University of Szeged

Moldován Bence

255254
G
ERM
A
N
ISZTIK
A
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
FUNKTIONEN DER BILDENDEN KUNST IM FRÜHWERK 
VON THOMAS MANN. BILDVORLAGEN IN VISION, 
FIORENZA UND DER KLEIDERSCHRANK
Kulcsszavak: irodalom; képzőművészet; német; Botticelli
Die Forschung befasst sich mit der Funktion der Bildvorlagen im Frühwerk Thomas 
Manns. Ziel dieser Arbeit ist es, die Beziehung des Schriftstellers zur bildenden Kunst 
zu erforschen, ihre Rolle in vier seiner Werke zu untersuchen und das Vorliegen und 
das interpretatorische Potenzial einer weiteren möglichen visuellen Referenz aufzu-
zeigen. Dabei handelt es sich um die folgenden Erzählungen und ein Theaterstück: 
Vision, Der Kleiderschrank, Gladius Dei und Fiorenza.
Grundlegendes Ziel der Untersuchung ist es, die in der zeitgenössischen Tho-
mas-Mann-Forschung herrschende Position zu hinterfragen, dass die bildenden 
Künste im Leben des Schriftstellers und insbesondere bei der Erstellung seiner 
Werke eine untergeordnete Rolle gespielt hätten, und demgegenüber die wichtige 
Rolle des Renaissance-Gemäldes Die Verleumdung des Apelles von Sandro Botti-
celli nachzuweisen.
Die Forschungen haben bereits eine mögliche Verbindung zwischen diesem 
Gemälde und einem der frühen Werke des Schriftstellers, Fiorenza ,angnommen. 
Mein Ziel ist es nahezulegen, dass dieses Bild auch im Falle eines weiteren Werkes, 
nämlich Der Kleiderschrank als Vorlage diente. Es soll ebenfalls erörtert werden, 
dass Thomas Mann die in seinen frühen Werken verwendeten Bilder auf unter-
schiedliche Weise und nicht als Gleichwertiges behandelt hat.
Die Untersuchung ist in sieben Teile gegliedert: Nach einer allgemeinen Einfüh-
rung wird eines der Probleme beschrieben, das die Untersuchung erschwert. Dann 
wird ein allgemeines Bild der Beziehung zwischen Thomas Manns Frühwerk und der 
bildenden Kunst gezeichnet, und hier werden die Konzepte erörtert, die bei der Ana-
lyse hilfreich sein werden. Schließlich folgt eine Analyse der oben angeführten Werke. 
Diese Analysen stellen dar, wo und wie der Schriftsteller die Bilder verwendet hat.
Es wird auch gezeigt, dass Thomas Manns Einstellung zur bildenden Kunst variiert. 
Die Arbeit kann somit die Konzepte anderer Forscher ergänzen, die einen Rahmen 
für weitere Forschungen zu diesem Thema geschaffen haben. Als Ergebnis dieser 
Untersuchung kann festgehalten werden, dass Werke der bildenden Kunst in Tho-
mas Manns Frühwerk eine größere Rolle spielen, was in diesem Fall durch das mehr-
fache Auftreten eines bestimmten Gemäldes zum Ausdruck kommt.
MOLDOVÁN BENCE
Germanisztika BA 
BA, 3. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. habil. Kovács Edit
docens, KRE BTK
LITERATUR ALS MEDIUM DER ERINNERUNG IN MARKUS 
ZUSAKS ROMAN „DIE BÜCHERDIEBIN”
Kulcsszavak: emlék; emlékezés; megőrzés; kitörlés
Die Arbeit mit dem Titel Literatur als Medium der Erinnerung in Markus Zusaks 
Roman „Die Bücherdiebin” diskutiert, wie Erinnerungen bewahrt werden können 
und welche Rolle die Bücher und das Stehlen von Büchern dabei spielen. Es handelt 
sich um eine kulturwissenschaftliche Fragestellung, in der die Fokus an Erinnerungs-
theorien stehen. Der Beitrag hebt zwei Problembereiche hervor: er nähert sich der 
Analysekategorie über den Roman und fokussiert in einem zweiten Schritt auf die 
Erinnerungsforschung. Ausgehend von dem im Titel genannten Thema wird auf Jan 
und Aleida Assmanns Annäherung an Konzepte von Gedächtnis Bezug genommen.
In dieser Analyse wird eingehend auch daraufhin untersucht, inwieweit es dem 
komplexen Verhältnis von Erinnerung und Identität im Medium der Literatur Rech-
nung zu tragen vermag. Von besonderer Relevanz sind in diesem Zusammenhang 
Ricoeurs Konzept der narrativen Identität und sein Modell der dreistufigen Mimesis 
(Präformation, Konfiguration und Refiguration). Diese Theorien ermöglichen es, den 
literarischen Umgang mit persönlichen und kollektiven Erinnerungen als eine Praxis 
zu betrachten, die Identität durch Erzählung formt und festigt. In dieser Arbeit geht 
es darum, eine Verbindung zwischen der bestehenden fiktionsinternen und fiktions-
externen Welt des Romans erzählt aus der Perspektive des Todes herzustellen und 
dabei Themen wie Bewahrung und Auslöschung zu berühren.
NAGY ZSÓFIA
Angol nyelv és kultúra tanára, német nyelv és kultúra 
tanára 
Osztatlan, 11. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. Hammer Erika
egyetemi docens, PTE BTK


