University of Szeged

Csordás Regina

BIOLÓGIA 
19 
 
Escherichia coli proteomjának kvalitatív és kvantitatív proteomikai 
analízise LC-MS módszerrel 
Csordás Regina 
SZTE TTIK; SZTE SZAOK 
csordasregina57@gmail.com 
Háttér: A bottom-up proteomikai módszer által peptid szinten vizsgálhatók a 
szövetekben és sejtekben jelen levő fehérjék. Jelen kísérletünkben az Escherichia coli 
baktériumok bakteriofág fertőzés hatására kialakuló eltérő fenotípusainak 
proteomjában kimutatható különbségeket vizsgáltuk. 
Célkitűzések: Kísérletünkben az E.coli baktérium 3 különböző fenotípusát kívánjuk 
összehasonlítani fág fertőzés után. Célunk egy prokarióta szervezet teljes proteom 
vizsgálatára is optimális LC-MS módszer létrehozása. Különböző arányú keverékek 
által vizsgálnánk, mind az eredeti biológiai mintákban, mind az eltérő hígítású 
keverékekben a szignifikáns fehérjéket. További célunk a fág fehérjék kimutatása, 
mely alkalmas lehet a fertőzés követésére. 
Anyagok és módszerek: Az Escherichia coli mintákat lizáltuk 100%-os 
trifluorecetsavban (TFA), míg az összfehérje-tartalmát BCA Protein Assay Kit 
segítségével mértük meg. A fehérjék denaturálása, diszulfidhídjainak redukálása és 
alkilálása után tripszines emésztést hajtottunk végre. Méréseinket nagyteljesítményű 
folyadékkromatográfhoz csatolt tömegspektrométerrel (UPLC-MS) végeztük. 
Eredmények: Az azonosított fehérjék az E. coli proteom több, mint 50%-át fedik le, 
a különböző fenotípusok között 150-1100 szignifikánsan különböző mértékben 
expresszálódó fehérjét találtunk. Továbbá kimutatható fág fehérjék jelenléte és 
intenzitása is az eltérő baktérium fenotípusokban. Az elemzések megbízhatóságát 
különböző statisztikai módszerekkel ellenőriztük.  
Konklúzió: Az alkalmazott mintaelőkészítési és analitikai módszerek alkalmasak a 
baktériumok proteomjában bekövetkező változások statisztikailag megbízható 
kimutatására, a változások alapján azonosíthatók a fertőzés által érintett biokémiai 
útvonalak, illetve a fertőzés nyomon követesé a fág fehérjék intenzitásbeli változása 
alapján. 
  


Hungarian

Escherichia coli proteomjának kvalitatív és kvantitatív proteomikai analízise LC-MS módszerrel : [absztrakt]

Papp Benedek

BIOLÓGIA 
23 
 
Félszintetikus ösztradiol-benzizoxazol kimérák tumorellenes hatásának 
vizsgálata in vitro körülmények között 
Papp Benedek 
SZTE TTIK 
benedekpapp6@gmail.com 
A daganatos megbetegedések napjaink egyik legjelentősebb egészségügyi kihívását 
jelentik.  Elsővonalbeli kezelésként gyakran alkalmaznak kemoterápiát, azonban 
ennek hatékonyságát korlátozza a hatóanyagok nem megfelelő tumorsejt specificitása 
és a gyors rezisztencia kialakulása, ezért erős igény van olyan anyagok tervezésére, 
amelyek szelektíven célozzák a tumorsejteket. A benzoxazol- és benzizoxazol-
származékok ígéretes gyógyszerjelöltek lehetnek, ismert antimikrobiális és 
tumorellenes hatásuk miatt. Munkánk során az SZTE Molekuláris és Analitikai 
Kémiai Tanszékétől kapott 45 újonnan szintetizált hibrid szteroidszármazékot 
vizsgáltunk. Hat tumoros és egy nem rákos sejtvonalon teszteltük, majd részletesen 
vizsgáltuk a vegyületek, ezen sejtekre kifejtett hatásait. Először proliferáció gátlásra 
végeztünk screenelést, miután ösztradiol-benzizoxazol származékokkal kezeltük a 
sejteket. Az IC50 értékek alapján szerkezet-hatás összefüggést vizsgáltunk a 
benzizoxazol és a kutatócsoportunk másik fele által vizsgált benzoxazol hibridek 
között. Kiválasztottuk a legígéretesebbnek tűnő szteroidszármazékokat és RT-qPCR 
módszerrel apoptózissal és endoplazmatikus retikulum stresszel összefüggésbe 
hozható gének kifejeződését vizsgáltuk. A tumoros sejtekben keletkező reaktív oxigén 
gyököket DCFDA festéssel, míg a mitokondriális diszfunkcióra JC-1 festéssel 
következtettünk. Eredményeink alapján az ösztradiol-benzizoxazol hibridek 
nagyfokú tumorsejt specificitást mutatnak, valamint úgy gondoljuk képesek 
apoptózist indukálni mitokondriális diszfunkció, megnövekedett reaktív 
oxigéngyökök és endoplazmatikus retikulum stressz által.  
  


