University of Szeged

Török Eszter

KO
RTÁ
RS M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
376 377
A MIKSZÁTHI ANEKDOTIKUS HAGYOMÁNY TOVÁBB-
ÉLÉSE GRECSÓ KRISZTIÁN PLETYKAANYU CÍMŰ 
ELBESZÉLÉSÉBEN
Kulcsszavak: narráció; anekdota; pletykareprezentáció; élőbeszéd-jelleg; familiaritás
Az anekdotikus elbeszélésmód a mikszáthi fénykora, a 19. század után jelentős vál-
tozás következett be a recepciótörténeti megítélés kapcsán. A modernség elutasító 
hozzáállással tekintett eme elbeszélői modorra. Ennek ellenére a posztmoderntől 
visszatérő tendencia figyelhető meg az anekdotikus jegyeket illetően. Grecsó Krisz-
tián kortárs novellái gyakori falusi környezetükkel látszólag beleilleszkednek, de leg-
alább is a modern megfelelőjét képviselik a mikszáthi elbeszélések világának.
Dolgozatomban Grecsó Krisztián Pletykaanyu című elbeszélését és Mikszáth Kál-
mán műveinek korpuszából reprezentációs céllal választott Az aranykisasszony című 
rövidpróza jellemzőit hasonlítom össze szövegpéldák segítségével, ezzel bizonyítva 
a Grecsó-mű hagyománykövető magatartását narrációjának anekdotikusságán 
keresztül.
Az anekdotikus elbeszélésmód az orális gyökerektől elválaszthatatlan, így fő 
elemzési szempontként jelenik meg. Az élőbeszéd-jelleg, a familiaritás, a komótos 
tempó és a narrátor elbeszélőkedve mind ezen orális hagyomány továbbéléséből 
adódó jellemzők. Az anekdoták használata szintén alapvető sajátosság, mely beé-
kelődve vagy láncszerűen is előfordulhat.
Az narráció fentemlített szempontjai mellett a közösség tudásának megjeleníté-
sét tekintve is érdemes megvizsgálni az elbeszéléseket. A közös tudás megjelenése 
és a pletykareprezentáció is jellemzője a zárt közösségek életének, mely állításom 
szerint a kölcsönös familiaritásból levezethető jelenség a művekben. A pletykálási 
folyamat anekdotázásként, illetve az anekdotikus elbeszélésmód használataként 
valósul meg a grecsói és a mikszáthi rövidprózában.
Dolgozatomban számos szempont alapján hasonlítom össze a Grecsó- és a Mik-
száth-művet, azon céllal, hogy ezzel a párhuzam fennállását bizonyítsam, emellett 
reprezentáljam azt, hogy 120 év elteltével Grecsó Krisztián milyen módon követi a 
mikszáthi anekdotikus prózapoétika hagyományait.
TÓTH BLANKA
Magyar nyelv és irodalom szakos tanár–angol nyelv és 
kultúra tanára osztatlan mesterképzés 
Osztatlan, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Mizsur Dániel
egyetemi tanársegéd, ELTE BTK
FELOLDOZÓ EMBERTELENSÉG – DEHUMANIZÁCIÓ PETRI 
GYÖRGY HOGY ELÉRJEK A NAPSÜTÖTTE SÁVIG CÍMŰ 
VERSÉBEN
Kulcsszavak: transzgresszív versbeszéd; lírafordulat; elembertelenítő retorikai eljárások; a 
szexualitás ábrázolása; eltrágyiasítás
Petri György Hogy elérjek a napsütötte sávig című emblematikus versét egy, 
a recepció által korábban nem vizsgált kérdéskörrel, a dehumanizáció színre kerülé-
sével összefüggésben értelmezem újra. A befogadástörténet néhány meghatározó 
mozzanatára építve igyekszem az elemzett verset líratörténeti kontextusba helyezni, 
megemlítve annak – az elembertelenítéssel összefüggésbe hozható – lehetséges 
előzményeit. A verset az eltárgyiasító és az animalizáló nyelvi stratégiák láttatásával, 
a beszélő és a felidézett alakok közötti dinamikákra, retorikai eljárásokra koncent-
rálva vizsgálom. A dolgozat számba veszi a dehumanizáció meghatározó értelme-
zéseit, az ahhoz kapcsolódó szerepköröket, ezzel együtt bemutatja, hogy a jelen-
ség hogyan nyilvánul meg és a szerepkörök eltolódásával miképp relativizálódik a 
fókuszba helyezett Petri-versben. Elemzésem rávilágít, hogy az emberi méltóságtól 
való megfosztás nem csupán a megidézett nőalakra irányul, tehát nem egyetlen kiin-
dulópontja van, hanem a nő férfihoz való viszonyában, illetve a lírai én osztottságá-
ban is jelentésteremtő erőre tesz szert, a felidéző én egykori önmagától való meg-
különböztetésében ugyanis meghatározó szerepet játszik, amely tovább árnyalja a 
vers transzgresszív esztétikáját.
TÖRÖK ESZTER
Angol nyelv és kultúra tanára – magyartanár 
Osztatlan, 9. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Áfra János
helyettesítő oktató, DE BTK


Hungarian

Feloldozó embertelenség - dehumanizáció Petri György Hogy elérjek a

napsütötte sávig című versében : [absztrakt]