German

Funktionen der bildenden Kunst im Frühwerk von Thomas Mann : Bildvorlagen in Vision, Fiorenza und Der Kleiderschrank : [abstract]

Pál Kata

257256
G
ERM
A
N
ISZTIK
A
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
GENERATIONSFRAGEN UND SELBSTSUCHE IN SHERKO 
FATAHS ROMAN DER GROSSE WUNSCH
Kulcsszavak: migráció; identitás; generációs különbségek
In der Arbeit wird ein aktuelles und vieldiskutiertes Thema, die Migration zwi-
schen dem Nahen Osten und Deutschland thematisiert. Grundlage der Analyse ist 
der neueste Roman von Sherko Fatah mit dem Titel Der große Wunsch, der 2023 
erschienen ist und mehrfach besprochen wurde.
Ein zwanzigjähriges, deutsches Mädchen mit kurdisch-türkischen Wurzeln ent-
scheidet sich, aus der westlichen Umgebung in den Irak zu reisen, um ein neues 
Leben zu beginnen. Ihre Eltern wissen am Anfang nichts darüber. Als sich dieser 
Wechsel in das fremde Land herausstellt, folgt der Vater des Mädchens, der ein kur-
disch-türkischer Einwanderer zweiter Generation ist, den Spuren der Tochter, um sie 
nach Hause zu bringen. Was sind die Motivationen des Vaters, und was beeinflusst 
die Tochter? Welche persönlichen Motivationen und kulturellen Einflüsse bewe-
gen die einzelnen Figuren? Der Text wirft unterschiedliche Problematiken der Ein-
und Auswanderung auf, in Bezug auf die Identitätssuche und Lebenseinstellungen 
der Geflüchteten und Einheimischen im Nahen Osten. Die Arbeit versucht, diesen 
Dilemmata des Romans eine Deutung zu geben und Zusammenhänge zwischen 
der Identität und der kulturellen Umgebung zu finden.
PÁL KATA
Magyar-német osztatlan tanárszak 
Osztatlan, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Prof. Dr. Hárs Endre
egyetemi tanár, SZTE BTK
GESELLSCHAFTSKRITIK IN JULI ZEHS ÜBER MENSCHEN
Kulcsszavak: társadalomkritika; szereplők jellemzése; határmetaforák; regényelemzés
In meiner Arbeit habe ich einen der neuesten Romane der deutschen Gegenwarts-
autorin, Juli Zeh, Über Menschen, analysiert, in dem sie die heutige deutsche Gesell-
schaft und deren drängendsten Probleme darstellt. Mein Ziel war es aufzuzeigen, 
mit welchen Mitteln ein Roman Gesellschaftskritik üben kann. Bei der Analyse habe 
ich mich auf zwei Aspekte der Erzählung konzentriert: die Figurenkonstellation und 
die Raummetaphorik. Außerdem habe ich untersucht, wie das Werk seine Gattungs-
merkmale verkörpert, und einen weiteren Schwerpunkt auf die Erzählperspektive 
gelegt, die die Kritik an eine bestimmte Sichtweise bindet. Durch diese Aspekte der 
Romananalyse wollte ich zeigen, wie Juli Zeh in ihrem Roman einen kritischen Blick 
auf die deutsche Gegenwartsgesellschaft wirft und wie sich ihr „Urteil“ im Hand-
lungsverlauf manifestiert. Die Kritik erfolgt zum einen durch die Figurenkonstella-
tion, durch zwei Männerfiguren, und ihre Beziehung zu Dora, die als Sinnbilder für 
diese gesellschaftlichen Schwierigkeiten stehen. Zum anderen ist die Raummeta-
phorik im Roman von Bedeutung: der Gegensatz zwischen Stadt und Land und die 
Grenze zwischen den einzelnen Räumen. Grenze und Grenzüberschreitung sind im 
Roman nicht nur für die Handlung konstitutiv, sie sind auch symbolische Räume für 
Ideologien und Wertesysteme. Die Grenzüberschreitungen der Hauptfigur verwei-
sen metaphorisch auf eine Mentalitätswandel, der auch als eine Empfehlung für die 
zeitgenössische deutsche Gesellschaft verstanden werden kann, und den Abbau 
von Vorurteilen und Klischeedenken propagiert.
SCHROTH KINGA
Germanisztika 
BA, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Horváth Márta
egyetemi adjunktus, SZTE BTK


Generationsfragen und Selbstsuche in Sherko Fatahs Roman Der große Wunsch : [abstract]