Félszintetikus ösztradiol-benzizoxazol kimérák tumorellenes hatásának vizsgálata in vitro körülmények között : [absztrakt]

Molnár Dániel

JOGTUDOMÁNY 
25 
 
A földhöz jutás kedvezményezettjei a Horthy-kor földforgalmi tárgyú 
jogalkotásának tükrében 
Molnár Dániel 
DE ÁJK 
molnardani02@t-online.hu 
A földforgalmi szabályozás hatályos joganyagának tudományos vizsgálatához 
hasonlóan a földforgalmi jog történeti kialakulása folyamatának, továbbá az azt 
indukáló társadalmi-gazdasági okoknak a kutatása sem tartozik a jogirodalom kedvelt 
témái közé, következésképp az sem állítható, hogy ezzel összefüggésben bőséggel 
állnának rendelkezésre másodlagos, azaz szakirodalmi források. A téma kutatása 
szempontjából annak is jelentősége van, hogy a mai értelemben vett földforgalmi 
szabályozásról legszorosabb értelemben csupán a századfordulótól, illetőleg a 
Horthy-korszaktól, azaz az 1910-es, 1920-as évektől kezdődően beszélhetünk, 
ráadásul a korai normákban erősen keverednek a termőföldek forgalmára, illetőleg a 
termőföldhöz jutásra vonatkozó rendelkezések. Ekkortól azonban már határozottan 
felfedezhetők a jogalkotásban olyan állami célkitűzések, amelyeket a hatályos 
földforgalmi szabályozás közvetlen előzményeinek tekinthetünk, ideértve többek 
között a termőföldek gazdaságos kihasználását, illetőleg arányos elosztását. Fontos 
ugyanakkor megjegyezni, hogy a földforgalmi szabályozás eleinte meglehetősen 
átpolitizált volt, mivel a földforgalmi jogszabályok megalkotásával a jogalkotó célja 
az 1920-as években nem is igazán a földek forgalmának, hanem a földhöz jutás 
problémájának, a nagybirtokok feldarabolásának rendezése volt. A termőföld 
tulajdon- vagy egyéb használati jogosultsága megszerzésének kritériumai akárcsak a 
Horthy-korban, napjainkban is a jogalkotó birtokpolitikai preferenciáinak 
leképeződései. Előadásomban a hatályos földforgalmi szabályozás egyik különleges 
jogintézményének, a helyben lakásnak a (jog)történeti gyökereit vizsgálom a Horthy-
kor földforgalmi tárgyú jogalkotásában. 
 


A földhöz jutás kedvezményezettjei a Horthy-kor földforgalmi tárgyú jogalkotásának tükrében : [absztrakt]