Nehéz Fruzsina

389388
Ö
SSZEH
A
SO
N
LÍTÓ
 IRO
D
A
LO
M
- ÉS K
U
LTÚ
RATU
D
O
M
Á
N
Y
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
A GÁZEL MŰFAJI ÉS KULTURÁLIS KÓDJAI ARANY JÁNOS 
ÉS FEDERICO GARCÍA LORCA KÖLTÉSZETÉBEN
Kulcsszavak: Arany János, Federico García Lorca, gázel, műfajelmélet
A kutatás fő célja azonosítani és elemezni a perzsa-arab eredetű gázel műfaji és kul-
turális kódjait. Az műfajelméleti rész áttekintést nyújt a gázel legfontosabb sajátossá-
gairól, és röviden bemutatja interkulturális adaptációit az európai irodalomban. Az 
elemzés középpontjában két gázel áll: az egyik Arany János Ghazel című szövege, 
a másik Federico García Lorca Gázel a sötét halálról című költeménye. Habár a gázel 
nem honosodott meg a magyar irodalomban, és Spanyolországban sem volt széles 
körben elterjedt forma, a két szerző között pedig sem kronológiai, sem térbeli vagy 
kauzális kapcsolat nincs, a két mű mégis hasonló üzenetet közvetít.
Arany Ghazele 1858-ban jelent meg az Üstökösben, azonban cím nélkül, 
A poloska című, szintén perzsa-arab eredetű makáma részeként. 1867-ben, az Arany 
által szerkesztett összkiadásba már saját címmel került be. Emiatt a Ghazelt érde-
mes a makáma részeként, illetve attól függetlenül is, többes kódolású szövegként 
elemezni.
García Lorca Tamarit-kert (Diwán del Tamarit) kötete posztumusz kiadásban lát 
napvilágot, 1940-ben, benne tizenkét gázellel és kilenc kaszídával. A Gázel a sötét 
halálról elemzése megmutatja, hogy a granadai szerző miként újította meg formai-
lag a műfajt, anélkül, hogy annak belső strukturális sajátosságáról lemondott volna, 
és miként kapcsolódott a műfaj révén hazája arab kulturális örökségéhez.
MÉNESI FLÓRA
Magyar-spanyol osztatlan tanári 
Osztatlan, 9. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Témavezetők:
Dr. Hász-Fehér Katalin
egyetemi docens, SZTE BTK
Dr. Katona Eszter
egyetemi docens, SZTE BTK
JÁTÉK ÉS NEVELŐDÉS AZ IRODALOMBAN
Kulcsszavak: felnövés; lélekfejlődés; ösztön; halál; őrület
Az általam elemzett szépirodalmi művek mindegyikében adott egy felnőttek nél-
küli környezet, melyben a még kiforratlan és befolyásolható jellemű gyermekeknek 
önmagukra utalva, külső segítség nélkül kell megbirkózniuk ébredező lelkük esetle-
ges problémáival. Az érzékeny lelkületű főhős a legtöbb esetben valahol a konven-
cióktól hangos világ és az azzal ellenkező lázadó énje között tengődik, míg végül 
egyfajta játék hatásásra előtör belőle addig elfojtott ösztönénje. A játék irodalmi 
megközelítése folytán azt láthatjuk, hogy az a lehető legjobb módja a gyerekek szá-
mára „kipróbálni” az életet, s hogy az abban való feloldódás következményei megha-
tározók a nevelődésük kapcsán. A főhősök jellembeli változásainak vizsgálata során 
beigazolódik, hogy a lelki fejlődés a játék intézményéhez hasonlóan állandó, ami 
által azzal szembesülünk, hogy a hagyományos értelemben vett felnövés fogalma 
szinte teljesen értelmét veszti.
NEHÉZ FRUZSINA
Irodalom- és kultúratudomány 
MA, 3. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Horváth Csaba Gusztáv
egyetemi docens, KRE BTK


Játék és nevelődés az irodalomban : [absztrakt]

