University of Szeged

László István

525524
KO
RA
 Ú
JKO
RI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
A PROTESTANTIZMUS HELYZETE GYÖNGYÖSÖN 
III. KÁROLY VALLÁSPOLITIKÁJÁNAK TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: Református; Helytörténet; Ellenreformáció; Gyöngyös
A dolgozat a XVIII. század eleji Gyöngyösi Református Egyházközség vallási és társa-
dalmi helyzetét vizsgálja, különös figyelmet fordítva III. Károly magyar király (1685–
1740) valláspolitikájára és annak helyi vonatkozásaira. A kutatás középpontjában a 
protestánsok ellenreformációban alkalmazott stratégiái állnak, különösen a gyüleke-
zet jogainak védelme és a hitük gyakorlásának biztosítása érdekében tett erőfeszí-
tések. Ennek okán részletesen bemutatom a korszak protestáns vallásgyakorlatának 
jogi hátterét, amely magában foglalta az 1681. és 1687. évi törvényeket, az 1691-es 
Explanatio Leopoldinát, valamint az 1712 és 1715 közötti országgyűlés vallásügyi 
döntéseit és a Vallásügyi Vegyesbizottság működését.
A kutatás során az egyházközség levéltárának és a Heves Vármegyei Levéltárnak 
a latin és magyar nyelvű forrásait használtam, előbbi anyag az 1553-as alapítástól 
kezdődően a gyülekezet hosszú múltra visszatekintő történetét tükrözi. A gyüleke-
zet levelezéseiből világosan kiderült, hogy annak lelki és anyagi gyarapodásához 
jelentős mértékben hozzájárultak a török vezetők – mint a hatvani kádi és a budai 
pasa –, valamint a magyar főnemesek – Bocskai István, I. Rákóczi György és II. Rákóczi 
Ferenc erdélyi fejedelmek. A vizsgált korszakban viszont a birtokaiktól – templom, 
parókia, ispotály, iskola, szőlőföldek – fosztották meg őket, ennek ellenére elköte-
lezetten kitartottak a hitük megőrzéséért és a gyülekezet fennmaradásért folytatott 
küzdelemben, a hatalom több szintjén is keresték a jogorvoslat lehetőségét, aminek 
az emlékét őrzi az egyházközség levéltára.
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a gyöngyösi helytörténeti és az országos 
egyháztörténeti ismeretek bővítéséhez, és segíthetnek megérteni, hogyan formál-
ták az ellenreformáció időszakának vallási törvényei és királyi rendeletei a reformá-
tus és evangélikus gyülekezetek történetét.
KENYERESSY VIKTOR
Történelem 
MA, 3. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Kincses Katalin Mária
egyetemi docens, KRE BTK
„FŐRENDEK KÖZÖTT JÁMBORABB EMBER?” RHÉDEY 
FERENC KOLOZSVÁRI FŐKAPITÁNY ÉLETRAJZA
Kulcsszavak: Apafi-kor; politika; Rhédey család; Teleki Mihály; életrajz
Rhédey Ferenc (1634–1684) betöltött tisztségei – kolozsvári főkapitány, kolozsi főis-
pán, fejedelmi tanácsos és udvarhelyszéki főkirálybíró – alapján az Apafi-kori Erdély 
kitüntetett jelentőségű főurának tűnik. Ennek ellenére személyét a történeti kutatá-
sok eleddig elkerülték, pályaképét csak felületesen, illetve egy-egy esemény kap-
csán ismerjük. A dolgozat ezt az űrt hivatott pótolni: a kiadott és kiadatlan levéltári 
források segítségével igyekszem feltárni Rhédey Ferenc életútját három nagyobb 
aspektus – tisztségviselés, politikai szerep és magánélet – mentén.
A kutatás során sikerült Rhédey tisztségviselésének állomásait feltárni, valamint az 
ezekkel kapcsolatos cselekedeteit megvizsgálni. Rhédey politikai szerepéről a kuta-
tás alapján megállapítható, hogy bár országos jelentőségű tisztségeket viselt, való-
jában az erdélyi politikai élet kifejezetten passzív szereplője volt, sőt, minden bizony-
nyal magas tisztségeit is csupán kapcsolati hálójának (kifejezetten Teleki Mihálynak), 
s az általa is támogatott érdekcsoporthoz való lojalitásának köszönhette. Rhédey 
magánéletének részleteit (születési ideje, házasságai, testvéreivel való viszony) is 
sikerült pontosítani, illetve kiegészíteni, emellett a kutatás rávilágított Rhédey gaz-
dálkodására, egyházpatronáló szerepére, valamint jellemére is.
Rhédey Ferenc életpályájának megismerése a családtörténeti novumokon túl 
hasznos kiegészítést nyújthat az Apafi-kori Erdély politika- és kormányzattörténe-
tének mélyrehatóbb vizsgálatához, emellett fontos adalékot nyújthat Teleki Mihály 
hatalmi eszköztárának és bizalmi köre működésének megértéséhez is. Rhédey pél-
dája emellett arra is rávilágít, hogy a politikai affinitásokkal nem rendelkező sze-
mélyek is fontos tényezői lehetnek egy hatalmi csoportosulásnak, hiszen be tudják 
tölteni azon kulcspozíciókat, melyek egy ellenséges főúri párt esetleg alkalmasabb 
jelöltjeinek kezébe kerülve súlyos fenyegetést jelentenének. Ilyen értelemben pedig 
Rhédey Ferenc közel egy évtizedes kolozsvári működése sikeresen biztosította az 
Erdély korabeli kulcsának számító Kolozsvárt Teleki Mihály és köre számára.
LÁSZLÓ ISTVÁN
Történelem 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezetők:
Oborni Teréz
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
Rácz Balázs
egyetemi tanársegéd, ELTE BTK


Hungarian

"Főrendek között jámborabb ember?" : Rhédey Ferenc kolozsvári főkapitány életrajza : [absztrakt]