Sebők Ákos

PSZICHOLÓGIA 
29 
 
Egyetemisták tanulmányi ösztöndíjhoz kapcsolódó versengésének 
vizsgálata a versengési stílus, a jövőorientáció és az igazságosság 
tükrében 
Sebők Ákos 
SZTE BTK 
sebokakos.psy@gmail.com 
A versengés egy olyan összetett társas interakción alapuló jelenség, mely az egyén 
életének mindennapjaiban számos formában megjelenhet – akár a tanulmányai során 
– valamint számos tényező befolyásolhatja, magát a helyzetet és a résztvevő 
egyéneket, csoportokat egyaránt. Kutatásom célja, a tanulmányi ösztöndíj versengési 
helyzetben való vizsgálata, továbbá az ehhez köthető egyéni komponensek 
kapcsolatának feltárása, mint az időperspektíva, az igazságos világba vetett hit, és a 
versengési stílus. Vizsgálatomban 316 fő vett részt (M = 21,66 év SD = 4,41 év), 
73,7%-a nő, 24,7%-a férfi és 1,3%-a nem kívánt válaszolni. A résztvevők által 
kitöltött kérdőív a Hiperversengő és Önfejlesztő Versengő Attitűd Kérdőívet, az 
Igazságos Világba Vetett Hit Skálákat és a rövid Zimbardo Időperspektíva kérdőívet 
tartalmazta. Továbbá tanulmányi ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos kérdésekre, 
információmegosztási és ösztöndíjelosztási helyzetekre válaszoltak a résztvevők. Az 
általam vizsgált minta alapján a versengési stílus nem függ össze sem a 
jövőorientációval, sem azzal, hogy kivel osztaná meg a versenyelőnyt jelentő 
információkat a résztvevő. Azonban az megállapítható, hogy a hallgatók jelenleg 
inkább destruktívnak tekintik a tanulmányi ösztöndíjért folyó versengési helyzetet. Ez 
a kutatás is azt bizonyítja, hogy a versengés egy komplex társas jelenség, mely a 
megfelelő körültekintéssel hatékonyabbá és eredményesebbé teheti az egyén, a 
csoport, illetve jelen esetben a felsőoktatásban lévő nappali munkarendben tanuló 
egyetemisták teljesítményét. 
 
A Kulturális és Innovációs Minisztérium Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának 
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai 
támogatásával készült.  
  
  


Egyetemisták tanulmányi ösztöndíjhoz kapcsolódó versengésének vizsgálata a versengési stílus, a jövőorientáció és az igazságosság

tükrében : [absztrakt]