Kovács Brigitta

N
ÉVTA
N
401400
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
ÁLLATNÉVVIZSGÁLATOK SZABÓ MAGDA REGÉNYEIBEN
Kulcsszavak: névtan, irodalmi névadás, állatnévadás, interdiszciplinaritás, Szabó Magda
Dolgozatom témája a Szabó Magda regényeiben megjelenő állatnevek többszem-
pontú vizsgálata. A kutatásom legfőbb szempontja az adattárban szereplő nevek 
eredet szerinti, szerkezeti és motivációs elemzése. Összesen 20 művet vizsgáltam 
meg, amelyben 95 adatot találtam. A gyűjtött névanyag bemutatásakor BUKOVICS 
(1983) rendszerezését követtem. Szempontjaim a következők: 1. a név eredete, 2. a 
név szerkezete 3. névadás motivációja, 4. a nemtévesztés, névöröklés megjelenése 
a regényekben 5. a névtelenség megjelenése Szabó Magda műveiben.
Első hipotézisem, hogy a különböző korosztálynak szóló művek névadásának 
sajátosságai között különbséget lehet majd felfedezni, a különböző korosztályok-
nak szánt regények névadását ezért kontrasztív szempontból vizsgálom. Második 
hipotézisem, hogy a gyermek- és ifjúsági regényekben a transzonomizációs nevek 
lesznek többségben. Harmadik hipotézisem, hogy a névtelenség szimbolikus jelen-
téstartalmat hordoz a vizsgált művekben.
A hipotézisek a kutatásom során igazolást nyertek. A gyermek- és ifjúsági regé-
nyek névadására leginkább a családnév + keresztnév típusú, transzonomizációval 
létrejövő, allite–ráló névalakok jellemzőek, pl. Gyík György, Bárány Bertalan, Sügér 
Sebestyén. A külső jegy által motivált névadás is elsősorban a gyermekregények 
állatnévadását jellemezte, pl. Félharisnyás, Rókica. A további regényeiben az egye-
lemű, transzonomizáción alapuló névadás is jellemző, pl. Viola, Henriett, de hangsú-
lyosabb a nemtévesztés, névöröklés és a szimbolikus névadás.
A gyermek- és ifjúsági regényekből 60 adat származik, amelyek közül 49-et tekint-
hetünk transzonomizációs, azaz más tulajdonnévi csoportból átvett állatnévnek.
A harmadik hipotézisemet, azaz hogy a névtelenség szimbolikus jelentést ad a 
műnek, számos elemzett regényből származó adat igazolja. Ez a jelenség elsősor-
ban a felnőtteknek szánt regények esetében figyelhető meg, például Az ajtó, és 
Az őz című regényekben. Előbbiben Emerenc macskáinak, amikhez erősen kötődik, 
nem ismerjük meg a nevét, Az őz című regényben pedig a címszereplő, szimbolikus 
szerepű állat nevére sem derül fény.
KOVÁCS BRIGITTA
Magyartanár; rajz- és vizuáliskultúra-tanár 
Osztatlan, 11. félév
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar 
Témavezető:
Dr. Takács Judit
egyetemi docens, EKKE BMK
NÉVATTITŰD-VIZSGÁLAT AZ ASZÓDI EVANGÉLIKUS 
GIMNÁZIUM HÁROM ÉVFOLYAMÁN
Kulcsszavak: névattitűd; névkompetencia; névpreferencia; interdiszciplinaritás; tanításmód-
szertan
A kutatás célja az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kol-
légium 5., 7. és 10. évfolyamos tanulóinak többszempontú névattitűd-vizsgálata. 
Kutatásom középpontjában a diákok névkompetenciája, névízlése, névválasztási és 
névhasználati preferenciái, névasszociációi, valamint névattitűdje áll. Az adatgyűjtés, 
melyben 117 tanuló vett részt, kérdőíves módszerrel történt, ebből vonok le a követ-
keztetéseket, illetve állapítom meg a korosztályi és nemi különbségeket. Az ered-
ményeket tekintve elmondható, hogy mindhárom korosztály rendelkezik valamilyen 
szintű személynevekkel kapcsolatos névkompetenciával. A tanulók 85%-a szereti, 
illetve sokan közülük ritkának, különlegesnek tartják saját keresztnevüket. A válasz-
adók fele a becenévi megszólítást részesíti előnyben. A diákok által legszebbnek 
vélt keresztnevek között magas arányban jelennek meg a manapság gyakori, diva-
tos nevek (pl. Hanna, Anna, Levente, Bence). A gyerekek névízlése igen konzervatív, 
a rövid, gyakori neveket részesítik előnyben. A diákok névpreferenciáját főként sze-
mélyes kötődéseikből fakadó érzelmeik, az általuk fontosnak tartott személyek nevei 
befolyásolják. Több tanuló a saját nevét tartja a legszebbnek. A felújított neveket, az 
újabban átvett jövevényneveket, az ún. hagyományos magyar neveket, valamint a 
virág- és gyümölcsneveket egyértelműen elutasítják. A tanulók válaszai alapján nem 
jelenthető ki egyértelműen, hogy inkább az újító vagy a hagyományos tendencia 
érvényesül ízlésükben. A névválasztás során a gyerekek szerint a név egyedisége, 
hangzása és a családnévhez illősége a legfontosabb szempont. A válaszadók több 
mint fele (56%-a) nyilatkozott úgy, hogy a névválasztás során befolyással van rá vala-
melyik médium, adataim azt mutatják, hogy minél idősebbek a diákok, annál inkább. 
Főként filmekből és sorozatokból merítenek ihletet, de a könyvek és a játékok is 
többször előfordulnak a válaszok között. A vizsgált tanulók esetében nem jelenthető 
ki, hogy az idősebb tanulók hajlamosabbak lennének egy-egy név kapcsán sztereo-
tipizálni, elvontabb kategóriákban gondolkodni.
Az eredmények bemutatását követően arra is rámutatok, miért elengedhetetlen a 
diákok számára a névtani tájékozottság, milyen pedagógiai feladatok jelennek meg 
a névtan kapcsán, illetve milyen módszerekkel lehet a tudományág interdiszcipli-
naritását kihasználva az ismereteket más tantárgyak keretén belül oktatni.
KOVÁCS KATINKA
Magyartanár-közösségi művelődés tanára 
Osztatlan, 11. félév
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar 
Témavezető:
Dr. Takács Judit
egyetemi docens, EKKE BMK


Állatnévvizsgálatok Szabó Magda regényeiben : [absztrakt]