Szakács Tünde

531530
KO
RA
 Ú
JKO
RI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
A KORA-ÚJKORI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE 
A 17. SZÁZADI KASSAI STATÚTUMOK TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: Kassa; városi közösség; kora újkor; városi statútumok; önkormányzat
A dolgozat fókuszában a korai újkori Kassa önkormányzata áll. A kutatás fő forrásaiul 
a 17. századi városi statútumok szolgáltak, amelyek a városi közösség működését 
mutatják be. A statútumok értékes történelmi források, amelyek lehetővé teszik, 
hogy nyomon kövessük, miként oldották meg a konfliktusokat, hogyan szabályozták 
a pénzügyeket, és miként irányították a város adminisztrációját az adott időszakban. 
A munka bepillantást nyújt Kassa korai újkori történetébe, és rávilágít arra is, hogy a 
városi közösség hogyan szervezte meg és irányította magát az éppen aktuális szük-
ségletek szerint kialakított normák révén.
A dolgozat célja, hogy megvizsgáljon néhány kiválasztott kérdést a korai közép-
kori Kassa önkormányzatának működésével kapcsolatban a külső tanács által elfo-
gadott statútumok alapján. A szerző a vizsgált források formális és tartalmi elem-
zésén keresztül közelíti meg a témát. A fő hangsúlyt a statútumok létrehozásának 
körülményeire és azoknak tartalmára helyezi, mindemellett kvantitatív áttekintést 
nyújt a statútumok számáról, elfogadásuk gyakoriságáról és tematikus fókuszukról, 
hogy mélyebb megértést nyerjen a városi közösség igazgatásának és jogrendsze-
rének működéséről. A munka bemutatja a statútumok létrehozásának folyamatát, 
és megvitatja azok szerepét a város igazgatásában. Ezenkívül bepillantást nyújt a 
17. századi Kassa jogi struktúrájába is, valamint áttekintést nyújt a városok és önkor-
mányzataik történeti kutatásával foglalkozó szakirodalomról is.
PRACUOVÁ ESTERA
Történelem 
MA, 4. félév
Pavol Jozef Safarik Egyetem – Kassa
Témavezető:
Mgr. Drahoslav Magdoško PhD.
docens, SK PJSU
DR. JOHANN FRIEDRICH METZGER HADITANÁCSI TITKÁR 
DIPLOMÁCIAI PÁLYAFUTÁSA
Kulcsszavak: Metzger;17. század; pályafutás; titkár 
A koraújkor-kutatás előszeretettel foglalkozik a Habsburg-oszmán diplomácia 17. 
századi történetével. Számos munka jelent meg a korszak általános jellemzőiről, de 
már nem egy mélyfúrás is készült ebből az időszakból egyes diplomaták tevékeny-
ségéről. Ennek nyomán végeztem én is kutatást dr. Johann Friedrich Metzger hadi-
tanácsi titkár diplomáciai pályafutására vonatkozóan.
Dr. Metzger pályájának kezdetei éveiben Johann Rudolf Schmid von Schwarzen-
horn mellett dolgozott. A tapasztalt diplomata négy küldetésre is magával vitte dr. 
Metzgert, ahol alkalma nyílt kapcsolatokat kiépíteni a Habsburg-diplomáciai appa-
rátus tagjaival, illetve az oszmán diplomáciai elit köreiben is. Tanuló évei után már 
három alkalommal önálló küldetést is vezetett.
Munkámban Metzger három önálló küldetéséről fennmaradt jelentéseit elem-
zem különböző szempontok segítségével, és bemutatom, hogy kik voltak a tárgya-
lópartnerei, valamint elemzem az utazásának körülményeit és nehézségeit, amivel 
nem egyszer szembe kellett néznie. Ezenkívül kiemelem a követségek alatti cere-
moniális kereteket, és ismertetem dr. Metzger kapcsolati hálóját a kezdeti éveitől 
egészen 1661-ig. A Metzger által vezetett tárgyalásokat is külön fejezetben tárgya-
lom, csakúgy, mint azt, hogy a titkár milyen mértékben foglalkozott a magyar vonat-
kozású ügyekkel. Végezetül összehasonlítom Metzger pályáját és feladatkörét a 17. 
század közepén tevékenykedő haditanácsi titkárokéval, aminek segítségével jobban 
kidomborodik szerepe az Udvari Haditanács apparátusán belül.
SZAKÁCS TÜNDE
Német és nemzetiségi német, történelem osztatlan 
tanár 
Osztatlan, 9. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Szabados János
egyetemi adjunktus, SZTE BTK


Dr. Johann Friedrich Metzger haditanácsi titkár diplomáciai pályafutása : [absztrakt]