Makovinyi Luca Borbála

317316
A
M
ERIK
A
N
ISZTIK
A
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
NEITHER HERE NOR THERE: THE CULTURAL HYBRIDITY 
OF SECOND-GENERATION IMMIGRANTS IN JHUMPA 
LAHIRI’S „INTERPRETER OF MALADIES”
Kulcsszavak: kulturális hibriditás; identitás; posztkoloniális irodalom
Jhumpa Lahiri’s Pulitzer Prize-winning short story collection, Interpreter of Maladies 
(1999) delves into the complexities of cultural identity, displacement, and the lived 
experiences of Indian and Indian-American characters. While the characters show 
similarity in their shared cultural history, they exhibit various manifestations of hybrid 
identities, prompting an exploration of whether cultural hybridity extends beyond 
the tragedy of not fully belonging to either side of the hybrid self. Focusing on three 
short stories from Lahiri’s collection – “When Mr. Pirzada Came to Dine,” “Sexy,” and 
“A Temporary Matter” – this paper aims to trace the trajectory of hybrid identity and 
understand different sides of its spectrum. Furthermore, the analysis aims to high-
light that hybridity is not just a site of conflict but a dynamic force that grants oppor-
tunities for both personal and collective growth.
MAKOVINYI LUCA BORBÁLA
Anglisztika 
BA, 4. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Gyuris Kata
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
A FARKAS ÉS A FAGY GYERMEKEI? (JACK LONDON 
ÉSZAKI NOVELLÁINAK POSZTKOLONIÁLIS ÉS 
ÖKOKRITIKAI MEGKÖZELÍTÉSE)
Kulcsszavak: fehér csend; environmentalizmus; indiánok és gyarmatosítás; novellai termé-
szetreprezentáció; antropomorfizáció
Jack London novellisztikájának befogadástörténetében jelentős hangsúly helyező-
dik a szerzőnek a fehér ember és a gyarmatosított kultúrák feszültségéhez fűződő 
hozzáállására. Számos kritika elmarasztalja Jack Londont abban a tekintetben, hogy 
műveiben a fehér ember dominanciáját erősíti meg. Azonban a szoros szövegolva-
sás módszertanával pontosan ki lehet mutatni azt, hogy ez az elfogult kritikai meg-
állapítás elhamarkodott, és csak a történetek felszíni szerkezetén azonosítható eset-
legesen. Kutatásom célja az, hogy az északi novellák több módszertant egységesítő 
értelmezésével rámutassak, ezek a művek éppen hogy arra hivatottak, hogy kutassák 
és feltárják azt a dinamikát, ami az eltérő kultúrák ütközésében megmutatkozik. Arra 
teszek kísérletet, hogy két eltérőnek tűnő olvasási módot összefűzzek: a posztkolo-
niális megközelítésű értelmezést és az ökokritikai interpretációt. Első körben ezek 
tudománytörténeti hátterét, valamint fogalmát szeretném ismertetni releváns szak-
irodalom felhasználásával. A legszembetűnőbb különbség a kettő között a poszt-
kolonializmus emberközpontúsága és az ökokritika természetközpontúsága. Ezek 
összefonódása azonban arra világít rá, hogy az ember maga is a természet része, 
a posztkolonializmus értelmében pedig az ember ennek ellenkezőjét próbálja bizo-
nyítani. Az elméleti rész után és az ott felsoroltak segítségével a kiválasztott novellák 
elemzésében hívom fel a figyelmet azokra a motívumokra, amelyek alátámasztják, 
hogy a két olvasási mód nemhogy nem zárja ki, de ráadásul oly módon egészíti ki 
egymást, hogy a novellák szélesebb körű megértése csakis ezzel a módszerrel lehet-
séges. Tömérdek kritika elmarasztalja Jack Londont és novelláit, megerősítve azt, 
hogy műveiben a fehér ember dominanciája volt a főaspektus, s e posztkoloniális 
megközelítés alapján a jelentősebb szépirodalmi és figurális tartalmakat (amelyek – 
többek között – érintik az ökokritikai szempontból is jelentős kérdéseket) egy az egy-
ben törlik az elemzésből, s emiatt számos novella értékét veszíti. Értelmezéseimben 
a The God of His Fathers, a The Son of the Wolf és a Children of the Frost kötetekből 
fogok novellákat kiemelni, és az új megközelítéssel rehabilitálni.
MÉSZÁROS KORNÉLIA
Osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra tanára; 
magyartanár) 
Osztatlan, 7. félév
Pannon Egyetem 
Humántudományi Kar 
Témavezető:
dr. habil. Kovács Gábor
egyetemi docens, PE HTK


English

Neither here nor there: the cultural hybridity of second-generation immigrants in Jhumpa Lahiri's "Interpreter of Maladies" : [abstract]

Burkhardt Zsófia

Hungarian

"A ti pénzeteknek a hangja" : századfordulós Budapest-regények hangzásvilága : [absztrakt]