Vajas Réka

SZO
CIO
LIN
G
VISZTIK
A
, D
IA
LEK
TO
LÓ
G
IA
434
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYÉT ÉRINTŐ 
DIALEKTUSOK SZEREPE A HELYI LAKOSOK 
IDENTITÁSÁNAK KONSTRUÁLÁSBAN, VALAMINT 
ATTITŰDJEINEK KIALAKULÁSÁBAN
Kulcsszavak: dialektológia; perceptuális dialektológia; identitás; attitűd; Borsod- Abaúj-
Zemplén vármegye
A kutatás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye lakosainak nyelvjárásokkal kapcsolatos 
véleményeit, tapasztalatait tárta fel, különös tekintettel a nyelvi attitűdökre, valamint 
az dialektusok identitáskonstruáló szerepére. A kutatás kérdőíves módszerre épült, 
amelyet borsodi lakosok töltöttek ki. Az eredmények rámutattak, hogy a nyelvhasz-
nálók alapvetően nyelvjárásban beszélőként határozzák meg magukat, mely fontos 
tényező az önazonosságuk megteremtésében. A vizsgálatba bevont 186 adatközlő 
többsége borsodi nyelvjárásban beszélőként azonosítja magát, ezzel új kategóriát 
teremtve, ugyanis a dialektológiával foglalkozó szakirodalom nem különít el ilyen 
nyelvjárási régiót (vö. Kiss 2001). Ezzel párhuzamosan a kutatás arra is rámutatott, 
hogy az adatközlők jelentős részét érte már hátrány a nyelvhasználatából adódóan, 
mely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvhasználók formális színtereken 
belül nem alkalmazzák a nyelvjárásukhoz tartozó elemeket, a tájszavaikat is lecseré-
lik azok sztenderd szinonimáira.
A dolgozat a laikus nyelvhasználók nyelvjárásokról való vélekedéseinek a vizsgá-
lathoz csatlakozik, egy bizonyos vármegyére specializálva azt, mely nem megszo-
kott a dialektológiai kutatások esetében, ugyanakkor látható, hogy új perspektívákat 
nyújt, hiszen ebben az esetben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nemcsak köz-
igazgatási határokat jelent, hanem a helyi lakosok szerint egy nyelvjárási terület izo-
glosszáit is meghatározza. Ennek nyomán a munkám a dialektológia mellett jelentős 
mértékben támaszkodik a perceptuális dialektológiára is.
VAJAS RÉKA
Magyar-, rajz- és vizuáliskultúra-tanár szak 
Osztatlan, 7. félév
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar 
Témavezető:
Dr. Jánk István
egyetemi docens, EKKE BMK
LEÍRÓ ÉS ELMÉLETI 
NYELVÉSZET


A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét érintő dialektusok szerepe a helyi lakosok identitásának konstruálásban, valamint attitűdjeinek kialakulásában : [absztrakt]