Gyenge Dániel

19. SZÁ
ZA
D
 M
Á
SO
D
IK
 FELÉN
EK
 M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELM
E
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
566 567
HERTELENDY KÁLMÁN, ZALA VÁRMEGYE FŐISPÁNJA 
(1872–1875)
Kulcsszavak: főispán; Zala vármegye; Hertelendy Kálmán; zalavári apátság; 47-es honvéd-
zászlóalj
Hertelendy Kálmán nem mint főispán, s nem is mint képviselő lett emlékezetes sze-
replője a magyar történelemnek, hanem mint katona. 1848 – 1849-es honvéd sza-
badságharcosként nagy katonai hősiességről és bátorságról tett tanúbizonyságot. 
Legnevezetesebb tettei között szerepel az, hogy Buda visszafoglalásakor a 47. hon-
védzászlóalj századosaként halálos lövést adott le a császári helyőrség parancsno-
kára. Ezzel szerzett országos hírnevet magának. Hertelendy Kálmán kiegyezés utáni 
politikai pályafutásának kutatásával alapvető célom az volt, hogy hiánypótlóan fel-
tárjam és ismertessem egy zalai születésű hős honvéd százados politikusi munkás-
ságát, azon belül is a főispáni működésére fókuszálva. 
Akárcsak apja, nagyon érdeklődött a közélet és a közügyek iránt, meglátásom 
szerint világnézetében a konzervatív és a liberális eszmék is ötvöződtek. Támogatta 
a népművelés és az iskoláztatás ügyét, híve volt a lakossággal való közvetlen kapcso-
lattartásnak, amiről tanúbizonyságot adnak a községekben, városokban tett gyakori 
látogatásai, s az egész vármegyét bejáró körútjai is. Mindenhol ott volt, ahol lennie 
kellett, s ahol szükség volt rá. Egy igazi lokálpatrióta vezető volt.
GYENGE DÁNIEL
Történelem 
BA, 6. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ 
Témavezető:
Dr. habil. Kalocsai Péter
tanszékvezető egyetemi docens, ELTE SEK
REFORM VAGY ILLÚZIÓ? – AZ 1894. ÉVI HÁZASSÁGI 
TÖRVÉNYBEN ELFOGADOTT ÚJ VÁLÁSI SZABÁLYOK 
HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A KORÁBBI GYAKORLAT 
SZENTSZÉKI PEREKEN KERESZTÜL TÖRTÉNŐ 
BEMUTATÁSÁVAL
Kulcsszavak: házasság; válóper; szentszék; ágytól és asztaltól elválasztás; egyház
A házasság az egyik legfontosabb magánjogi jogviszony, amelynek szabályozása az 
állam kiemelt feladatává vált. A feudalizmus időszakában kialakult egyházi szabályo-
zás a 19. századig meghatározó maradt, azonban a társadalmi és politikai változások 
reformok létrehozását tették szükségessé. A modernizáció útjában számos akadály 
állt, leginkább a katolikus egyház ragaszkodása a kánonjogi előírásokhoz, amelyek 
– álláspontjuk szerint –évszázadokon át az emberek javát szolgálták és a házasság 
szentségének eszményét őrizték.
A különböző vallási felekezetek eltérő szabályokat követtek, közülük a legszigo-
rúbbak a római katolikus egyház előírásai voltak. Az egyház tanai szerint a házassá-
got felbontása nem lehetséges, a házasfelek számára legfeljebb ágytól és asztal-
tól való elválást engedélyezett a szentszék bírósága, ez a szexuális és a gazdasági 
életközösséget megszüntette, de nem érintette a házasság felbontását. Az utólagos 
érvénytelenítés esetköre akkor állt fenn, ha a házasság megkötésekor valamilyen 
akadály állt fenn, így a házasság érvényesen létre sem jött.
Az 1894. évi XXXI. törvénycikk elfogadását megelőző korszakot az 1989-es rend-
szerváltozást megelőző jogtörténeti szakirodalom gyakran elavultnak, idejétmúltnak 
minősítette, mivel az ellehetetlenítette a „válni kívánó” felek helyzetét. Ezen törté-
nészek szerint az új törvény „megváltásként” érkezett, orvosolta a korábbi rendszer 
igazságtalanságait és egyenlőtlenségeit.
Kutatásaim alapján azonban a fenti vélemények árnyalandóak. Munkám célja, 
hogy az 1894-es házassági törvény elfogadását közvetlenül megelőző időszak 
válópereit bemutatva – különös tekintettel a veszprémi szentszék gyakorlatára – 
rávilágítsak a korábbi ítélkezési gyakorlat sajátosságaira és megvizsgáljam, hogy az 
új szabályozás és a jogterület állami kézbe kerülése valóban hozott-e változást az 
„átlagemberek” életében.
Reform vagy illúzió? Az 1894-es törvény célja a házasság megreformálása, a válás 
intézményének magyar jogrendbe történő beépítése és a polgári átalakulás elő-
mozdítása volt. Dolgozatom értékeli a törvényhez vezető utat, feltárja a korábbi 
szentszék gyakorlatot, és elemzi az egyház és az állam között lezajló konfliktusokat.
HEROLD VIRÁG
Jogász 
Osztatlan, 5. félév
Széchenyi István Egyetem 
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Nagy Szabolcs
egyetemi adjunktus, SZE DFK


Hertelendy Kálmán, Zala vármegye főispánja : 1872-1875 : [absztrakt]

Herold Virág

Reform vagy illúzió? - az 1894. évi házassági törvényben elfogadott új válási szabályok hatásának értékelése a korábbi gyakorlat szentszéki pereken keresztül történő bemutatásával : [absztrakt]

