University of Szeged

Csorba László

 
41 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
A GAZDASÁGI REZILIENCIA ÉS VERSENYKÉPESSÉG MÉRÉSI 
LEHETŐSÉGEI A NORMÁLIS ELOSZLÁS ELMÉLETE SEGÍTSÉGÉVEL 
Csorba László 
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Gazdálkodás- és Társadalomtudományi Kar 
e-mail: csorba.laszlo@uni-eszterhazy.hu 
ABSZTRAKT 
A gazdasági szereplő állapota a releváns környezeti állapotokhoz képest meghatározó a 
jövőbeni célmegvalósítási eredményessége szempontjából. A célmegvalósításhoz kapcsolódó 
különböző jellemzők mérése által létrehozható azok eloszlási függvénye. Az eloszlás típusa és 
jellege megfelelő támpontot jelenthet a gazdasági szereplő relizienciájának és 
versenyképességének elemzéséhez. Így a normális eloszlás megléte szükséges és elégséges 
feltétel a versenyképesség, illetve szükséges, de nem elégséges feltétel a reziliencia 
vonatkozásában. A gyakorlati probléma ezzel kapcsolatban az, hogy az eloszlások létrehozása 
tekintetében a nagy számok törvényének szükséges érvényesülnie. A tanulmány arra tesz 
kísérletet, hogy olyan kockázati alapú modellt mutasson be, amely lényegesen kevesebb adatból 
is előrejelezhetővé teszi a nagy számok törvénye szerinti eloszlás típusát és jellegét. Ezáltal 
mód nyílik a gazdasági szereplő rezilienciájának, illetve versenyképességének értékelésére 
anélkül, hogy a kapcsolódó eloszlások tényadatok, vagy szimuláció alapján előállításra 
kerülnének. Ebben a központi határeloszlás tétele, illetve annak feltételeinek alkalmazása nyújt 
segítséget. Amennyiben kellő számosságú, egymástól független kockázati tényező kerül 
meghatározásra, melyek egymáshoz nagyon hasonló mértékű hatásspektrummal rendelkeznek, 
miközben egyenként, önmagukban csak kismértékben befolyásolják a céljellemzőt, úgy 
normális eloszlás jön létre a céljellemző vonatkozásában. Elégséges tehát a releváns kockázati 
tényezők meghatározása és analizálása, de nem csak a releváns céljellemző, hanem egymás 
tekintetében is. Amennyiben a kockázati struktúra a központi határeloszlás tétele 
feltételrendszerének megfelelő, úgy a releváns céljellemző tekintetében csak normális eloszlás 
jöhetne létre – függetlenül attól, hogy az ehhez szükséges tényadatok megszerezhetők, vagy 
szimulálhatók-e. A központi határeloszlás tétele feltételrendszerét kielégítő kockázati struktúra 
megléte egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági szereplő az adott környezeti feltételrendszer 
szerint versenyképesnek tekinthető. Ugyanakkor ahhoz, hogy reziliensnek is tekinthessük, 
további feltételnek is teljesülnie szükséges, nevezetesen a tartalékai tekintetében. E tartalékok 
jelentős részben anyagi jellegűek, de lényegesek a szereplő kompetencia jellegű tartalékai is. 


Hungarian

A gazdasági reziliencia és versenyképesség mérési lehetőségei a normális eloszlás elmélete segítségével : [absztrakt]