Csébfalvi Fruzsina

LEÍRÓ
 ÉS ELM
ÉLETI N
YELVÉSZET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
438 439
KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKORÚ SZEMÉLYEK ÉRZELEMKIFEJEZŐ 
KÖZNYELVI METAFORÁI
Kulcsszavak: kognitív; nyelvészet; emóció
Számos módja van az érzelmek verbális kifejezésének: a szóképek használata az 
egyike ezeknek, amelyek közül a metaforák alkalmazása sok esetben elengedhe-
tetlen az elvont fogalmak konceptualizációjához. Pályamunkámban az érzelem-
kifejezésben használatos metaforákat vizsgálom, kiemelt figyelmet fordítva a kor-
osztályos különbségekre. Kutatásomat a kognitív nyelvészeten belül a standard 
fogalmi metaforaelméletre, valamint a kognitív metaforaelméletre alapozom. 
A kutatásomat a Google Űrlapok felületén keresztül, heterogén hólabda mintavétel-
lel, kvantitatív kutatási módszerrel végeztem. A kérdőívben Kövecses Zoltán fogalmi 
metaforáit vetettem össze a kitöltők egyedi válaszaival, összefüggést keresve az 
asszociáció és a verbális kifejezésmód között. Kitértem arra is, hogy milyen hőérze-
teket kapcsolnak leggyakrabban az emóciókhoz a megkérdezettek. 532 kitöltő alap-
ján 7 korcsoportot különítettem el, és ezen csoportok tanulmányozásával bizonyítot-
tam hipotéziseimet. Az előfeltevéseim egyike szerint különbségeket lehet felfedezni 
az eltérő életkorú személyek metaforizációjában: ezen differenciákat pedig többféle 
tényező befolyásolhatja. Második hipotézisem az, hogy a nyelvi kreativitás nemcsak 
a serdülő- és a fiatal felnőttkorban érhető tetten, hanem az idősebb korosztályok 
nyelvhasználatában is.
Legfontosabb eredményeim közé tartozik az asszociáció és a nyelvi megjele-
nítés közötti felfedezett korreláció. Elmondható ugyanis, hogy akik a nyitott végű 
kérdéseknél egyes fogalmi metaforák leképezéseit írták az érzelmek nyelvi kifeje-
zőeszközeként, azok sok esetben a fogalmi metaforákhoz tartozó meghatározott 
forrástartományokat választották a zárt végű kérdéseknél. Jelentős eredmény, hogy 
vannak olyan érzelmek és hőérzetek (például a boldogság), amelyeket – életkortól 
függetlenül – hasonlóképpen metaforizálnak az emberek, illetve vannak olyanok is, 
amelyek (például a szerelem) nyelvi megjelenítése teljes mértékben megváltozik 
az életkor előrehaladtával. A téma, illetve ezen kutatás eredményei számos további 
kutatási kérdést vetettek fel, ezért a jövőben mindenképpen tervezem a témát más 
aspektusból is megvilágítani.
BISZTRICZKI SÁRA
Kommunikáció-és médiatudomány 
BA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Témavezetők:
Mártonné Dr. Ivaskó Lívia
egyetemi docens, SZTE BTK
Dr. Papp Melinda
egyetemi adjunktus, SZTE BTK
FRÁZISVÉG JELÖLÉSE ZÖNGEMINŐSÉGGEL A 
MAGYAR KIJELENTŐ, FELKIÁLTÓ ÉS FELSZÓLÍTÓ 
MEGNYILATKOZÁSOKBAN
Kulcsszavak: zöngeminőség; mondattípus; glottalizáció; felkiáltó mondat; felszólító mondat
A beszédben a frázishatárok jelölésére különböző akusztikai kulcsok alkalmazha-
tók, ezek közé sorolható a glottalizáció megjelenése is. Magyar nyelven többnyire 
mondattípustól függetlenül vizsgálják a glottalizált zönge határjelző funkcióját, de 
más nyelveken végzett kísérletek arra mutatnak, hogy lehet összefüggés a mon-
dat illo kúciós típusa és a rá jellemző zöngeminőség között. Kísérletem célja annak 
megállapítása volt, általános jelenség-e a magyar nyelvben a frázisvég glottalizá-
cióval történő jelölése, illetve, van-e összefüggés a mondat típusa és a jellemző 
frázisvégi zöngeminőség között? Jelen kutatás során elsőként tettem kísérletet a 
magyar nyelvű felszólító és felkiáltó mondatok frázisvégi szótagjának vizsgálatára 
zöngeminőség tekintetében, kijelentő mondatokhoz viszonyítva. Magyar nyelvű 
beszélők olvastak fel különböző típusú mondatokat egy-egy előre meghatározott 
kontextus ismeretében. Ezen megnyilatkozások utolsó szótagjának zöngeminősége 
percepciósan és vizuálisan került elemzésre. A kísérlet eredményei szerint a felkiáltó 
mondatok szignifikáns eltérést mutattak a kijelentő és felszólító mondatoktól frázis-
végi zöngeminőség tekintetében. A különböző mondattípusok jelentősen eltértek 
abban, hogy az utolsó magánhangzó hányszor valósult meg modálisan. Feltételezé-
seim szerint az érzelmi érintettség, illetve az esetlegesen magasabb alapfrekvencia 
magyarázhatja a felkiáltó mondatok esetében tapasztalt eltérést. Összességében 
arra következtethetünk, hogy a magyar nyelvben van összefüggés a mondat típusa 
és a megnyilatkozást lezáró szótag zöngeminősége között.
CSÉBFALVI FRUZSINA
Magyar 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. Kohári Anna
tudományos munkatárs, HUN-REN 
Nyelvtudományi Kutatóközpont


Frázisvég jelölése zöngeminőséggel a magyar kijelentő, felkiáltó és felszólító megnyilatkozásokban : [absztrakt]

Baku Laura

PRA
G
M
ATIK
A
 ÉS A
LK
A
LM
A
ZO
TT N
YELVÉSZET
467466
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
A SZÓMAGYARÍTÁSOK JELLEMZŐI ÉS MOTIVÁCIÓI 
AZ INFORMATIKA KORÁBAN
Kulcsszavak: magyarítás; informatikai kifejezések; neologizmus; szóalkotási módok; 
szomagyarito.hu
A megújulás szerves részét képezi a nyelveknek. Mindez abból adódik, ha a nyel-
vünkben megjelenik valami új dolog, azt a nyelvhasználóknak valamely módon meg 
kell nevezniük. A magyar nyelvben már a középkorban is található példa magyarí-
tásra (habár ez még nem tudatos, szervezett folyamatként volt jelen). A nyelvújítás 
korára azonban a magyarításra való szándékra igen erős tendencia alakult ki. Az 
1930-as években megjelentek a szómagyarító pályázatok, amelyekben a nyelvhasz-
nálók beküldhették a javaslataikat a meghatározott idegen kifejezésekre. 2010-ben 
jelent meg a Szómagyarító honlap a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda indításával. 
A honlap a nyelvünkbe áradó idegen szavak magyarítása céljából jött létre, amely 
szabadon hozzáférhető a felhasználók számára.
Dolgozatomban a Szómagyarító portálra érkezett informatikai kifejezések magya-
rításait vettem górcső alá. A talált adatokat több szempont alapján rendszereztem és 
vizsgáltam. A dolgozat kiindulópontja a honlapon található informatikai kifejezések 
általam összegyűjtött korpusza. A kutatás során arra keresem a választ, hogy milyen 
szóalkotási módokat alkalmaztak a felhasználók a szavak megalkotásakor, ezek a 
kifejezések mennyire terjedtek el, továbbá ezek a kifejezések milyen szövegkörnye-
zetben fordulnak elő.
BAKU LAURA
Magyar – ének-zene tanár szak 
Osztatlan, 9. félév
Nyíregyházi Egyetem
Témavezető:
Dr. habil Minya Károly
főiskolai tanár, NYE
A GENERATÍV MI HASZNÁLATÁNAK SZEREPE A 
NYELVTANULÁS SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐIRE A HOLLAND 
SZAKOS HALLGATÓK KÖRÉBEN
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, nyelvoktatás, holland
A mesterséges intelligencia (MI) oktatási célú alkalmazása jelentős lehetőségeket és 
kihívásokat kínál, különösen a nyelvtanulás területén. Kutatásomban a generatív MI, 
például a ChatGPT használatának hatásait vizsgáltam a holland nyelvet tanuló egye-
temi hallgatók körében. Különös figyelmet fordítottam arra, hogy az MI támogatása 
miként befolyásolja a hallgatók önbizalmát az írásos feladatok elvégzése során, és a 
hallgatók hogyan viszonyulnak a tanári visszajelzésekhez az MI-vel szemben.
A kutatás során a hallgatók két írásos feladatot végeztek el: az elsőt önállóan, 
a  másodikat segédeszközök (például generatív MI, fordítóprogramok). Mindkét 
feladatot követően önreflexiós kérdőívet töltöttek ki. Az eredmények szerint az MI 
használata szignifikánsan növelte a hallgatók önbizalmát az elvégzett feladatok 
minőségét illetően, különösen az alacsonyabb évfolyamokon. Ugyanakkor a hallga-
tók körében továbbra is a tanári visszajelzést tartották a legértékesebbnek és leg-
hasznosabbnak a nyelvi fejlődésük szempontjából. A tanári visszajelzések nemcsak 
a nyelvi kompetenciák fejlesztését támogatják jobban, hanem a megbízhatóság és a 
személyre szabott tanulási lehetőségek szempontjából is felülmúlták az MI-t.
A kutatás eredményei rámutatnak az MI eszközök nyelvtanulásban rejlő poten-
ciáljára, különösen az önbizalom növelésében. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a 
tanári szerep továbbra is kulcsfontosságú marad az oktatási folyamatban. Ez a kuta-
tás hozzájárulhat a mesterséges intelligencia és a hagyományos tanítási módszerek 
hatékony integrációjának kialakításához.
DEBRECENI PANNA
Néderlandisztika 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Nagy Roland
adjunktus, ELTE BTK