Téglás Hunor

1945 ELŐ
TTI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 I.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
584 585
„GYŐZNI FOGUNK, MERT GYŐZNI KELL ÉS GYŐZNI 
AKARUNK!” A SZÁLASI-KORMÁNY PROPAGANDA-
TEVÉKENYSÉGE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 
FILMHÍRADÓRA
Kulcsszavak: 1944; szélsőjobboldal; tömegmédia; szintetikus médiatörténet-írás; 
tartalomelemzés
A dolgozat a Szálasi-kormány propagandáját vizsgálja, elsődlegesen a filmhíradóra 
és részben a napisajtóra támaszkodva. Ezen időszakról idáig még nem készült mód-
szeres és részletes vizsgálatokra épülő filmhíradótörténeti szakmunka, ahogyan a 
periódus sajtója és médiarendszere, valamint a propaganda működése is csak rész-
ben feltárt.
Kutatásom korpuszát az 1944. október 16-tól a december végéig terjedő idő-
szakban vetített tíz filmhíradó – három Hungarista Híradó és hét Magyar Világhíradó, 
összesen 48 filmhír 81 perc 27 másodperc időtartamban –, valamint ugyanezen idő-
szak napisajtójának döntően fővárosi és részben vidéki számai képezték.
A filmhíradók képkockáit írott szövegként kezelem, ilyen módon vetem őket alá 
tartalomelemzésnek, és így tudom összevetni a sajtóanyaggal. Az egyes filmhír-
adó-híreket újságcikkekkel hasonlítom össze, így eltérő információk, illetve a médiu-
mok eltérő jellegéből fakadó eltérések is kitűnnek.
A mozgóképek és újságok feldolgozásához a szintetikus médiatörténet-írás mód-
szerét választottam, vizsgálatomat ugyanakkor eszmetörténeti keretbe is ágyazom. 
Így a filmhíradó-, a sajtó- és az eszmetörténet eltérő szempontjait egyszerre hasz-
nálva elemzem a kor propagandáját.
Dolgozatomban a magyar filmhíradójátszás előzményeinek felvázolása után a 
mozgóképes kultúra feletti nemzetiszocialista hatalomátvételt mutatom be. Részle-
tes tartalomelemzés alá vonom a korszak első filmhíradóját, a paradigmatikus „nul-
ladik” Hungarista Híradót; a későbbiekben pedig részleteiben elemzem a háborús 
és a kulturális híreket, törekedve a propaganda fontosabb témáinak és szólamainak 
a bemutatására. Vizsgálom a propaganda filmhíradóbeli Szálasi-képét (imázs-elem-
zés), valamint Szálasi Ferenc ideologikus írásai alapján elemzem a filmhíradókban 
megjelenő ideologikus tartalmakat bemutatva a szövegek és a képek közötti eltéré-
seket. Végül a kor napisajtójának fontosabb témáit és tendenciáit vázolom fel. A dol-
gozatban azt is bizonyítom, hogy a híradó és a napisajtó eltérő szerepet játszott a 
nyilas propagandában.
SZABADI NORBERT DOMINIK
Történelem 
MA, 4. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezetők:
Sipos Balázs
egyetemi docens, ELTE BTK
Zeidler Miklós
egyetemi docens, ELTE BTK
A KOLOZSVÁRI MAGYAR KIRÁLYI FERENC JÓZSEF 
TUDOMÁNYEGYETEM TÖRTÉNETE AZ ELSŐ 
VILÁGHÁBORÚBAN
Kulcsszavak: egyetem; kolozsvár; háború; tanár; diák
Talán nem kérdés, hogy úgy a város, mint a város neves egyeteme a Szerbiának 
küldött hadüzenetet ujjongással, éljenzéssel, és a győzelem legfőbb bizalmával 
fogadta. 1914-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 
hallgatói és tanársegédei, valamint gyakornokai felemelt fővel indultak a frontra, 
már az első háborús tanév megkezdése előtt. 1914-ben, és az azt követő években is 
megtettek mindent az egyetem kötelékébe tartozók a fronton, és a város területén 
is, hogy legfőbb erejükkel hozzájáruljanak hazájuk győzelméhez. Az eufórikus han-
gulat ugyanakkor a folyamatos infláció, az egyetem megannyi termének lefoglalása, 
és a hősi halottak hírének következtében egyre inkább alábbhagyott, és a rettent-
hetetlen kitartás már a háború közepétől elkezdett az oly távolinak tűnő béke iránti 
vággyá átalakulni. Ez a vágy pedig később Erdély, és az egyetem elvesztése iránti 
– sajnos megalapozott – félelembe vedlett át…
TÉGLÁS HUNOR
Jelenkortörténet és Nemzetközi Kapcsolatok 
MA, 3. félév
Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Témavezető:
dr. Toth Szilárd
docens, RO BBTE


A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem története az első világháborúban : [absztrakt]