Kis Krisztián

Samu Csilla

Fabulya Zoltán

 
46 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
A GYÜMÖLCSLEVEK KOMPLEX MINŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE KANO-
MODELL ALKALMAZÁSÁVAL 
Kis Krisztián, Samu Csilla, Fabulya Zoltán 
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Mérnöki Menedzsment és Ökonómiai Intézet 
e-mail: kisk@mk.u-szeged.hu 
ABSZTRAKT 
Kutatásunk célja volt annak megismerése, hogy a vizsgálatba vont egyetemi hallgatók, hogyan 
értékelik a gyümölcslevek minőségjellemzőit. A kutatás alapját egy online kérdőíves felmérés 
adta, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán élelmiszermérnök alap- és 
mesterképzésben, valamint élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök mesterképzésben tanuló 
diákok körében végeztünk el. A minőségjellemzők értékeléséhez a Kano-módszert 
alkalmaztuk, melynek során az egyes jellemzőket a válaszadók funkcionális és diszfunkcionális 
kérdésekre adott válaszai alapján értékeltük és kategorizáltuk. Mindezt azért tettük, hogy 
felfedjük és megértsük a hallgatók gyümölcslevekkel kapcsolatos igényeit, annak érdekében, 
hogy a leginkább elvárt igények kielégítésére, illetve a leginkább értékelt tulajdonságokra 
fókuszálhassunk, támogatva ezzel a minőségjellemzők tervezését, a gyümölcslevek 
termékfejlesztési folyamatát. A vizsgálat eredményeként a 22 minőségjellemzőt három 
kategóriába tudtuk besorolni, amelyek a következők: vonzó (1 jellemző), egydimenziós (2 
jellemző) és közömbös (19 jellemző). Az előbbieken túlmenően felmértük a hallgatók 
egészség- és környezettudatosságát, valamint élelmiszerműveltségét is, amelyek hatással 
lehetnek a hallgatók elvárásaira, illetve az egyes minőségjellemzők értékelésére is. 
Megállapítást nyert, hogy a vizsgálatban résztvevő hallgatók egészség- és 
környezettudatossága, valamint élelmiszerműveltsége átlag feletti. A kutatás során fontos 
szempontként jelent meg, hogy összefüggéseket keressünk a fentebb említett fogyasztói 
magatartást befolyásoló tényezők és az egyes minőségjellemzők hallgatók általi értékelése 
között. A változók közötti kapcsolat elemzésére és értékelésére Pearson-féle khi-négyzet (χ²) 
próbát és Cramér-féle asszociációs együtthatót alkalmaztuk. A legszorosabb kapcsolatot az 
egészségtudatosság és a természetes összetevők között mutattunk ki. Kapcsolatot mutattunk ki 
továbbá a mesterséges adalékanyag/aroma, mint minőségjellemző és mindhárom (egészség- és 
környezettudatosság, élelmiszerműveltség) fogyasztói magatartást befolyásoló tényező között. 
Ez volt az egyetlen olyan jellemző, amely mindhárom tényező vonatkozásában összefüggést 
mutatott.  
Köszönetnyilvánítás: A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával, az 
Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program keretében készült. 


A gyümölcslevek komplex minőségének értékelése Kano-modell alkalmazásával : [absztrakt]

Csikós Sándor

Bálint Ádám

Sárosi József

Mechanikai memrisztor megvalósítása : [absztrakt]

Gerőcs Attila

Komjaty Andrei

 
84 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
REAKCIÓNYOMATÉK CSÖKKENTŐ RENDSZER 
Gerőcs Attila1,2, Komjaty Andrei2 
1Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet 
2Aurel Vlaicu Egyetem, Románia 
e-mail: atti.gerocs@gmail.com 
ABSZTRAKT 
Ez a dolgozat egy olyan innovatív eljárást szolgál bemutatni, amely az inerciális erők 
felhasználásával képes a forgó rendszerek esetében fellépő reakciónyomaték csökkentésére 
vagy akár ennek a megszüntetésére. Szerkezeti szempontból a rendszer tartalmaz egy 
lánchajtást, ami két lánckerékből és egy láncból áll, melyre teljes hosszában egyenletesen 
súlyok vannak rászerelve. A lánckerekek forgási tengelye excentrikusan van elhelyezve 
párhuzamosan egy központi tengelyhez képest. Ezen forgási tengelyek tartó része a központi 
tengelyre van szilárdan rögzítve. A központi tengely forgó mozgása hatására a láncban, vagyis 
a láncra helyezett súlyokra inerciális erők hatnak, amelyek hatására a lánchajtás elindul egy 
bizonyos M1 nyomatékkal. Ezt a nyomatékot egy másik lánchajtás (vagy akár szíjhajtás) 
segítségével a kúpos fogaskerekekre egy differenciálmű egyik bemenő tengelyének a kúpos 
fogaskerekére kapcsolja rá. A differenciálmű bolygókereke egy, a főtengelyre szerelt merőleges 
tengelyre van szerelve, ami körül forogni képes. A súlyokkal felszerelt láncban keletkező 
inerciális erők bizonyos erőhatásokat váltanak ki ezen lánchajtás két tengelyében, amik M2 
nyomatékként hatnak a központi tengelyre és ez által a bolygókerékre. A differenciálmű 
bolygókereke egy másik kúpos fogaskerékkel van kapcsolatban. Ennek a kúpos fogaskeréknek 
a tengelyére van rögzitve a szerszám. Számítások alapján az M1 nyomaték különbözik az M2 
nyomatéktól. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a bolygókerék két kúpos fogaskerékből van 
kialakítva közös szimmetriatengellyel, amik ugyanabban a síkban vannak elhelyezve. Ez azért 
fontos, hogy a rendszer működőképes legyen. A fogszámkülönbséget a bolygókerék két kúpos 
fogaskereke között az M1 és M2 egymáshoz viszonyított értéke adja meg. A főtengelyt egy 
motor segítségével hozzuk mozgásba olyan irányba, amibe az M2 nyomaték hat. Ha a motor 
által kifejtett nyomaték megegyezik az M2-vel, gyakorlatilag csak a súrlodások által kifejtett 
nyomatékot kell leküzdeni a motor állórészének, amire fogantyút szerelhetünk. Gyakorlatilag a 
fogantyúkban fellépő nyomaték jóval kisebb, mint a szerszámban fellépő nyomaték, vagyis 
reakciónyomaték-csökkenés jön létre.  