Pivarcsi Zoltán

M
O
D
ERN
 M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
358 359
NŐALAKOK SZILÁGYI GÉZA TRISTIA CÍMŰ KÖTETÉBEN
Kulcsszavak: Szilágyi Géza; Tristia; nőalakok;
Szilágyi Géza 1896-ban megjelent Tristia című kötete korában nagy port kavart a 
közéletben. Istengyalázás, túlzott erotika jellemezte és betiltás, illetve perbe fogás 
lett a kötet következménye. Amilyen érdeklődés volt Szilágyi iránt, olyan gyorsan 
felejtették el a költőt.
Szilágyi a Nyugat előtti irodalmi próbálkozások aktív tagja, a magyar pszichoana-
lízis aktív tagja, majd a magyar irodalom méltatlanul elfeledett szerzője.
Első kötetében a benne megtalálható nőalakokat elemzem. A kötet abszolút friss 
hangja, pusztán a nemiségre leredukálódó nőalak és a lírai én önreflexiója által szí-
nessé vált kötetet már csak a korabeli kritikák miatt is megvizsgálni méginkább azért, 
mert már a kötet előszavában dekadensként jellemzik Szilágyit.
A dekadencia mellett a dolgozatom középpontjában az előforduló nevezetes 
nőalakok, mint Vénusz vagy Mária Magdolna, illetve egy általános, több nézőpont-
ból megközelített nőalak áll, ennek vizsgálatát hajtom végre.
PIVARCSI ZOLTÁN
Magyar nyelv és irodalom-történelem 
Osztatlan, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Tóth Ákos (PhD)
egyetemi adjunktus, SZTE BTK
„MINDEN HOLMINKBÓL EMLÉKEK LOMBOSODTAK”: 
KÁDÁR ERZSÉBET NOVELLÁINAK TÁRGY- ÉS 
TÉRPOETIKÁJA
Kulcsszavak: Kádár Erzsébet; novella; tárgypoétika; térpoétika
Kádár Erzsébet (1901–1946) a 20. század első felének méltatlanul elfeledett szerzője 
– pályáját divatlevelekkel és irodalmi bírálatokkal kezdte, majd a Nyugat 1935-ös 
novellapályázatán elnyert díj avatta a folyóirat novellistájává. A róla szóló szakiroda-
lom legfeljebb említés szintjén foglalkozik novelláinak egyik sajátosságával, a tár-
gyak és terek metaforikusságával.
Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy a tárgy- és térpoétikai szempontot 
érvényesítve feltérképezzem a novellák metaforikus és szimbolikus hálózatát. Véle-
ményem szerint Kádár Erzsébet „tárgyközpontú” szemléletmódja publicisztikai tevé-
kenységében gyökerezik, ezért a tárgyakkal kapcsolatos publicisztikai írásait is átte-
kintem. A dolgozat elemző fejezeteiben különböző aspektusokból közelítem meg 
a novellákban ábrázolt tárgyak és terek szövegbeli szerepét. Először a szobák és 
a szobához tartozó tárgyak metaforikusságát, szimbolikusságát, majd két speciális 
tárgycsoport – a fényképek és az ékszerek – megjelenéseit vizsgálom. Az ezt követő 
fejezet a tárgyakat, mint a szereplők tudattalanjának kivetüléseit állítja fókuszba. 
A dolgozatot a Kádár Erzsébet-i tájak és az átmeneti terek működésmódját bemu-
tató fejezetek zárják. A novellák elemzéséhez Griselda Pollock, Rita Felski, Sigmund 
és Anna Freud, valamint Arnold van Gennep elméleti munkáit hívom segítségül.
SOÓS VERONIKA
Magyar nyelv és irodalom 
MSc, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Prof. Dr. Szilágyi Zsófia
egyetemi tanár, SZTE BTK


Nőalakok Szilágyi Géza Tristia című kötetében : [absztrakt]