Oláh Szabolcs

593592
1945 ELŐ
TTI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 II.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
MAGYAR ZSIDÓ MUNKASZOLGÁLATOSOK SZOVJET 
HADIFOGSÁGBAN A SZOVJET ÉS MAGYAR FORRÁSOK 
TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: Zsidó, hadifogság, munkaszolgálat, II. világháború
A második világháború idején a keleti frontra kivezényelt zsidó származású kisegítő 
kényszermunkaszolgálatosok közül hozzávetőlegesen 20-25 ezer fő kerülhetett 
szovjet hadifogságba. A fogságba esett munkaszolgálatos sorsát és fogságuk körül-
ményeit a korábbi szakirodalom csak felszínesen tárgyalja, a figyelmét főként a fog-
ságba esés körülményeire, azon belül is a doni katasztrófa idején elfogottakra fóku-
szálva. A jelen dolgozat célja ezeknek a körülményeknek a részletesebb feltárása 
és bemutatása, a korábbi szakirodalom kiegészítése, avagy korrigálása, a rendelke-
zésre álló források komparatív analízisén keresztül. A dolgozat Botos János: Magyar 
zsidók szovjet lágerekben, 1939-1956 című könyvének névjegyzékeinek, a Hadtör-
ténelmi Levéltár humanitárius anyagában és a Magyar Nemzeti Levéltár külügyi ira-
tanyagában található különböző munkaszolgálatos hadifogoly névjegyzékek, illetve 
a HM és MNL által működtetett digitalizált levéltári források adatbázisainak összeve-
tésével elkészített adatbázis kvantitatív és kvalitatív elemzésén alapszik. A statisztikai 
elemzés a rendelkezésre álló egyéb levéltári- és publikált források, összesen 6 hazai 
és külföldi levéltári iratanyagában megtalálható egodokumentumok, köztük levelek, 
visszaemlékezések és interjúk elemzésével egészül ki. A statisztikai analízis és a for-
rások vizsgálatán keresztül a dolgozat bemutatja a szovjet hadifogságba került zsidó 
munkaszolgálatosok fogságba kerülését és fogásban eltöltött idejét meghatározó 
sémákat és jelenségeket, illetve kijelöli a lehetséges későbbi kutatási irányokat.
MEZEI EMESE
Történelem 
MA, 1. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Bognár Zalán
egyetemi docens, KRE BTK
A HEVES VÁRMEGYEI VITÉZI SZÉK VITÉZI 
ÁLLOMÁNYÁNAK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE 1936-BAN
Kulcsszavak: Horthy-kor; Vitézi Rend; Heves vármegyei Vitézi Szék; Heves vármegye
A kutatásom fő célja a Heves vármegyei Vitézi Szék állományához 1936-ban tartozó 
vitézi állomány érdemszerzőinek vizsgálata volt, a társadalmi összetételük alapján. 
Értekezésem alapját a Benkóczy Emil által írt „Heves vármegye vitézei” című könyv 
képezte, melyet a levéltári források, a Vitézi Rend saját (kortárs) kiadványai, illetve az 
egyéb források egészítettek ki.
A születési évek esetében kimutatható volt, hogy a legkorábban született sze-
mély 1963-ban, míg a legkésőbb született 1899-ben látta meg a napvilágot. A két 
születési időpont között meghúzódó időintervallumból (születési számok alapján) 
kiemelkedik az 1880-as és 1890-es évtized, mely arra vezethető vissza, hogy ennek 
a két évtizednek a szülöttjei képezték a hadköteles férfi lakosság legnagyobb hánya-
dát. Az érdemszerzők egyik nagy fontossága pont az első világháborús szerepvál-
lalásukhoz köthető, mivel a trianoni békeszerződés katonai jellegű megkötéseinek 
egyik megkerülési formáját adták. A születési helyszínek megállapítása alapján kije-
lenthető, hogy a vitézek 1/3-a nem Heves vármegye területén született. Ez az arány 
egy jól megfogható, Heves vármegye irányába történt vándorlás eredményeként 
értelmezhető, így a Vitézi Rendre tekinthetünk egy integrációt elősegítő szervezet-
ként is. Lakhelyek esetében kimutatható volt, hogy Heves vármegye mellett további 
11 vármegyében, illetve Budapesten is éltek vármegyei vitézek. Ez az eredmény a 
kutatás jelenlegi állása alapján a vitézi telekrendszerre vezethető vissza. A foglalkoz-
tatás esetében erősen visszatükröződött Magyarország agrár mivolta, mivel a leg-
nagyobb számú vitéz a mezőgazdaság egyes területein volt foglalkoztatva. A fog-
lalkoztatási csoportok esetében csak a „házi cselédek” sorában nem volt lehetséges 
vitézt kimutatni, az összes csoportnál viszont igen. Azonban a vármegye és az egyes 
települések esetében csak ritka esetben volt lehetősége a vármegyei vitézeknek, 
hogy befolyásoló tényezőként tudjanak fellépni.
    „A  KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EGYETEMI 
KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS 
INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.” 
OLÁH SZABOLCS
Történelem 
MA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Kiss Gábor Ferenc
főiskolai docens, SZTE JGYPK


A Heves vármegyei Vitézi Szék vitézi állományának társadalmi összetétele 1936-ban : [absztrakt]

Szabó Andrea

597596
1945 ELŐ
TTI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 II.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
A SOROKSÁRI IZRAELITA TEMETŐ ÉS A SOROKSÁRI 
ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE 1850-1947 KÖZÖTT
Kulcsszavak: temetőfeltárás, zsidóság, hitközség, Soroksár,
Helyismereti könyvtárosként az elmúlt év során számos soroksári illetőségű intéz-
mény és épített kulturális örökség dokumentumait és történetét ismerhettem meg 
Soroksáron. A zsidó hitközség tagjainak 1944-ben történt elhurcolása után, az 1950-
es évektől számos helytörténeti munka látott napvilágot, de egyikben sem találkoz-
hatunk a soroksári zsidósággal foglalkozó fejezettel, külön ennek a témának szánt 
helyismereti anyaggal pedig egyáltalán nem.
A soroksári izraelita temető történetének feltárása, emlékeinek megőrzése nem 
csupán a kerület helyismereti köreinek, egyesületeinek, de a budapesti zsidó hit-
községnek is fontos feladat, így e hiánypótló munka lett kutatásom célja, amellyel az 
1947 óta eltelt közel 80 év adatolási hiányát kívántam pótolni és összegezni mind-
azt, ami talán e temetőből a jövőnek megmenthető. Jelen dolgozat ennek a közel 
száz esztendőnek a történetét kívánja összefoglalni, sok esetben – a dolgozat keretei 
miatt – csak érintőleges módon.
A számos forrás – túlélők, deportáltak beszámolója, egykorú hagyatékban lévő 
dokumentum, levelezés, könyves hagyaték, a még el nem mesélt családi történet, 
a kiolvasásra váró legrégebbi sírkő – biztosítja a munka folytatásának lehetőségét. 
Jelen dolgozat csak néhány elemét igyekszik felvillantani annak az egykori gazdag 
hitéleti és történelmi hagyatéknak, amely a Soroksáron élő zsidóság hétköznapjai-
nak lenyomata. A temetőben pedig minden sírkő mögött egy életút, egy emléke-
zésre méltó élettörténet rejtőzik.
SZABÓ ANDREA
Történelem 
MA, 1. félév
Kodolányi János Egyetem
Témavezető:
Dr. Csurgai Horváth József
főiskolai tanár, KJE
FÉLÉLET – EMBERI SORSOK EGY LEVELEZÉS TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: Detre István; magániratgyűjtemény; Tata; asszimiláció; Purina
A tatai Kuny Domokos Múzeum 2022 őszén, ajándékozás útján jutott hozzá egy 
bőröndhöz és egy utazóládához, melyek egyikében a muzeológusok néhány tucat 
iratra bukkantak. Összesen 119 db dokumentumról, legnagyobb részt levelekről 
van szó, melyek többsége az 1940-es években datálódott.
Az iratok vizsgálata azok tulajdonosát is felfedte, egy zsidó fiatalembert, bizonyos 
Detre (született Deutsch) Istvánt, akinek elképesztő életútját ismerhettük meg a kuta-
tás útján. Egy hétköznapinak semmiképp sem mondható történet ez, mely magába 
foglalja a 20. század közel háromnegyedét, annak talán „legizgalmasabb” évtizedeit.
Egy ember életét sosem függetleníthetjük a korszaktól, melyben élt, a környe-
zettől, mely körülvette. Történelem, politika, kultúra, társadalom, magánélet: ezek a 
tényezők mind meghatározhatják, befolyásolhatják egy ember életét, s ezen ténye-
zőket mind meghatározhatják, befolyásolhatják az emberi életek.
Deutsch/Detre István élete a kutatás során úgy állt össze, akár egy kirakós apró 
darabkái. Egy olyan kirakósé, melynek eredménye nem látható előre, nem tudható, 
mi rajzolódik majd ki belőle, s nem tudható, minden kis darabka a rendelkezésre 
áll-e, ahogy nem tudható azt sem, ha hiányoznak darabkák, azok az összkép szem-
pontjából nélkülözhetők vagy nélkülözhetetlenek-e.
Detre István mindössze ötven évet élt, de életét vizsgálva nem csupán öt évtized 
magyar és európai történelméről kaphatunk képet. Ennél sokkal többről. Közvetve 
vagy közvetlenül két világháborúról, szekularizálódó, asszimilálódni vágyó és ezért 
tevő zsidókról, az őket ért üldözésekről, a holokausztról, a veszteségekről, a talpra 
állásról, az élni akarásról, az újrakezdésről.
Adhat-e Deutsch/Detre István története bármiféle pluszt? Kibővíthetjük-e tudá-
sunkat, ismereteinket a háború előtti és a háború utáni Tata életét, a  tatai zsidó 
közösség, a  tatai zsidó polgárok sorsát, kultúráját, vallását, szokásait, társadalmi 
kapcsolatait illetően? Közelebb kerülhetünk-e kutatásunkon keresztül a 20. század 
közepi Magyarországhoz, a kor hazai zsidóságához, annak lehetőségeihez, kihívása-
ihoz? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen dolgozatunkban.
SZŰCS JÓZSEF
Zsidó kultúratörténet 
MA, 3. félév
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Témavezető:
dr. Fenyves Katalin
professor emerita, ORZSE