Homoki István Viktor

Mihalkó József

 
12 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
BARNA KVASZ TERMÉKEK GYÁRTÁSA 
Homoki István Viktor, Mihalkó József 
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Élelmiszermérnöki Intézet 
e-mail: mihalko@mk.u-szeged.hu 
ABSZTRAKT 
Kutatómunkánkban barna kvasz termékeket gyártottunk, melyre azért esett a választás, mert 
mindenféleképpen egy olyan terméket szerettünk volna létrehozni, mely hazánkban kevésbé 
ismert, de úgy gondoljuk, megállná a helyét a boltok polcain. A kvasz egy sörre emlékeztető 
erjesztett gabonaital, melynek kereskedelemben kapható verziójának alkoholtartalma nem 
haladhatja meg az 1,2%-ot. A kvasz főként a kelet-európai/szláv nyelvű országokban elterjedt: 
Oroszország, Ukrajna, Lengyelország a legnagyobb kvaszfogyasztó országok. Könnyedén 
elkészíthető házilag is, de letézik ipari verziója is. Az ipari, valamint a házi kvaszkészítési 
technológia jelentősen eltér egymástól. A házi verzió fő alapanyaga a rozskenyér, melyből 
hozzáadott víz, cukor segítségével elkészítjük a cefrénket, egy szűrést követően hozzáadjuk az 
élesztőt, mely jellemzően sör- vagy sütőélesztő, és körül-belül másfél napos erjesztést követően 
elkészül a házi kvasz. Az erjedés befejeztével tovább ízesíthetjük a natúr kvaszt. Ehhez képest 
az ipari kvaszkészítés fő alapanyaga az árpa-rozs gabonák csíráztatásával kapott maláta, vagy 
az előre rozslisztből és cukorrépából elkészített úgynevezett kvasz-brikett, melyet forró vízzel 
öntenek fel. Ezt követően erjesztik, szűrik, palackozzák, valamint tartósítják a terméket. 
Kutatómunkánk termékének készítése során a 2 kg rozskenyeret, valamint 300-300 g festő- és 
karamellmalátát 25 liter csapvízzel cefréztük (78 °C, 2,5 óra). Kicefrézést követően 3 liter 78 
°C-os vízzel elvégeztük a máslást, valamint 600 g kristálycukrot adagoltunk a rendszerhez. Ezt 
követően az erjesztési hőmérsékletre (22 °C) lehűtöttük a kvaszlevet, az erjesztés 22 g Voss 
Kveik Ale sörélesztővel, valamint élesztőtápsó segítségével történt.  Az erjesztést követően a 
natúr (ízesítetlen) verzión kívül három ízesített terméket készítettünk (mazsolás, tonkababos és 
mazsolás-tonkababos); az érlelés 6 °C-on történt 12 óra időtartamig. Az elkészített termékeket 
a söriparban is használatos analitikai vizsgálatoknak vetettük alá, összehasonlítottuk egy orosz 
kereskedelemben kapható kvasszal. Az első analitikai vizsgálat a műszeres színmérés volt, 
amelyet Hitachi U-2900 spektrofotométerrel végeztük az MSZ 8761-6:2002 szabvány szerint. 
Az általunk készített termékek a barna sör kategóriába estek, ez az eredmény a mérés 
szempontjából pozitív, hiszen barna termékek gyártása volt a meghatározott cél. A bolti kvasz 
ehhez képest kicsivel világosabb, félbarna színű kategóriába esett.  Az alkoholtartalom mérés 
során az általunk készített kvasz alkoholtartalma csupán 0,2%-kal tért el a bolti kvasz 
alkoholtartalmától, viszont a bolti verzió extrakttartalma jelentősen magasabb lett, mint az 
általunk készített terméké, ám azt meg kell említeni, hogy a gyártástechnológia jelentősen 
különbözik (erjedés-leállítás beiktatása, szűrés, valamint az ezt követő cukor hozzáadása a 
termékhez). S emiatt az érzékszervi bírálat során azt vettük észre, hogy a bolti kvasz jobban 
elnyerte a bírálók tetszését, mint az általunk készített termékek.  Összességében elértük a 
kitűzött célt, sikerült fogyasztható kvasz termékeket gyártanunk, melyek egy kis tökéletesítést 
követően kiváló kézműves termékek lehetnének a magyar boltok polcain. 


Barna kvasz termékek gyártása : [absztrakt]

Pintér Csenge Mónika

Jákói Zoltán

Bakos Tiborné

Lemmer Balázs

 
19 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
TÖBBFÉLE FAJTAMÉZ KEVERÉKÉBŐL KÉSZÍTETT MÉZSÖRÖK 
ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA 
Pintér Csenge Mónika1, Jákói Zoltán Péter2, Bakos Tiborné1, Lemmer Balázs1, Mihalkó 
József1 
1Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Élelmiszermérnöki Intézet  
2Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Biológiai Rendszerk Műszaki Intézete 
e-mail: csengepinter12@gmail.com 
ABSZTRAKT 
A mézsör (angol kifejezéssel: mead) az emberiség jelentős részének egyik legrégibb erjesztett 
alkoholos itala, amelyet mézből és vízből élesztő segítségével készítettek. Alkoholtartalma 3-
17,5% között volt attól függően, hogy mennyi vizet adtak hozzá. Ezen alkoholos ital nagy 
rituális és vallási jelentőséggel bírt, sok helyen a termékenység, az élet és az öröm 
szimbólumaként tekintettek rá. Kutatómunkánk során első ízben különböző fajtájú mézekből, 
a későbbiekben pedig két fajtaméz – akác- és vegyes virágméz – keverékéből (A25:V75 – 
mézalapanyag 25%-a akácméz és 75% vegyes virágméz–, A50:V50, A75:V25) készítettünk 
mézsöröket, melyek elkészítése azonos receptúra alapján történt. Mézsörök alapanyagaként 
négy különböző fajtájú mézet (akác-, vegyes virág-, selyemfű- és galagonyaméz) használtunk 
fel, melyeket előzetesen műszeres vizsgálatok alá vetettünk. A gyártást megelőzően az 
alapanyagok vizsgálatát végeztük el. Többek között sor került a mézek összes cukortartalom, 
invert cukortartalom, D-glükóz- és D-fruktóz-tartalom, antioxidáns kapacitás, színmérés, 
savfok és pH meghatározására a magyar szabványokban leírtak szerint. Ezt követően 
megtörtént a mézsörök gyártási folyamata. A gyártást követően napi szintű mintavételezés 
történt a közel kéthetes fermentáció alatt az erjedés nyomon követése érdekében. A mintákat 
színmérés, szabványos alkoholtartalom meghatározás, relatív sűrűségmérés, vezetőképesség 
meghatározás és érzékszervi bírálat alá vetettük. A témához kapcsolódóan készült közvélemény 
kutatás is online kérdőív formájában, illetve egy kezdetleges címketerv is. Érzékszervi, illetve 
a műszeres vizsgálatok eredményeként a két legsikeresebb mézsör alapanyagnak az akác- és a 
vegyes virágméz bizonyult az első kutatómunkában, míg a második kutatómunka során a 
legkedveltebb keverési arány az A25:V75-ös lett. Közvéleménykutatás eredményeiből kiderült, 
hogy az esetek többségében az emberek nem ismerik ezen ősi alkoholos italt, a mézsört, 
azonban nyitottak lennének rá. 
Köszönetnyilvánítás: A Kulturális és Innovációs Minisztérium Egyetemi Kutatói Ösztöndíj 
Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai 
támogatásával készült. (szerződés egyedi azonosítója: EKÖP-24-1-SZTE-263) 