Reakciónyomaték csökkentő rendszer : [absztrakt]

Jákói Zoltán

Dobozi Réka

Hodúr Cecília

Beszédes Sándor

 
86 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
DIELEKTROMOS PARAMÉTEREKEN ALAPULÓ 
MONITORINGMÓDSZEREK ALKALMAZÁSA 
KÖRNYEZETBIOTECHNOLÓGIAI FOLYAMATOKBAN 
Jákói Zoltán Péter1, Dobozi Réka2, Hodúr Cecilia1, Beszédes Sándor1 
1Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete 
2Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Élelmiszermérnöki Intézet 
e-mail: jakoiz@mk.u-szeged.hu 
ABSZTRAKT 
Kutatási munkánk során két különböző hulladéktípus – egy húsiparból származó 
szennyvíziszap, és egy növényi biomassza-melléktermék – hasznosítási lehetőségeit vizsgáltuk, 
kiemelt figyelmet fordítva az eljárások hatékonyságának növelésére, és a folyamatok 
dielektromos paramétereken alapuló nyomon követésére. A húsipari iszapmintákon önálló, és 
magnetit-nanorészecskékkel kombinált mikrohullámú előkezeléseket végeztünk annak 
érdekében, hogy az iszap folyadékfázisának szervesanyag-tartalmát, és így a biogáztermelési 
potenciálját is megnöveljem. A növényi biomassza-melléktermék lignocellulóz taralmát 
komplex biotranszformációs eljárásokkal alakítottuk több lépcsőben cukorrá, majd etanollá, a 
fermentációs maradék és húsipari iszap felhasználásával pedig együtt emésztési kísérleteket 
hajtottunk végre biogáztermelési céllal.  Mivel ezek az előkezelési és hasznosítási folyamatok 
összetettek és érzékenyek a különböző kezdeti- és peremfeltételekre, ezért mindenképpen 
szükséges egy olyan ellenőrzési módszer kidolgozása, amellyel megfelelően és pontosan 
monitorozhatóvá válnak. Az anyagok dielektromos paraméterei fundamentális anyagi 
jellemzők, amelyeket alapvetően határoznak meg a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. 
Mivel a különböző előkezelési és hasznosítási folyamatok során ezek az anyagi tulajdonságok 
folyamatosan változnak, így szükségszerűen az adott anyagi közeg dielektromos viselkedése is 
megváltozik. Alapvető célunk volt megvizsgálni azt, hogy az egyes előkezelési és 
biotranszformációs folyamatok hatásai mennyire tükröződnek a dielektromos paraméterek 
megváltozásában, és megtalálni a korrelációt az egyes folyamatokat közvetlenül jellemző 
hatékonyságindikátorok és a megfelelő dielektromos paraméterek között, kidolgozva ezzel egy 
megbízhatóan, gyorsan és roncsolásmentesen alkalmazható nyomon követési metódust.  