A soroksári izraelita temető és a soroksári zsidóság története 1850-1947 között : [absztrakt]

Kirchhof Gréta

1945 U
TÁ
N
I M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 I.
605604
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
A NŐK ELLENI ERŐSZAK ÁBRÁZOLÁSA A SZOVJET ÉS 
MAGYAR HÁBORÚS PROPAGANDÁBAN A KRASZNAJA 
ZVEZDA ÉS A MAGYARSÁG CÍMŰ NAPILAPOK CIKKEI 
ALAPJÁN
Kulcsszavak: nők elleni erőszak; atrocitáspropaganda; szovjet propaganda; magyar 
háborús propaganda; második világháború
A szovjet és a magyar állam a második világháború alatt különböző oldalakon vett 
részt a háborús eseményekben, azonban a propaganda szintjén mindkét esetben 
hasonló tendenciák jelentek meg. Mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban 
fontos szerepet kapott a lakosság ellen elkövetett ellenséges atrocitások bemuta-
tása. Az ilyenfajta, úgynevezett atrocitáspropaganda, vagyis az ellenség félelmetessé 
tétele és dehumanizálása a különböző tömeggyilkosságok és civilek elleni atrocitá-
sok bemutatásával, természetesen nem a 20. század találmánya, azonban először 
mégis csak az első világháború idején vált a professzionális pszichológiai hadviselés 
részévé. A második világháború idejére eszközei és csatornái is sokat változtak és 
finomodtak, ami köszönhető egyfelől a tömegkommunikációs eszközök fejlődésé-
nek, másfelől pedig a totális diktatúrákra jellemző, hatásosan mozgósító tömegpro-
pagandának. Ennek következtében a második világháború keleti frontján valójában 
egy sajátos „atrocitásháború” alakult ki a sztálini Szovjetunió és a nemzetiszocialista 
Németország, illetve a vele szövetséges államok között. Mind a szovjet, mind a 
magyar propagandának gyakori témája volt a nők elleni erőszak.  Dolgozatomban 
ennek megjelenítését vizsgálom a Nyilaskeresztes Párt napilapjának, a Magyarság-
nak 1944 őszén, és a Vörös Hadsereg hivatalos lapjának, a  Krasznaja Zvezdának az 
első háborús év alatt (1941. június 22.—1942. június 23. között) megjelent cikkei-
ben. A kutatás célja a propaganda mechanizmusának pontos megismerése tarta-
lomelemzés módszere révén. Egyaránt vizsgálom a nemi erőszak kifejezésére legy-
gyakrabban használt szavakat az erőszakesetek leírásához kapcsolódó motívumokat 
is. Munkám részét képezi a cikkekben megjelenő narratívák, az erőszakra adott 
különböző magyarázatok és azoknak a társadalmi-kulturális konstrukcióknak a kimu-
tatása is, amelyek keretén belül a cikkek szerzői elbeszélték a nők elleni erőszakot.
KIRCHHOF GRÉTA
Történelem 
MA, 2. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Sipos Balázs
egyetemi docens, ELTE BTK
BÉKÉS MEGYEI KÉPVISELŐK A PÁRTÁLLAMI PARLAMENT 
UTOLSÓ CIKLUSÁBAN (1985-1990)
Kulcsszavak: pártállam; Békés megye; Országgyűlés; MSZMP
Az 1985-1990 között regnáló utolsó pártállami parlamentnek jutott az a történelmi 
feladat, hogy megalkossa a demokratikus átmenethez szükséges fontosabb jog-
szabályokat. Dolgozatomban részletesen bemutatom a jelölés folyamatát a képvi-
selőjelöltek kiválasztásától és a jelölőgyűléseken keresztül egészen a választásig, 
ami a kötelező kettős, illetve spontán jelölések miatt a korábbiakhoz képest – az 
MSZMP szándéka és értelmezése szerint – valamivel demokratikusabb volt. Kitérek 
a megyei képviselőcsoport működésére, összetételére, a képviselőknek járó szűkös 
javadalmazásra, illetve juttatásokra. Azt vizsgálom, hogy a ciklus három korszakában 
– Kukorelli István alkotmányjogász felosztása alapján – Békés megye tizenöt választó-
kerületében mandátumot szerzett képviselői milyen kérdésekben szólaltak meg az 
Országgyűlésben, kiolvasható-e belőle, hogy miként viszonyultak az ország közjogi 
és alkotmányos berendezkedését alapvetően megváltoztató jogszabályok megal-
kotásához.
LADÓ BALÁZS
Történelem 
MA, 3. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Bank Barbara
egyetemi adjunktus, PPKE BTK