Többféle fajtaméz keverékéből készített mézsörök összehasonlító vizsgálata : [absztrakt]

Tokai Zsófia Panna

Szegedi Balázs

Pappné Sziládi Katalin

 
27 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
ZÖLDSÉGEK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA VÁKUUM 
CSOMAGOLÁST ÉS UV KEZELÉST KÖVETŐEN 
Tokai Zsófia Panna, Szegedi Balázs, Pappné Sziládi Katalin 
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet 
e-mail: zsofia774@gmail.com 
ABSZTRAKT 
A tartósító technikák kombinálásának segítségével jobb minőség megőrző hatást érhetünk el, 
mint ha az egyes módszereket külön alkalmaznánk. Az élelmiszerek vákuum  csomagolása 
lehetővé teszi, hogy kizárjuk a felülettel közvetlenül érintkező oxigént, ami jelentősen 
csökkenti az oxidációs folyamatokat. Ezzel szemben az UV fény alkalmazása elsősorban a 
mikroorganizmusok gátlására és pusztítására irányul. Kutatásaink eredményei egyértelműen azt 
mutatják, hogy az UV-C kezelés és a vákuum csomagolás kombinációjának segítségével a 
zöldségek állományukat hosszabb tárolási idő után is képesek megőrizni. Ennek hátterében első 
sorban az enzimek aktivitásának csökkenése áll, amely lassítja a romlási folyamatokat. A 
vizsgálataink során párhuzamosan elemeztük az UV-C kezelés és a vákuum csomagolás 
együttes hatását az élelmiszerek textúrájára, és megállapítottuk, hogy ez a kombináció 
jelentősen hozzájárul a frissesség és a minőség megőrzéséhez. 


Zöldségek állományának vizsgálata vákuum csomagolást és UV kezelést követően : [absztrakt]