Dielektromos paramétereken alapuló monitoringmódszerek alkalmazása környezetbiotechnológiai folyamatokban : [absztrakt]

Petercsák Dominik

Hentes Kornél Gábor

Bencs Péter

 
98 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
CSALÁDI HÁZ ENERGETIKAI FEJLESZTÉSE 
Petercsák Dominik, Hentes Kornél Gábor, Bencs Péter 
Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar 
e-mail: henteskornel@gmail.com 
ABSZTRAKT 
Manapság egyre nagyobb szükség van az épületek energetikai optimalizálására a klímaváltozás 
és a növekvő energiafogyasztások miatt. Ennek csökkentése és optimalizálása érdekében 
lehetséges előzetes okos tervezés vagy meglévő épületeknél megfelelő energetikai vizsgálat, 
amely után lehetőség van az energiafelhasználás optimalizálására. A kutatásunk célja az 
alkalmazott MATLAB szimulációs szoftverrel történő energetikai elemzés vizsgálata meglévő 
családi ház esetén. A létrehozott modell segítségével szimuláción keresztül lehetőség nyílik 
különböző változtatások hatásainak vizsgálatára az energetikai paraméterekben. A modell 
segítségével különböző környezeti körülmények összehasonlítása történt. A különböző 
paraméterek mellett lefuttatott szimulációk eredményei kiértékelésre kerültek és egy egyedi 
értékelési rendszeren keresztül összehasonlításra kerültek más módszerrel készült vizsgálatok 
eredményeivel. Az összehasonlítás során döntési javaslat születik a családi ház fűtésének 
korszerűsítésére. 


Családi ház energetikai fejlesztése : [absztrakt]

Polyákné Kovács Annamária

Szabó Tamás József

 
100 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
MŰSZAKI MŰANYAGOK ÚJRAFELDOLGOZHATÓSÁGÁNAK 
VIZSGÁLATA AUTÓIPARI TEKINTETBEN 
Polyákné Kovács Annamária, Szabó Tamás József 
Miskolci Egyetem, Anyag és Vegyészmérnöki Kar 
e-mail: annamaria.polyakne@uni-miskolc.hu 
ABSZTRAKT 
A műanyagipar és az autóipar egyre fokozottabb követelményei arra ösztönözik a kutatókat, 
hogy fenntarthatóbb, újrafeldolgozásra alkalmas anyagokat fejlesszenek ki, amelyek 
megfelelnek a korszerű technológiai és környezetvédelmi elvárásoknak. A kutatásom keretében 
az alifás poliketont és annak 15% valamint 30% üvegszállal erősített kompozitját vizsgáltam, 
amely ígéretes anyagnak bizonyul az autóipari alkalmazások szempontjából is. A kutatás során 
különös figyelmet fordítottam az anyagok mechanikai tulajdonságainak, kémiai 
ellenállóképességének és az újrafeldolgozás során bekövetkező degradációs folyamatainak 
megértésére. Az alifás poliketon, mely etilén és propilén kopolimerje tisztán alternáló 
szerkezettel rendkívül jó mechanikai és kémiai ellenálló képességekkel rendelkezik, ami ideális 
alapanyagnak bizonyul az autóipar szigorú követelményeinek teljesítésére is.  A kutatás 
napjaink egyik fontos megoldandó feladatát is fókuszba helyezve a környezetvédelmet is 
magába foglalja, mivel egyre nagyobb arányban alkalmaz újrafeldolgozott anyagokat már ez a 
szektor is, ami jelentős mértékben hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez. A 
vizsgálatok során 100%-ban mechanikailag reciklált alapanyagokat alkalmaztunk, majd az 
előállított próbatesteken végzett vizsgálatok eredményeiből az üvegszál jelenlétét vizsgáltuk a 
degradációs folyamatok végbemenetélre. Az adatok alapján felállítható a perkolációs küszöb a 
töltőanyagtartalomra, emly során kedvező hatást érhetünk el az újrafeldolgozás tekintetében. 
Köszönetnyilvánítás: A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EGYETEMI KUTATÓI 
ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL 
FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. 