A szómagyarítások jellemzői és motivációi az informatika korában : [absztrakt]

Nagy Eszter Hedvig

Ó
KO
RI ÉS KÖ
ZÉPKO
RI EG
YETEM
ES TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
494 495
HŐSIESSÉG A TÁRSADALMI NEMEK KERETEIN TÚL – 
JEANNE D’ARC ÉS A KILENC HŐS CHRISTINE DE PIZAN 
MUNKÁIBAN
Kulcsszavak: társadalmi nemek története; Jeanne d’Arc; Christine de Pizan; lovagideál; 
nemi szerepek
Dolgozatom fő témája a 14 – 15. századi társadalmi nemek és annak a kérdése, hogy 
a férfi és női nemhez kapcsolt elvárások, valamint a hősiesség hogyan jelenik meg 
ezek határain belül, és volt- e lehetőség a hagyományos nemi keretek átlépésére. 
Célom rámutatni, hogy a középkor kötött társadalmi struktúráin belül a tradicionális-
nak nem megfelelő eseteket a társadalom hogyan értelmezte, ezzel mélyebb bete-
kintést nyerve a középkori társadalom működésére és a nemi szerepekre. A témakör 
középpontjába Jeanne d’Arc hagyománybontó alakját, valamint a korban nagyon 
elterjedt kilenc hős (neuf preux) motívumát helyeztem. Ennek alapján elemeztem a 
hősiességet mint ideált, valamint alkalmaztam egy konkrét esetre. Ehhez fő forrás-
bázisom Christine de Pizan írónő munkái, főként a Le Ditié de Jehan d’Arc (1429) 
című verse. Az elemzés során vizsgáltam a késő középkori lovagideált, a szüzesség 
és szexualitás szerepét, a  társadalmi nemek megjelenését különböző társadalmi 
csoportokban, illetve a férfias nőkre használt kategóriát, a viragót. A kutatás Jeanne 
d’Arc alakját, a kilenc hős motívumát és a róluk írt Christine de Pizan-művet össze-
kapcsolva ad képet arról, mennyire voltak kötöttek a társadalmi keretek, valamint 
hogyan szolgált éppen ez a szigorú kötöttség a kategóriák esetleges eltolódásához, 
felvetve a lehetőségét, hogy a nők hősies szerepe a lovagi ideál változásának tud-
ható be, valamint, hogy ez az elsőre pozitívnak tűnő hatás hogyan válik majd nega-
tívvá a nők megítélésében.
NAGY ESZTER HEDVIG
Történelem 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Ciegerné Novák Veronika
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
FÉLELEM NÉLKÜL: WILLIAM WALLACE TÖRTÉNETE
Kulcsszavak: William Wallace; 1. skót függetlenségi háború; középkor; Skócia; I. Edvárd
Előadásom célja William Wallace, az első skót függetlenségi háború ikonikus alak-
jának életét és történeti szerepét bemutatni. Wallace életútja – amelyet sokáig a 
legendák homálya borított – a 13. század végi angol-skót konfliktus sűrűjében bon-
takozott ki, amikor az angol uralommal szembeni skót ellenállás egyre szervezettebb 
formát öltött. Kezdetben Skócia önállóságát a trónöröklési válság és I. Edvárd angol 
király expanzív politikája veszélyeztették, amelyek a függetlenségi harc közvetlen 
kiváltó okai voltak.
Az előadás központi eleme Wallace felemelkedésének útja, amely a skót felke-
lés élére emelte őt – különösen az 1297-es Stirling-hídi csatában mutatkozott meg 
stratégiai tehetsége. Elemzem Wallace szerepét a függetlenségi mozgalom megszi-
lárdításában és harci taktikáinak hatását, amely az angol túlerő elleni hatékony ellen-
állás szimbólumává tette. A falkirki csatában elszenvedett veresége után  Wallace 
bujkálni kényszerült, majd 1305-ben történt elfogása és kivégzése során vált mártí-
rrá és a skót szabadság eszméjének örök szimbólumává.
Végezetül Wallace kultuszának kialakulását és utóéletét vizsgálom. Wallace alakja 
túlnőtt a történelmi kereteken és olyan szimbolikus figurává vált, aki ma is a nem-
zeti önrendelkezés és ellenállás jelképe. Az előadás Wallace történetén keresztül 
rámutat a skót nemzeti identitás fejlődésére, miközben hősies példája továbbra is 
inspirációként szolgál a történeti és kulturális emlékezetben. 
NÉGYÖKRÜ IZABELLA HELÉNA
Történelem 
MA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Szántó Richárd
egyetemi docens, SZTE BTK


