature, the attractiveness of friends with high ambitions was more pronounced than that of friends with low ambitions, while the opposite process was observed in mathematics. Academic achievement seemed to be a relevant attribute for friendship selection, but only in Hungarian literature.
2. The second empirical study investigated the influence of friends on the secondary school track preferences of Hungarian adolescents. The results indicated that peers could influence the adjustment of adolescents' educational preferences through their parental resources, as having friends with at least one parent with a tertiary education could motivate students to adjust their preferences towards the grammar school track. The average preferences of friends did not have a direct positive effect on preferences for the grammar school track, while having friends who preferred the vocational secondary school track had a negative effect on students expressing the same preferences.
3. The third empirical study examined whether students' preferences for the grammar school track in their secondary school applications were associated with the preferences of their friends and classmates by applying Generalized Structural Equation Models. The results indicated that students' own preferences for the grammar school track were negatively associated with the proportion of friends and classmates who preferred the grammar school track in their applications. Friends' previous preferences were positively associated with students' preferences in their applications, but only when friends' preferences in their applications were also taken into account. On the whole, the results did not provide sufficient support for the positive association between friends' educational preferences.
4. Overall, the results suggest that friends' aspirations may have a positive effect on aspirations regarding school grades, i.e., aspirations that have immediate consequences and are not bound by external limits. The differences in social influence and social selection between the school subjects studied underscore the importance of studying academic motivation as a domain-specific concept. With regard to aspirations expressed as preferences for secondary school tracks, the negative effects may be explained by perceived constraints that prevent or encourage individuals from having certain aspirations or dreams for themselves. The contribution of friends' parental background to the development of students' educational preferences highlights that schools are social institutions where social networks play an important role alongside formal education