Kovács Kincső Csenge

KO
RTÁ
RS M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
370 371
ÉLETRAJZ ÉS FIKCIÓ VISZONYA SZABÓ MAGDA 
SZÖVEGEIBEN
Kulcsszavak: Szabó Magda; önéletrajz; regény; autofikció; hibriditás
Dolgozatomban Szabó Magda prózájának eddig jórészt reflektálatlanul kezelt 
önéletrajzi jellegét vizsgálom, amihez a szerző három, a referencialitás-fikcionalitás 
viszonyának szempontjából különböző szövegét elemzem (Az őz, 1959, Ókút, 1970, 
Az ajtó, 1987). A vizsgálat a befogadás felől közelít a szövegekhez, és az önélet-
rajz, illetve az autofikció elméleti kereteinek lefektetése után arra a kérdésre keresi 
a választ, hogy vajon milyen – szövegen belüli és azon kívüli – eljárások lehetnek 
meghatározóak az itt tárgyalt kötetek önéletrajzi vagy fikciós olvasatának tekinte-
tében. A szövegszerű vizsgálat után a dolgozat a három regény kortárs recepcióját 
mutatja be, ahol fény derülhet a különböző olvasatokra, és a szövegek önéletrajzi 
jellegének eltérő megítélésére. Végül arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon 
hogyan ragadható meg az önéletrajzi(nak tűnő), hibrid szövegek – fikciós műfajok-
hoz képest – eltérő befogadása, illetve hogy mi az önéletrajziság tétje Szabó Magda 
életművében. A dolgozat itt arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy Szabó Magda 
prózájában az önéletrajz különböző változatai, regénnyé alakításai nem véletlensze-
rűek és öncélúak, hanem az életmű lényegi részét képezik.
KOLOZSVÁRI ÁKOS
Magyar-német tanári 
Osztatlan, 11. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Menczel Gabriella
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, 
ELTE BTK
“EGÉSZEN MÁS A HELYZET A TÁJJAL.”: A KÁLI-MEDENCE 
TÉREY JÁNOS REGÉNYÉBEN
Kulcsszavak: térkép; perspektíva; világépítés; narratív implikáció; kultúrtechnikák
Térey János Káli holtak című regénye a színházi világ kritikája mellett a Káli-me-
dence komplex turisztikai és szociológiai folyamatait tematizálja. A mű referenciális 
jelentőségét bizonyítja, hogy a kultúratudományokon kívül más tudományterüle-
tek (pl. társadalomföldrajz) is hivatkoznak rá. Ezt volt szerencsém egy terepgyakor-
lat során megtapasztalni, melynek egyik célpontja a Káli-medence volt. Somogyi 
Győző festőművész Káli-medence tájrajza és Holik József Kolozsvár térképe a Káli 
holtak szövegének mellékletei. Dolgozatom tárgya a kartografikus kultúrtechnikák 
és a világépítés vizsgálata a Káli-medence vonatkozásában. Kutatásomban össze-
hasonlítom a hagyományos értelemben vett topográfiai térképet a tájrajzzal annak 
szempontjából, hogyan reprezentálják a Káli-medence társadalmi-kulturális folya-
matait, illetve hogyan viszonyulnak az irodalmi szöveghez. Dolgozatom tárgya az is, 
hogyan konstruálja meg a tájat a térkép és az irodalmi szöveg együttese. Emellett 
táj és identitás viszonyát szintén vizsgálom, melynek részeként kitérek az ember által 
alakított táj visszahatására, a fokalizáció és a térképezés összefüggéseire, valamint a 
Káli-medencéről alkotott térképzetek keveredésére Csáky Alex karakterén keresz-
tül. Kutatásom alapjául elsősorban Radnóti Sándor tájjal kapcsolatos monográfiá-
ját, Mezei Gábor két tanulmányát, valamint Keserű József Világépítés komplexitás 
a fantasyben és Sybille Krämer kartografikus kultúrtechnikákról szóló tanulmányát 
alkalmazom.
KOVÁCS KINCSŐ CSENGE
Földrajztanár-magyartanár 
Osztatlan, 7. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Fodor Péter
egyetemi docens, DE BTK


"Egészen más a helyzet a tájjal" : a Káli-medence Térey János regényében : [absztrakt]

Tallárom Réka

N
ÉVTA
N
407406
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
SARMASÁG TELEPÜLÉS HELYNEVEINEK SZERKEZETI 
VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: funkcionális-szemantikai elemzés; lexikális-morfológiai elemzés; élőnyelvi 
gyűjtés; élőnyelvi adatok; történeti adatok
Az élőnyelvi és történeti helynévgyűjtés és helynévvizsgálat a nyelvészet egyik fon-
tos kutatási területe. A helynevek széleskörű vizsgálatoknak adnak teret, mint pél-
dául a helynév-szociológiai vizsgálatok, valamint a szerkezeti elemzés. A szerkezeti 
elemzés során feltárhatjuk egy adott helynévrendszer sajátosságait, továbbá bemu-
tathatjuk azokat a jellemzőket, amelyek a névadásban fontos szerephez jutottak, és 
jutnak. A funkcionális-szemantikai elemzés során a nevekben előforduló névrész-
funkciókat vizsgáljuk, ezáltal pedig arra világíthatunk rá, hogy ezek milyen rendszer-
szerűség szerint kapcsolódhatnak össze egy-egy helynéven belül. A lexikális-mor-
fológiai elemzés során a neveket alkotó morfémákat és lexémákat elemezzük, és 
azt vizsgáljuk, hogy melyek azok, amelyek a névalkotásban a leginkább szerepet 
játszanak. A lexikális-morfológiai elemzés továbbá lehetőséget nyújt a magyar és a 
román helynevek összehasonlítására.
Dolgozatom célja a Szilágy megyei, Sarmaság település helynévrendszerének 
szerkezeti vizsgálata és a vizsgálat eredményeinek bemutatása. A helynévanyagot 
a történeti nevek összegyűjtésével és egy hagyományos élőnyelvi helynévgyűjtés 
elvégzésével sikerült összeállítani. A  névanyag vizsgálatához a Hoffmann István 
(2007) által felállított modellt követtem, valamint támpontokat jelentettek Ditrói 
 Eszter (2017), Kálnási Árpád (1991) és Kaszás József (1979) munkái is.
SZŐLŐSI ERZSEBET-VIVIEN
Magyar nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom 
BA, 6. félév
Partiumi Keresztény Egyetem
Témavezető:
Dr. N. Császi Ildikó
egyetemi adjunktus, RO PKE
KÉTNYELVŰ TELEPÜLÉSEK HELYNÉVRENDSZERÉNEK 
ÖSSZEVETŐ ELEMZÉSE
Kulcsszavak: helynévkutatás; kétnyelvű helynévrendszerek, összevető névrendszertani 
elemzés
A helyneveken alapuló nyelvi-etnikai vizsgálatok igen nagy múltra tekintenek vissza, 
s ezen belül a többnyelvű települések helynévrendszerének kutatásával is többen 
foglalkoztak a közelmúltban. A többnyelvű területeken végzett vizsgálatok újabban 
a Magyar Nemzeti Helynévtár Program elindulását követően (2022) kaptak lendü-
letre. Ehhez kapcsolódóan magam is vizsgálatot végeztem három kétnyelvű telepü-
lésen, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában találhatóak. 
A három település közül Háromhuta szlovák-magyar, Hercegkút sváb-magyar, illetve 
Komlóska ruszin-magyar kétnyelvű település.
Dolgozatom két fő egységre osztható. Az első rész az előnyelvi helynévgyűjtések 
és a későbbi elemzések során tapasztalt módszertani problémákra fókuszál. Ezen a 
téren a legfőbb nehézséget a helynevek magyar, valamint másik nyelvi névrendszer-
hez tartozásának megítélése, valamint az egy-, illetve kétrészes helynévstruktúrák 
elhatárolása jelentette.
Munkám második részében névrendszertani vizsgálatot végeztem. Az elemzések 
alapjául a PÓCZOS RITA által kidolgozott módszertan szolgált, amelyhez a szerző a 
névtani vizsgálatok körében jól bevett HOFFMANN ISTVÁN-féle funkcionális-szem-
antikai, lexikális-morfológiai, valamint keletkezéstörténeti elemzési keretet dolgozta 
át úgy, hogy azok megfelelően alkalmazhatók legyenek a többnyelvű helynévrend-
szerek vizsgálata során.
Dolgozatom célkitűzése, hogy a módszertani szempontból megfontolást igénylő 
ügyekre ráirányítsam a figyelmet. A problémák megfogalmazását konkrét adatok 
bemutatásán keresztül ismertetem. Munkám során a választott közelítésmód a tele-
pülések lakóinak valós nyelv- és névhasználati sajátosságait veszi alapul, amely 
felfogás némileg árnyalja a korábbi szakmunkák megállapításait és eredményeit. 
E közelítésmód miatt az általam kidolgozott módszertan középpontjában az egyes 
jelenségek skaláris jellegének a felfogása áll, az eredményeim pedig minden bizony-
nyal az ezzel kapcsolatos kérdések egyre alaposabb körüljárását teszik lehetővé a 
jövőben.
TALLÁROM RÉKA
Magyartanár, olasz nyelv és kultúra tanára 
Osztatlan, 7. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Bába Barbara
egyetemi adjunktus, DE BTK