Műszaki műanyagok újrafeldolgozhatóságának vizsgálata autóipari tekintetben : [absztrakt]

Tóth Kevin

Tóth László

Kertész Szabolcs

 
105 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
KÜLÖNBÖZŐ 3D NYOMTATOTT ALAPANYAGOK MECHANIKAI 
TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA 
Tóth Kevin1, Tóth László2, Kertész Szabolcs1 
1Szegedi Tudománym, Mérnöki Kar, Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete  
2Neumann János Egyetem, GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Innovatív Járművek és Anyagok 
Tanszék 
e-mail: kevin2.toth@gmail.com 
ABSZTRAKT 
Ebben a tanulmányban az FDM 3D nyomtatás során használt különböző hőre lágyuló 
műanyagok mechanikai tulajdonságait vizsgáltuk. Célunk egy olyan anyag kiválasztása volt, 
amelyet integrálni tudunk membránszeparációs szűrési modulokba, hogy javítsuk azok 
hatékonyságát és hidrodinamikáját ideálisabb szűrési eredményekhez. A membránszeparációs 
modulok olyan rendszerek, amelyek félig áteresztő membránok segítségével választanak szét 
különböző anyagokat folyadékokból vagy gázokból. Ezeket a modulokat széles körben 
alkalmazzák az iparban, például vízkezelésben, élelmiszeriparban, gyógyszeriparban és 
vegyiparban. Az áramlási viszonyok optimalizálásával javítható a membránok teljesítménye, 
csökkenthető a szennyeződés kialakulása, és növelhető a szűrési hatékonyság. A 3D nyomtatás 
egy gyors és költséghatékony módja lehet a már meglévő szűrőrendszerek fejlesztésére, 
hatásfokuk növelésére, például egy nyomtatott alkatrész segítségével, amely növeli a 
turbulenciát a membrán felületén. Elvégeztünk hajlító-, szakító-, Charpy ütés- és UV öregedési 
vizsgálatokat az alábbi műanyagokon: magas hőmérsékletű PLA, ABS, CNT-vel 
(nanocsövekkel 0,05%, 0,4%) dúsított ABS, PLA, PLA advanced pro, PETG, ASA és TPU. A 
hangsúlyt ezen anyagok szakító- és hajlítószilárdságának, ütésállóságának, tartósságának, 
valamint UV ellenállóságának összehasonlítására helyeztük. Különböző szűrési módszerek, 
berendezések és közegek eltérő mechanikai tulajdonságú és élettartamú műanyagok használatát 
igényli. A Charpy-ütésvizsgálat azt mutatta, hogy a PETG-nek volt a legnagyobb ütésállósága, 
és a PLA minden különböző típusa sérülékeny volt a ridegsége miatt. A különböző gyártók 
azonos anyagai azonban drasztikusan eltérő ütésállósággal rendelkeztek. A hajlító- és 
szakítóvizsgálatok eredményei hasonló tendenciát mutattak. A PLA bírta a legtöbb erőt a 
legkisebb elhajlással és megnyúlással megtörés vagy szakadás előtt, míg az ABS nagyobb 
rugalmassággal rendelkezett, de jelentősen alacsonyabb terhelés hatására eltört vagy elszakadt. 
A TPU egy rendkívül nagy ütésállósággal és rugalmassággal bír, de minimális szerkezeti 
integritással rendelkező rugalmas műanyag, ezért az előbb említett eredmények közül kivettük. 
Az öregedési vizsgálat eredményeiben érzékelhető, hogy a próbatestek színei is hatással voltak 
a degradáció mértékére. Voltak anyagok, amik elhanyagolható mennyiségben gyengültek, míg 
mások hamar elvesztették mechanikai ellenálló képességük jelentős részét. Érdekes 
megállapítás volt, hogy a PLA ami kültéri használatnál vagy komposzt környezetben képes 
lebomlani és elgyengülni, addig amíg csak az UV-vel érintkezik addig erős ellenállást 
tapasztalunk. 
 A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, NKFI- FK-142414 azonosító számú 
projekt finanszírozásából valósult meg. 