Hősiesség a társadalmi nemek keretein túl - Jeanne d'Arc és a kilenc hős Christine de Pizan munkáiban : [absztrakt]

Papp Regina

Ó
KO
RI ÉS KÖ
ZÉPKO
RI EG
YETEM
ES TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
498 499
A BYLANDI KÍSÉRTETHISTÓRIÁK SZÜLETÉSE
Kulcsszavak: Byland, szellem, népi vallás, példázat
A kutatás és így az előadás tárgya a 15. század elején egy yorkshire-i cisztercita 
kolostorban (Byland) keletkezett kísértettörténetek elemzése, és bennük a népi val-
lásosság megnyilvánulásainak feltárása. Kutatásom mikrotörténeti kérdéseket vizs-
gál, a társadalmi viszonyokat és mentalitást egy konkrét eset vagy forrás részletes 
vizsgálatával igyekszik bemutatni. Esetemben a vizsgálni kívánt kérdést alapvetően 
a népi vallásosság, valamint a középkori angol parasztság vallási tézisekhez való 
viszonya alkotják.
A kísértettörténetek elemzésén keresztül előadásom bemutatja a bennük meg-
jelenő vallási tézisek, valamint egyértelműen azonosítható népi vallásos elemek 
keveredését. Ezzel kapcsolatban pedig rávilágít arra, hogy sok középkori egyházi 
szöveg, és leginkább azok, amelyeknek célja a hívek tanítása (pl. hitszónoklatok, pré-
dikációk, példázatok), felhasználták a folklór stílusát és egyes elemeit, hogy a nép 
nyelvére „fordítsák” az egyházi tételeket.
A  kísértethistóriák vizsgálata továbbá lehetőséget ad arra, hogy a középkori 
ember életének a mentalitását megkérdőjelezhetetlenül meghatározó szegmenseit 
vizsgáljuk, a katolikus valláshoz és azon belüli is halál utáni élet lehetőségéhez való 
viszonyát.
A  készülő tanulmány a szövegek széleskörű vizsgálatával alapot ad a folklór- 
elemek feldolgozása alapján a népi vallásosság aspektusaink megismeréséhez, 
illetve a kereszténység és a folklór kapcsolatának jobb megértéséhez.
PAPP REGINA
Történelem 
MA, 4. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. Barabás Gábor,
egyetemi docens, PTE BTK
„…SCLAVIAM DEVASTAVERUNT...” III. OTTÓ POLITIKÁJA 
AZ ELBAI SZLÁVOKKAL SZEMBEN
Kulcsszavak: III. Ottó; elbai szlávok; hadtörténelem; Thietmar; Brémai Ádám
III. Ottónak már uralkodása első évében meg kellett küzdenie az elbai szlávok 983. 
évi lázadásával. Dinasztiája, már több évtizede folytatott hadjáratokat az Elbán túlra 
és mindeddig sikeresnek bizonyult a térségre irányuló térítési és integrációs törek-
vés. Azonban ezzel a lázadással az elődjei által elért sikereket egy év alatt eltörölték 
a lázadók.
Legalábbis ezt a narratívát olvashatjuk ki a korabeli források szemszögéből és az 
eddig összegyülemlett szakirodalomból. Azonban felmerül a kérdés, hogy meny-
nyire állja meg a helyét ez az álláspont. Kutatásom célja, hogy a források újbóli értel-
mezésével megállapítsam az Elba vidékének dinamikáját III. Ottó uralkodása során. 
Továbbá szeretném kipótolni azt a hézagot, melyet a szakirodalom tanulmányozása 
során tapasztaltam, miszerint a 983. évi lázadást követő hadi eseményeket csak rit-
kán említik, valamint összességében még nem értelmezték azoknak jelentését.
Kutatásom során négy narratív forrás elemzésén keresztül arra a következtetésre 
jutottam, hogy az eddig felállított kép, miszerint ez a lázadás a német uralom és a 
keresztény egyház egyetemleges lerázása lett volna, nem állja meg a helyét. Vala-
mint ezt a III. Ottó uralkodása során vezetett hadjáratok is igazolják.
TÓTH ÁKOS
Történelem 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Nagy Balázs
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK


A bylandi kísértethistóriák születése : [absztrakt]

Tóth Ákos

"...Sclaviam devastaverunt..." : III. Ottó politikája az elbai szlávokkal szemben : [absztrakt]

Mészáros Marcell

KÖ
ZÉPKO
RI ÉS KO
RA
 Ú
JKO
RI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
508 509
IPOLYSÁG A KÖZÉPKORBAN – A TELEPÜLÉS 
FEJLŐDÉSÉNEK PILLÉREI
Kulcsszavak: Ipolyság; Ság; mezőváros; premontrei rend; Hontpázmány nembeli Márton 
szlavón bán
Jelen dolgozat célja, hogy végigkövesse Ipolyság középkori fejlődését az első emlí-
téstől a 15. század végéig. A célkitűzésem okán nem törekedtem a település törté-
netének hiánytalan feldolgozására, csupán olyan mozaikokat ragadtam ki, amelyek-
kel szemléltetni lehet a fejlődés folyamatát, valamint amelyek egy kevés betekintést 
nyújtanak a település lakosainak életébe. A munka alapvetően két fejezetre tagoló-
dik: az elsőben a 13. századi kezdeteket dolgoztam fel. Ez a fejezet többek közt fog-
lalkozik a sági premontrei monostorral, és annak alapítójával, Hontpázmány nembeli 
Márton szlavón bánnal is. Az alapítással kapcsolatban öt kérdést tettem fel – hogy 
ki(k) és miért, illetve mikor és hol végül pedig, hogy miért alapították a monostort – a 
kérdésekre pedig sikerült immáron megnyugtató válaszokat adnom. Mindezek mel-
lett még a Hontpázmány nem családfáját is kiegészítettem, kijavítottam. 
Mivel a középkor végi állapotok jellemzésére Kubinyi András remek kritérium-
rendszert alkotott, így a második fejezetet erre alapoztam. Munkám nem csupán 
leírja a település fejlődését, de számszerűleg is kifejezi a Kubinyi féle centrális pont-
rendszer alapján és elhelyezi a települést a későközépkori Magyar Királyság városhá-
lózatában. Mindezzel bekapcsolódik egy olyan széleskörű kutatásba, ami hozzásegít 
ahhoz, hogy jobban megismerjük a magyar mezővárosok világát. Kutatásaim alap-
ján sikerült egy általános képet vázolni a korabeli településről. Közelebbről nézve 
foglalkoztam az úthálózattal és vásárokkal (hetivásár, sokadalom) vagyis a település 
gazdasági életével. Ehhez kapcsolódnak a céhek, amik nem csak gazdasági, de tár-
sadalmi szempontból is fontosak.
Összességében sikerült kimutatni – valamint saját készítésű térképpel is illuszt-
rálni – hogy a település mennyire elengedhetetlen része volt a szűkebben és némi-
leg a tágabban vett környéknek is. Úgy gondolom a megközelítésem némileg más 
szemszögből láttatja a mezővárosok életét és betöltött funkciójukat.
KUKOLÍK ANDRÁS
Magyar nyelv és irodalom – történelem tanári szak 
BA, 6. félév
Selye János Egyetem 
Tanárképző Kar 
Témavezető:
C. Tóth Norbert DSc.
tudományos főmunkatárs, ELKH–MNL–SZTE 
Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
NŐGYÓGYÍTÁS ÉS NŐI GYÓGYÍTÓK A 16. SZÁZADI 
NYUGAT-DUNÁNTÚLI FŐÚRI UDVAROKBAN
Kulcsszavak: főúri udvarok; orvostörténet, nőgyógyászat; tudástörténet
A dolgozat célja a 16. századi főúri udvarok gyógyítói gyakorlatában megjelenő 
női tudás bemutatása két főrendű asszony, Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin 
(1502 k.–1575 k.) és Nádasdy Tamásné Kanizsay Orsolya (1521–1571) tevékeny-
sége alapján. Utóbbi meddősége, majd későbbi várandóssága kapcsán egy rövid 
esettanulmány mutatja be az őt kezelő orvos, Szegedi Kőrös Gáspár (1525 k.–1563) 
módszereit és a gyermek, Nádasdy Ferenc (1555–1604) születésének körülményeit, 
rávilágítva a magyar nőgyógyászat történetének egy korai epizódjára. Az elemzés 
középpontját az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található Magyar 
Asszonyok Könyvtárának levélmásolat-gyűjteménye képezi, kiegészülve a 16. szá-
zad során magyar nyelven nyomtatásban megjelent orvosi vonatkozású könyvek-
kel, illetve a két asszony korábban kiadott levelezésével. Ezen források segítségével 
betekintést nyerhetünk a nyugat-dunántúli főúri udvarok orvosláshoz kapcsolódó 
gyakorlataiba, a női szerepekbe és tudásba, illetve az annak megosztását szolgáló, 
az asszonyok között kibontakozó együttműködésbe.
MÉSZÁROS MARCELL
Angol nyelv és kultúra tanára (középiskolai) és 
történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára 
(középiskolai) 
Osztatlan, 12. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezető:
Krász Lilla
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK


University of Szeged

Not a member yet

Feloldozó embertelenség - dehumanizáció Petri György Hogy elérjek a napsütötte sávig című versében : [absztrakt]