Kétnyelvű települések helynévrendszerének összevető elemzése : [absztrakt]

Kaiser Kamilla

N
YELVTÖ
RTÉN
ET, FIN
N
U
G
RISZTIK
A
, LEX
IKO
LÓ
G
IA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
412 413
ELIDEGENÍTHETŐ-ELIDEGENÍTHETETLEN BIRTOK-
VISZONY KIFEJEZÉSE A MAGYARBAN – ÓMAGYAR KORI 
KORPUSZVIZSGÁLAT
Kulcsszavak: birtokos szerkezet, elidegeníthető, elidegeníthetetlen, korpuszvizsgálat, 
ómagyar kor,
A magyarban a birtok elidegeníthetősége nem játszik szerepet a birtokviszony kife-
jezésében (vö. Péter feje/autója/lova/anyja), ugyanakkor vannak olyan melléknév-
képzőink, amelyek kvázi birtokos szerkezetekben is megjelenhetnek, s ezek eseté-
ben az elidegeníthetőség motiváló tényező.
A témakör szinkrón vizsgálatával már többen foglalkoztak, köztük KIEFER FERENC 
(1998) és SCHIRM ANITA (2005), így jómagam történeti szempontból közelítettem 
meg a kérdést. Kutatásomban az elidegeníthetőség ómagyar kori meglétét vizsgá-
lom, a Magyar Generatív Történeti Szintaxis oldalán elérhető Apor, Bécsi, Birk és 
Bod-kódexek digitalizált szövegeiben. A nyelvemlékekből manuálisan kigyűjtöttem 
azokat a két-, illetve háromtagú jelzős szerkezeteket, amelyek -(V)s, valamint -(j)
ú/-(j)ű szuffixumok segítségével konstruálódtak meg. Ezt követően általam válasz-
tott szakirodalmak alapján kritériumokat szabtam meg, s azokat figyelembe véve 
eldöntöttem, eredményeznek-e ezek a szerkezetek valódi birtokviszonyt vagy sem. 
Az egyes példákat morfológiai, szintaktikai, és szemantikai kritériumok alapján vizs-
gáltam.
HORHI MÁRTA DÓRA
Magyar 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. F. Gulyás Nikolett
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
NEOLOGIZMUSOK AZ UDMURT NYELVBEN KUZEBAJ 
GERD NYELVÚJÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: udmurt nyelv; szociolingvisztika; neologizmusok; attitűdvizsgálat
Jelen munkám, mely két nagyobb részre oszlik, az udmurt nyelvben megközelítő-
leg száz évvel ezelőtt létrehozott neologizmusok vizsgálatára, valamint a jelenkori 
beszélők neologizmusokhoz, nyelvhasználathoz kapcsolódó attitűdjének felméré-
sére irányul. Bár a részek jellegükben eltérnek, úgy vélem, fontos az ehhez hasonló 
kutatások során szem előtt tartani a beszélőközösség hozzáállását is, hiszen a nyelvre 
irányuló változtatások végső soron a nyelvhasználókra is hatással lehetnek, így véle-
ményükkel számolni szükséges.
Az első részben a Kuzebaj Gerd (1898-1937) udmurt szerző, aktivista által pub-
likált, az udmurt nyelv lexikonjának bővítését célzó szólistát (1928) tekintettem át 
különböző szempontokból, így keresve olyan tulajdonságokat, melyek ismérvei 
lehetnek egy sikeresen a nyelv részévé vált lexémának. A  vizsgált szempontok: 
milyen szóalkotási stratégiával lettek létrehozva a szavak, mi a szófajuk, mely foga-
lomterülethez tartoznak. Ezen túl a szólista elemeit szótárakkal (Boriszov 1991; 
Butolin 1942; Kozmács 2002; Kirillova 2008) és korpuszokkal (Arkhangelskiy 2018; 
Arkhangelskiy–Medvedeva 2014; Bezenova 2019) vetettem össze, így képet kapva 
arról, mely szavak találhatóak meg ma is az udmurt nyelvben a Gerd által javasol-
tak közül. A dolgozat második felében a fentiek szellemében egy kérdőíves attitűd-
vizsgálat kiértékelése szerepel, mely érinti a beszélők neologizmusokhoz, valamint 
orosz átvételekhez fűződő viszonyát, az udmurt nyelven való kommunikáció során 
esetlegesen felmerülő nehézségeiket, továbbá Kuzebaj Gerd tevékenységéről alko-
tott véleményüket.
KAISER KAMILLA
Finnugrisztika 
MA, 10. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Ekaterina Suntcova
nyelvtanár, SZTE BTK