A nők elleni erőszak ábrázolása a szovjet és magyar háborús propagandában a Krasznaja Zvezda és a Magyarság című napilapok cikkei

alapján : [absztrakt]

Lékó Eszter

1945 U
TÁ
N
I M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 I.
607606
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
GYÖMÖREY ZITA FIATALKORA KÉT VILÁG HATÁRÁN 
(1938-1950)
Kulcsszavak: nőtörténet; ellenállás; (ki)útkeresés; második világháború
Kutatásom alapját Demeter István plébános hagyatékában talált levelek képzik. 
A Gyömörey családtól 137 levél maradt fent, amelyek többsége egy fiatal úrileány-
hoz, Gyömörey Zitához köthető. Az iratok főként 1938 és 1950 között keletkeztek. 
A  levelek olvasása közben Zita élete kíváncsivá tett. Arra szerettem volna választ 
találni, hogy egy nemesi családból származó fiatal lány hogyan élte meg a világ 
gyors változásait abban az időszakban. Milyen kapcsolatokkal rendelkezett? Rokonai 
és barátai milyen hatással voltak rá? Hogyan reagált a második világháború történé-
seire? A kutatásom előrehaladtával olyan személyekkel tudtam kapcsolatba hozni 
Gyömörey Zitát, mint Almásy György és Almásy László (rokonai), Kiss János altábor-
nagy, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Györffy György, Jaczkó János, Király Béla, Németh 
Gyula stb. Kutatómunkám alatt több levéltárban, könyvtárban és településen is gyűj-
töttem adatokat – Sopron, Kőszeg, Budapest, Mezőkeresztes, Borostyánkő – melyek 
Zita életében meghatározóak voltak. A célom az volt, hogy Zita Magyarországon 
töltött éveit feltárjam és az ő fiatalkorán keresztül még tágabb képet adjak a magyar 
történelem ezen időszakáról. Közel kétéves kutatás után még mindig vannak isme-
retlen részletek és kérdések Gyömörey Zita életével kapcsolatban, de mindenkép-
pen kiemelendő, hogy egy olyan nőt véltem felfedezni benne, akinek tevékenysége 
egyáltalán nem volt jelentéktelen.
LÉKÓ ESZTER
Történelem 
MA, 7. félév
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar 
Témavezető:
Dr. Bartók Béla
egyetemi docens, EKE BMK
MAGYARORSZÁG ÉS KUBA KÖZÖTTI MŰSZAKI ÉS 
TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAKULÁSA A TESCO 
IRATOK TÜKRÉBEN, 1960-1980
Kulcsszavak: Kuba; műszaki-tudományos együttműködés; TESCO; humán-technológiai 
transzfer
A dolgozat a Magyarország és Kuba közötti műszaki- és tudományos együttműkö-
dés és segítségnyújtás jellegét, ezen belül a magyar szakértők kiküldését és a kubai 
ösztöndíjasok fogadását tárja fel 1960-1980 között a Nemzetközi Műszaki Tudomá-
nyos Együttműködési Iroda (TESCO) tevékenységén keresztül, arra keresve a választ, 
hogy milyen okok, esetleges érdekek húzódtak meg magyar részről a Kubával létesí-
tett műszaki-tudományos együttműködések mögött.
A  dolgozat a TESCO vállalat tevékenységéhez és működéséhez kapcsolódó 
iratok és a Kubára vonatkozó dokumentumok levéltári kutatásán alapszik, amit 
a Külügyminisztérium Kubára vonatkozó anyagai között őrzött, a TESCO-hoz és a 
műszaki- tudományos együttműködésekhez tartozó egyéb iratok egészítenek ki.
A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a magyar-kubai műszaki-tudo-
mányos együttműködés hátterében alapvetően a szocialista szolidaritás és segít-
ségnyújtás, valamint a szocialista ideológia terjesztésének kényszere húzódott meg. 
Bár a magyar vezetés igyekezett saját érdekeinek megfelelően alakítani a megálla-
podásokat, ez csak abban az esetben járt eredménnyel, ha a magyar célkitűzések 
egybeestek a szigetország szükségleteivel. Ellenkező esetben a szocialista szolidari-
tás és segítségnyújtás elve érvényesült.
MOLNÁR LILLA
Osztatlan tanári mesterképzési szak 
Osztatlan, 10. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
r. Horváth Emőke
egyetemi docens, KRE BTK


Gyömörey Zita fiatalkora két világ határán 1938-1950 : [absztrakt]