Végh Laura

Lakatos Erika

Sik Beatrix

 
30 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
ULTRAHANGGAL-SEGÍTETT EXTRAKCIÓ ÉS MÓDOSÍTOTT 
QUECHERS ELJÁRÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA HESZPERIDIN 
KIVONÁSÁRA CITROMHÉJBÓL (CITRUS LIMON L.) 
Végh Laura, Lakatos Erika, Sik Beatrix 
Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, Élelmiszertudományi Tanszék, 
Mosonmagyaróvár, Lucsony utca 15-17. 
e-mail: veghlaura2003@gmail.com 
ABSZTRAKT 
A közelmúltban új extrakciós és tisztítási megközelítéseket dolgoztak ki a mintaelőkészítés 
egyszerűsítésére. Az egyik jelentős előrelépés a mintaelőkészítésben a QuEChERS módszer 
bevezetése volt, amelyet eredetileg a peszticidek gyümölcsökből és zöldségekből történő 
kivonására fejlesztettek ki. Előnyei közé tartozik, hogy kis mennyiségű minta és oldószer 
mennyiséget igényel, valamint, hogy a minta előkészítésére fordított idő jelentősen 
csökkenthető. Számos szakirodalom foglalkozott a fenolos vegyületek ultrahanggal-segített 
extrakciójával (UAE) is, mely rendkívül hatékony módszernek bizonyult a bioaktív anyagok 
növényekből való kinyerésénél. Kiemelendő azonban, hogy bár a hőmérséklet és az extrakciós 
idő növelése javítja az extrakció hatékonyságát, egyes vegyületek kinyerési hatékonyságát 
egyúttal csökkentheti is. Kutatásom során a QuEChERS módszert és az UAE technikát 
hasonlítottam össze a heszperidin (HSP) kivonására szárított citromhéjból. Mindkét módszert 
az egy faktor egy időben (OFAT) eljárással optimalizáltam, négy független változó 
alkalmazásával. Az UAE esetében vizsgáltam, hogyan befolyásolja a HSP extrakció 
hatékonyságát az etanol (EtOH) koncentrációja (20-80 v/v%), az extrakciós idő (5-40 perc), a 
mintatömeg-kivonószer arány (1:5, 1:10 és 1:20 g/mL), valamint az oldószer savassága (0-0,5 
v/v% H3PO4). A QuEChERS módszernél az alábbi extrakciós paramétereket határoztam meg: 
oldószer típusa (acetonitril, 60 v/v% EtOH), vízmennyiség (0, 5 és 10 mL), só típusa (NaCl, 
nátrium-acetát), és d-SPE szorbensek (PSA/C18; PSA/ENVICarb). Az extraktumokat 
nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával, dióda soros detektálással (HPLC-DAD) 
elemeztem. A módszer érvényességét a rendszer alkalmasságának, linearitásának, 
pontosságának, precizitásának, kimutatási határértékének és meghatározási határértékének 
kiértékelésével igazoltam. Összességében a módosított QuEChERS módszer eredményezte a 
legnagyobb HSP hozamot (13,8 mg/g) az alábbi extrakciós feltételek mellett: 60 v/v% EtOH, 
10 mL víz hozzáadása nedvesítéshez, MgSO4 és nátrium-acetát kombinációja a kisózáshoz, 
valamint PSA/C18 szorbens a tisztításhoz. Az UAE módszer esetében a legjobb extrakciós 
kihozatal (9,28 mg/g HSP) a következő független változók egyidejű alkalmazásával valósult 
meg: a 60 v/v% EtOH, 1:5 g/mL minta-oldószer arány, 0,5 v/v% H3PO4, és 20 perces extrakciós 
idő. 
Köszönetnyilvánítás: “A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-24-1-I-SZE-60 Kódszámú 
Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 
Finanszírozott Szakmai Támogatásával Készült.”


Ultrahanggal-segített extrakció és módosított QuEChERS eljárás összehasonlítása heszperidin kivonására citromhéjból (Citrus limon L.) : [absztrakt]

Jobbágy Marcell

 
35 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
FUZZY INTERPOLÁCIÓ ALKALMAZÁSA A TÖMEGKÖZLEKEDÉSBEN 
Jobbágy Marcell 
Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Fizikai és Elektrotechnikai Intézet 
e-mail: marcell.jobbagy@uni-miskolc.hu 
ABSZTRAKT 
Az AI ma már az élet minden területén megtalálható, akár a magánélet, akár az ipar a téma, 
hiszen a segítségükkel könnyebb a folyamatokat megtervezni, illetve optimalizálni. A 
tömegközlekedésben azonban csak kis mértékben találhatók meg, amely jelentős pazarlásokat 
eredményez, amelyek károkkal járnak mind költség tekintetében, mind a környezet felé. Több 
járműtípussal lebonyolítható a tömegek mozgatása, helyi forgalomban elsődleges helyet 
foglalnak el az autóbuszok és a villamosok, míg a trolik, a metró és a HÉV csak nagyon kevés 
helyen közlekednek. A villamosok környezeti hatását a gyártásuk és a működésükhöz 
szükséges villamos energia előállítására szolgáló erőmű határozza meg, míg buszoknál ez egy 
komplex kérdés. A cikk ennek a komplex kérdésnek lehetséges válaszait, illetve az innováció 
lehetőségét hivatott tárgyalni. Bemutatja, hogy az utaslétszámok és az üzemanyagárak 
függvényében milyen busztípusokat érdemes indítani a fordatervezés könnyítése és 
optimalizálása érdekében. 