Neologizmusok az udmurt nyelvben Kuzebaj Gerd nyelvújító tevékenységének tükrében : [absztrakt]

Kamar Beyazid

LEÍRÓ
 ÉS ELM
ÉLETI N
YELVÉSZET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
436 437
I HAD MY HEART ON MY PALM: CONCEPTUALIZATION 
OF THE HEART IN MODERN STANDARD ARABIC
Kulcsszavak: conceptual metaphor, cultural embodiment, cultural models, cultural 
linguistics, cognitive linguistics
The human heart holds profound symbolic significance across cultures, serving as a 
locus for conceptualizing emotions, morality, and cognitive processes. While heart 
metaphors have been investigated in several languages, their manifestation in Mod-
ern Standard Arabic (MSA) remains underexplored. This study aims to fill this gap 
by analyzing the conceptualization of the heart in MSA through the lens of cultural 
embodiment and cultural linguistics. Drawing on a qualitative corpus-based analysis 
of idiomatic expressions from dictionaries and the Arabic Web Corpus 2024, the 
research identified a rich variety of conceptual metaphors, metonymies, and cultural 
models surrounding the heart. Key findings reveal the heart’s conceptualization as 
a moral compass, a source of strength and fortitude, a responsive entity manifest-
ing emotions, a container for psychological states, an object of immense value, and 
an authoritative guide for insight and spiritual wisdom. These linguistic representa-
tions reflect the heart’s deep symbolic grounding within the Arabic-Islamic cultural 
framework, embodying virtues like purity, resilience, and divine receptivity. The anal-
ysis sheds light on potential cultural variations, with romantic love less prominently 
associated with the heart compared to Western contexts. By adopting an interdisci-
plinary approach combining cognitive linguistics and cultural studies, this research 
contributes nuanced perspectives on embodied cognition and culturally-situated 
meaning-making surrounding a vital bodily source domain.
BEYAZID KAMAR
Alkalmazott Nyelvészet 
MA, 3. félév
Pannon Egyetem 
Humántudományi Kar 
Témavezető:
Baranyiné dr. habil. Kóczy Judit
egyetemi docens, PE HTK
THE BLACK HOLE FED ON THE STAR: CONCEPTUAL 
METAPHORS IN COSMOLOGY ON POPULAR SCIENCE 
YOUTUBE CHANNELS
Kulcsszavak: conceptual metaphor theory, cosmology, cognitive linguistics, science 
communication, YouTube science communication
From cave drawings of celestial bodies to modern scientific visualization, humans 
have continuously sought ways to locate themselves within the universe while mak-
ing cosmic phenomena comprehensible. Throughout history, this understanding 
has evolved from mythological narratives to mathematical models and empirical 
observations. Among the many fascinating cosmic concepts, black holes stand out 
as particularly significant. These shadowy cosmic objects, existing at the edge of our 
understanding where the known laws of physics break down, have captured both 
scientific and public imagination. While metaphors in science communication have 
been studied extensively, there has been limited research on how they function in 
digital platforms, particularly in explaining phenomena as complex as black holes. 
This research examines how YouTube science channels conceptualize and explain 
black holes through conceptual metaphors. The study analyzes content from four 
prominent channels: Veritasium, Kurzgesagt – In a Nutshell, TED-ED, SciShow Space, 
and Cool Worlds selected for their significant viewer base. Analysis reveals two main 
metaphorical frameworks: black holes as living entities (particularly as consuming 
monsters) and as objects (known through their influence). The findings suggest that 
the most dominant framework conceptualizes black holes as living entities, with par-
ticular emphasis on their ability to consume, grow, and destroy.
BEYAZID KAMAR
Alkalmazott Nyelvészet 
MA, 3. félév
Pannon Egyetem 
Humántudományi Kar 
Témavezető:
Baranyiné dr. habil. Kóczy Judit
egyetemi docens, PE HTK