Szabó Karina Brenda

1945 U
TÁ
N
I M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 II.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
620 621
ÉPÍTŐTÁBOROK A KÁDÁR-KORSZAKBAN A HELVÉCIAI 
ÁLLAMI GAZDASÁG KUNBARACSI PÉLDÁJÁNAK 
BEMUTATÁSÁVAL
Kulcsszavak: ifjúságpolitika, kultúra, munkaerőhiány, Bács-Kiskun megye, építőtábor,
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a pártvezetés felmérte 
a korábbi kommunista ifjúságpolitika kudarcát és új módszereket igyekeztek beve-
zetni az ifjúság megnyerése és ideológiai átnevelése érdekében. Ennek egyik terü-
lete volt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezésében 1958-ban 
indított építőtábor mozgalom, mely a Hanság lecsapolásával vette kezdetét és több 
mint 30 éven keresztül az ország különböző pontjain, számos helyszínen biztosított 
lehetőséget a középiskolás- és egyetemista fiataloknak a „társadalmi munka és hasz-
nosság” megtapasztalására, mindezt az ideológiai neveléssel kiegészítve.
Kutatásomat elsősorban levéltári források alapján végeztem, ezek közül a legfon-
tosabbak a KISZ Központi Bizottságának határozatai, az MSZMP Kecskeméti Járási 
Bizottsága és Alapszervezeteinek iratai, és a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 
iratai voltak. Ezen túl korabeli újságcikkek és az általam vizsgált építőtábor egykori 
résztvevőivel készített interjúk segítségével tárom fel az építőtáborok ideológiai 
nevelését a táborok programjainak összeállítása alapján, valamint bemutatom a 
nyári ifjúsági munka a nyári mezőgazdasági munkaerőhiány csökkentésének vonat-
kozásában.
Dolgozatomban a történettudomány még azon kevéssé feltárt területét kívánom 
bemutatni, az építőtábor mozgalmat, amely eddig csak rövid ismeretterjesztő cik-
kekben, illetve a KISZ-re vonatkozó és más ifjúságpolitikai kutatások mellékágaként 
került tárgyalásra. Ennek során az 1956 utáni ifjúságpolitikát és a táborok országos 
szintű megjelenése mellett egy adott építőtábor helyi sajátosságait mutatom be. 
A dolgozatom célja, hogy körül járjam, hogy az építőtáborok mennyiben voltak a 
párt ideológiai nevelésének eszközei vagy inkább a mezőgazdaságban idényben 
kialakult munkaerőhiány megoldásának egy formája volt-e. A kutatásom eredmé-
nyei ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük a Kádár – korszak 
működését, valamint az ifjúság szerepét és helyzetét.
SZABÓ KARINA BRENDA
Osztatlan tanárképzés, történelem- holland szak 
Osztatlan, 11. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Rigó Róbert
tudományos főmunkatárs, KRE BTK
UNITÁRIUS LELKÉSZI ÉLETPÁLYÁK AZ 1950-ES ÉS ‚60-AS 
ÉVEKBEN
Kulcsszavak: unitárius; lelkész; életpálya; kommunizmus; XX. század
Miután 1946-ban a kommunisták átvették a hatalmat Romániában, a közigazgatás 
minden területén erőteljes központosításba kezdtek. Nem volt ez másként az okta-
tás terén sem. A több évszázados múltra visszatekintő protestáns lelkészképzés is 
átrendezésre került. Az önálló felekezeti akadémiák egyetlen közös intézetbe, és a 
Vallásügyi Minisztérium ellenőrzése alá kényszerültek, létrehozva az Egyetemi Fokú 
Egységes Protestáns Teológiai Intézetet.
Dolgozatomban sorra veszem az új oktatási intézménybe felvételizők névsorát. 
A lelkészjelöltek életrajzát röviden, a fellelhető adatok által szabott korlátok ismerte-
tem. A kutatás célja, hogy az eddig ismeretlen, feledésbe merült, néha igen érdekes 
életrajzokat összegyűjtse, valamint megrajzolja azok életpályáit, akik a 70-es, 80-as, 
90-es szűk esztendőkben az unitárius hívek üdvösségét szolgálták.
A forrásokat elsősorban az Unitárius Kar, valamint az egykori Egyetemi Fokú Egy-
séges Protestáns Teológiai Intézet névkönyvei jelentik. Emellett hivatkozom a már 
elhunytak nekrológjaira is.
Eredményként kijelenthető, hogy a teológiai képzésbe való beiratkozás össz-
hangban volt az ország politikai változásaival. Az összevonás utáni első években 
enyhén megugrott a jelentkezők száma, és kevesen szakították meg tanulmányaikat. 
A hallgatói összlétszám az 50-es évek közepén tetézett és magas maradt egészen az 
1957/58-as letartóztatásokig. Ezután kevés hallgatót vettek (vehettek) fel, és közöt-
tük is magas volt a lemorzsolódottak száma.
A vizsgált 84 hallgatóból 35-en léptek lelkészi pályára és tartottak ki amellett, 
12-en vállalták a szolgálatot, de „letették a palástot”, és 37-en szakították meg tanul-
mányaikat.
SZÉLES LÁSZLÓ
Unitárius Teológia 
BA, 3. félév
Protestáns Teológiai Intézet
Témavezető:
Kovács Sándor
professzor, RO KPTI


University of Szeged

Not a member yet

"Főrendek között jámborabb ember?" : Rhédey Ferenc kolozsvári főkapitány életrajza : [absztrakt]

Dr. Johann Friedrich Metzger haditanácsi titkár diplomáciai pályafutása : [absztrakt]

Hertelendy Kálmán, Zala vármegye főispánja : 1872-1875 : [absztrakt]

Reform vagy illúzió? - az 1894. évi házassági törvényben elfogadott új válási szabályok hatásának értékelése a korábbi gyakorlat szentszéki pereken keresztül történő bemutatásával : [absztrakt]

A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem története az első világháborúban : [absztrakt]

A Heves vármegyei Vitézi Szék vitézi állományának társadalmi összetétele 1936-ban : [absztrakt]

A soroksári izraelita temető és a soroksári zsidóság története 1850-1947 között : [absztrakt]

A nők elleni erőszak ábrázolása a szovjet és magyar háborús propagandában a Krasznaja Zvezda és a Magyarság című napilapok cikkei alapján : [absztrakt]

Gyömörey Zita fiatalkora két világ határán 1938-1950 : [absztrakt]

Építőtáborok a Kádár-korszakban a Helvéciai Állami Gazdaság kunbaracsi példájának bemutatásával : [absztrakt]

80,013

82,129