Különböző 3D nyomtatott alapanyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata : [absztrakt]

Barkóczay Veronika

 
 
4 
 
BARKÓCZAY VERONIKA 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Történetem MA 
vercsi03@gmail.com 
 
Divattörténeti kitekintő II. Lajos és Habsburg Mária esküvői ruhaegyüttesének 
segítségével 
 
Sok kihívással kell megküzdenie a divattörténeti kutatásoknak a XVI. század eleji 
viselettörténettel kapcsolatban, ugyanis rendkívül kevés, eredeti állapotában meglévő ruha 
maradt ránk. Emiatt is különleges a mariazelli kegytemplomban őrzött menyegzői 
ruhaegyüttes, melyet Höllrigl József vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum számára 1928–
ban. A hagyomány a férfi és női ünnepi ruhákat I. Nagy Lajosnak és feleségének, Margitnak 
tulajdonította, azonban Höllrigl József megállapította, hogy a menyegzői ruhák későbbiek, és 
valójában II. Lajos és hitvese, Mária hordhatta azokat az 1521–ben tartott esküvőjükön. A 
korszakban szokás volt, hogy az uralkodók és nemesek az értékes anyagból készült ruháikat az 
egyháznak ajánlották fel, melyekből később egyházi ruhák készültek, így az öltözékek 
fennmaradása eredeti állapotukban ritkaság. Emiatt az uralkodópár esküvői ruhái fontos 
információkkal szolgálhatnak a korszak divatjával kapcsolatban, tükrözve a magyar és 
Habsburg–udvarban népszerű viseletet. Azonban a ruhaegyüttes kérdéseket is felvett a 
szakirodalomban, ugyanis a női ruhán több stílus keveredése is megfigyelhető, míg a férfi 
köpeny szabása szinte egyedi az európai viseletben. Előadásomban ezeket a kérdéseket fogom 
végig járni, és összehasonlítani a ruhaegyüttes darabjait a korszak ismert öltözködési stílusaival, 
így bemutatva a menyegzői ruhákat, illetve a XVI. század eleji divatot. 
 
 
 
 
 
 
  


Divattörténeti kitekintő II. Lajos és Habsburg Mária esküvői ruhaegyüttesének segítségével : [absztrakt]

Csík Ádám Lajos

 
 
6 
 
CSÍK ÁDÁM LAJOS 
Károli Gáspár Református Egyetem 
Történelemtudományi Doktori Iskola 
csikadam4@gmail.com 
 
A Békés megyei munkásőrség propagandája és megjelenése a megyei sajtóban a '80-as 
években 
 
A Munkásőrség működése és tevékenysége Magyarországon olyan történeti téma, amely 
számos feltáratlan szempontot és vizsgálati lehetőségeket rejt magában. Előadásomban a 
Munkásőrség Békés megyei propaganda tevékenységére fókuszok, különös tekintettel a 
sajtóban való megjelenésére. Az előadás első részében ismertetem a Munkásőrség 
propagandájának fő irányvonalait és azok változásait. Ezt követően összegzem a sajtóban való 
megjelenésének az 1957 és 1982 közötti történetét, amely segít megérteni, hogy a nyolcvanas 
években miként módosult a korábbi évek kommunikációs gyakorlata. Az előadás központi 
kérdése, hogy milyen együttműködés alakult ki a megyei újságírás és a Munkásőrség 
parancsnoksága között. Előadásomban továbbá azt is vizsgálom, hogy az 1982-es szervezeti 
átalakítás milyen változásokat hozott a propaganda terén. Elemzem a Békés megyei 
munkásőrségről megjelent cikkek tartalmát és célját, valamint azt, hogy milyen tendenciák 
figyelhetők meg a sajtótudósítások számának alakulásában. Ez a vizsgálat azért is különösen 
érdekes, mert lehetőségek ad annak feltérképezésére, hogy a rendszerváltás folyamata miként 
érinti ezt az együttműködést. Előadásomban ezeken a vizsgálati szempontokon keresztül 
igyekszem bemutatni a Békés megyei Munkásőrséget, a választott témán keresztül. 
 
 
 
 
 
 
A kutatás „A KUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM, NEMZETI KUTATÁSI FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL 
NYÚJTOTT TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAM KERETÉBEN VALÓSULT MEG.” 
  