The black hole fed on the star: conceptual metaphors in cosmology on popular science YouTube channels : [abstract]

Négyökrü Izabella Heléna

Ó
KO
RI ÉS KÖ
ZÉPKO
RI EG
YETEM
ES TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
494 495
HŐSIESSÉG A TÁRSADALMI NEMEK KERETEIN TÚL – 
JEANNE D’ARC ÉS A KILENC HŐS CHRISTINE DE PIZAN 
MUNKÁIBAN
Kulcsszavak: társadalmi nemek története; Jeanne d’Arc; Christine de Pizan; lovagideál; 
nemi szerepek
Dolgozatom fő témája a 14 – 15. századi társadalmi nemek és annak a kérdése, hogy 
a férfi és női nemhez kapcsolt elvárások, valamint a hősiesség hogyan jelenik meg 
ezek határain belül, és volt- e lehetőség a hagyományos nemi keretek átlépésére. 
Célom rámutatni, hogy a középkor kötött társadalmi struktúráin belül a tradicionális-
nak nem megfelelő eseteket a társadalom hogyan értelmezte, ezzel mélyebb bete-
kintést nyerve a középkori társadalom működésére és a nemi szerepekre. A témakör 
középpontjába Jeanne d’Arc hagyománybontó alakját, valamint a korban nagyon 
elterjedt kilenc hős (neuf preux) motívumát helyeztem. Ennek alapján elemeztem a 
hősiességet mint ideált, valamint alkalmaztam egy konkrét esetre. Ehhez fő forrás-
bázisom Christine de Pizan írónő munkái, főként a Le Ditié de Jehan d’Arc (1429) 
című verse. Az elemzés során vizsgáltam a késő középkori lovagideált, a szüzesség 
és szexualitás szerepét, a  társadalmi nemek megjelenését különböző társadalmi 
csoportokban, illetve a férfias nőkre használt kategóriát, a viragót. A kutatás Jeanne 
d’Arc alakját, a kilenc hős motívumát és a róluk írt Christine de Pizan-művet össze-
kapcsolva ad képet arról, mennyire voltak kötöttek a társadalmi keretek, valamint 
hogyan szolgált éppen ez a szigorú kötöttség a kategóriák esetleges eltolódásához, 
felvetve a lehetőségét, hogy a nők hősies szerepe a lovagi ideál változásának tud-
ható be, valamint, hogy ez az elsőre pozitívnak tűnő hatás hogyan válik majd nega-
tívvá a nők megítélésében.
NAGY ESZTER HEDVIG
Történelem 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Ciegerné Novák Veronika
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
FÉLELEM NÉLKÜL: WILLIAM WALLACE TÖRTÉNETE
Kulcsszavak: William Wallace; 1. skót függetlenségi háború; középkor; Skócia; I. Edvárd
Előadásom célja William Wallace, az első skót függetlenségi háború ikonikus alak-
jának életét és történeti szerepét bemutatni. Wallace életútja – amelyet sokáig a 
legendák homálya borított – a 13. század végi angol-skót konfliktus sűrűjében bon-
takozott ki, amikor az angol uralommal szembeni skót ellenállás egyre szervezettebb 
formát öltött. Kezdetben Skócia önállóságát a trónöröklési válság és I. Edvárd angol 
király expanzív politikája veszélyeztették, amelyek a függetlenségi harc közvetlen 
kiváltó okai voltak.
Az előadás központi eleme Wallace felemelkedésének útja, amely a skót felke-
lés élére emelte őt – különösen az 1297-es Stirling-hídi csatában mutatkozott meg 
stratégiai tehetsége. Elemzem Wallace szerepét a függetlenségi mozgalom megszi-
lárdításában és harci taktikáinak hatását, amely az angol túlerő elleni hatékony ellen-
állás szimbólumává tette. A falkirki csatában elszenvedett veresége után  Wallace 
bujkálni kényszerült, majd 1305-ben történt elfogása és kivégzése során vált mártí-
rrá és a skót szabadság eszméjének örök szimbólumává.
Végezetül Wallace kultuszának kialakulását és utóéletét vizsgálom. Wallace alakja 
túlnőtt a történelmi kereteken és olyan szimbolikus figurává vált, aki ma is a nem-
zeti önrendelkezés és ellenállás jelképe. Az előadás Wallace történetén keresztül 
rámutat a skót nemzeti identitás fejlődésére, miközben hősies példája továbbra is 
inspirációként szolgál a történeti és kulturális emlékezetben. 
NÉGYÖKRÜ IZABELLA HELÉNA
Történelem 
MA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Szántó Richárd
egyetemi docens, SZTE BTK