Fuzzy interpoláció alkalmazása a tömegközlekedésben : [absztrakt]

Ambrózi Alexandra

Frányó Hajnalka

 
40 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
“SONICON” BRAND ÉS ARCULAT TERVEZÉS 
Ambrózi Alexandra, Frányó Hajnalka 
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar 
e-mail: ambroziszasza18@gmail.com 
ABSZTRAKT 
A Sonicon mostanra egy olyan komplex kampány, ahol a tervezőgrafika, a marketing, a fotó, a 
formatervezés, és a design ötvöz egy produktumot. Projektünk egy korábbi versenyfelhívás 
továbbfejlesztett, átgondoltabb és kibővített változata az innovációról. A fő termék a negyedik 
ipari forradalmon belül a virtuális kapcsolatokra, a globalizációval párhuzamosan egyre 
erősödő egyéni kultuszra/ egyéni értékek előtérbe kerülésére reflektál. Egy innovatív 
fülhallgatót terveztünk, valamint annak tartozékait és csomagolását is. Az arculat alapját 
nagyjából másfél évvel ezelőtt alkottuk meg a “Sonicon” márkanevet. A szókapcsolat két részre 
osztható: a “Sonic” (mint hang) előtagra, és az “on” (mint kapcsolat) utótagra. A 
munkafolyamat teljeskörű ismertetéséhez vissza kell tekintenünk kezdeti lépésekhez. 
Kiindulási alapul piackutatást végeztünk a különböző bluetooth-os kapcsolódású 
fülhallgatókról, hangszórók kialakításáról. Megismerkedtünk a piacon szereplő brandekkel, 
kijelző típusokkal és méretekkel. Ezt követően pedig egy szakorvos segítségét kértük, hogy 
vegyen lenyomatot az egyikünk hallójáratának belsejéről, a formakövető, illeszkedő és 
ergonomikusabb termékforma kialakításának érdekében. Agyagból megmintáztuk az első 
prototípusok elemeit. Különböző szétbontható variációkban, hogy szemléltethető legyen, 
hogyan tevődik össze mind a készülék, mind annak tokja, ezután következett a számítógépes 
tervezés. Posztereket, logót, csomagolást, illetve az applikáció alapjait terveztük meg. 


University of Szeged

Not a member yet

Escherichia coli proteomjának kvalitatív és kvantitatív proteomikai analízise LC-MS módszerrel : [absztrakt]

Félszintetikus ösztradiol-benzizoxazol kimérák tumorellenes hatásának vizsgálata in vitro körülmények között : [absztrakt]

A földhöz jutás kedvezményezettjei a Horthy-kor földforgalmi tárgyú jogalkotásának tükrében : [absztrakt]

Egyetemisták tanulmányi ösztöndíjhoz kapcsolódó versengésének vizsgálata a versengési stílus, a jövőorientáció és az igazságosság tükrében : [absztrakt]

Barna kvasz termékek gyártása : [absztrakt]

Többféle fajtaméz keverékéből készített mézsörök összehasonlító vizsgálata : [absztrakt]

Zöldségek állományának vizsgálata vákuum csomagolást és UV kezelést követően : [absztrakt]

Ultrahanggal-segített extrakció és módosított QuEChERS eljárás összehasonlítása heszperidin kivonására citromhéjból (Citrus limon L.) : [absztrakt]

Fuzzy interpoláció alkalmazása a tömegközlekedésben : [absztrakt]

"Sonicon" brand és arculat tervezés : [absztrakt]

80,013

82,129